Társalgó - Konyha, étkező

Tárgy: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Okt. 16, 2010 7:57 pm

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből egy kisebb szobába nyílik egy ajtó. Nem túl nagy a hely, de esti nassolásokra, mikor már az Étkezőbe nem szabad menni kimondottan alkalmas.
Ha belépsz szemben magaddal a fal mentén végig egy pult húzódik, sok-sok szekrénnyel, ahol találsz poharakat, tányérokat, sütéshez, főzéshez is összetevőket. Meglepő lehet, de szinte minden fellelhető itt, vélhetően a mágia erejének hála, ha palacsintára vágysz, és liszt kellene biztosan lelsz egy szekrényben. Természetesen láthatod, hogy van itt csap is, kézmosáshoz, mosogatáshoz, bár utóbbi nem szükséges, hiszen a manók, mikor épp nincs itt senki sem rendet tesznek.
Egy kisebb hűtőt is találsz itt, ha valamit készítesz, és marad belőle elteheted, de ha egy szendvicset ennél ahhoz itt leled meg a felvágottat. A mélyhűtőben még különböző ízű fagyik is rejtőznek, nem árt hát jól körülnézni.
Sütőt is láthatsz, ha esetleg bonyolultabb ételt szeretnél készíteni, hisz néha az ember kedvét leli az efféle alkotásban, és nem mindig akarja a manók ételét enni, így akár a hazai ízeket is a kúriába varázsolhatod.
A szobában egyetlen kis asztalka van, maximum ketten férnek el mellette, bár szék több is akad, tehát ha arról van szó leülni le lehet, vagy kivinni az enni, innivalót a központi terembe.
írta Cirelin de Sovalon

Társalgó - Konyha, étkező - Page 18 Kitchen_by_Majoh

Vendég

- Borzalmas, hogy ilyen korán sötétedik. Nincs különösebb bajom a sötéttel, oké, de azért már kicsit sok lesz belőle. A hideget nem is lenne annyira nehéz elviselni... *Felsóhajt, megrázza a fejét, és inkább jobban elkeni a narancslevet a palacsintán. Itt, a konyhában úgysem látszik, hogy sötét van, hiszen ég a villany, és a föld alatt nincsenek ablakok... viszont fent, akárhányszor elhaladt egy mellett, kinézett, és arra gondolt, hogy még csak négy óra van, határozottan vágott egy fintort. Ez persze már órákkal ezelőtt volt - körülbelül azóta mászkál össze-vissza a kastélyban, abban bízva, hogy találkozik valakivel, aki szórakoztató társaság. Bár lassan már ott tart, hogy mindenféle társaság szórakoztató. Mikor egyedül van, angolul beszél, brit akcentussal, így természetesen most is ez esik meg, bár nem magában beszél, hanem a mellette lévő széken ülő sziámimacska daimónnak.* - Ilyen sötétben legalább nem vesznek észre odafent. - Jah, csak ilyen sötétben én se igazán látok, észlény. Nincs kedvem nekirepülni egy fának.

Vendég

//fagy//

Vendég

*Hát, nem kérdezz nem szeret faggatózni sem meg igazából nem az ő dolga mit csinál a lány. Hiszen nem rokona, csak barátja.* - Dehogynem..*Fejcsóváltatva, bólogat aztán iszogatja a kakaót és csendben maradva gondolkodik és nosztalgiázik tovább. Csak mosolyogva egyet ért a lánynak amit kijelentette mondatott aztán, szemeit lesüti.* - Hát nem változnak az idők, de természetesen mi is. Egyébként, Giselleről annyit, inkább egymást. Múltkor találkoztunk véletlen a játék teremben Kamen is ott volt, szinte öltük egymást szavakkal. Igazából, nem tudom mi bajom vele. Más lányokkal tök kedves vagyok, de ő tipikusan az a lány aki a megjelenésével is kikészít. Lehet jó fej lennék vele akkor ő is nem tudom, mindegy.* - Ejj, de álmos valaki mindjárt berepül a légy a szádba. Jó étvágyat. Sok régi ismerős el van tűnve, bár mondjuk azért jó, hogy itt vagy. Ha nem vagyok bunkó megkérdezhetem mi van a fiúkkal?*Kérdezi meg ma szinte ez a szerep hajtja, keritő nőset játszik.*

