Bulgária

Tárgy: Bulgária Vas. Nov. 18, 2007 12:17 pm

First topic message reminder :

A Bulgáriában játszódó mesék, kérjük, hogy kapcsos zárójelben írjátok a hsztek fölé, hogy hol is játszódik a történet. Például:

[Szófia]

*Móriczka otthon ünnepli a Hannukát.*

Ha egyéb országot vagy helyszínt szeretnétek, küldjetek privát üzit valamelyik tanárnak, és létrehozzuk a témát amennyiben ez az előtörténetben indokolt. Alapesetben azonban a legtöbb diák Bulgáriában játszon, ha nem a Nezabarban van, vagy a környező falukban.

Vendég

*Cask élvezi a lány társaságát és az estét úgytünik az utazás és egybe egy nagyobb kaland is nagyon jól indult Mika számára legalábbis hogy a lánnyal van ő már úgy érzi nem történhet semmi rossz, derüs tekintettel nézi végig a vonatot apró kis mosollyal*-Akkor legalább nyugodtan tudunk utazni mondjuk szeretem a vonatot*mondja mosolyogva majd Lex mondatára lágy mosoly kúszik az ajkaira, ő is ezt érzi szinte bárhányszor kimondaná . Közelebb lép Lexhez majd lassan de erősen megöleli és puszit ad az arcára*-Énis szeretlek, mindennél jobban*mondja kissé hallkan de hallhatóan melyet a hideg téli szél könnyen a hátára kap és hangja már csak száll tova az éjszakába. A fiú kezei lecsúsznak a lányéra közbe másikkal lágyan bele simít a gyönyörü fekete hajzuhatagba*-Mindenki itt van aki számít nekem mehetünk*mondja mosolyogva majd beáll Lex mögé és így indul meg úgytünik a nagy kaland. A vonat indulásával*

Tárgy: Re: Bulgária Vas. Dec. 21, 2008 7:07 pm

*The journey begins... Az iskolához legközelebb eső városka homályban úszó vasútállomására közeledik két alak. Egy fiú és egy lány. Egy pár. Meg egy macska, ki kosarába van bebörtönözve, mert különben nem működne a dolog. Kézenfogva, hol cseverészve, hol pedig szótlanul haladnak egymás mellett, a fekete hajú leányzó pedig bőröndjét lebegteti maga mögött. Az állomásan csak egy vonat várakozik utasaira, alig vannak rajta, hiába közeledik az ünnep. Vagy talán épp ezért?*
- Ez lesz az... 113-as járat. Varnába tart, egyszer sem kell átszálljunk, de jó... *Méri végig a táblát, majd pedig a vonatot, aztán pedig Mikára pislog és megkönnyebbülten sóhajt.* Annyira szeretlek... *Angyali tekintet. Ezt most ki kellett adja. Egy pillanatra lesüti szemeit, aztán visszanéz Rá.* Akkor felszállunk? Vagy várunk még valakire? *Kérdi egy derűs mosollyal.*

Vendég

*Amint átlépik a Kúria küszöbét Lya elbúcsúzik Jeremytől.Már későre jár...
Elindul előre csomagjait levitálva,ám ekkor egy bagoly állja útját,csőrében egy levéllel.
Lya kibontja azt.*

Eltűnt,amiről tudom,hogy te emlékszel,hogy mi az.
Veszélyben vagy!

*Ennyi áll a levélben.Lya pedig leejti azt a kezéből...a nagyapja írása...de hát az exmemorian...nála sem...és eltűnt...
Most aztán valóban szoros lett a helyzet.Lya felveszi a levelet,majd összehúzott szemöldökkel maga elé bámul,és összegyűri a papírt.Előveszi pálcáját,és elégeti azt.*
-Ha harc...hát legyen harc...-*suttogja vészjóslóan,majd sietős léptekkel elhagyja a csarnokot.*

Vendég

*Mielőtt megérkezik a limuzin a percek óráknak tűnnek Jeremy számára. Valami rossz előérzete van..Annak amit elvett nem nála lenne a helye...De igen is nála lenne. A jogos tulajdona, és ennyi év szenvedés után meg is érdemli.....
Beszéli le magát közben. Az auror nagyapa tekintete is olyan mintha a veséjébe látna...Pedig tudja, hogy oda nem láthat be senki...*
~Nem lesz semmi baj...Tökéletesen tettem mindent. Nem fogják észre venni...Bilyanáék talán nem is tudják, mi van a birtokukon...Mi volt a birtokukon...~*Végre meg jöna limuzin, de olyan könnyen nem megy a dolog...
-Rá se ránts...Sosem szerettek az állatok...-*Válaszolja Lyanak.
A házaságos kérdésre csak egy csókot ad Lyanak...
Pár óra és ujra a kastélyban vannak....
Mostantól minden más lesz...De a háborúnak nincs vége.

