Udvar

Tárgy: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 9:32 am

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*meglepődve néz rá, de örül, hogy mindent a régi méretben lát, és a pad se 10X akkora mint ő* őő.. szija... Lyra Krasimira, elsős, Naxeldires*feleli gépiesen, és kezetfog a fiúval* mindig így fogaod az újakat? *kérdezi mostmár kissé mosolyogva, bár meg kell ahgyni tényleg megijedt. könyvét maga mellé teszi és egyik kezével maga mellé mutat, hogy üljön le a fiú is, mert nem szert állva beszélgetni, se úgy, hogy beszélgetőtársa túlzottan fölémagasodik*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 9:40 am

*Domajan elfogadja a hívást és leül.* -Ó nem, csak most először volt, mert amúgy van egy másodikos akivel edzeni szoktam, na hát ő játszik mindig velem... Most én próbáltam ki látom új vagy vagy nem?*Kérdi és fülel a válaszra.*

Vendég

értem..*kicsit morog, mert nem szeret próbaalany lenni* új vagyok*felel inkább a fiú kérdésére* szünetben érkeztem, körülbelül 2 hete, és még nem ismerek sok embert... akiket ismerek főként Naxeldiresek, meg prefektusok... már gondolkoztam rajta, hogy stratégiát váltok, és leállok a folyosó közepén, hátha összetalálkozok valakivel* halkan felkuncog* de amilyen az én szerencsém.. egyenes úton képes vagyok eltévedni, szóval arra sincs nagy esélyem hogy összetalálkozzak valakivel anélkül, hogy visszatalálnék a kiindulási pontba..*elhallgat, mert nem biztos benne, hogy érthetően fogalmazta meg bénaságát*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 9:53 am

*Domajan elkuncogja magát.* -Hidd el én több mint fél éve vagyok itt és még mindig képes vagyok eltévedni, úgyhogy ezen ne nagyon törd a fejed, mert nem érdemes, csak egyszerűen kóborolj, ahogy én csináltam még amikor új voltam itt, akkor biztos összefutsz valakivel azután meg megismersz valakit összebarátkoztok és észreveszed, hogy egyre távolabb kerültök egymástól, ekkor te kiteszed szíved lelked és amikor összefuttok leráz harminc perc után.* Az utolsó mondatot lehajtott fejjel mondta és szomorú arckifejezéssel. Aali-re gondolt, miközben a barát szót használta, de persze nem is biztos, hogy a lány ismeri Aalit. Szereti, ám érzi, már, csak az, hogy Aali másodikos ő meg elsős nagy szakadékot tesz közéjük...*

Vendég

legalább nem vagyok egyedül.. pedig azt hittem ilyen muris eltévedésekre csak én vagyok képes *nevet, mert eszébe jut, hogy azért nem ment el első SVH órájára, mert nem találta meg a termet, azt is csak Arianának köszönheti, hogy a tegnapi óra helyszínét megtalálta... viszont mikor a fiú arckifejezése megváltozik kicsit összezavarodik* talán valami rosszat mondtam? nem akartam, ha így van... *nem akar kérdezősködni, bár elég kiváncsi, de a lányok előtt hamarabb megnyílik, ők hamarabb rájönnek arra az apró tényre, hogy Lyra imáb beszélgetni, barátkozni, ha kicsit sokat csacsog is, de a fiúkkal máshogy volt. velük, enm tudni miért óvatosabb volt, és nem is beszélt annyit jelenlétükben*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 10:11 am

