Betegszoba

Tárgy: Betegszoba Vas. Nov. 18, 2007 11:19 am

First topic message reminder :

A kúria első emeletén sétálgatva, ha megpillantasz egy bordó akácfából készített ajtót, tudhatod hol jársz. Ez a betegszoba, amit hasznos megjegyezni, hiszen bármikor érhet kellemetlen meglepetés. Az ajtó mindig nyitva áll, így semmi nem akadályoz a belépésben. Ha úgy döntesz, hogy betérsz, ambivalens érzés foghat el. A falak koromfeketék és lehangolóak, az ágyak azonban hófehérek és tiszták. A szoba nem túl nagy, hosszúkás. Két oldalon 7-7 ágy áll, melyek telítettsége esetén van mód bővíteni azok számát. A fekvőhelyek mellett található egy fenyőből készült éjjeli szekrény, mely bűbájjal van zárva. Ide lehet elzárni minden mágikus tárgyat, melyeket meg szeretnél óvni mástól. Ne félj, a bűbáj erős! Nem csoda, hiszen az egyik alapító alkotta meg, méghozzá Cirelin de Sovalon. Furfangos kis bűbáj ez és még a működését is kevesen értik, hiszen ezt a bűbáj csak téged Boris Botevszkijt, és segédjét, Nadin Screwburry engedi hozzányúlni az elrejtett dolgaidhoz. Valakinek a betegekre is figyelni kell! Ezt a feladatot az előbb említett Boris látja el, és Nadin. Azt még tudnod kell, hogyha aprócska gondokkal fordulsz hozzá, hamar megmutatja a helyes irányt, azaz a kijáratot. Nincs nekik idejük kis fejfájásokra és karcolásokra!

A 14 ágyon kívül még található egy nagy szekrény is, mely növényekkel van tele, de ezt Boris kevésbé használja, hiszen ő a mágia híve. Természetesen kisebb jelentéktelen kellékek még találhatóak a szobában, de úgy alapjában véve elég egyszerű az egész helyiség.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Thomas mérgesen néz Lee után, aki szó nélkül faképnél hagyja. Mivel teljesen egyedül van, így ő is távozik. Egyből a tölgyes felé veszi az irányt.*

Vendég

Tegnap este:
*Lee eszmletlenül érkezik Clare vállán a betegszonába.Majd érez valami kis löketet és puhaságot maga alatt.Bizonyára Clare letette őt az ágyra.Lee semmiről sem tud szemei csukva vannak arca peddig sebes a testén peddig marás nyomok vannak amik véreznek is*
Ma reggel:
*Lee lassan de biztosan kinyitja a szemeit*~Hol...Hol vagyok?~*Kérdezi magától majd hirtelen minden eszébe jut.A tegnapi nap Clarerrel amikor bevetette magát afarkasok közé csakhogy Clare végezhessen a főafrkas fivérével.De több nemjut eszébe csak annyi hogy lecsukódnak a szemei.Miután végre magához tért egyből a kutyája jutott az eszébe*~Bernádt!Elkell mennem Bernádthoz még nem adtam neki ennivalót~*Gondolja magában bár fogalma sincs hogy mennyi az idő ezért aggódik annyira hogy mi lehet a kutyájával.Majd megpróbál felkelni de nem hirtelen felszisszen.Amíg nem látják el a sebeit addig nem igazán tud sokat mozogni.Majd remegve arréb fordítja a fejét és meglátja Bernádtot aki bizonyára követte Lee szagát amit az emberek is megéreznének nem hogy egy kutya.Lee mivel több sebből vérzik így a vér szaga szinte kézzel tapintható.Lee cask barátságos szemekkel nézi a kutyáját de ennél többet nem tud tenni csak várja a gyógyítót hogy segtísen rajta.Bernádt peddig csak ugat és ugat*

Vendég

*Lee észreveszi a síró lányt majd halk hangon megszólal*
-Lee Hansang!*Nyögi ki majd rámutat a kutyájára*
-Tudnád a gondját viselni?Megetetnéd kérlek?*Kérdezi fáradt szemekkel majd várja a választ reméli hogy a lány segít Bernádton mert már elég éhesnek látszik*
-A neve Bernádt!*Mondja ki de többet nem nagyon tud.Lee cask fekszik gondolataiba merülve már nagyon várja Nadin űrnőt hogy az segítsen rajta mert most eléggé ramatyul érzi magát*

