Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

*Elfintorodik. Diáknak nézik? Diáknak?? Jó isten...*
-Nem. Abszolút nem! *Mondja nevetve, s észrevétlenül kicsit pirosabbra bűvöli az arcát.* -Blagoy Ivo Lazar vagyok, színházmester! Ember, 26 vagyok, ennyire fiatalít a fogyó...
~'szus, fogd be a szád!~
*Szerencsére nem kell elkezdenie magyarázkodni, mert megjelenik Ő! Kicsit mintha lefőne. Eljátszadozik a gondolattal, hogy ő idézte meg a lányt, és talán megidézhetné Trixit is, akkor lenne tökéletes a napja. Emiatt kicsit későn reagál.*
-Claire! *Mondja lágy, gyöngéd hangon.* -Hogy vagy? Ganesh! Örülök, hogy újra látlak! Nem, mi még nem ismerjük egymást.
*Ő is odébb húzódik, hogy a lány helyet tudjon foglalni. Kicsit játékosan megpöncinti a zsebében megbújó pálcát, és egy tálka magot teremt elő Ganesh elé. Kommentárt nem fűz hozzá, várja a madárka reakcióját.*

*A kis asztalkánál ücsörögve nézelődök. A tekintetem megakad egy csinos, szőke lányon, aki vélhetőleg a kevésbé csinos, fekete hajú barátnőjével beszélget az egyik oldalsó asztalnál. Elmosolyodom, és már éppen azon gondolkozom, hogy odamegyek és csatlakozom hozzájuk - merthogy eléggé úgy tűnnek, mintha diákok lennének - amikor egy fiatal srác lép az asztalomhoz. Kissé riadtan kapom fel a fejem, hiszen nem figyeltem, hogy valaki közeledne, habár éles érzékeim jelezhették volna. Kicsit elvonta a figyelmemet a szőke lány. Felnézek a srácra, aki bemutatkozik, majd rá is kérdez, hogy nezás vagyok-e. Végigmérem és megérzem... Megérzem a szagot, amit oly' jól ismerek: vérfarkas. Hirtelen nem tudok mit kezdeni az információval, így kissé komoly arckifejezéssel meredek rá, majd mikor rendezem az arcvonásaimat, elmosolyodom. Úgy döntök, hogy nem foglalkozok ezzel, hiszen ő a gyűrű miatt úgysem jöhet rá, hogy én mi vagyok. Ő is elég fiatalnak tűnik, így elvigyorodom. Felállok és kezet nyújtok a fiúnak.*
- Helló! Kasey Jake Elswood, hívj ahogy akarsz, mindhárom nevemre hallgatok. *mutatkozom be a szokásos szövegemmel vigyorogva és kíváncsi vagyok, hogy Blagoy vajon melyik nevemnél marad. Majd végül hozzáteszem:*
- Igen, Nezás vagyok, ahogy te is, nem? *vonom fel kérdőn a szemöldököm és úgy várok a válaszra, miközben lassan visszaereszkedem a székemre, és a velem szembe lévő hely felé mutatok, jelezve a srácnak, hogy foglaljon helyet. Ekkor érzem a vállamon az ismerős kezet, és ahogy felnézek, Claire csinos arcát pillantom meg. Elnevetem magam és megrázom a fejemet.*
- Nem, éppen most ismerkedtünk meg. Gyere, csatlakozz hozzánk. *csúszok kicsit arrébb a székemmel, majd a madárka felé nézek.*
- Helló Ganesh. Haragszol még rám? *nézek rá bociszemekkel, és lebiggyesztett ajakkal és igyekszem nem elröhögni magam. Jézusom, komolyan egy madárhoz beszélek és egy madárra nézek így? Durva...*

//Kísérleti E/1 //
*Az elmúlt időben szert tettem némi pénzre - ne firtassuk, honnét, maradjunk annyiban, hogy szert tettem - úgyhogy ismét ellátogathatok a Jeniliába. Nagyon szeretem ezt a helyet, éjszaka és nappal is, de hát a legtöbbször nem engedhetem meg magamnak. Viszont ma társaságra vágyom, és a lakókocsim fűtése sem a legoptimálisabb, így jól fog esni egy meleg tea. Amikor útra kelek - barna szoknyában, csizmában és kockás szövetkabátban - a természetesen a daimónom, Ganesh is követ, álmosan repül mögöttem. Sem ő sem én nem aludtunk valami sokat mostanában, és mikor benyitok a teázó ajtaján, egy hatalmas ásítás hagyja el a számat, szerencsére a nőiesebb fajtából. Rendelek egy csésze zöld teát - ez mindig Indiára emlékeztet - és asztal után nézek. nem messze tőlem megpillantom két kedves ismerősömet, Jake-et és Balgoyt, ahogy egymással beszélgetnek.* Ők ismerik egymást? *Kérdezi Ganesh meglepődve, amint feléjük tartunk. Válaszképpen megvonom a vállamat, majd - persze csak miután letettem a csészémet - a srácok vállára csapok.* Sziasztok! *Köszönök nekik mosolyogva.* Mi újság? Ti ismeritek egymást? *Kérdezem meglepődve, miközben Ganesh odabiccent nekik, és letelepszik a csészém peremére.*