*Domajan felkapja a fejét és óvatosan megrázza a fejét.* -Nem, nem veled van baj, hanem van egy Alidionos lány és hát a barátnőm, de legutóbb másfél hónapja láttam és, hát, öööö, hiányzik, de nagyon, olyan mintha újra elvesztettem volna a szü...*Mondja, majdnem ki a legféltettebb titkát, de meggondolja magát és kimondja.* -Tudod én árva vagyok és hát, úgy egy éves korom óta nem láttam a szüleimet és amikor ide jöttem nyáron akkor megismerkedtem Aali-vel, mert Aali a neve és hát ő pótolta minden szomorúságom, olyan volt amikor mellettem volt, mintha a szüleim nem hagytak volna akkor azon a viharos Skót napon az árvaház ajtaja előtt és... Ezt nem lehet se leírni se kimondani, ez az érzés olyan,mint a tiszta boldogság, mert az is, de eleget csacsogtam, most te mesélj valamit* Ez a gyors befejezés, csak azért volt, mert majdnem elsírta magát, sőt el is kezd pityeregni.*

Vendég

*sóhajt és nem néz a fiúra* sajnálom... amúgy nem ismerem Aalit..*reméli nem rontotta el a nevet, mert elég rossz még a névmemóriája, ami az ilyen neveket illeti, hiszen Madridban nőtt fel, anyja spanyol, apja bolgár, és a spanyol nevekhez szokott, habár az övé nem az... Mikor a fiú barátnőjéről beszél eszébejut a szomszéd mugli fiú Madridból, aki csak azért szakított vele, mert a távkapcsolatoknak nincs jövője, és ha a lány a Nezabarba jön akkor úgyse működne, így teljesen megérti a fiút barátnőjével kapcsolatban, hiszen neki is rosszul esett annó a mugli fiú, George viselkedése, és nehezen tette túl rajta magát* mit mesélhetnék? *sóhajt* a szüleim érdekesek... apám auror, anyám boszorkány, és méágis mugliiskolában tanít... nem illenek össze, nem is értem hogy találtak egymásra.. testvérem nincs, legjobb barátom a lovam, Smeralda...*Smeralda említésekor halványan elmosoylodik, mára azt tervezte hog keres néhány akadályt délután, és ugrat párat* már az anyja is az én lovam volt.. csak sajnos ő meghalt nem sokkal a csikó születése után, így szinte együtt nőttem fel Smerával, habár még csak 5 éves... ő is it van, Nezabarban..*feleli és a fiú arcát fürkészi tekintetével*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 10:29 am

*A fiú figyelmesen hallgatja a lányt, majd mikor befejezte ő is belekezd, újra...* -Ó lovagolsz engem egy Nezás tanított meg. Téged?*Kérdi, mert kezd kifogyni a mondandójából.* -Ó mennem kell ebédelni. Velem tartasz?*Ha lány igent mond akkor elmennek, ha nemet akkor egyed megy el és elbúcsúzik.*

Vendég

*mosolyog* nem kiöszönöm, még nem vagyok éhes... meg mindig egyedül eszek amióta itt vagyok...már megszoktam...amúgy 7 éves korom óta lovagolok.. apám vitt el először pónizni, és rögtön beleszerettem.. aztán vettünk egy 11 éves kancát, aki már akkor vemhes volt, csak nem tudtuk se mi, se az előző gazdája.. ő volt Smeralkda anyja, Silvana.. őt is nagyon szerettem, csakhát a csikó miatt nem lovagolhattam rajta sokáig..*már nem mosolyog hiszen első lova már eltávozott* mindegy.. menj csak nyugodtan enni... biztos találkozunk még...*mosolyodik el megint, majd összeszedi cuccait, és feláll a padról* szija*köszön el és elindul befelé az épületbe, hogy lovaglóruhátvegyen fe*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 11, 2009 10:21 am