Vendég

-Semmi,semmi!-*kiáltja Jeremynek a lány.*
-Suvickus!-*suttogja rá a felsőjére,amiből így ki is jön a vér...de az ő vérzése még mindig nem állt el.Gyorsan kell cselekednie.Visszaveszi a felsőt.*
-Reparo!-*mondja a tükörre ami újra ép lesz,majd elteszi a gyógyszereket.Kinyitja az ajtót.*
-Minden a legnagyobb rendben van!-*vigyorog szélesen a fiúra.~Csak mindjárt elvérzek,de jóóó!~gondolja.*
-Még megyek felöltözök,a limonál találkozunk!-*ad egy gyors csókot Jeremy szájára,megcirógatja a haját,és egy fél perc múlva már ott sincs a szobában.Ám elfelejtett valamit...nem nézett a fürdőkádra mielőtt kilépett...pedig annak támaszkodott neki mielőtt a földre hanyatlott...*

*Már késő délutánra járt az idő.Lya és Jeremy pedig már a limuzinban utaztak a Nezabar felé.
Az utolsó családi ebéd remekül sikerült,Lya családja nagyon megkedvelte Jeremyt...csak a nagyapja volt különösen furcsa.
És a visszaútjuk eleje.
Ugyanis mielőtt kiléphettek volna a Birtokról,Demera bevágódott a limuzin elé.
Nagyon fel volt bőszülve,és ki kellett rohannia a fél kastélynak,hogy lenyugtassa.
Lya rémült volt,és még látta a lehúzott ablakon át,ahogy a földre terítik a sárkányt.Brainy végig ott körözött felettük...
De már elhagyták a birtokot...lassan az állomáson voltak.*
-Furcsa volt Demera...másabb mint Brainy...de ilyet nem szokott csinálni...-*mondja a lány a fiúnak.Most szokásos öltözékben volt.Az anyja hiába nyaggatta,hogy menjen vissza valami szép ruhában,ő ragaszkodott a holmijához.
Csak ő tudta,hogy azért,mert még mindig látszanak a hegei.
De már csak némelyik vérzett egy kicsit...viszont a sok gyógyszertől olyan érzése támadt mint egy túlkoros hippinek,ha mosolyra fakad.*
-Hogy érezted magad nálunk?Még mindig elakarsz venni?-*vigyorog a fiúra,és megfogja a kezét,majd ekkor meg is áll az autó.*
-Hát...itt vagyunk.Nem sokára újra a kúriában leszünk...sajnálom,hogy nem maradtál velem tegnap...-*mondja halkan.*
-Jó lett volna...tényleg...-*azzal megcsókolja Jeremyt,és kiszáll az autóból.
Vége egy újabb hétvégének...ám ez mégsem olyan hétvége volt mint a többi.
Álmok váltak valóra...
...és sorsok pecsételődtek meg...*

Vendég

-Jól vagy?-*Kérdezi Jeremy a neszekre, immáron teljes díszben felöltözve... Ekkor a földön észre vesz valamit...
EGy apró vércsepp...*
- Lya! Mi történt?-*Kérdezi a lányt közvetlenül az ajtó melől. Tudja, hogy mi történt a lánnyal...És mindig egyszre közelebb kerül a megoldáshoz...*

Vendég

-Látom,hogy készen vagy...-*vigyorodik el a lány.Majd mikor Jeremy közli,hogy öltözni kéne,ezúttal a lány már csak vigyorog,persze még mindig fülig pirulva.*
-Akkor öltözz.-*kacsint a fiúra,majd megvakarja a bal vállát,és...*
-Francba...-*motyogja és elfordul gyorsan.Még jó hogy megvakarta a vállát,mert így észrevette,hogy átázott a felsője.Egy merő vér lett a keze.*
-Öhm...használhatom a fürdődet?
*Azzal már be is viharzik választ sem várva,majd becsapja az ajtót.*
-A fenébe!A fenébe!-*kapja le felsőjét,és egy száll topban ácsorogva nézegeti a vállát a tükörben...a Revelo eltűnt.Hát ez fantasztikus!Lya megpróbálja visszavarázsolni miután letisztította a vállát,de nem sikerül.*
-Mi a fene van?Miért nem hat???-*esik kétségbe.*-Mi van már?
*Még mindig vérzik,és újra lehúz egy véralvasztót,majd még egyet...aztán bekap három tablettát.
Még mindig semmi.Már hatnia kéne.*
-Fenébe ezzel!-*fogja meg a gyógyszeres dobozt,és nekivágja a tükörnek,ami ezer darabban hull a földre.Lya pedig a földre rogy.*
-Hass már,hass már...-*mondja halkan idegeskedve,és imádkozik,hogy Jeremy ne jöjjön be utána.*