Vendég

*Lee bólint a lánynak majd folytatja ugyanolyan keserves és halk hangon*
-Ha végeztél vele kérlek viddd a szobámba.A piton hálóba.*Mondja ki a lánynak majd újra pihennie kell mielőtt folytatná a beszélgetést*
-Miért jöttél ide?...Talán valami bjod van?*Kérdezi kíváncsian mert nem lát a lányon semmiféle különleges sebet majd folytatja Bernádtról szóló beszédét*
-Egyébként labrador fajta de gondolom erre már rég rájöttél...nagyon büszke vagyok rá...ő volt a legdrágább kutya...sok pénzt költöttem rá*Mondja ki lassan és nehézkesen majd befejezi többet nem mond inkább várja a lány válaszát*

Vendég

*Lee erre csak bólint egyet szép lassan majd úgygondolja hogy ez a lány vigyázni fog a kutyára*
-Kérlek anygon vigyázz rá ne hagyd hogy baja essék és ha megtetted kérlek vidd a szobámba*Hangoztatja el újra ugyanazokat a szavakat.Félti a kutyáját nem akarja hogy baja essék de bízik a lányban és most többet nem tehet.A szemei lecsukódnak egy időre ám lehet hogy csak elszundít egy kis időre aztán felébred nem lehet tudni*~Bernádt kérlek viselkedj jól hamarosan visszatérek és újra eggyüt játszunk majd~*Ezek voltak az utolsó gondlatai mielőtt elaludt*

Vendég

*A gyógyító tünde természetes hallotta a bezsélgetést, de olyan sürgős dolga akadt, hogy csak most jött ki. a fiú már láthatóan aludt, de ez őt nem zavarta. Óvatosan felébreszti. Ott áll az ágy mellett, komoly arccal.*
.Jó reggelt úrfi. Úgy hiszem, némi magyarázattal tartozik*

Vendég

*Lee hirtelen felébred a szemei kinyitódnak és maga előtt a gyógyítót látja aki már fel beszélt is hozzá.Leenek az alvás nem sokat segített így még mindig rossz állapotban van de azért nyögvevelősen válaszol a gyógyítónak*
-Jóreggelt!Én csak a gyakorló teremben voltam....a farkasok belém maratak..több helyen is vérzek de gondolom ezt maga is látja.*Most cask ennyit tudott mondani*~Lehet hogy azt hiszi hogy valami tiltott helyen bóklásztam~*Gondolja magábna majd fáradtan és erőtlenül ránéz a gyógyítóra és várja a választ*

Vendég

*A szemében düh szikrája tűnik fel, de csak egy pillanatra.*
-Mégis úrfi! Gyakorlóteremben, farkasokkal, engedély nékül! Csoda hogy nem hagyta ott a fél lábát! Igazán lehetne több esze ennyi idősen* majd elegánsan megfordul. Egy távolabbi szekrényt nyit ki, és egy selytelmes színű fiolát vesz elő, meg egy zöldes pirosas főzetet, szintén fiolába. Meg még néhány üvegycsét. Még mindig hátatfordítva a fiúnak mérlegel, öntöget, és közben kérdez*
-Na és mondja csak úrfi, valóban engedély nélkül tö9rtént mindez? és volt ot tmég valaki?

Vendég

*Lee fáradtan végighallgatja a gyógyítót*~Ajj ez a vénember még a végén bajba sodor senki nem mondta hogy engedéllyel kell használlni a termet~*Gondolja magábna kissé mérgesen majd válaszol a gyógyítónak*
-Tutommal ehez nem kell engedélyt kérni.És igen volt velem valaki.Őt mentettem meg pár ilyen sebtől.*Mondja a gyógyítónak most elkönyvelte magának hogy a betegszobába többet nem tezsi be a lábát mert a gyógyítók nagyon nem szimpatikusak neki.Már csak azt várja hogy végre meggyógyítsák és elmehessen de most kénytelen várni a gyógyító válaszát*

Vendég

-Hátrább az agarakkal ifjú ember! nem úgy megy az *fordul meg immár két pohárral a kezében Borisz. * -Nekem ezeket jelentenem kell, és ha nem akarja hogy magam járjak utána, jobban teszi ha beszél*hangja még mindig higgadt, ám érződik rajta valami megfoghatatlan.*
-Na most igya meg és maradjon nyugton. A zöld színű pohárban vérzés és fájdalomcsillapító mix van. ezt igya meg előbb* magyarázza türelmesen, és megvárja míg a fiú megissza*
-a másikban pedig sebgyógyító és altató. A mai napot tt tölti míg fel nem ébred ifjú úr. De mielőtt megissza az altatót, jobban jár ha elmondja ki volt még ott magáva*

Vendég

*Lee megissza az első poharat de a második megivásábna már akad egy ksi ellenszmve*-Áh már értem..Hát ha nagyon akarja..Clare Petal volt velem.*Mondja majd nagy nehezen felül és megissza azonban nagy féjdalmat érez így ahogy megitta levágódik az ágyra a pohár peddig kiesik a kezéből és valószínüleg el is törik*
-Sajnálom de azt a másodikat nem ihatom meg.Nekem mennem kell a kutyám már vár engem.*Mondja majd nagy nehezn újra felül az ágyon és megpróbál kimászni belőle.Lábra áll majd tesz egy lépést de tovább nem bírja Lee egyszerűen elájul.A lábán is látszanak a harapásnyomok sinte az egész testét beborítja*

Vendég

*A pohár eltörik, de Lee nem vágódik el, Borisz fellebegteti az ágyra, és megitat vele gy adag nyugató főzetet.*
-Ostaba kölyök! Azt hiszi innen akárhová is emhet. Egy álló napig nem teheti ki innen a lábát, erről majd a szakvezetője gondoskodik.*és bemegy a saját kis szobájába, hogy megírja, és elküldje a leveleket. MAjd mikor ezzel megvan, vissza megy, hogy elpakoljon. Lee most egy jó darabig úgy sem fog felkelni. Mindenesetre azért megvizsgálja, nincs-e láza, de az őrültségtől eltekintve hamar rendbe jön majd*

Vendég

*Herbert mester lép be a betegszobába, hiszen a gyógyító megkérte, hogy jöjjön ide. Megpillantja a férfit, meg Lee-t is. A fiú éppen iszogat, majd kijelenti, hogy menni akar. De Herbert mester lezárja egy erős bűbájjal az ajtót.*
- Innen viszont nem megy ki. Jelenti ki határozottan, majd odalép a gyógyítóhoz.*
- Pontosan mi történt a prefektusommal? Egyre több probléma van az illetővel. *Mondja elgondolkozva, majd eszébe jut Lee levele is.*
- Lee, maga meg mondja a bestia nevét, és elbeszélgetek az illetővel. Viszont most magával is ideje lenne... *Mondja komor tekintettel, miközben újra a gyógyítóra tekint.*

Vendég

*Biccent herbert mester tekintélyes megjenésekor, épp mikor Lee-t az ágyra lebegteti*
- Nos Mester, arról van szó, hogy az úrfi a gyakorló teremben farkasokkal párbajozott, és nem ő volt az egyetlen*fogja magát rövidre, a többi dologba viszont nem akar belefolyni* *Inkább csak felébrezsti az alvó fiút egy másik bájitallal*

Vendég

*Lee felébred az ájult helyzetből még emlékszik arra amit Herbert mondott neki mielőtt még elájult volna*
-Jó napot mester!*Mondja ki miközben már feltud ülni az ágyán.Mostmár joban érzi magát így még tud mozogni ha nem is olyan gyorsan mint pár nappal ezelőtt*
-Alessandro Alfonzo az uram!*Többet nem mond.Mivel mást nem kérdeztek tőle.Lee érzi hogy a prefektus címnek már búcsút is inthet bár azért még bízik benne hogy ezúttal megkegyelmeznek neki.majd a talizmányjához nyúl ami mint mindig most is a nyakában lóg.Megszorítja majd a fogait is összeszorítja*~Kérlek istenem most segíts engem ne hagyd hogy e szép jogot elvegyék tőlem~*Gondolja magában majd várja a további fejleményeket*

