Holdfény sétány

Tárgy: Re: Holdfény sétány Szomb. Nov. 12, 2011 7:35 pm

First topic message reminder :

-Csak úgy megkérdeztem. Az én nevem Amelia, Amelia Ellwood. Írországból. *Aztán Amelia elkezd nevetni, de ő maga sem tudja hogy min. Az az igazság, hogy mielőtt elindult volna becsiccsentett egy kicsikét. De hát olyan magányos. Mit csinálhatott volna egyedül abban az üres szobába. Így hát inkább kijött ebben a lenge ruhában. Az is lehet, hogy megfázik, de ez sem érdekli igazán.*-Bocsi, ha zavartalak akkor megyek is.* Majd Amelia elindulna, mikor egy faág elszakítja a ruhájának egyik pántját, és fedetlen keble egy pillanatra megmutatkozik. De csak egy pillanatra, mivel a szűzi lány azonnal megfogja a ruhát és eltakarja vele, és ismét elpirul.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:51 pm

[Kint]

-Értem.. de mi végre ez a vérontás? Mt vétett ellenetekl anyátok, hogy a vérét kívánjátok? Megértem, hogy magatokra hagyott titeket, de miért nem élhettek békében, egymás mellett, a falusiakkal? Vagy csak én vagyok túl naív mindehhez? *kérdezi, széttárva karjait, eléggé szerencsétlenül, meg esetlenül, mert ezzel lassan már ő maga sem tud mit kezdeni. Vesz egy mély levegőt, nagyot sóhajt, miközben beletúr szőke üstökébe.* -Csak tudnám, melyikőtök a szörny, és melyik a szent.. Nem tudok olya súlyos vétket elképzelni, ami egy anya halálát kívánná másoktól. A felesleges vérontásnak értelmét sem látom. Eléggé sokszínűek vagytok.. Anyátok teremtett titeket, és elhagyott, és ez a szégyen az, ami ennyire hajt titeket? *közben, amíg beszél, csak remélni tudja, hogy Lumiére megtud valamit. No igen, nem nagyon tud mást tenni, mint értetlenkedni, és krédezősködni, de lassan kezdi úgy érezni, hogy nem nagyon van mit tenni. Zsebéből előhúz egy kisebb tükröt, amin végighúzza pálcáját, halkan koppint, kimondva egy igét, majd a lény felé tartja, hogy gonosz, rossz szándékú-e, m,ert ebben a kavarban már igazán nem tudja hirtelen, kinek is higyjen. Ha kiderül, hogy kinek higyjen, akkor neki fog segíteni...*

//Relikviamágia, elsődleges,
2. Jellemérzékelő tükör

A jellemérzékelő tükör egy különleges varázstárgy, amellyel a nekünk ártó embereket láthatjuk. Ha valakit gyanúsnak vélünk, vagy éppen sejtjük, hogy rossz szándékú lény és ártani akar nekünk, akkor erre tökéletes a Jellemérzékelő tükör, hiszen ez a varázstárgy megmutatja nekünk, hogy ki az, aki rossz szándékú és bántani akar minket. A tükör aktiválásakor pillanthatjuk meg az illető arcát. Egy egyszerű kézitükröt, vagy egy kisebb tükördarabot is használhatunk a tárgy készítésekor, lényeg, hogyha aktiváljuk a tükröt és belenézünk, akkor azt az embert látjuk, aki egy helyiségen belül (kb. 5 m2) ártani akar nekünk, rossz szándékú illető. //

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:40 pm

[Kint]

*A madárlény Szevérre néz, látszik, hogy kezdi felismerni, hogy a diákok nem ide tartoznak. Azért eléggé kilógnak a sorból, de elsőre a düh túlzottan elvakította, most viszont mintha remény látszana az arcán, hogy valaki értelmessel tárgyalhat.* - Luana vagyok, a testvérem Conor. Tudjuk, hogy anyánk ebbe a városba menekült, elhagyva és elárulva minket. Ez a mi személyes dolgunk, nekünk kell vele lerendeznünk, de a város lakói nem adják ki nekünk, a sheriff tárgyalni sem hajlandó, és ezt a kört is felállították, amin nem tudunk átlépni. A saját vérünkkel van kezelve, innen is tudjuk, hogy csakis az anyánk segíthetett ebben. Mi csak anyánk halálát kívánjuk, nem akarjuk, hogy kívülállók sérüljenek a személyes konfliktusban, de ha nem hajlandóak együtt működni... fogy a türelmünk. *Vaszilij szavaira először szigorúan néz, majd biccent. Végig a fiúra szegezi az íjat, de hagyja, hogy odasétáljon Conorhoz, és mikor látja, hogy valóban nem árt neki, a fegyvert is leereszti. Conor hálásan nyalja meg a kezét, és a vállára hajtja a fejét, emberi karjaival átölelve.* - Anya... anyukám... *Alex kirántja a nyílvesszőt, és a fejpánt valóban begyógyítja a sebet, fokozatosan, lassan, de azért gyógyulgat. A madárember szeme aztán Reubenen akad meg, aki szintén nyugtatgatta, és láthatóan a testvérét védve sebesült meg.* - Gyere közelebb, lehet, hogy tudok valamit csinálni a karoddal.

[Bent a házban]

*Lumiére és Vaszilij tündérkéje követik a sheriffet a házba. Bent láthatják, hogy az asztalnál egy apáca ül, előtte teásbögre, a sheriff pedig leül vele szemben, és onnan néz fel Lumiérre, meg az utánuk jövő Alexre. A férfire hat valamennyire a vélabáj, így megenyhül, eredetileg elég morcosnak tűnt.* - Épp ezt mondom én is, amit a fiatalember. Megmondtam azoknak az állatoknak, hogy nincs itt az anyjuk. Ezerszer elmondtam nekik, de egyszerűen nem hiszik el. Azt mondják, három héttel ezelőtt érkezett ide a nő, de senki nem jött akkoriban. A drága Aderyn a legfrissebb lakosunk, de ő két hónapja van itt, és istenfélő szegény asszony, hogyan is lehetne ilyen szörnyeknek az anyja? *A nő belekortyol a teájába, majd felnéz Lumiérre, és bólint. Néhány fekete tincs kilátszik a ruhája alól, még nem őszül, nem lehet túl idős.* - Így van, drága sheriffem. Szegények nem Isten, hanem Ördög által lettek teremtve, ez igazán nem az ő bűnük... De hogy azt követelik, hogy kiadjunk nekik valakit, akit aztán megölhetnek... *Vaszilij tündérkéje, aki eddig nézelődött, hirtelen teljesen megőrül, riadtan suhan ki a házból, sikontgatva repüli körbe a fiút odakint, elég zaklatott. Ismerős lehet valahonnan a jelenet... Azt persze a többiek is láthatják, hogy a tündérke kirepül.*

