Bulgária

Tárgy: Bulgária Vas. Nov. 18, 2007 12:17 pm

First topic message reminder :

A Bulgáriában játszódó mesék, kérjük, hogy kapcsos zárójelben írjátok a hsztek fölé, hogy hol is játszódik a történet. Például:

[Szófia]

*Móriczka otthon ünnepli a Hannukát.*

Ha egyéb országot vagy helyszínt szeretnétek, küldjetek privát üzit valamelyik tanárnak, és létrehozzuk a témát amennyiben ez az előtörténetben indokolt. Alapesetben azonban a legtöbb diák Bulgáriában játszon, ha nem a Nezabarban van, vagy a környező falukban.

Vendég

-Tündérke???-*nevet fel Lya és a fiúra néz.*-Milyen becenevet akarsz rám aggatni mégis?Ezeknél már csak rosszabb lehet!-*neveti,majd ráveti magát a fiúra,az ágyra dőlnek,és karjait összefonja Jeremy mellkasán,úgy néz a szemébe.*
-Meg ne próbálj becézni,és felejtsd el a "Lyácskát" Jerry,még a nagyanyám se hívott így...-*kacsint a fiúra.*-Bár tőled jól hangzik...-*ad egy puszit Jerry szájára,majd leszáll róla és mellé fekszik.*
-Hjajjj...-*sóhajt fel.*-Miért kell visszamenni?Egészen jó most itt veled...és te,hogy érezted magad Zsenikém?
-*mosolyog a fiúra,majd kezét arrébb csúsztatja a fejénél,és birizgálni kezdi Jeremy haját.*

Vendég

*Felemeli a lány kezét és ad rá egy puszit...*
- Néha Piroska néha Tündérke... Ami eszembe jut. -*Itt elvigyorodik.*
- Te is szeretnél becézést Lyacska?-*SZórakozik a lánnyal. Aztán egy pillanatra a szoba két vége beleng, de erre csak jobban kell vigyorognia...Ettől azonban lelohad a mosolya. Reméli a lány nem vette észre....Jobb lesz ha mihamarabb el megy. Reggel korán kell kelniük a visszatéréshez, és kitudja, hogy visszakivánkoznak e a tabletták a friss levegőre.*

Vendég

-Igen...elég gyorsan...-*mondja Lya halkan térdeit bámulva.*-Ugye jól vagy?Csak mert...tényleg ma sokat...szedted,és...
*Lya elhallgat,majd rájön,hogy a többire nem is reagált.*
-Neeem,nincs semmi baj...csak Lilia aggódik...aki egyébként nem tudom miért "Piroska"...engem hívtak úgy a kórházban...a sok friss sebem miatt...autóbaleset,szélvédőn kirepülés...üres mese volt...hazudtak nekünk...-*mondja még mindig csendesen,majd keze észrevétlenül arrébb slisszan a puha takarón,és Jeremy kezére csúszik.*

Vendég

- Az jó, már azthittem baj van....-*Magyarázza.*- Csak mert olyan hirtelen jöttek...Kösz.*Megtörli a haját és nyakába teszi a törölközöt.*
-Valóban? Észre sem vettem.-*Mondja zsebében a gyógyszert szorongatva.
- Gyorsan elment a hétvége...-*Ül le a lány mellé.*

Vendég

-Nem lenne gond belőle hidd el...-*mondja a lány.*-Holnap...vagyis mindjárt ma...megyünk vissza a Nezába...és...csak szerettem volna veled tölteni ezt az estét...semmi több...csak veled lenni...itt senki nem parancsolgat nekünk.Most...de mindegy is...úgysem...tudom elmagyarázni...
*Engedi el a fiút szomorúan,majd ott is hagyja egy pillanatra,és fél perc múlva visszatér a saját fürdőjéből két törülközővel.Az egyiket Jeremynek adja,majd leül az ágyára és törölgetni kezdi a haját.
Bár édes mindegy mert bőrig ázott.Int a fiúnak,hogy üljön mellé ha akar.*
-Semmi különöset...aggódnak értem,hogy mi van velem.Csajos dolog.Nem hinném,hogy érdekel.-*vonja meg a vállát,majd lemondóan ledobja a törülközőt a ruha mellé.Ez már úgysem segít.Idebent úgyis meleg van,majd egykettőre megszáradnak.Kicsit kirázza a hideg,de ezen kívül semmi baja.
Ekkor látja,hogy Jeremy újabb gyógyszert vesz be.*
-Valami baj van?-*kérdezi hirtelen.*-Ma egész este szeded azt az izét...nem adagolod kicsit túl?-*kérdezi Lya semleges arccal,de aggódás csillan a szemében.*

Vendég

*Jeremyt zavarja az eső. Nem csak azért mert a lány megfázik, hanem mert ő is. És utál beteg lenni. Gyorsan bent lesznek az kúriában.*
- Nem kellene...-*Mondja a lánynak kibontakozva a karjából....
Akárhogy is Jeremy úri ember és nem tartja jó ötletnek egy lánynál aludni...Pláne ha az aurór nagypapi észre veszi, akkor nem lesz gondja a jövőben a gyógyszer gyártással...És nem azért mert örömében a nagy apó meggyógyítja...
Közben Lyacska tényleg rendesen a fiúba habarodott...Jeremyt zavarhatná a dolog, de talán kárpotolhatja valahogy a lányt...Mindeneesetre ez most kell....
A nagyobb jóért.*
- MIt üzentek?-*kézdezi a lányt. A füle még mindig cseng. És már a harmadik gyógyszert vesszi be....Nem túl bölcs ötlet.
Most van ideje előszőr feltennie ezt a kérdést.

