Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Jún. 24, 2009 7:12 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Diák Hozzászólások száma : 17 Kaszt :

Állandóan ezek a sejtelmes szövegek Sheena, nem is te lennél. *szól le fentről, csipőre tett kézzel. Megszemléli a klán tagjait, valaki közeli, valaki pedig távoli rokon. Hogy kit mennyire ismer, abba most ne menjünk bele. A lényeg, hogy odalép a kéményhez, és belekukkant. Nem lát semmit, csak az üres setétséget. Pálca elő, és becéloz a közepébe.* Invito medál. *semmi, a tárgy erősen mágikus. Affrancba! Ledobja a táskáját az udvarra, és belemászik a kéménybe.* Mindjárt jövök. *int aztán eltűnik a lyukban. Bent megtámasztja magát, és világít a pálcával. Hát persze, hogy szinten az alján van felakadva a varázsszer. Szépen macskamód mászik lefelé, mindig kitámasztva lábával és hátával magát, de igen kormos a kémény téglafala, és megcsúszik. Estében még elkapja a medál lánc részét, és magával rántja. Kintről csak csörömpölést lehet hallani.* Jól vagyok, jól vagyok! *kiabál ki, aztán kicsörtet az udvarra a főkapun Jack nyomában.* Hát ez meg ki? *kérdezi, aztán hall valamiféle bemutatkozást is.* Ja oké, nekem jó. Jessa McFrarland vagyok, remélem egyszer dr. McFarland. *A hölgy képe igen maszatos, amit sejt, ezért elmázolja a kormot a dzseki ujjával, aztán felkapja a fejét* Mocsár? Ott biztos találunk valami ősi ereklyét. Utána fogok olvasni, de annyi már is bizonyos, hogy a mezopotámia kultúra nem messze volt innen, és Hamurappi törvénytábláját azóta is keresik. Talán erre van a sírboltja. A szófiai könyvtár majd választ ad. *Bólogat a most már biztos szaktársának.* Én kérek sütit. *nyújtja előre kormos kezét a lány felé.* Egyébként felőle mehetünk befelé. *Int, és megindul a többiek nyomában.*

Diák Hozzászólások száma : 56 Kaszt :

*A szőke leányzó cseppet sem sokkol le Sheenán, hiszen talán még ő a legelfogadóbb vele, mivel Keitha sosem kedvelte igazán. Megvakarja a fülét, látva, hogy valami ismeretlen fiú érkezik, és hátraveti haját. Kedvesen rámosolyog, de még a fiú megjelenése előtt válaszolgat.* - Az remek lesz, köszi lányok. Vicces lenne, ha egy szobába kerülnénk. *Jegyzi meg, bár erre nem sok esélyt lát, hiszen a Roxfortban, a Beauxbatonsban de még a Drumstrangben is házak szerint vannak a hálókörletek, így valószínűleg csak Jessával osztozik majd a szállásán. Csak arról feledkezik meg, hogy ezen iskola nem minősül semelyik másiknak, mint úgy mindig a legfontosabb részletről.* - Sziamia, Moyra vagyok, bár már biztos megelőzött a hírem. *Szempillarebegtetés, és újabb hajigazítás.* - Te figyusz, Jessa, nem jönnél végre le? Ne legyél már ilyen izé, elrontod a nagy családi belépőnket! *Nyaggatja unokatestvérét, miközben az övként használt nyaklánccal kezd lasszózni maga előtt, ekkor fogja fel, hogy mivel is szórakozik.* - Hopsz. *Halkan szisszen csak fel, aztán mikor Sheena Árnyékról kezd beszélni, megvakarja a nyakát. Kicsit kellemetlennek véli, hogy nem látja őt, pedig gyerekkora óta egyik leghőbb vágya, hogy láthassa, de tudja, mit kéne ahhoz átélnie.* - Jessa, helyes volt a pilóta? Igazán megadhatnád a címét, mert most a régies szerelmek a szépek. Szerelmes levél, vers, lánykérés... mind olyan édesek. *Mondja két tenyerét egymásba kulcsolván, és felemelvén bal lábát. Áhítattal pislog felfelé, ha a lány még nem jött le, aztán elindul Jack nyomában.* - Nahát, ez igazán érdekes. *Vág a fiú szavába, majd folytatja.* - És hol itt egy ruhabolt? *Kérdezi előhalászva az almás sütit, amivel persze csak később kínál körbe mindenkit.* - Jártatok már Jakartában? Anya elküldött, hogy adjam el valami varázsgömbjét ott, az indonéz varázspiacon, és nagyon szép hely.

