Karditov Park és Állatkert

Tárgy: Karditov Park és Állatkert Kedd Dec. 23, 2008 6:30 pm

First topic message reminder :

Karditov... már Nellond polgárai közül is sokan alig emlékeznek ki is volt egy a férfi, aki méltán híres volt...kétbalkezességéről. Az volt a vágya, hogy egy parkot ad a városnak, amit saját maga tervez meg és ültet be növényekkel. Egész jól haladt, már majdnem a park fele kész volt, habár többször is életveszélybe került, amikor 1-1 fát próbált megmachinálni, hogy azok nagyobbak, szebbek legyenek, és több árnyékot adjanak. De végül hibát követett el. Épp a park közepén található kis boltívet akarta felállítani, amikor nem a megfelelő varázslatot alkalmazta. Az események gyorsan követték egymást...mint valamiféle előre megrendezett káoszelméleti bemutató, és végül a boltív a férfire zuhant, ezzel a halálát okozva.
A park közepén azóta is ott van a szakállas, akkoriban 50-es éveiben járt férfi kissé butuskán mosolygó mellszobra.
Maga a hely, egyébként olyan, mint a legtöbb park. Fák, bokrok, virágok mindenütt, és jó néhány pad is akad itt, a leülni és pihenni vágyók számára. Középen ott a boltív, épp a mellszobor felett, a férfi emlékére, és úgymond halálára emlékezve ezzel.
Ami még különleges itt az a kis állatkert. Nem nagy, épp csak 7-8 ketrecből áll. Akadnak itt mindenféle varázslények, persze nem a veszélyes fajtából.
Az egyik ketrecben kelta tündérmanók integetnek kifelé, néha kissé megtréfálva a nézelődőket, és ami a kezük ügyébe kerül, azzal jól megdobálják az arra járókat.
Akad itt sátánebe is, ami ugye nem bántja az embert, de azért meglehetősen félelmetesen néz ki. Lehet rajta gyakorolni a zenét, mivel egy hárfa van a ketrec mellé kihelyezve a lelkes próbálkozóknak.
És még jó néhány kisebb varázslény, repülők, és nem repülők, csúszók és mászók, néha még változik is a kollekció, és cserélődnek, az időjárásnak megfelelőien, hisz nem mindegyikük bírja a hideget, vagy épp a meleget.

Karditov Park és Állatkert - Page 11 Park

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Karditov Park és Állatkert:

*A lény mondhatni nem rugalmas ilyesféle dolgokra, így igen csak lesajnálkozóan figyeli a férfit, ahogy haverkodni próbál vele. Egyszerűen kimondja azt is, hogy éppen a papnő a túloldalon van két társával... De a lény nem reagl. Felhasználhatná ezta tudást, egyszerűen visszaszólna, megölnék, le lenne tudva az egész, de nem használja fel a dolgot, ott marad. *
- Nem harcolni jöttem. És nem is az én módomban áll a világotok elpusztítása. Én nem azért teremtettem. *Mondja, sejtelmesen, miközben valóban közelebb "lebeg", de nem ül le, nem bratyizni jött. Közel hajol a férfihez, és hozzáér a lebénult testrészeihez. Nem tud védekezni. Az érintése szikraként pattan ki az ujjából, a bőr felizzik, lilásan-kékesen, mikor hozzáér a fedetlen részhez, tehát a férfi csuklójához. És minden egyes érintéssel, Allanben fájdalom fut végig, ami habár érzelem, még sem jó jel. És gyengeség... Mérhetetlen gyengeség fogja el. *

A kapun túl:

*Talán a jelentéktelenség egy kicsit kevés lenne, mert még is csak gyökeresen más fajból valók, de vegyük úgy, hogy felnőttként ismer egy álcázó illúziót is a jelentéktelenségen kívül, s együtt használja a férfi. Ezzel már ki is derül, hogy a mágiájuk ugyanúgy hat. A sárkány egy szirten leszáll, és kék energiacsóvát lövell az égbe, a hangulat kedvéért. Ivan egyenesen arra felé tart, egy olyan 10-15 méter magas szirthez, ha oda akar érni. Barbara kérdéseire, pedig a papnő válaszol, egész készségesen, de erőtlenül.*
- Működik. És a sárkány... A hat sárkány egyike. Ez a hat sárkány akarja megnyitni mind a hat kaput, hogy a lényeik, az általuk alkotott lényeik, átjuthassanak. Ezt kellett volna megakadályoznom, de már mindegyik kulcs a kezükben lehet... Menjen, könyörgöm, segítsen a társának, hozzák el a kulcsot és jussunk vissza, mert ha nem... Én... Megbuktam a küldetésemben. *Mondja, elhaló hangon, miközben a gomolygó füst egyre sűrűbbé válik, és mindannyian érzik, hogy erőtlenebbek ebben a világban valamivel.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 6:16 pm

[A kapun túl]

*Mivel semmi veszélyt nem rejet maga az utazás, minden gond nélkül átjutnak, csak épp a túloldalon nem túl fényes a fogadtatás. Barbara azonnal mmenedéket keres, magával cipelve a papnőt, így nem kell lehanyatlania, megütnie magát, mert Barbara szépen leengedi a földig, a szikla mögött. Kilesz a szikla mögül, és a kérdésre visszanéz a nőre.*
-Nos, én is épp ezen tűnődtem. A mi mágiánk ugyanúgy működik itt is? *Kérdezi kíváncsian, hiszen ezek azért fntos kérdéesek, elvégre nem lenne jó, ha valami félresikerülne. Remélhetőleg azért eléggé elbújtak egy kicsit, és pár percig mérlegelhetnek a támadás előtt. Legábbis ő maga, mivel a társa azonnal beleveti magát a dolgokba, kérdések és minden nélkül... Talán nem a legjobb ötlet, és Barbara inkább ittmarad, és ha kell, innen segít. Inkább tovább kérdezgeti a nő, de a közben erősen figyeli társát, ha bajba kerülne segíthessen.*
-Mi történik itt, ha megkérdezhetem? Ez a sárkány... Ki ő?

Vendég

[Kapun túl]

*Hát akkor át is lépnek a kapun, Ivan pedig végignéz a lényeken.* - Hát nem fejjel a falnak módszerrel az már biztos. *Sziszeg, majd egy pszionikus varázslatot hajt végre... a jelentéktelenséget, aminek köszönhetően elvileg ugyanolyannak fogják látni, mint azok, amik közé besétál. Randának. Fúj. Ha sikerült a varázslat, akkor szépen elindul a tömegbe, próbálva utánozni a mozgásukat, közel verekedni magát a sárkányhoz, persze nem szó szerint. Nem verekszik, hanem... megy előre. Próbál a sárkány közelébe férkőzni, hátha eszébe jut majd a közelében valami, hogy elvehesse a kulcsot. Mindenesetre próbál a közelébe menni.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 6:04 pm

[Állatkert]

* Lassú, szinte Bulet time szerű lassításban repül Iván szemüvege Allan kezébe, majd a kezébe landol, amit azonnal fel is tesz, így takarva el érdekesen kék szemét.*
- Na húzás.* Mondja komolyan, majd mikor eltűnnek, és egy új lény lép elő, akkor felvonja a szemöldökét, majd a szemüveget leemeli.* - Szép estét magának is. Látom unatkozik odaát. Pedig a barátaim azzal a papnő izével valami bulit szerveznek. * Mondja komolyan, majd aztán tovább folytatja.* - Nézze... én nem akarok harcot. Nagyon nem akarok ártani most senkinek. No... üljön ide, aztán beszéljük meg, hogy mi is a probléma, és miért akar apokalipszit létrehozni. De... teszem hozzá, hogy ha világvégét akar, akkor már elkésett. Lucifer már rég a földön jár. * Ha a lény tud olvasni a gondolatokban, tisztán érzékelheti, hogy nem hazudik. Vagy ha csak szimplán nézi a srácot, egy mosoly nincs az arcán. Kezében ugyan a pálca, de nem tesz támadó mozdulatot.* - No... jöjjön már... beszéljük meg.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Karditov Park és Állatkert:
Amikor mind a két lány eltűnik a szeme elől, sőt, Ivan is velük tart és magára hagyja egy férfi-legalább is annak tűnő- azon nyomban kilép a kapun... Egy hatalmas, sötét lila bőrű derengés, akinek alakja szinte formátlan, ködös... Szemeit rávillantja, és furcsa mód az ő nyelvén szólal meg.*

- Szánalmas ember... Nem értetek a szóból... Ha azt mondja a végzetetek, hogy már befellegzett ez a világ, miért akartok talpon maradni?...*A hangja földöntúli, ahogy alakja sem túlságosan megtestesült.