Vendég

*Lya vigyorogni kezd Jeremy válaszán,majd a fiú hirtelen felkapja őt,és kiviszi a helyről.
Lya Jeremy nyakába fonja karját,és meglepetten pislog rá,még megszólalni sem tud.
Majd mire odáig elér,hogy megkérdezze "Te most tényleg ölbe kaptál???",már a fiú le is tette,és megcsókolta.
Lya pedig meglepetten áll,és még mindig csak pislogni tud.Majd az első döbbenet után magához térve visszacsókol,és szorosan megöleli a fiút.
Bentről kihallatszik egy lassú szám...és ez most a lány lelkéig hatol.// https://www.youtube.com/watch?v=NWixUIMTjYc //
Azt kívánja bár Jeremy is érezné amit ő,vagy legalább csak egy kicsit tudna adni neki abból a feltétel nélküli szeretetből,szerelemből és szenvedélyből amit iránta érez...
Bárcsak igazán boldoggá tehetné a fiú napjait,melyek akár az utolsók is lehetnek.
De nem.Most nem gondolhat erre...most minden annyira tökéletes számára...most nem akar erre gondolni.Ebben a pillanatban nincsenek kegyencek,sem gazdag csillogás,sem tanárok és szülők...most nincs itt az ideje a bánatnak...
Csak ők vannak,és senki más.Csak ők ketten.És most csak ez számít.
Csak öleli a fiút,és csókolja,lágyan,óvatosan...
Megdörren az ég,majd egyik percről a másikra szakadni kezd az eső.Akár a mesékben.Lya Jeremyre néz és nevetni kezd.Csak áll vele az esőben és most még az sem érdekli,ha hulla beteg lesz másnapra.Csak a pillanat számít.És rajta áll,hogy ez most milyen lesz.Lya felkapja elrejtett ruháját a kezébe,majd kézen ragadja Jeremyt.*
-Menjünk!-*kiáltja a dörgések és villámlások közepette.
Éjfél van...fent a teremből tűzijátékot lődöznek pálcák tucatjai,s a fényeket visszaverik a pocsolyák,s a leghulló ezer esőcsepp.
Berohannak a kastélyba,s Lya csak szalad tovább nevetve,majd elérnek a szobájáig.Lya csak behúzza a fiút,ledobja a ruhát a kezéből egy székre,majd megcsókolja újból.*
-Maradj velem...-*suttogja halkan Jeremynek.*-Kérlek...

Vendég

-Nocsak hiányol Piroska? Azthittem fél a harapos ordastól ...
*Ad egy puszit a lánynak válaszul...Ekkor jelenik meg a rajongó brigád. Jeremy ezt a helyzetet is kezeli.*
- Remek lenne uraim, de Lyacskával ma este sürgős dolgunk van. -* Kaccsint a srácokra bekap egy szem gyógyszert, aztán kezdi érezni, ahogy szétterjed a testében valami pezsítően erőteljes érzés. Mintha az oxigén szét szaladt volna az ereiben. Erre minden előzmény nélkül felkapja a lányt.*
- Jó mulatást!-*Szól vissza a többikenek, mire a fiúk füttyögni, és kurjantani kezdenek vigyorogva Lyanak. Amikor kiérnek a hely elé Jerry leteszi a lányt. És mielőtt meg szólalhana egy csókot illeszt a szájára...*

Vendég

*Lya szemében valami furcsa csillogás jelenik meg mikor Jeremy megajándékozza a fiút.*
-Nem kellett volna...elintéztem már...-*mosolyog Jeremyre,de legbelül nagyot nőtt a szemében a fiú.És ezzel legalább elfeledteti vele a kitörni készülő röhögőgörcsét,amit még mindig a felmosóvödrös eset okozott benne.
Miután végeztek a tánccal,Lya mosolyogva magához húzza az esetlen Jeremyt miközben a tömeg tombol körülöttük.*
-Nekem te voltál a legjobb táncos...-*súgja,pontosabban kiabálja Jeremy fülébe,de ez fel sem tűnik ekkora zajban.
Ám ekkor két bagoly rohamozza meg a lányt,és Lya máris olvasni kezdi küldeményüket,majd mosolyogva elteszi a leveleket.
Hihetetlen,hogy barátai itt is gondoltak rá.Melegség árad szét a szívében.*
-Lilia üdvözöl!-*vigyorog Jeremyre,majd félrehúzza a fiút a tömegből a pulthoz.*
-Ha nem tetszik ez a hely...mehetünk is.-*mondja a lány Jeremynek,amikor már oldalra álltak,ám ekkor megjelenik Dimitrij és pár haverja.*
-Lya énekelj már nekünk egyet!
-Nem,nem ...most...nem alkalmas...-*pirul el a lány és Jeremyre néz.*
-Ugyan már,Jeremy is örülne neki igaz?-*néznek a fiúra vigyorogva.*
-Tényleg nem fiúk...most,nem akarok.-*néz Lya Jerryre segélykérően.Nem akar a fiú előtt énekelni,mert borzasztóan fél,hogy beég előtte.Akkor már inkább a kegyencek.*
-Védj meg...-* vigyorogva tátogja oda Lya észrevétlenül a fiúnak amikor Dimék nem figyelnek.*

Vendég

* Jeremy kiváncsian követi a lányt, hogy vajon merre huzza a nagy sötétségbe. Majdnem pofára esik egy felmosó vödörben.*
- Jól vagyok...-*Morogja, a hangján pedig hallatszodik, hogy mindjárt elneveti magát, hogy hogy lehet ilyen luzer. Ekkor megüti valami a dobhártyáját. Valami olyan amit csak nagyon ritkán halott Rusty szobájából kiszürödni. Amikor bent volt nála akkor is mutatott egy pár ilyet, de a könyvtárban Mozart, és Verdi jobban érdekelte.
Azonban amikor kitárul előtte a heylség egy egészen új világba csöppen...
A szolgálok felhőtlen mulatságába....Itt mindenki őszinte és igaz ember.Itt nem csalnak,nem hazudnak. És Jeremy épp ezért érzi magát itt....olyan furcsán....
AMikor elrántják tőle Lyaját már a pálcáját rántaná, de Lya nevetése megakadályozza...*
- Üdv Dimi...-*Nyújtja a kezét a srácnak... Sokkal sznobab is lehetne, de valszeg meglincselnék...Lyaval az élen...*
- Ezesetben boldog születés napot...-*Gondolkozik hogy illene ajándékot adnia. Így a zsebében kezd észrevétlenül kotorászni és előbányászik belőle egy kisebbméretű gyanúszkopt. Manapság hasznos eszköz, és az ővé elég értékes is.*
- Sajnálom nem készültem. De szeretnék adni valamit.-*Kezében megcsillan a szerkezet.*
- Ha bajt hozna a jövő váljon hasznodra, de remélem, csak szórakozásra kell használnod...Szóval boldog születés napot!-*Nyjuta a fiúnak hangosan a már ajándéknak számító tárgyat...
Ekkor a keze egy kissebb kéz markolatában veszik el...És máris a tömeg közepén találja magát...*
~Te jó ég...én itt?~*Gondolja, mikor Lya mozgásnak indul...Dimitri olyan táncot produkál, amire ő talán sosem lesz képes...Mindenki táncol. Csak ő nem tudja, hol a helye...De hogy nem itt az biztos. Ez kicsit elszomorítja...Akár merre is jár sosem találhatja meg a helyét...Még mindig olyan mint akit nem e világra terveztek....
Ekkor érkezik egy bagoly...majd még egy....*
~Baj van a rendben?!~*Gondolja magában...

Vendég

*Idő közben egy hóbagoly repül Lyáékhoz.Egy levél van a csőrében amit Lya ágyára dob.A levélben a következő áll.:

Lya!

Most hallottam hogy elutaztál.Csak annyi hogy amint vissza értél keress meg, mert beszélnünk kell.
Légyszi majd adj inni a baglyomnak, mert biztosan szomjas lesz mire oda ér.

Ui.:Néha elég harapós!

Alexis

Semmi más nem áll benne.Látszik hogy kapkodva írták.A bagoly szépen felszáll egy kiálló rúdra és várja a választ.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 11:15 am

* Egy hófehér bagoly érkezik.. széttárt szárnyai hatalmasak.. tollazata már messziről is megállapíthatóan puha. szemei sárgán világítanak, mikor a kastély egy eldugott pontján megtalálja a fekete hajú lányt.
Egy hangos vijjogás keretéban, annak fejére pottyantja küldeményét.. mely gyöngybetűkből áll.. és a lány számára egyből felismerhető... Lilia levele. *

" Drága Lya-m!

Örömmel olvastam soraidat, hiszen már elég régen nem beszéltünk. Mitagadás eléggé hiányzol.. az élet mintha megállt volna, azóta amióta elmentél.
Örülök hogy monden rendben van, és hogy jól érzitek magatokat, bár a Darrell gyereken igencsak csodálkozom...
Kissé furcsa számomra még csak elképzelni is, hogy milyen lehet nem fapofával..
Ne haragudj hogy ilyet írok, de tudod hogy van ez.. én sem fogok már változni.. a kétkedés mindig is bennem marad.
Amugy tök jó, hogy Lou-nak nem mondtad.. teljesen kiakadt...
Éjfél után akart pakolni.. és indulni utánatok, mert hogy biztos egymást majd megerőszakoljátok.. és hogy amilyen buta vagy.. nem lenne erőszak..
Mit ne mondjak nehéz volt leállítani.
Amúgy nagyon sok minden történt.. de ezeket majd személyesen... mégis úgy az igazi...
Találtam egy tök jó idézetet.. gondoltam szeretetem jeléül elküldöm neked...

„A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek.”

Nagyon remélem hogy minél hamarabb hazajössz.. hiányzol. Add át üdvözletem a családodnak...
És hát .. na jó.. a Darrell gyereknek is.. ha már vele vagy.. :D

Sokszor puszillak:

Lilia"