Vendég

*Hiretelen egy sötét felhő szalad át Jeremy arcán, ahogy a bömbölést halja.*
~Nem lehet, hogy valamit elrontottam...Mindent ugy csináltam, ahogy meg van irva. EGyszer raboltak csak ki hasonló helyett...De azt pontosan így zárták vissza, és azt 320 évig nem is fedezték fel...~*Gyorsan szalad át az agyán a gondolat. Aztán Lyara mosolyog...*
- Biztosan....-*Mondja, a lány ujbegyére pillant...*
~Véres...Valaki nagyon berágott a hajnalban...Tudják....De nem gondolhatják, hogy Lya tette...Nem ahoz...Egyszerűen nem...~*Nyel egyett.*
- Pakolj!-*Erre a holmik keringőt járnak felettük, és szépen a bőrőndbe röppennek.*
- Kész is vagyok.-*Mondja a lánynak, csak egy ing és egy nadrág van az ágyon...*
- Öhm...Már csak öltöznöm kellene...

Vendég

-Öhm...-*Lya kicsit elpirul amikor Jeremyre pillant.Vizes haj,egy száll törölköző...úgy érzi vagy elrohan,vagy Jeremyt rohanja le.*
-Öhm...úgy látom már jobban vagy...-*hunyja be a szemét zavart vigyorral.*-Ööössze pakoltál már...?Úgy látom épp készülsz...hát...szóval...akkor nem muszáj bemennem...hát öhm...izé...
*Borzolja fel haját hátul a lány idegesen,majd hirtelen felszisszen.Hozzáért az egyik nyílt sebéhez,ami ugyan nem látszik,de ő eléggé érzi még az éjszaka nyomait.*
-Áu...-*ereszti le gyorsan a kezét.*-Öhm...-*néz pirulva a fiúra,majd mostmár bátrabban pislog,és tekintete elidőzik Jeremy csípőjén...*
-Szooóóval...-*kezd bele,de el is felejti,hogy mit akart mondani.Ekkor hirtelen hatalmas bömbölés hallatszódik kintről.
Méghozzá sárkányüvöltés.
Lya meglepetten pislog Jeremy válla felett az ablakra.*
-Biztos megint valamin hajba kaptak.-*jegyzi meg,majd a fiúra pillant.Legszivesebben most a nyakába ugrana,és...*

Vendég

*Jeremy kilép az ajton a zsebébe nyul és a megszokott gyógyszere helyett egy türkiz kéket vesz elő. Bekapja és félperc mulva a hangya háború el is tűnik, és a zugás is tompul majd lassan véget ér...Jeremy megindul a szobája felé. Még fél attól, hogy Nedelya követi, de a trükje úgytűnik bevált.
A füle végre visszanyeri eredeti állapotát, és már hallhatja is, a búcsózkodást lentről.
Az utolsó vendégek is távoznak végre... Jeremy a szobájába megy amikor hagott hal lentől.
Szépen hangzó véla hang, és a lányát hivja...
Így Jeremynek van ideje az utolsó dolgokon elgondolkodnia, hogy terve makulátlan legyen...
Már tegnap délután rájött, hogy valószínüleg a tárgy amit keres nem a kastélyban van elrejtve...Túl könnyen támadható lenne, és túl egyértelmű...A kastély hatalmas és egy ilyen kis tárgyat könnyű elrejteni... Amikor Lya kicsit magára hagyta begyűjtőbűbájjal probálkozott de az nem sikerült neki. Számolt ezzel.
Közben a kinti világ csendesebbé válik, mig minden zaj eltünik...
Sajnos a kiábrándító bűbájt még nem tudja eléggé használni, így mugli modjára kell eljárnia...
Tegnap este már észre vette hogy nincs különösebb bűbáj ami védené a kastélyt...Béke időben nem is kell csodálkozni ezen. Jeremy viszont Gyanítja, hogy a birtok köré van vonva valami bűbáj oda bent pedig a két sárkány védekezik...
Pont ez keltette fel Jerry figyelmét. És Lya anélkül, hogy tudta volna Jeremyt a céljához vezette...Akkor persze nem tudta meg szerezni amit akart, de ott volt az az aprocska jel, amit már láttot. És keresett is.
AZ egész akkor kezdődőtt amikor a Darrell fiúk elősszőr látták Louset. Azaz csak ekkor vette kezdetét a dolog....Ekkor már a sokat olvasott Jeremy és a sok embert ismerő Gabriellben kezdett derengeni valami egy titkos társaságról...Nem hitték, hogy léteznek....
De tévedniük kellett...De ez csak jól jött nekik....
Gabriell és Louise harmadik találkozásánál történt az eset. Csupán egy véletlen balesett volt és egy villanás töredéke. Gabriell megint beszólt egy félvérnek, és kivételesen a bosszút Louise kapta egy diffinito felszakitotta a nadrágját a támadok nem láthatták és elvileg Rusty sem ...De mégis megpillantotta...
A fiú vádliján pontosan egy olyan sárkány volt, amit egyszer Jeremy mutatott neki...Akkor kinevette, de most szöget ütött a fejében a dolog. Ahogy haza ért megosztotta Jeremyvel a történteket.
Egy év mulva látta Jeremy a bálban Lyat. És most a kösziklában megpillanthatta a kőbevésett jelet, nem volt feltűnő...Amig Lya Brainynel volt elfoglalva Jeremy benézhetett a barlangba. De hamar ki kellett jönnie. Egész nap fáradtnak tetette magát, mint aki ki sem birná ezt a távot ami a kastélytól a sárkányokig tart...
De valójában a gyógyszere elég jó ahoz, hogy már ekkora távot könnyedén megtegyen oda vissza...