Tárgy: Re: Udvar Kedd Szept. 15, 2009 7:30 pm

*Hogy kedves lenne? Semmiképpen. Egyszerűen kötelességtudó, ennyi az egész. Hogy körbelengné a halál aurája? Aki nem egszer megjárta azt, mindkét oldalról megismerve annak kisebb-nagyobb rákfenéit, az nehezen mossa le mindezt magáról.Bár az az igazság, hogy a Naxeldires fiú élvezettel füdőzik, no nem a vérben, mert azt még nem próbálta, de a különböző halálközeli élményekben mindenféleképpen. Nemrég a démon szedte szét, előtte egy lidérc szállta meg, a kettő között ő lökött egy gyermeket a lidérc karmai közé. Jack Darkfield és a sötét kis titkok, a hatalmas könyv, levéltári, pontosabban tiltott részlegbe történő hozzáférés.. Rengeteg olyan dolog van,. amit talán ki se néznének a cingár, szikár, gyengének tűnő fiúból.* -Az istálló arrafelé található, a htesztrálok kint vannak a karámban. *mutat a megfelelő irányba.* -Nincs messze, addig megvárunk. Legalább mindenki földet ér.. *erőteljes célzás és sanda oldalpillantás Jessa felé. Keitha szavaira Odron idegesen fújtat egyet, és karmait kiengedve a lány felé kap.* -Ocelot. Nem holmi házicicus. És mellesleg, a kötelességem. Meg, az iskola nem járna jól azzal, ha az őrdémonok, és egyéb, éjszaka szabadon járó lények szétmarcangolnák a legújabb ideérkező diákokat. Ki tudja milyen tehetségeket küldenénk úgy túlságosan is hamar a túlvilágra. Ó, nem. Mindennek megvan a maga ideje és helye. *szemei hideg jégpáncélként feszülnek, hangja hideg, száraz, szinte kígyószerű sziszegésbe megy át, ahogyan a lehető legtermészetesebben beszél. Amikor a csörömpölést hallja, a füle botját sem mozdítja. Ha a lány már most össze akarja törni magát, akkor csak tegye. Mikor aztán visszaér a lány, a fiú hátrasandít a válla felett, végigméri a lányt.* -A zuhanyzó a folyosó végén lesz majd, ahol a várószobák. Ott fognak ma éjjel aludni. *aztán visszafordítja a fejét a főkapu felé.* -A mocsárban továbbra sem hasznos mászkálni. Remélem Skótföldre is eljutott a hír, mely szerint Daronel Deneira úgy döntött, elfoglalja a világot. Iskolánk első számú célpont, a kegyencek a mocsáron túl vannak. *aztán Moyra felé fordul. Mintha egy cseppnyi véla vér lenne benne, vagy talán csak a viselkedése furcsa. Minden esetre Jack belöki a nagy ajtót, majd beengedi a leányzókat.* -Harmadik emelet, lány Várószobák. Ruhabolt Nellondban, ahova majd hétvégén levisz a cukifiú Jozef. *mondja, cseppet gúnyosan, majd emgforgatja a szemeit, és felkíséri a lányokat, szépen elhelyezi őket a szobában, majd szépen nyugovóra tér ő is, dolga végeztével, hiszen későre jár. Persze a nyugalom egyenlő az újabb és újabb könyvek tanulmányozásával.*

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*Egy ír tündérsárkány hátán érkezik meg a kúria fölé. A sárkány nem a szokványos agyaras-szarvas teremtmény, hanem egy lila testű, hatalmas manga szemekkel megáldott szépség, pávaszerű karcsú mozdulatokkal. Éppen lanyha szárnyrebegtetéssel vitorlázik a szél hátán, de ez csak ösztönös cselekvés, mozgását mágia irányítja. A nyakában ülő lány kezében egy alig látható kék ostor jelzi, hogy Kathrina ösztökélhetné is hátasát, de csak lágyan legyezgeti, és gondolati úton kommunikál vele. Leszállnak az udvarra, a lány pedig könnyebb ugrással a földön terem a hátáról. A homlokát a fenséges őshüllő fejéhez érinti.* ~Köszönöm a fuvart Tarialla.~ *A sárkány valószínűtlenül hosszú szempilláival rebegtet, majd elrúgva magát a pázsitról, jó néhány helyen felszabdalva azt. Vessünk szót az utána integető lányról. Bár igen fiatal, mégiscsak ő lesz az elemi harci mágia tanár. Legalábbis az egyik. Hogy a másik ki, arról még nincs sejtése. Kathrina kiengedi eddig összefogott haját, és szabadjára engedi aranyszín fürtjeit. A hölgyemény roppant szépséges, zöld szemei macskáéra emlékeztetnek. Ha már macskáról van szó, megoldja iszákját, melynek mélyéről halk nyervogás hallatszik, majd füstpamacs száll fel. Két apró tappancs jelenik meg a mágikus tarisznya szélén, és egy vörös macs dugja ki a fejét. Lehuppan a földre, és bűnbánóan néz fel gazdájára. Maga köré tekeri farkát, és karmos kis lábait felhúzza, mintha ember lenne. Csak apró, mókusszerű szőrös fülein áramlik továbbra is nagy pamacsokban a füst. A lány önkéntelenül is felnevet* Ne csináld már Manó. Nekem is kényelmetlen volt az utazás, de ha nem a sárkány hoz, akkor még mindig Írországban lennénk. A térkapunyitáshoz amúgy sem értek. *A kis állat természetesen semmit sem ért a dologhoz, inkább játékosan megindul, és a közeli galagonyabokor termékeit kezdi majszolni nagy lelkesedéssel, és már el is felejtette az utazás viszontagságait. Kathrina nem is bánja, csipőre tett kézzel halogatja a kopogtatást.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