Vendég

*kopog, és benyit. Tisztelettel bicent a bent lévő két felnőttnek, és közelebb lép. Végigméri Leet, elég szúrós pillantásal, majd a fiút figyelmen kívül hagyva Herberthez fordul*
- Mester! Engedje meg, hogy önhöz forduljak. Nem sok közöm van ugyan a bestiamesters prefektusokhoz, egészen addig, míg meg nem támadnak a füveskertben védtelen elemi mágusokat.*szúrós szemmel néz a fiúra. *
-Remélem, tisztelt kolega, tudja miről van szó, ha nem, bízom benne hogy a prefektusa emlékszik az esetre, máskülönben kénytelen lesezk én bezsámolni a történtekről* és várja, hog mi lesz, de érdekli az a beszélgetés is, ami a gyógyító, Herbert és Lee között is zajlik*

/Herbert, Borisz, Lee, Agusta//

Vendég

*Mikor megpillantja Agustát, biccent. Igen, a szakvezetőkre nincs hatással a bűbáj. A nevet megjegyzi, majd végighallgatja Boriszt is, meg Agustát is, és Lee felé emeli a tekintetét.*
- Védtelen elemistákat támadunk meg? Mondja meg, Hansang, mi ütött magába? Állandóan a bajban jár. A házirend lassan összes pontját átrúgta már jó néhányszor, semmiből sem tanul? Jobban szeretném, Agusta, Hansang szájából hallgatni az eseménysorozatot. *Mondja a kolleginának, majd visszatekint Lee-re.*
- Szóval, mi is történt pontosan? Mindkettő esetet kérem, azonnal.

Vendég

*Biccent ő is az Úrnőnek, majd kicsit hátrább vonul, rá méár itt nem sok szükség van. A gyógyszerk hatottak, a szakvezetők dolgába meg nem akar belefolyni, csak figyel... És arrébb áll egy kicsit rendet rakni a szekrényeiben*

Vendég

* Halk, de éppen magabiztos kopogás hallatszik bent, ez háromszor egymás után. Az ajtó elött Yassen áll, arra várva, hogy az ajtó nyíljon, mivel tapasztalta hogy valami oknál fogva zárva van. Tekintete szokott komorságát tükrözi, és az ajtót figyeli, mikor nyílhat. Haja a szemébe lóg, mintha egy kicsit hanyag lenne, de ez nem így van, viszont már találkozott olyannal, ki annak nevezte...remélve hogy most mellőzve lesz, mert mindig külsőre ítélik meg elösször, ha betér valahova...*

Vendég

*Lee a talizményját még mindig fogja majd lehajtja a fejét*~Sejtetem hogy ez az iker pár majd kiszinezi a történetet de majd nagyot néznek ha megtudják mi történt valójában~*Gondolja magában majd felnéz Herbert úrra és belekezd a történetbe*
-A fűves kertben voltunk.Az az ikerpár is velünk jött.Valami hangot hallotunk.Megnéztem a földet hogy mivan ott de valami növény elkapta a karomat és elkezdett befelé húzni.Az ikerpár természetesen egész úton csak nevetgélltek és gúnyolódtak az egész bagázson.Mint például Ruperten is.Miközben én az életemet próbálltam menteni ők cask ott álltak gúnyolódtak és nevetgélltek hagyták volna hogy meghaljak és hagyták volna hogy Rupert is erre a sorsra jutott volna.Lehet hogy ez nem szerepel a házirendben hogy a társunknak mindig segítsünk mert ez alapvető kivéve ennek a két lánynak a számára.Így ők bár nem szegték meg a szabályt mégis olyan dolgot követtek el mely rosszab bármely szabály felrugásnál.Azok a lányok boldogna vették volna tudomásul ahogy két diák a szemük láttán meghal.Gondolom hogy magának Agusta űrnő máshogy mondták el a történetet ám Rupert bizonyítani tudja az igazamat*Mondja ki teljesen igaz hangon.A szemei egyenesen a szakvezetője szemébe néz ezzel igazolván hogy nem hazudik hiszen akkor szoktak hazudni ha nem néznek valakinek a szemébe majd folytatja mnég midnig Herbert szemébe nézve*
-Végül sikerült kiszabadulnom...és Rupertet is kitudtam szabadulni.Azonmban a lányok még mindig gúnyolódtak.Ekkor rájuk szegeztem a pálcámat de az utolsó pilanatban úgydöntöttem hogy nem büntetem meg őket így direktz olyan varázslatot használltam amiben tudtam hogy nem vagyok jó.Ez peddig a Nubillium exertum.Használlhattam volna valami sötét varázslatot is mert abból vagyok a legjobb de nem akartam igazán bántani őket.Végül a két lánynak csupán egy kicsit megfújta a szél és ennyi semmi több.Semmi bajuk nem lett de ha akrtam volna lehettet volna.*Mondja majd szemei elvándorolnak a mester szemeitől és lehatja a fejét és végül befejezi a mondanóját*
-Hát mostmár mindent tudnak.*Fejezi be majd vérja az ítéletet közben a talizmányját elengette*