A szél az arcába kapott ahogy elére a dombtetőt...Tudta, hogy hiába jön akármilyen halkan a sárkányok már tudják a szagáról, hogy erre jár...*
~Demera a veszéles...A nősények mindig vérszomjasak....~*Emlékezik vissza miközben a pálcáját szorongatja.... Hajnali három...pirkadat előtt végeznie kell...Különben sokkal többet veszít , mint Lya. AZ a kétség, hogy nem találja meg amire gondol, jobban gyötri jelen pillanatban, minthogy sárkány eledel lehet hamarossan.
EGy pillanatra tétovázik aztán a falnak veti magát. A barlangból morgást hall, mintha egy troll horkolása lenne...*
~Alszanak...~*Gondolja, ahogy a szél meglebegteti szőkésbarna haját. A lába egy valami furcsa anyagban áll...EZ nem is jöhetett volna jobban...Sárkányürülék... Lehajol és bekeni magát az anyaggal...Eleinte undorodva, de aztán a szükség miatt, már nem bántja a dolog. Így nem érezhetik a szagát...Csak a lépteire kell figyelnie...Nesztelenül surran a haláltornácán végig a tűzes pikkelyesek othonába. Lumossal most nem probálkozhat.
Végig tapogatja a falat mignem egy sárkányt tapogat ki a kezével, kicsi és elé nehéz észre venni....Jeremynek nagy szerencséje van.*
~ " A sárkány órdításával tárja fel előtted az utat a szívéhez..."...Inkább a gyomrához...~*Gondolja. Már régóta tudja mit jelent ez.
~ A sárkány ordításával, nem hangott kell szereznem...Ha a sárkány ordit tűzet okád....~*Tűzet kell igéznie...SZerencsére a tűzet könyebb neki, mint a vizet. A pálca végén meg is jelenik az aprocska láng...mintha csak egy gyufa lenne... A jel lassan el kezd forogni és egy ajtó tárul ki előtte...
Viszont a fal hasadása tul hangos és az egyik sárkány felébre és Jeremy háta mögé ágaskodik... Hatalmas fogaival mintha Jeremyre vgyorogna.*
-Brainy nyugodj meg...Csak én vagyok Jeremy...Lya mutatott be...-*Mondja csendes hideg fejjel. Nme tudni, hogy a sárkány értette - e amit mondott, de visszafordul és tovább alszik nyugodtan azt hivén, hogy nem betolakodó jött be...De az is lehet, hogy a sárkánykaka hozta meg a hatást...*
Ahogy az ajtó kinyilik egy olyan szűk szobába nyilik, mintha csak egy koporsó lett volna a falba építve...Mintha egy kifosztott sír lett volna...De ez csak álca. Jeremy szembe találta magát valakivel...*
~Sárkányölő György?!~Jeremy nem számított arra amit lát. Egy freskó van ott György képével ahogy ledöf egy sárkányt és egy számokkal teli kör, amiben kis körök vannak...*
~Aham...a számokban lévő kis lyukakba kell bedugni a pálcát...Ismerem az ilyet, ha nem sikerül eltörik a ....~*Bekellett lépnie a szük helyre, másképp nem tudta volna beduni a pálcáját...
Lenézett a varázsbotra...Sokáig tartott mig megszerezte és nem akar ujat szerezni, hiszen ezt is sokáig tartott rávenni, hogy egy haldoklónak varázsoljon....A számok 1- 1333-ig terjednek... *
~Az ilyeneket gyorsan szokták használni...Nem hiszem, hogy sok szám lenne...Maximum négy...de talán egy is elegedő....~*Pár percbe beletelt, mig kigondolta vajon milyen számok kötödhetnek a szenthez...Aztán kettőn állapodott meg...*
~303...Amikor kivégezték...És Április 24...azaz 424 a napja... Az egyik a végzete a másik a dicsősége...Amikor megöli a sárkányt...Vagy amikor megölik ő magát...A Rend a sárkányok mellett van.... Talán csel...~*Az agya azt sugta hogy a szám a 303 lesz...Tudta, hogyha hibáz Demera azonnal felszolgálja sárkány urának, és darabokra szaggatva élvezheti a hajnali pirkadatot... Szíve azonban a 424-re vezette...
-Hmm...-*Jeremy a pálcáját az egyik számba tette...Inentől kezdve felgyorsultak az események...A 4est érve a pálca nem tört el...Kirántotta és a 2be tette, majd ujra kivette és vissza illesztete a 4be....Egy újabb ajtó nyilt. Sokkal kisebb mint a másik, és az már nem volt ilyen üres. Jeremy gyorsan a résbe nyult, és kivette az apró tárgyat. Sietnie kell...Bűbájjal bezárta a két ajtót, és megerősítette egy záró bűbájal a zárakat...Elég hitvánnyal, de jobb mint a semmi...
A két sárkány végig aludt...Odakint a holdsarló alig látszott még fent volt a ködös égen...Jeremy tudta, hogy ennek is köszönheti, hogy a jószágok nyugton maradtak...*
~Nem fogják észre venni...Régen tették be...És nem is keresik egy ideig...~*morfondirozott a kastély felé tartva, sárosan...A nap lassan megindult mögötte...hosszu még az ut, mindketttőjüknek...*

