Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Vendég

*Nos, ha továbbmenne, akkor alighanem jönne először a döbbent pislogás, majd a kismacskaszemes könyörgés, utána meg fordulna el, hogy rejtse a törő mécsest. Így jó is, hogy erre nem kerül sor, akkor túlságosan megmutatná, hogy nem... nem nőtt még fel. A kérdésre kicsit vissza is vesz, és enyhén csalódottan karol Krasba, félig-meddig hozzábújva, engesztelően. Barátian, persze.* - De csak játék... mindegy. Nem akarok felnőni! Nem akarok megkomolyodni. Semmi ilyesmit nem akarok csinálni. Az annyira... unalmas. Persze, a Nezabarban nem lehet unatkozni... de mégsem állhat csak életveszélyből, meg harcból az élet. Annyi időm van még... amikor kell, megkomolyodok ideiglenesen, de miért nőjek fel már most? ~ És te még nem is tudod, hogy mennyire rengeteg az az annyi... ~ *Felsóhajt, és lépdel a fiú, férfi mellett.* - Korábban is hiányoztál, és korábban is kerestelek. Én is voltam az aurorközpontnál, de sose tudtam bejutni hozzád. Szerintem nem lehettem szimpatikus az őröknek, vagy nem tudom, de valamiért mindig leráztak. Neked nem is mondták? Már azon voltam, hogy lecibálom Doriant vagy Susant, a leendő aurorokat be szokták engedni. De a Nedaviába nem járok gyakran, valahogy... nem annyira az én világom. *Mosolyodik el kissé zavartan, hiszen mégiscsak a fiú vitte el oda először. De nem, nem fogta meg a hely igazán. Nem is taszítja, de nem jár oda gyakran.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Csak hátat fordít, és elindul szépen messzire, miközben csak megvonja finoman a vállát, aztán, amikor utánaerednek, és ráakaszkodnak, akkor megtorpan, és értetlenül fordul Ariana felé, aki már meg is kerüli, és elé is kerül. Eléggé rétetlenkedve, és kétkedve nézi a lányt.* -Nem értem. Mégis mire volt jó mindez? *csóválja meg a fejét, és egy fél pillanat erejéig megfordul a fejében, hogy tovább menjen, és hagyja a lányt, de nem emeli a lábát, inkább megveti, és rátámaszkodik.* -Azt hittem, kezdesz felnőni. *mondja még, majd elmosolyodik, és ismét megcsóválja a fejét, immár mosolyogva. Amikor belekarolnak, azt hagyja, kicsit nyújtja is a akrját, majd egy mélyebb sóhajjal indul meg.* -Lassan fél éve nem láttál, ideje volt, hogy hiányozzak. És tegnap? Hát, azt kell mondjam, nem igen sietted el.. Pedig direkt rédeklődtem attól a ekdves pincérlánytól, meg a Nedeviában is sokat fordultam meg, már amennyire az időm engedte. Rengeteg a munka a hivatalban, el se tudnád képzelni.. Kevesen vagyunk, és mindenhova rohangálni kell. Néha azt se tudom, hol áll a fejem. Nem azt, hogy egy szőke-kékszemű kislány meg a macskája éppen kicsoda, és csak játszik-e, vagy az én agyam hagy ki egy kicsit megint. *sóhajt fel ismét egy cseppet, miközben elmosolyodik, és lepillant a lányra.*

Vendég

*A macska pedig kellően bárgyún néz ahhoz, hogy házimacskának nézzék emberi értelemmel bíró mágikus lény helyett. Ariana figyeli, ahogy Kras leengedi a kezeit, de csak pörög tovább, végigjátssza a szerepet.* - Nem tesz semmit, tényleg előfordul. Én kérek elnézést. *Legyint könnyedén. Mikor viszont Kras hátatfordít neki, már rögtön elvigyorodik. Kicsit kuncog is, mikor a srác már néhány lépéssel arrébb van, aztán még áll egy kicsit... még pár méter... magában elszámol egészen tízig, lassan, majd mintha puskából lőtték volna ki, futni kezd. Mivel Kras tempója lassú, vagy legalábbis a futásnál biztos lassabb, így szépen beéri, elékerül, és nevetve teszi a kezeit a vállára. Enyhén rátámaszkodik, hogy lábujjhegyre tudjon állni, és puszit nyomjon a homlokára.* - Tényleg annyira lüke vagy néha! Hát ha kicsit játszok, már el is hiszed, hogy csak hasonlítok? Meg se ismersz biztosan? Vagy azt hiszed, hogy el tudnálak felejteni? *Nevetve böki oldalba az ifjú aurort, majd belekarol, hogy ha már az elindul, akkor indulhasson vele. Esti séta a kivilágított utcákon... szép is az. Pereus meg szépen lépdel mellette.* - Hiányoztál. Egyébként igen, összességében egészen rendben vannak a dolgok... van néhány, ami nem, de hát az mindig akad. Majd megoldódik. ~ Hát, egy darabig aligha fog. ~ - És csak sétáltam... meg... igazából téged kerestelek. Már tegnap is akartalak, csak aztán végül nem jutottam a Jeniliánál tovább, mert belefutottam egy allisba, akire tegnapelőtt Jack ráborította az italát, szóval...

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Ariana szavaira a fiú kissé értetlenül áll meg, a keze szinte megfagy mozdulat közben, és csak hallgatja a lányt, lassan leengedve a kezeit. Végiggondolja magában, mennyi minden történt eddig vele, és, hogy igazából hány szőke-kékszemű lány rohangál macskával. Lepillant a cicára, aki tényleg összekeverhető egy nagyobb fajta házimacskával akár, és csak halkan hümmög maga elé, aztán visszanéz a lányra. De nem lehet.. túl ismerős neki.. és mégis.. A szavak mögött van nlmi igazság-szerűség, ráadásul Ariana remek színész, harmadrészt tényleg régen találkoztak, és Krassal nem nehéz elhitetni, hogy megfakultak az emlékei. Végül zsebrevágja a kezeit.* -Megeshet, szokott ilyesmi előfordulni. Nagy a hivatal. És ez esetben akkor elnézést.. minden bizonnyal.. biztos.. összekevertem valakivel. Ne haragudjon. *fel se fogja tulajdonképpen a dolgokat, annál sokkal csalódottabb, hogy felfigyeljen a lány pontos szavaira, így csak biccent egyet-kettőt, majd megfordul, és szépen elindul elfelé, kezeit zsebrevágva, csalódottan ráncolva szemöldökét.*

Vendég

*Feltűnik neki az integető Kras. Elmosolyodik, és mire a fiú odaér, kiugrik a hintából egy egész szép mozdulattal, földetéréssel. Aztán a szavaira felvonja a szemöldökét.* - Elnézést, uram... nem egészen értem a szavait... ismerjük mi egymást? Ne haragudjon, nem emlékszem, hogy valaha találkoztunk volna... *Kicsit félredönti a fejét, erős gondolkozást színlel, eléggé feltűnően végigmérve Krast, megvizsgálva minden porcikáját.* - Hm-hm... *Hirtelen "megvilágosodik", és a szája elé kapja a kezét.* - Juj! Maga az az auror, akihez bevittek a múltkor, mikor azt hitték, hogy én adtam el szegény megboldogultnak azt a csúnya sötét izét? Ugyan, de ott már tisztáztam magam, neeem? Elmondtam, hogy a titkos asztrálikertestvérem volt! Hát nem találták meg? Pedig pontosan elmondtam a címét is! *Hevesen gesztikulálva bizonygatja az igazát. Őőő? Ugyanmár, dehogy ő volt.* - Egyedül, mindig egyedül vagyok, állandóan csatlakozni akarnak akik a profitot akarják, de ezerszer elmondtam, hogy egyedül dolgozom, mert a bűntársak megnehezítenek mindent, kikotyogják a dolgokat és beköpnek az auroroknak. *Legyint, majd elkerekednek a szemei.* - Hoooppá...

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 140 Kaszt :

*Kényelmesen lépdel végig a főutcán, majd fordul be a játszótér felé vezető úton, miközben halkan dúdolgat. Igen, remekül érzi magát, köszöni szépen, ébenfekete szövetkabátja a bokájáig ér le, kellemesen hosszú, ha lehet így mondani, de hát lassan kezd teljesen felnőtt férfi ember lenni. Hollófekete haja lófarokba fogva lebeg mkögötte, szemei mélybarnán fénylenek, kezei zsebrevágva, nadrágja, mely lépéseinél kivillan, sima farmernadrág, nyakában kötött sálat visel, a cipője egyszerű, fekete bőrcipő, amiben ilyenkor tanácsos kint lenni. Amikor ráfordul az útra, és megpillantja Arianát a távolban, akkor elmosolyodik, azzal a tipikus, sármos mosolyával, majd besorol a lány felé. Távolról integet neki, majd, mikor odaér, mosolyogva köszönti.* -Szia! Téged is régen láttalak. Már kezdtem azt hinni, hogy teljesen elfelejtettél engem, vagy egyszerűen kerülsz.. Merre jártál? Minden rendben? Hogyhogy így egyedül idelent? *-teszi fel a kérdések garmadáját, de kíváncsi, és rég látta a lányt, így tulajdonképpen jogos.*

Vendég

*Nem mondhatni, hogy túl nagy beleéléssel löki magát a hintán. Igazából csak lazul, úgymond, legalábbis sims 2-ben így hívják ezt a hintán végzett interakciót... khm. Szóval félgőzzel hajtja a játékszert, de egyébként főleg csak néz ki a fejéből, lóbálja a lábát. Egyre többször látni így, elgondolkozva, vagy egyszerűen elbambulva. Túl sokat gondolkozik a múlton, a hiányzó láncszemeken, vagy éppen a jövőn. Azokon, akik elmentek... vagy azokon, akik majd vissza fognak jönni.* ~ De mikor? Jaj, Per, mégis mikor? ~ *A vadmacska persze nem válaszol. Őszintén szólva már unja ezeket az elmélkedéseket... meg nem is tud mit szólni rájuk. Ő sem tud többet, mint a lány. Szóval csak lazulnak a hintánál, egy melegebb pulóverben kabát helyett.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 5:17 pm

*Látja a tánckezdeményt, de egy kis játék, az mindig mindent felülír. És elég napig volt úgymond ő a férfi a házban, had legyen ismét csak egy kiskölyök. Amikor a lány is rábólint, akkor mosolyogva hátrál, és áll neki, hogy lehajoljon egy adag hóért. Alex manőverére csak mosolyog, majd a kérdésekre egy kicsit eltöpreng.* -Hát.. igazából nem látok védtelen, ártatlan lányt a közelben.. nemhogy többet. De ha szeretnéd, kishölgy, ez a lovag ma a Te védelmedre kel. *kacsint a lányra, majd egy laza, könnyed mozdulattal ugrik hátra, és vetődik be az egyik hóbucka mögé. No igen, ezzel jár az, hogyha valaki hatalmas ügyetlensége egy akrobatacipővel párosul. A melegben járkálásra, illetve a bemutatkozásra nem is igen felel. Mellesleg egy sima, Nellondi kölyöknek néz ki, semmiféle szakkitűzőt nem visel ugyanis a kölyke, teljesen átlagosan öltözött, így, aki nem ismeri, helyinek nézheti könnyedén.* -Aki egész nap a házban vagy a saját szobájában marad, az meg is érdemli! *és már küldi is az első golyót a fiú felé.* -Nem mellesleg SEv. *kiáltja még át, nevetve, majd ismét eltűnik a hóbucka mögött.*

// Fagy //

Vendég

*A fiú bizony bosszúgolyót dob Szevérnek, majd elvigyorodik gonoszan mert a golyó még egy csata hívást is jelentett.* - Szia! Semmi baj. Persze, nekem jó. De akkor ne csapatban legyünk mindenki mindenki ellen. Úgy az izgis.*Mondja, két társának majd majd ismét lehajol a földre és gyúrni kezdi a hógolyót, és mivel Valeriel nem kapott, így a lányt is eltalálja persze, a hátára megy. Ártatlanul pillant mint aki nem csinált semmit, majd vissza fordul a fiúhoz.* - Éppen járkálni volt kedvem, nem jó egésznap a melegben lenni a napi kinti sétának is meg kell lennie. Egyébként Alex.*Nyújtja a kezét a srácnak, majd szemöldökét felvonja.* - Nem nem zavartál..*Felelte, a srác is Vall után majd észre veszi a lányt aki a csúszdánál áll.* - Őőő... mit gondolsz meg kegyelmezzünk neki?*Kérdezi meg Szevértől miközben, ajkait gonoszra húzza.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 4:52 pm

*Elmosolyodik, amikor a fiú kinyújtja a kezét, a sajátját könnyedén az övébe majd a fiú kezét könnyedén a derekára rakja, amikor ugye jön a puff. Halk sóhaj, ma se szerez táncpartnert. Na jó, nem is nagyon szokott keresni, csak most annyira táncolni volt kedve. A manőverezgető szőke srácra, aki olyan, mintha 100 elem energiáját töltötték volna belé, muszáj elvetnie magát.* - Csata? Bármikor! *Mondja nevetve és így ugye el is válnak, úgy mond Alexanertől, mert a fiú bosszúgolyót dob, a leányzón petig eltávolodik, mielőtt még hófürdetés lesz a vége. Mert ugye mindig az a vége, ha van ártatlan védtelen lány a közelben.* - Én a csövek miatt jöttem, és a mászóka miatt és... Dehogy zavartál meg semmit! *Mondja gyorsan, de azért valami kis hercegnői tartást belecsempészve. Odapillant Alexre, lopva, majd lehajol, hogy szépen hógolyókat gyúrjon, előre betározva, behátrálva valami jó kis fedezék mögé, mondjuk a csúszda mögé. * - Mindenki mindenki ellen, vagy kegyelmeztek az ártatlan lányoknak? *Kérdez ki a csúszda mögül, könnyed hangon felnevetve, ábrándosan, játékosan.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 4:36 pm

*Amikor flefedezik, akkor csak beleüt a közeli hóbuckába, majd felemelt kezekkel előugrik a rejtekhelye mögül, de persze máris ott a következő hógolyó a kezében.* -Sziasztoook! *kiáltja lelkesen, majd elugorva a hógolyó elől, amit ferlé küldenek, küld mégegyet, a fiatalok mellé, majd szépen beugrál melléjük, megállva, leporolva magát.* -Bocs, ha nagyon hideg volt, dehát ez csak hó. Tudod, tél van, és egy játszótéren vagyunk. Amúgy.. sem agresszív, sem unatkozok,de azért.. Gondoltam.. hátha játszotok velem. *vonja meg a vállát, finoman, enyhén, miközben lesüti a szemeit, és a maradék hó kipereg az ujjai közül. Mint egy nagyjából tízéves fiú, úgy ácsorog, kissé szégyenkezve, meg pironkodva Valerielék előtt.* -Mit kerestek itt amúgy? És.. ugye nem zavartam meg semmit? És hócsatázunk? *lelkesül fel teljesen a végén, miközben csak pislog hol az egyik, hol a másik diákra. Igen, láthatóan lélekben sohasem fog felnőni. A hő meg már csak ilyen dolog, könnyen gyereket csinál akár még a nagypapákból is.*

Vendég

*A fiú fel figyel a lányra barátságos az arc kifejezése, nem olyan mint hajnalban volt. Igen bizony akkor még csak vissza fogta magát. Amikor a srác, fel áll, hogy szemkontaktusban legyen Valerielel bemutatkozik neki,aki táncolni szeretne, de e közben kiderül, hogy Alex nem nagyon tud.* - Rendben van, megpróbálhatjuk...*Feleli Alex, Valerielnek , majd megfogja a lány kezét, de érzi valami hideg találja el. Bizony a hógolyó. Arcáról a havat, lesöpri és gyilkos pillantással néz a fiúra, de felkuncog.* - Persze, szeretem a havat. Hogy ha a földön van. Bár, ez most túlzottan hideg volt.*Jegyzi meg még mindig gyilkos szemmel figyel a srácra.* - A tél átka... télen a hó nyáron a víz ami jó.. nem is agresszív, inkább csak.. unatkozik.*Jegyzi meg, majd lehajol és gyúr egy hógolyót, persze vissza a feladónak címmel, dobja a sráchoz de nem találja el.* - Nincs jó szemem, bár ha jól tudnék dobni akkor biztos eltaláltam volna.*Feleli barátságosan, és kuncog ő is.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 4:02 pm

*Hohó, senki sem mondta, hogy a dal jókedvű, és a lány nem csak jókedvében dalol. Hanem mindig és mindenhol, ahol éppen nincs más zeneszó. Éppen egy kellemes szomorkás télies dallamot énekelt, a végén tavaszt ígérve, de ugye vége a számnak és most a fiú előtt áll. * - Valeriel Ravenwood. *Válaszolja, lassan balett táncoshoz illően meghajolva, egyik lábát behajlítva, másikat kecsesen feszítve, szép az a spicc, no.* - Az sose baj. A zene és egy jó partner mindenen segíts. Táncolj velem herceg... és köszönöm. *Mondja ábrándosan, de nem hívja hercegemnek, csak hercegnek. Jó, Alex mondjuk valószínűleg nem abban a világban él, mint a lila hajú leányzó, így furcsállni fogja, de ő olyan, mint egy hercegnő, mint aki a mesékből lépett ki. Mikor meghallja Szevér játékát, hogy valaki vetődget, hátrafordul, és a labda elől reflexszerűen ugrik el.* - Jesszus... Szevér? *Kérdezi, hátrafordulva, rég nem látta a fiút, annyi szent.* - Milyen agresszív, mongyő.* Mondja, játszva most az előkelőséget és fel is kacag, könnyedén kedvesen.* - Alexander, jól vagy azért? *Fordul vissza a fiúhoz, a szőkeségről el és szépen, pislogva néz rá, reménykedve, hogy nem volt az olyan erős.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 3:42 pm

*A férfi kor határán járva mirét éppen a játszótér felé veszi az irányt? Nem mindegy? Itt van, és lelkesen igyekszik belevetni magát a játszótéren levő mindenféle dologba. Kesztyű van a kezein, hogy ne fázzon, de amúgy néhány réteg pulcsiba öltözött, legfelül a barna, kapucnis pulóver van, a nadrágja egy sima terepnadrág, tipikusan a játszóruhájába öltözött fel, hogy el tudjon vegyülni a hideg vasak között, a lehető elgnagyobb könnyességgel. Haja most is kócos, és az első alkalommal, amint belép a játszótérre, sikerült nyakig merülnie a hóban egy nagyobb botlás, vetődés, esés, hempergés után. Halkan nyikkan párat, majd végülis kivánszorog egy hatalmas és lelkes "Hóóóóó!" felkiáltással, miközben leporolja amgát, és ugrál egyik lábáról a másikra. Kezeit kicsit felfűti, mert ugye, ami gyógyít, az meleg, majd, amint megpillantja, hogy nincs egyedül, gonosz, halvány, de játékos mosoly suhan át az arcán, bevetődik az egyik nagyobb bunker-szerűség, csúzda mögé, és gyúr egy kisebb hógolyót, amit bizony el is dob., Valerielt célozza be, de közveletnül a lány mellett suhan el a labda, és telibe találja Alexandert, sajnálatos módon arcon. A fiú felszisszen, kicsit elkuncogja magát, és levetődik a földre, mint egy igazi kommandós. Persze csak játszik, de úgy, hogy ne vegyék észre. Annyira.. Szerencse, hogy nagy a játszótér.*

Vendég

*A fiú ücsörög neki dőlve a pad hát támlájának és kezei kinyújtva helyezkedik el rajta. Dalolászik a szélben igen jó kedve van, és megnyugtatja a játszótér varázsa. Nem is figyel, se jobbra se balra hiszen a szemei csukva vannak a tavaszt képzeli maga elé, hogy olvad a hó és a madarak csicsergése olyan lágy és dallamos amit mindig is szeretet. Egy dalra lesz figyelmes ez a srác, még mindig nem nyitja ki a szemét.. egy lány hangját hallja igen szép hangja van..* ~Mindenki jó kedvű ma úgy látszik.~*Jegyzi meg magában, miközben kinyitja a szemeit és nézi a lányt, mogyoró barna szemeivel ahogyan egyen súlyozik a hinta tetején. Hűű...Csak ámélkodik, remélvén, hogy nem esik le a leányzó.* ~ Ügyes...~ *Elmosolyodik, hogy ügyes ez a teremtés. Amikor hozzá lép, megkérdezik, hogy szeretne e táncolni.* - Szia! Igazból, én.. nem vagyok olyan táncoslábú..*Mondja szerényen, nem mondja ki, hogy nem tud táncolni, mert ezt cikinek tartja. Fel áll, hogy szemkontaktusban legyen a lánnyal, majd bemutatkozik.* - Alexander Seth Scoop. Szépen dúdolsz.*Jegyzi, meg a lánynak.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 28, 2010 3:21 pm

*Egy karcsú, kecses leányzó jelenik meg a játszótéren, illetve vélhetően eddig is itt volt, de most a játszótér hintájának a tetején áll, mindenki tudja, hogy hogy néz ki egy hinta, szóval a tartó vas tetején egyensúlyoz. Illetve, táncol. Halkan dúdolászik kellemes hangján, művész lélek, senki sem érti, hogy minek is van a nezabarban. Na jó, most épp tényleg nem is ott van. A halk éneket viszi a szél, előre, a fiú fülébe. Mámorító a hangja, de nem véla, szóval csak szép zene kedvelőket fogna meg úgy, mintha véla szó lenne. Aztán amikor a gerendához hasonlító - bár az csak egy méteren van, ez meg három - bátorsággal foro, féllábon, ügyesen, majd kézen áll, lassan a dal végeztével leugrik, talpra, könnyedén, mintha a szél maga fogná vissza az esését. Vagy a ruhája, ami testhezálló balettruha, kivétel a csípójén a szoknya szerű, de sokkal rövidebb anyag. Nem fázik, hőburok. Ez az itteni lányoknak a szokása. Sál viszont van nála, de szatén, csak dísz. Kedvesen pislog a fiú felé ez a kis meglepő látvány.* - Szia, van kedved táncolni? *Kérdezi, ábrándosan, elbűvölően gyermeki, csillogó tekintettel. *

Vendég

*A szobájában feküdt és még kómásan gondolkodott el mai teendőiről a fekete hajú Naxeldires srác. Igazából ma nem akart kimozdulni, hanem tanulni.. de hát, most mit tudjon tenni? Hívja a természet levegőre és a napi sétának meg kell lennie. Így, felöltözött magára vett egy elegáns csinos farmer nadrágot, fekete rövid ujjú pólót és egy bőrkabátot. Haját felzselézte, nyakában egy fehér alapon fekete kockás sál díszeleg, cipője pedig egy fekete converse. Nem gyászol a srác, így érzi jól magát. Kezén a jól megszokott kesztyű hiszen téli napon amikor hó van kint csak nem fog megfázni. El indult Nellondba a játszótérhez. Miért pont oda? Kicsit ki akart kapcsolódni az agya.. főleg, hogy még Susannal is megismerkedett "lenge" öltözetben, de hőburok volt rajta.. na az volt az az állapot, amikor nem önmaga a srác. Dalolászva sétál szépen lassan és lép be a játszó térre.* ~ Hmm... jó kis hely..~*Gondolja magában, majd leül leül a padra. Kezeit, a pad hát támlájára helyezi, és a lábait keresztbe fonja. Szemeit, lehunyja és élvezi ahogy a hideg megcsapja az arcát, és közben dalolászik.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 25, 2010 6:58 pm

*Bonnie lassú léptekkel sétál a játszótér szélén. Magassarkú, hosszúszárú lila csizmájában kopog végig az aszfalton. A hűs északi szél meglengeti hosszú fekete bőrkabátját. Lila mintás sál van rajta, amit a fejére is felrakott, és fekete bőrkesztyűje van. Kezében egy kis fekete aktatáskát szorongat, másik kezében hosszú szipkájában a cigarettája. Ajkán vôrôs rúzs, tekintete hűvös leheletként zuhan a merész vállalkozónak, aki beléjük tekint. Hirtelen megáll az egyik hirtelen előbukkanó csúszdánál, majd idegesen mordulva egy újabbat szippant a cigarettából, majd megfordul és most visszafelé indul el. Feltehetően vár valakit, aki megvárakoztatja. egyik pillanatról a másikra elkezd havazni, majd az is eláll. Nincs túlzottan meleg. Leveszi a fején lévő sálat, kôrbetekint, és észrevesz egy sötét lánykát az játszótér egyik játékán csücsülve. Messziről figyeli őt mozdulkatlanul, hogyan hintázik. Nem szereti ha bárki jelen van, amikor a sötét kis üzleteit bonyolítja.*

/fagy//

Vendég

*Komoly arcal és bőröndökkel a kezében érkezik meg Nellondba. A ruhája a megszokott fekete egész szoknya ami a földig ér, fekete magassarkú csizma, fekete vastag harisnya, fekete bőrkabát, nyakában sál, jó hosszú sál, haja két oldalt göndör, fufruja pink és egyenes. Első útja inkább ide vezeti, mert sem a Jeniliába, sem a pubba nem akar menni. Ez az az egy hely amit szeret itt. Meg hát az iskolát is valamennyire. Bár az felrobbant, így már sokat nem ér neki, csak reméli, hogy hamar újjá építik, ő meg folytathatja a tanulmányait. Oda sétál a kezében lévő bőröndökkel a hintához, leteszi őket mellé, ő maga meg beleül, és elkezd hintázni. A hó nem nagyon gátolja benne. A csomagokat sem félti, Cel vigyáz rájuk.*

Vendég

-Mert az a kis buta liba, bejelentés nélkül jött. És nekem nem pampogjon a saját házamban….*Mondja a lány, miközben kihúzza magát, majd úgy pislant Brittre.* - És hány éves is vagy? *Teszi fel neki a kérdést. Az ajándékos dologra megforgatja a szemeit.* - Aha, csak, hogy én más vagyok, mint te… na, jó hagyom a flegma szöveget. *Mondja a lány, majd csak felsóhajt.* - Van még egy nyalókád? *Pislant a másik felé.* - Tényleg szereted a pókokat? *Kérdezi meg, miközben szemei is megcsillannak.* - Elég jóféle ruháid vannak. *Teszi hozzá halkan, miközben várja a nyalókát, márha kap.*

Vendég

*Samara első szavaira a szájába veszi megint a nyalókát, és félrebillentett fejjel pislog a lányra. Iszonyat aranyos amúgy, nem csoda, hogy hazavitték tegnapelőtt kóbor cicaként.* - Vettem észre, délelőtt zengett az egész ház. *Mondja, visszautalva a két "királylány" szócsatájára, aminek ő is kéretlen fültanúja volt persze. Mint alighanem mindenki a házban. A következő szavakra csak pislog, majd az azutániakra pláne.* - Fúha... ejnyemár... neked csak egy plusz, nekem ezek szerint a komplett családodnak kéne? *A hangja egy oktávval feljebb ugrik kábé, ahogy kikapja a szájából a nyalókát, másik kezét pedig a szája elé kapja.* - Neee, nekem nem kell, úgy értem együtt vagyunk pár napja, meg attól, hogy ott lógázom a lábam... ajjajj... *Ledöbbenve rázza a fejét. Ajjaj, úgy fest a szentestét ajándékutánrohangálással fogja tölteni...*

Vendég

*Amikor a lány bólint ő is csak bólint egyet. No, nem azért mutatkozott be, hanem na, mondhatni kerülgette a témát. Amikor Birtt kijelenti, amit kijelent Samara csak vesz egy mély levegőt, majd egy ideig bent tartja.*~Nyugiii…~*Mondja magában, majd csak megszólal.* -Tudod mindenkivel undok, szoktam lenni, még a családtagjaimmal is… *Mondja a lány, bár maga sem tudja, hogy miért.* - Eddig én voltam az egyetlen lány a családban, nehezen fogom megszokni… *Mondja, és hangja talán egy kicsit csipkelődően cseng.* - Most csinálhatok neked is karácsonyi ajándékot, nem tudtál volna előbb összejönni vele? *Dorgálja a lány, miközben elmosolyodik.* - Most csinálhatom az utolsó percben. *Morogja, csipkelődve, miközben a pókot nyomkodja. Egyébként csoda, hogy még nem döglött meg…*

Vendég

*Amikor Samara bemutatkozik, csak bólint, mondom, hogy a robbanás óta ott csövel a házban, na. A kérdésre pedig megáll a szájában a nyalóka, majd kuncog párat.* - Ejnye, te aztán nem kerülgeted a témát... és ümmm.... ja. Igen. Szokatlan még, hogy ezt mondhatom, de... igen. *Bólint, megint szájába véve a nyalókát, merengve nézve előle. Valóban szokatlan fejlemények ezek neki. És váratlan. Fene gondolta, hogy ilyen következményei lesznek annak, hogy felrobbant az iskola... az igazat megvallva ez határozottan elgondolkoztató. Ha nem robban fel, ő nem kényszerül arra, hogy Redrickékhez beköltözzön, akkor vajon mikor történt volna bármi is kettőjük között? Könnyen lehet, hogy szépen kijárták volna az iskolát egymás mellett, bárminemű mélyebb kapcsolat nélkül. A végén még hálásak lehetnek az egész robbanásrnak, hé.*

Vendég

*Csak lökődi magát a hintával, amikor megjelenik egy másik lány, méghozzá ismeri is, nos rápislant, aztán biccent neki. Félszemmel figyeli, ahogy a lány nyalókázik, meg hintázik. Végül felnéz rá.* - Szia! *Mondja a lány, miközben felsóhajt.*~Most az egyszer Samara, hidd el nem olyan nehéz az.~*Noszogatja magát gondolatban, majd végül a lányra néz. Hosszan felsóhajt, és csak utána szólal meg.* - Izé… *Mondja, miközben a pókkal kezd el szórakozni.* -Samara vagyok… Te meg Brittany te most, szóval te most Samyvel jársz? *Szegezi neki a kérdést, de hangja egész kedves. Sőt, aranyosnak is mondható.*

Vendég

*Még egy sötét hajú lány közelíti meg a játszóteret. Hosszú, fekete kabátot visel... nem, nem az "ezredes" kabátja, ez most a sajátja, ez elég egyértelműen látszik, hiszen nem kétszer nagyobb nála. Egyszerű, hosszú, fekete szövetkabát, magas gallérral. Fekete haja meg-meglebben mögötte, kezei zsebrevágva, bakancs a lábain, ruházata többi része ugyebár nem látszik. Szájában nyalókát forgat, ahogy lesétál a játszótérre, tekintete megakad a Redrick lányon, hát felé veszi az irányt.* - Szevasz! *Köszön, a bemutatkozásnak nincs értelme, hiszen már pár napja náluk csövel, minden bizonnyal volt már idejük bemutatkozni egymásnak. Leül egyszerűen az egyik hintára, Samara mellé, egyik karját feltekeri a láncra, másikkal kiveszi a nyalókát a szájából, és úgy nyalogatja tovább. Elvan.*