*Anastrianna lép ki a kúria hatalmas ajtaján. A hidegre való tekintettel rétegesen felöltözött. Az embereknek talán furcsa lehet az, hogy ilyen vékony ruhákban nem fázik, de Ana tünde ruhái nagyon jól melegitenek. Sötét piros tünde ruha van rajta, ami nagyon jól kihangsúlyozza csodás alakját. Ezen kivül egy elég vastag utazóköpeny. Ujjainak vége egy picit kipirosodott, de ez nem azavarja a tündét, szinte észre sem veszi.*~Mit szólsz Lindsey? Végre vannak itt olyanok, akikkel el tudtam beszélgetni, olyanok, akik nem utáltak meg egyből csak azért mert tünde vagyok.~*Mondja Ana, a daimonjának. Körbenéz, és mélyen magába szivja a friss levegőt. Imád a természetben lenni, amikor négy fal között van, akkor nem érzi magát annyira jól, mint amikor kinn van. Kinn a szabadban. Miközben élvezi természet adta csodákat, daimonja megadja a választ rövid kérdésére.*~Jaj, hát én mindig is megmondtam ezt. Mit lehetne benned utálni?~*Ez egy költői kérdés volt, és ezt Ana is érezte, ezér nem adott rá választ. Igy csöndesen, még egymáshoz sem szólva sétálgattak az udvaron. Ha valaki kijönne, könnyen észrevehetné őket.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 11, 2009 10:40 am

*A lány után újabb léptek kezdik el szántani a márványcsempét a folyosókon, egy tünde közeledik, neszt ki nem adva. Nem véletlenül könnyű léptű, a faji adottságainak hála kiérdemelte azt a kegyt, hogy ne kelljen hangokat kiontania magából, miközben sétál, legalábbis egy ember számára ez így tűnhet. Csak a tündék hallhatják meg ezeket a hangokat, olyan finomak, olyan frekvencián vannak. Ezt az előnyt bizony ki is használja, sok kellemetlen helyzetet tud vele megoldani, sikeresen. Talán éppen ez a kulcsszó ebben az esetben: siker.
Hát igen, a világhírű tünderuhák... Természetesen a fiún most is köpeny van, mint szinte mindig, ezt el nem dobná magától, a jellegzetességét adja meg. Fekete cipő van, mely jobb esetben fényes lenne, de most egy matt színt bocsájt magából, persze nem a kosztól, hanem a kopottságtól. Azonban emberire nem cserélné le, így ezt egy ideig nem is fogja magát megfosztani ettől. Barna, gesztenyeszínű nadrággal gázol végig a folyosókon, felsőtestét a köpenyen kívül egy fehér különleges ing borítja.
Ujjait ráfonja a kilincsre, és lenyomja azt, majd húz egyet, és kinyílik a hatalmas ajtó, hirtelen hideg szél csap az arcába, melynek hatására kissé az kipirosodik.*
~Ez a fránya hideg már megint... Brr...~
*Rázza ki a hideg, de csak az arca körül fázik, a többi testtája melegen van tartva, hála ezeknek a jó minőségű ruháknak: a legjobbaknak. A tündéket senki sem tudja ebben leelőzni, hiszen ezek az össze létező helyzetre alkalmazkodnak. A legtöbb bizonyos szituációban kikopik, másikban elveszti a színét, a harmadikban kiszakad egy pillanat heve alatt... Ilyen ezekkel nem fordulhat elő, de nem is juthat bárki hozzájuk. A tradíció fontos, embereknek nem adják ki, csak és kizárólag a fák népének büszke tagjai hordhatják magukon.
Hirtelen szemével megpillant egy állatot, mellette pedig egy tündét. Nyel egyet, majd kifújja a levegőt, később odasétál, és mélyen meghajol, így is köszöntve a társát. A tündék nyelvét veszi ajakcélzatba, ezen a nyelven szólal meg lírai, dallamos, őszintén kedveltve.*
- Szép reggelt, Nap gyermeke. Mi járatban ilyen időszakban itt kint, a fagyos hidegben?
*Cseng a szó, majd lassan elhalá, és várja a reakciót a fiú, mosollyal az arcán.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 11, 2009 10:51 am