[Katherine]

*Katherine egyedül akciózik, megtalálja a deszkákat. Valamiféle csapóajtó ez, ha kiássa, eléggé be van ragadva, de ha erősen húzza, mágia nélkül ki tudja nyitni. Alatta egy közepes méretű üreg van, benne pedig... valami undorító. Levedlett kígyóbőrnek tűnik, de ahhoz túlságosan... sok. Eléggé méretes kígyó lehetett, ami itthagyta, de láthatóan nincs a közelben.*

//Vaszilij mindenképpen olvassa mindkét fenti részt.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:36 pm

*Nagyon nem érti, hogy a madárlény mit anyázik, ráadásul még harci helyzet is kialakul. Egyenlőre az egyik házhoz lapul, és várja a madárka információját. Csalódottan veszi tudomásul, hogy nem derül ki semmi újdonság, ám amikor tovább reppen, akkor felfedez egy különös deszkás cuccost. Ezen már felcsillan a szeme. Sajnálkozva mered Alex sebére, de most nincsen ideje gyógyítani, mások megteszik. Ellenben inkább megpróbálna karon ragadni valakit, de mindenki a párbeszéd részévé vált, így vállat vonva egyedül iramodik el a deszkás rész felé. Igen kockázatos, ám valakinek tennie kell immár egy döntő lépést. Nem tudja, hogy pontosan mi várja, ha kilép a körből, hiszen támadás érte társait, de ugrál, kitér, miegymás, és igyekszik megközelíteni a deszkás helyet. Hátha ott van elásva valami, am i miatt a madárlények meg vannak kattanva.*

//Akrobata 5. szint: Helyzetfelismerés: Képes veszélyes helyzetekbõl is kimenekülni akorobataként éppen úgy felismerve hova kell lépni, hogy ne találják el, ne essen le, tudja hol kell kapaszkodni stb//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:26 pm

*Önkéntelenül is felsikkant, amikor a karja megsebesül, de legalább el tudott kapni egy párat, és nem a lényt sebezte meg még jobban. Közben a madár is megjelenik, mire kihúzza magát, ép kezével előhúzza a pálcáját, és elsuttog egy varázsigét.* - Leporis. *Hát, nem éppen vélabűbáj, meg nem Szerető, de valami. Talán ha szebb és meggyőzőbb, ráadásul a vérét is adta a kutya-lényért, talán nagyobb bizalommal lesznek iránta. Talán. Így hát odafordul a madárhoz.* - Higgyen nekünk, nem akarjuk bántani magukat. Ő meg tudja gyógyítani, őt, őt meg ott majd bezárjuk valahova. A terápia nem hangzik rosszul. *Int a fejével a távozó Alex felé. És persze arra is figyel, hogy Szevérnek mit válaszol, és közben kitartóan szorongatja a vérző karját, és azért reméli, hogy nem túlontúl mély a sebe. Egyelőre még bírja, és áll a lábán, próbálja egyelőre a kezével elállítani a vérzést.*

//ILM 1. elsődleges
A varázslat a külsőre hat, azaz a szépséget növeli, szebb arcot varázsol, de ez nem befolyásolható, tehát nem tudhatjuk pontosan mi is alakul át az arcon. Viszont az előszőr kialakult illúzió fog minden későbbi alkalommal is megjelenni majd. Célszerű alkalmazni, ha kicsit változtatni szeretnénk a külsőnkön, jó benyomást akarunk kelteni, netán csábítást, befolyásolást elérni//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:23 pm

*Azt hiszem senki sem csodálkozik azon, hogy a fiút előző klánja kivetette magából: gyengék védelmezőiből a becsület harcosai klán fogadta be őt. Hát igen, nagyon öntörvényű a fiú, de nem rosszindulatú. Igenis veszélyforrás volt a lény és a helyiek is nyílván azért tartanak tőle és azért bíztatták, mert rossz tapasztalataik voltak már velük. Mikor a lőfegyverek kikerülnek a relikviavarázs hatása alól, a földre hullanak, a fiú lábába meg élesen belehasít a fájdalom. Térdrerogy és vérző lábára tekint, amiől egy nyílvessző áll ki.* Ááá... *Ordítja, de hamar elkezd úrrá lenni fájdalmán. Egy harcosnak ki kell bírnia egy nyílvessző sebét, ráadásul rajta van a gyógyító fejpánt, ami szerencsére aktiválódik rögtön és miután kirántotta lábából a vesszőt, a fejpánt már gyógyítja is a sebet. Ha esetlegesen beletörik a nyíl feje (bár Alex harcosként és tárgymágusként jó eséllyel tudja úgy kirántani, hogy ez ne történjen meg), akkor is kitaszíthatja a teste magából a gyógyulás végett //mint ahogy Farkas fejéből is kilökődött a golyó az X-man-ben//.* Terápia, terápia... *Kezdi Alex, miközben figyeli sebének alakulását.* Nem rettegnének ezek az emberek itt, ha nem lenne gáz ezekkel a hibridekkel. Különben is, meg is halhattatok volna. *Érvel cselekvése mellett, végülis érthető mechanizmus volt, főleg egy elementalistától. Ez nem előre gondolkodás, vagy nem gondolkodás kérdése. Közben megérkezik a madárnő, de inkább nem szól hozzá, mert eléggé bosszút kiált benne a nyílvessző. Sőt, inkább el is megy, hogy nehogy valami komolyabb csata legyen a madárkával. Feláll, már amennyire tud, ynílván még fáj, meg sebes, meg nyílt a dolog, de talán járni tud. Ha nem, akkor kicsit rásegít lebegéssel (levegőmágia révén) és ő is a sheriff után megy Lumi után. Vonzó hölgyike, annyi szent és már ott is van a háznál. Ha bejutottak, akkor Alex is hatérozott tekintettel figyeli a sheriffet.* Hát igen, jó lenne tisztázni itt a dolgokat. Megértem, hogy félnek, de amúgy ki az anyuka? Én nem látok itt semmiféle fura féllényt, vagy állatot. Vagy anyukától van az emberi részük? *Tesz fel kérdéseket, nyugodt, de alapvetően határozott hangon.*

//Varázstárgy - Gyógyító fejpánt: Nyílt sebeket is képes azonnal meggyógyítani, de ez nem vonatkozik a törésekre. Elfertőződött sebeket is mellékhatás nélkül gyógyít.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:17 pm

