Tengerpart

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

*Diákjaink nellond környékén a tengerparton ejtőznek, mi ezért, ki azért van ott, ám a nyári jóidő hirtelen sötét viharba fordul át, nem ártana valami menedék után nézni. A közelben látnak néhány házat, vélhetően nellond egyik kisebb falujáról lehet szó. Illetve a sziklák környékén egy világítótorony áll, ami most is világít. Talán jelzi a hajósok számára, hogy hol érdemes horgonyt vetni, mielőtt zátornyra futnának. A vihar gyorsan jön, tehát el kell dönteniük, hogy mit tesznek, mielőtt még rájuk szakad az ég. Ám ebben a viharban van valami természetfelettien ördögi. Valami sötét...*

//Igyekszem 5-re hazaérni!//

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 3:24 pm

[Világítótorony]

*Igaz, hogy nem a lányé a hely, de mégiscsak ő hívta fel a fiú figyelmét arra, hogy itt van, létezik, és be lehet ide menekülni. Amikor a lányok úgy döntenek, hogy ideje továbbindulni, akkor a fiú finoman kipörget néhány kecskecsontot az ujjai közül, leguggol a földre, és halkan kiveti a rúnákat, hogy megnézze, milyen is ez a hely, és mennyire működnek itt a dolgok. Iránytadó rúnákat vet a földre, és valamiféle forrást, okot, vagy megoldást próbál meg keresni, tehát részben konkrétumot, és várja, hogy a rúnák mit mondanak, esetleg valamiféle más, idegen kezek mozgatják-e őket, mert, ha igen, az is elárul a fiúnak egyet és mást. Spenraza szavaira, mely szerint együtt kéne maradniuk, finoman felvonj egyik szemöldökét, és felnéz a lányokra.* -Sok itt a lehetőség. Talán érdemes lenne a pincébe is lenézni, hátha hosszabb időre kell berendezkednünk, vagy találunk ott pár pokrócot. *mondja, majd a rúnáknak megfelelően mozog, arra szeretne menni ugyanis, amerre a rúnák mutatnak. Ha nem mutatnak semerre, vagy nagyon megzavarodnak, akkor a lányok után ered. Más esetben a rúnák után..*

//Iránytadó rúna, Rúnamágia, elsődleges//

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 3:20 pm

[Világítótorony]

*Hát Marisela sötét lény riasztása legalább is Speranzát kicsit riasztotta, de szerencsére nem ő volt a célpont, hát annyira nem kellett elvetődnie előle, és remélhetőleg el sem árulta magát. Hogyha van rá lehetőség, a fényből leszűri, hogy a másik inkvizítor, hát igyekszik fékezni magát, és olyan dolgokhoz nyúlni, hogyha szükség van rá, amivel nem váltja ki a feltétlen ellenszenvet. A végén még a vámpír lány lesz az inkvizítor horrorja a mesében... Khm. Nem érzi a hideget, így a lehült idő nem zavarja, szokásos ruháját viseli pedig, ruha, vékony cipellő. Zakariásnak biccent, kicsit megdöntött tekintettel, nem akarja kapásból elcsábítani, csak végigméri őt, hogyha jól emlékszem másodszor, nem első alkalommal, már találkozhattak más kalandon.* - Bizonyára a városé. *Feleli a lánynak, a hangja sejtelmes, picit mély nőhöz képest, de nagyon kellemes alt, és átlépi a küszöböt, ezért is olyan biztos abban, hogy nincsen élő tulaja a helynek. Hiszen ez a szabály. Mikor a lán felfelé indul, elsőre nem gyanít itt bent semmit, ám még is furcsa érzés hasít belé.* - Idegen helyen vagyunk, talán maradjunk együtt, ha már egy iskola diákjai vagyunk. *Szólal meg újra, nem követelőzően, csak felajánlva, szétválást elkerülné, hogyha már benne vannak a nyomasztó érzések, tehát Marisela után ered. Vámpír szemeit, hogyha sötét van, a legsötétebb sarkokba mereszti, hogy felmérje, hogy mi is található itt, hátha van valami, ami aggodalomra ad okot.*

