Társalgó - Nyugalom terme

Vendég

First topic message reminder :

*Hagyja, hogy Szevér a füle mögé tűrje a haját, és elgondolkozva figyeli a fiút, majd mikor az visszahúzódik, akkor egy lendülettel törökülésbe ül át, ezzel ugyebár a támaszkodást befejezve. Felnevet, mikor Szevér kijelenti, hogy nem a frász járja át a szívét, ha arra vetődik.* - Ez jó, ezt megjegyzem. A balhé meg... Nem keresem, de nem is kerülöm. Megyek, ahova én akarok, aztán ha megtalál, hát egészségére. *Az ismerősre érdeklődve néz, végigpörgetve magában bizonyos információkat, de nem szól. A másik névre még érdeklődőbben pislog, és kattognak a fogaskerekek az agyában, de ez már nehezebb terület.* - Zara? Hm-hm. Na rá például kíváncsi lennék. *Közelebb hajol Szevérhez, cinkos mosollyal.* - Mesélsz róla?

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Nov. 10, 2012 6:19 pm

* Mivel Arti értesítette előzőleg, hogy elkészült a bájitallal így szinte boldogan szökelve szedett minden egyes lépcsőfokot. Akik kicsit is ismerik Evát tudják, hogy nem az a kimondottan gyermeki jellem. Ezzel szemben jelen pillanatban vidáman szalad és ugrándozik a folyosón akár egy rakoncátlan kislány. Lila szoknyája ide oda suhog, ahogy a folyosókon hol fel majd eltűnik. Ajándék táska is van nála amiben doboz rejti az Artemissának szánt hála ajándékot. A társalgó ajtaja előtt megtorpan megigazítja lila felsőjét és szoknyáját, majd nyugodt léptekkel lép be a nyugalom termébe. Arcán annyira széles mosoly terült szét, hogy talán semmi se tudja onnan eltüntetni. * -Barátnőm! * Szól kicsattanó örömmel a lánynak és egyből a nyakába borul, átfonva karjaival egy pillanatra. * -El se tudod hinni mennyire boldog vagyok! Hálámat nem lehet szavakba önteni. Elhoztad? * Kérdi kíváncsian miközben kibontakozik az ölelésből. Ha Arti átadja neki a bájitalt tartalmazó fiolát akkor azt nagy gonddal egy másik dobozba teszi, ami ki van bélelve és csakis ez az üvegcse férhet bele. Gondosan lezárja és elteszi.* -Nagyon szépen köszönöm! Fogadd el ezt a csekélységet köszönetképpen. * Átnyújtja az ajándékot tartalmazó színes táskát amiben ékszeres doboz található, benne arany gyöngynyakékkel. *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Nov. 10, 2012 5:59 pm

*Táskával a vállán érkezik be a nyugalom termébe. Bízik abban,hogy barátnőjét ott fogja találni.De mivel sajnos nincs rajta kívül senki ott így elő veszi a könyvet és olvasni kezd.Macskája a lábánál fekszik.*~Szerintem jobb lett volna ha a lány magának csinálja meg a bájitalt nem minthogy te~*Mondta a macska majd elhallgatva tovább dorombolt.*~Tudod Evára mindig számíthattam ha valami baj volt.Igaz ettől a löttytől ami itt van nálam én is félek most is.*Válaszolja majd a könyvet olvassa újra.*Ruházata világos kék garbó fehér farmer és egy magas szárú csizma amit valamelyik nap vett magának.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 7:11 pm

* Bosszankodó, sőt már-már dühös arckifejezést ölt magára a véla. * -El se hiszem, hogy Cat ilyesmit tett veled. Milyen szörnyű tud lenni ez a lány, megfeledkezik rólad, nem beszél veled ha meg találkoztok akkor ennyire rettenetesen viselkedik veled szemben. Nagyon nem jó ez így Arti, a sarkadra kellene állnod, ne legyél olyan kis mimóza. * Próbálta kedvesen és biztatóan hangoztatni szavait, de a Cat iránt érzett dühét is belecsempészte a mondandójába. * -Nagyon egyszerű lötty, neked biztos gyorsan elkészülne. Itt is van a recept, azon rajta van minden, de kérlek ne áruld el senkinek. Jó? * Nyújtja át az egyik pergament amin a bájital roppant részletes elkészítési módja szerepel. A lap legtetején Eva ívelt írásával van odakanyarítva a szó: Amortentia. * -Ugye nem hagysz cserben? * Teszi még hozzá, majd megvizsgálja a lány kezét.* -Nem hiszem, hogy gond lesz vele. de azért nézesd meg. * Azzal újra átöleli a naxist, de most sokkal hosszabban és közben a fülébe duruzsol.* -Ugye megteszed? Annyira jó barátnőm vagy és én igazán számítok a segítségedre. Bízhatok benned? Igaz? * Csak az utolsó kérdésnél bontakozott ki az ölelésből, hogy aztán Arti szemébe nézzen kérlelő szomorkás arccal. Arti elfogadta a lapot és aztmondta mielőbb elkészíti a bájitalt. Ezt követően a két naxis megkereste hálótermét. *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 6:58 pm

-Csak Caték voltak a könyvtárban és a pasija valahonnan szerzett egy gördeszkát és végig siklott a deszkán.El is estem de szerintem nem tört el semmim.Igaz a kezem eléggé fáj az esés miatt de nem számít.*Mondta neki majd befáslizza a kezét ami kissé duzzadt.*-Milyen bájitalt kellene készítenem?*Kérdezte meg barátnőjét és örült,hogy van valaki aki törődik vele.*-Lehet meg mutatom majd orvosnak a kezem mert eléggé fáj.Szerinted van valami baja?Vagy csak én érzem úgy?*Kérdezte és meg mutatta a kezét neki.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 6:43 pm

-Naháááát! Ezt még nem is hallottam a kis átváltozó művésznőről! Mik vannak. Vajon a véla bájaival fűzte meg a fiút? * Gondolkodik hangosan de ez nem is olyan lényeges.* -Ajjj! Kik bántottak? A piszkok, ez annyira bosszantó! Hihetetlen milyen emberek vannak ezen a sárgolyón. * Bosszankodik hevesen barátnője panaszán és ismételten megölelgeti. * Remélem legközelebb nem történik veled semmi rossz. Lehet megint meg kellene dorgálnom Cat-et amiért elhanyagol. * Gondolkodik hangosan és visszaül a helyére. * -Nézd, ha nem lenne nagy terhedre el tudnál készíteni nekem egy bájitalt? Nagyon le vagyok maradva és gyakorolnom kell, odaadom a receptet és ha kész csak küld el mielőbb bagollyal. Megteszed ezt nekem? * Néz kérlelően szaktársnőjére *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 6:27 pm

*Amikor Eva megöleli jól esik neki,hogy ö legalább törődik vele.*-Hát szoktam csak most is olyan csúnyán elbántak velem de nem baj.Mondjad mit szeretnél.*Mosolyodik el és a lány mellé telepedik és hallgat hátha elő hozakodik a kérésével.A macska vígan dorombol hiszen a gazdája is boldog.*-Tudtad,hogy Catnek pasija van?*Kérdezi Evát hátha ő többet tud a kapcsolatról.*-El vagyok úgy magamnak.Nem nagyon keresi senki a társaságom.Örülök is neki egy részt de más részt nem jó magamban lenni.*Fejezi be a mondani valóját.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 6:21 pm

* Nagyon ügyesen lopózott be Arti mivel Eva egyáltalán nem vette észre azt amikor bejött a szobába. Csak a pergamen zizegését és a penna sercegését lehetett hallani vagy ahogyan egyszer egyszer lapoz. Azt veszi csak észre amikor mozgolódik valami mellette és mivel régóta nem történt jelentősebb mozgás oldalra pillant. Meglátva Artemist egyből szélesen mosoly jelent meg az arcán és otthagyta irományát.* -Arti! De jó téged látni. * Pár lépéssel a lány mellett terem és ha tetszik neki, ha nem átöleli. * -Már keresni akartalak, úgy hiányoztál. Gyere ülj oda hozzám, különben is miért nem jöttél egyből? * Korholja kicsit a lányt és az utolsó mondatnál kicsit bánatos arcot vág. Amennyiben Arti bele egyezik Eva papírhalmához térnek vissza.* -Mesélj hogy vagy minden rendben veled? Cattel beszélsz? * Érdeklődik élénken és közben egyre vidámabban jegyzetel. Ha Artemisa mesél figyelmesen végighallgatja é a mondandója végén Evangeline ismét megszólal, de a könyvekkel kevésbé foglalkozva.* -Jajj barátnőm, szükségem van a segítségedre. Nem is tudom hogy mondjam... vagy inkább ne. Áááá... Felejtsd is el, nem kérhetek tőled ilyesmit, nem akarok gondot okozni neked.

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 6:03 pm

*Miután a könyvtárban olyan csúnyán elbántak vele a nyugalom termébe menekül.Reméli ott senki nem bántja majd.Az ajtóhoz érve kinyitja azt és halkan mint egy tolvaj besurran.Mikor bent van keres egy kényelmes fotelt ahová letud ülni.A könyvtárból a könyvet kikölcsönözte így annak társaságában ül le nem messze Evától.*~Nézd ott van z a kedves lány.Nem akarsz oda menni hozzá?*Kérdezte a macska majd összegömbölyödött a lány lábánál.Ö is észre vette Evát de majd oda megy ha észre veszi a lány őt.Nem akar zavarni.Ruházata vastag kék garbó és vastag mackónadrág.Lábán béléses papucs féle látható.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szer. Nov. 07, 2012 5:54 pm

* Az idő egyre jobban lehűl, a szokásosnál is hidegebb, ahogy a bolgár éghajlat megmutatja igazi jellegzetességét. Sokak számára kellemetlen, főleg azoknak a külföldi diákoknak akik melegebb éghajlatok szülöttei. Ezzel Eva is így van, hiszen mind görög hon és Franciaország is kellemes meleg éghajlattal rendelkezik. Igaz, már koránt se gólya, hozzászokott ezekhez az időszakokhoz, noha nem teljesen. Smink nem díszíti az arcát, öltözködése pedig kicsit se kihívó. Egyszerű farmernadrágot visel hozzá meleg, lila pulóvert vett fel. Haját kontyba tűzte a tarkóján az ezüst hajtűjével mit még anyjától örökölt meg. Kedves dolog ez a számára ezért nagy becsben tartja ezt a tárgyat. Már kora délután óta a nyugalom termébe vette be magát, senkit se zavart és a többiek sem őt. Három könyv társaságát élvezte és néhány pergamenét amikre olykor jegyzetelt. Mindegyik könyv a bájitalokkal vagy azok hozzávalóival volt kapcsolatos. Olykor elmosolyodott gondolatain, sőt alig pihent meg, annyira szorgoskodott az írással, mintha tanult volna. *

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 7:26 pm

*Az idős testű fiatalember csak ül és ahogy egy ilyen életerős, zsenge lánnyal beszélget, kezd visszatérni belé is az életigenlés. Ugyan komoly mágikus és személyes problémái vannak, mégis tudni kell megtalálni a szépet minden időben és mindenkor. Általában Marius sem ennyire letargikus, mert annak ellenére, hogy komoly átok sújtotta, mégis szeret élni és teremteni, alkotni (talán épp ezért Idéző a kasztja), de most valahogy utolérték a sötét gondolatok. Lehet a közelgő tél, a riged táj, vagy az egyre sűrűsödő baljós árnyak amik beárnyékolják szegény lelkét.* Ó, én sem tudnám eldobni magamtól az életet. Minek is, egy ilyen öreg... öregember már húzza végig. *Felel a lánynak.* Annak pedig örülök, hogy a te friss lényedet nem mérgezték meg az árnyas gondolatok. *Mondja a lánynak, majd megereszt egy félmosolyt. Az idős ábrázaton felfedezhető mosoly mindig évszázadokat rejt magában, ott van benne két-három életöltő csodája. A következő pillanatban felemelkedik a székből Marius, majd megindul a kijárat felé. Az ajtóban visszafordul.* Bízz magadban! *Mondja tanácsképpen a lánynak, majd elhagyja a Társalgót.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 7:13 pm