*A harc hamarossan el is kezdődött, de az események sokaságát alig lehetett követni. A lázadó fiú irányítani kezdte a lakosok pisztolyait, amikből egyszerre golyók kezdtek repülni a macsaklány felé. A teleportáló-srác védőmezőt húzott fel, a bátor lány pedig meg akarta állítani a lázadó golyóit, így akrobata ügyességgel elkezdte őket kapkodni. Szinte már ijesztő volt, hogy milyen gyorsan mozgott. Lumiére tűkön ülve figyelte, hiszen a repülő dolgokat könnyedén eltudta kapni a lány a levegőből, ám egy óvatlan pillanatban kihagyott egyet, és az átlőtte a karját. A fél-véla lány ledöbbente nézte a történéseket, de nem volt még vége. Egy másik irányból már jött is a következő lény, aki egy nyílat lőtt az egyik falusi fiú lábába. Valamilyen anyáról beszélt, ahogyan a másik is, és Lumiére itt már elkezdte sejteni, hogy valami nincsen rendjén. A madarat és a macskát a többiekre hagyta, ő inkább most menteni akarta a menthetőt, és a következő pillanatban már futott is volna segíteni a sebesült lánynak, de úgy tűnt, hogy neki más feladatot szántak. A szőke srác, aki mellett állt, megkérte rá, hogy kövesse a falu "seriffét", hátha neki többet mondd majd, mint eddig. A lány aggódva nézett vissza a sebesültre, de miután látta, hogy jó kezekben van, nyugodt szívvel indult a férfi után, aki közben belépett a házába. Lumiére nem kopogott, egyszerre rárontott, és kérdezősködni kezdett, hiszen a többiek számítottak rá.* -Elnézést, de szeretném ha tájékoztatna minket mindenről. Miért hívták azok az állatuk az anyjukat? Valóban elrabolták őt? Hogyan kezdődött ez az egész? Kérem, mondja el. *Az aggódó tekintetébe belecsent egy kis fél-véla bájt, hátha ettől kicsit bővebb mondatokat tud majd kiszedni, elvégre férfi. Az árnyékmacska közben megáll egy pillanatra a lány után becsukódó ajtó előtt, de egy kisebb nyávogás után könnyedén átsétált a szilárd akadályon, és követte gazdáját. Nem nagyon érti, hogy hogyan is lett ez az egész a sétálásból, szóval most inkább csendben támogatja Lumiére-t, és próbál nem láb alatt lenni.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:14 pm

*Sikeres az akció és Reuben is visszalépdel, bár egyetért vele, hogy meg lehetne várni miféle is ez a lény, de akkor Alex már támad is. Már nem bírja megállni és szinte kiáltva szól hátra a fiúnak.* -Alex, beiratlak valami terápiára komolyan! *Kicsit rázza a fejét, és amikor a szegény félig állat ember szűkölni kezd egy pillanatra úgy érzi magát, mint az állatkertben, de csak nem a hidra-csaj lesz itt megint, viszont segíteni muszáj, ez már tényszerű. Nem hagyhatja, hogy az a szegény lény ott halódjon meg, aztán közben a madár nő is megérkezik. Szevér szavaira bólint, és nem veszi magára, hiszen ő aztán még távolról sem használt fegyvert. Az erdei tündérnek halkan jelez, hogy menjen Lumival, és ha kell, akkor védje meg, segítsen neki, jelezzen ha bajba kerül stb. Szóval csak osongálva kövesse őt, ha elmegy a seriff bácsival, aztán úgy dönt újra átlép a körön. Óvatosan, lassan minden druida jó szándékát és jóféle kisugárzását bevetve igyekszik közelebb lépdelni a féllényhez. A madárnő felé finoman meghajol.* -Segíthetünk a béketárgyalásokban...de kérlek most hagyd, hogy meggyógyítsam őt. A társam sajnos túlságosan hamari...támadásra támadással reagál, de mi tudjuk, hogy ez nem mindig a jó megoldás. Közelebb igyekszik tehát menni a sebesülthöz, finom szavakkal csitítgatva.* ~Nem jó ötlet ez Vaszilij...~ *Vanch eléggé be van tojva, de hát druidánk ennél bátrabb és jótétlelkebb.* -Nem lesz baj...segítenék...

//Természetes gyógyító 4. szintje:
Törött csontot is képes összeforrasztani, kisebb törést, tehát szilánkosra tört lábat minimális mértékben csak.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 4:07 pm

*Megbékél, amikor a seriff megfogja a kezét, és kezet fog vele, aztán kitör a pánik, és a herce-hurca, mire a főnök egyszerűen távozik, mielőtt a fiú kiszedhetne belőle néhány dolgot.* -Remek. Így segítsen az ember.. a teremburáját! *morogja maga elé, beleboxolva a levegőbe, majd a többiek fele néz, hogy mégis mi folyik itt, és mennyire tudja itthagyni őket. Páran kapnak sebeket, és úgy tűnik, Alex megint hamarabb lőtt, mint gondolkozott, de ez nála tulajdonképpen emgszokott. ahogy nyilat kap a lábába, Szevér szemei idegesen villannak meg, Alexre pillant, hogy mennyire súlyos sebe, és ha nem kell gyógyítgatni, vagy lefogni, akkor az íjászra néz.* -Igazán beavathatna minket lassan valaki, hogy mi folyik itt. Nemrég érkeztünk, semmit nem tudunk, de úgy tűnik, hogy itt mindenki fegyverrel rohangál. De látom, nem csak én pőróbálom megoldani fegyver nélkül. Megosztod velünk, hogy mi ez a kör, ez a hely, és ez az alku, és miért szűköl itt mindenki? *kérdezi, de ha a madárember nem nagyon akar válaszolni, akkor a seriff után megy, bár nem szívesen ülne le vele tárgyalni, amíg idekint megy a zsivaj. Ellenben oldalra pillant, Lumiére-re, aki az előbb is ott állt mellette, és felé súg, halkan.* -Tudnál beszélni a seriffel? Hátha elmondja, mi folyik itt.. Hátha többet mond, mint ő. *bök fejével a madárember felé, miközben a lányra néz, különösen kedves, sármos mosollyal, érzi a lányból a félvélaságot, aztán visszasandít a madár felé.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:59 pm