Vendég

-Sose mondd,hogy korai.-*kacsint a fiúra a lány,majd miután letudta Jeremy majdnem "megerőszakolását",hiszen annyira hevesre sikeredett az a régen vágyott csók,akkor újra megfogja a fiú kezét,és kinyitja az ajtót.
Felmosóvödör...szűkös folyosó,sötét,és hideg...
Személyzeti részleg,ez biztos...
És valahonnan fura zene szűrődik ki.*
-Nah,Mr. Darrell!-*vonszolja el egy kopottas ajtóhoz.*-Üdvözlöm önt az igazi életben!
*Azzal kinyitja az ajtót,és szinte 100szorosára növekszik a hangerő.Lya boldog vigyorral sétál be,maga után húzva Jeremyt,majd gondosan bezárja az ajtót maguk után.
Egy nagy teremben vannak,bár jelentősen kisebb mint a kúria bármely másik "nagy terme".
Rengeteg ember van itt,mind hétköznapi ruhában,és egy színpad előtt táncolnak.A színpadon pedig zenekar,és az egyik szakácsnő énekel!*
-Nah ide tűnt el az a sok alkalmazott!-*nevet a fiúra Lya.Egy igazi bulizós helyen voltak,olyanon amit Jeremy úrifiúként aligha látott még,ám Lya nagyon sokat szökött le az alkalmazottakhoz ha rendeztek valamit.Tudták,hogy a lány nem árulja be őket semmi pénzért.
Amint beléptek egy 20éven felüli fiú lép Lyához,ölbe kapja és megpörgeti őt.*
-Mégis eljöttél?-*neveti,majd leteszi Lyát,és Jeremyre néz.*
-Dimitrij Vlademerszkij vagyok!-*mutatkozik be kezét nyújtva a fiúnak.*
-Áhh,Dim,ő Jeremy a barátom,Jeremy ő pedig Dimitrij az egyik inasunk,és épp ma 25éves!-*újságolja a lány.Majd el is indulnak befelé.Az eddig látott takarítók,szobalányok,kertészek,szakácsok...akik épp nem a bálon rohangálnak,vagy a két party között ingadoznak,azok mind itt vannak.
Lya két lépés után máris szembe találja magát egy pincérnőjükkel,aki széles mosollyal arcán egy tálcát nyújt feléjük sok cherryvel.Lya le is nyúl egyet,és lehúzza.*
-Csak bátorító.-*mosolyog Jeremyre.
Beviszi a tömegbe egy pulthoz.Olyan az egész hely,mint a Bilyana család bárja.De itt nem gazdag ficsúrok mutogatják hogy mennyi pénzük van,hanem felszabadult emberek beszélgetnek,igaz barátok ölelkeznek,igazi párok táncolnak...ez már nem a fenti művilág.Itt mindenki őszinte és igaz ember.Itt nem csalnak,nem hazudnak.És Lya épp ezért érzi magát jobban itt.
Hirtelen megszólal egy szám.Lya felsikít mint egy koncerten,és tapsolni kezd.*
-Épp időben!Ez Dimitrij száma!Gyere,vedd le a zakódat,tedd le valahova,itt aztán senki nem nyúl hozzá,garantálhatom!Megmutatom mi az az igazi tánc!
*Azzal Jeremyt bevezeti a tömeg közepébe.*
-Nah Einstein,lássuk ezzel,hogy boldogulsz!
*És már hozzá is kezd.De nem csak ő!Az egész tömeg egyszerre táncol!Mintha betanulták volna előre!És ez valószínüleg így is van a látottak alapján.*
// https://www.youtube.com/watch?v=_GW-FOrD2KE ezt érdemes végig nézni,itt most a tánc a lényeg Very Happy

//
A tánc közepén Dimitrij is produkál,és levág egy szólót.Mindenki tapsolva nevet rajta.Ez a felhőtlen vidámság és jókedv talán még a marcona Jeremyt is magával ragadja és felvidítja.Vagy ha mást nem Lya kígyózó mozgása előtte.*

//Fagy//

Vendég

*Ugy tűnik lerí a válasz az arcáról. Így nem is kell szóba fogalalnia azt.
Szépen végig vonulnak a tömegen, csodálkozik is a lányon, hogy hogyan lavirozik a mennyasszonyi ruhában, hiszem olyan nagy az abroncsa. Jeremy meg szépen siet utánna...Habár nem nehéz az apró lépteket lekövetnie...Vincet mintha megsejtene valamit, de nem követi a párost ....eddig
-Lya nem gondolod, hogy ez még korai lenne?-*Kérdezi a lányt zsebre tett kézzel, és unottan nyuzott hanggal és arccal, amikor már kint kéri a cipzárnál való segítésre.

Vendég

-Igen valóban hűvös van...de még bírom.-*mosolyog,majd a borult égre pillant a lány.Hm...még figyelmes is a fiú.*
-Nem nagyon szereted a bálokat,igaz?-*néz Jeremyre.*-Hát...ami azt illeti én sem.-*kuncog,majd a korlátra dől,ezzel akaratlanul is kihangsúlyoz a ruha bizonyos elemeket...és lenéz a kastélyon belüli hatalmas udvarra.*
-Tudod mit?-*néz hirtelen a fiúra.*-Van egy ötletem!-*pillant kicsit pajkos tekintettel Jeremyre.*
-Mutatni akarok neked valamit!Itt túl sokan ismernek minket...de van egy hely,ahol ez nem számít!Nem számít,hogy ki vagy,és mit csinálsz vagy mondasz!Gyere!
*azzal megragadja Jeremy kezét,és berohan vele a terembe,majd észrevétlenül ki is slisszan vele onnan...
Át a folyosón,néhány termen,újabb folyosókon,le a lépcsőkön...és máris az udvaron vannak amit az erkélyről láthattak.*
-Gyere!-*nevet Lya,majd elsuhannak a szökőkút mellett.*-Ilyet nem látnak ám a gazdagok!Ők nem tudják mi az igazi szórakozás...
*Lya teljesen izgatott lesz,majd megáll egy ajtó előtt,és hátranyúl a ruhájához.*
-Nem tudtam eltudok-e jönni,de felkészültem...és mégjobb,hogy te is itt vagy!Húzd le ezt a nyavalyás cipzárt kérlek...-*tapogatózik hátul kicsit idegesen remegő kézzel.*-Egyedül nem tudok megszabadulni ettől a tortamáztól!Úgy érzem magam benne,mint egy habcsók emberke...
*Miután nagy nehezen megszabadult a ruhájától,gyorsan felhúzza magára az estélyi alatt lévő derekára tűrt felsőjét,természetesen Jeremynek háttal állva,majd a báli ruhát eldugja egy sötétebb sarokban.
Farmer van rajta,és egy csinos felső.Haját kiengedi,és tüzes tekintettel néz a fiúra.Majd hirtelen elhatározással,hogy végre nekiesik Jeremynek,hiszen kettesben lehetnek hosszú idő utána.Majd rámosolyog.*
-Mehetünk?

Vendég

-*Most akár meg is sértődhetnék...-*Morogja a lánynak. hogy csak úgy egy ruhához hasonlitja, aztán már táncolnak is. Ugye, csak mint a matek ez is megy rendesen...Nem tökéletes, de legalább nem tapos a lány lábára. A táncközben észre vesz egy két ismerőst. Vincent Asher és Fridrich Neuman...A két fiú nem okozott sok örömet neki, amikor közelező volt neki a bálra járás...Nem beszélve arról, hogy Vini és Frid egyik utolsó estén megismerhette, hogy a Darrell fivérek mit tudnak ártani, ha egyszer összeállnak... Vincentnek azóta van egy nem túl szép seb a nyakán...*
~Nem szurtak ki...~*A lányt amugy is az ajtó felé terelgeti...Amikor ezzel a lehetőséggel felhozakodik, Jeremy vidáman biccent neki.*
-Remek ötlet..-*Mondja és már az erkélyen szivják a friss bolgár levegőt.*
- Elég hideg van már...Nem fázol? -*Kérdezi a lányt közben kicsit visszapillant a táncólok felé, és bevesz egy gyógyszert.*

Vendég

*Lya elneveti magát a fiút hallva.Nahát!Hihetetlen!Még viccelődni is tud,ki hitte volna?
Folyton meglepetéseket okoz neki a fiú.*
-Csak ha szeretnéd.-*mosolyog Jeremyre.*-Tudod,hátborzongató,hogy ezzel a ruhával ugyanazt éltem át mint veled..."Ezt?Nekem?Ezt!Nekem!"-*humorizál ő is.*Táncolunk egyet?-*kérdezi,majd meg se várja a választ,máris kézen ragadja a fiút,és bevezeti a tömegbe.Talán itt kevésbé vannak szem előtt.
Megfogja a fiú kezét és vállát,majd rámosolyog.*
-Emlékszel még,hogy kell ugye?-*kérdezi,s ekkor megszólal egy igen különös dal...épp arról szól,ami Lya fejében járt az utóbbi időben...kicsit ironikus a helyzet...mégis boldognak érzi magát ebben a pillanatban...senkivel sem lenne szívesebben...
// https://www.youtube.com/watch?v=cFlhAEDL3yQ //
*Lya mélyen néz Jeremy szemébe...annyira örül most,hogy alig bírja leplezni izgatottságát.A szíve majd kiugrik a helyéről.*
-Jól éreztem magam veled a napokban...-*mondja.*-Remélem azért valamennyire te is...tudod...eléggé megkedveltelek téged...ami furcsa...mert sosem hittem volna...hogy tudsz kedves és humoros is lenni...-*kacsint Jeremyre viccelődve.Majd odahajol a fiúhoz,és a fülébe suttog.*
-Ez az utolsó esténk itt...mit szólnál,ha együtt töltenénk?-*kérdezi halkan majd megpillantja táncoló szüleit,akik gyanúsan sokat pislognak feléjük.Nah és ezzel nem csak ők vannak így.*
-Mindenki minket néz...-*mondja zavartan.Persze nem nézi őket mindenki,de azért ez így is elég frusztráló.
Ekkor vége a dalnak,Lya megtorpan és Jeremy szemébe néz.Csak áll,és ugyanúgy nézi a fiút,ahogyan Jeremy nézte őt első táncuk végén.Fejét kicsit oldalra dönti és úgy fürkészi őt.*
-Nem megyünk ki az erkélyre?-*kérdezi hirtelen amikor ráébred,hogy mit is csinál.Majd a hatalmas ajtók felé pillant melyek kivezetnek a csillagos ég alá.*

Vendég

*AZ este kellemes kis szobát kapot, ahogy az ágyba bujt rögtön érezhette, hogy mennyivel kellemesebb, mint a kastélyban , és egy pillanatrautolérte a honvágy, de mire tudatosult volna benne már elnyomta az álom.

Bizony hosszúra nyult a nap. Jeremynek régen volt ilyen sürű egy napja.
Amikor a lány körbe vezette mindent az agyába vésett...De bizony semmi jelet nem talált arra amit keresett. Se a padlon, se a falon, sem a könyvtárba...Még a festményeken, és a szobrokon sem....
Ez két dolgot jelenthet. Vagy jól elrejtették, vagy nincs is ott... Remélte hogy az utobbi legyen.
A sárkányra majdnem pálcát rántott. A borospincében pedig sajna nem sok mindent tudott csinálni a gyógyszere miatt...De szépen eljött az este is.
Jeremy igencsak fáradt volt ekkorra. Nem az ő szervezetének való ez a sok mászkálás, de probálta a lány előtt ezt leplezni, és a gyógyszer alakját is megduplázta.
Végre az ideiglenes szobájában lehetett. Ledölt az ágyra és egy kicst pihenhetett. Pár perc múlva már kiöltözésnél tartott. Felhallatszodott a zaj...*
~Jeremy Lucky Darrell újra a emberek közt...~*Csoválja a fejét a tükörnek...Zsebre teszi a kezét és megindul a veszte felé...
Szerencsére nem marad sokáig egyedül.*
- Te jó ég! Tényleg feleségül kell vennelek most?-*Viccelődika lánnyal...A tömegben van egy két ismerős...Egy két rossz ismerős is...*

Vendég

*Nagy nehezen végre elszakadnak a családtól,és Jeremyt elkísérik a szobájába.*
-Jó éjt...-*kacsint Lya a fiúra.Kíváncsi rá,hogy Jeremy vajon átnéz e hozzá,vagy sem.
Elsétál a szobájába,és ledől hatalmas franciaágyára.
Mélyet szippant az otthon illatából,majd odasétál a szekrényén lévő hógömbhöz...kezébe veszi és megrázza...az Eiffel torony nyomban hóviharba kerül...
Elmosolyodva öltözik át csipkés hálóingjei egyikébe.Leül egy székre,kinyitja az asztala fiókját...és hopp...egy verses kötet...
mosolyogva olvas bele...
Ám nem igazán látja a betűket.Azon töpreng,vajon mi fog történni eztán...

Másnap reggel mikor felébredt elhatározta,hogy mindent megmutat Jeremynek amit csak tud.
Pazar reggelit ettek,majd Lya máris kézenfogta Jeremyt és körbevezette az egész kastélyban,ami nem kevés időbe tellett.A hatalmas kétszárnyú könyvtárban elidőztek kicsit,aztán Lya átvitte a fiút magánkönyvtárába ahol szinte csak bájitalkönyvek és mindenféle hasznos és értékes jegyzet és lelet volt található.Néhol feltűntek több száz éves pergamenek is,a lány féltett kincsei.
Ezután jött a családi ebéd,ami már jelentősen jobb hangulatban telt mint az előző este.
Ráadásul a végén az öreg Amos leült zongorázni,és megkérte Lyát,hogy csatlakozzon be hegedűvel,így a lány akarva akaratlanul is megmutatta,hogy ő még ehhez is ért
.// https://www.youtube.com/watch?v=NL_qWwDyFtE //
Ezek után Lya felnyalábolt egy halom értékes dolgot és Jeremynek odaadta Hajnalfényt ő pedig Dejavüre ült,és a lovakkal kivágtattak a birtokon lévő erdő szívébe,és a lány letette a holmikat az ott lévő sárkányszoborhoz.
Aztán nemsokára meg is jelent egy óriási sárkány,Jeremy nem kis szívbajára,de Lya csak nevetett és mondta,hogy Brainytől nem kell féni,ő a birtok büszkesége,a család jelképe,ám a párjától Demerától már jobb ha tart az ember.
Ezért nem is várták meg a nőstény sárkányt,inkább elvitte a lány a kedvenc helyéhez,a Fátyol vízeséshez,amit Lya csak Angyalhajnak hívott,hiszen olyan volt a vízesés mint egy angyal sillámos kiterített haja.
Naplementekor meglátogatták Mr.Bilyanával a borospincét,majd Lya úszott egyet a benti medencében,eztán pedig lementek a lány bájitaltan laboratóriumába.
És máris eljött a vacsora ideje.Oly hamar repült el ez a nap,hogy Lya csak nézett,hogy máris vége...hiszen annyira jól érezte magát a fiúval.Igaz nem mutatott meg mindent neki,hiszen nem akarta ide oda rángatni.De talán a lényeget látta is.
Vagy is inkább...a lényeg még hátra van.
Hiszen Mr.Bilyana bejelentette,hogy másnap este bált rendeznek a kastélyban,és szeretné ha maradnának.Lya élt a gyanúperrel,hogy Jeremy nem nagyon van oda az ilyen bálokért...de hogy elfogadta a meghívást ez nagyon jólesett a lánynak...
Na de nem baj...amit mutat majd neki...az rögvest más lesz,mint amit a fiú ismer.Mert lehet,hogy bál lesz...de közben más is...
Eljött a másnap este...
Már jócskán zsongott a kastély az ottlévőktől.Mindenféle ember volt itt a legmagasabb rétegekből.
Lya már túl sokat pepecselt így is magával.Idegesen megigazítja hát ruháját és elindul Jeremyhez.
Meg is látja még az emeletről a fiút,és gyorsan elindul a lépcső felé,hogy lesiessen hozzá.Ruhája hatalmas,hófehér,és hihetetlenül fest benne a lány...mint egy igazi hercegnő.*
/ / http://kepfeltoltes.hu/view/081102/5_Let_www.kepfeltoltes.hu_.jpg //
-Szia...-*mondja végül halkan,pirulva kicsit a lány,mikor már ott áll a fiú előtt.*

Vendég

*Jeremy örül, hogy lenyugdnak a kedélyek. Aztán meglepődika azon amit a lány mond.*
~Emlkészik?!~*Eddig azthitte, hogy csak ő tud róla. Látta a lányt, és tudta, hogy ő Bilyana.
Régen volt az a bál. Jeremy akkor még nem tudta, hogy hogyan játsza ki a szüleit, ha egy partyra mennek. Rusty mindig boldogan készülödött, és az első alkalmakkor a Darrell szülök is örömmel mutogatták az ikreket. Rusty mindig bevetette magát a kavalkádba, Jeremy pedig megtalálta a legsötétebb sarkokat, ahol eleinte senkinek nem volt feltünő, később viszont már keresték a különc Darrellt. Azonban az éjszakának volt egy fél órája amikor egyszerre mindkét fiú eltünt. Ez furcsa mód soha senkinek nem szurt szemet.
Ezen az estén is hasonlókép történt.Amikor a félóráról visszatért leül a székre és egy kislány szempárával találta szembe magát...*
~A Bilyana lány....~*Futott át az agyán, és szúrosan nézett rá...Ekkor a fiú többet tudott, mint a lány azt valaha gondolta volna....
Pár év mulva pont abba az iskolába került, mint ő...Most pedig itt van a kastélyukba.*
~Túl nagy...~*Gondolja. Ekkor szólnak, hogy végre mehetnek a színről.*
- Köszönöm a teát...*Modnja barátságosan, habár elég furán hanzik a hangja miatt...*

Vendég

-Persze,én is tisztában vagyok ezzel.-*mondja Amos konokul Jeremynek.*-És az édesapád nagyszerű ember.Volt már hozzá szerencsém néhányszor.
-Nem nem mesélte el.-*mosolyog lányára Mr.Bilyana.*
-Mert...~mi a francot mondhatnék?Találkoztunk párszor,átnéztünk egymáson,aztán meg hirtelen csináltunk egy bájitalt a csatornában...ami tiltott hely...és az valamelyest megtörte a jeget...hééé!Hiszen az álombeli szőke herceg!~kap észhez a lány,majd mikor érzi kezén Jeremy hosszú ujjit nagyot dobban a szíve,és kissé reszketve megragadja a sápadt kezet.*
-Ez sokkal régebbre nyúlik vissza,mint a Nezabarba járás...-*mondja halkan,és félve Jeremyre pillant.Ekkor már Mrs.Bilyana is újra ráemeli tekintetét.*
-Még azon az álarcos bálon...Louiseéknál...
-Áhh,igen a konferencia.-*konstantálja mosolyogva Mr.Bilyana a dolgot.Lya megszorítja kicsit a fiú kezét.*
-Szóval...mikor ott voltunk...én olvastam...és...csúfoltak a lányok miatta...inkább elindultam,hogy kisétálok a parkba...és akkor...ott volt egy fiú.-*pillantása a kis asztalra vándorol.*
-Olvasott egyedül a sarokban.Szőke haja volt...fehér bőre,és fekete álarc volt rajta...gondoltam odamegyek hozzá,hátha végre találtam egy értelmes beszélgető partnert hiszen a fiúk akkor még nagyon...komolytalanok voltak.Csak megálltam egy pillanatra,és ő rám nézett...a tekintete pedig olyan erőteljes volt...olyan...vágyakkal teli...soha nem láttam még olyan szempárt...-*halkul el a csészéjét nézve és teljesen belefeledkezik az emlékbe,mintha már nem is a Silver Castleban lenne.Amos Bilyana némán nézi az unokáját...s elmereng a tekintetén...mintha felesége tekintetét látná...mikor még élt,és rápillantott...*
-Öhmmm...-*köszörüli meg a torkát Mr.Bilyana.*-Szóóóval...ha jól vettem ki a szavaidat akkor találkoztatok először.
*Lya azt se tudja hirtelen,hogy melyik bolygón van.*
-Nos,hát...azt hiszem igen... úgy egyébként a bájitaloknak köszönhető,hogy jobban megismertük egymást.-*fejti ki a lány végül,és nem mer Jeremyre nézni az előbbi hirtelen kitörése után.*
-Nah rendben,hát elnézést kérünk a sok akadékoskodásért!-*áll fel eztán Mr.Bilyana.*-Azt hiszem valóban jobb ha most mind eltesszük magunkat holnapra!Pihenjetek csak.Jeremynek egy egész részleget előkészítettünk a hétvégére.
-Remélem azért mi még beszélünk ma este...-*suttogja a lány Jeremynek halvány mosollyal,bár még mindig nem mer rápillantani,csak feláll ő is szüleivel együtt.*
-A vendég részleget kaptad...az nagyon jó...az ágy mellett van egy gyertyatartó,ha azt elmozdítod,akkor egy rejtett folyosón át eljuthatsz a szobámig...3éve fedeztem fel...

//Fagyunk//

Vendég

Inkább csak édesapám. Családi vonás. Könnyen átlátjuk a dolgokat.-*A folytatásnál kicsit meglepődik és egy pillanatra eszébe, jut önmaga mulandósága is....Ha nem lenne beteg....Furcsa zugást érez a fejében, csupén egy pillanatra. A gyógyszer meghozza a gyümlcsét, és moist kivételessen jól helyre hozza.*
-Khöhm...Rusty probálkozik igen, de jogilag még akkoris, ha ikrek vagyunk enyém lesz a tulajdonjog 60%-a. Mivel én vagyok az első szülött.*
- Nocsak azthittem Lya elmesélte a dolgokat...-*Mondja halálosan nyugodtan, és a teájába iszik. Közben röőködnek a kérdések. És magában nagyon udvariatlan nak gondolja jelenleg Lya családját, de rendesen ezt nem teszi szóvá. Amikor Lya kiakad inkább ő teszi rá kezét Lyaéra. És adna is rá egy puszit, ha nem ezek az emberek ülnének itt.*
- Kérem, egyszere kicsit sok a kérdés. Én is izgatott lennék az önök helyében, de biztosítom önöket nem kell aggódniuk.-*A hangja ugyan rekedten és halkan szól, de nyugodtan.*

Vendég

~Pimasz gyerek...az életben még sokra vihetné...~gondolja az idős auror majd ő is helyet foglal Jeremyvel szemben.*
-Nocsak valóban rengeteget?-*kérdezi Jeremyt.Szemlátomást őt abszolut nem zavarja,hogy kivel is beszél éppen.De nem ám.Hiszen számára most ez nem egy Darrell,hanem az a fiú akivel hőn szeretett és féltett Nedelyája van.Nah de miért is pont vele?*
-Sokat hallottam a szüleidről.Igen tehetős emberek.Nagyszerű érzékük van az üzlethez mi tagadás.-*jegyzi meg.*-Bár a hallottak alapján az öcséd az akit jobban érdekel munkájuk gyümölcsének folytatása.Vagy rosszul tudom?
*Lya kissé elpirul nagyapja kérdéseit hallva.Eközben máris jön egy szobalány és teát ad Jeremy kezébe majd Lyáéba is.*
-Öhm...kellemes volt az utazás...csak valóban fárasztó...-*mondja Lya kicsit idegeskedve.Most szívesen megfogná Jeremy kezét,hogy erőt merítsen belőle de túlzottan is reszket ahhoz,hogy ezt megtudja tenni.*
-Az iskolából ismeritek egymást igaz?-*kérdezi hirtelen Mr.Bilyana.*-Jó tudni,hogy ilyen rendes gyerekek is járnak oda.
-Na de apa...
-Most miért Nedelya?Hiszen mégis csak egy iskola...mindenféle rétegek keverednek ott...
-És ez jól is van így.-*jegyzi meg halkan Mrs.Bilyana.*
-És mond csak Jerry...
-Apa...Jeremynek hívják...-*mondja Lya kicsit belepirulva.*
-De hiszen a...öhm...értem.-*mondja kissé zavartan Mr.Bilyana amikor lánya csúnya pillantást vet rá a mondat közepén.*-Szóval Jeremy...hogy ismerkedtél meg a mi Nedelyánkkal?Nagyon érdekel minket ez.-*mosolyog a fiúra.
-Engem pedig az érdekelne,hogy hányadán is áll most ez a dolog.-*mondja az öreg auror.*
-Öhm...azt hiszem eléggé fáradtak vagyunk mára...-*jegyzi meg Lya csendesen.Nem akarja,hogy máris bedobják őket a mélyvízbe.De mintha meg se hallották volna a szavait.*
-Jól kijöttök egymással?-*kérdezi széles vigyorral Mr.Bilyana.Mrs.Bilyana pedig lemondóan pillant csészéjébe és megkavargatja azt kicsiny címeres kanalával.*
-Mik a szándékaitok a jövőre nézve?-*kérdezi Amos Bilyana.Erre már Lya is felszólal kicsit hangosabban.*
-Szerintem senkinek semmi köze a magánéletemhez!-*mondja immár teljesen vörösen.*
-De hát kicsim,hiszen ezért hívtunk titeket...
-Apa,még csak most érkeztünk...-*mondja újra halkan a lány.*-És nem akarom,hogy azonnal nekünk essetek...jó,hogy nem kérdezitek meg,hogy volt e már köztünk több csóknál,és hogy történt...-*az utolsó mondatokat már olyan halkan mondja,hogy csak Jeremy hallja meg,ha figyel.*-Fáradtak vagyunk...

Vendég

*A szülők eddig rendben azonban most jön a neheze. És ekkor meg is pillantja, már felismeri, hiszen több fotón is látta. Könyvekben , újságokban.*
~Nicolaj Amos Bilyana ~*Azonosítja. Ugyan olyan az arckifejezése, mint a mozgó fotókon, csak már barázdáltabb arc tekint Jeremyre.*
- Talán, mert meghívtak.-*Mondja kevésbé pimaszul, mint szórakozottan az öregnek. A költöi kérdésre. Megprobál erős kézfogást produkálni, de ez nála nem olyan egyszerű. *
- Rengeteget hallottam önről. Gondolom tőlem, semmit sem számít de el kell mondanom nagy szolgálatot tett a varázsló világnak.-*Valóban sokat olvasott róla, pláne, amióta Lya elmondta, hogy ki is a nagyapja.
Végre leülhet. *
- Köszönöm, most jól esne.-*Mondja és hagyja Lyat kibontakozni, mikor az útazásról kérdik.*

Vendég

*Nicolaj csak bólint Jeremynek rendíthetetlenül mosolyogva,majd feleségével elindul előre és Lyáék követik őket.
Fel az egyik hosszú lépcsősoron,s az első hosszú folyosón végig,majd be egy hatalmas ajtón és azonnal egy kellemes és nagy terembe érnek.
Meleg színek uralkodnak mindenütt itt a Hallban.
Lakkozott kis dohányzó asztal,körülötte egy csodás kanapé és fotelok...előtte díszes kőkandalló,melyben ropog a tűz...
Festmények a falon,és egy remek kis zongora a sarokban.
A kandalló előtt egy magas szikár alak áll neki háttal.
Ősz haja neki is hátra van fésülve,kezeit háta mögött összekulcsolva nézeget pár mozgó fényképet a kandallópárkányon...
Fekete öltöny van rajta is,és amint meghallja az érkezőket lassan megfordul,majd körszakálla rejtekében elmosolyodik Lyára pillantva.
Lya pedig mostmár szélesen vigyorog és alig bírja megállni,hogy odafusson hozzá és a nyakába ugorjon.
Az idős férfi kora ellenére igen erőteljesnek néz ki.
Gyors léptekben odasiet hozzájuk,majd miután biccentett Lyának kezét nyújtja Jeremynek.*
-Lám lám,Mr.Darrell érkezett meg köreinkbe.De vajon miért pont a miénkbe?-*kérdezi sejtelmesen,ám ez amolyan költői kérdés volt.*
-Nicolaj Amos Bilyana vagyok.-*mutatkozik be.*
-Foglaljatok helyet!-*mutat az ülőhelyekre Mr.Bilyana.*-Gondolom fáradtak vagytok,nem is tartunk fel benneteket sokáig!Már a szobáitokban vannak a csomagjaitok.
*Mrs.Bilyana már le is ült,és máris rengeteg szolgáló és inas tűnt fel,hogy teát és mindenféle dolgot hozzanak.Sütemény és szendvicseket többek között.
Lya mindig rájuk mosolygott mikor a szülei nem figyeltek,és furcsán másképp is viselkedtek vele a dolgozók.Mintha nem is a főnökük lánya lenne,hanem a barátjuk.Közvetlenek voltak a lánnyal mind,persze csak a házaspár háta mögött hiszen Lya szülei sosem nézték jó szemmel ha a szolgálókkal barátkozott.
Lya helyet foglal,és Jeremyre pillant.Nem tudja mit is mondjon vagy tegyen.Szörnyen zavarban van még mindig.*
-Teát Jeremy?-*kínálja Mrs.Bilyana a fiút.*-Milyen volt az ideút?