*Anastrianna léptek zaját hallja a háta mögött. Egyből felismeri a hangokat. Persze azt nem tudja, hogy ki az, de abban biztos hogy ismét egy tündével találkozi majd. Micsoda szerencséje van, a kevés tünde közül, akik a Nezabar iskolapadját koptatják, az egyik pont itt van. Ana nagyon örül ennek, de arcn semmilyen érzelem nem mutatkozik.
Amikor odalép hozzá a tünde, udvariasan köszönti.*~Úristenem, olyan régen voltam tündék között. Valamit tuti elszúrok.~*Mondja a nagy vándor, Ana. Sok-sok évet töltött az emberek között iskola előtti éveiben. Ezért manapság inkább az ő szokásukat használta. De most egy kifinomult, elegáns tündével hozta össze a sors.*~Ez egy újabb megpróbáltatás talán?~*Ezeket a szavakat kivételesen nem Lindsey-nek mondja, sokkal inkább magába, rettegve szól. Mindenesetre valamit tennie kell. És az nem lehet más, mint hogy megpróbál haonló eleganciával beszélni, és viselkedni.*-Szép Napor Nap gyermeke!*Most veszi észre, hogy a tünde szokásokból már szinte semmire sem emlékszik. Ő is meghajol, reméli hogy ez is szükséges. Nem tudja tovább álcázni igazi mivoltát, ezért úgy dönt hogy rövid választ ad.*-Engem egy dolog, a természet csalogatott ki. Nincs itt annyira hideg.*Mondja Ana, egy mosoly kiséretében. Tudja, hogy a fiún is meleg, tünde ruhák vannak, ezért ő sem fázhat.*-Anastrianna Laëlithar vagyok, ő pedig Lindsey.*Biztos benne, hogy a fiú érti, hogy kék pillangójáról beszél. Ne mond semmi mást, mert éri hogy nagyon leégette magát azzal, hogy nem tudja a tünde szokásokat.*~Most már tuti megutál. Miért vagyok ennyire tudatlan?~

//fagy, Goraph eltűnt//

Vendég

*Alexej zsebre vágott kézzel sétálgat a kúria udvarába mivel még végzet a vizsgával szóval ott van és elmélkedik magában.*~Hogyan mondjam el .. na jó jobb lesz ha őszintén.~*Ilyen hasonló dolgokon agyal aztán el ül egy padra és várakozik de csak várakozik.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:11 pm

*Bella és Leonidas sétálgatnak errefelé, mert Alex valamiről beszélni szeretne vele, így most azt várja, hogy végre megtudja mi az a nagyon fontos dolog, amit el akar neki mondani a srác. Vannak rossz előérzetei, de azokat most félreteszi és egy halvány mosollyal sétál, és mikor meglátja, hogy Alex kint üldögél, akkor odamegy hozzá. Egyenlőre nem szól semmit, csak leül a padra és vár, hogy a fiú belekezdjen a mondandójába*

Vendég

*Alexej nagyot sóhajt mikor le ül mellé a lány.*-Szia szóval azt akartam el mondani hogy tegnap egy nagy butaságot csináltam smároltam ,a egy másik lánnyal. Haragszol?*Teszi fel az evidens kérdést a fiú.Nem is néz a lány szemébe.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:20 pm

*Ahogy a fiú belekezd, már szinte előre érzi, hogy mi lesz a vége a dolognak, de mégis nagyon meglepi amit hall* - Aha értem *egyenlőre ennyi az amit mond, és arca kifejezéstelen marad. Már csak azért sem fogja kimutatni a fiúnak, hogy ez mennyire fáj neki, és hogy szíve talán meg is szakad, hiszen annyira szerette, és szereti még most is a fiút* - Már hogy haragudnék, mikor más lányokkal csókolózol, mintha ez olyan természetes dolog lenne *nem kiabál, sőt hangja nagyon is halk* - Csak egy dolgot mondj meg nekem... miért? *hangja cseppet megremeg, de erőt vesz magán és ránéz a fiúra. Igenis hallani akarja, hogy a fiú már nem szereti, és hogy egy gyönyörű időszak lezáródik az életében*

Vendég

-Nem tudom halvány fogalmam sincs ott volt és meg kérdezte mit lépek én meg ere mintha ááá nem tudom mi ütött belém.*Érzi magán a lány tekintetett, de nem tud még mindig a szemébe nézni. Inkább a sötét eget kémleli mintha talált volna valami izgalmasat.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:29 pm

*Rose most jár itt először...Mikor meglátott egy lányt és egy fiút,odament ismerkedni...*
-Sziasztok!Rose vagyok,Rose Emily Scott,Allidonos...Ti?

