Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

* Hulla fáradtan vonszolja be magát a teaházba, őszintén szólva fogalma sincs hogy mi a csudát keres itt, hisz rég aludnia kéne. A gyakorlati órákon mindig nagyon elfárad, túl kicsi az erőnléte. Pedig annak idején sárkányokkal küzdött és hasonlók. Tragikus, hogy ez ennyire elhanyagolódott. Lényeg a lényeg, legalább a feje nem fáj a reggeli másnaposságtól, azt se tudja hol ivott be, talán csak talált egy üveg piát a szobájában. Életében nem volt még részeg...annyira. De ezt is ki kell próbálni, nem egy kellemes érzés. Az alkoholt alapjáraton ő sem kedvelte, egészen pár héttel ezelőttig. Noha nem függő, de most már rezzenéstelen arccal tudja iszogatni, nem úgy mint régen, hogy furcsa fintorokat vágott meg mindenféle. Ugyanabban a neon sárga ni öltönyben van, mint amiben órára ment, ezt nem vette át, csak a cipőjét, mert a másik rendesen feltörte a sarkát. Ezúttal egy fekete bőrcsizmát vett fel, de a nadrág alatt ez aligha látszik. Amint belép, megszólal a már megszokott csilingelés, s a pulthoz sétál. Két valami sörszerűséget, jó sok habbal, és vár. Nem igazán néz körbe, túl fáradt. Meg hát amúgy se menne oda csak úgy idegenekhez. *

* Mostanában nagyon elhanyagolta a tanulást az emberekkel való beszélgetés miatt, ezért eléggé eltűnt az utóbbi egy-két napban, hogy behozza a lemaradást. Noah beígérte már neki, hogy elmennek inni, bár akkor inkább őrangyal szerepét tölti be. Egy idő után úgyis meg fogja unni, és lehet, hogy csak a hecc kedvéért leüti a srácot. De ma csak teljesen egyedül megy a Jeniliába. És leül az egyik székre, rendel egy pohár sört, és elkezdi iszogatni. Oké, nem a legjobb döntés volt, mert a sör ízét soha nem szerette, de alkoholt sem nagyon ivott az elmúlt nagyjából húsz évben, szóval nem fog rögtön pálinkával indítani. Bár... Azt se nagyon szereti, szóval neki most tök mindegy, mivel próbálkozik. Az alkohol borzasztja, és kész. Ennyi. Szóval amint megitt a asörét, fizet, de nem mozdul, nézelődik, hátha talál valakit, akivel elbeszélgethet. *

Vendég

-Végül is igazad van. Most hogy így mondod, akár..,Várj egy percet. *mondja a lánynak, majd int a pincérnek, mire az az asztalához lép.* -Meddig dolgozol ma? Meló után nincs kedved elmenni valamerre? veled talán jól is érezheti magát az ember. *Tesz egy ajánlatot a pincérnek, amire az igent mond.* -Kb 10 perc? Nagyon jó, azt megvárom. Neked edig akkor további szép estét. *Fordul Sidonia felé, jelezve, hogy nem tudja izgatni annak távozása.* -jah, és ha már az ingyen piánál tartunk, egészségedre. *Tesz egy gúnyos megjegyzést, majd feláll az asztaltól, és a pulthoz indul, majd pár perc várakozás után a pincérlánnyal karöltve hagyja el a Jeliniát.*

* A mosolygás még csak véletlenül sem viszonozza, hanem furcsa grimaszt vág helyette. * - Mi az hogy féltékeny?! Kicsit se vagyok féltékeny! Csupán nem értem, ha a pincérrel foglalkozol, akkor miért nem hívtad meg őt teázgatni, és miért engem?! * Tör ki ismételten, ezúttal már kicsit idegesebben mint az előbb. Egyre jobban kezd az agyára menni ez a pasas, nem is érti minek jött el, már megbánta... * - Érezzem magam jól vele, mikor azt mondod hogy közömbös és rideg vagyok?! Na persze, élj csak tovább az álomvilágodban, én nem vagyok hajlandó még egyszer betenni ide a lábamat se veled se mással, világosan fogalmaztam?! * És csak mondja mondja, ami csak eszébe jut megállás nélkül. Mint egy zakkant kamionos a dugóban. * - Már indulok is, jó enyelgést a pincérnőcskéddel... * Azzal dühösen kirohan, de bosszúból azért felborítja a fiú whiskyét. Teljesen ki van akadva, hím nemű embertől még sosem volt ennyire ideges, talán ez egy jel... *

Vendég

*Sidonia kitörésére csak rámosolyog a lányra.*- Csak nem féltékeny vagy? *Igazság szerint semmit sem akar a pincértől, pusztán féltékennyé akarja tenni Sidoniát, ami láthatólag sikerült is.* - Viszont abszolút jogos kérdés, amire talán neked kellene válaszolnod. Amikor elhívtalak, reméltem, hogy ma este jól érezzük magunkat és egy kicsit jobban megismerkedünk. Te viszont olyan közömbös és rideg vagy, hogy az ember életkedvét is el tudod venni. Én viszont ma jól fogom magam érezni, az csak rajtad múlik, hogy veled, vagy nélküled. Én már megtettem az első lépést, most te jössz! Tévedsz, ha azt hiszed, hogy a végtelenségig fogok futni utánad, amikor képtelen vagy lassítani. Ha azt akarod, hogy csak veled foglalkozzanak, kerülj a középpontba. *Mondja Sidoniának, amit a pincér már valószínűleg nem hallott, talán jobb is, hogy nem hallotta a későbbieket nézve. Ettől a perctől kezdve szótlanul iszogatja a whiskyjét, ha kifogy, kér egy másikat. Ha Sidonia beszélgetni akar, vagy ne adj isten társalogni, akkor majd kérdez.*

//olvad//

* Valószínűleg a fiú rájött nem túl zseniális tervére, ami egyébként annyi lenne, hogy udvaroljon neki, de ha nem hát nem, neki aztán tök mindegy. No meg így végképp nem, hogy a pincérlánynak bókolgat megállás nélkül. Ölbe tett kézzel nézi végig a jelenetet, s még el sem ment a lány, már nyitja is a száját. * - Elmondanád mégis mi a fenét keresek én itt, ha egyszer a pincér lánnyal vagy elfoglalva? Nem azért jöttem el, hogy az enyelgéseteket bámuljam! Ha pedig csak az ingyen whiskyt akarod kizsarolni belőle elég őskori módszer... * Kicsit hangos volt, talán a lány is meghallotta, amitől valószínűleg lefagy a mosoly az arcáról. Direkt ez volt a célja, annyira szerencsére nem húzta fel magát, sőt, a következő kérdés kifejezetten lenyugtatja. Nem kér bocsánatot, ugyan minek? * - Nem, naponta egyszer kajálok, és az már megvolt. * Talán azért ilyen morcos, ki tudja... * - Átkozott tárgyakat keresek, túlélem a szörnyű hétköznapokat és tűröm hogy a családom nagy ívben... * Hopp, leesett az egyik csatja. Gyorsan felkapja, és megigazítja szőke tincseit. * - Ennyi, hihetetlenül izgalmas. * A hangjából csak úgy csöpög az irónia, nincs megelégedve a mostani helyzetével. *

// Faaaaaagy. //

Vendég

*Teljesen egyértelmű számára, hogy a lány a minél nagyobb teperést várja, dehát égni kell annak, aki gyújtani akar. Amíg nem jut eszébe egy frappáns kérdés, csendben majszolja a melegszendvicsét.* -Ez jól esett. *mondja, amikor elfogy a melegszendvics, kiissza a poharát is, és int a pultosnak, majd ha az odamegy, bájosan rámosolyog.* -Köszönöm szépen, ez nagyon jól esett. Ha szépen megkérlek, hozol nekem egy dupla whiskyt jéggel? Amúgy hogy-hogy ilyen kevesen vagyunk? Ez szokatlan itt. Amúgy felettébb jól áll ez a haj, mondták már? *Teszi fel a kérdéseket a fiatal pultos lánynak, egy aprócska bók kíséretében, mire az mosolyog egyet, és pár perc múlva a whiskyvel tér vissza. Belekortyol egyet, majd Sidoniához fordul.* -Te nem eszel semmit? Ha már kajálni jöttünk? És mesélj. Mi van veled mostanság? *Teszi fel a sablonos kérdést, ami unalmas, de első osztályú a csend megtörésére.*

* Jaj ugyan már, hisz egyértelmű. Gisi el akarja érni, hogy Joseph minél jobban teperjen, és minél jobban a kedvében járjon, tehát udvaroljon, hogyha annyira fontos neki a dolog. Azzal, hogy közömbösen viselkedik csak ront a helyzeten. * - Hát jó, de megjegyzem, ilyeneket előre meg szokás tervezni. * Jegyzi meg élesen, csak hogy egy picikét bosszút álljon a közömbös megjegyzésért. Hát persze, másnak nem szabad, de neki igen... Gisi logika. Szótlanul haladnak tovább az utcákon, egyáltalán nem zavarja a csend, vagy ha mégis akkor nagyon mélyen el tudja rejteni. Ha valamiben akkor ebben nagyon jó, hogy el tudja rejteni az érzéseit mások elől. Olykor nagyon hasznos tud lenni, szinte nincs is hátránya a dolognak. Besétál a kitárt ajtón egy gonoszkás mosollyal az arcán, s ő is leadja a rendelését, kevésbé illedelmesen. * - Tök mindegy, csak pia legyen és jó erős. * Kacsint a pultosra, és indul a fiú után az asztalhoz. A rendelésre nem tesz megjegyzést, pedig nem érti hogy lehet ilyeneket megenni... Még a gondolatától is felfordul a gyomra. Mivel nincs téma, amiről beszélhetnének, ezért körbenéz az étteremben, ami lassacskán kezd kiürülni. Ez is ritka. No mindegy, este úgy is visszatér a nép. *

Vendég

~Szóval találjam ki.~ *Gondolkozik miközben kezdi egyre reménytelenebbnek vélni a helyzetet. Talán könnyebb dolga lenne, ha nem viselkedne vele ennyire hidegen a lány, így viszont ő is stratégiát vált. Az ember nem szívesen fut olyan busz után, ami úgy sem áll meg, így hát ő is lelassít. Ha a lány közömbös, ő is az lesz, és teljesen rábízza a sorsra a helyzetet.* - Nincs sok kedvem Activityzni, ha nem gond. *Mondja a lánynak majd rágyújt egy cigire, és lassú, nagy slukokkal kiélvezi annak minden pillanatát. A Jeliniához közeledve szótlanul mered a semmibe. Az étteremhez lépve kinyitja az ajtót maga előtt, és félrelép, hogy a lány betudjon menni, majd egyenesen a pult flé veszi az irányt.* -Szia. Kérnék szépen egy sonkás melegszendvicset sok mustárral ketchup nélkül, és egy pohát tonicot. *Köszön a pultosnak és leadja a rendelését, majd amikor az a lány rendelése felől kérdez, egy pillanatnyi gondolkodás után kiböki a választ.* -Szerintem azt döntse el az érintett, mindenesetre én állom azt is. *Mondata után sarkon, majd a lányfelé fordul.* -Amíg rendelsz, én keresek egy szabad asztalt. *Mondja, majd elindul az asztalok felé tálcával a kezében, nem várva meg a lány esetleges válaszát. Köszön a bentlévő diáktársainak, majd leül a legtávolabbi üres asztalhoz, szemben a pulttal.

* Hahahaha... Most legszívesebben csúnyán nézne Solomonra, de az jól otthagyja, előtte az egekbe küldve a pincérnő libidóját. Na ez remek... Most ki lett oktatva arról, hogy hogyan szerezzen magának barátnőt. * - Sok szeretettel gondolok anyádra. * Kiállt utána röhögve, szóval nem valószínű, hogy Solomon csúnyán nézne rá, vagy valami, kivéve ha nagyon megsértődökazanyázásra típus. Akkor meg szívás van. Amúgy nem állítja, hogy legjobb barátok lettek, de az biztos, hogy legalábbis minimális szinten kedveli Solomont. De akkor sem érti ezt a hozzáállást... Kicsit nemtörődömnek tűnik, bár lehet, hogy jobb is, ha ilyenekkel is megismerkedik... Feláll, és távozik, tekintettel arra, hogy ő biza egy kortyot sem ivott... Mi van vele? Szóval nem kell fizetnie. A börtönkulcs pedig nála van... Bár még nem nyitotta ki vele a zárat. *

*Kicsit oldalra dönti a fejét, miközben az utolsó adag áfonyasört is leönti a torkán. Kellemesen bizserget az édeskés íz, a maradék szénsav még bársonyosan végigsimítja belülről, aztán végleg elillan az íz. Fog még ilyet rendelni később ez már teljesen biztos, mert kifejezetten kellemes volt.* -Nem tudom elsőre én is a nemre hajlottam, de hát mindent ki kell próbálni. Egyébként is ez a Jared pasi, ha ő vetette fel, akkor jó eséllyel nem fog kibukni tőlem, mármint érted, gondolom neki mindegy, hogy mi van a partnere lába között. *Finoman megrántja a vállát. Igazából miért is ne lenne benne egy kis izgalomban.* -No meg ki tudja. Ha én most ez bevállalom, az is lehet, hogy a következő ilyennél Raven vállalja be mondjuk a csini pincérnővel. *Szélesebben elvigyorodik, azért a két csajjal felállás már szimpatikusabbnak tűnik neki lássuk be. Azt azért elsőre sem utasította volna vissza semmi pénzért.* -Felelősség? Egyszerűen csak jobb, ha előre tisztázod a dolgokat, vagy ha más nem, hát utólag. Ha az a lány öngyilkos lett...más miatt is az lett volna, egyszerűen csak labilis személyiség volt. *Alig rezzen meg az arca. Lássuk be, nem arról híres, hogy megbánást tanúsító jófiú lenne, soha sem volt az, és ez már nem is fog változni. David arckifejezésére finoman elmosolyodik, ciccent egyet, majd ellöki magát az asztaltól és azzal a mozdulattal fel is áll. Előre lép és finoman megütögeti a srác vállát.* -Galoppozz vissza a börtönőrhöz, de ne hagyd, hogy eldobja a kulcsokat oké? Te vagy a pasi...ne irányítson egy csaj. *Aprót biccent, majd sarkon fordul és a pulthoz lépdel, célzatosan az említett pincérnőhöz. Átadja neki a sör árát, és kicsit közelebb is hajol. Láthatóan a fülébe suttog valamit, amitől a leányzó ha ez lehetséges, akkor még jobban fülig vörösödik, majdnem el is dobja a kezében lévő poharakat. Elfordul, elsétál még David mellett, egy széles vigyorral, majd távozik is.*

* Na ja... Legyen pasi... * - Ez vicces... Azt hiszem... Bár ha Cat vetne fel ilyet, én lazán nemet mondanék. Meg aztán milyen barátnő az, aki összefekszik egy másik pasival? Áh... Véla-tündér barátnő. * A titkok furcsa dolgok, minél inkább titkok, annál hamarabb derülnek ki. * - Nem, nem hárpia, sőt igen megértő, meg minden, de azért kicsit mégis furcsa... Tudod régen elég nagy nőcsábász voltam, aztán az egyik áldozatom, egy kis csitri fülig szerelmes lett belém, én meg otthagytam, ahogy azt szoktam, és hát... Öngyilkos lett, ezért kicsit félek... Felelőséget kell vállalnom azért, ami vagyok, bár ezt gondolom te is tudom. * Odafordítja a fejét az ominózus lányra, és valóban... * - Hmmm... Valóban, sőt elég előkelő helyen van. * Mondja, és el sem hiszi, hogy ezt ő mondta... Lehet, hogy Solomon rossz hatással van rá, vagy ami még rosszabb, előszedeti vele a régi énjét. De erről igazán nem tehet a szerencsétlen. *

*Akkor marad a Davidnél. Végülis csak azért jelezte a másik opciót, mert hát a srác eléggé elfelejtett bemutatkozni ugye. Picit megrántja a vállát a válaszra, látványosan a pincérlány felé pillant, finom mosolya húzódik a szája, amitől a kiscsaj heves kuncogásban tör ki.* -Pedig szó se róla azért mellben nem az utolsó a kiscsaj! Eltudnám nézegetni, ha arról van szó. *Mindezt természetesen még mindig úgy mondja, hogy közben a leányzót nézi. Nem egy visszafogott alkat na... Hölgyeményünk fülig vörösödve tűnik el valahol a pult mögött. Elérte a célt, egyszerűen néha szeret azzal szórakozni, hogy zavarba hozzon másokat, persze bizonyos keretek között, amikor nem látszik, hogy mondjuk a leányzó nagydarab izomagyú pasija ott áll a pult mellett...akkor azért nem húz ujjat a sorssal.* -Barátnő? Olyasmi, jó ég tudja, Raven, ő is véla, és tündér, ez a kettő együtt durva kombó. Most találta ki, amikor visszajöttem a suliba, hogy összefeküdt valami pasival, asszem Jared, és hogy a srác felvetette a hármas kombó ötletét. Hát nem tudom, egyelőre még nem tudom hogy álljak hozzá...majd kiderül. *Gond nélkül kiadja magát. Annyit már megtanult, hogy nem érdemes sok titkot őrizni, ha meg olyasmi, amit nem akar elterjed a suliban...hát úgyis tudni fogja kitől indult, és bizonyára nem számíthat az illető heves vállveregetésre érte.* -Fene tudja, unod magad, és a sok magadban tartott infot gondolom. De ez a te csajod? Valami hárpia, hogy nem nézhetsz másra? Vagy csak félsz tőle? Az se a legjobb, ha te vagy a pasi, akkor mégis csak legyél pasi...érted mire gondolok ugye?

- Nem hiszem, hogy tudnál újat mutatni elnevezés terén, de a nevem David. * A vezetéknevét totál feleslegesnek tartja elárulni, részben azért, mert az apjáé, másrészt meg azért, mert nem szereti annyira. * - Hümmm... Igazad lehet, tényleg mázli, és ebben a barátnő dologban is igazad van... De azért a szemem kiesni nem fog. * Mondja mosolyogva. * - Bár ahogy látom, te is így vagy vele, szóóóval... Van barátnőd, vagy valaki, aki bejön. * Mondja nagyon nagyon okos tekintettel, mint aki most fejtette meg az univerzum titkát. * - Uramisten, mintha most ittam volna tíz liter sört... Miért vagyok ilyen őszinte ma? * Kérdezi mellékesen magától. * - Más lányokkal más okból nem szoktam beszélni. Mert kicsit zavaró a nyálcsorgatás. Vagy ha vélák, akkor jön az, hogy megvannak róla győződve, hogy csorgatnom kéne a nyálamat utánuk, szóval... Besértődnek. * Értelmes párbeszéd level one thousand... *

*Nem egy lecsapós fajta, bár megtanulta megvédeni magát, volt rá lehetőség, hiszen gyerekkorában nem egyszer hagyták helyben úgy rendesen. Ez van, ha az ember véla és a szülei meghaltak...meg kell tanulnia megvédenie magát.* -Nem gond, logikus a feltételezés akárhogy is nézzük. *A barátnő dologra csak finoman megrántja a vállát, kicsit hátradől a székben, látványosan körbepillant, amire pár lány el is kapja a tekintetét, akik őt bámulták.* -Barátnő...és akkor már nem nézhetsz meg magadnak egy jó csajt? Ki ez a lány? Elég ciki azért...már bocs. Hűséget fogadtál neki, nem vakságot. Vagy akkor innentől nem is beszélhetsz lányokkal, csak azért, mert van valakid. Ne ess túlzásokba! *Nem mondja, hogy akkor már mindenki után nyálcsorgatni kell, de hát nem is kell ennyire begubózódni, ha az a barátnő nem viseli el az ilyesmit, akkor egyszerűen dobni kell és kész. A válaszra kicsit ráncolja a homlokát, benne is hasonló merült fel, csak hát biztosan nem ilyen módon adná elő.* -Áh világos, ezzel nagyjából én is így vagyok. Elég ciki helyzet, ha két opciód van, a csajok lehetőség szerint az ágyadat céloznák meg, a pasik pedig inkább bevernék a képed. Mázli, ha az ember találkozik egy másik véla származékkal, és ez egyszerűen megszűnik. *Finoman megrántja a vállát. Igazából elég sok ideje volt már ezt elfogadni, kézzel-lábbal nem töri magát, hogy változtasson a helyzeten, maximum néha lehet próbálkozni.* -De mondjuk, ha ismerkedni akarsz, akkor esetleg indíthatnál egy bemutatkozással, mert a neved még nem derült ki? Vagy hívjalak, ahogy akarlak? *Csalafinta mosoly jelenik meg az arcán, ebből sejthető, hogy ezzel a lehetőséggel David nem járna igazán jól.*

* Kicsit kötekedő... Nem baj, de legalább nem csapja le Davidet. * - Ohh... Részvétem. Ja és bocsi. * Céloz a megítélésre. Nem akart senkit csitrinek beállítani. * - Tudod, nekem van barátnőm, na jó nem itt, de... Ez hülyén hangzik, mindegy, szóval kicsit félek. Az üzenőfalon annyi mindent szoktak írni... * Mondja furcsa fejjel. * - Igazából ma ültem a szobámban, és rájöttem, hogy nem nagyon volt alkalmam értelmes, nem köpködő hím egyedekkel beszélni, szóval gondoltam keresek valakit, aki kevésbé lesz ilyen. Uramisten ez de nyálasan hangzott. Paris Hilton öribarit keres. * Figurázza ki magát, és lényegében egész pontos, botrányhős, és barátot keres. Egyre jobb mederbe tereli a bszélgetést, még a végén a másik otthagyja, vagy előbb még el is küldi a francba. *

*A vélák esetén nem beszélhetünk konkrét irigységről, igazából ez zsigeri dolog, nem is a külsejük miatt van, sőt akad véla, aki nem is annyira brutálisan szép, egyszerűen ilyen a mágikus kisugárzásuk, mint ahogy teszem azt egy tündér körbeleng a természet energiája.* -Úgy látod, hogy csajjal vagyok? *Látványosan körbepillant, hiszen se mellette, se mögötte egy darab lány sincs, azok pedig tökéletesen hidegen hagyják, akik összesúgnak a háta mögött. Megtanulta már kizárni ezt, és maximum akkor kihasználni, ha a szükség úgy hozza. A szokatlan megfogalmazásra felhúzza kicsit a szemöldökét, miközben a söréből kortyol és leül az asztalhoz.* -Tehát nem vagytok a legjobban világos. Hasonló? Mindkét szülőm véla volt, ezzel sújtott a sors, nincs mit tenni. De ne aggódj nem indultam be rád, nem vagy az esetem. *Mosolyodik el kicsit, de inkább valami sötét van a tekintete mögött. Még hogy a srác azt nézi ki belőle, hogy kapásból beindult volna rá? Ne sorolja már a csitri kislányok közé basszus!* -Ha meg tetszik a csaj, akkor nézd meg jobban, ne pironkodj ennyire... *Céloz a pincérnőre, csak a vak nem venné észre, hogy David szeme időnként arra suhan, persze leplezve, mintha az olyan nagy dolog lenne. És ha van párja? Hűséget fogadott neki, nem vakságot igaz?* -És mi járatban? Azon kívül, hogy attól tartasz, hogy mindenki rád mozdul, vagy csak szimplán iszogatsz? *Kissé tán kötekedő alkat, de hát nem a jól megszokott formában, a "Szia" Hogy vagy? Leszünk barátok?" módszerrel szokott ismerkedni.*

* Érdekes dolog az irigység... Akikre irigykednek, egy idő után már teljesen immunis lesz azt kiváltó okokra. Félig véla, kicsit talán bosszankodik is belülről Solomonon, de nem nagyon. * - Persze, kivéve ha valami csajt is akarsz leültetni. * Mondja, bár őszintén meglepődik Solomon közvetlenségén, de azért jól esik neki. * - Véla felmenők, anyám volt véla. Bár ha a fajt nézzük, akkor félig véla, félig pénisz vagyok. * Céloz arra, hogy apjával nem volt teljesen rendezett viszonya. Már ha az utálat valamilyen viszonynak számít. * - Te is valami hasonló lehetsz, ha nem utálsz, vagy... * Mondja, és a mondat befejezése helyett egy csoport röhögő férfi felé bök a fejével. Neki ugyan nem baj, csak hát ő nem játszik azon a pályán. Bár lehet, hogy a másik besértődik a célzáson, és az elég gáz lenne. * - Mármint nem sértésből mondom, csak ezt a két dolgot tudom elképzelni. * Mondja kisit gonosz, önelégült vigyorral. A pincérnő igen szemrevaló, de ő nem nagyon meri legeltetni rajt a szemét. Fél tőle, hogy Cat valahonnan megtudja. Na az szívás lenne. *

*Látta az üzenőfalon Raven üzenetét. Minden bizonnyal ez a Jared rém elfoglalt lehet, de hát eleve nem biztos még abban, hogy ez a hármas felállás mennyire jönne be neki. Mégis csak a másik fél egy pasi...ez még rendkívül új terep. Főleg, mivel a pasik általánosságban rühelleni szokták, ez van ha az ember tisztavérű véla. Bomlanak utána a csajok, viszont az erősebbik nem, legszívesebben péppé verné, ha lehetősége lenne rá. Már egy ideje a Jeniliában ücsörög a pultnál, sört iszogat, na nem valami nagy alkohol tartamút, sőt nem is hagyományosat, konkrétan valami fura lila színű történet. Áfonyasör néven adták el, és végülis egész jó az íze, kissé édeskés, Ravennek bizonyára nagyon ízlene. Megakad a tekintete az egyik székhez rohanó srácon, Nezás lehet, bizonyára villan rajta valahol a kitűző is, bár nagyobb jelentőséget nem tulajdonít ennek a ténynek. Nem igazán érdekli, hogy milyen szakra jár, sokat nem jelent. Úgy fest a srác elég erősen központi személyiség, ha lányok kacsintgatnak rá, vagy...talán véla származék lenne? Távol szokta tartani magát a pasiktól, de az a helyzet, hogy egyszerűen e miatt lehetősége sincs arra, hogy kapcsolatot alakítson ki, olyan pasis dumálgatásokat vigyen véghez, meg ilyesmi. Felkelti hát a figyelmét David, így aztán rákacsint a pultoslányra, aki ettől fülig elvörösödik, aztán lecsusszan a székéről és átballag a srác asztalához.* -Szabad? *Első lépésként felméri a reakciót, ha nem lát a másik arcán undort, netán rosszallást, akkor ül csak le, az első reakcióból mindig látszik, hogyan viszonyulnak hozzá, és a pasiknál általában ez a két reakció élvez elsőbbséget.* -Solomon Reed... *Böki ki a nevét is, majd amennyiben szabad, le is ül, kihúzva magának egy széket. Tökéletesen figyelmen kívül hagyja az őt mustráló hölgyek tekintetét, csak kortyol egyet a fura lila sörből.* -Szintén Nezabar...netán véla felmenőkkel? Vagy valamilyen varázslat véd?

* A mai napon nem Cat oldalán jelenik meg a divatmániás David. Nem, most kifejezetten barátok szerzése céljából jön. Szóval most viszonylag visszafogott a felszerelése. Zöld csőgatyát, és piros pulóvert vett fel, amint egy tükrözött C betű található. Aki nem ismerné fel, Chanel. Ja és fekete dioptriamentes vastagkeretes divatszemüveg. Igen, nála ez még visszafogott. Odarohan egy székhez, és ráül. Néhány lány kacsint neki, és hívogatóan intenek, de ő mint mindig, most is megrázza a fejét, és elfordul. Talán régen. Bár kitudja, mi lett volna vele, ha akkor barátnője lett volna. De nem volt. Körülnéz, hátha lát egy érdekes arcot, vagy valakit aki feltűnő, de egyenlőre senki... Talán majd meg fog még ma jönni valaki, akivel beszélgethet, és a többi. Vagy ne, akkor majd feláll, de nem adja fel ilyen könnyen. Max átmegy a Nedaviába. *

to; Tuija

* Végre megérkezik a söröm, én pedig ahogy kesernyés cseppjeit kortyolom, már nem is érzem magam annyira rohadtul. Vagyis de, csak hát az alkohol néha igenis tud vigaszt adni, nekem pedig arra van szükségem, hogy jól érezzem magam, hogy felejtsek, hogy ne dohogjak a múlt sérülésein, a sebeken, és ne marcangoljam magam egy cserfes lány butaságán – ami hozzáteszem egyáltalán nem fair és tisztességes. Természetesen pont ezért jut eszembe ismételten, én pedig húzott szájjal újabb adag alkoholt juttatok a szervezetembe. Kezem remeg, ahogy átölelem a poharat, majd mikor aranyló színén keresztül nézek észreveszem a mellém érkező lányt. Egy határozott mozdulattal kényelembe helyezem magam a mellettem lévő bárszéken, csak hogy jobban a pulthoz férjen, majd szemöldökömet kíváncsian borzolni kezdem, mikor meglátom könnyeit. Zokogását nem hallom, hiszen a zene mindent elnyom, de látni látom, hogy vékony, apró vállai meg-megremegnek az elfojtott indulatoktól, a kínszenvedés fájdalmas görcseitől.
Nagyot sóhajtok, és tényleg próbálok nem tudomást venni róla, hiszen vigasztalásban abszolút béna vagyok. Sosem voltam képes a túlzott empátiára, talán azért, mert velem is ezt tették annak idején, azonban egyszerűen nem tudok mit tenni a lánnyal… Zavar, idegesítenek a könnyei! Ne sírjon! Én sem sírok!
Sóhajtok egy újabbat, majd felé fordulok, és lágyan megkocogtatom a vállát, ezzel is jelezve, hogy itt vagyok. *
- Minden rendben?

//FAGY//

*Még mindig ott van a kezében az a bizonyos levél... egész nap azt szorongatja, és sehol sem találja a helyét. Csak bolyong össze-vissza, amerre a lába viszi. Úgyhogy a mai napja azzal telt, hogy mások kerülgették. Már kellőképp kisírta magát délelőtt, úgyhogy a szomorúsága estére depresszióba csapott át. Úgy érezte, ki kell mozdulnia, mert nem bírja elviselni, hogy bent van. Így most lassan baktat Nellond utcáin. Hosszú, sötétzöld fűzős ruha van rajta, amire fekete csuklyás köpenyt vett, tehát akár a sötét negyedből is szabadulhatott volna. Ám a helyzet nem ez, arra most nem veszi az irányt. Meg egyébként sem tervezi, de pláne nem úgy, hogy gondolatai nem hagyják nyugodni. Miután pár embernek nekimegy, végül eljut a teaházba. De most nem a teázó felé indul, hanem a szórakozóhelyre. Nem is tudja, mi vezeti őt éppen oda, de csak megy. Leér, a hangos zene figyelmen kívül hagyja. Odamegy a pulthoz, de nem tudja, mit kérjen. Észreveszi a mellette álló fiút, de egyelőre nem törődik vele. Csuklyáját hátrahajtja, így hátára omlik hosszú, göndör barna haja. Ahogy lenéz a kezére, és meglátja a levelet, újra rátör a szomorúság. Szeméből kitöröl pár könnycseppet, de ennyivel nem tudja elintézni. Épp csak nem hangosan sír.*

//Fagy//

to; Tuija

* Ki akartam mozdulni! Isa mindig arra bíztatott, hogy tegyem sutba azt a fene nagy önérzetemet és próbáljak hasonulni az emberekkel, akik esetlegesen nem mind olyanok, mint én. Eddig tök kedves voltam, és komolyan úgy is gondoltam, hogy mindez így is marad, amikor is ismét elért az elítélés szele. Bells olyan szinten lépett le a múltkori találkozásunk óta, hogy gyakorlatilag, azóta nem hajlandó velem szóba állni. Hát komolyan, most gond, hogy voltak a Roxfortban Mardekáros barátaim? Mit érdekli őt, hogy én kivel barátkoztam. Nem a barátnőm, senkim se, hogy megszabja kivel is barátkozhatok! Napok óta ezért dohogok, tehát nem csoda hogy úgy döntöttem egy sört igenis megérdemlek!
Farmerben és bézs színű pulcsiban lépek a szórakozóhelyre, majd a pultnak támaszkodom azon egyszerű oknál fogva, hogy én most inni fogok, de nagyon.*
- Egy sört! * mondom a pultosnak, majd a kellő aprót a pultra helyezem. Remek hét… *

- A fenét, soha az életben nem fog róla hallani, még a végén azt hiszi, hogy nem tudom magamtól, hogy mire van szüksége, nem ismerem eléggé, meg ki tudja még, hogy a nők mit tudnak még ebbe beleképzelni, de rizikó faktor. Vagy, hogyha nem tetszik neki, akkor lesz a te hibád. *Vigyorodik el a srác, hogyha a másik mondjuk megemlítené, hogy mennyire dögös Isobel, akkor egyrészt büszke lenne, hogy igen, az ő párja, másrészt legszívesebben tarkón vágná, hogy eszébe se jusson. Ilyen tekintetben... Na, ilyen tekintetben lehet, hogy önző és kisajátító, de a Titkok kulcsában nem. De hát ez csak nem lesz közöttük konfliktus, durva lenne, ha ezen összekapnának.* - Igen, szerintem az van. Azt hiszem. Hát, nem láttam még fura cuccban, ami azért jó pont. Figyelj, múltkor olyan csajt láttam, azt hittem elájulok. Azt hittem ilyen csak a filmekben van, mondjuk a macskanőnek, vagy a pornóban... Komolyan mondom, tetőtől talpig olyan fekete testhezálló cuccban volt, mintha műanyagot húzott volna magára. Latex? Az, azt hiszem. Na, szóval olyanban volt... *Kezd el halál másról beszélni, de ezt muszáj volt megosztania a másikkal, kicsit kiugrott a szeme, nem lehetett nem megnézni a lányt, és néhány perc pislogás után is megakadtak a gondolatai nála, de valahogy inkább volt így emberek között röhejes, mint szexi. Hálószobában, szerepjátékozva, talán, de emberek között, mint hogy ezt a ruhát hordja, mert csak? Hááát.* - Erre inni kell. *Koccol egyet megint, kicsit elmosolyodva a benyomásra, hogy a srác örül, hogy megismerhette. Most olyan kellemes az este, igyekszik elnyomni magában azt a rosszat, amit megtapasztalt. Mert azért a kalandoknak egy jó része eléggé negatívan hatott rá, a felbukkanó apja, Ariana háromnegyed éves eltűnése, az elrabolt szerettei, a halálos csaták... Igen, elemében érzi magát, hogyha csatáznia kell, de hogyha valami rosszul sül el, az nincs az ínyére, és nem minden tudott megoldani még, amit akart. Inkább elvigyorodik, iszik ebből a korsóból is néhány kortyot, nem mondta, hogy mikor tér vissza Isobelhez, vagy beugrik e hozzá éjszakára, és nem biztos, hogy sörtől áztatva örülne neki, bár két korsó még nem elég ahhoz, hogy tényleg elázzon. Még fél, vagy egy órát elbeszélgetnek, aztán a tükrön keresztül távoznak, másodikon elválnak, végül James kissé felfrissíti magát és Isobelt felkeresi, hátha ébren találja.*

*Mikor James beleegyezik a fülbevalóba, határozottan, és büszkén elvigyorodom.*
- De azért említsd meg, hogy én adtam az ötletet. *vigyorgok,mintha be akarnék vágódni Isobelnél. Már hogyne akarnék? Dögös a csajszi. Persze, a haver csaja tabu, ezért nem is gondolok Isobelre úgy, mint"nőre". Csak Jmaes-t szívatom, de azt hiszem, hogy ezt vissza is fogom kapni, hogyha kicsit jobban megismeri Gabit. Már alig várom!*
- Arianának jó ízlése van? Nehogy valami furi fülbevalót válasszatok. *vigyorodom el gonoszul és megvonom a vállam. Arianával sem találkoztam olyan sokszor, habár tudom, hogy ikertesók, azt azonban nem, hogy egy vérfarkassal van dolgom. hogyha tudnám... Nos, akkor lehet, hogy kicsit többet lógnék a lánnyal. Minden esetre hamarosan szóba kerül a kulcs, a titkos kincseskamra és az, hogy mennyi mindent rejt a Nezabar. Nevetve hallgatom a felsorolást és közben kortyolgatom a lassan fogyó sörömet.*
- Na igen, az biztos, hogy a Föld közepéig lehetne sorolni ezeket a dolgokat. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. Tényleg. *vigyorgok és James láthatja a szememben, hogy ez rá is vonatkozik: örülök, hogy egy ilyen havert - barátot sikerült találnom. Közben rendelek még egy korsó sört, és mikor a pincér kihozza, ismét koccintásra emelem a teli korsót.*
- Remélem a nők nem hiányolnak minket. *vigyorodom el, majd megvonom a vállam.*
- De hát kit érdekel, nemde? *kacsintok a srácra és egy jó nagy kortyot iszok a sörből, hogy aztán lehunyt szemmel élvezhessem a friss nedűt.*