Vendég

*Hallgatja a történetet, és hallja hogy valaki kopog. Mikor Lee befejezi, halkan, de határozottan szólal meg, de nem magyarázkodik*
- Herr Hansang! Egy szóval nem mondtam, hogy kételkedek az igazában, mindösze kiváncsi voltam a maga verziójára is. Elismerem, hoyg az ikrek sem viselkedtek megfelelően, hiszen elvárható, hogy segítünk a társunknak, aki bajban van. Aonban azt sem tartom jó megoldásnak, hogy ennek ellenére ön pálcát szegezett két védtelen diákra. Ezt egy úriember akkor sem teszi meg, ha olyan helyzetbe kerül mint ön. *aprót megrázta a fejét*
- azt azonban méltányolom, hogy olyan varázslatot használt, ami nem épp az erőssége, ahogy maga fogalmazott. De a düh túl sok mindenre képes, akár komoly sérülést is okozhatott volna. Köszönöm hogy elmondta az ön verzióját is* kissé elgondolkodva biccent kollegájának, hogy mostmár övé a terep*

Vendég

*meghallgatja a történetet, hiszen ő is nagyon kíváncsi a dologra. Bár ez nem emberi kíváncsiság, inkább a döntést segítheti elő. Nincs nagy kedve komolyabb büntetéseket osztogatni, elég nagy büntetés volt ez a fiúnak, hogy ilyeneket élt át, és el is ájult, de nem fogja megúszni tisztán.*
- Feljegyzem a cselekedetet, és megértem a dolgot. Bár az úri viselkedés azt kívánja, hogy lányokat bántani egy fiúnak, a világ egyik legszánalmasabb dolga, ez már nem házirend, ez etikett... Lehet, hogy ilyen helyzetbe került, inkább beszélgetett volna el velük, lehet még tapasztalatlanok, vagy pedig nem vették komoylan, lehet valami tréfának vették ezt az egész dolgot. Amúgy is... A fűveskert engedélyezett részén tudtommal nincs ilyesféle növény. Tán a tiltott részén voltak? *Gondolkozik el, majd eredményét közli is egy kérdés keretén belül. Az ajtót egy suhintással kinyitja, így meglátja a bestiamesteres diákot, aki az ajtó előtt állt eddig. Ez természetesen a kopogás után történt.*

Vendég

* Körbetekint, és csak egy egyszerű kérdést dob fel nyugodt hangon, miután illedelmesen köszönt: *
- Ugye nem zavarok? *remélve hogy nem is....eltekint az ágyon lévő diák fele is, de tekintete inkább visszaesik herbertre, várva a választ. *

Vendég

*ő csak az ajtóhoz siet, de Herbert mester megelőzi, neki már nem kell a kinyitással törődnie*
-Üdvözöllek ifjú bestiamester. Segíthetek neked?*kérdezi az ajtóban álló fiút Borisz, de azért megnézi, nincs-e rajta látható sérülés*

Vendég

* Tekintete, mintha egy kicsit lekezelő lenne Borisz gyógyítóval szemben, mert csak fél szeme sarkából tekint rá. A válasz hamar megérkezik Borisz számára: *
- Köszönöm szépen, de nem. Én csak egy személyt keresek...akit meg is találtam. De ha zavarok akkor távozhatnék is... *ennek ellenére mégis beljebb tér, és jól körbenéz a szobában.

» Betegszoba