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 3:14 pm

[Világítótorony fel]

*Nem is akart most feltétlenül elriasztani sötét lényeket, inkább tényleg csak fényt adni, és ez mégis stílusosabb, mint egy lumos, és látványosabb, hogy ha más is bajba került, akkor odasurranhasson a partról a fedezékbe. Lényeg a lényeg, hogy megérkezik Sper, majd Zak is. Az először érkezett szőkeség...hát igen tényleg első ránézésre eléggé ellenszenvesnek hat, azt nem tudhatja, hogy véla vér csörgedezik az ereiben, de a hideg futkos a hátán a látványtól.* ~Nagyon remélem, hogy nem sokáig ragadunk itt.~ *Aztán végül egy félmosolyt erőltet az arcára.* -Marisela Modesta de Nuria, üdv. *Biccent ő is, elég kimérten, de egyébként sem az a szószátyár alkat, főleg a nevéből is látszik, hogy magas rangú úri neveltetés kapott, szóval nem csoda, ha kissé karót nyeltnek mondható. A srácnak csak biccent, hiszen a nevét pont akkor mondta el, amikor amaz belépett.* -Áh, nem az enyém a hely, de azt hiszem vagy nincs most itt senki, vagy eleve a városé, úgyhogy csak nem jelent gondot, ha kis időt itt töltünk, amíg elmegy a vihar. *Újra a leányzóra pillant. A kis időt reméli, hogy tényleg nagyon kis idő. Nem túl kellemes a hely, mondjuk eleve vékonyan van öltözve, plusz a levegő is hirtelen lehűlt, szóval nem csoda ha libabőrös lesz a fél testfelülete. Elő is keres a hátizsákból egy vékonyabb hosszúujjút, amit végszükség esetére hozott, épp ilyen alkalmakra, majd bele is bújik, aztán a maga részéről felfelé indul.* -Keresek valami ablakot, hátha jobban látni fentről merre megy a vihar. *Mondja a többieknek az infot, hogy mifélét akar művelni, majd megindul felfelé a lépcsőkön.*

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 3:12 pm

[Házikó]

*Tyler gyorsan megiramodik az első külső háznak, amit éppen lát. Észreveszi persze, hogy néhány a világító torony felé igyekeznek, de úgy érzi, hogy ő közelebb van a házakhoz. Átfut a fejé, hogy a torony erőteljesebb, nagyobb méretű építmény és nyilván bőven kibírja az ilyen viharokat, mégis tovább siet a házakhoz. Haját összeborzolja a szél, az ingét is tépi már, de mielőtt még becsukódna az ajtó, szerencsésen eléri a házat. Egy fekete hajú lány egy mosolyt küld felé, majd beinvitálja a házba. Tyler biccent egyet a leányzónak és beljebb lépve, átlépve a küszöböt, még két srácot pillant meg. Elgondolkozik, hogy talán ők is Nezások, akik a vihar elől menekültek ide, de rájön, hogy nem látta őket bejönni a vihar után, s a vihar is elég gyorsan jött ahhoz, hogy ne tudjon róla előre senki.*
-Üdv! Köszönöm a befogadást. *biccent a kellemes kinézetű lány felé, majd a fiúkat vizslatja tekintetével.*
-Szerintem ez kicsit több, mint egy nyári zápor, de remélem hamar tovább áll. *néz a lányra, majd ha a konyhában van még szabad szék, akkor helyet foglal.*
-Nem féltek itt a tenger mellett? Lehet, a világító toronyban biztonságosabb lenne. *jegyzi meg Tyler azt, ami már régen motoszkál a fejében.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[falu]