Vendég

*Fejcsóválva mosolyintja el magát.* - Hey, azért ne hitetlenkedj ennyire. Tényleg nem vettem a lapot, de lehet, hogy csak az álmosság teszi. Látszik rajtad... *Teszi még gyorsan hozzá az utolsó pár szót, még mielőtt prefektusúr kérdőre vonná, hogy honnan veszi ezt. Aztán a következő szavak egészen megérintik a lányt... lesüti szemeit és halkan ennyit mond.* - Ott lettem volna melletted, ha nem így alakultak volna a dolgok. *Ebben a pillanatban nagyon hálás Alexnek, hogy nem faggatja, talán nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a másikat. De tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy miért nem kérdez semmit, a lényeg, hogy Karennek nem kell magyarázkodni...bár valószínűleg úgyse tette volna meg. Most még nem.* - Nem, nem ismerem. Don Juan. *Kacag fel halkan, van egy olyan érzése, hogy az az "elmebetegség" nem is zavarja annyira régi barátját... sőt. A furcsa személyek valhogy mindig vonzzák magukra a figyelmet.* - Most akkor ő készít ki téged, vagy te őt? *Teszi fel a kérdést, majd a az italkínálatra csak nemet int fejével. Inkább végre neki kezd a szendvics készítéshez... egy méretes ásítás közepette.*

Vendég

~Hihetetlen, hogy nem ismert meg... nem hiszem el, ennyire azért nem változtam csak helyesebb és sármosabb lettem... na meg sokat piálok, de ettől függetlenül nem változtam..~
*Puff.. Kiakadt! Nem csoda, hogy nem ismerték fel pedig ő nem is hízott meg. Csak csodálkozva néz a lányra, akinek puszit adott daimónja, a szépségre felmorog mert nem szereti ha dícsérgetik. Ez a különbség Alex és ő közte. Segít a lánynak, mert miért ne. Ez csak természetes. Neki olyan mint a Húga, és azért rég látta pedig mintha nem is változott volna semmi. Csak bámulja a lányt, változott kicsit külsőre, de talán belsőleg nem.* - Ja a szokásos mi? Egy suliba járunk és gyakorlatilag alig láttalak. Jó tuti neked is sok dolgod volt, de volt amikor kellettél volna.*Jegyzi meg, és lesüti tekintetét. Nem vonja kérdőre mert nincs miért, meg bosszantja is a lányt kicsit.* - Élek. Még nem haltam meg. Sok a dolgom plusz folyton ki kell készítenem egy lányt. Ismered Gisellet? A belsis főprefit aki tisztára elmebeteg nőszemély?*Kérdezi meg vigyorogva és kicsit kiakadva a lánytól.* - Kakaót vagy forró sima tejet?*Közben ezt is megkérdezi hátha kér italt.*

Vendég

*Hát igen, a lány azért változott egy keveset azalatt a pár hónap alatt. Haja megnőtt, és kicsit talán hízott is, ám ez még véletlenül sem ment megjelenése rovására - hisz nem kövérebb, csak formásabb. A stílusa viszont szinte semmit nem változott; most is az a laza, kényelmes cuccokban flangáló csaj mint eddig. Ritka az olyan alkalom mikor kiöltözik, most is csak egy világoskék csőnadrág, világosbarna bundás bakancs, és ugyan ilyen színű hosszú ujjú felső, v kivágással van rajta. Mikor észleli a segítségnyújtást, zavartan nyúl a vajért, és vet egy pillantást az előtte álló fiúra, aki immár az ő vacsorája egyik fő tartozékát tartja kezében.* - Öhm, kösz szépen. *Mondja, majd mikor a tulajdon saját nevét hallja a másik szájából, homlok-ráncolva nézi jobban meg magának. Röhej vagy nem röhej, de elsőre nem ismerte fel Alexet. Csak pislogva "tűri" a puszit - nem mintha olyan rosszul esne neki - és a hirtelenjében rázúduló kérdéseket.* - Alex.. *kezd bele, mikor végre szóhoz tud jutni szaktársától* komolyan mondom, elsőre nem ismertelek fel. *Mondja csodálkozva, hisz saját maga is meglepődik a szituáción... * ~ Ennyi idő telt volna el mióta utoljára láttam? ~ - Hát kösz a kérdést, megvagyok. Csak a szokásos. *Színpadiasan legyint, mintha csak tegnapelőtt lett volna az utolsó alkalom, hogy beszéltek egymással.* - Veled mi a helyzet? * Érdeklődik kitörő kíváncsisággal, majd a farkasra is vet néhány pillantást.* - Hello szépség...

Vendég

*Természetesen iszogatja a kakaót, és gondolatai igen máshol járnak. Willon morog egyet, a fiú fel pislog csak int a kezével az érkezőnek. Nem nézz rá teljesen máshol jár az esze. Tanulás és a teendőin. Mióta Prefektus lett azt se tudja hol áll a feje, csak járkál és segétkezik ahol tud. Igen így van a Nekromanta aki magába fordulva volt, és mostanában teljesen idióta lett. Vajon mitől? Susantól vagy mástól? Ezt még ő maga sem tudja csak azt tudja változáson megy keresztül. Amikor ránéz szemeivel a lányra aki ételt készít ismerősnek tűnik. Méregetni kezdi ki lehet ez a leányzó, majd amikor tudatosul az agyában, de nem akarja elhinni fel áll oda lép hozzá és segít neki és közben nézegeti.* - Egy szendvics, rendel a hölgynek.*Jelenti ki, és mosolyog és szürkés szemeivel néz a másikra.* - Karen, Jézusom... te élsz még? Ezer éve nem láttalak, már azt hittem elvitt egy óriás a hazájába és megevett téged.*Mondja a lánynak, és egy puszit ad az orcájára, természetesen barátság képpen.* - Mesélj mi van veled?*Még mindig néz és nem hiszi el, hogy rég nem látott ismerősét hiányolja akit gyakorlatilag elég régen látott és természetesen volt már olyan amikor szüksége lett volna a lányra, de sehol nem volt. Willon morog egyet, és a fiú néz rá mosolyogva.* - Bocsánat ő Willon.*Mutatja be daimónját aki természetesen, azonnal el is fekszik.*

Vendég

*Egy hosszú, barna hajú lány megy az étkező felé, egymagában, gondolataiba merülve. Rengeteg dolog cikázik fejében, ám per pillanat egyre sem lát semmi féle megoldást... így hát úgy dönt, hogy inkább megpróbálja élvezni a problémát. Belép a konyhába, és szürke szemei rögtön megakadnak egy neki hátát mutató férfi egyénen, de mivel hátulról nem ismeri fel, nem is különösebben töri magát a köszöntésen.* - Hello. *Dobja oda félvállról mikor elhalad a fiú mellet és kinyitja a hűtőszekrényt. Kiveszi a vajat és a felvágottat, majd egy könnyed csípőmozdulattal becsukja az ajtót, miközben a kenyér már a másik kezében van... ám mint kiderül nem nagyon áldotta meg a mindenható - vagy tudja fene, hogy ki - zsonglőri tehetséggel, így a vaj nagy puffanással landol a hideg kövön.* - Király... *Fogja a fejét keserűen az álmosságtól már igen nagyokat pislogó barna leányzó... vagy már fiatal nő?*

Vendég

*Egy prefektus férfi lépked az étkezőbe. Hogy minek? Természetesen azért mert éhes. Daimónja mellette lépked aki szótlan szokás szerint, kivitatkozták magukat a délután és temrészetesen Liammal és Nathaniellel is akivel egész délutánt együtt töltötték ileltve, látta ma az ideg beteg leányzót is szerencsére távolról, mert szívesen beszólt volna neki. Még a mai napig nem tudja miért nem szereti Gisellet de majd muszáj lesz beszélni vele normálisan. Ahogy Liam is elmesélte hogy találkoztak nem lepődik meg, hogy Kamennel lógot. A hűtőhöz lép és egy forró kakaót csinál magának bizony hideg van ám kint. Kicsit nosztalgiázik, drága daimónja a földön elhempereg azután a fiú a lábait, természetesen dobbantja a földön egy szám jár napok óta a fejében és az is, meg kéne néznie, Tristant is akit szintén régen látott. Sok sok új ember és ebből van aki közel került hozzá.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 19, 2011 1:42 pm

~Na ezért még kapsz!~*Miután ugye megígért egy-két szép szóval pár dolgot diamonjának és közben persze mosolygott ő is a dolgon mert hát azért nem kéne a jelenlévőknek megmutatni azt az arcát amikor ideges. Ezután elgondolkozik azon hogy vajon hova vihetné a lányt ami talán még neki is tetszene.Aztán beugrik neki egy hely ahol még ő sem járt és már meg akarta nézni.Odalép a lány mellé és megfogja a csuklóját és kezébe veszi a két diamont és cuccaikat előtte persze összepakolja.*
-Na akkor hát most megmutatok neked egy olyan helyet ahol még én se jártam de azt mondják hogy szép ha kész vagy szól és oda reppenünk.Lesz egy kis teleport.*Majd ha a lány is készen áll és szól egyből teleportálnak is miután felmentek a teleport szobába.Alf kimondja a hely nevét és már ott is teremnek.*-Ködszirt*A lány láthat egy olyan termet mint amiben eddig is voltak egy hasonló teleport szobát mert ugye oda felsétáltak.Majd ha a lány körülnéz láthat termeket.Kérdés hogy melyiket választja.*-Na melyikre vagy kíváncsi én a hátunk mögöttit javaslom.

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 19, 2011 1:13 pm

*Nagyon megkönnyebbültek, mikor Alfot nem zavarta a dolog.Aztán a másik daimon szólására...hát nevettek egy jót.Igazából Ly nem nagyon tudta, miért vannak most még itt.mikor már nem is éhesek.Arra gondoltak, hogy mehetnének valami érdekes helyre.*~Héjj nem kérdezed meg őt, hogy ismer-e valami klassz, izgis helyet. Jó ötlet!~-És Alfons...nem ismersz valami érdekes helyet itt a labirintusban?Hát vagyis igazából lehet máshol is....*Miután ezt elmondta elgondolkodott.Maga sem tudja pontosan mire gondol, inkább pörgörgősebb helyre akar menni, vagy érdekesebb, látványosabb helyre.Nos , döntse el ezt a problémát Alf.Vajon ő most mire gondol? Ly sokszor agyal ezen.De tényleg! A világ annyira érdekes.Az emberek gondolatai, a természet dolgai....ezer meg ezer, érdekesebbnél érdekesebb fogalmak és tények vesznek körül, amikről mindent tudni akar.Természet, környezet.Lianne álmai.Imádja megfigyelni a dolgokat.Hihetetlen érdekességek...itt élünk!!Ebbe belegondolni is nehéz lenne, ha nem te lennél Olivia Gilroy nővére: Lianne Hope Gilroy.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 19, 2011 12:53 pm

*Mikor a lány előkapja azt az undorító löttyöt akkor kicsit furcsán néz rá mivel hát nem látott még lányt ilyen cuccokat inni.*~Na mondjuk nekem már sikerült kicsit durvább állapotba kerülni de ezt neki nem kell tudnia.~
-Nem nincs semmi baj láttam már durvábbat is.*És miközben mondja megejt egy mosolyt a diamondra hogy hangsújozza hogy nincs semmi baj.Majd megszólal Dec is *-Néha látnátok hogy mit meg nem tud tenni.Na neked csönd!

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 19, 2011 12:29 pm

*Hát, mikor Ly rájön, hogy kicsit túlzásba vitte, akkor daimonja is szól.*~Ly vedd elő a löttyöt!! Oks!*Most a lány elővett elővett egy üveget, amiben undoritó lé volt.Ly a szájához emelte és az egészet megitta.Két perc után már ki is tisztult a feje és a látása is megjavult.Észrevette, a fiú ott könyököl az asztalon.Kicsit biztosan nagyon túlzásba vitte az ivást.~Oké, asszem meg ijesztetted. Ne má!Biztos igazad van!Szegény!!Szólnál te? Igen...~- Oh bocsi, ha Ly megijesztett, nem volt szándékos!Tényleg!~Köszönöm! Á.. semmiség!~*Most mind a ketten reménykedtek, hogy hatott Drag szava és Alfot nem zavarja....*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Nov. 19, 2011 12:14 pm

~Uh hát ezt sikerült kifognom.~*Mert Alf nem karja leitatni a lányt csak simán inni vele egy kicsit mert azért ő sem akkora alkoholista hogy állandóan berúgjon.*
-Nyugi van de ha itt eldobod magad nem szedlek össze ezt ugye tudod?*Ezután legurít egy pohárral ő is.És közben mereven bámulja a lányt hogy vajon nem-e ivott túlsókat már így is.Miközben rákönyökölt az asztalra és rá támasztotta öklére a fejét.És várta hogy a lány mit tesz.*

//olvad//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Csüt. Nov. 17, 2011 7:17 pm

*Mikor Alf bort vesz elő, akkor a lány rájön, hogy milyen régen bulizott egy jót.Bár a természet és a természetesség hive, attól még imád egyszer egy jót berúgni.Ám daimonja éber maradt.*~Ly, csajszi!Rúgj ki a hámból, én majd figyelek rád! Rendben köszi!!~-Igen elfogadom!Jöhet mind a kettő!Van elég, remélem?*Ly most kiveszi a fiú kezéből a poharat, az üveget, és kitöltött magának.Felhajtotta, majd még kétszer újratöltötte.Most érezte igazán, hogy bezsong.Kicsit dűlöngélt, és hányingere volt, de élvezte a szabadságot.*

// Bocsi mennem kell!!FAGYizni:D //

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Csüt. Nov. 17, 2011 6:58 pm

*Alf kicsit meglepődik mikor a lány szendvicset csinál neki is pedig nem is kérte rá de szívesen elfogadja.*
-Igen köszönöm.*Majd elővarázsol a táskájából egy üveg bort előkap két poharat az egyik szekrényből és önt magának majd a lányra néz.*
- Kérsz vagy te nem szereted az alkoholt vagy a bort?*Eközben Dec is felébred és kimászik nesztelenül Alf táskájából egészen felmászik az alf melletti székre.*~Látom megjöttél.Aha lemaradtam valamiről?Nem semmi lényegesről.Aha akkor jó.~

//Olvad//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szer. Nov. 16, 2011 7:36 pm

*Mikor Alfons azt mondta, hogy menjenek be, akkor Draggal röpmegbeszélést tartottak.*~Nos, mit gondolsz?? Menjük!ide máskor is eljöhetünk, társaságunk viszont nem mindig lesz! Igazad van, menjünk.~-Igen, bemehetünk.*Azzal Alf mutatni kezdte az irányt, mely egy labirintus szerű helyre vezetett.Egyébként a páros igen éhes, nem is tudják mikor ettek utoljára,eztét örülnek neki, hogy ilyen helyre mennek.~Oké, Ly, biztos vagy te ebben?? Persze!Te nem vagy éhes!Ha erre van az étel, hát erre megyünk.~- Messze van még?*Szólalt meg immár másodszor a daimon.Kicsit bizalmatlanok, de főleg Drag.Mindegy, a lényeg, hogy siettek a fiú után, hogy le ne maradjanak, el ne tévedjenek.Végül megérkeztek.A hely teljesen átlagos konyhára emlékeztetett.Mikor a lány meglátta a kis hűtőt, azonnal kinyitotta és mohón kiszedte az összes hozzávalóját egy izletes szendvicsnek.~Alfonznak nem veszel ki? Oh, hupsz persze!~*Most kiszedte a második szendvicsnek valót is, és gyorsan összedobta a vacsorát.Tányért vett elő, és tálalt, de közben Dragonról sem feletkezett meg, ugyanik elővett és kiolvasztott egy darab nyers húst a fagyasztóból.Alfonsal leültek egy asztalhoz és falatozni kezdték a szenyát.*-Na, hogy izlik?*kérdezte, de nem nagyon örült volna neki, ha azt kapja válaszul: Finom!Nos lényegében mikor jóllaktak, nem csináltak semmit, csak ültek és várták, hogy a másik megszólaljon.*

//Nos irány egy kis FAGYlaltot enni Very Happy

//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 11:37 pm

*Csak bele kell rázódnia, aztán menni fog ez magától is. Olyan sejtelmes és nagyon jó órát fog tartani, amint oda kerül, hogy csak úgy izzani fognak körülötte a gyertyák meg a füstölők a teremben.* -Magunk között maradhat a Joshua, ha az könnyebb, egyszerűbb. *teszi hozzá, látva, hogy a lány csak próbálgatja a megszólítást. Így, félig civilben jobban szereti, hogyha kicsit bizalmasabb a légkör, amina távolságtartó vezetékneveken történő megszólítás sokat nehezít. A nemleges válaszra csak biccent, és a nyílt titkokra pedig csak pislog párat.* -Legvonzóbbak..? Nem is tudom, furcsa.. Sosem értettem, mi a jó abban, ha kölykökkel kezd ki az ember. *csóválja meg a fejét, miközben nyújtózik egy kicsit, izmai valamennyire kilátszanak egyrészt a karján, másrészt a póló alól is, hát igen, valóban nem egy rossz pasi, az bizonyos, jó testet kapott. A tanárnőre csak biccentget, még nem találkozott vele, csak forrásokból hallotta, hogy mostanság mintha meggyűlt volna a baja valakikkel, talán éppen az erdei vérfarkasokkal, és őket kell néha hajkurászni, vagy feltűnt esetleg az Atyja és ilyenek. De nem is az ő dolga, azt tudja, hogy a következő órát talán már neki kell tartania, a tübbi nem biztos. A magázásra kissé eltöpreng, beletúrva hajába, majd megrázza a fejét.* -Nem, nem.. vagyis, majd az órán. De itt, amíg nem figyelnek minket mások, maradhatunk a Joshuánál. Az jobban áll neked is, azt hiszem. Vagy mellőzzük a neveket. *vet fel újabb ötletet, halovány mosollyal, enhye kuncogással, majd békésen beszélget tovább a lánnyal, amíg az el nem fárad, akkor pedig felkíséri a szobájába, nehogy elkapják az esetleges őrdémonok, mert ő lelkiismeretes és vigyáz a védenceire, aztán ő maga megkeresi a szobáját, összekuporodik, és elteszi magát későbbre. De az még messze van..*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 11:27 pm

*A Phoenix professzorra kicsit nyel, és azért maga is megpróbálkozik vele, hiszen neki is így illene szólítania.* - Igen, éppen így kéne kezdeni, Phoenix professzor.*Minden bizonnyal, hogyha nem a koboldlány lenne itt, hanem mondjuk Speranza, akkor kapna még egy-két megjegyzést, hogy 'Ha már a jellemedet én formálom, a sztájlisztod ne legyek?', biztos összehozna neki valami jó, sejtelmes, misztikus képet. A fegyelmi tárgyalás kérdésre megrázza a fejét, de azért szóban is válaszol.*
- Nem, nem tudok róla. De nyílt titok, hogy egyes tanároknak meg van a kedvencük, általában a legtehetségesebb, ritkábban pedig... Hát a legvonzóbbak. *Kicsit zavarja már az, hogy ilyet feltételez a diákokról, a tanárairól, de hát ez van, mióta eltörölték ezt tanár-diák tilalmat, már egy fokkal másabban nézi, hogyha egy ellenkező nemű tanár-diák kapcsolatot pislog. Ami kicsit rossz, mert olyannak érzi magát, mintha intrikus lenne, de ezt igazán próbálja kerülni, és nem is beszél erről túlságosan.*
- Ó, értem... A tanárnő olyan félig-barátságos, eléggé fiatalnak tűnik ő is. *Tűnik. Hiszen hát a szag sok mindent elárul. A lány elgondolkozik, hogy mi oka lehet a nőnek kihagyni órákat, valahogy a vadászatot kizárja, hiszen ha eddig ment neki a megoldása, most mi változott?... Közben befalt két szendvicset, felkönyököl az asztalra, a tenyerébe támasztja az állát, és úgy néz Joshua felé.*
- Hogyha nem akar kivételezést, gondolom magázzam, Phoenix professzor. *Hirtelenjében nem igazán áll a szájára, de majd megszokja...*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 11:15 pm

*Még szerencse, mert bizony alig tudna mit mondani arra is, de a lágyuló arcvonások csak előnyére válnak, legalább nem kell a nevetés kereszttüzében lennei. És igen, végig a birtokot rótta, és próbálgatta, hogyan tudna innen kijutni, merre meddig terjednek a határok, meddig engedik őt el, illetve hevesen kereste azt a bizonyos valakit, aki vagy ami miatt idejött, és ezért nem igen volt ideje a többi tanárral szót váltani. Még. A lány szavaira bólogat egy kissé.* -Értem. Tehát kezdetben marad a vezetéknév, és én is azt mondom meg, tehát Phoenix professzor leszek. És az még öüssze is cseng. *mosolyodik el, magában próbálgatva a megszólítást, aztán ismét megszólal, komolyra fordítva a szót.* -Nem akarom, hogy bármibe belekeverjenek. Mondjuk valami kényes ügybe, hogy kivételezek valakivel, vagy.. ilyenek.. Volt már ilyen.. mi a neve.. mi is.. fegyelmei tárgyalás? Vagy nem került még rá sor? *érdeklődik tovább, majd a kérdésre, hogy miért is jött, csak eltöpreng, belekortyol a tejbe, visszazárja a dobozt, és visszatéve a hűtőbe becsukja azt.* ~Miattad. Nem, ez nem jó. Küldtek! Ez meg olyan snassz. Bár jobb, mint a valahol el kell kezdeni..~ -Itt volt szabad állás. *böki ki végül, hiszen végig ezen gondolkozik, miközben a mozdulatsort nézi, kintről azonban csak békésen ügyködésnek tűnik, aminek a végén szólal meg, miután elrendezte a dolgait.* -Ide könnyű volt bejutni, és pont volt egy szabad állás, mert a tanárnő valamiért néha nem ér rá, időszakosan. Ennyit kiderítettem róla. *bólint rá még vagy kettőt, miközben visszaül a megfordított székre.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 11:08 pm