*Ahogy többen is bevallják, hogy varázslók, az emberek megint suttognak, a pisztolyokat markolják, a sheriffre pislognak, de amíg az nem jelez, nem mernek támadni. A sheriff kezet fog Szevérrel, és biccent, de mielőtt elkezdhetné magyarázni esetleg, hogy mi történt itt, Reuben kilép a körből, és meg is jelenik az egyik (?) lény akit távol akarnak tartani, mire a rend őre egyszerűen sarkon fordul, és besétál a közeli házba, mintha elzárkózna a történtektől. Ha valaki utánakapna, lerázza, szóval aki marasztalni akarja, annak vagy erőteljesebben kell hátráltatnia, vagy követnie a házba, ahol nyugodtabban beszélhetnek. Vaszilij kiteleportál a körből, felhúzza a pajzsot, viszont Alex ekkor lőni kezd a lényre. Az lelassít, szűköl, emberi hangon sikít, hiszen félig ember, ruha is van rajta, bár nincs túlöltözve.* - Anya... anya! *Egészen olyan a hangja, mint mikor a kutyák "sírnak" a gazdájuk után, de mégis érthető a beszéde. Reuben igyekszik elkapni a golyókat, és néhányat sikerül is, de egy elég csúnyán belevágódik a karjába... Alexet viszont többen is igyekeznek lefogni, míg mások inkább bíztatnák, így szinte kisebb verekedés alakul ki... majd a semmiből a fiú egy nyílvesszőt kap a lábfejébe. A körön kívül egy emberszerű lény száll le, akinek mégis madárszárnyai vannak. Kezében íj, a szemei pedig villámokat szórnak, elsősorban Alex felé.* - Világosan megmondtam, ha nem adjátok ki az anyánkat, elpusztítjuk a várost! Erre mi a válaszotok? A testvéreimet támadjátok! Én próbáltam szót emelni értetek a többieknél, próbáltam haladékot adni nektek, de nem könnyítitek meg a dolgomat! *A másik lény láthatóan sokkal kevésbé emberi, csak ugyanazt a szót ismételgeti, szűköl, sír, és láthatóan sebesült a körön kívül. Katherine madárkája elszáll arra, ahonnan a kutya megjelent, de ott nem talál semmit. Ha viszont egy kicsit tovább repül, egy távolabbi dombon mintha valamiféle deszkák látszanának félig a földbe temetve.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:52 pm

*Amíg a többiek vallatják a városlakókat (az nem derült ki, hogy miért volt fontos a gyerekkérdés) ő csendben nézelődik, és miután nem lát semmiféle kört, valami helyi babonának tudja be, bár társai igen komolyan turklálódnak. Az nem jut eszébe, hogy valami rejtett dolog lehet, mert figyelmét sokkal jobban leköti, hogy a naxeldires lány a lakók nagy riadalmára elhagyja azt a bizonyos kört. Vaszilij egyből utánateleportál, így most már tényleg nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy varázstudók, főleg, hogy Szevér meg is erősíti ezt. A társaság fellazulni látszik, ezért a lány felnéz az égboltra, hátha lát egy galambot, dögkeselyűt, bármit, aminek szárnya van, és nem sárkányrepülő. Rákoncentrál, horcruix-szerűen szétszakítva beleplántálja lényenek egy részét a madárba, hiszen fentről sokmindent figyelemmel tud kisérni. Ha sikeres a dolog, akkor az állat testében arrafelé reppen, ahonnan a macskaszerű teremtmény kiugrabugrált. Közben valódi testében pedig előhúzza a tőrét, baljával pedig rámarkol a bíbor kerekpajzsra, amolyan Amerika Kapitány módszerrel.*

//Druida 5. szint: Lélekosztódás: A saját lelkének egy részét képes egy kisebb állat (maximum macska, repülõ állatoknál, vércse méretû) testébe átvinni, így azt irányítani tudja, bármikor amikor úgy akarja az õ látómezejére váltani stb. de a saját testében is megmarad. A kapcsolat akkor szakad meg, ha a druida úgy akarja.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:49 pm

*Hát igen, ő igenis kiment szétnézni, és bizony hamarosan meg is jön a válasz, hogy mi is a helyzet. A macskaszerű lény közelít… vagy macska az? Inkább morog. Hirtelen Vaszilij megjelenik mellette, mire picit felé néz.* - Várjunk… Hagy jöjjön picit közelebb… csak egy picit. *Mondja halkan, de azért nem várja meg, hogy nagyon közel érjen, hátraugrik, hirtelen, gyorsan, talán még akrobatához képest is szokatlanul fürgén, a fajából adódóan, a körön belülre, és reméli, hogy a fél-dzsinn is jön vele.*- Szia! Heló! Tudsz beszélni? *Kérdezi, a lény felé nézve, hátha képes lenne kommunikálni vele, noha nem druida. De egy próbát megér, próbálkozni akar… és közben Alex próbálkozik a tárgyaival, mire felkiált.* - Ne! *És akrobata képességével próbál legalább egy tárgyat elkapni, amik nekirepülnének a lénynek. Talán… akrobata, francoska, talán nem csak egyet sikerülne elkapnia, bár sanszos, hogy ő is megsebesülne közben.*

//akrobata 4. szint:
Emberfeletti reflexek: Akár nyilak elkapására is képes erõs koncentrációval, vagy felé repülõ egyéb tárgyak elérésére.
+ Tolvaj Francoska, szóval míg az is rátesz pluszban a gyorsaságára//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:45 pm

*Morgolódnak, morgolódnak és végülis igazuk van, be kell látnia Alexnek is, bár ők nem bántották őket, így azért vitatható az agressziójuk jogossága is. Mikor a sheriffnek tűnő valaki előbbrelép, végignéz rajta a fiú.* ~Kemény fickó... érthető miért ő a rendfenntartó...~ *Jegyzi meg magában és most felír egy pirospontot a helyieknek, hogy legalább a sheriffjüket helyesen választották meg. Szevér szavai nyomán visszanéz a bácsikra-nénikre és bólint egy határozottat.* Úgyvan! -Nyomatékosítja is jelezve, hogy nagyon egyetért a fiú szavaival. Hogy is ne értene egyet, ha egyszer igazat szólt. Ekkor lép oda Vaszilij, aki igyekszik lenyugtatni a fiút és óvatosságra inteni.* Nyugi van Vaszi! Nem lesz itt gond. Kifejezetten klassz westernhősök lennénk és ha a múltban vagyunk, legalább bekerülünk valami izgalmas törikönyvbe. *Mondja neki, majd kacsint egyet. Aztán jön Reuben kis közjátéka és az események felgyorsulnak. A lány kilép a vdelmező körből, a helyiek itt riadoznak, meg minden.* Ó-ó... *Mondja Alex, majd egészen a körhöz áll.* Na akkor lássuk. *Mondja és összecsapja két tenyerét és rákoncentrál a futó lényre. Mikor relikviamágiát használunk, mindig nagyon szituatívnak kell lennünk, hisz nem tudhatjuk, hogy a tárgyak hogyan reagálnak, különösen, azok, amelyek életre kelnek. Alex mivel igen jól ért a relikviákhoz, képességéhez nyúl, de előtte erősen szugerálja a futó lényt és arra gondol, hogy most az a nagy veszélyforrás. A következő pillanatban a mindenféle fegyver és pisztolyok kirepülhetnek gazdáik kezéből és innen célozza meg a futó lényt. Az irányítás relikviamester képeséggel képes a tárgyakat felhasználni saját védelmére. Most innen messziről a psiztolyokat jól tudja használni, ha sikerül. Mindkét kezével pisztolyt formáz és célozgatja a lényt. Jó eséllyel, mivel irányítása alá vonta a helyiek pisztolyait, azok élesben is lőnek a levegőből, talán mellette, talán fölötte, de ott lebeghetnek és lőnek, miközben ő kezeivel parádézik és mivel most úgy hangolta magát, hogy a futó lény igenis veszélyforrás, akár sikeres is lehet akciója és közben igyekszik nem eltalálni Vaszilijékat.*

//Irányítás - relikviamester (7. szint): Irányítás: A környezetedben lévõ tárgyak önálló életre kelnek és a védelmedre sietnek, legyen az bármi, egy szék, vagy akár egy lovagi szobor, minél hasznosabb a tárgy, annál jobb védelemmel tud szolgálni, vagy épp már támadni is.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:41 pm

*A hely lakosai eléggé félnek valamitől, és ezt Lumiére is nyíltan ki merné jelenteni, hiszen amikor az egyik diáktársa elakarja mozdítani a körülöttük lévő követ, akkor egyből a fegyverükért kaptak, és amikor egy másik lány pedig "kimászott" a biztonságos zónáról, akkor pedig eléggé hangosan elkezdődött a sustorgások hada.* -Elnézést, de talán tényleg jobb lenne, ha visszajönnél ide. Azt hiszem, hogy nem hiába vannak itt ezek a védelmezésre szolgáló dolgok. *Szól a lány után, de nem nagyon várja el, hogy meg is hallja. A francia lány a biztonság kedvéjért figyelmeztette, és tovább kezd nézelődni a szemével. A társai tovább kezdtek kérdezősködni, és vannak olyan kérdések amikre hamar meg is kapták a választ, azonban olyanok is vannak amikre nem nagyon. A szőke fiú kérdésére ő is hamar felfigyel, és hogy kimutassa érdeklődését, a srác mellé lép, közben el is feledkezve a kint sétáló lányról, aki nagy eséllyel nem is figyelt Lumiére figyelmeztetésére, és a falusiak ijedt reakciójára sem. Miközben a válaszra vár, a másik fiú kiteleportál hirtelen a védőkörből a kinti lány mellé, hogy ő is bíztassa a visszavonulásra, ám erre a képességre számított a legkevésbé Lumiére, hiszen nem mindennapi, hogy valaki csak úgy teleportálgasson össze-vissza. A fél-véla lány legelőször nem érti miért lett hirtelen ilyen sietős a dolog, de amikor jobban megnézi a vadnyugat fillingű távolságot, akkor észre veszi ő is a közeledő állatot. A biztonság kedvéjért a pálcájáért nyúl, hátha nem is olyan biztonságos ez a kör, mint amennyire a falusiak hiszik.* -Biztosak benne, hogy ez a védőkör kint tartja azt ,ott? *Mutat a messzeségbe, ahol az állat szélsebesen szalad feléjük. Lumiére melletti kis árnyékmacska a gazdája lábához bújik, hiszen biztosan ő is érzi a közelgő veszélyt, vagy legalábbis csak sejti.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:36 pm

-Tényleg tipikus vadnyugat. *Morogja mintegy az orra alá, amikor a fickók minden második mozdulatra fegyvert akarnak rántani. Szóval elhátrál a körtől és megállapodik Alex mellett, akit finoman oldalba is bök és halkan szól csak hozzá.* -Egy leheletnyit Alex...csak egy egészen hangyányit, mert ki tudja van-e itt erőnk, ha van is, akkor se irtsuk ki a várost. *Kacsint egyet a fiúra, na nem mintha bárkit is kiirtana, jó eséllyel hamarabb állítaná meg Alexet, minthogy ő tegye ugyanezt, hiszen elég erősen a béke frontján szokott állni. Kate kérdése jó, és elő is kerül a főfejes ipse. A szavaira csak ingatja a fejét, hogy idegenek is hasonlót.* -Ha jól sejtem nem virágzik a turizmus. *Finom mosolyt ereszt meg, egyelőre még nem annyira vészes a helyzet, hogy egy kis humor ne férjen bele. Vanch csak sóhajtva csóválja a fejét, nem mindig ért egyet a gazdival ez jól látszik. Az állatokra már nem kérdez rá, viszont amúgy is a kör mellett állt, szóval jó eséllyel látja, ahogy Reuben kilépdel és valami megindul felé. Egy szemvillanással eltűnik a helyéről és a lány mellett tűnik fel se perc múlva.* -És akkor most spuri vissza, oké? *Pillant a leányzóra, de ha úgy döntene, hogy nem így tesz, akkor vele marad harcolni, azért reméli, hogy lesz annyi esze, hogy futólépésben visszaakrobatáskodik. Gyors védelem képpen felhúz egy természeti pajzsot, majd ha a lány hallgat rá, akkor újabb villanással surran be a körön belülre...na persze, ha nem ragadnak kint...*

//Fél-dzsinn:
Teleportálás. A fél-dzsinnek képesek látótávolságon belül bárhova teleportálni, ha ezt nem korlátozza nagyon erõs mágia. Ez a képesség hasonlóképpen mûködik, mint a házimanóké, tehát nem kell hozzá különösebben varázsolni, maximum rákocentrálni.

Druida 6. szint:
Természeti pajzs: Képes maga és max. 2 társa köré erõs védõpajzsot létrehozni, ami mindenféle alacsonyabb szintû mágiát felfog és a magasabb szintû tûzmágiák ellen véd.//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:31 pm

*Lumiére felé vet egy idges pillantást, nagyon köszöni a lány együttműködését, de nincs mit tenni. Ha ő nyílt lapokkal akar, ostobán játszani, hát legyen. Ő is nyílt, emg kedves, de nem fed fel mindent egyből, megtanulta az évek során, hogy nem mindig tanácsos. Amikor előlép a seriff, és felé lépdel, akkor végigpillant saját társain, remélhetőleg nem fecsegnek bele, és hagyják rá a beszélgetést. A fiú kihúzza magát, ha a kar elengedi.* -Ahogy társam mondta, varázshatalommal bírunk. Ahogy elnézem, valamitől nagyon retteghettek.. A városotokra csak ráakadtunk, de ha kell, segítünk nektek, de ahhoz el kell mondanotok, hogy mit akartok ennyire távoltartani, miféle állatokat. Szavam adom, hogy nem bántunk titeket, ha ti sem minket. *nyújtja jobbját, jelezve, hogy nem akar fegyvert használni az itt lakók ellen, és megérti a félelmüket, de ennek ellenére, meg a "szívélyes" fogadtatás ellenére szívesen nyújt segítséget. Alex stílusára ő maga már nem is mond semmit, megszokta, hogy a tűzelementál ilyen heves természet.* -Milyen állat az, amitől így rettegtek? *kérdezi, miután megleste a kört, és látja, hogy tényleg mindenféle dolgot oda vetettek, hogy ne jöjjenek át, és lassan már az egyveleg szaga miatt nem közelíthetnek ezek a különös, még meg nem nevezett valamik. Ahogy Rueben átlépi a kört, és a városlakók felmorajlanak, Szevér is odakapja a fejét, hátha mozgolódik valami, de nem félti társát, noha nem ismeri, de onnan, ahonnan ők jöttek, nem könnyű elkapni bárkit is. Remélhetőleg tudja, mit csinált. Ő inkább a seriffel foglalatoskodik, amíg a többiek szétnéznek, keresgélnek, reakciót viszgálgatnak.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:26 pm