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:30 pm

*Csak hallgatja a fiút* - Tudod, örülnék, ha csak egy percre is rám néznél... mindegy, nem is fontos *motyog össze-vissza magában, vagyis félhangosan* - Hát ez remek! Akkor én is álltam volna le másokkal enyelegni, mert esetleg tetszettem valakinek? Jobban bíztam benned, mint bárki másban az életben, és most mégis ez lett a vége *mire a mondat végére ér, egy könnycsepp gördül le az arcán, melyet még több követ, de ezeket egy gyors mozdulattal letörli* - Gondolom most tőlem várod a végső szót, igaz? *kérdezi, és érdeklődve várja a fiú válaszát. Közben kicsit távolabb csúszik a padon, hiszen nem sokára, már semmi közük nem lesz egymáshoz...*

Vendég

*Alexej lassan fel emeli a fejét a lányra néz bár ö nem könnyezik,de láthatóan a szemében nem aza meg szokott csillogás van ami szokott inkább csak egy sima szomorúságot tükröződő szem nézi Bellát.*-Nem tudom gondolom igen. Szia Alexej vagyok.*Köszön az új lánynak.*-Bár sejtem mi lesz a vége.*Teszi hozzá szomorúan.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:40 pm

-Jaj,bocsánat,azt hiszem,megzavartalak titeket...Csak szerettem volna ismerkedni,mert meg nem ismerek itt senkit...*Rose zavarban volt,félt,hogy amiért megzavarta a beszélgetést,már is elveszített két lehetséges barátot....*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:43 pm

*A lány szemében egyszerűen a csalódottság tükröződik, bár ezt is csak a szeméből lehet kiolvasni, és abból a néhány könnycseppből* - Nem szeretem a döntő bíró szerepét játszani *sóhajt* - Ezek után nem tudom, hogy mit tehetnék, mert bár ilyen hülyeséget csináltál, én még mindig szeretlek, és ez még sokáig így is fog maradni. De nem tudom, hogy megbízhatnék-e benned a továbbiakban... *itt megáll egy pillanatra* - Szóval legyen vége *ezeket a szavakat nagyon nehezen ejti ki a száján, de valakinek meg kell tennie ezt is, és ez most rá maradt. Feláll a padról* - Remélem nagyon boldog leszel azzal a másik lánnyal, és sok boldogságot kívánok nektek *kissé lehajtja a fejét, és elindul vissza a kúriába. Leonidas némán kíséri a lányt, s egy pillantással sem méltatja a fiút, hiszen most nagy sebet ejtett a lány szívén, még ha nem is mutatta ki igazán, hogy mennyire fáj neki. Ahogy a lány beér a kúriába arcát tenyerébe temeti, és halkan zokogni kezd... Az új lányt pedig bár észrevette, most nincs ereje ahhoz, hogy barátkozzon. User sajnálja, és reméli, hogy majd egy jobb időpontban még összefuthat a két kari^^*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jan. 12, 2009 6:47 pm

-Alexej,sajnálom...Nem tudom az előtörténetet,nem is az én dolgom...De sajnálom...Gondolom szeretted...Nagyon is...És Ő is szeret,még most is,csak össze van most zavarodva...Most ne menj utána,nem látna szívesen...

Vendég

-OKé ahogy akarod bár nincs más döntés aszt hiszem.*Mondja szomorúan majd az új lányra néz aki aszt hiszi meg zavart valamit.*-Már semmit. Hogy érzed magad a suliban?*Próbál barátkozni az újjal. Habár gondolatai igen mesze vannak a földtől.*-Nem ülsz le Miről beszélsz?*Kérdez néz éretlenül a lányra.* ?

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar