Társalgó - Konyha, étkező

Tárgy: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Okt. 16, 2010 7:57 pm

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből egy kisebb szobába nyílik egy ajtó. Nem túl nagy a hely, de esti nassolásokra, mikor már az Étkezőbe nem szabad menni kimondottan alkalmas.
Ha belépsz szemben magaddal a fal mentén végig egy pult húzódik, sok-sok szekrénnyel, ahol találsz poharakat, tányérokat, sütéshez, főzéshez is összetevőket. Meglepő lehet, de szinte minden fellelhető itt, vélhetően a mágia erejének hála, ha palacsintára vágysz, és liszt kellene biztosan lelsz egy szekrényben. Természetesen láthatod, hogy van itt csap is, kézmosáshoz, mosogatáshoz, bár utóbbi nem szükséges, hiszen a manók, mikor épp nincs itt senki sem rendet tesznek.
Egy kisebb hűtőt is találsz itt, ha valamit készítesz, és marad belőle elteheted, de ha egy szendvicset ennél ahhoz itt leled meg a felvágottat. A mélyhűtőben még különböző ízű fagyik is rejtőznek, nem árt hát jól körülnézni.
Sütőt is láthatsz, ha esetleg bonyolultabb ételt szeretnél készíteni, hisz néha az ember kedvét leli az efféle alkotásban, és nem mindig akarja a manók ételét enni, így akár a hazai ízeket is a kúriába varázsolhatod.
A szobában egyetlen kis asztalka van, maximum ketten férnek el mellette, bár szék több is akad, tehát ha arról van szó leülni le lehet, vagy kivinni az enni, innivalót a központi terembe.
írta Cirelin de Sovalon

Társalgó - Konyha, étkező - Page 33 Kitchen_by_Majoh

Vendég

*A lány amikor mghallja, hogy kövön sütés, már egy bizarr mosoly fut végig az arcán. Bizarr... azaz elmebeteg. Egy intéssel (telekinézis) odébb vágja az asztal, és székeket, majd a bakancsát, a kőpadlót pedig egy varázslattal csillogó, és baktérium mentessé varázsolja. Aztán a pálcával egy intéssel felveszi a tűzalakot.
- Carnis ignis!
* Mondja miközben elvégzi a varázslatot. a lány teste egy pillanat alatt lángba borul, majd a padlóra teszi a kezeit, és elkezdi forrósítani azt. Közben a fiúra pillant. Szemei narancssárga izzás most.*
- Tessék... kész is a kövön sütés. * Villant egy vigyort a srácra, miközben hevíti a márványpadlót. MINDEN gyúlékony félre van téve az útból, így képtelenség, hogy valami is lángra kapjon.* - Itt nem nehéz életveszélybe keveredni. Csak figyelni kell, és már kész is a gebasz.

Vendég

-Ne is mondd. Első napomon életveszélybe kerültem. Ott is hagytuk volna a fogunkat, ha csak a varázslatokkal tudnám megvédeni magam. *Közben még igazgat egy kicsit a tésztán, és felgyűrögeti a széleit. kis olajjal megkeni a pizzatészta tetjét, pillanatok alatt paradicsomszószt dob össze és azzal keni le az egészet, majd jól megtömi hússal tetejét. Mindenféle hús van rajta. Kicsit hasonlít ahhoz a pizzához, amit húsimádóként árulnak a pizzériákban.*
-Esetleg kemence van itt valahol? Vagy a kövön sütést meg lehet itt oldani? A pizza nem pizza ha gázsütőben készül lehet akár milyen hiper-szuper az a sütő. Akkor ha jól veszem észre nem egy hétköznapi eset vagy.

Vendég

*Jana csak kuncog a szavakon, majd amikor a fiú elkezdi sorolni mi kell, akkor le emeli a dolgokat a szekrényekből. Letesz mindent, majd amikor a srác szól, hogy az élesztőt futtassa fel, előkap egy csészét, és szinte oda sem figyelve telekinézissel dobja az élesztőt bele, majd egy kevés cukrot szór bele, elkezdve keverni a kettőt. Nem olyan sokára már folyékony a dolog, így aztán a srác által határozott helyre önti.*
- Tehát te valóban olasz vagy. Nem rossz. Van itt az iskolában annyi népség. Angolok, japánok, francik, magyarok... és még megannyi nemzetiségű. Érdekes, de szlovákokat még nem láttam. Hm... ez van.
* Mondja megvonva a vállát. * - Ha új vagy, akkor figyelmeztetlek... Nem sétagalopp itt a legátlagosabb nap sem. Nem egy kolléga vesztette már életét az iskola falai között.
* Kuncog a lány. Majd figyeli a srác mozulatait. * - Én ragadozó stílus vagyok. Szerintem legjobb, ha sok hús van rajta.

Vendég

-Ezt eltaláltad de démonian angyali lány. *Mondja kacér mosollyal ajkain.* -Még új vagyok itt. Szerintem is pizza. Kell nekünk liszt, élesztő, só, víz meg olívaolaj.
*Közben beáll a lány mellé, és ő is segít az előkészülésben.* -Pontosan 40 deka liszt, 25 gramm élesztő, 2 deci meleg víz. Az élesztőt felfuttatnád nekem egy tálkában, légy szíves. *Ő közben a liszttel kezd el szórakozni. Leszitálja a 40 deka lisztet egy deszkára, majd a közepébe egy kis gödröt csinál.*- Majd ide öntsd az élesztőt. *A tésztát szigorúan ő fogja meggyúrni, hisz a lánynak valószínűleg nincsenek olyan szakavatott mozdulatai. Párszor megpörgeti a feje felett az összegyúrt tésztát, hogy elég nagy és kerek legyen.*
-Milyen feltétes legyen?

Vendég

*Amikor a srác csak közli hogy üljön le, csak szimplán feldobja magát a munkapultra, és lóbálja mezíttalpas lábacskáit, de csak felvont szemöldökkel figyeli a fiút, hogy mit akar az kihozni. Majd amikor elhangzik a poén, csak felkacag.*
- Új lehetsz itt, ha angyalnak titulálsz. Mások inkább démonnak, vagy.... bármi egyébnek szoktak... nem angyalnak. Van akinek házikedvencként futok... Másnak Éjsötét Céda, vagy Hetéra... De angyal... ez az első eset, hogy ezt hallom.
* Kuncog a lány, szemeiben furcsa fény lobban, majd a srác megszólalására, hogy pizzát akar, biccent egyet.*
- Én kenyeret akartam sütni... de akkor legyen pizza. Talján fiú.
* Kuncog egy kicsit, majd rápillant. * - De akkor te mondod mi kell bele. *Azzal újabb vigyor a srác felé. * - Amúgy szólíts csak Janának. Báthory Marijana.*Nyújt kezet a fiúnak, majd erősen, már-már férfiasan szorítja meg a srác kezét.

Vendég

-Ülj le és ne mozdulj! Ne is beszélj! *Közelebb lép a srác, úgy gondolja, hogy egy kicsit kacérkodhat ő is, ha már a lány a hanglejtésével erre sarkallta.* -Ne szólalj meg, lehet belső vérzésed van vagy törésed. tudod nagyot estél. *Kis hatásszünet.*
-Angyal. *Az egyik legnagyobb csajozós duma amit ismer, bár ezt közönség mellett találták ki, nem csak így egyedül.*
-Mellesleg Gev. Galiano. *Teszi mellé kicsit elharapva családnevét.* -Sütni jöttem. Egy kis pizzára fáj a fogam, és inkább elkészítem magamnak, nem bízok a manókban.*

Vendég

*Amikor a fiú belép, és épp kérdez, Jana egy lendülettel felpattan a munkapultra mezítláb, lekap a legfelső polcról egy edényt, majd hátraszaltóval a srác mögött terem. Majd villant egy mosolyt, miközben holló fekete haját kisöpri az arca elől.*
- Tündér? Nos... Nem. Jana vagyok. Helló. Hát te? Csak nem megéheztél? Vagy eltévedtél, és véletlenül támolyogtál be ide?
*Kérdi mosolyogva, majd leteszi az edényt, megfordul, és erősen kacér pillantással figyeli a srácot, miközben csípőjét a munkapultnak támasztja. * - Tehetek érted valamit? * Kérdi erősen buja hanglejtéssel.*

Vendég

*A srác lassan érkezik meg a konyha felé, kezében kis papírossal. Rövid útvonalterv a második emeleti szobát a labirintus konyhájáig. Amikor odaér zsebébe csúsztatja a papírt és belép a konyhába. Épp hogy csak egy résnyire nyitotta még az ajtót már meglátta a két bakancsot az asztal alá téve. Tovább nyitotta és meglátta széken pihenő katanát is. Lassú lépést tesz előre és bekukkant. Szeme azonnal a kivillanó tangára mered. ~Oh la la.~ *Magabiztosan lép tovább, majd köszön.*
-Hello! Csak nem egy konyhatündérhez van szerencsém? *Várja, hogy lány megforduljon, hisz elölről még nem látta. Geven egyébként fekete ing van, aminek a felső 3 gombja nincs begombolva, egy farmer, és fekete utcai cipő van, haja pedig olyan tipikus olasz módon hátra van fogva.*

Vendég

*Hétfő estére jár, és fekete hajú hősnőnk sétál be a konyhába. A kill Bill füttybetétével sétál be, miközben ezt fütyüli. Csípője kellemesen ring, ahogy sétál, oldalán a katana szabályosan, ahogy kell, odaerősítve. Bakancsa nem ver zajt, de amit beér, ki is bújik belőle villámgyorsan majd állítja az asztal alá. Katanáját leteszi az egyik székre. Egy erősen szexy topp van rajta, így felfedve feszes, makulátlan bőrű fehér hasát, és szép, formás köldökét. Egy csípőfarmer van most rajta, ami feszesen simul a combjaira, fenekét is szépen kiemelve. A nadrág csípőrésze felett a fehérnemű pántja, ami kétséget sem hagy afelől, hogy csípőtangát visel. Mezítláb, szépen ringó fenékkel lép a polcokhoz, majd lisztet, tojást, vizet, és hasonló dolgokat vesz elő, amik tészta dagasztásához kellenek.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 10:36 pm

*Csak felhúzza a szemöldökét, majd bólint. ~Szóval a tipikus magyar szívtipró esete a Thot Marival..~Majd egyszerűen kivonszolják Karent.Egy manó.. Megdöbbenve mered a srácra, aki arcán ugyanez látható, majd egy suvickkal letisztít mindet, és a megmaradt sok gyümölcssalit felkapva, a kabátját és az íjat a másik kezébe kapva elköszön.*-Örültem a találkozásnak Tamás!De ezt meg kell néznem. Jó éjt.*Köszön el, és kecsesen kifut a helységből Karen után.. Nem kicsit félti, hiszen a manó elméje lehet befolyásolt iss, és egy ilyen lénynek nem kis mágikus hatalma van.Maga után csak káoszt és finom rózsaillatot hagy.*

Vendég

- Tudja a halál mi bajuk van. Egyiket sem láttam még. Nem hiszem, hogy szerelmi csalódásuk oka én lennék. Vagy ha igen akkor velem is jól ki babráltak, mert én nem is emlékszem rájuk. Nem mondom, hogy nem törtem már össze pár női szívet, de rájuk mind emlékszem. és bizony ők nincsenek köztük. -*jegyezte meg a fiú miközben lassan bekebelezte az első szendvicset.* - Budapest is van egy családi rezidencia. A Margit szigeten áll a kastélyunk. De a muglik elől láthatatlan. Azután van egy Mátrafüreden is. *Ekkor hirtelen be ront egy csapat házi manó csuklyás köpenyekben, és hangos "UTINIIII" felkiáltással elrabolják a lányt.* - Háát ez meg mi volt? *Kérdezi döbbenten a fiú*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 9:33 pm

*A kis jelenet lezajlása után a két lány távozik, és Gaiaea kérdőn néz Tamásra, majd az arcára szegezi a varázspálcát.*-Suvick!Mágus vagy az istenért...és nem én nem kívánok rádönteni semmit.*Kacsaint rá a srácra, majd gyorsan elteszi a pálcát, és nekiáll eszegetni a gyümölcssalit.*-Mi baja volt veled Nathalynak és Emilynek? Összevesztetek? A lányok csak a szerelmi csalódásnál viselkednek így..*Jegyzi meg kíváncsian méregetve a srácot, valószínűtlenül kék szemeivel fürkészi az arcát.*-Jó étvágyat! Amúgy..merre valósi vagy Magyarországon?*Kérdezi az első olyan kérdést, ami eszébe jut.*

Vendég

- Csupa meglepetés ez az este. -*Nyög fel Tamás. Miközben letörölgeti az arcáról a kólát, majd a pálcáját elő halászva le takarítja magáról a maradékot.* - Nem tudom mi baja volt a csajszinak. Pedig esküszöm, hogy nem is ismerem. Semmi oka nem volt ilyen modortalanságra. Azt reméltem egy kedves bók egy kis törődés majd fel vidítja erre ezt kapom. Így akarj segíteni másokon. *jegyzi meg morózusan, majd egy pillanatra elkapja Karen morózus tekintetét. Amit szintén nem tud mire venni, hiszen igaz, hogy be próbálkozott nála. De a lány le pattintotta, mondván van pasija. Most meg úgy néz mintha féltékeny lenne, amiért bókolt a lötykölős lánynak. Inkább neki kezd vacsizni* - Remélem ti nem akartok semmit rám önteni ha kedveskedni akarok *Szól a többi lánynak*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 9:11 pm

*Deja vu. Ezt érzi Nathaly, amikor megismétlődik a pár perce lejátszódott jelenet Karennel. A sanda pillantás a fiú felé, a kíváncsi pillantás, az aggódó tekintet a hasonló hangulatban feltett kérdéssel... A lány most se képes másképp reagálni a vörös lány kérdésére, mint az előbb, neki is csak elmotyog egy igent, habár ez hamisan cseng, és mindenki meghallja, aki rendelkezik egy borsószemnyi emberismerettel. Amikor ismét felcsattan és kifakad a szőkeség, odapillant és figyelmesen nézni kezdi, közben ki tudja micsoda gondolatok röpködnek a fejében. Egy ideig csak csöndben bámul, még szuszogása is alig hallatszik. Legszívesebben felpattanna és megrángatná a hisztérikus rohamban kitörő lányt, hogy hagyja ezt az egészet, egy fiú bizony nem ér meg ennyit. Főleg a könnyeit nem... Hihetetlen, mennyire hasonlít a két lány sorsa.. Mély együttérzéssel néz a szemébe, habár ő ezt nem láthatja, mert Karennel van elfoglalva. Ekkor öleli meg, és a helyiségből.Mikor ezután a vörös hajú lány kiejti a Tamás nevét, egy gyors mozdulattal megragadja és megszorítja annak kezét, tudtára adva, hogy miatta van kiakadva, de nem vár támogatást. Nathaly szerint ugyanis fölösleges. Teljesen fölösleges egyetlen pillantást, egyetlen percet, egy hangot rászánni a fiúra, mert csupán időpazarlás. Számára a fiú nem ér többet egy alattomos vérszívónál. Alábbvalónak gondolja a legutálatosabb szúnyognál is, haszontalan dögnek titulálja, aki csak arra jó, hogy elrontsa az emberek hangulatát. Amikor meghallja a hangját, legszívesebben a fülére tapasztaná mindkét kezét, mert érzi, hogy rosszul lesz tőle. És ekkor felé fordul a Nathaly által elmondhatatlanul utált személy, és, hogy az egyébként is feszült hangulatot tovább tetézze, mellé ül.* ~ Micsoda pofátlanság!~ *Gondolja, majd idegesen megrázza a fejét. Amikor pedig kedvesen hozzászól, érzi, hogy kezd elpattanni nála a húr, és lángoló tekintetét lassan a fiúra szegezi. Újabb deja vu. "Istennő".. Régen is így hívta, csak akkor még kedvelte ezt a jelzőt. Most azonban összes önuralmát levetve megragadja a fiú poharát és egy gyors mozdulattal a képébe önti a cukros löttyöt. Ezután végre megkönnyebbülve, de még kissé idegesen felpattan és tettetett kedvességgel, és zavartalansággal búcsúzik a még bent lévőktől.*
- Remélem, nem bánjátok, de ideje mennem! Köszönöm a kedves fogadtatást, de azt hiszem már későre jár, és jó lenne kipihennem magam, mert holnap iskola.* Köszön el bűbájos mosollyal a lányoktól, majd kecsesen elviharzik, akár a zaklatott főhős a színházban.*

//Én is nagyon köszönööm ^^//

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 8:55 pm

- Nem kérek, köszönöm. *Rázza meg a fejét Gaiaea felé, miözben felmutatja a fél szendvicset. Nagyot nyel, és válaszol Karennek.* - Én is. Én is sajnálom. *Jelenti ki. De a következő mondatnál már elpattan az a bizonyos húr...* - De én nem...! Én nem akarok jobbat találni! Nekem Vilen elég jó, pont jó, sőt, talán túl jó?! *Kissé megemeli a hangját, de ez a düh és elkeseredettség nem Karen ellen irányul, hanem önmaga ellen, és ez látszik is rajta, amikor kicsordul az első könnycsepp.* - Igazából... én nem vagyok elég jó Vilennek! Nem, mivel gyönge vagyok... és sebezhető! Neki nem egy ilyen lányra van szüksége, érted...? *Fakad ki, és már-már zokog. Szemeit megtörli fekete pulcsijának ujjában, és mély levegőt vesz. Hagyja, hogy tüdejét elárassza a friss oxigén, hogy szétfeszítse és szétáramoljon a testében... Kezd lenyugodni, de még mindig sír. Ez az a sírás, ami napok óta feszegeti belülről, ami ki akart törni belőle... Ha most Karen nem mondja, amit mondott, ki tudja, mikor tört volna ki belőle a zokogás. Az is lehet, hogy soha. Sőt. Így is kezd elsötétülni a lelke... hát mi lett volna akkor?! Belegondolni is rossz, hogy mit művelt volna magával és másokkal. Fölpattan a székről, és megtörli az arcát. Egy szökkenéssel a kukánál terem, és belehajítja a szendvicset. Lassan visszafordul a többiekhez.* - Én,... én azt hiszem, most inkább megyek, rendben? *Kérdezi remegő hangon, de választ nem vár. Karenhez lép, és elővesz a zsebéből egy borítékot.* - Figyelj... Kérlek... ezt... *Kezdi szinte könyörögve.* - ...feladnád? Apukámnak címeztem, csak... csak tudod, nem vagyok puszipajtása a baglyoknak... Adoniszra meg nem szeretném rábízni. *Mondja távolba révedő tekintettel. Azt nem közli a lánnyal, hogy miért olyan fontos a dolog. Leteszi az asztalra a borítékot, biccent a többieknek, Karent röviden megöleli, és még mindig könnyezve a fülébe suttog.* - Minden rendben lesz... Minden rendben lesz...? *Kérdezi, de nem vár választ. Sarkon fordul, egy mozdulattal a fejére illeszti a kapucnit, és kisiet a konyhából. Még jó darabig hallatszik a szipogás, a levegőkapkodás, majd a léptek is lassan elhalnak... nem tudni, hova megy, de hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, az biztos.*

//Köszönöm a játékot. (://

Vendég

*Karen komoran hajtja le fejét, és csak mered a két kezében tartott csészére.* - Rég beszéltem vele... Legutoljára a születésnapja után, de akkor is csak pár szót. *Mondja halkan, még minidig a kávéra meredve-ami amúgy már kezd fogyni-, ám szavait Emilynek szánja. Majd csak lemondóan ingatja meg a fejét. Nem sok esélyt lát arra, hogy Roberttel valaha is sikerül tisztázniuk a dolgot. Aztán a szőke lány is belekezd a mesélésbe. Karen ekkor már fele emeli fejét, és figyelmesen hallgatja a lányt. Nem mondhatni, hogy tetszik neki az amit hall... * - Sajnálom Emily. *Mondja halkan, és lágyan a másikra mosolyog.* - Hidd el, találsz náluk jobbat is. *Próbálja biztatni iskolatársát, ám hogy ez mennyire sikerül neki... Arra, hogy két szék közül a földre esik nem mond semmit. A nagy helyzet az, hogy ha Karen nem vigyáz, akkor nem kizárt, hogy ő is így jár. És az élte egyik legnagyobb botlása lenne. Mindenesetre ha már itt tartunk, a barna hajú lány semmi olyasmit nem tud Báthoryról mint Nathaly, így ő mondhatni, hogy elég jóhiszeműen áll hozzá a fiúhoz. Bár, ha jobban belegondolunk, akkor ez már nem is igaz... Találkozott már vele párszor, ami épp elég volt ahoz, hogy okkal kerülje. Nath válaszára csak megvonja a vállát. Ha nem hát nem, ő nem erőltet semmit. Ekkor Mr. Mindennőálmavagyok megszólal. Karen hitetlenkedve néz rá, arca enyhe fintorba torzul.*- Jellemző... *Mondja gúnyosan, majd csak visszafordul a kávéjához. Nem kíván több másodpercet pazarolni a fiúra. Valahogy ő is úgy van vele mint Gaiaea. Közbeszólna, de inkább hallgat.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 8:29 pm

*Nathaly megjön, Gaiaea azonnal bemutatkozik, és megkínálja, amit a lány kedvesen hárítt.*-Jó étvágyat mindenkinek.Az újonnan érkezett srácon elképed, és a szája biza elnyílik megdöbbenésében, annyira furcsa egy alak, mintha tényleg valami furcsa filmből lépett volna ki.a srác kedvesen bemutatkozik, mire félrenyeli a kávéját, és párat köhög, majd könny belábadt szemmel kezd el magyarázni.*-Jéé te magyar vagy, én is az vagyok, örülök, hogy még egy hazám bélivel találkozhatok.Farkas Zsuzsanna Gaiaea vagyok.De amúgy Gaiaea. (ejtsd Gájáéa)Kérsz gyümölcs salit?*Kérdezi meg kedvesen, az előbbi jelenetet alig felfogva.Emily szavaira azonba felhúzza a szemöldökét, és enyhén félre is érti azt.*-Háát..én megértem, hogy aggódsz miatta, hiszen mostanság a suli elég veszélyes, de mi is túléljük valahogy.Amúgy..megkínálhatlak gyümölcssalátával?*Ha igen, akkor feláll és szed neki, miután hozott neki is tálkát. Majd Nathalyra néz, és észreveszi, hogy a hangulata nagyon rossz a lánynak, majd alig észrevehetően a srácra sandít, akire Nat nem igazán néz. és fény gyűlik benne...szerelem, vagy szakítás van a dologban.*-Gaiaea vagyok. Minden rendben? Jól vagy?*Néz a naxis lánykára Gaiaea, és próbálja leolvasni róla, hogy mi történt.És Tamás épp ekkor teszi fel a mondatokat, amiket talán nem kéne. legalábbis Gaiaea így érzi.*-Tamás szerintem...*Kezd bele, de valószínűleg nem fogja tudni folytatni, mert Nataly robbanni fog..ha jól sejti és értelmezi a helyzetet Gaiaea.(és az user)

Vendég

- Esküszöm itt mindenki olyan fejet vág, mintha egész nap trágyát lapátoltatok volna. És ha rátok nézem tudom is miért. Pasi van a dologban. -*Mondja vigyorogva, hiszen neki nincs oka rossz kedvűnek lenni, nem mintha szív ügyileg ő rendben lenne. Elvégre amikor be volt "lőve" akkor biztos csinált valamit, hiszen Meriel már nem a barátnője. Az egészben pedig az a legrosszabb hogy nem is tudja mi történt. Közben persze a szendvicse is elkészül. Sonkás sajtos csemege uborkás zsömlék. Az egészet egy kis Coca Cola löttyel együtt a egy tálcára helyezi, és az asztalhoz korizik. Letelepszik a barna nem be mutatkozós lány, vagyis Nathaly mellé. Mikor helyet foglal jó alaposan végig méri a láynt, és nagyoyn szépnek és vonzónak találja.* - Te biztos egy istennő vagy. A szépség istennője. Csak a szemeid ne lennének ilyen szomorúak. Nincs kedved vacsi után esetleg sétálni? Például meg inni egy teát közösen?

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 8:10 pm

*Karenre néz, amikor az megkérdezi tőle, hogy minden rendben van e. Legszívesebben most üvöltve panaszolná el, hogy egyáltalán nincs rendben semmi most, hogy felbukkant ez a piszok alak. Elmondaná, hogy mennyire utálja, és, hogy az is csoda, hogy képes egy levegőt szívni ezzel az emberrel, aki miatt annyit sírt anno. Helyette csak egy halvány mosoly keretében bólint, és befejezi az evészetet. Csak fél szemmel pillant a nevetségesen túlöltözött fiúra flegma és semmitmondó tekintettel. Amolyan, "Mi bajod? Leszarom, hogy mi a véleményed" stílusúval. A kérdésére pedig csak az égre emeli kifürkészhetetlen tekintetét és lassan megrázza fejét és szomorúan hátra dől székében. Érzi, hogy már nem bírja sokáig, hamarosan vagy ordítani fog, vagy pedig elmenekül a teremből, nehogy bárkit is megbántson, aki nem szolgált rá. Ő még mindig nem mutatkozott be, de nem is szándékozik, főleg nem Tamás jelenlétében. Úgy látszik, már meg se ismeri...Jobb is így, valamiért nincsen kedve újraismerkedni vele, és azt hiszem, hogy ezt minden olyan nő megérti, akinek már törték össze a szívét...* - Köszönöm.* Válaszol halkan, szinte suttogva Emilynek, aki előbb még úgy ordított, hogy azt a szomszédos termekben is hallhatták az emberek. Különös..Most mintha mindenkiből kiszállt volna minden életkedv..Kivéve Tamást.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 8:03 pm