Lya kopogtat az ajtón...Válasz nem jön...Még mindig...
Résnyire kinyilik az ajtó, de csak az üres szobát láthatja...
Ekkor hangok szürödnek ki a fürdőből....*
-Pillanat, csak ép fürdöm...-*EGy prec mulva Jeremy sarának se hire sem hamva, törölközöben nyit ajtót a lánynak...*
- Bocs kicsit elaludtam...Tudod, este nem sokat aludtam...-*Elhuzza a száját, mint aki az estét a vécé cslsze felett töltötte volna...és bizony nem azért mert takarított...*

Vendég

*Lya rémülten nézi végig a fiún szemmel láthatóan végbemenő metamorfózist.
Mikor Jeremy felül,ő is ezt teszi,és szótlanul mered rá.*
~Nem tetszik ez nekem...~*gondolja összevont szemöldökkel.*
-Várj...ne...vagyis...-*Lya nem is tudja mit mondjon a fiúnak.Nagyon zavartan érzi magát.Nem is beszél miközben Jeremy feláll,de mikor a fiú közelebbi kapcsolatot létesít az ajtófélfájával,már nyomban talpra szökken és elindul felé.*
-Ne viccelj Jeremy,nem hagyhatlak így elmenni!És nem érdekel,hogy látlak és,hogy nem,csak hagy segítsek,nem lehetsz ennyire makacs...
*Ám Jeremy már ki is lépett az ajtón.Lya kissé dühösen,de főképp a rémülettől-felrántja az ajtót,de a fiú már sehol.
Ahhoz képest,hogy milyen rosszul volt,elég gyorsan mozog.*
-Mit csináljak?Mit csináljak?-*kapja be idegesen hüvelykujját.*
-Nedelya hol vagy?-*hallatszik egy hang nem is messziről.*-Gyere már!
-Mindjárt!-*kiáltja vissza az anyjának.*
-Nem mindjárt,most!
-Fenébe is...
*Lya ijedten fordul sarkon,és indul el a másik irányba.*

*Hosszú éjszakája volt.Mikor a vendégek elmentek az anyjának kellett segítenie apja bizonyos papírjait rendszerezni...az este nyélbe ütött üzletek ugyebár.
És mire visszatért a szobájába,már csak arra maradt ereje,hogy bevesse magát az ágyba.
Ám nem volt épp jótékony hatású ránézve az,ahogy Jeremyt utóljára látta.
Újra álmodott.Mint egy hónappal ezelőtt.
Újra ott volt abban a fekete kastélyban...
Körülötte a kegyencek...és a késátok...aztán a sebhelyesarcú...
És végül újra az a különös kép,ami már nem emlék...az,hogy a kegyencek terveznek valamit...nem is sokára...és van egy új tervük...ez most másabb mint legutóbb.Valami történt...valami új...
Lya verejtékezve felriad...a sebei felszakadva...az egész ágya csupa vörös,és nem áll el a vérzés egy percre sem...
De most nem olyan vészes mint legutóbb.
Lenyúl táskájáért,és remegve a szájába önt egy fiola véralvasztó főzetet,majd kivesz egy kis gyógyszeres dobozkát.Nem fog többé várni ezzel,kell neki...nem bír ki még egy ilyen éjszakát...
Fel kel,lehúzza a lepedőt,és az ágyneműt...pálcájával feltisztítja az ágyat és a földet.
Majd leveszi ruháit,és az ágyneművel együtt eltűnteti őket...nem jöhetnek rá a szülei.
Aztán bemegy és lezuhanyzik...
Mintha semmi sem történt volna vele,mintha minden kislány így ébredne reggelente,és ez lenne a normális.
Mire eláztatja vérrel a fürdőkádat,és végez már félig össze is forrtak a sebek.*
-Revelo...-*suttogja magára a bűbájt a kádból kimászva.A sebek nyomtalanul eltűnnek.
Felöltözik,és mintha minden a legnagyobb rendben lenne ki lép a szobából.Eddigre már félig kiheverte a megszokott megrázkódtatást,és...*
-Jeremy!
*Azonnal elindul a fiú szobája felé,majd megáll az ajtó előtt.Kissé idegesen tördeli a kezét,majd bekopog.Nem jön válasz,ezért benyit lassan...*
-Jeremy itt vagy...?Lassan...mennünk kellesz haza...már becsomagoltam...minden rendben?Bemehetek?-*kérdezi az ajtórésen keresztül.*

Vendég

//OLvadás//

*Jeremy felül, és ekkor a feje el kezd zúgni... Zúgni mintha egy elektrotechinikai boltban egyszerre ment volna el az adás az összes TV-n. Miliónyi hangya szaladgál a szeme előtt és a zúg a füle, mintha az üzletben a porszívók is beindultak volna. Eközben a gyomra is megrándul...Nem tetszik neki a mocsári pimpő és a mezei zsurló keveréke.
Legalábbis ilyen mennyiségben...*
- JObb ha most megyek...-*Mondja elszürkült arccal és megindul az ajtó felé. SZépen neki is koccan a feje az ajtófélfának amitől nagyot koppan a homloka...*
- Kérlek ne gyere...utánnam...nem szeretném ha...ha így látnál...-*Mondja és eltűnik az ajtóban. *

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 10:30 pm

*Mormol egy jó éjszakátot, már-már azt várta a lánytól hogy ismét éles lesz a nyelve, és ismét visszaszól. Ám ez most elmarad. Így Rorie biccent, és ő is nyugovóra tér.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 10:24 pm

*Tudja jól, hogy Rorie nem sokat ért a daimonokhoz, meg is lepődne ratja, ha így lenne, és ha még értene is, akkor se túl nagy eséllyel tudná, hogy épp mikor társalognak, azt meg főleg nem, hogy miről, ha csak nem olvasna a gondolatiban, de azzal saját magáz hazudtolná meg. Persze, hogy sok tanulás után már nem veszekszik tanítójával, kiismerhetővé vált számára, ha nem erőlteti, akkor hamar abbahagyja az okítást, amúgy is ha leállna vele veszekedni sem érne el semmit.* -Tudom...nem is szórakoztatom. ~Bár meglehetősen jó dolog vele lenni, van aki foglalkozik velem, nem csak irányítani akar, rég volt ilyen.~ *Egy pillanatra Pjort-ra gondol, de végülis elhessegeti a fejéből a fiú képét, aki szinte se szó, se beszéd eltűnt az életéből. Bár persze a tanács szerint biztosan így jó ez, hisz nem zavarja össze senki a fejét. A célzást, akkor is ha nem annak szánta Rorie vette.* ~Tehát én nem vagyok erős védelem, úgy is tudom mi a véleményed.~ *Végül csak bólint egyet a megjegyzésre, mást nem fűz hozzá, inkább csak csendben figyel.* -Igyekszem ügyelni rájuk, mester. *Csak ennyit mondd, többet nem is kell, miért is kellene? Igyekszik ügyelni, most is jócskán visszafogja magát, hisz mást nem tehet.* -Azt hiszem lepihenek, hosszú nap volt ez, és még rámfér egy kis meditálás. *Azzal, ha Rorie-nak nincs más mondanivalója, akkor Pengivel együtt távozik a szobájába.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 10:17 pm

*Úgy tűnik, túl van már a veszekedős perióduson, főleg azok után, hogy a lány most nem ellenkezik vele. Remélhetőleg előbb-utóbb hajlani fog a jó szóra. Mivel nem tud semmit a daimonos társalgásról, észre sem veszi a dolgot. Kivesz a motelben 1-1 szobát, és mielőtt elválnának, vált még pár szót a lánnyal a központi társalgóban.* Igen, valóban hallottam, hogy jó benyomást tettél rá, de ne felejtsd el, azért vagy ott, hogy védd, nem pedig hogy szórakoztasd. *Vált vissza tanító hangnemre.* Egyébként pedig a herceg igen szeleburdi, erős védelem kellene mellé... *simogatja meg az állát, még viszket az új szakáll. Hátat fordítva néz ki az ablakon.* Nos a képességeid... nem tudom. Még nem igazán állnak harmóniában a jellemeddel. Kiszámíthatatlan, hogy mikor veszted el a fejed. Ez megbízhatlanná tesz. Ügyelned kéne rájuk.

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 10:09 pm

*Határozott, kemény pillantással állja Rorie szavait, már volt rá példa, hogy ilyen hangnemben mondott neki dolgokat, érveket, kissé elvetve a súlykot, tehát jobb nem felvenni az ilyesmit.* ~Úgy parancsolgat már, mint egy kutyának, ha a helyére zavarják. Biztos fáradt. Na persze...szinte mindig ilyen...lekezelő.~ *Vált pár szót Pengivel, de nem is néz rá, megtanulta már, hogy jobb úgy kommunikálni a daimonnal, hogy lehetőleg ne nagyon tudjon róla senki sem. Pengi ugyanis természetesen ott lépdel a leányzó mellett. Végül csak betérnek a motelbe vélhetően, és a kérdésekre már ott válaszol. A tekintete még mindig ugyanolyan fagyos, nem tud két perc alatt váltani, nem olyan típus.* -Megértem, a tanács, az a tanács. ~Bezzeg Evander mester meg merte kérdőjelezni a döntésüket, benne volt tartás.~ *Teszi még hozzá azért gondolatban, majd végül tényleg rátér a kérdésekre.* ~Neked kéne tudnod, hogy megy a feladat, bár gondolom szerinted rosszul.~ -Azt hiszem megy. Leoni...azaz Stathis herceg nagyon jól viseli a felügyeletet, bár azt hiszem egész életében testőrök kísérték, megszokhatta már. A képességeim? Azt hiszem ezt neked kell tudnod, hogy mennyire értem már őket...mester. *A mester szót jól megnyomja, nem feltétlenül akar látványosan kötekedni, de azért nem tudta megállni.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 10:03 pm

*Mielőtt még belépnének a motelbe, megtorpan, és megütközve néz a lányra.* Axan nagymester! *nyomja meg a második szót.* És mi az hogy de...? *Összehúzza magán a köpenyt, és igencsak szúrós szemekkel mered a tanítványára.* Azt hiszem, lassan ideje lenne megtanulnod, hogy hol a helyed. *közli színtelen hangon.* A nagymester útjai pedig nem tartoznak rád, a tanács kérése, hogy jöjjünk el, és tegyük meg a jelentést. *Veti oda. Aztán mintha eszébe ötlene, hogy talán elvetette a súlykot, megváltozott hangszínben folytatja.* Meg kell értened, hogy a tanács kéréseit nem lehet megkérdőjelezni még nekem sem. *Elmosolyodik* És milyen a testőrfeladat? Boldogulsz? Lassan kitapasztalod a képességeid?

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 9:59 pm

*Lassna elérik az említett kis motelt. Kissé sösét a nevéhez mérten, de azért nem túlzottan zűrős, szóval egy éjszakára biztosan jó lesz. Halkan közelít, és csak az ajtó előtt szólal meg újra.* -Igen...ez lehetséges, nem ért hozzá. De Axan...úgy tudtam a kúriában tartózkodik, akkor miért nem neki jelentünk? *Bár persze lehet, hogy értesülései tévesek, ezt nem tudhatja, épp ezért mondta felvetésként a dolgot. A könnyeb útra nem reagál, nem kell mindig mindent túlbonyolítani, néha a rövidebb út is ugyanolyan célravezető, és egyébként is mi van, hogy Leonidast pont akkor támadják meg, amikor ők nincsenek ott megvédeni, csak azért mert a nehezebb utat választották. De ezt inkább már nem teszi szóvá. Megtanulta, hogy Rorie-hoz néha úgy kell hozzállni, hogy az ember, azaz a fél-kobold inkább csak halkan magában véleményez, így könnyebben elkerülheti a problémákat.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 9:55 pm

*Lelassít, amikor a lány javaslatot indítványoz.* Igen, azt hiszem megfelel. *Bólint, és az említett motel felé indul tovább. Meglepetten néz hátra, és megcsóválja a fejét.* Ne válaszd a könnyebb utat ifjú Vanessa, az sosem vezet jóhoz. *dorgálja meg fennkölten, pedig csak pár évvel idősebb nála* Ha pedig nem érted a miérteket, nem kéne megkérdőjelezni a döntésemet. A tanács kívánta úgy, hogy nekik tegyük meg a jelentést, ne pedig a miniszter asszonynak, aki még csak nem is ért ahhoz, hogy megszervezzen egy személyi védelmet, és nem bír szavazattal a pengeharcosok között. Axan nagymester sokkal jobban átlátja ezt a helyzet, amit te is megérthetnél, ha nem a saját fejed után mennél. *Hangja nagyon rosszalló.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 9:49 pm