*Szevér közelebb lépdel a körhöz, és észreveheti, hogy a kövek között só, őrölt gyógynövények, vörös krétapor és ilyenek vannak elszórva, szóval igazából minden, ami az embereknek eszébe jutott, hogy kint tarthat... valamit. Vagy éppen bent, fene tudja. Mikor Vaszilij megpróbálja elmozdítani a követ, akkor jól sejti, többen felhördülnek, fegyverek kerülnek elő, jobban teszi, ha inkább hagyja a kört.
Az emberek már ígyis eléggé félnek, és Szevér kisugárzása, meg a baj keresésére irányuló kérdés pláne nem segít rajtuk. A karjába viszont görcsösen kapaszkodnak még mindig. Alex stílusára morgolódás indul, megintcsak pisztolyt kapnak elő néhányan...
A nagy kérdezősködésre viszont előkerül egy nagydarab férfi, csuklyával a fején, az félig feltolva, így azért nagyjából látszik az arca. Mellkasán megcsillan az arany csillag, és int, mire elengedik a diákokat, csak figyelmeztetőleg marad elő néhány fegyver, nincs konkrétan rájuk szegezve.* - Ez a mi városunk, és ti vagytok az idegenek, azt hiszem, ez már elég indok arra, hogy megtudjuk, kik vagytok és mi járatban. *Az emberek körülötte bólogatnak.* - Főleg ezekben az időkben, ezekkel az állatokkal... *Teszi hozzá valaki félhangosan. Néhányan keresztet vetnek, vagy a közeli kis templomka felé pislognak.
Mikor Reuben nem elmozdítja a kört, hanem csak átlépi, akkor enyhe sutyorgás támad, néhányan utána kapnának, de végül senki nem fogja vissza. Viszont mielőtt túlságosan eltávolodhatna, az egyik domb mögött észrevesz egy mozgó alakot, aki egyre közeledik... négylábon, és bizony egyre felé rohan, morogva, ugatva, láthatóan támadó szándékkal. Talán nem véletlenül van ott a kör.* - Gyere vissza, ha kedves az életed! *Kiáltanak rá mostmár a lányra többen.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:23 pm

*Eszegeti a péksütit, és egyre inkább a falu 2.0 részeseivé vállnak. Azt ő is észreveszi, hogy a táj egyre inkább emlékeztet valami western városkára, már azon sem csodálkozna, ha az oldalán egy coltot pillantana meg. De így baseball sapkával a fején úgy érzi magát, mint Marty a vissza a jövőbe harmadik részében. Állati kínosan. A kérdésre először csak bámul ki a fejéből, aztán kitör belőle a kacagás.* Mi-mi-csoda? Dehogyis! *Rázza hevesen a fejét, de a karrángatásra már lefagy a nevetése, és elhúzza a kezét.* Naaa, mit akarnak? *kérdezi megriadva, és a tőrei után kap, bár átérzi, valami nincsen itt rendben, de nem bántani akarják őket, hanem valami külső veszélytől tartanak. Még ebben a kiélezett helyzetben is megakad a szeme Alex hátsóján, és átfut az agyán egy de jó pasi gondolat. Aztán visszazökken, és dacosan megveti a lábát, ajkait pedig haragos szigorba szorítja.* Ha segítség kell, segítünk jóemberek, legalábbis én, de az erőszakot mellőzzük. *fonja karba kezeit elutasítása jeléül. Elteszi a péksüti maradékát, most nincsen itt az ideje.* Kérdés, ki a városka ura? Valahogy van egy érzésem, hogy itt egy mindenható úr dönti el, hogy ki érheti meg a holnap reggelt, és ki nem. Igazam van? *Kérdezi sokat sejtetően körbenézve. Körről jut eszembe, a földet vizslatja (nagyon vándor) hátha felfedez egy vérkört, pentagrammát, vagy esetleg a város épületei vannak kör alakban elrendezve.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:18 pm

*Végül nagy nehezen ő is átverekedi magát a határvonalon, amikor észreveszi, hogy hát az úgy nem pálya, hogy szemtől szemben indulna, akkor ő is oldalazva vág neki. Ja, hogy utána nem is látja már a visszafele vezető utat? Na hoppá. Körbenéz, és amikor végre őt is megszólítják, csak nagy szemekkel pislog.* - Nekem...? *Félrebillenti a fejét, a hanghordozásából immáron egyértelmű, hogy ő is lány, de a maga részéről egyelőre kicsit se érzi magát készen arra, hogy gyermeke legyen, így hát nincs is, köszöni szépen. Majd, ha remélhetőleg a városlakók figyelme a többiekre irányul, ő elindul a kör felé, viszont Vaszilijjal ellentétben, ő meg is próbálja átlépni azt. No persze az is lehet, hogy izomból visszarepül, vagy visszarobban, de hát ismerjük Reubent és az ő teljesen nemlétező veszélyhelyzetét... azonban a többiek odabent vannak, ő meg meg akarja tudni mi van a körön kívül. Valamit kint akarnak tartani, vagy... bent?*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:16 pm