*Megnyugodva foglal helyet és úgy érzi mintha a néhai (nem vérszerinti) nagyapja mellett lenne, aki éppen egy történetet mesél el neki. Most nem éppen ez történik, de a butus Ruosin lány teljesen belemélyedt a családias légkörbe.* - Miért nem tudja az idejövetelének okát? *Tudakolja a gyakornok. Ezek után percekig hallgatnak, mint a sír, ugyanis Marius a gondolataiba mélyedt, a francia meg nem mer megszólalni, csupán vár, hogy válaszoljon egy kérdésre. Az lesz is, csak nem éppen olyan amilyenre számított.* - Ööö... olyan kérdések ezek amik öööö... rendben bevallom életemben sosem gondolkoztam még ilyesmin. De abban biztos vagyok, hogy nálam az öngyilkosság veszélye nem fenyeget. Önnél viszont igen? De bizonyára sok jó dolog történt magával az életében, meg a sok tapasztalat, de bizonyára Ön jobban tudja az ilyen dolgokat mint én. *Széles mosoly, amivel próbálja leplezni kínosságát, amiért nem túl kielégítő választ adott, pedig ő aztán tud beszélni, nem is keveset, sőt rengeteget.* ~Vajon mik járhatnak a fejében? Esetleg ilyen dolgok, de miért?~ *Folytatja gondolatban tele sok-sok kérdéssel.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 6:54 pm

*Marius egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy tulajdonképpen ő mit is keres a Nezabarban. Válaszokat? Válaszokat arra, hogy miért kell egy öregember testében senyvednie? Válaszokat, hogy vajon miféle ördöngös mágia az, ami ebbe a helyzetbe kényszerítette? Vagy nem válaszokat, hanem kérdéseket keres... Bármiért is legyen itt, örökös feszültség és félelem lelkében lassan felemészti, noha az utóbbi időben egyre inkább tudja indulatait, érzéseit, gyűlöletét és szeretetét kezelni, de nem könnyű. Nem könnyű, mert valami van a háttérben, amihez nem mer hozzányúlni, ami lelke legmélyén szunnyad és ha megpiszkálják, akkor az fájna mindenkinek. Most is, ahogy Reginával szemben üldögél és a lány vélhetően egy tanárának, vagy valamilyen idő professzornak képzeli, nem tudja eldönteni mit érez, ugyanis egyszerre van nagy hatalom a kezében, hisz egy illúzionistát megszégyenítő módon vezeti félre az egész világot pusztán azzal, hogy nem fedi fel igazi kilétét, vagy pedig szánalmat a világ, Regina és maga irányába.* Természetesen, gyere csak közelebb! *Mondja, mint a alány nagypapája lenne, miközben egy hozzá egészen közeli szék felé lendíti kezét.* Hogy én mit keresek itt... azt nem tudom. *Mondja szomorúan és lesüti tekintetét. Most valóban egy megfáradt öregembernek tűnik és minél több időt tölt az idős férfi testében, annál inkább válik ő is olyanná, annál inkább vékonyodik el lelke papírja, hogy végül aszott kis senkivé legyen.* Tudod, sokszor úgy érzem, hogy nem találom a helyema világban. Neked, egy ilyen kis hamvas bőrű, fiatal lánynak is vannak hasonló ellenérzései? Nem érezted úgy, hogy ha nem halsz meg a következő pillanatban, akkor te magad vetsz véget életednek? *Szegezi végül Reginának nagyon kemény kérdéseit. Hát igen, nagyon fura, feszült figura Marius Hrisztov. veszélyes!!!*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 6:42 pm

*Miközben a betűkön pihenteti a szemeit, elheseget egy arra hálót szövő pókot, ekkor tűnik fel neki, hogy egy másik személy is betért eme helységbe. Rögtön meg is szólítja főhősünket, aki kicsit meglepődve, de széles mosollyal köszön vissza.* - Részemről is szól az üdvözlet! *Szemével követi is Marius lépéseit végcéljáig, kissé szomorúan jut el az agyáig, hogy egy távolabbi székbe ült bele. Találkozik egy különös öregemberrel itt a teremben és most, hogy távolabbra ült, nem tudja vajon odamehet hozzá. Hirtelen azonban ismét felcsendül az a bizonyos mély hang, mire kissé megdermed, de azért válaszol.* - Gyakornok vagyok és sok volt a munka, pihenni jöttem ide. És maga? *A kérdésre már sugárzik az arca.* - De közelebb ülhetek, mert nem szeretnék ordibálni? *Teszi hozzá kedvesen és nyomban föl is pattan, el is indul, remélve, hogy a megengedik kérését.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 6:22 pm

*Az idő annyira relatív fogalom. Van, hogy évezredek múlnak el csendben, mozdulatlanul, van pedig mikor egy szempillantás alatt múlik el az élet. A fejlődés emberi civilizációnk kulcsa, de van, mikor ez a kulcs nem egyet, hanem kettőt fordul a zárban és hirtelen megváltozik minden... Nem sokkal Regina érkezése után egy viszonylag magas, köpenyes alak tűnik fel a nyugalom termében. A félhomályban nem lehet kivenni, hogy ki is ő, csupán annyi látszik, hogy kicsit hajlottabb a háta, de viszonylag magas valaki. Mikor beér a terem közepére és fény vetül arcáa a csuklya alatt, rögtön felfedezheti Regina, hogy egy öregember áll előtte. Mély ráncai komoly élettapasztalatról adnak tanúbizonyságot, de két kék szeme, szinte világít a kissé megsötétlett, barázdált arcán. Ábrázatán kettős érzelmeket lehet felfedezni: egyszerre mély nyugalom uralkodik rajta, egyszerre pedig valami sötét árny bújik meg a szem alatti mélységekben. Mikor feltűnik Mariusnak is Regina, megtorpan egy pillanatra és idős, de mély, zengő hangján szólítja meg.* Üdvözletem! *Köszönti egyszerűen az allidonos lányt, majd továbbmegy a termeben és leül egy távolabbi karosszékben. Eztán leemeli fejéről a csuklyát és úgy tekint fel iskolatársára.* Gondterheltnek tűnsz kicsilány. Mi lelt téged? *Szólítja meg ismét Reginát, mintha régi ismerőshöz beszélne, pedig most először váltanak szót.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Szomb. Okt. 27, 2012 6:09 pm

*Regina Ruosin tűnik fel könnyű őszi öltözékben a nyugalom termében ilyen késői időben. Mivel mostanában el volt halmozva a gyakornoki teendőkkel, nem maradt semmi ideje a szórakozásra -még az otthonról érkezett levélre se tudott válaszolni-, ezért most úgy döntött, hogy legalább akkor ide benéz egy kicsit, csakhogy egy picinykét pihentesse az agyát. És szeretne beszélgetni is valakivel, merthogy a hálótársai szokás szerint felszívódtak. Kezében legkedvesebb könyve található, azzal trappol, egy kényelmes ülőhely felé néhány másodpercen belül. De azért nem kezd azon nyomban olvasni, miután belesüppedt a puha fotelbe, hanem tart egy rövid körszemlét, hátha lát itt valakit akivel beszédbe elegyedhet. Mivel nem vesz észre senkit, kénytelen a sorok fölé görnyedve kikapcsolódni.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 19, 2012 7:57 pm

-Köszönöm a meghivást el fogadom.*Mosolyogva válaszol a srácnak.*-A szobatársaim elöl menekültem el mert unokok velem mint mindig.*Sohajt fel majd a könyvébe mélyed de gy pár perc mulva el is alszik.*\fagy\

Vendég

*Megörül a leányzót látva, majd ő is bemutatkozik.* -Igen, ma érkeztem az iskolába. Frappi. Frappi Scheil vagyok! Nagyon örülök! *a kötelező körök után ő kezdeményez beszélgetést.* -És? hogy-hogy erre ilyen késői órán? Azt hittem csak én élek bagoly üzemmódban. *Mondja mosolyogva * -Vagy ez afféle törzshelye a diákoknak? *kérdezi, és próbál minél több infot megjegyezni a suliról, mert még egyszer nm szeretne eltévedni . A hosszú és fárasztó nap után tényleg kezd álmos lenni, ami egy ásítás kíséretében meg is mutatkozik rajta. * -Viszont szerintem én lassan elmegyek aludni, mert nagyon fáradt vagyok! További jó olvasást! *mondja, majd elindul az ajtó felé, de félúton megtorpanva hátra fordul* -Nincs kedved meginni valamit a holnapi nap folyamán?

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Pént. Okt. 19, 2012 6:52 pm

*Mivel már unta szobatársai hülyeségeit így arra a döntésre jutott,hogy meg keresi a nyugalom termét.Lassan kerülgeti a diákokat a folyosón meg látni,hogy későre jár már.Mielőtt eljött a szobából fekete garbóba és fekete farmerba bujt.Kezében a hiányozhatatlan tarisznya ami egy kicsit már kopott.Igaz mit vár el az ember egy 15éves tarisznyától?!Ahol a termet sejti megáll és lassan lenyomva az ajtót belép.Mikor belép észre veszi,hogy nyugalom árad szét benne és nem zavarja semmi sem.Keres egy félre eső helyet magának és leül.Majd egy könyvet vesz elő és olvasni kezd.De közben érzékeli,hogy nincs egyedül így szét néz.Meg pillant egy férfit az egyik fotelban és oda megy hozzá.*- Hello.Új vagy itt??*Kérdi tőle majd bemutatkozik.* - Artemis Taylor vagyok a suli tanulója és te?*Várja a választ közben hegyezi fülét,hogy a macskája vele van-e.*

Vendég

*Mivel ez az első napja az iskolában, úgy dönt, felfedező körútra indul. Egy alapos zuhany után felvesz egy bordó garbót, egy fekete farmert, és egy bordó magas szárú sportcipőt. Felmegy benne az adrenalin, amikor kilép a várószoba ajtaján, és futva indul el a folyosón, hogy merre azt még ő sem tudja. Egy kis idő múlva, sikerül rendesen eltévednie, az iskola teljes mértékben ismeretlen pontjához érkezett. Egy ajtót lát maga előtt, így hát bemegy rajta. A terembe lépve hirtelen mérhetetlen béke lesz úrrá rajta. Leül a kandalló melletti fotelba, és kényelembe helyezi magát. Farmerzsebéből elővesz egy szál cigit és azt kezdi el forgatni a kezében, de nem gyújt rá, csak hát van egy ilyen "Betegsége, hogy valamit mindig kell cselekednie, valaminek mindig a kezében kell lennie. na sóval kényelmesen elhelyezkedik a fotelban és a falakat kezdi el tanulmányozni. Érzi, hogy egyre jobban elálmosodik, de nem lenne túl sikeres itt aludni, ezért megdörzsöli a szemét, és próbál ébren maradni. Kis idő elteltével a pálcáját kezdi el forgatni, és azzal foglalja el magát, hogy a szembe lévő falat célozza a pálcából kilövő szikrákkal, de hát természetesen egyik sem megy el addig. Lassan ezt az elfoglaltságát is megunja, ezért csak reménykedik, hogy erre jár valaki, bár az órájára pillantva rettentő kis esélyt lát erre

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 10:25 am

*Nawara'son érzi, hogy ismét sós könnycseppek hullanak le Kara szeméből, de azt is érzi, hogy ez már nem lesz sokáig így, hiszen egy újabb érzelemelszívást követően már nem jön Karából több keserű, rossz érzés. A fiú büszke magára, hogy megszabadított még egy halandót a fájdalmas gondolatoktól, érzésektől. No, meg ő is kivirult, jóllakott - lelkileg. Látja a lányon, hogy lágy hangja megnyugtatja őt, és hamarosan már mosolyogva folytatják az amúgy nem túl bőbeszédű társalgásukat. Nyilván Kara nem valami nyílt személyiség, ezért is nem csacsog, mint néhány más leányzó. Ennek Nawara'son örül, habár ő mindig is hallgató volt. Szereti hallgatni, meghallgatni az embereket, hiszen ahogy a másik beszél, eszméletlen sok információt tudhatunk meg róla és ezt a fiú szereti kihasználni. *
- Reggelizni sem? *vonja össze kissé rosszallóan a szemöldökét a fiú, majd lágy mosollyal megcsóválja a fejét.*
- Nos, akkor bizony itt az ideje, hogy együnk. *áll fel a fiú és mikor Kara elfogadja a meghívást és belé karol, kihúzza magát és lemosolyog a nála alacsonyabb hölgyre.*
- Megsúgom, én is csak egy tejeskávét ittam reggelire. *kuncogja el magát Nawara'son, majd mikor Kara immár készen áll mellette, megindulnak az Étkező felé.*
- Örülök, hogy ismét jó kedvű vagy. Furcsán vonzzanak a rossz kedvű emberek, hogy felvidítsam őket. *szólal meg halk, titokzatos hangon a fiú, miközben a folyosókon haladnak az Étkező felé. Megejt egy kellemes mosolyt a lány felé, majd előre engedve az ajtóban,követi őt oda, ahova leül.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 10:18 am

*Kara hirtelen jobban érezte magát, elszállt a rossza kedve. Már mosolyogva hallgatta a fiú hangját, lágy volt, és megnyugtató. Kicsit felkuncogott Nawara'son régies beszédén. Tetszett neki, hogy Kisasszonynak szólította. Az egész fiú tetszett neki. Még csak pár perce ismeri, már is megkedvelte. Nagyon éhes, hiszen még nem is reggelizett. Kicsit eltöpreng azon, vajon vele kellene e mennie. Jó lenne végre társaságban lenni, hiszen az utóbbi időben mindenkinek más dolga akadt. Végül úgy döntött bele megy.*-Igen! Elfogadom a meghívást. Már farkas éhes vagyok! Reggelizni se reggeliztem.*Mondta fülig érő szájjal, és a hasát fogta, evvel mutatva mennyire éhes. Kezét félénken nyújtotta oda a fiúnak, majd kicsit engedte, hogy felhúzza. Könyvéért még vissza nyúlt és belebújt cipőjébe. Majd elindultak.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 9:58 am

*A srác érzi, hogyan szívja magába a fájdalmas, rossz kedvű lányból a lelki étket, ami most mindennél többet jelent számára. Furcsa, hogy hogyan élvezheti valaki a rossz kedvet. Hát pontosan így, hogyha fehér árnytündér az illető. Mindenesetre Nawara'son próbál nem kicsattanni az örömtől, de azért látszik rajta a változás: hosszú, fehér haja mintha dúsabb, fényesebb lenne, szürke szeme csillogni kezd, ajka pedig meg-megrándul az elfojtott mosolytól. Kellemetlen lehet Karának, ahogy látja, hogyan virul ki előtte a fiú, hiszen olybá tűnik, hogy cseppnyi szánalmat, megértést nem mutat a lány iránt. Egyszerűen csak idejött beszélgetni és élvezi azt, hogy Karának mennyire rossz. Néhány újabb lélegzetvételt vesz, mellyel ismét elszív egy kis fájdalmat, rossz érzést a lánytól. Érzi, hogy lelki bendője hogyan telik meg az érzelmekkel, és örül, hogy Karának is hamarosan könnyebb lesz, hiszen nem tud mit tenni: el fog fogyni a rossz kedve. Nem lehet benne annyi keserűség, hogy azt Nawara'son ne tudná elszívni. *
- Hogyha magányra vágyik az ember, akkor általában zavarni szokta egy másik illető jelenléte. Azonban úri emberi kötelességemnek érzem, hogy ne hagyjak itt egy rossz kedvű, síró hölgyet egyedül egy sötét fotelben. *jelenti ki határozottan, még mindig lágy hangon Nawara'son és egy kellemes, biztató mosoly jelenik meg az ajkain.*
- Mit szólnál, hogyha ebédelnénk egyet? Velem tart, Kisasszony? *szólal meg ismét a fiú, majd feláll és lovagiasan tartja karját a lánynak, ismét ajkaira csalva egy kellemes mosolyt.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 9:48 am

*Kara kicsit megkönnyebbült, hogy van társasága, de egy kicsit még mindig nyugtalanul érzi magát. Nawara'son furcsa neki. Olyan mintha élvezné az ő szomorúságát. Enyhült ugyan a rossz kedve, de azért még mindig fáj a lelke. Bátyjánál jobban senkit se szeretett. Ahogy azon gondolkozott mit válaszoljon, vetett egy pillantást, jobb alkarján lévő tetoválására. Egy kacskaringós növényszerűt ábrázolt, alatta egy szép, nagy, nyomtatott E betűvel. E mint Edward. Így hívták a bátyját, aki igazából a féltestvére volt. Lehervadt Kara arcáról a mosoly. Nem akart sírni, de nem tudta meddig bírja majd ki. Erőt vett és válaszol Nawara'sonnak.*-Semmi...csak...egy kis magányra vágytam...amúgy nem zavarsz, Nawara'son...csak rossz emlékek törtek elő bennem.*Válaszolta, elfogó hangon. Érezte, hogy mindjárt kitörnek belőle a könnyek. Le is gördült egy az arcán. Próbálta vissza tartani, de sikertelenül.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 9:18 am

*A fiú hamar kiszúrja már messziről a szomorú, sok érzelemmel töltött leányzót. Mintha valami csábítóan édes illat vezetni a fiút, így hamar a Nyugalom termében találja magát. Léptei határozottan, nem túl sietősen indulnak meg az árnyékban pityergő lány felé. Köszönti őt, majd a kérdésére, miszerint csatlakozhatna-e, választ vár. Látszik a vörös leányzón, hogy eléggé meg van lepve, hogy Nawara'son odament hozzá, de egy aprócska mosoly csak megjelenik az arcán. A könnyeket lágyan letörli, Nawara'son pedig vesz egy mély levegőt, beszívva a keserűség édes, sós zamatát. Néhány röpke pillanatra le is hunyja a szemét, élvezi ahogy átjárja a könny sós illata a testét és máris érzi, ahogy lelki gyomra korogni kezd a szomorúság iránt.*
- Köszönöm. *biccent lágyan mosolyogva a fiú, szürke szemét még mindig nem véve le Kara arcáról. Elhelyezkedik a lányéval szembeni fotelben és kissé oldalra biccentett fejjel fogadja a bemutatkozást.*
- Szervusz Kara! Én Nawara'son Onoria vagyok, Eramiros. *mutatkozik be egy aprócska fejbólintással a fiú is, megnyugtató mosolyt varázsolva az arcára. Ismét lehunyja a szemét és lassan lélegzik, beszívva Kara fájdalmát, szomorúságát, könnyei sós illatát, amiket habár már letörölt, még ott csillog a helyük az arcán. A fiú figyeli, ahogy Kara elrakja a könyvet, majd végül á figyel.*
- Nem akartalak megzavarni, csak kíváncsi voltam, mit csinál egy leányzó egyedül itt a terem sötétebbik részén. Minden rendben van? *szólal meg néhány másodpercnyi szünet után Nawara'son és ismét vesz egy mély levegőt, még több keserűséget szívva be magába, elszívva azokat Karából. Habár a lány még nem érezheti, de néhány perc múlva rájöhet, hogy a rossz kedve kezd elszállni és hogyha a bátyjára gondol, immár kellemes emlékek jutnak eszébe róla, a könnyek, a fájdalom és a szomorúság helyett.*

Tárgy: Re: Társalgó - Nyugalom terme Vas. Okt. 14, 2012 9:09 am

*Kara még mindig egyedül van a teremben. Ekkor kinyílik az ajtó és egy fiú lép be rajta. Figyeli, ahogy a fiú egyre közelebb lépdel felé, majd megszólítja. Kara arca még nedves az utóbbi sírása óta, ezért nem túl feltűnően megtörli az arcát. Egy mosolyt enged magának, ahogy meghallja a srác lágy, megnyugtató hangját.*-Igen... persze!*Mondja bizonytalan hangon. Végignézi a fiút.~Aranyosnak tűnik.~gondolja. Egy kicsit eltöpreng, hogy mondjon-e valamit, például a nevét. Végül csak ráveszi magát, hogy bemutatkozzon.*-Szia! Kara Langlois vagyok! És te?*Kérdezi, most már magabiztosabb hangon. A könyve még mindig az ölében van. Rájön, hogy most már van társasága így nem kellene olvasnia. A fotel melletti asztalhoz nyúl. Könyvjelzőjét még Egyiptomból kapta, mikor ott voltak nyaralni. Beleteszi könyvébe, megjelölve, hogy hol tart, majd a melléhez szorítja. Ezt a mozdulatot akkor szokta csinálni, ha idegenekkel kezd el beszélgetni vagy fél valamitől. Kicsikét furcsának találja a fiút, de nem szabad véleményt mondani másokról úgy, hogy nem ismeri.*