A kapun túl:
A papnő azonnal nemet int, amikor Barbara kérdőn néz rá, és Ivan is várja a válaszát. Átlép, és valóban nem éreznek fájdalmat, csak furcsa, magával rántó érzést, ahogy beszippantja a kapu és kirakja a túloldalon... A papnő kissé meggörnyed a kimerültségtől, és azonnal körbetekint. Egy sziklás, lilás-kékes ködben úszó helyre kerültek, ahogy az égen egy sárkány kőröz, és azoknak a lényeknek százai állnak... Hogyha sietnek még ki tudnak kerülni a kapu elől, mielőtt észreveszik, ugyanis most minden lény a sárkányra mered, azt nézik...
Ahogy a papnő is, hiszen a sárkány nyakában ott van a keresett kulcs. Halkan suttog, erőtlenül.*
- A sárkány nyakában... Ott a kulcs, ami szükséges a kapu bezárásához. De hogyan szerezzük meg? *A kérdés után azonnal lehanyatlik, egy nagyobb szikla mögé, odavonszolva magát, és összekuporodik. * - Így nem lesz elég erőm...

Vendég

*Semmi gond, user meg mégse NJK, legalábbis úgy fest, éppen vissza tudott jönni. Szóval a lényeg, hogy a lények hátrálnak, Ivan meg felvonja szemöldökét.* - Azt hittem ilyen rondasággal csak az élőholtakat büntetik odafent. Öregem, nem csodálom, hogy apokalipszist akarnak. Ilyen fejjel én is azt akarnék. *Jegyzi meg, majd nőci varázsol, lények robbannak.* - Ühümm... pedig támogatnálak én. *Vigyorog le Allanre, majd leveszi a fejéről a napszemüvegét, és barátjának tartja.* - Vigyázz rá, visszajövök érte. *Mondja, majd kicsit ő is sántít ugyan, de elindul a kapu felé, közben felemás szemeivel ránéz Barbarára, majd amikor az kérdez valamit a nőtől, ő is megáll, és figyel rá. Ha az azt mondja, hogy mehetnek vele, akkor megy át a túlsó oldalra, pálcával a kezében.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 5:47 pm

*Remek villámcsapása szétkapja a lényt, az összmunka megvolt. Az idegen ténykedése némiképp megkönnyíti a dolgokat, nem kell minden szörnyikét egyenként szétgyepálni. Így aztán a nő nyugogtan támaszkodhat rá, sőt Barbara maga kezdi támogatni, egyenesen a kípu felé, ha arra akar menni. A véla hölgy még visszanéz a pasikra, és Allan szavaihoz csak pár mondatot fűz.*
-Addigis, ha kérhetném kapaszkodjon a pálcájába, és ha valami átjönne ezen az "igen bíztató" kapun, szedje le. Feltéve, ha nem mi vagyunk... *Mielőtt belépne a kapun, csendesen megkérdezi a kimerült nőt, azért jobb tudni.*
-Veszélyes ez számomra? Úgyértem az utazás a kapun. Ha gondolja segíthetek. *Kérdezi és ha a nő azt feleli, hogy átmehet, akkor szíves örömest segítségére siet, ameddig csak kell, és támasztja, még a kulcsot is hajlandó megkeresni. Egyértelmű, ha az utazás atomjaira szaggatja a vélát, nem fog átmenni... De azt hiszem ez magától értetődő...*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 5:30 pm

*Allan varázslata telitalálat. Ezt a robbansából lehet látni. Más kérdés, hogy a lány varázslata is telibe találja a lényt. Amint a papnőcske elsüti a varázslatot, Allan csak lerogy a fa aljába. Láthatólag balja még mindíg nem mozog.*
- No ha amott van, akkor nosza. Nem várjátok remélem, hogy fél lábbal ugráljak nektek, és talán még verekedjek is?
* Pillant a kis csapatra. Nem Ivánnak szól a dolog, mert azt tudja, hogy az a srác nem várná el.* - Nem nem Palmyra... erre rájöttem. Ha ő lenne, akkor nem pajzsokat hajigálna a népekre, hanem... nyilakat. Na...futi futi... én meg... elleszek itt magamnak. Ehhh...
* Morogja maga elé majd int a többieknek.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A lány szinte transzba esik, érzékeli a körülötte levőt, de a tekintete merev, a kezei imádságra állnak, és az ajkai közül is litánia hangzik el, miközben a többiek ügyködnek, ahogy tudnak.
Allan lábra állni lábra tud, féllábon. A kérdésekre még nem kap választ, ám amikor ráront egy lény, automatikusan arra a lényre használja a varázslatát a robbantást. És hogy is mondjam... A lény fröccsen, de nem csak ettől a varázslattól, ezzel egyidejűleg Barbara villámja is szétégeti, szétrobbantja és száll a kellemetlen szag.
Ivan varázslata - bocsi, bocsi, bocsi, hogy nem reagáltam! - sikerül, illetve a lények hunyorogva hátrálnak, mert sötétben élők, de nem élőholtak, csak rusnyák szegények. A karomcsapásokat, célzás hiányában elvétik...
A lány továbbra is mondja a litániáját, majd a következő pillanatban felcsillan a kő és egy erőburok jelenik meg, ami rohamosan tágul, a három emberre/vélára nem hat, ám az összes lény porrá válik és a gomolygó kapunak a szippantó hatása, ami a szelet is arra vonzza, egyszerűen magába szívja a hamvakat. A lány kimerült, de kinyitja a szemét*
- A másik oldalon kell lennie.. Egyszerű kulcs... Egy lakattal... Azzal kell lezárnom az átjárót, visszatérnem ide... Át kell mennem...*Azzal talpra áll, hogyha lehet, Barbarára támaszkodva, és szépen átsétál, átveti magát... Ki tudja hová. *

// A kulcs, habár még nem szerepel: Karditov Park és Állatkert - Page 11 Image

//

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 5:14 pm

*A nő szavaira kicsit értetlenkedik, nem érti egészen, hogy a nő honnan jött. Pontosabban nem tudja beazonosítani, hogy melyik világból, és mire is utal pontosan az apokalipszis szó, hiszen több értelme is van. Ivan tekintetére és szavaira rá sem hederít, lenne mit mondania, de nem most fogja megosztani vele. Minden esetre nem most fogja kikérdezni a nőt ezekről az információkról. Majd talán mégis beszélgetésre adhatná a fejét a hölgyel, hiszen úgytűnik isteni védelmet élvez a lények hatalmával szemben. Így egy kecses ugrással, legyen őle bármilyen messze is, otterem mellette, és legyezőjét még készenlétben tartva áll mellette, elég közel, és csilogóan ezüst szemeit rászegezi a nőre, de nem agresszívan, vagy félelmetesen.*
-Mileny kulcs? Mit keressek? Hölgyem, a segítségére lehetek, ha megengedi, és ellát a megfelelő informásiókkal. *Látszik, hogy még mondna valamit, de hirtelen tenyerát elfordítja, és egyikszik egy villámmal telibekapni az Allan-re rontó szörnyet, és ezzel megvédeni a férfit, mégha az nem is túl kedves, esetleg udvarias... És persze magát is így védi meg, ha esetleges támadás érné.*

Vendég

- Allan, nem tudom mennyire tűnt fel, de ez a nő nem Palmyra. *Jegyzi meg sziszegve, majd ugye félreugrik, szemei Barbarára villognak, miközben körkörös mozgást végez jobb lábfejével, próbálván megállni rajta a zsibbadás ellenére.* - Remélem hölgyem, hogy nem azt mondta, amit értettem, hogy mondott, mert az eléggé udvariatlan lett volna kegyedtől. *Mondja, majd, mivel az előbb nem tudni, hogy sikerült-e az éteri fényt megidéznie, megpróbálkozik vele megint. Szóval nonverbálisan, nagy, erős, élőholtakat, meg ilyesmiket riasztó fény egyenesen a randaságok felé.* - Szóval kulcs. Hm. Hogy néz ki? *Pillant egy pillanatra hátra a papnőre, hiszen, nem biztos, hogy a kulcsnak kulcs-alakja van, és lehet, hogy látták már a kulcsot valahol, csak nem tudják, hogy az volt az.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 5:03 pm

*A pofon pillanatában egy másodpercre elfordítja a fejét, így pillantva Ivánra.*
- Imád engem. * Jegyzi meg tömören, majd mikor a hullám elkapja, Allan összecsuklik. Ám jobb oldala működőképes. * - Hogy az a... a mocsok...* Morog az orra alatt. De nem. Nem veszíti el a méltóságát. Feltápászkodik, és neki dől egy fának, hogy mégse essen össze. * - Apokalipszis... miket is beszél? Az már rég folyamatban van... ha be nem fejeződött már. * Jegyzi meg komolyan, majd jobb kezében kusza vonalat húz a pálca, amiből egy filpendónál erősebb, de hatásra ugyan olyan robbantó mágia csap ki, és egyenesen az egyik lény felé.*
- Na... ha a kulcs náluk van, akkor hajrá. Mert nem tudom miféle Mojod van, amivel elbánhatsz velük. De úgy tűnik, morcosak rád.* Közli a férfi, majd aztán Barbara felé is egy pillantást lövell. * - Egyre többen mondják... kénytelen leszek elgondolkozni, hogy igaz e.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Mikor hallja a lány a Redrick szavát, a keze lendül, és azonnal lendületesen pofon vágja. A tekintete fátyolos, majdhogynem kicsordul a könny az arcán.* - Egyáltalán nem tudja mit beszél! Apokalipszist akar szabadítani a világunkra?! *Kérdezi, szinte hisztérikusan, miközben az energia hullám feléjük csap, és az ő feje közepén az a csillogó kő felvillan és egy erőburok jelenik meg, a közvetlen közelében, így Allan jobb oldalát is megvédi, mert a pofonnál a közelébe lépett... Ám a bal oldal...
Allan nem ugrik el, és ezzel tökéletesen védtelen lesz. A csapás egy bizonyos asztrális támadás, amit a férfi azonnal megérez... Egyenesen azzal, hogy hirtelen a bal oldalán nem érez semmit. A funkciók folytatódnak, így a szíve nem áll meg, a keringés folytatódik ám bénulás szerűen teljes mértékben elveszti a bal karja és a bal lába felett az uralmat. A bal oldala lebénul. Az arcát nem éri a csapás, ha érné, akkor a teljes tudatát is elveszíthetné.
Ivan elugrik, legalább is megpróbál, de egy utóhullám így is eléri, habár egy testrésze sem "szakad le" a tudatától, a jobb bokája és lábának alsó része szörnyen elkezd zsibbadni.
Barbara a legyezőkkel, habár visszaütni nem tudja a támadást elsőre, de eltéríti az erőteljes hullámokat. Őt nem éri el, de a visszatámadás csupán annyira sikerül, hogy az egyik lényt visszalöki a kapun.
A bombarda robban, az egyik lény dühödten felordít és egyenesen Allan felé veti magát, most már fizikailag.
A papnő pedig irtó védtelennek tűnve hátrál, mintha ő sem értené, hogy mi óvta meg a támadástól. *
- Ezek a lények... A kapun túlról jöttek. Nekem lett volna a dolgom azonnal bezárni, de elkéstem és a kulcs... A túloldalon van, náluk kell már lennie. *Összezavarodottan beszél, egy fának hátrál, és a kezét imádságként tenyereit szembe fordítva összezárja. Három lény pedig újra energiahullámmal támad. *

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 4:47 pm

*Barbara a maga ridegségével, és hidegségével áll mögöttül, és végre leszáll a földre, persze szó szerint. A nő megjelenésére csak odafordítja szemeit, és végigkíséri lépteit, míg odaér hozzá. Majd egy szúrós pillantást vet a fekete hajú férfira, aki láthatóan viccet csinál az egész, amúgy kritikus helyzetből. Az érkező nő felé csak biccent, de nem köszönés képpen, inkább, mintha megígérné, hogy megoldják a problémát. De amikor Allan egy képtelenül bugyuta és felettébb értelmetlen varázslatot használ, majd kioktatja Barbarát, a nő kissé felháborodva fordul felé, és kilép a két férfi között, miközben odaszól valamit nekik, ami talán ahhoz hasonlítható leginkább, hogy "tuskók", esetleg "marhák". De nem érteni pontosan... Végül csak kicsapja a másik legyezőt is, és egy erőteljes mozdulatot tesz a szörnyek felé, légmágiáját az eszközökbe koncentrálva, így remélhetőleg elég rendes széllőkést tud előidézni. Elvégre ha egy harmadiko diák már egy helikopterhez hasonló szélmozgást tud előidézni, egy véla nő mire lehet képes. Méghozzá fókusztárgyal...*

Vendég

*Ivantól meg senki ne várja, hogy ő első sorban fut majd a csatába, vagy hősiesen megvédeni a szende leányzót. Nem véletlen Allan jóbarátja, akárhogy is nézzük.* - Aranyosak. De. De azt azért nem szeretném, ha velem játszanának, ha nem bánod. *Vigyorog, és, ha user jól értelmezte a mondatokat, akkor egy energiahullám-szerű izé tart éppen feléjük. Ha ez így van, akkor elegánsan félreugrik/felugrik ahogy tetszik. Ha rosszul értelmezte, akkor marad állva, de mindenesetre előreszegezi a pálcáját. Ő nonverbálisan varázsol, mégpedig éteri fény tör elő a pálcájából. Kinézetük alapján élőholtak, szóval elvileg ez ártó nekik... de ha nem azok, akkor is elvakíthatja őket, no.* - Ha már dühítjük őket, legyen látványos. *Mondja még Allannek, kicsit hunyorogva saját pálcájából előtörő fénye láttán. Nem kellett volna feltolnia a napszemüvegét.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 4:30 pm

* Mikor a lánynak roppan a nyaka, és meghalja magát (Elhalálozik), Allan megjegyzése röppen társai felé.*
- Játszanak a kisdrágák. Hát nem aranyosak? * Hát igen. Redrick. Nem éppen fogja padlóra vágni egy szimpla haláleset.* - Lehet hogy kéne valamit...* És akkor megjelenik egy lány, aki sikoltozik itt, majd ő is rohamra indul.*
- El.. elkésett... azok a csúnya izék már megjöttek. Maga előtt. Látja? Pedíg kiskegyed biztos, hogy szebben mutatkozna be. * Jegyzi meg mosolyogva a hollóhajú férfi, majd aztán a pálcával hanyagul int a lények felé.*
- Bombarda.* Majd Iván felé biccent.* - Azt hiszem most dühítem fel őket. Nem akarod te is? * Vigyorog a srácra, majd a mögötte álló vélának is intéz pár szót.* - Kisasszony... azt hiszem a levegő elég hűvös, nem kellenek azok a legyezők. Viszont nem ártana egy pálca, amivel a segítségünkre lehet.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Úgy tűnik, hogy ezek a férfiak itt rettentő bátrak, // xD // így csak készenlétben állnak, a megfelelő pillanatra. De mi is lenne az? Oldalt egy védőburok sejlik fel, majd hirtelen eltűnik, egyik kezében könyvet, a másik kezében gyertyát tartó lány pattan azonnal fel, és egyenesen feléjük szalad. A gyertyát eloltja és a táskájába csúsztatja, ahogy a könyvet is. Arcáról egy cseppnyi kétségbeesés olvasható el.
Közben a lány, egy aprócska, szőke kislány, ott hal meg előttük, a lény "véletlenül" kitöri a nyakát egy rántásnál...*
- Nem hiszem el, hogy elkéstem! *Sikoltja szinte, de még is fojtott hangon a feléjük rohanó, aki olyan 18-20 éves lehet. Hosszú, papnőszerű ruhát visel, fehéret, és tekintete összezavarodott. A fején egy aprócska lila pötty van (egy kő), indiaiakhoz hasonló, de ő bizony nem az. A hangzavarra viszont felbolydulnak a lények, észreveszik őket, és a már öt lény, hiszen közben telik az idő, hatalmas karmaival feléjük csapnak, távolról... És a karmok csapása éles vágásként száguld feléjük, energiaként felszántva a földet, a fákba belevágódva, majd egyenesen feléjük száguld, hogy őket is szétdarabolja.
A nő sikolt, hangosan, ijedten.*

Karditov Park és Állatkert - Page 11 Magic_of_the_Moon_by_phatpuppy

Karditov Park és Állatkert - Page 11 Magic_of_the_Moon_by_phatpuppy

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 4:19 pm

*Végül nem akar egyedül maradni, meg aztán hogy is nézne ki, úgyhogy megvédi a nők becsületét és könnyed lépteivel közeledni kezd a férfiakhoz, meg a kapuhoz is.*
-Semmi probléma uram, eltekintek eme apró hibától... *Mondja halkan, a férfihez beszélve. Közben kezét elhúzza a szütyű fölött, mire abból egy kis szürkés golyó száll ki, és füstté omlik szét, majd a füst egy legyezővé alakul. Ez Barbara különleges tárulási módszere... Az összecsukott legyező egyenlőre a nő kezében van, majd ezt mégegyszer megismételve egy újabb kerül elő, hasonló módon. Így mindkét kezében egy-egy legyezővel halad előre két társa után. Majd amikor a férfiak megtorpannak, Barbara is megteszi, és egyik kezében lévő legyezőjét ügyesen szétnyitja ujjaival. De egyenlőre ő is vár, nem támad a lényekre, csak csendesen lebeg a föld fölött pár centivel, így zajt sem nagyon csap.*

Vendég

*Nem látszik, de megforgatja a szemeit Allan szavaira. Nem mintha nem értené, hogy a fenébe ne értené. De akkor is. Barbara felé biccent egyet.* - Elnézést, az előbb elfelejtkeztem a köszönésről, remélem nem bántottam meg nagyon. De a körülményeket nézve kérem, tekintse el ezt nekem. *Mondja fojtott hangon, majd lopakodik szinte közelebb a hangok irányába. Allan megjegyzéseire feltolja a szemüvegét a feje tetejére, felemás szemeivel szúrósan nézve barátjára.* - Allan, kértelek már, hogy beszélj számomra érthető nyelven. Köszöntem. *Nem, ő nem ért az ilyesmihez, ez neki így nagyon kínai. Közben a pálca neki is a kezébe csusszan, de ő sem támad még. Ő egy kígyó, még ha annyira nem is látszik rajta... vár a megfelelő pillanatra.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 4:03 pm

* Mikor a nő rámosolyog, és ráköszön, Allan ugyan észreveszi a nő szépségét, de neki Palmyra a mindene, így nem igen jelent túl sokat. Iván felbukkanására jót vigyorog.*
- Drast Vuice Iván. *Köszön oroszhoz hasonló nyelven, csak azért is. Majd aztán rápillant barátjára.* - Iván... mijáratban errefelé? * A következő sikoly alkalmával már el is indul arra, amerről hallja, közben pálcáját kihúzza a sétapálcából, miközben azt bal kézbe emeli. Meglátva a lényt, elvigyorodik, majd megszólal.* - Huhhh de rusnya vagy te... * Majd aztán szemügyre veszi azt, hogy a lányt tépázzák.* - Ejj jde nagy kár, hogy nem hoztam a "barettemet". Olyan tiszta célpont. De nézzétek már mi van a háta mögött... az egy... Deahtgate. Mindjárt jön egy DK-is... háhá... de klassz. * Közben felemeli a pálcát, hogy ha kellene, akkor varázsolni is tudjon.

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Barbara nem indul el a hang irányába, de éles hallásával a hangokat és a látásával fák közül elúbukó gomolygó kaput ő is meglátja, a többit csak akkor, hogyha közelebb kerül a helyhez.
A hang irányában, ahogy közelebb érnek egy felettébb különös látvány fogadja őket. A park fái között egy három méter magas boltív alakú, kékes-lilán gomolygó kapu felé tartanak, amiből ködszerű anyag gomolyog ki, az, ami elsötétítette ezt a területet, a látásviszonyokat nehezítve. A lány továbbra is sikoltozik, hiszen egy csúf négy karú, hatalmas karmokkal ellátott szörnyeteg tépi a karját, oldalát, miközben furcsa érthetetlen nyelven faggatja, kínozza. A kapun olyan 10 másodpercenként egy ugyanilyen lény bukkan elő, a gomolygó ködből kilépve, most hárman vannak. Kettő inkább a fákat nézi, és a ketreceket, tehát bármelyik percben észrevehetik őket. *

Karditov Park és Állatkert - Page 11 38220038

Karditov Park és Állatkert - Page 11 38220038

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 3:50 pm

*Természetesen tökéletesen jól hallja a két félfi léptét, hiszen a levegő segítségére van, így szépen a megfelelő iányba fordul, és amikor a férfi köszön neki, udvariasan pukedlizik egyet, de csak kecsesen, finoman, ahogy a hölgyek szokták.*
-Viszont kívánom uram, remélem nem zavartam meg semmiféle elfoglaltságban. *Válaszolja a nő, és igéző szépsége azonnal feltűnhet a férfiaknak, hiszen Barbara valójában egy véla. Végül még befut egy másik uriember is, aki nem köszön, így máris elássa magát, de ez még könnyen kijavízótható hiba. De ezért a nő sem federít rá, mindössze ránéz hideg ezüstös szemeivel, majd tekintetés el is kapja a sikoltás irányába. A sötét felhők gyülekeztére kicsit összeráncolja a szemöldökét, és szmét, fülét kiélezi, hogy jól lásson ás halljon, miközben a kis szütyő felé nyűl, és kicsit kinyitja a száját, de nem moccan.*

Vendég

*Még egy talpig fekete alak sétálgat nyugodtan a parkban, nézelődve, főleg a hüllőket ő is... és lassan barátja mellé sétál. Hosszú, fekete kabát, sétapálca, félhosszú fekete haj, az egyetlen, ami kirívő az elegáns szabású ruhái és megjelenése mellől, az fekete napszemüvege.* - Szép napunk van. Jegyzi meg, Allannek, Barbarára nem is figyel... nem is ismeri. Hacsak nem jár ugye a hölgy a vörös lámpás negyedbe, de ő akkor is aligha ismerheti fel Ivant. A sikolyt hallva kicsit előrebiccenti a fejét, arrafele pillantva, amerről hallatszódott.* - Valakinek rossz viszont a nap. *Jegyzi meg, ajkain apró mosoly jelenik meg. Allan elindul, hát ő is megpördül, szintén biccentve egyet a hölgy felé barátságos mosollyal, de a szemüveg rajta marad.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Május 15, 2010 3:39 pm

A Redrickék méregkeverő fivére csak üldögél nyugodtan, nem is tudván a külvilágról. Majd aztán csak egyszer felhangzik egy sikoly. A férfi feltápászkodik a botjára nehezedve, majd aztán csak kényelmes léptekkel elindul kifelé. Közben magában mint egy mantrát mondja a következő szavakat.*
- Idegméreg, sejtméreg, vérméreg, izomméreg, enzimbénító, és immunrendszerre ható... Idegméreg, sejtméreg...
* Közben sétapálcájának hegye kopp-kopp, hallatszik a kövezeten. Körbepillant, és a lány felé néz, aki ott sétál nem messze.* - Óhhh szép és csodás délutánt kívánok kegyednek kisasszony. * Mondja mosolyogva.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A park nyugtalan, teljes mértékben. A ketrecekben álldogáló különlegesebb állatok helyre prüszkölésbe kezdenek, vonyításba, és különös szellő járja át a helyet. Egy apró gyermeki sikoly hallattszódik keletről, a ketrecek mögül, amerre a szél is fúj. Arra sötétedik az ég... Homály és köd kúszik afelől, lilás, sötét felleg száll alá. És a sikoly nem túl biztató, ahogy az állatok visítása sem. Mindenki számára egyértelmű lehet, hogy nem örömében hagyta el a lány száját az a sikoly. Ám választási lehetőség mindig van... Elébe mennek a történésnek, vagy hagyják újra meg újra felhangozni a sikolyt és itt várják meg azt, ami közeleg... *
Karditov Park és Állatkert - Page 11 353193

Karditov Park és Állatkert - Page 11 353193