*Figyeli Karen válaszát, és kissé elmosolyodik rajta, inkább hálásan, mintsem gyúnyosan, amikor a lány őszintén válaszol neki.* - Ohh... értem. Russel. *Egy kicsit elgondolkodik. Nem tud mit hozzáfűzni ahhoz, amit a lány mondott, tanácsot dettó nem tud adni... Így csak folytatja.* - Robert még nem lépett rajtad túl. *Jegyzi meg halkan, de lehet, hogy ez nem épp a legjobb pillanat ehhez a témához. Meg amúgy is, igazából semmi köze Karen magánéletéhez. A kérdésre viszont csak megvonja a vállát.* - Maros eltűnt. Felszívódott. Úgy, mint a vízcseppet a szivacs szippantja be. Vilennek mindent bevallottam... begurult. Szakítottunk. *Elhallgat, a száját kezdi rágni. Pár pillanat múlva szólal meg csak ismét.* - Megmondtam. Megmondtam, hogy ez lesz! Két szék között a földre esni... Erre is csak én vagyok képes! *Ő nem beszél halkan, igazából nem érdekli, hogy Nathaly, Tamás, vagy Gaiaea meghallja-e. Neki már úgy is mindegy...* - És ha ez még nem lenne elég, az unokahúgom is idejön. *Húzza el a száját, és az égre fintorog. Látszik, hogy nem szívleli Kearát. Amikor Tamás bemutatkozik, ezt ő is megteszi, haloványan, mint egy szellem, vagy kósza lélek, mindenesetre nem úgy, mint ahogy a "régi" Emily tenné. Nem nyújt kezet, nem mosolyog, csak rekedtes hangján eldarálja a nevét.* - Emily Kyra Beawer. Üdv. *Majd Nathaly felé fordul, és biccent felé.* - Jó étvágyat... *Mondja kissé erőtlenül, majd ismét nagyot harap a szendvicsből.*

Vendég

- Hát... most melyik válaszra vagy kíváncsi? Amit mindenkinek mondok, vagy arra ami a valóságot tükrözi? *Néz rá a szőke lányra, mikor az leül mellé az asztalhoz.* - Ha őszinte akarok lenni, akkor nem túl jól. Hangulatom a béka seggét súrolja, Russ meg köztem is valami gubanc van. Na meg itt vannak ezek a csatározások is... *Húzza a el a száját, miközben halkan beszél a mellette ülőnek. Nem szeretné mindenkivel megosztani személyes problémáit.* - De mindegy, volt már rosszabb is. Egyébként jó étvágyat! Veled mi van mostanság? *Kérdez vissza, és jobban szemügyre veszi a lányt. Nem fest valami remekül... Karen nyugodtan kortyol bele kávéjába, miközben szürke szemei az asztalnál helyet foglaló Nathalyra szegeződnek. Csak tűnődve nézi a lány arcát, és figyelmét nem kerüli szaktársa enyhe idegessége. Talán még a könnyeket is észreveszi, de azt már bemagyarázza annak, hogy "biztos rosszul látta". Mindenesetre összeráncolt homlokkal figyeli a lányt, de nem mond semmit. Kicsit gyanús neki ez, így lassan hátrafordul ültében, és tekintete a tőle nem messze álldogáló Tamásra siklik.* - Minden rendben? *Fordul vissza szaktársa felé, miközben fél szemmel ismét a fiú felé pillant. Aztán ugye Tamás bemutatkozik. Mire kicsit összezavarodik. Ha nem ismerik egymást Nath-tal akkor valószínűleg nem a fiú a probléma tárgya.* - Nem volt túl jó napom... *Válaszol a feltett kérdésre, viszont hangja elég halk, így a vacsoráját készítő másik Nekromanta nem biztos, hogy hallja is.*

Vendég

- Nahát, csak nem a nők klubja tartja itt a gyűlését? -*Kérdezi a fiú miközben bólint az egyetlen ismerősnek Karennnak. Hiszen nem emlékszik, hogy a függősége alatt szerelmes volt Nathalyba. Tamás számára az egész Eufória időszak egy nagy sötét folt emlékek nélkül. A hűtő elé gurul, kinyitja.* - Van itt csali és egykét horog az eszem pedig jól forog... *Kezd újra énekelni, miközben kihalász a hűtőből egy kis felvágottat sajtot, krémes vajat, és némi csemege uborkát. Meg fordulva a konyha pulthoz siklik, és dolgozni kezd. Egy pillanatra hátra pillant a válla felett. Látja egy két lány nincs jó formában.* - Veletek mi történt? Olyan nyúzottak vagytok. Jah titeket nem is ismerlek csak Karent. Báthory Tamás..

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 7:21 pm

*Mikor már úgy gondolja, hogy eleget ácsorgott - ez akkor történik meg, amikor Yosif távozik a teremből és ízléstelennek találná, ha még csak meg se fordulna, hogy elköszönjön tőle - megfordul, elbúcsúzik a fiútól és leül egy közeli székre újonnan elkészített szendvicsével. Ekkor veszi csak észre az újonnan "begurult" Tamást, és egy pillanatra megfagy ereiben a vér. Arca enyhén elsápad, de ez szinte észrevehetetlen. Viselkedésében sem mutatkozik változás, pedig el lehet képzelni róla, mennyire meglepődött a fiú "nyomorult képe" láttán. Mivel így nevezte a fiút, amikor délelőtt Susan szóba hozta őt. Egy bájos, de még mindig erőltetett mosollyal utasítja el a gyümölcssalátát, amit Gaiaea kínált neki,helyette saját kajáját kezdi el majszolni. Na jó, ez nem is majszolás, annál sokkal udvariasabb, nőiesebb étkezés, már ahogy egy szendvicset lehet enni.. De ha az ember nagyon jól figyel, észreveheti, hogy nincs minden rendben nála, hirtelen ingerültté vált. Egy félmosollyal emeli tekintetét Karenre, majd újra elkomolyodik és csak a szendvicsére figyel, és arra, hogy minél hamarabb itt hagyja ezt az egész kócerájt.* ~Istenem, miért nem bírtam ki éjszakáig?!~ *Átkozza magát idegesen miközben csak falja és falja az előtte elhelyezkedő ételt. Szeme hirtelen csillogni kezd a hirtelen felgyülemlő könnyektől, de szaporán pislogni kezd, nehogy feltűnjön a népes "diákseregnek", hogy mennyire megviselte az újonnan érkező hímnemű megjelenése...*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Dec. 19, 2010 7:12 pm

*Karen elég derűsen köszönti, de neki sajnos most nem megy a vidámság. Csak biccent a lány felé, erőtlenül, sápadtan, és elkészíti a maga szendvicsét. Miközben ő a sonka egyenlő vékonyra vágásával foglalatoskodik, megérkezik Nathaly, akit - felületesen bár, de azért - ismer. Neki sem tud valami hú de boldogan köszönni, az egész lány olyan kis sötét teremtménynek tűnik most, sugárzik belőle, hogy unhappy. Így felé is csak biccent köszönésképpen, majd amikor Tamás megérkezik - akit csak a tanórákról ismer - már tényleg kezd az egész helyiség szűkös lenni. Ekkor viszont Yosif bejelenti, hogy távozik. Az események eléggé felgyorsulnak, egy ember lecserélődik két másikra. Emily elfoglalja a megüresedett helyet, ami Yosif után marad, és nyammogni kezd a vacsoráján. Fűzöld tekintetét Karenre emeli.* - Hogy vagy mostanság? Régen láttalak... *Húzza el a száját két falat között.*

Vendég

*Ugye a vörös hajú lánynak is kiönti a kávét, majd csak mosolyogva csóválja a fejét.* - Nem, semmire nem vagyok allergiás. *Mondja és átnyújtja a kávét.* - Legalább is tudtommal. *Teszi még hozzá, aztán csak oda sétál az asztalhoz, és kihúzva egy széket kényelmesen letelepszik. Figyelmesen hallgatja Gaiaeat, arcán egy enyhe fintor jelenik meg.* - Én most inkább próbálok kimaradni ebből az egész hajcihőből. De amúgy megértelek. *Pillant hosszú pillái alól a lányra, és óvatosan belekortyol a forró kávéba. Ekkor nyílik az ajtó, és egy rég látott Emily lép be.* - Emily! Szia! *Köszönti derűsen, és hevesen megrázza a fejét.* - Dehogy zavarsz. Mi van, ma mindenki ezzel jön? *Az utolsót az itt lévők vehetik költői kérdésnek is akár. És úgy tűnik, hogy mindenkire most jön rá az ehetnék, mivel ismét egy új személlyel gazdagodik a társaság.* - Szia Nathaly! Rég láttalak. *Üdvözli az első naxis személyt a helyiségben.* - Jó, hogy itt vagy. Már kezdtem kicsit elnyomva érezni magam. *Viccelődik, aztán szépen ível szemöldöke meglepettségében a magasba szalad.* - Emberek, mi van itt? Kezdünk kicsit sokan lenni... *Nevet fel halkan, de azért oda biccent az érkező Tamásnak. Ugye nem a legfelhőtlenebb a kapcsolatuk. Meg hát az álom...*