*Nem igazán értékeli azt, hogy mindig ide kell jönniük, a rossz emlékek nem változtak, hisz mikor először volt itt, a mágusszövetség eléggé rossz véleménnyel volt róla, és Evanderrel sem beszéltek túl korrekten, a leányzó szerint legalábbis. Az pedig, hogy Peyton ezekből a dolgokból kimarad méginkább szálka a szemében, de nem sok mindent tehet ellene, maximum magában agyalgat, és ad igazat a nőnek, miszerint Rorie féltékeny arra a maga szintű fejlődésre, amit a fél-kobold rövid idő alatt mutatott. Lassan lépked a nyomában, és hallgat, ahogy szinte egész nap tette, nem sok hozzáfűznivalója volt a tanácsban sem, annyira nem érdeklik ezek a dolgok, főleg, hogy így még Leonidas mellett sem tud lenni, pedig ez lenne a feladata...ami talán neki is jó egy kicsit? Végül csak megszólal.* -Az a motel talán jó lenne. *Biccent fejével a távolban pislákoló fénytábla felé, amin a "Fekete Sünhöz" felirat található. Fura megnevezés, de túl sok egyéb fogadónak tűnő helyet nem látott a környéken.* -Hosszú nap volt, talán jobb lenne nem keresgélni tovább, ha már mindig meg kell tenni ezt az utat, a könnyebb megoldás helyett, hogy csak szimplán Sanders kisasszonynak jelentenénk... *Jegyzi meg azért halkan, már csak-csak kikívánkozott ez belőle. Olyan értelmetlennek tartja ezeket a hosszú utakat.*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Nov. 03, 2008 9:41 pm

*Rorie lépdel Vanessa előtt egy lépéssel. Az elmúlt hónapokban kénytelen volt kicsit magabiztosabbnak mutatkozni, hogy hirtelen tanítványból pengeharcosnak nevezték ki, és egyben a pengemesterek tudását is tovább kell adnia. A fiatal mester Evanderhez hasonló szakálkát növesztett. A bolgár mágiaügyi minisztériumba jöttek jelenteni. Bár Peyton az iskola lakója Rorie sokkal szivesebben adja le jelentéseit a nemzetközi mágusszövetségeseknek, közöttük is a pengeharcosoknak. Ezekre a megbeszélésekre el szokta hozni Vanessát is. A 16 éves leányzó az elmúlt hónapkban szépen fejlődött, többet sajátított el, mint mások évek alatt. Mára végeztek, de késő van már az utazgatásokhoz, inkább valami szálást kéne keresni a közelben.*

Vendég

-Nem úgy nézel ki.-*húzza el a száját a lány.Azzal feláll,benyúl a szekrényébe,és kutat valamit,majd fél perc múlva visszafekszik a fiú mellé,újra cirógatni kezdi a fejét,és másik kezében egy kis fiola tartalmát meglötyögteti előtte.*
-Drágám,kaptál egy jó kis mérgezést szerintem...tudnod kéne,hogy mennyit bírsz,vagy odafigyelni legalább...ezt idd meg,nagyon hamar helyre hoz.-*tesz a fiú kezébe,majd ujjait rázárja az üvegcsére.*-Saját találmány,de bízhatsz benne.Vagy csak pihenni akarsz?Nem szeretném,ha holnapra egy zombit találnék az ágyadban.-*mosolyodik el kedvesen,de még mindig baromira aggódik.*

//Fagy//

Vendég

- Nem...A szemed miatt. Cicaszemed van...-*Mondja a miközben a kábulata halká teszi rekedt hangját.
Jeremy tudja, ha most fel áll vége lesz ennek a kábulatnak ami most körbe veszi és talán nem csak a gyógyszer okozza ezt. Valahogy olyan érzése van mintha repülne. Most ez igen csak kellemes de tudja, hogyha felláll az agyából kimegy a vér és a gyomra azonnali sztrájkba kezd az éjszaka többi része pedig káosz lesz.
Elkapja a rosszullét és nem is hagyja békén amig a gyógyszer egy részét ki nem üríti a szervezete.
- Ahaa...Jól...-*Most még igen, de 3 perc mulva...*
-Neem..kössssz..

Vendég

-Hagyd most a tanulást...Cicaarcú?Miért pont ez jutott eszedbe?Még nem növesztek bajszot,köszi!-*nevet a lány,majd elkezdi cirógatni Jeremy fejét,és közben összehúzott szemekkel figyeli a fiút.*
-Nem nézel ki valami bíztatóan...-*mondja.*-Vagy is ne értsd félre,tetszel,de még a szokásosnál is sápadtabb vagy...biztos,hogy minden rendben?Ne hozzak neked valamit?Egy pohár vizet?Vagy...akármit...
*Mondja és kérdezi aggódva.*

Vendég

*Épp egy frappáns beceneven gondolkozik, amikor a lány leteríti . A szoba pedig forogni lezd vele, és nem is nagyon akarodzik neki megállni...Szerencsére a gyomra még helyben.*
- Mert tanulni kell...Meg elintézni a kegyenceket, Cicaarcú.*Nézi a sarkokat amik nem nagyon állnak meg.*
- Szédítően...-*Mondja és tudja, hogy már csak pár perc és a gyorma is rákap a forgásra.*