Bulgária

Tárgy: Bulgária Vas. Nov. 18, 2007 12:17 pm

First topic message reminder :

A Bulgáriában játszódó mesék, kérjük, hogy kapcsos zárójelben írjátok a hsztek fölé, hogy hol is játszódik a történet. Például:

[Szófia]

*Móriczka otthon ünnepli a Hannukát.*

Ha egyéb országot vagy helyszínt szeretnétek, küldjetek privát üzit valamelyik tanárnak, és létrehozzuk a témát amennyiben ez az előtörténetben indokolt. Alapesetben azonban a legtöbb diák Bulgáriában játszon, ha nem a Nezabarban van, vagy a környező falukban.

Vendég

*Csöndesen le is léceltek a kúriából, Svet felpattant a thesztrállal, s immáron Jackkel száguldanak vissza, Bulgáriába. Már jóideje haladnak (az albínó irányítgatta eddig őket), amikor feltűnik a Vitosa - igen, a fővárostól nem messze fekvő hegy, amelynek völgyeibe tartanak. Elsőnek felmerülhet a kétség, hogy nem is jó irányba jöttek, amikor egyszer csak, a semmiből előbukkan egy hatalmas, világos falú kúria, amely kevéssé zord, mint a Darkfieldeké, de mégsem ordít róla, hogy igen, tele vagyunk arannyal. Valahol előtte le is parkolhatnak, a lány már egész gyakorlatiasan ugrik le a lór... thesztrálról, és indul el egykori lakása felé.*
- Fúh, ez rizikós lesz. *Néz sóhajtva Jackre, és megdörzsöli felkarjait. Fázik, hiába, elpakolta nagy okosan a kabátját is.* Előre szólok, bármi van, ne lepődj meg. *Figyelmezteti, bár aligha van erre szükség. Odalép a hatalmas bejárati ajtóhoz, díszes, ám arctalan kopogóihoz nyúl, és kopogna, de megáll egy pillanatra a keze.* Le fogják tépni a fejemet.

Vendég

-Nem a ház teszi az embert*mosolyodik el majd a kiskedvencre kicsit ő is elhúzza a száját*-Hát legalább egy ember kedvelt ott kettő hárommal megvoltam a többi meg úgy áll hozzá hogy nem is tartozok a családhoz node ez már régi dolog és igazábol nem is nagyon tudnak megfogni. Tudod..... Régebben még érdekellt hogy jó benyomást kelltsek náluk tudod Mark bácsi azt mondta hogy mindig felelljek meg mindenkinek de később rájöttem hogy ez lehetetlen, bár lehet csak én értelmeztem félre a sugallatot de akkor sok évem tellt szó szerint azzal hogy a semmit akartam bizonyítani*mondja s közbe vissza tér az arcára az oly ismert mosoly, és csak bólint egy nagyot*-Ahogy mondod hercegnő ez a dolog úgy néz ki hogy tea kávé vagy valami melegen fogyasztandó piát öntesz bele pár óráig vagy szerintem minőségtül is függ szóval inkább foglamazok úgy hogy ideig megörzi annak hőfokát.*mondja nemes egyszerüséggel kissebb mosollyal az arcán*-Ha tetszik neked adom szerelmem zálogaként*mondja kicsit ravaszabbul hozzá téve ő igazábol most használja talán másodszorra a termoszt bár nem szokott sokat utazgatni, közbe hallja hogy Lex vissza kérdez*-Öhm igen olaszba tudod anno a bácsikámmal sokat jártam erre arra. Németország, olaszország, Anglia meg egykét kissebb ország de igazábol untam nem tudom valahogy a kultúra tanulás nem volt az erősségem*mondja derűs hangon közbe most már ki ki pillant ahol tud de szemét Lexen pihenteti legtöbször*-Hmm Ilyen érveknek énse tudnák ellen állni úgyhogyn nem is mondom hogy nincs igazad*mondja közbe Zorrat nem is szólal meg csak morran eggyet feléjük miközbe mennek lefelé*-Én szivesen eltévedek csak akkor ketten tévedjünk el*mondja mosolyogva közbe figyel hogy a macska doboza se ütődjön oda semminek végül körbe néz és megáll LEx mellett*-Bízom benned*mondja csendesen majd figyeli hogy most merre tovább*-Fél óra az nem sok meg hát veled repül az idő*mondja vidáman majd valószínüleg elindulnak nemsokára elérik a dokkokat is felpattannak egy hajóra majd megint vonatozás egészen a Sirov házig meg sem állnak*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Dec. 23, 2008 4:14 pm

- A mi házunk sem mondható a legkisebbnek, de még a legbarátságosabbnak sem. Majd meglátod. *Jegyzi meg falatnyi szájhúzással, majd kávéját szürcsölgetve, kissé oldalra billentett fejjel hallgatja a fiút. Néhol felvonja szemöldökét, bólint egyett, elszörnyült képet vág. Sirovék sem nevezhetők angyaloknak, de a családon belül valamelyest összetartanak... Naigen.* Lehet te voltál a kiskedvenc. *Mosolyodik el kissé pimaszul, s ekkora kb már végez is az evéssel és ivással.* Én sem rajongok túlzottan a nagy családi összeverődésekért, de... *Inkább vállat von, kibújni ritkán tudott alóluk. A termoszról tartott kiselőadást is szépen végighallgatja, hitetlenkedve méregeti a tárgyat.* És ebbe csak folyékony halmazállapotú anyagot lehet tenni? *Bólint egyett, hogy megértette, aztán kérdez, mert lehet belelehet tenni mondjuk... Bármi kisebb dolgot ami nem folyik, vajon annak is megőrzi hőjét?* Olaszban? *Kérdez hirtelen vissza, enyhén felvont szemöldökkel. Mit keresett Mika olaszban, és mikor?* Mondd, hogy nincs igazam. *Mosolyog a fiúra,majd a daimonra pislog.* Megkapod, nyugi. *Kacsint rá, aztán némán megrázza a fejét Mika felé, jelezve, hogy bizony ő nem húzná sokáig egy ilyen kis gőgös, makacs, kényeske szibériai tigriskével. Felnevet. Kicsit összebbhúzza kabátját, bólint egyett és csomagját ráncigálva kikászálódik a vonat folyosójára. Az emberek már megindultak mind, de azért nincs akkora nagy tolakodás. Szerencsére. Válla fölött hátra pislog, lecsekkolva, hogy jön-e kedvese a nyomában.* Nyugodtan, én egyszer már megjártam ezt az utat. Szóval nem fogunk eltévedni. *Kacsint rá, alig pár perc alatt máris a fagyos vasútállomáson ácsorognak, a kilehelt levegő szinte jéggé fagyik. Kicsit félrehúzódik, bevárva Mikát.* Rendben... *Megvakarja az állát, kicsit körbepislog, még igencsak reggel van, be kell határolja ogyan is tovább. Órájára pislog.* Indulhatunk a kikötőbe. Alig félórányi gyaloglás. *Magában számigál. Aztán ha minden igaz, szépen elindulnak a hajóparkoló felé, onnan felpattannak egyre, meg sem állnak az orosz partokig és ismét csihuhu. Mondhatni kellemesen telik az utazás. Már csak a Sirov kúria előtt fog a kedves olvasó számára feltűnni alakjuk.*

Vendég

*Mosolyogva oldalra dönti a fejét*-Én örülnék , bár remélem nincs bajod a nagy házakkal amibe kevés lakos van, mondjuk én inkább így szeretem a nagybácsim eléggé magányos életet élt azt hiszem öten ha voltunk abba a benga nagy épületbe ő a nagynéni meg két oldalági rokon Markbácsi oldalárol node ők azt hiszem nincsenek ott elkölzötek valami közelkeleti városkába szerintem jobban is tették mint hogy kivárni szegény öreg halálát bár hogy miért egy 16 éves suttyóra hagyta azt már nem tudom*mutat rá ezzel magára mondjuk ő lepődött meg a legjobban amikor kiderült hogy a bácsikája ráhagyta a vagyona nagy részét bár nem lehet azt mondani hogy tiszta gazdag volt de nem is olyan szegény talán jómodu ez lenne rá a megfelelő szó. viszont ez Mikát nem is nagyon érdekli*-De vannak itt még szövődmények nőági leszármazottak és annak a családjai szerintem kölcsönösen utáljuk egymást emlékszem régebben azok a hülye vacsorák meg ünnepeljünk eggyütt napok nagyon nem voltak ínyemre, *mondja kicsit elhúzva a száját majd a termoszra néz*-Óhóó hogy ez mi? Kérlek szépen egy termosz. A dolog lényege hogy megőrzi bizonyos ideig a hőt bár azért napokig nem kell vele várni mert esetleg teljesen kihűl ami benne van de ilyesmit nagyobb utakra szerintem előnyös elhozni lkátod a kávé is még valamennyire meleg*mosolyodik el majd kicsit közelebb hajol*-És ez hercegnő kérlekszépen mugli találmány*mondja majd kcisit felnevet*-Amúgy én se szeretem azokat de ez valahogy jónak tűnik nem is tudom még hol vákták hozzám de már régen. Talán olaszba de....*kicsit elgondolkozik*-Nem vagyok biztos benne*mondja mosolyogva közbe mosolyogva figyeli a lányt és a daimont ahogy LEx beszél vele Mika néha néha bele hörpint a kávéba közbe eszik egy egy falatot de mosolyog*-Nem mondom jó érveket fel tudsz hozni*mondja vidám hangon LExnek majd megpaskolja Zorrat kobakját*-Ahogy a kisasszony mondja szóval hallgass rá mert kiteszi a szűröd*mondja mosolyogva mire a daimon csak morra neggyet majd lefekszik a duó között*-Jólvanna de akkor se kellett volna kiabálni. Viszont a külön szoba nem rossz ötlet*morran fel feléjük Zorrat mire Mika csak felnevet*-Jólvan zsörtölődj csak pamacs*mondja neki mosolyogva a srác majd LExre néz*-Te ki birnál egy ilyet?*kérdezi őszinte kiváncsisággal de látszik a szemén a viádmság a srácnak , közbe a bögréket elrakja és össze pakol majd ő ir érzi hogy a vonat lassítani kezd. a hátára akasztja a táskáját majd megfogja bólint mosolyogva*-Szerintem mehetünk*mondja miközbe megfogja a macska kosarat és beállva a lány mögé valószínüleg elindulnak a kijárat felé*-Hmm ez már nem az a bulgária amit én ismerek teljesen rád vagyok utalva ugye tudod?*kérdezi derűs hangon Lextől*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Dec. 23, 2008 3:13 pm

- Hát azért ha ezt a családi látogatást túl éljük akkor remélem lesz alkalmam eljutni hozzátok is. Nem vagyunk egyformák. *Nem akar belemenni ebbe a témába, mert tudja, hogy a fiúnak nem egy kellemes dolog a családjáról beszélni, Lex nem is kötelezi ilyesmire.* Mortyt elég lesz. *Mosolyodik el halványan, nem akar hordárt csinálni a srácból és nem is gondolta komolyan azt amit percekkel ezelőtt hangoztatott.* Az... Mi? *Nem látott még termoszt, ezért kérdez rá. Elveszi a bögrét, s közben át is adja a választott sajtos sonkás szendvicset.* Egészségünkre, hercegem. *Hörpint egyett a fekete italból, jól esik most ez a meleg lötty. Aztán sonkás sajtos szendvicsét is elkezdi majszolni, hisz mostmár tényleg csak percek kérdése és meg kell rohamozzák az ajtót.* Figyelj, ha nem ébresztettünk volna fel, akkor nagy valószínüséggel itt rekedtél volna a vonaton, egyedül. És a külön szoba is ugrott volna. Szóval örülj, hogy ébren vagy. *Oktatja ki egy kicsit, de persze nem olyan hangon, inkább kedveskésen. Iszik, eszik.* Én megígérem neki, de be is tartom. *Vonja fel a szemöldökét, majd kissé zavart pislogásba kezd és elmosolyodik.* Ennek örülök. *Maradék szendvicsébe temetkezik, mit hamar begyúr, majd a bögre tartalmát is kiissza és visszaadja Mikának.* Köszi. *Eközben jól érezhetően lassítani kezd a vonat, sőt nyikorogva fékez. A kabinban álmatag női hang szólal meg, jelezve, hogy az utasak lassan készülődjenek, a vonat egy percen belül megáll.* Remek. Akkor megyünk? *Kérdi egy futó mosollyal, megmarkolja bőröndjét és a párosra tekint.*

Vendég

[Vonata italiana Razz

]

*Kicsit felnevet*-Én megvagyok a vonattal is de a repülő biztosabb akkor ez meg van beszélve*mosolyodik el*-De nem nagyon hiszen hogy nálunk sok jófej embert ismernél meg a család nagy része amolyan .......*kicsit gondolkozik hogy fejezze ki magát*-Fura mintha csak arrogáns festmények lennének egyedül talán a keresztanyám lánya aki normálisabb de 13 éves kora ellenére már úgytünik ő is kezd elmerülni az Alasein fertőbe*húzza kcisit el a száját. Nem büszke a családra eggyáltalán nem *-Óh hát akkor még kitalálok valamit mondjuk ha bevállalom Morty-t esetleg Mortyt és a csomagot?*kérdezi kicsit oldalra döntött fejjel, majd lassan kinyitja az utazó táskáját is és kiemel belőle egy nagyobb termoszt meg két bögrét*-Hhmm nem mondom ez jól megtartotta a hőt *mondja kicsit mosolyogva majd eggyen súlyozve ki öntözgeti a kávét a bögrékbe. Miután ezzel megvan lassan vissza rakja a termoszt ésha Lexnek lesz szabad keze oda adja a másik bögrét*-Egésségedre hercegnő*mondja mosolyogva közbe még ki ki pillant a vonat ablakán*-Hmmmmmm talán a sajtos sonkásat*mondja kicsit nevetve majd ekkor jön elő a daimon aki úgytünik azonnal fel is pattan az eggyik ülő alkamatosságra figyelve a két fiatalt nomeg a macskát*-Lehet de most akkor is felébresztettetek, Külön szobaaa?*kicsit felragyog a daimon tekintete közbe ezen Mika is elmosolyodik és Lexre néz*-Szerintem ilyesmit ne igérj mert egész úton ezzel fog téged hülyíteni de ahogy látom elnyerted a daimonom szívét*mondja mosolyogva miközbe nézi Lex arcát*-És nem csak az övét*teszi még hozzá és úgytünikkezdődhet a reggeli*

Tárgy: Re: Bulgária Kedd Dec. 23, 2008 6:35 am

L&M ~ vonaton

- Tudom... *Sóhajtja, nem is azt mondta, hogy ez egy végtelenbe nyúló utazásnak tűnik már, ezt később akarta mondani amikor már a második vonaton, Oroszországban zötykölődnek.* Én már most leadom a voksom a repülőgépre. *Mosolyogja, odáig azért már szenvedés volna vonatozni és neki se tenne túl jót a több napi, folytonos alvás. Az elpiruló pofikát már nincs, hogy lássa, hisz ott guggul Morty kosara mellett, a macska még édesdeden szunyókál. Megcirógatja a füle tövét, majd visszapislog Mikára.* Hát ahhoz a kávé édeskevés. *Egy sejtelmes pillantás, mit felvált egy mosoly, így bólint.* Jöhet. *Majd ő maga is elkezd egy kicsit kutakodni.* Öö... Két féle szendvicset hoztam. Sonkás sajtost és sajtos sonkást. Melyiket kéred? *Kérdi egy kis pimasz mosollyal, a fiú szójátékán pedig felnevet, s ő is elkezdi tekintetével keresni Zorratot, aki nemsokára elő is merészkedik pont mellette.* Ne zsörtölődj már. Nálam otthon annyit alhatsz amennyit szeretnél. Esetleg külön szobában... *Hízeleg egy kicsit, majd visszakapcsolja táskáját, feltápászkodik, jöhet a reggeli.*

Vendég

[Szófia, Aravis és Deyan]
*Aravis és Deyan érkeznek vonattal a szófiai vasútállomásra. Szófiában a hó nagy pelyhekkel, de egyenletesen esik, szél nem kavarja.Mikor a vonat megáll, Deyan fogja a saját csomagját, leszáll vele, majd leemeli a lányét, majd kézen fogva lesegíti a vonatról. Aztán egyik kezében megfogja az utazóláda fülét és húzni kezdi maga után, mivel az gurulós, másik kezével meg Aravis balját fogja meg, és úgy vonulnak ki szépen az állomásról. Kiérve az utcára, Deyan magyarázni kezd.*
-Látod, abban a piros házban laktam, míg apa ki nem tagadott. Az ugyanis a Dragomir-ház. *mondja egy kis családi házra mutatva. Benne szörnyű emlékeket idéznek, de talán Aravisnak tetszhet külsőre.*
*Aztán kicsit továbbmennek, és beállnak a buszmegállóba. Ott megvárják a 42-es buszt, Deyan felsegíti a lányt meg a csomagokatés mennek vele 7 megállót. Közben Deyan kitartóan mutogat.
-Látod, ez a vidámpark... Ez az állatkert... ez a városháza... ez a legnagyobb templom Szófiában...
*mikor leszállnak, a forgalmas belvárostól kb. 3 km-re vannak. Innen Deyan tovább vezeti Aravist még pár 100 méterre, egy kis mellékutcába, és megállnak egy kis hangulatos, zöld színű, takaros kis családi háznál, ami egy kerítés mögött álll. A kerítés ajtajának kerete fából készült, a keret pedig egy vasból készült dróthálót vesz körbe. Mikor megérkeznek, szembefordul a lánnyal.*
-Hát, anya pedig itt lakik, és én is itt fogok, ha majd nyáron hazamegyek. Mit szólsz hozzá? Hogy tetszik?
*kérdezi, majd vár, hogy a lány röviden kifejthesse a véleményét, majd becsönget.*
//fagyasztás//

Vendég

-Minden útnak egyszer elérünk a céljára olyan nincs hogy végtelen*mondja mosolyogva bár őt nem zavarja a hosszú út hiszen addig is beszélgetnek egymással vannak és Mika még izgulhat pár órát hogy mi lesz amikor megérkeznek*-Majd ha finnországba megyünk akkor repcsit választunk vagy vonattal bár az méghosszabb lesz*mondja vidáman majd amikor meglátja a szemforgatást és a szavait kicsit elvörösödik arcára kiül a bűnbánat node kicsúszott a srác száján*-Máris*mondja egy kissebb mosollyal és leszedi a táskát majd a sajátját is*-Ohoho kávét én is hoztam legalábbis azt hiszem. Kiengesztelhetlek? hogy elvettem kedved eme bűnös cselekedettől *kérdezi egy kissebb mosollyal kicsit feleelve a hangját ami eléggé nevetségessé teheti a srácot , majd körbe néz*-ahm azt hiszem nemsokára ténleg vége minden megvan? macskusz, Bőrőndusz Zorratusz*kicsit megütközik a pillantása mert sehol nem látja a kis bolyhos haverját*-Hé Zorr gyere már elő *mondja kicsit körülnézve közbe úgytünik a daimon a lány mellett tűnik fel majd körbe néz*-Nem kéne még a maradék álmot is kiverni a fejemből?* mondja és ez Zorrat kegyes pillanatai közé tartozik amikor megszólal emberek között is*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Dec. 22, 2008 7:49 pm

- És még az út felén se vagyunk túl. *Sóhajtja egy fáradt mosoly kíséretében. Hiába aludták félig ezt a vonat utat, még váruk rájuk még egy, plusz a hajókázás keresztül a Fekete tengeren. De messze van Volgográd, pláne ha muglimódiban akarunk oda jutni.* Hm... Én sem panaszkodom. *Osztja a fiú véleményét. Zúsós, de nyugodt álom volt ez. Pálcájára pillant, szemetforgat, majd vissza Mikára.*
- Rendben van, főprefektus úr. Köszönöm az emlékeztetőt. Akkor leszel olyan szives és lerángatod a bőröndöm onnan? *Mutat fel arra a pontra hol a koffer hever.* Ugyanis abban van a kávé és egy kis kaja. *Áh, cseppet sem gunyoros. De azért enyhén és tűrhetően, Mikával nem lenne soha rossz.* Amúgyis lassan szedelőzködni kéne... *Vonja össze szemöldökét, s amíg ugye a fiú leszedi a csomagot, Lex megnézi él-e még a kosárkában kandúrja?*

Vendég

*Mosolyogva nézi a két kék szemet majd kicsit felkuncog*-Nem lehet kialudni ha ilyen szép lány van az ember fia mellett*mondja mosolyogva majd az órájára néz*-Hmm elég sokat aludtunk akkor *mondja vidám de még állmatag hangon ahogy elnézi de nem is baj . Közbe csak nézi a nyújtózkodó lányt ő is kicsit kinyújtózkodik így ülő helyzetbe majd megdörzsöli a szemeit mitől kicsit vöröses árnyalatot vesz fel a bőre azon a helyen, közbe a lány is fölé hajol ő egy kissebb nyaki nyújtózkodással egy puszit ad a lánynak*-llyen jól már régóta nem aludtam*mondja egy őszinte mosollyal az arcán bár lehet elaludta a tagjait de mégis tudva hogy a lánnyal így már meg is érte a dolog*-Hmm de csak akkor ha a kávét én állhatom *mondja egy kissebb mosollyal miközbe felnéz a lány kezére és kicsit ravaszklás mosolyt ölt*-Hmm a kisasszony tud róla hogy éppen szabályszegést akar elkövetni? nem tudom szabad e varázsolgatni az iskolán kívül*mondaj most már éber mosolyal*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Dec. 22, 2008 7:31 pm

*A fiú békés ábrázatán csak mosolyog, egyenlőre még ő is álmatagon pislog vissza rá, zafírkék szemei hajnali bágyadtságot tükröznek. Enyhe, kibontakozóban levő pirulást vélhet a srác felfedezni Lex arcán.*
- Úgy tűnik költői éned nem sikerült kialudni... *Kezdi először sejtelmesen, majd ismét egy puszit cuppant.* De ez nem is baj. *A pir szerte foszlik, kicsit elsápad.* Most a pillanaton. Még nem, azt hiszem még tíz perc van hátra. *Tudósítja egy futó mosollyal, majd feltápászkodik, hogy kinyújtóztassa elaludt tagjait. Nyüsszög egy sort, majd Mika fölé hajol.* Egész jól, és te? *Kérdez vissza, majd felpislog csomagjára, aztán vissza az ébredező fiúra.* Még van időnk egy kávéra meg kevés reggelire. Mit szólsz? *Ravaszkás mosoly, és ha nincs ellenvetés akkor máris emeli pálcáját.*

Vendég

*Az álmok mezején jár úgytünik a fiu nagyon jól aludt és nyugodtan nem sokat mozgolódhatott és arca is nyugodtságot tükröz majd érez valamit az ajkain. Szempilláit lassan felnyitja látszik rajta hogy még cska most tér vissza az édes álombol a még édesebb valóságba legalábbis már azért is szép mivel ilyen ébresztpt kapott. Amikor meglátja Lexet lassan elmosolyodik*-HÁt úgytünik az álommanó altatott de egy tündér ébresztett. Nem lehet ennél szebb reggelem*mondja mosolyogva majd viszonozza a puszit érzi hogy azért kicsit elgémberedett node most még nem mozog csak msoolyogva néz a lányra, egy kicsit félre néz ameddig ásít egy kissebbet majd nemsokára megint Lex szemébe néz*-Megérkeztünk? Mikor ébredtél hercegnő?*kérdezi mosolyogva közbe keze lecsúszik a lány kezére*-Jól aludtál?*kérdezi még kicsit álmatag hangon*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Dec. 22, 2008 7:10 pm

*Agytekervényeit egyenként végigrázó, hangos vonatfüttyre ébred. Órák teltek el azóta, hogy mindketten egymás karjaiban elszenderültek, az utazás első szakaszán lassacskán túl vannak, csak fusson végre célba a zakatoló mozdony. Már csak pár kilóméter. Szemöldökeit összevonva óvatosan kinyitja szemeit. Kicsit lecsúszott Mikáról, ám karjaival még álmában is kapaszkodott belé. Szemei a párás ablakra vetülnek, a hajnal lágy, hideg fénye szűrődik be rajta. Megdörzsöli az arcát, majd lassan felül, vigyázva nehogy megijessze hirtelen mozgásával a másikat. Órájára pislog.* ~Időben vagyunk.~ *Állapítja meg, a fiú felé fordul, orra szinte a mésik arcához ér, s lassan végül egy puszit nyom az édes ívvel alvó ajkakra. Suttogva.* - Ébresztő...

Vendég

*Jaj te*mondja mosolyogva a "csak egy kicsitre" közbe mosolyogva nézi a látszólag már álom határán lévő lánykát*-Persze hogy nem bánom aludj csak*mondja mosolyogva, persze a jó éjt puszit viszonozza majd átöleli Lexet. Ő még egy kis darabig nézi mosolyogva ahogy lassan az álom mezejére lép majd egy kis ideig az ablak mögöti tájat mellyet úgy szánt át a vasút mint egy mesébe. Egyszer még itt van máskor már nem is tudjuk mikor hagyta el, gyorsan és észrevétlen tűnnek el a hegyek a dombok erdők fák egy kicsit elvarázsolva figyeli a srác is majd tekintete vissza talál a lányra csak mosolyogva nézi ahogy alszik közbe közbe talán nem is érzi de szemei le le csukódnak míg végül teljesen lent is maradnak, s a fiút is elkapja az álom manó s mély álomba szenderül*

Tárgy: Re: Bulgária Hétf. Dec. 22, 2008 6:50 pm

- Csak egy kicsit. *Előtör az a bizonyos ásítás melyet percekkel ezelőtt azt hitte, hogy sikeresen visszatartott. Jóízűen ásít hát, aztán utóhatásként csillogó szemekkel pillog a fiúra, s szavain lágyan elmosolyodik, ám nem felel rá semmit. Egyszerűen nem tudja überelni.*
- Akkor ha nem bánod... *Ad egy puszit az ajkaira, amolyan jóéjt csók gyanánt. Már alig bírja nyitva tartani szemeit, fejét ismét a fiú mellkasába fúrja, s végre lecsukja azokat, a vonat zakatolása, azölelő karokban való pihenés csendben ringó bölcsőt idéz. A zajok egyre távolodnak, fejecskéjen lassan kicsit oldalra billen ahogy álomba szenderül. S talán fel sem ébred a leszállásig.*

Vendég

*Alexej otthon ünnepli a karit miután sikeresen hazaért.* Laughing

Vendég

*Csak bólint végülis nem kell beszélni róla nemsokára saját szemeivel tapasztalhatja az orosz telet és persze a vidéket is, az ásításon elmosolyodik*-A hercegnőm csak nem állmos lett?*kérdezi lágy hangon majd bólint eggyet*-De szerintem ezen érzéseken de belőlem csak te tudsz ilyeneket felhozni,*mondja mosolyogva szemével néha ki ki pillogva az ablakon de utána azonnal vissza Lexre, közbe amikor a mellkasába turja a fejét cask lányan végig simít a haján,*-Hát aludj csak nyugodtan én örködök az álmaid felett, ne is bánkódj miatta itt leszek el se mozdulok*mondja meleg hangon szemei kissé talán csillognak is miközbe az ablakon beszivárog egy egy kissebb fénycsóva ami megvilágítja félig a fiú arcát sejtelmesen a kérdő pillantásra és kérdésre mosolyogva válaszol*-A világ kevésbé riasztó hely, mert létezel.*mondja válaszul és fejét a lány vállába fúrja kissebbeket szívva a hideg levegőböl*-És így is érzem*suttogja még csendesen*

Tárgy: Re: Bulgária Vas. Dec. 21, 2008 8:25 pm

- Hát... Majd meglátod. Én is. *Nem akarja ezt különösebben taglalni, mert ezen lehetne vitatkozni hajnalig is, de nem akar. Szavain szeliden mosolyog, s közben érzi, hogy ismét előjön a vonatozáskor oly megszokott kis kór... Az álmosság. Elnyom egy ásítást.* A költészet ezen is alapszik, nem? Óó... *Rendesen elpirul, tűntetően a fiú mellkasába fúrja az arcát, s mikor úgy érzi "elvonult" a veszély, visszapislog rá.* Lehet, hogy ebből alvás lesz. Vonatúton nagyon hamar elalszok. Nem tehetek róla. *Suttogja kicsit egykedűen, msot nem szeretne elszúnyókálni, pedig tudja hogy végülis ez lesz belőle. De legalább az Ő karjaiban tér álomra.* Tessék? *Szemhéjai az idegen szavak hallatán felpattannak, a lány pedig Mikára emeli kérdőn a tekintetén, közben kedves mosoly fut végig ajkain. Van egy sejtése milyen nyelven szólhatott most hozzá a fiú, de hogy mit mondott... Hátha kiderül.

Vendég

-De biztosan megvannak a maga szépségei. Elvégre egy ilyen szép lánynak csakis szép lehet a szülőföldje. Szeretem a telet*mondja végül lágy mosollyal közbe elhelyezkednek Mika nem is akar szétválni a lánytol a mondatán kicsit elmosolyodik majd az eggyik ujjával végig simít a lány állán*-Azt hiszem én is. De fel kell ellene készülni mert a végén még elsodorhat*mondja egy lágy pillantás keretébe majd kicsit felnevet*-Nem hinném hogy jó költő lennék, tudod csak a szívből jövő dolgokat tudom kifejezni ha az lennék te lennél a múzsám*mondja egy kissebb huncut mosollyal közbe hallgatja ahogy a vonat csak Tramtrammozik a sineken néha pedig megszólal a kürt ami kicsit mindig jobban megdobogtatja a srác szívét.*-Hmm a suliba biztosan nem. Inkább néznélek amíg alszol és el se mozdulnék mellőled*mondja lágy szinte suttogó hangon*-Maailmassa vähemmän hälytys, koska olet olemassa.*mondja és észre se veszi hogy saját nyelven szólalt meg csak csillogó szemekkel nézi Lexet*

Tárgy: Re: Bulgária Vas. Dec. 21, 2008 8:03 pm

- Annyira nem elragadtató... *Sóhajtja, most igazából ő sem fél, izgulni sem izgul, még csak a vonaton ülnek. Hátra van még egy hajóút és még egy kis csihuhú. Tehát most este van, akkor... Másnap délre jó ha megérkeznek. Egyik karját átdobja Mikán, arcát pedig felé emeli, lassan megtalálja a tökéletes poziciót. A buksijára nyomott puszin elmosolyodik.* A vihar nem bánt... *Mint kisgyerek szájából, úgy tör most elő belőle eme banális mondat.* De költői vagy ma... Nem írsz te titkon verseket? *Kérdi tök komolyzn és őszintén, mert amiket a srác mond mostanában... Hűha.* - Ühüm... *Csak ennyit gügyög az utolsó mondatra, ő is érzi ahogy a vonat siklik alatta a sineken, s egyre inkább gyorsul, cincogó, ütemesen kattanó hangokat kiadva. Lehunyja szemeit, vonaton alszik el a szentem a legkönnyebben... Pláne ha dúdolgatnak a fülébe. Egy ideig elhallgatja, majd megkérdi.* Csak nem elakarsz altatni, aztán visszaszökni a suliba? *Szemei még mindig csukva, arcán egy mosoly jelenik meg.*

Vendég

*A puszira elmosolyodik viszonozza is majd ő is kinéz az ablakon amerre Lex. Mosolyogva hallgatja a lány szavait*-Biztos szép lehet, de szerintem látni fogjuk, kiváncsi vagyok milyen lehet*mondja kissé elvarázsolt hangon most nem tud izgulni vagy félni, csak magához öleli a lányt s fejét az övére hajtja. A két fekete egymásba olvad szinte egyként látszódik ebbe a pillanatba Mika még ad egy puszit a lány feje búbjára majd vesz egy mélyebb levegőt*-Lehetséges hogy vihar lesz.. De nem félek te vagy a fontos, ha csak egy sziget vagyunk a háborgó óceán közepén akkor se fogunk megtörni*mondja mosolyogva bár belül ő is fél node le fogják győzni*~le kell győzni a félelmünket~*sugallja magába most nem is akar előre gondolkozni elég ha kapaszkodik a lányba csak arra gondolva hogy csak ők ketten vannak és semmi más.Érzi ahogy a vonat lágyan de annál sebesebben megindul egy pillanatra lehunnya szemeit*-Elkezdődött,*mondja lágy hangon közbe mintha hallkan dúdolni kezdene valamit mintha valami népi ének lenne vagy talán vers, ki tudja*

Tárgy: Re: Bulgária Vas. Dec. 21, 2008 7:43 pm

- Akkor ezt megbeszéltük. *Mosolyogva húzza el a kabin ajtaját és merészkedik beljebb a szűk kis helyiségbe. Csomagját eleresztve elnézi ahogy Mika felpakolja.* Köszi. *Egy puszi a jutalom, Mortyt is elhelyezi valahogy magamellet, a macska úgy tűnik megszokta ezt az állapotot, már nem kaparja a kosár oldalát, se nem vernyog, beletörődött. Aztán pedig ő maga is lehuppan kedvese mellé. Rápislog, szavaira csak bólint és közelebb bújik hozzá, hisz nincs túl meleg, meg amúgyis mennyivel kellemesebb így utazni. Egy mély levegőt vez ahogy az ismerős illatot érzékeli, lágy mosoly szökik arcára. Az ablakra pillant.* De szép... Otthon is biztos tiszta hó minden. *Jegyzi meg csendesen, majd visszapislog a fiúra. Kicsit elkerekednek szemei, ez a költői megállapítás... egyszerűen mesés volt.* Ahogy mondod... *Suttogja. Fejecskéjét a mellkasába túrja, majd halványan elmosolyodik.* Én sem félek. Bár... egy más jellegű vihartól azért tartok. *Alig érthetően nyögi ki. A vonat pedig ezzel megiramodik, füttyögve, pöfékelve indul el útjára, minden egyes megtett méterrel közelebb hozva a szerelmeseket arra a helyre, mely most talán a legtöbb meglepetést tartogatja számukra.*

Vendég

*Derűs mosollyal az arcán követi Lexet majd amikor felérnek a kocsira megkezdődik a kabin vadászat. Úgytünik végül a lány szemfülessége megint nem hagyta cserben a párt. Mika a lány kérdésére csak mosolyogva bólint*-Ha neked igen akkor nekem is, *mosolyodik el lágyan majd megfogja a lány csomagját*-Szerintem felrakom ide őket*mondja majd persze csakha LEx megengedi akkor felrakja a csomagok helyére ahogy a sajátját is. Időközbe úgytünik Zorrat helyet talált magának valamelyik ülés alatt legalábbis ahogy Mika látja a fehér farkinca kilóg, csak mosolyogva lehúzza maga mellé a lányt majd jön a vonatsíp*-Indul az utazás. Sóhajt fel de szemei csillogásán látszik hogy most boldog úgy érzi hogy amig ketten vannak nem lehet semmi baj a lány közelsége biztonság érzetet kellt a srácba, kinéz az ablakon majd elmosolyodik*-Hát úgytűnik fehérbe búcsuzunk a várostol*mosolyodik el majd egy pillanatra lekonyul*-Akárcsak ezek itt úgy hullanak el életünk hópelyhei is*mondja majd egy szelíd mosolyt ölt és a hideg jégvirágos ablakrol a lány arcára vándorol a pillantása*-De ha azzal vagyok akit szeretek akkor felőlem lehet tomboló hóvihar is mert nem félek*mondja csendesen de most annál magabiztosabban*

Tárgy: Re: Bulgária Vas. Dec. 21, 2008 7:24 pm

- Nekem is megfelel. *Bólint egyett, végülis szeret vonatozni, bár nem túl sűrjen szokott. Az őt ölelő karokba menekülni, az arcán elcsattanó puszin pedig szeliden elmosolyodik. Mennyire jó érzés mikor érzelmeink párra találnak, s ez által magunk is. Ahogy végigtúr fekete hajában, jól megszokott borzongás fogja el.*
- Rendben... *Ezzel megmarkolja kofferét és megindul a fiúval az egyik szerelvény felé. Felkapaszkodik, majd hátranéz, vele tart-e kedvese? Kezdődik a kabin keresés... Mert ugye igényesek vagyunk és lehetőleg kettesben szeretnénk utazni. Kábé a szerelvény közepéig vonszoljá magukat a csomagokkal együtt, míg ráakadnak egy kisebb, kopottabb, de kétszemélyes kabinra.* Megfelel? *Csillant egy mosolyt a fiú felé. A vonatfütty közben a csípős levegőbe hasít, máris hópelyhek szállingóznak odakint.*