*Hát hogyne menne a Belsirion fenegyereke is a többiek után. Egészen különös a határvonalon megállni (már ha meglehet). A belépő egyszerre érezheti magát mindkét világhoz tartozónak. Mondjuk Alex szinte mindig ezt érzi. Egy tűzelementál anyával azért elég izgalmas az élet. No mindegy, ez most teljesen részletkérdés. A fiú izgatottan néz körbe. Van fogalma, vagy legalábbis elképzelése a vadnyugat világáról és arról, hogy ők bizony rengeteget dohányoznak. Különös, de nem is a másik világ meghökkentő felbukkanásán gondolkodik el, hanem, hogy itt biztosan olcsón jut dohányhoz. Széles vigyorral, zsebrtett kézzel sétálgat Reuben mellett beljebb a jelenésbe, vagy mi ez, de mikor agresszívan elkezdek kiabálni, összehúzza szemét.* Már kirándulni sem lehet egy jót... *Morog egyet magában, majd megáll és jobb kezével megvakargatja a fejét. Ebben a pillanatban a nem vakargató kezét megfogja valaki és kicsit megrántja.* Hé papa! Hátrább az agarakkal! *Rivall rá és hatérozott mozdulattal szedi vissza karját. Ha nem lenne harcos, csak pusztán az elementalista tanokat vallaná, akkor papa már nem élne, de hát elég sok időt töltött azzal, hogy a hidegvér nevű dolgot hogyan kell megőrizni, így nem égeti szénné a bácsit... még. Közben Vaszilij sokkal diplomatikusabb. Hát igen, így is lehet. Ekkor odakpaj a fejét egy kérdezősködő felé.* Ó igen, a maga lányától van egy csodálatos fiacskám és higgye el, nem fog túl jókat hallani a nagypapjáról. *Veti oda gúnyosan a másik férfinak, majd pedig körbejáratja a tekintetét a legközelebb eső házak között, hátha felfedez valami furát, vagy titkot, vagy valamit, ami előbbre segítheto őket.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:14 pm

*A tegnapi naptól kezdve az oldalára kötve mindig felköt egy övet, amin egy késtartó lóg. Ha esetleg megint "kapás" lenne, akkor legalább eltudja majd vágni valamivel. Lazítás képpen, most az árnymacskáját hozta ki Nellondba sétáltatni, had mozogjon ő is egy kicsit a friss levegőn, és ne csak a poros szobában nyávogjon naphosszat, ezzel idegesítve a többi lakótársát. A démonkutya még ráér, hiszen ő már egy kicsit szabadabb jellem. Nem meri őt bezárni, mert fél hogyha esetleg éhes lesz, akkor kitöri az ajtót. A macska legalább képes a falakon keresztül is mozogni, így a karmainak az élesítésén kívül nem is kell semmi mástól félnie. Természetesen a város legszebb részét választja ki a séta megtételéhez, ami nem más, mint a Palotanegyedben található Holdfény sétány. Az éjfekete macska nagyon élvezte a "kirándulást" addig, amíg meg nem pillantotta azt a kisebb "tömegnek" nevezhető csoportosulást, amit majdnem csak nezabaros diákok alkottak. Lumiérenek sem tartott sokáig, míg észrevette ezt a furcsa pszihonikus illúziót, vagy nem is lehet megnevezni azt, amit látott..vagy nem látott? Nellond teljesen megváltozott, de nem is ez a furcsa. A látképet nem lehet tisztán kivenni, csak akkor ha a szemed sarkából látod a dolgokat. Nagyon különleges "természeti" jelenségnek tűnt, ezért természetesen a fél-véla lány is a többiek felé indult meg a fekete macskával együtt, hiszen a kalandvágya mostanában az egekbe szökött. Aztán a két fiú hirtelen át is lépett azon a furcsa illúzión, és természetesen egy biccentés után (hogy azért a köszönés el ne maradjon a többieknek) ő is követte őket kis társával együtt. Miután átlépett és megfordult, egy elégedett mosoly jelent meg az arcán, hiszen Nellond eltűnt, és egy sivatag jelent meg mögöttük.* -Már megint egy sivatag. El tudod ezt hinni, Ombre? *Szólítja meg a macskát franciául, ugyanis az ombre franciául árnyékot jelent, és mivel az állat egy árnyékmacska, így ez a név tűnt a legértelemszerűbbnek a francia lány szemében. Azonban nem csak a sivataggal kell törődnie, hiszen egy kisebb gyülekezet vette őket körbe, és kérdezősködni kezdtek róluk. A fél-véla lány kicsit megszeppent az agresszív pillantásoktól, de megpróbál nagy levegőt venni, és válaszolni.* -Igen, varázslók és boszorkányok vagyunk. Gyerekünk pedig (remélem válaszolhatok mindenki nevében), még nincs. *Mosolyodott el, hiszen próbált azért kedvességet mutatni az idegenek felé, ugyanis ők sokkal többen vannak, nem lenne jó dolog ha ellenségnek néznék a diákokat. A válasz után hagyta, hogy a többiek is kibontakozhassanak, hátha valaki tudja, hogy hol is vannak pontosan, vagy más esetben rákérdezhetnek.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:12 pm

*Egyre több diák érkezik, akik közül azért túl sokat nem ismer, viszont Alexet azért kiszúrja, róla legalább tudja ki és mire képes, no meg azt is, hogy mennyire kis hirtelenke, legalább fel tud készülni a fél-elementál tüzességére. Vidoran biccent, miközben a kőhalmot figyeli.* -Hát ez úgy fest, mint a legendás vadnyugat! Ez meg valami határféle? *Megpróbálja az egyik követ elmozdítani, de persze csak óvatosan, ha netán a közben köréjük gyűlt emberek le akarnák puffantani akkor abbafejezi a cselekvést, nem akar menten halál fiává válni feltétlenül. Úgy fest visszafelé egyelőre nincs út, szóval akkor arra rá kell jönni, hogyan is oldják majd meg ezt az aprócska problémát, ami a visszatérés lesz. Az emberkék szavaira csak finoman koppint egyet druida botjával, hiszen alapvetően pozitív kisugárzású fiútól van szó. Vancht a vállára inti, hiszen ha ellenséges a hangulat, akkor jobb, ha a daimon a közelében van.* -Üdv, nem tudjuk ki, de lehet hogy ők vagyunk...szóval kik is pontosan? *Kedves mosolyt igyekszik villantani, a kérdésre bólint, a másikra nemlegesen int. Még hogy gyereke...vicces is lenne, túl infantilis hozzá. Szevér szavaira max. bólogat, hát azért ő nem ennyire erőteljes kisugárzással bír, azért is szokott inkább háttérben lenni, a vezető harcos szerepet meghagyja a fél-angyalnak.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:09 pm

*Csak volt szaktársa a tüzes srácnak, a dohányzásra nem mond semmit, emgvan mindenkinek a maga nyűgje, meg maga hóbortja, amíg nem őt füstöli, addig nem zavarja. Vaszilij kezét visszaszorítja.* -Severus, Sev, ahogy tetszik, és nem, egyelőre nem tudom, mi folyik itt, de igen, láttam és azt hiszem, át is kerültünk.. *mondja válasz képpen, de nem csak a fiúnak, hanem a többieknek is, akik először köré, és csak utána a jelenés köré gyűltek, vagy talán mindkettő köré egyszerre. Ahogy átérnekm és látja a cowboyt, meg a nőt sikerül elkapnia, aki válaszol, kissé értetlenkedve néz az elsuhanó nőalak után. Amíg a körön belül? Kissé kíváncsiskodva lépdel közelebb ahhoz a bizonyos körhöz, hátha első körben érez valami mágikusat, mert bizony, nem tudja, milyen helyre tévedt, nem akar nyilvánosan varázsolni, mert a lőfegyverek ellen nem biztos, hogy olyn jó a kitérése. Aztán megjelennek az emberek és csak jönnek. Amikor megragadják a akrját, akkor a karra néz, majd ahhoz, akihez tartozik.* -Nálunk nem így szoktak kezet fogni. És ha tudni akarja, kik vagyunk, akkor mondja meg, mi célból akarja mindezt tudni! Mert a szívélyes fogadtatás szintén nem így megy ott, ahonnan mi jöttünk. Segítség kell, vagy a bajt keresitek? *húzza ki magát, angyali és harcosi kisugárzása egyaránt megcsillan, érződik, hogy nem biztos, hogy ujjat kellene húzni vele.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 3:02 pm

*A közeli állatkertből idehallatszik néhány állat hangja, de egyébként békés a város, és csak néhány diáknak tűnik fel, hogy valami nincs rendben. Közülük Szevér és Vaszilij közelíti meg a legjobban a problémát, méghozzá oldalazva és a szeme sarkából nézve, így ők a többiek előtt érnek át. A kisváros valóban kicsi, egy főutca van, az egyik legszélső háznál áll, és előre nézve szinte látja a város másik végét. A hátuk mögött furcsa dolgot vehetnek észre: kövekből van egyfajta perem kirakva, de láthatóan nem kerítés, hiszen még bokáig sem ér a halom, de elég sokáig tart, innen nézve az egész városkát körbeveszi. Vaszilij visszafelé nem lát semmit, a háta mögött homokos puszta, néhol fák, de egyértelműen nem Nellond. Járókelő nem sok lézeng az utcán, de Vaszilij valóban kiszúr az egyik épület oldalának támaszkodva egy cowboyt, Szevérnek pedig sikerül elkapnia egy fiatal nőt, aki a kérdésre, hogy hol van, egyszerűen válaszol.* - Addig örüljön, amíg a körön belül, fiatalember. *Aztán már siet is tovább, elhessegeti a fiút, láthatóan feszült.
A két fiúra még nem nagyon figyelnek fel az emberek, de mikor a többiek is fokozatosan megérkeznek (Alex is, hogyha a többiekkel tart), akkor kezdik kiszúrni őket. Emberek lépnek ki a házakból, tagbaszakadt férfiak, vagy épp nyurga legények, van aki épp csak szállingózik feléjük, van aki határozottan sétál oda. Néhányan megragadják a diákok karját, mások néhány méteres távolságból próbálnak aggresszívan nézni, de látszik, hogy mindenki fél tőlük.*
- Kik vagytok? *Veti oda egy középkorú férfi.* - Ők azok? Ők azok? *Sipítozik egy tizenéves fiú. Az emberek főleg a lányokra fordítanak figyelmet, őket méregetik, és több oldalról jönnek a kérdések, de a legtöbben ugyanarra kíváncsiak:* - Varázstudók vagytok? Van gyereketek?

//Az első körben még nincs sorrend, mert nem tudom ki mikor jön, szóval írjatok nyugodtan ahogy tudtok. És lesz ez még rövidebb is, elnézést az elejéért. ^^"//

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 2:57 pm

*A tegnapi óra traumája és izgalma még lángol a lelkében, éppen ezért kicsit mindenképpen ki akar mozdulni a Nezabar birtokról. Kedvenc Alexünket sem kifejezetten vezérli semmi extra, csak, hogy kicsit megjártassa magát, kicsit más levegőt szívjon. Hogy hogy nem, a palotanegyed felé veszi az irányt, mert bár nagyon vonzóak a sötét kis sikátorok, ne higgyük, hogy a tündöklő világban nem lelhetünk fel érdekes karaktereket. Na jó, ennél konkrétabb oka is van azért: nemrég látott egy igencsak szép lányt errefelé tartani és feltett szándéka, hogy felkutatja a hölgyet. Nem tudom mi lelte, de valóban kezdi elérni az érzékletesség a nagyon laza fiatalmbert. Bízzunk abban, hogy ez nem fogja gátolni döntésképességében és eljövendő kalandjaiban való helytállásában. Mikor a holdfény sétányra fordul, néhány ismerős arcot vél felfedezni a tömegben. Elsősorban talán Szevér az, aki feltűnik neki, de közelebb érve Vaszilijban is egy ismerősfélét vél felfedezni. A másik három diákot futólag látta már.* Hello srácok! Mi újság van itt? *Kérdi, miután tenyerében elnyomja a cigarettacsikket. Ez talán meglepő lehet, de bizonyosan nem a nezabari diákok előtt, hisz mindenki tudja milyen közeli kapcsolatot ápol a tűz elemével. Ő először nem is veszi észre az utcát, csak a többiek élénk pillantásaira lesz figyelmes.* Mi az? Van rajtam valami furcsa? *Kérdi egy kissé zavartan és lenéz magára, de aztán látja, hogy a többiek a háta mögé lesnek és mikor megfordul, egy pillanatra ő is elkapja a fura utcarészletet, de az neki is eltűnik.* Ehhh... mi ez már?! *Kérdi értetlenkedve.*

Tárgy: Re: Holdfény sétány Hétf. Okt. 01, 2012 2:03 pm

*A napokban sokat van Nellondban, mert az állatkertben történtek sokkolták, és nehezen hiszi el, hogy ilyesmi megtörténhetett. Ezért az összes spórolt pénzét arra fordítja, hogy a nellondi fogadóban szobát bérel, napközben pedig amikor nincsen az iskolában óra, a falucska utcáit rója, hátha újabb különös, vagy riasztó történésbe botlik. A lány mint mindig igen kényelmes ruházatot visel, baseball sapka, hosszú ujjú póló, farmer, edzőcipő. A haja a sapka hátsó részén át kiengedve. Miután ma nincsen óra, lesétál hát Nellondba, és némi péksüteményt majszolgatva nézelődik. Más diákokat is felfedez, ám ez nem különös, délután sokan töltik itt az idejüket, ezért csak int nekik, és a sétányon lépdelve figyeli a kúriák ablakait, nézelődik. Aztán az egyik lépésnél belehasít tekintetébe a furcsa jelenés, amin nem kicsit megtorpan. Körbenéz, hogy csak ő lepődött meg, vagy mások is. Ösztönösen húzódik hozzájuk közelebb, és hitetlenkedve rázza a fejét.* Ti is látjátok? *Kérdezi Szevért, és a járókelők reakciójára is kiváncsi. Jobb ötlete nem lévén, előreindul, kiváncsi, hogy mit mutat magából a szemük sarkából látható falu 2.0*