*Tyler tehát a házak felé indul, és észreveszi, hogy a lakók is visszahúzódnak a vihar elől házaikba. Az a ház, amerre ő igyekszik, éppen most záródik, egy fiatal, fekete hajú leányzó csukni készül az ajtót, de még megáll mozdulat közben, és finom mosollyal engedi be a fiút.* Jó kis nyári zápor, gyere csak beljebb. *Invitálja be a srácot. Bent lehet látni, hogy a csajszi is valamiféle varázshasználó kalandor lehet, bent még két fickó is van, hasonló korúak mint a leányzó, nem barátságtalanok. Mintha azonban tartanának mindhárman valamitől.*

[világítótorony]

*Mariska szent fényt varázsol, ezzel ugyan nem riaszt sötét lényt, de legalább világos lesz. Továbbra is érzi a sötétséget, de az nem mutatja meg magát. Sper és Zack is éreznek valamit, de nem tudják, hogy mi lehet az, és merre lehet. Belépnek hát a világítótoronyba, ahol bent semmi szokatlant nem tapasztalnak. Zsákok, amiben gabona vad, lefelé lépcső a pince felé, és felfelé is, magához a világítóberendezéshez. De valamiért a hideg futkos a hátukon.*

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 2:29 pm

[Világítótorony]

*Kutyát futtat a tengerparton, a lehető legnagyobb békében és nyugalomban. Kászon kellőképpen messzire kóborol el, és élvezi a vizet, a hullámokat, amibe bele-belekap szájával, míg gazdája csendesen ül a fövenyen, mezitláb, békésen napozva, hiszen az elején még süt a nap. Aztán megérez valamit. Kutyája megmerevedik, orrát felkapja, beleszimatol a légbe, Zakariás is felfelé veti tekintetét, majd halovány, sanda félmosoly suhan át az arcán. Vihar közeleg. Néhány pillanatig némán megáll, és nyugton marad, hogy felmérhesse a helyzetet, majd kiáltást hall fentről, így azonnal oda fordítja a fejét, és megpillant egy fekete hajú lányt, aki a toronyból integet, ha nem is neki, de neki is. Feláll a földről, leporolja magát, és néma, de sietős léptekkel megindul a torony felé. Kutyája könnyed vágtában éri be gazdáját, majd együtt lépnek be a biztonságot rejtő, zárt falak közé. Ha nem csak egy hosszú lépcső van, hanem esetleg valami kis kamra odalent, vagy valami más, akkor ott körbenéznek, egyébként felsietnek a lépcsőkön, majd megállnak a lányok előtt, és a fiú finoman fejet hajt.* -Köszönöm a menedéket. *egyszerű, rövid, tömör, ébenfekete szemeit megvillantja a lányon, majd egy sármos félmosoly után a viharfellegeket kezdi el fixírozni, hátha érez belőlük valamit, hiszen kellőképpen sötét teremtmény.*

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 1:25 pm

[Világító torony]

*Nappal van, és ez itt a tengerpart... Ennyivel elég indítani ahhoz, hogy ne értse senki sem, mi a fenét keres itt a véla-vámpír leányzó. Hát, annyi bizonyos, hogy nem napozni jött, tehát már alapjáraton a világító torony közelében, árnyékában van - délután ötkor az már kellően meg lehet nyúlva - és onnan figyeli az embereket. Még sosem ivott emberi vért, tehát valamivel gyengébb lehet más vámpíroknál, az arca sápatag, a napfény nagyon arcul csapás lenne, hogyha kisétálna rá, hiába van a gyűrűje, ami fizikailag megóvja, még is zavaró. Habár vámpírsága rengeteg képességgel felruházta, mivel nem hajlandó átadni magát a vámpír létnek teljesen - nem ivott még sosem embervért - muszáj olyan helyekre vonulnia, ahol nappal is csak pihenget, nyugalomban lehet, és olvashat, hiszen mindig is rengeteget tanult, hihetetlenül szorgalmas lány. A nellondi nyári munka pedig... Kicsit szünetel, jósságát nem tette félre persze, csak még nem biztos, hogy bírná azt a sok cserélődő embert a közelében, ahogy bejönnek a hangulatos jóssátorba, amiben dolgozni szokott. Most tehát a torony árnyékában van, sziklán, földön, kövön, teljességgel mindegy, úgy, hogy ne piszkolja össze magát, és olvas. Habár sötét praktikákat rejt a könyv, közel sem mindet alkalmazná csak úgy... A vihar először megnyugtatja, hjiszen a gyülekező felhők beborítják a fellegeket, a nap fénye tompábban ér ide, majd egyre sötétebb lesz, de muszáj reagálnia arra, hogy a vihar közeleg, mégpedig roham léptekben, és mágikus töltettel. Természetesen a tornyot választja, ám ahogy egy diáktársa közelít, és szent fényt idéz, szerencsére az útra, és nem ő a célpont, kék köpenyével azonnal eltakarja magát, a fogai kivillannak, de mivel takar, nem látszik, és gyorsan visszaküzdi a helyükre őket. A köpeny rúnamágiás védelmet ad, de csak nagyon lassan ereszti le, háttal marad Mariselának, és a világító torony ajtajához lép, hogy kinyissa azt, a kérdés már csak az, hogy magánszemélyé e, mert ha igen, bajban lesz, mert nem léphet be, csak hogyha a gazdája behívja őt. Minden esetre lenyomja a kilincset, kopog jó hangosan, hátha ajtót nyitnak, vagy letöri a lakatot, hogyha semmire se felelnek, de be szeretne nyitni, az oda jutással nincsen probléma. Marisela inkvizitor, ráadásul Speranza véla nő, hát teljesen biztos, hogy feszültség lesz közöttük, hát izgis lesz ez a világító tornyozás. Hogyha a lány végül ideért, és abbahagyta a szent fényezést, csak akkor fordul felé, csendesen köszöntve.* - Üdvözöllek, Speranza di Bagliore. *Mutatkozik be, nem szokta eltitkolni sose a nevét, hiszen ez nem is éppen az anyakönyvezett neve.*

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 7:52 am

[Világító torony]

*Nehéz kitalálni, hogy vajon a mindig szabályokhoz hű Marisela mit is keres a tengerparton. Bizonyára nem egy nyugodt ejtőzésre jött le, és végképp nem napozás miatt, úgyhogy nem is visel konkrétan lenge öltözetet. Egyszerű farmer rövid nadrágban van, felül egy világos zöld pántos topp, egészen jól néz ki most magához mérten, hiszen többnyire zártabb ruhákat szokott viselni. Ébenfekete haja most egy lófarokban hátra van fogva, a hátán hátizsák lifeg, amire a edzőcipője is fel van kötve, tehát jelenleg mezítláb feszít, hiszen nem akarná, hogy a cipő telemenjen homokkal. Figyelmesen halad végig a parton, kissé elhúzza a száját a vízbe épp beszaladó néhány nellondi fiatal láttán. Neki dolga van itt, ha kiváló auror akar lenni, és szeretné, hogy mielőbb felvételt nyerjen a kötelékbe, akkor nem lehet csak úgy ejtőznie. Jelenleg is azért van itt, mert az a hír járja, hogy mostanában többször is eltűnt ez meg az a parton táskákból. Valami tolvaj lehet, aki a vízbe belibbenő gyanútlanokat fosztogatja, de épp csak annyira, hogy későn vegyék észre, valami eltűnt és amikor szólnak miatta a hatóságnak, akkor már késő legyen az illető nyomára bukkanni. Figyel tehát erőteljesen, mindenféle gesztust, gyanús embereket keres, akikre esetleg ráillhet egy tolvaj "leírása". Ekkor érkezik meg az erőteljes vihar... Halkan fúj egyet, hiszen a mai nyomozást be kell rekeszteni, biztosan a tolvaj sem fog ilyen időben akciózni. Kijjebb libben a beton útra, majd belebújik az edzőcipőbe és gyors léptekkel a világító torony felé indul. Elég stabil, pont azért találták ki, hogy bírja a strapát, a part menti erős szelet, úgyhogy biztosan kellő menedéket ad majd a vihar elől is. Valószínű hirtelen elég sötét is lett, és a torony körül eléggé kellemetlenül buckás a helyszín, úgyhogy fényt hoz létre, de nem koncentrál arra, hogy nagyon erős legyen, csak hogy megvilágítsa a körülötte lévő terepet.* -Erre! *Kiált le a partra, ha esetleg akad olyan, aki a pánik miatt hirtelen azt sem tudja hova menjen. Azt ugye nem hagyhatja, hogy valakinek baja essen.*

//Inkvizítor 5. szint - Szent fény:
5 méter sugarú körben képes az összes jelenlévõ kisebb szintû sötét lényt elpusztítani, magasabb szintûeket sebezni.//

Tárgy: Re: Tengerpart Csüt. Júl. 26, 2012 7:47 am

[Házikók]

*Habár Tyler nem valami nagy tengerparti napozós illető, szeret egyedül lenni és imádja a vizet, a tengert. Nem tud betelni a látvánnyal,hiszen a tenger hihetetlen nagy és a horizontnál sem ér véget. Így hát a fiú most egyedül ücsörög az egyik nagyobb sziklán, amit lassan nyalogat a tenger sós vize. Köveket dobálgat a vízbe, miközben élvezi, ahogy a Nap simogatja az arcát. Egy egyszerű fehér ing van rajta, melynek a felsőbb gombjai ki vannak gombolva, egy fekete szövet nadrág, egy alkalmi, fekete cipő, illetve egy kalap. Az övére egy bőr tőrtartót vett, mióta a táskáját, és így majdnem a tőrét is ott hagyta abban a hülye lakókocsiban. Így immár mindig maga mellett tudhatja varázslatos tőrét. Érzi, hogy a szél kicsit hűvösebb lesz és a víz is egyre gyorsabban és erőteljesebben csapódik a szikláknak, aminek a tetején a fiú lehorgonyozott. Ahogy körbenéz, látja, hogy még néhányan vannak itt, nyilván ők is lazítani jöttek ide ki a tengerpartra. De nagyon úgy tűnik, hogy a lazításnak vége, ugyanis sötét felhők kezdenek el keringeni az égen és viharos erejű szél kerekedik, szinte a semmiből. Nyáron megesik az ilyesmi, de Tyler valami furcsa, mágikus erőt is érez a levegőben, ami abszolút nem tetszik neki. A kúria felé néz, de tudja, hogy már nem jut el odáig, mire megérkezik ide a vihar, legyen az villámlás, eső, szél, vagy tornádó. Így hát a fiú a házak felé igyekszik, hiszen az ilyen erejű szélre és változásra - mert nyilván besötétedett elég durván - az ott lakók is felfigyelnek. Gyorsan halad és hogyha van olyan ház, aminek az ablakából kinézett valaki, és még nem reteszelte el az ajtót, akkor oda rohan, összehúzva magát, hiszen a hideg szél bekúszik az inge alá. Kiválasztja az egyik házat és bekopog, igyekezve hangosabban, mint amilyen hangja van a viharnak. Hogyha a társai is a házak felé igyekeznek, akkor int nekik, jobb, ha egy helyen vannak. Reméli, hogy valaki kinyitja az ajtót és megengedi, hogy a konyhában megvárja a vihar elmenetelét.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Diákjaink nellond környékén a tengerparton ejtőznek, mi ezért, ki azért van ott, ám a nyári jóidő hirtelen sötét viharba fordul át, nem ártana valami menedék után nézni. A közelben látnak néhány házat, vélhetően nellond egyik kisebb falujáról lehet szó. Illetve a sziklák környékén egy világítótorony áll, ami most is világít. Talán jelzi a hajósok számára, hogy hol érdemes horgonyt vetni, mielőtt zátornyra futnának. A vihar gyorsan jön, tehát el kell dönteniük, hogy mit tesznek, mielőtt még rájuk szakad az ég. Ám ebben a viharban van valami természetfelettien ördögi. Valami sötét...*

//Igyekszem 5-re hazaérni!//