*A hold fogytával egyre erősebbnek, energikusabbnak érzi magát. Csak az emlékek kínozzák iszonyatosan, de félresöpri a sötét gondolatokat. A vér ízét sörrel készül kimosni a szájából, kicsit talán reménykedik is, hogy találkozik Trixivel, vagy éppen Claire-el. Feldobnák a napját a szépséges hölgyemények. Kiscit mintha Carol térne vissza hozzá a halálból. Sokáig azt gondolta, hogy a hölgyek közelsége kifacsarja a szívét, de idővel rájött, hogy egyre jobban és jobban érzi magát a közelükben. Megnevettetik, felvidítják, visszahozzák a dobogást a szívébe. Az illatuk... mámorosan vonzó, bódító, kedve lenne belaharapni! Megrázza a fejét, és benyit a Jenilliába. A pulthoz lép, rendel egy sört, majd körbe néz. Társaságra vágyik, de egyelőre senki nem kelti fel a figyelmét. Unalmas, melós arcoknak tűnnek, kivéve egy srácot, aki citrom szagú teát iszik a pultnál. Közelebb lép hozzá. Kedvesen mosolyog, a srác talán fel is ismerheti benne a híres amerikai vérfarkasölőt. Vagy nem. Nem is fontos.*
-Hello. A Nezabarba jársz, igaz? Én Blagoy vagyok.

*Végre én is eljutok Nellondba. Hallottam már a városkáról, de még nem sikerült lejutnom ide, hiszen a kastély is annyira hatalmas és sok benne a felfedezni való, hogy igazából tényleg nem jutott még a városra időm. De most bizony szakítottam rá időt, ugyanis a Társalgóban nézelődtem, amikor is valaki használta a teleport rendszert és úgy tért vissza a városból. Gyorsan kifaggattam a lányt, hogy hogyan is működik a dolog, így hamarosan már a Jenilia Teaházba találtam magam. A teaház iszonyatosan jól néz ki, igazi feelinges, hangulatos kis hely, úgyhogy széles vigyorral sétálok az egyik asztalhoz, ahonnan belátom az egész helyet. Nem sokan vannak most itt, de hát miért is lennének, hiszen délután van. Rendelek egy citromos teát, csak így, egyszerűen, és a forró italt kortyolgatva nézelődök, hogy látok-e ismerőst, habár ez nem túl valószínű, lévén nem sok embert ismerek még sem a suliból, sem Nellondból.*

* Amint rágyújt a cigire, a nő egy ből mérgesen néz a fijúra, és közben a pult fellet lévő dohányozni TILOS tábla felé mutat, aztán arréb is megy. Eközben Candra el neveti magát. * - Bo.. Bocs... Frappi, de ez egy kicsit vicces volt. Bár valahol igazavan, mert ha mondjuk egy kocsmában lennénk, ott akár nyugottan füstölhetnél. * A bögrében már szinte alig volt tea, ezért a nőtől kért még a bögrébe, és azt is kezdte lassan iszogatni.Candra nyújtozik egyet, és fel sohajt. *

// fagy //

Vendég

-De igen, azt kérdeztem, mert akkor és ott arra lett volna szükségem, és köszi a tippet, de megoldottam másképpen. Hála istennek már nincsenek nagyobb problémáim, zajlik az élet, bár lehetne jobb is a helyzet.*Mondja, majd iszik egy korty forrócsokit és rágyújt egy szál cigire. Mostanában egyre többet cigizik a stressz, na meg az ismertség hiánya miatt, ami meg is látszik rajta. Kezd egyre rekedtebb hangja lenni, ami még ugyan nem hallható, de ő már érzi a sok más káros mellékhatással együtt.*

- Ooo szia Frappi. * Köszö a lány is vissza a Belsirionos srácnak, aki egy jó forrócsokit iszik, mig Candra maradt a teánál. Ő is bele korgyol az italába. * - Hmm Jó citromos, imádom. Egyébként, készűlök a karácsonyi előadásra, énekelni fogok. meg aztán most sok űgy mond jó dolog, nagyon nem akar tőrténni velem, Talán csak az hogy veled találkozom itt. A váró szobában lakom még mindig, és nem tudom, hogy mikor kerülök végre egy állandóba. Bocsás meg biztos meg vannak nekedis a saját gondjaid, én meg itt egy amolyan pitiáner kis semmiség miat sopánkodom, mint a szoba. * Candra ettől kissé nagyon zsibbadt az arca, majd ismét az ajkához emeli a bögrét, és iszik belőle. * - Egyéb ként nem azt kérdezted még az udvaron, hogy tudok-e egy sötét alvilági helyet?

Vendég

*Valamiért nem jön álom a szemére, ezért egy kissé morcosan pattan fel ágyából. Előkap egy fekete farmert, hozzá egy hosszú ujjú fekete inget,majd fel is veszi őket. Lábára egy vastag zokni után felhúzza bélelt bőrcsizmáját, majd felkapja fekete bőrdzsekijét és a társalgó tükrén keresztül a Jeliniába indul. A pultoz lépve kér egy forrócsokit, majd amikor a pultnál tőle nem messze megpillantja a nem olyan rég megismert leányzót, odalép hozzá.* -Szia! Látom te sem tudsz aludni. *köszön egy halvány mosoly kíséretében, majd ő is leül az egyik szabad bárszékre a lány mellett, és forrócsokiját kezdi kortyolgatni.* -És mi újság veled mostanában? *kérdi a leányzót egy jó beszélgetés reményében.*

* Candra csak egy kis teára vágyik, és hát a hideg miat eléggé át is fagy. Mikor is meg látja a Jenilia Teaház és Éjszakai Club nevet, és magasem tudja hogy miért, de bemegy. Bent jó meleg fogadja, leveszi a talárt, és a fogasra helyezi. Utánna egy ből a púlt felé indul, ahol egy nagy bögre teát kér. * - Jó estét, kérnék szépen egy kis teát. * Mondja, miközben a púltnál lévö székek egyikén helyet foglal. A nő késséggel ki szolgálja Candrát, és aztán folytatja a poharak, korsók, és bögrék tisztitását. A nő egész idő alatt nem mond semmit, és a lány kicsit már unatkozik. Meg fordúl, hogy lássa a bejáratot. *

*A titkosügynökös kifejtésre csak nagyot nyel, hát ő aztán tuti nem akarna olyan lenni, akit elrabolhatnak, meg megkínozhatnak, meg ilyenek. Nem bírná elviselni, már az első csúnya nézésre simán kiadná minden titkát, aztán utána meg inkább öljék meg, de ne vallassák.* -A...aha... *Bök ki, hogy azért mégis csak reagáljon valamit a felvetésre, de ennél többet képtelen lenne. Aztán színt vall, ami már önmagában is elég ciki, fogalma sincs, hogy milyen reakciót kap majd erre, de aztán megint egy csókot. Mégcsak a szemét se csukja be, annyira koncentrál, hogy most ne rontsa el. Így is kissé esetlenre sikerül a dolog, de ahogy mondani szokták bizonyára gyakorlat teszi a mestert. A szíve egyértelműen valahol a torkában dobog, azért ez így egész más, mint a múltkori bénázás, hiába no, az is kellemes volt, de ez mégis csak sokkal jobb, a sims-t meg lazán kenterbe veri. Aztán Anna menni készül, ő meg még kissé mindig megkövülten ül.* -Jah igen, a játék! Neked is ö...szia! *Int a határozott hölgyemény után. Lássuk be nehéz az ember sorsa, hogyha tapasztalatlan gyerek, konkrétan nehezen dolgozza fel a dolgokat.*

- Aham. Azért persze a titkosügynököknek, mármint azoknak, akik terepen dolgoznak, jóval keményebb és veszélyesebb az életük... de a hackereknél is rengeteg információ van, szóval velük is előfordul, hogy elrabolják őket. Csak nem annyira gyakran. De őket meg ugyebár nem ölik meg rögtön, mert nem a kiiktatásuk a cél, hanem az információ, meg úgyis kiképeznek, hogy hogy húzd ki addig, amíg valaki odaér érted, ha már magadtól kijutni nem tudsz. *Megvonja a vállát. Sejti, hogy Charlie úgyse nagy eséllyel megy el a titkosszolgálathoz hackernek, meg ő se állna be titkosügynöknek, így a fiúnak nem kell tudnia, hogy azért ennyire nem könnyű. Na meg ő sem tudja pontosan milyen, nagyrészt filmekből építkezik. Szemforgatva mosolyog, amikor Charlie értetlenkedik, és meglepődik.* - Nem, a húsvéti nyulat. Persze, hogy téged. *Majd Charlie megint hebeg, kiderül, hogy nagy eséllyel akkor csókolózott először, mire előrehajol, óvatosan közelebb húzza a másikat, és újra megcsókolja. Valóban, volt már elég "menő" pasija, de talán pont ezért jó a változatosság néha. Hagy a másiknak időt, hogy kitalálja, mégis hogyan kellene viszonozni, aztán hátrahúzza a fejét.* - Na menj, nem tudom, mennyit kell készülni arra a nyolcórás dologra. Majd még találkozunk. *Felhörpinti a kávét, aztán a jegyzetfüzettel együtt már spurizik is a következő célponthoz.*

*No igen, eléggé lehet tudni, hogy milyen reakciókkal rendelkezik többnyire, szóval nem meglepő, ha Anna nagyjából oda tudta képzelni a szájhúzást is. Az első mondatra megint csak sóhajt egyet, aztán összehúzott szemmel figyeli a többi választ. Azért lássuk be mégis csak cinkes egy pasinak, hogy egy lány erősebb nála, vagy legalábbis a köz szerint az.* -Ha...ha elrabolnak? *Majdnem hozzá is teszi, hogy ő aztán nem fog titkosszolgálatnál dolgozni, ha erre meg van az esély, de ez megint csak iszonyú égő lenne, szóval sikerül lenyelnie a mondatot, mielőtt még előbuggyanna a szájából.* -Az végülis biztos izgalmas lenne. *Nyögi végül, de nehéz eldönteni, hogy most ez mennyire is hiteles. Lássuk be tetszett neki a paintball, de esélyes, hogy inkább csak a csók miatt, nem maga a játék, bár ki tudja, viszont az is tuti, hogy nem annyira van oda a fizikailag izgalmas dolgokért, ahol legalábbis az élete a tét, azért nagyon nem. Aztán a végén picit felszökik a szemöldöke, egyszerűen a meglepettségtől.* -E...engem? *Buggyan ki belőle, igen akárhogy is, de akkor is meglepő ez rendesen, mert egyszerűen nem tudta hova tenni Anna dolgait eddig, egyszerűen nem ment neki.* -Én is kedvellek, csak azt hittem... *Elharapja a mondatot, minek megint elmondani, amit már előzőleg is. Aztán picit megint szájhúz és az arca újra égővörösbe megy át.* -És én azért nem...a paintball végén, szóval nem csókoltam vissza, mert én még sosem...és meglepődtem...és nem tudtam, hogy mit... *A kezébe temeti újra az arcát. Annyira égő! Adanna karakán csaj, tuti volt már egy csomó menő pasija. Szóval ez így annyira égő!*

*Valóban nem tűnik fel neki a szájhúzás, inkább csak odaképzeli, hiszen sejti, hogy ilyesmi lehet a reakció. Aztán visszasétál Charlie-hoz, leül, és amíg a másik összeszedi a gondolatait, addig nem nagyon néz rá, éppenséggel egy hajgumit bányászik elő a zsebéből, és fogja össze a haját, mert már kezdi zavarni.* - Ezt már mondtad. *Jegyzi meg félhangosan, mikor Charlie megint nem fejti ki, mire gondol pontosan, hanem egyszerűen összefoglalja. De persze, érti, hogy mire vonatkozik a dolog, így nem is vár igazán választ, inkább csak azért szólal meg, hogy mondjon valamit. Jelezze, hogy azért odafigyel. Aztán a szemöldökét összeráncolva néz Charlie-ra.* - Enélkül is tudjuk mindketten, hogy erősebb vagyok, nem kell ehhez csók. Nagy cucc, te meg jobban értessz a számítógéphez. Nagyobb esélyed van valami nagy hackernek lenni ha belehúzol, aztán elmehetsz dolgozni a titkosszolgálathoz. Bár ahhoz sem árt valamennyi fizikum, ha elrabolnak, de majd dolgozunk együtt, te feltöröd a dolgokat én meg fedezlek. *Elvicceli valamennyire a dolgot ezzel a tervezgetéssel, amíg ő maga is összeszedi a gondolatait, de tudja, hogy Charlie választ vár, így a végén meg is adja neki.* - Nem, nem azért volt. Azért volt, mert kedvellek. Téged, nem a kigyúrt haverodat. De piszkálni nagy eséllyel továbbra is foglak, ahhoz jobb, ha hozzászoksz.

*Látványosan szájhúz, amikor Adanna Avanelen felejti a tekintetét. Tudta, hogy nem szabad találkozniuk, mert a haver nagyon jó pasi, maximum nem tud róla, de mi lesz ha rájön? Ezt mondjuk esélyes, hogy Anna nem látja, hiszen épp a másik fiút stíröli. Aztán a jegyzetfüzet említésére csak finoman megrántja a vállát, ez már-már napi sokszori rendszerességgel művelt dolog nála, így igen gyakorlott benne. Az persze tény, hogy az efféle flegmaság többnyire egyáltalán nem helytálló, inkább valaminek az álcázása, mint esetében is. A fiatalúr megszólítás, mintha minimum egy arcon csapás lenne, kioktató, mintha az anyja beszélne vele épp. A kérdésre csak elhúzza picit a száját, és úgy szorítja magához a gépet, amit azóta sem tett le, mintha valami pajzs, vagy fedezék lenne.* -Nem értem, miért csinálod velem ezt? *Az utolsó szócskát jól meg is nyomja, valahogy ezzel akar mindent összefoglalni. A melegpornót, meg a Jerry-vel való összehozást, meg az Avanel stírölést, meg persze a csókot.* -Az a csók is csak heccelés volt nem? Csak azért csináltad, hogy mutasd erősebb vagy és egyébként is csak...csak...hogy piszkálj! *Már-már úgy fakad ki, mint egy öt éves, akitől elvették a kedvenc játékát. De hát lássuk be, lelkileg valahol egy öt éves szintjét súrolja alulról. Hiába, hogy elég okos, de attól még sajnálatos módon az emberi kapcsolatok terén vajmi kevés információval rendelkezik.*

*Nem veszi észre Avanel tekintetét, sőt, vissza sem néz a két fiú felé amíg meg nem kapja a kávéját. Csak bámul ki a fejéből maga elé, Charlie odakiáltásával sem törődve. Aztán belekortyol az italba, még mindig elgondolkozva, és kicsit megrezzen mikor egyikük utánajön - ráadásul nem az, amelyikre számított -, de úgy látszik, Avanel csak búcsúzni akar. Rámosolyog, ragyogóan, és még kacsint is.* - Igazán örülök, hogy megismertelek, Avanel. *Ahogy a fiú távozik, szándékosan felejti rajta a tekintetét, amikor meggyőződik róla, hogy Charlie arra néz, majd visszasétál a fiúhoz a kávéval a kezében, és lehuppan a helyére.* - Mi? *Vonja fel a szemöldökét, mikor Charlie megkérdezi, mire jó ez, majd továbbra is értetlenül néz, aztán leesik neki.* - Bagoly mondja verébnek, fiatalúr, a jegyzetfüzetem is személyes. *Jelenti ki, eltéve a szóban forgó füzetet. Aztán félredönti a fejét, Charlie-t méregetve.* - Mit szeretnél hallani?

*Anna szavaira csak bólogat, igen legutóbb is valami ilyesmiket magyarázott, de amúgy is minek akarja valaki önként kitörni a nyakát vékony peremeken való egyensúlyozással. Ezt nem is érti őszintén szólva, de most nem teszi szóvá. Arról meg fogalma sincs, hogy a leányzónak benne bármi is tetszik, az önbizalma mint tudjuk a béka popója alatt úgy hatszáz méterrel. Aztán még újabb szenyózás a melegpornóval, aztán a pulcsi. Már-már majdnem sértetten nyelvet ölt, de visszatudja fogni magát, mert ezzel is csak a gyerekességét mutatná ki újra.* -Szemét vagy! *Kiált még a lány után, aki a pulthoz távozik, aztán Avanel kérdésére csak sóhajt egyet, és az ölébe ejti a kezeit ernyedten.* -Én...rá? Hát nem látod, hogy mennyire más, mint én? Csak szekál, csak arra kellek, hogy levezesse rajtam... *Aztán észreveszi, hogy Anna közeledik, úgyhogy elharapja a mondatot és dacosan pillant rá. Előtte még azért félszemmel beleles a jegyzetekbe, hiába mondják, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, neki ez nem hátrány, ha egyszer kb. 14-nek néz ki. Aztán a haver távozni készül, bólint a játékemlékeztetőre.* -Naná, ott leszek feltétlenül! *Aztán int is egyet, majd visszaroskad a helyére. Vonakodva, de végül Annára pillant.* -Most komolyan mire jó ez? *A jegyzetfüzetre bök.* -Cuki? Közben meg...meg... *Kezeibe temeti az arcát, még arra sem képes, hogy normálisan megfogalmazza, amit akar...gáz!*

*Adanna magyarázatára egy ah hangot hozzácsatolóan bólint. Ki sem nézné a lánykából ennyire aktív ereklyevadász lenne, már egy kicsit elismerőbben méregeti, na nem mintha eddig lenézte volna. Viszont kezdi azt érezni, hogy tényleg feleslegesen van itt, mert a párocskának lenni mit megbeszélni. Ettől függetlenül élvezettel figyeli a szópárbajt, ami a kettős között dúl, s a melegpornó szóra kellemesen felnevet, szereti ha valaki vicces tud lenni. Aztán amikor Adanna elsétál, akkor odasúgja Charlie-nak.* Mi volt ez kishaver? Hajtasz rá? *Miközben nézegetik a jegyzetfüzetet, csóválja a fejét.* Úgy veszekedtek mint egy hetvenéves házaspár. *Amikor Adanna a pulthoz sétál, lopva rajta felejti a tekintetét, valahol fenéktájon, de észbekap, hogy nem akarja ezzel megbántani a havert, ezért vissza is tekint az asztalra. Felhörpinti a forrócsoki maradékát, és kezet ráz a kissráccal.* Most megyek, 8-kor a szobában, kerítsd elő Jerryt, megvan az Unreal Tornment 9. patche. Kiváncsi vagyok, hogy össze lehet-e rakni a tomboló rúnaszót vele. Na szeva. *Biccent, átveszi a táblagépet Adanna helyéről, és még odasétál a lányhoz. Derüsen mosolyog rá.* Neked is helló, örülök, hogy megismertelek. Remélem még találkozunk. *Köszön el, aztán fizet, és elhúzza a belét.*

*Charlie szavaira a paintballról bólint.* - Mint az. Vagy mint a keskeny peremeken való egyensúlyozás, vagy a különféle sírkamrák, vagy régi házakban lévő csapdák, gyilkosságok kinyomozása. Tudod, ilyesmi. *Ő sem kifejezetten faluk lerohanására gondolt, de nem éppen a gép előtt való ücsörgéssel tölti az idejét, annál jóval mozgalmasabb. Az biztos, hogy rendkívül különbözőek, de őszintén szólva Annának pont ez tetszik Charlie-ban, unalmas is lenne, ha ugyanolyan lenne, mint ő. Na persze ezt nem fogja rögtön közölni vele, pláne mikor a fiú majdnem rácsapja az ujjaira a gépet. Kicsit durcásan hagyja, hogy a másik elhúzza, és a szemeit forgatja.* - Nem kell úgy szorongatnod, mintha a világ vége lett volna, nyugi, nem találtam meg rajta a melegpornót. *Csúnya, igazán csúnya, pláne azok után amivel eddig szokta piszkálni Charlie-t, de a twitteres megjegyzésre valahogyan automatikusan visszavág, aztán feláll a helyéről.* - Vedd fel a pulcsit, úgyis tudom, hogy nem meleged volt, felesleges emiatt megfagynod. *Közli, és elsétál. Csak a pulthoz megy, rendelni egy kávét, de most valahogy legalább néhány percre el akar kerülni a másik kettő közeléből, ezért nem csak odaintette a pincért. Szóval visszajön majd minden bizonnyal, itthagyta a jegyzetfüzetét is, úgyhogy ez sejthető. Ha a két fiú esetleg cserébe belenéz a jegyzetfüzetbe, egy-két lapozás után eléjük kerül egy afféle levelezés, amilyet órán szoktak levágni a diákok. Két különböző kézírás, alighanem a fölső lehet Annáé. Jaja, kár, hogy nem jöttél, le akartalak alázni paintballban. Meg bemutatni annak a cuki szőke srácnak. Na majd máskor.*

*Na igen azért másképp gondol az élőbenre Adanna és Avanel is, hiszen tény, hogy nem lehet egyedül lerohanni egy falut, de mondjuk swatosni egy paintball pályán igen.* -Aha, mint a paintball. Az még szerintem neked is tetszene, eljöhetsz nyugodtan, Jerry amúgy is nagyon elrohant legutóbb, szerintem totál bezsongott. *Próbálj picit beszéddel oldalni a saját feszültségét, ami ugye nem egyszerű, főleg miután még a gépe is meg lesz piszkálva. Anna szavaira bólint csak.* -Igen, ez a gépszoba végülis, és nem nyúljuk le más pulcsiját. *Mosolyodik el egy picit, amolyan palástolás képp, és hát igen meg nem akar fázni, szóval a hátára teríti a pulcsit, de nem veszi vissza, mert így legalább fogni lehet valamire, mitől lett ennyire vörös. Aztán a géplecsapós akció után kicsit remegő kezekkel húzza magához a gépét.* -Egyszer nem védek le valamit jelszóval...csak egyszer! *Sóhajt egyet, Avanel kérdésére pedig csak finoman megrántja a vállát. Hát igen, az egyszer tény, hogy eléggé eltérnek a leányzóval, talán már eleve halálra ítélt a még ki nem alakult kapcsolat, vagy épp az ellentétek vonzzák egymást?* -Csak úgy, azt hiszem itt. Meg akart nézni valamit twitteren! *Az utolsó szót most is úgy mondja ki, mintha a másik minimum szentségtörést követett volna el.*

*Nem tudja, hogy Adanna mit látott volna meg, ami miatt a kishaver ennyire megriadt, ő is furcsálkodva pillog, de hát ha ekkora titkai vannak, akkor tényleg érdemes inkább rejtett mappákba elpakolnia őket.* Élőben? *Kérdez vissza picit értetlenkedve a válaszon, ő csak azt tudja elképzelni, hogy harcszimulátor, amiben igazából kell mozogni, meg ilyesmik, de nem tudja elképzelni, hogy a lány mondjuk falvakat rohan le egyedül. Aztán a két beszélgetőpartnere között villog a tekintete nagyon nem érti a helyzetet, hogy miért lettek feszültek hirtelen, vagy legalábbis ő az, mert különös helyzet.* De ha ennyire különbözőek vagytok, hol találkoztatok? *Picit hült a forrócsoki, már ezt kortyolgatja, jót fog tenni, mielőtt kimegy a jeges szélviharba, nem árt felmelegednie. A kérdésre megvonja a vállát, és átnyújtja a táblagépet.* Dehogy, amíg nem vagy kormányügynök, addig azt csinálsz vele amit csak akarsz. *Mosolyog a lányra, úgy tűnik, hogy eléggé magabiztos, nem is érti, hogy mit keres Charlie-val, aki meg durván visszahúzódó. Akárcsak ő.*

*Figyel, hogy Charlie vajon mit nem értett a múltkor, bár sejti, de még mielőtt a fiú végigmondhatná, megérkezik a másik. Majdhogynem felprüszköl a nevetéstől, amikor Avanel rákérdez, hogy ő is gépezik-e, de Charlie már válaszol is.* - Aham, Charlie-nak van igaza. Mondhatjuk, hogy én inkább élőben nyomatom a ti játékaitokat. Nemrég voltunk paintballozni Charlie-val, furcsa módon azt mondta élvezte és jönne máskor is, ha gondolod, legközelebb jöhetsz te is. *Eszébe sem jut, hogy Charlie-t ez zavarná, hiszen barátok a másik sráccal, szóval nyugodtan meghívja, mint Jerryt a múltkor. Csak random böngészget a dokumentumok között, úgy van vele, hogy Charlie majd rászól, ha akar, és közben fél füllel figyel a másik kettőre, és válaszol Avanelnek.* - Keresztrejtvényt fejtek, vagy valami olyasmi. Nem tudtam némelyik választ, úgyhogy rákerestem a neten. Ti is egy szobában laktok Charlie-val? Biztos nem tudjátok ellopni nekem Jerry pandás pulcsiját? *Persze nem gondolja komolyan, de irigykedik arra a pulcsira, na. Bár nem is tudja miért, mert úgyse hordaná, inkább csak... aranyos. Majd odaadja Sadie-nek hogy adja tovább Eunak karácsonyra.* - Azért meg ne fázz így. *Jegyzi meg mikor Charlie vetkőzik, aztán... a szeme megakad a saját nevén. Viszont mielőtt megbizonyosodhatna róla, hogy tényleg az ő neve volt, a fiú lecsapja a gépet, ő pedig védekezően emeli fel a kezeit.* - Oké, oké! Hékás, nem kell ennyire hevesen. Elég szólnod, hogy ne nyúljak hozzá. Te is ennyire érzékeny vagy a gépedre? *Néz Avanelre.*

*A kérdésre ő is sejti, hogy értelmetlen lenne úl sok mindent felsorolni, így inkább csak lazán legyint, ami persze megint kissé esetleg mozdulatnak tűnik egy külső szemlélő számára.* -Hát tudod csak ezt meg azt. *A biztos minden okéra csak zavartaln pislog egy sort, majd végül bólint egyet.* -Fogjuk rá, csak tudod nem értettem a múltkor... *És ugye akkor jön meg Ani, így elharapja a mondatot és inkább magába fojtja, amit mondani készült. Aztán Adanna dicsérő szavaira csak magában szemforgat.* ~Naná, tudom, hogy jól néz ki, és mostmár tudom, hogy te is tudod.~ *Azért lássuk be úgy fest, hogy a hármasból a lány a leghatározottabb, hiszen kb. a két fiú egymást felváltva szeretne elmenekülni a helyszínről. Az elején még észre sem veszi, hogy mit is csinál a hölgyemény, a dokumentimait kezdi el nyitogatni. Pedig általában szinte mindent le szokott védeni jelszóval, de mégis akad olyan, amit nem...figyelmetlenség, vagy mi a szösz. Ani szavaira megrázza a fejét.* -Nem, ő nem olyan, inkább tudod...világi, meg minden. *Hát igen, ezt nekik kettejüknek azért nehezebb megérteni, akik a gép előtt töltik a legtöbb idejüket. Adanna kérdésére csak szolidan megrázza a fejét és zavartan tapogatja meg az arcát.* -Azaz ö...igen, meleg van itt bent! *Kezdi el magát kihámozni a vastag pulóverből is, ami még rajta van. Egyébként totál nincs melege, szóval ha itt marad pólóban, akkor a végén még nekiáll vacogni, de annál majd hamarabb elmenekül. Aztán észreveszi, hogy Adanna mit is művel a gépén, épp egy doksit nyit meg, amin tuti, hogy hamar kiszúrhatja az auror a saját nevét, meg kérdőjeleket, ebből már tuti látható, hogy Charlienk eléggé bizonytalan abban, ami a lányt illeti. Aztán egy lendületes mozdulattal csapja le a gép tetejét, majdnem rá a másik kezére.* -Bocs...ez...ez személyes! *Nagyot nyel, fogalma sincs, hogy mit is látott a leányzó. Aztán inkább gyorsan Anakinra pillant.* -Azért aludtál valamennyit? Jerry már azt se tudta hol vagy, olyan soká tartott a party.

*Hát lehet, hogy ő a szép de okos, bár ez így nem igaz, hiszen még az életben nem volt senkije, ellenben kész kis zseni, mert ő nem csak játszani tud a gépen. Így hát nem kicsit van zavarban Adanna láttán, de egész jól palástolja, végülis nem kell bizonyítania semmit, hiszen nem is ismerik egymást. Ellenben Charlie és a lány között valami alakulna. Adanna kérdésre megrázza a fejét.* Dehogy. Csak beugrottam. Ha valaki zavar, akkor az én vagyok. Te is gépezel? Te leszel a plusz egy fő? *Kérdezi, és azon tűnődik, hogy vajon igyon e valamit, mert bár lenyomta a hamburgereket, nem ivott rá semmit, így csuklásközeli állapotban van. Igen, rendel. De csak egy gyors forrócsokit, addig marad, amíg az ki nem hül. Visszatekint Charlie-ra, aki tényleg pirosodik, talán a melegtől. Neki nincsen baja a meleggel, viszont idefele jövet teljesen szétfagyott, ez mégsem Fokváros.* Mit néztél? *Támad fel benne a kiváncsiság, ha olyasmi, ami neki is megvan, meg tudja mutatni önként a lánynak, hogy ne kelljen kutakodnia. Közben megérkezik a forrócsoki, amit hangosan fúj, tényleg nem akar itt zavarni. Az ismerős szóra felkapja a fejét. Tehát nem Charlie barátnője. Pedig milyen jól megértik egymást. Na majd ő segít. Hülyeség, azt sem tudja, hogy Adanna mire bukik. Inkább mennie kéne.*

*Nem zavarja, hogy Charlie figyeli, mit csinál, hiszen nem túl titkos dolgokat keresgél, a fiú akár a keresztrejtvényre hasonlító dolgot is láthatja felvázolva a jegyzetfüzetben. Beírja a megfelelő válaszokat, majd viszonozza a megkezdett mosolyt.* - Na igen, azt sejtettem. Mi jót játszottál mióta nem találkoztunk? *Na nem mintha mondana neki úgy... bármit bármelyik játéknak a neve, de sebaj.* - Tulajdonképpen jól vagyok, nincs okom panaszra, bár kicsit unalmasan telnek a napok... vagy legalábbis nem annyi izgalommal mint ahogy számítottam rá, de majd beindul megint. Biztos minden oké? *Kérdez rá elsősorban a kitágult szemekre, aztán megakad a szeme a srácon, aki besétál, és kapásból a kezében marad a kilincs. Kuncog, és persze Charlie-nak is odasúg halkan, hátha a fiú véletlen eltévesztette.* - Nézd már szegény srácot! Pedig egész jól néz ki. *Arra nem számít, hogy a fiú ezután egyenesen az ő asztalukhoz lép, és ráadásul meg van lepődve Anna jelenlétén.* - Ó, zavarok? Bocsánat, nem tudtam, hogy megbeszéltetek valami találkozót. Igazából csak megnéztem valamit Charlie gépén, de ha nem kéne itt lennem, akkor már megyek is. *Ajánlkozik szóban, viszont a tettei ennek az ellenkezőjére utalnak, ugyanis szépen belép Charlie dokumentumaiba, pofátlanul szétnézni, elvégre érdekli, egy ilyen játékfüggőnek mik lakozhatnak a gépén.* - Meleged van, Charlie? Pirosnak tűnsz.