*Figyeli a választ, de hirtelen a sok-sok elharapott szóra olyan szinten megsajnálja a férfit, olyan gyámoltalannak látszik tőle, hogy Rosetta arcvonásai merőben ellágyulnak, a nevetés is eltűnik, és minden furcsa emlék "törlődik" az elmúlt néhány percről. Konkrétan olyan, mintha gy kerülgetné a megfogalmazást, mintha a szüzességéről kérdezte volna, nem mintha Rosettának eszébe jutna rákérdezni... Jézus. Hihetetlen nagy illetlenség lenne, a legjobb barátjánál se kérdezne rá, nem hogy egy tanárnál.*
- Teljesen változó, hogy ki magáz, és ki tegez. Általában az idősebb tanárok, legyen az tünde, véla, és így tovább, ők így szokták, ahogy mondod, Miss, Úr, Úrfi, fene tudja, talán jelezni akarják a korkülönbséget. De persze az újabb tanárok szoktak keresztnéven hívni minket. Teljesen tanár függő, de szerintem illene úgy bemutatkozni, hogy először ne legyen mindenkivel puszipajtás, mert akkor elszalad velük a ló, vagy visszatetsző lehet, hogy túlságosan a kedvünkbe akar járni, vagy... Vagy ilyesmi. Persze lehet, hogy tévedek, de már ötödik éve vagyok itt, és a diákság... Sokféle! Ez a legjobb szó rá. A leg...diplomatikusabb? *Azt még se mondhatja, hogy extravagáns, hogy a fele halottimádó, a fele természetimádó, és így lehetnek eléggé nagy ellentétek, hogy egymás mellett ül egy inkvizitor és egy vérfarkas, hogy... Szóval minden felborult, már talán a kezdetek kezdetén.*
- Ezek szerint még sosem tanítottál. Miért jöttél ide? *Kérdez rá a lány, elég kézenfekvő kérdés, miközben tovább eszeget persze.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 10:58 pm

*Talán majd lassan rádöbbenk, de eddig remekül elvegetált valami köztes helyen, ahol nem sok emberrel érintkezett. Igen, egyből a mélyvízbe lökték, ami erőteljesen gonosz dolognak is tűnhet, másfelől veszélyes, harmadrészt ostobaság, de az égieket ez mióta érdekli? Figyeli, ahogy a lány eszik, biccent neki, a köszönöm után, majd a ozdulatra kissé értetlenül ráncolja a szemöldökét, és a harsány nevetést még annyira sem érti. A kérdésre, hogy a tanárok meg az összebeszélés csak megköszörüli a torkát.* -Még, nos.. tudod.. nem nagyon volt.. alkalmam.. én még nem találkoztam.. érted, na. *a további szavakra csak biccentget, a tanársegédre csak mosolyog, majd zavartan köszörüli emg a torkát, és feláll, hogy kieszkábáljon valami innivalót a hűtőből, végül egy doboz tejet ragad meg, amit kibont, majd belekortyol, és a hűtőt félig nyitva támasztja, rápillantva a lányra.* -Értem, tehát fontos a tisztelet, meg a távolságtartás. Az baj, hogyha nem magázom a diákokat? Vagy az is elvárt etiketti rész. Tehát hívjalak ezentúl Miss Waylannak? *kérdezi, és belátja, így, visszanézve, hogy ez valóban nem volt a lehető legmegfelelőbb reakció arra, hogy Rosetta mejelent. De persze mindezt könnyű úgy tekinteni, hogy nem tudnak semmit sem arról, hogy miért is ekkora öröm a lány puszta jelenléte.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 10:50 pm

*Hát pedig Joshuának lassan r kell jönnie, hogy hogy néz ki, és hogy az emberi érzelmek milyen hatalmas szerepet játszanak az életükben. A további dicséretre zavartan morrant valami köszönöm-szerűt, aztán leül az asztalhoz, és figyelemmel kíséri a férfi ténykedését. Nem szól bele, hogyha ennyire szeretne szakácskodni, hát hogy utasítaná vissza? Olyasféle... Had legyen szegény bolondnak öröme, de persze nem kimondottan tekinti bolondnak, csak nagyon furcsának. Az elé került szendvicsekből elvesz egyet, és majszolgatni kezdi, cseppnyi feszélyezettséggel. Általában úgy esik neki a kajának, mint egy állat, de most nem képes rá, mert tudja, hogy Joshua figyeli.*
- Köszönöm. *Válaszolja, az első falat előtt persze, aztán a szendvics visszakerül a tányérra,a kezét pedig a szájára szorítja. Eléggé visszataszító mozdulat, de nem, nem a szendviccsel van a baj, csak a nevetést akarja lefojtani, mielőtt még csúnya dolgok esnének ki a szájából. De persze nem fognak, mert gyorsan nyel, és már le is ereszti a kezét, harsányan felnevetve.* - Ti tanárok egyáltalán nem beszéltek össze? *Kérdezi, nevetve, és egyben tegezve, mert hát őt hogy lehetne magázni? De azért majd igyekszik...*
- Talán egy hete volt, hogy egy tanársegédnek elmondtam pontosan ugyan ezt. Általában meg van a tanár-diák viszonyban a kölcsönös tisztelet, a fiataloknak persze nehezebb, mert a diákok olyan közelinek látják azt a kort, hogy azt hiszi, hogy tudásban sincs olyan távol. Nagy része a diákoknak barátságos, befogadó de... De senki előtt ne rogyjál térdre könnyezve! *A végén megütközve nyel egyet, vissza gondolva az iménti jelenetre.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 10:39 pm

*A gond csak annyi, hogy Joshua nincsen még teljesen tisztában azzal, hogy mennyire jól néz ki. Nem igazán érdeklik az emberi érzelmek, sem az emberi életek, ami azt illeti. Ő csak vissza akarja kapni azokat a bizonyos szárnyakat, ezért pedig megkeresi azt, vagy azokat, akik segthetnek benne, és segít nekik, hogy majd elérhesse, amit akar és már itt sincs. Ezért is megy neki nehezen a beilleszkedés. Nem érzi, hogy itt akkora helye lenne.* -Rosetta. Szép név, és nem, nem bántottál meg. Az újfiúság átka. *vonja meg a vállait, miután elengedi a lány kezét, majd bekíséri a lányt a konyhába, és szépen belép mögötte, behúzva az ajtót, ne ácsorogjon az ott tárva nyitva. Körbekémlel, emglesi, mennyi minden van itt tulajdonképpen, meg miből lehet gazdálkodni, és határozottan megindul a hűtő felé, közben végig figyelve a leányzót.* -Engedd meg, ha jól láttam, a frászt hoztam rád. Vedd úgy, hogy jöttem eggyel. De persze.. ne mondd el ezt a felsőbbeknek, tudod.. nem igazán megy még nekem ez.. *vakarja meg zavartan a tarkóját, majd a hűtőből előbányászik néhány féle felvágottat, egy kis zöldséget, majd vajat, és a kenyeres kosárnál készít néhány szendvicset, azt kiteszi egy tálra, majd az asztalra tolja, a lány elé tulajdonképpen.* -Jóétvágyat. Tudnál nekem mesélni az itteni rendszerről esetleg? Például.. Milyen a diákok meg a tanárok viszonya? Csak a miheztartás végett. *tolja hozzá a végére, miközben emgfordít egy széket, és úgy ül le rá, megtámasztva fejét a karfán, onnan figyelve a lány szavaira, hátha valami hasznos információt tud meg.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Kedd Nov. 01, 2011 1:02 am

*Jó hát, a gyermeteg leányzónknak jelen esetben az az utolsó, hogy boxolgatás közben levetkőztesse a tekintetével a fiút, és megnézze a felsőtestét, amit éppen boxol... No ott azért még nem tart, ami a tini-hormonokat illeti. Az ijesztésre végül már csak legyint, kissé felnevetve, mikor többnyire megnyugodott.* - Egyetlen értelmes kibúvód a Halloween, csak is csak ezért bocsájtom meg bűnödet! *Nevet a leányzó, szerencse, hogy ebben a szárnyban nincsenek hálók, mert a csilingelő kacagása biztosan felverné az alvó emberkéket. Mikor kicsilánynak nevezi, akkor puffogva fordul el tőle, a karjait továbbra is szépen összefonva, jelezve az elzárkózást és a sértettséget.* - Nem vagyok kicsilány, jóóó? *Ragadja ki ezt a sértő kis momentumot, amit természetesen egyáltalán nem gondol komolyan sértőnek, csak kicsit ő is incselkedik, hogyha már a fiú ezt teszi.* - Jó, hát igen... Ariana se jó Nekromágiából, de ő legalább... ő nem tudom, hogy mi legalább! Igazad van. Lehet, hogy egy órán talán még össze is futunk a végén... *Mondja, kicsit beletörődötten, miközben az arcára visszakúszik az álmosság az ábrándos szürke-szem bámulgatás közben. A fiú indulni készül, mire Val megint eltávolodik a széktől, és könnyedén besasszézik Alex elé, az unikornist szorosan kézbe fogva.* - Nem haragszom. És én is megyek, egyedül nincs értelme lent maradnom... Talán kakaóval a gyomromban sikerül az elalvás is. *Mosolyog a lány, miközben gyermetegen körbeforog, de érzi, hogy még mindig nem olyan álmos... Talán ha már vízszintesbe lesz.* - Ó... Persze! Nagyon szívesen! Olyan rég voltam ám Nellondban, és biztosan teljesen fel van még díszítve a Halloween miatt. *Válaszol lelkesen, ám ebből talán le lehet szűrni egyeseknek, hogy nem, nem fogja fel, hogyha esetleg a fiú ezt randinak szánta volna... Ami végső soron nem gond, ameddig ott nincsenek már egy-két órája és a fiú azt nem hiszi, hogy sínen van, miközben Valeriel mit sem tud a szándékairól. Már ha vannak ilyesféle szándékai. Végül persze elköszönnek, Val még kiissza az utolsó korty kakaót, és a teleportszobával haza-telézik, hiszen ő ha akarna se róhatná a köröket a folyosókon, hogy lábon menjen, marad a teleport-szoba.*