*Szintén a magasból érkezik, szelek szárnyán egy hölgyemény. Vörös, kiengedett haja csak úgy lobog a görög nő után, aki történetesen egy különleges teremtményt lovagol meg. Lóról van szó részben, de a sörénye, mintha csak szélből lenne, a teste pedig szinte áttetsző, de mégis látszik. Könnyedén landolnak a földön, a patás lábak felveri a kissé lucskos földet hátrafelé, egész nagy füves darabokat szakítva ki az anyaföldből. Lendületes ugrással ér földet. Lábán lovaglócsizma, aminek nem árt a kosz és a sár. Ruházatát tekintve előnyösen áll narancsvörös hajához a bordó szín, ezért így is van öltözve, egy kellemesen kivágott, csínos aranymintás felső, és egy bordó, épp a csizma vonaláig érő bárnyos nadrág. Készült a hűvös időjárásra, mivel az itteni idő merőben más, mint amit megszokott odahaza. Sejtette, hogy a fürdőruhára nem lesz túl gyakran szükség. A ló hátát kicsit megpaskolja.* -Köszönöm szolgálataidat Mentus, remélem még találkozunk. ~Amikor csak hívsz.~ *Hallja a választ immár a fejében. Apró meghajlás a fennséges állat előtt, aki távozóra fogja, és az végül elveszik az ég kékjének kontúrjában. Hölgyeményünk megragadja a magával hozott kis bőröndöt, hiszen többi holmiját már előre küldette az elmúlt napokban. Elemi harci mágiát fog oktatni a kiváló szélmágus, aki nem mellesleg a víz eleméhez is elég jól ért. Ezzel ugyan ellentétes vöröses viselete, de mit lehet tenni, az ízlés nem mindig passzol a tehetségez. Vele állat nincs, ellenben aprót dobbant a földön egy méretes varázsbottal, melynek magjában valamiféle furcsa anyag kavarog, vibrál. Talán alig ismeri valaki ezt a fajta drágakövet, mely szinte anyagtalannak látszik, de tökéletesen felerősíti a szél energiáit, és jól összpontosítja, amikor szükség van rá.* ~Indulhatunk Filius. Igen, meglátjuk mit lesz itt.~ *A gömb picit vörösesen felizzik, amikor kommunikál a bottal, ugyanis ez nem egy szimpla varázsbot. A drágakő egyben lélekkő is, mely egy ősi mágus tudását rejti magában és segíti már évek óta a fiatal nőt. Amikor aztán meglátja a közelben lévő vele hasonló korú, de mégis talán fiatalabb nőt egy pillanatra megtorpan.* ~Másik tanár lehet.~ *Felé indul végülis. A bot aprókat koppan a földön, miközben halad, a járás ütemére.* -Üdvözletem Elenia Kyriake, tudtommal Elemi Harci Mágia tanát. Netán önt küldték elém, hogy a lakhelyemhez vezessen? *Méri végig kissé fennsőbbséges tartással a nőt. Nem ismeri még, ezért valamelyest tartással viszonyul hozzá.*

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*A kis macska familiáris szemezget, bár nem mintha szüksége lenne rá. Egy-egy nagyobb nyelés után büfi, aminek hatására lángnyelvek csapnak ki a szájából. Gazdája most oda se figyel rá, egyre csak a zsebóráját nézi. Ejtsünk pár szót a ruházatáról. Bár kellemes és bájos teremtés, viszonylag fiús az öltözéke. Fehér tört ing, viszont felöltő és vászonnadrág, végül egy szarvasmellény ami zárja a ruhatárat. Vélhetően azért, mert praktikus viselet, ezen felül igen kényelmes. Várakozik, hátha megjön az a bizonyos Mediaris, aki az elemek úrnője itt az iskolában. Bár még csak 4 óra, Kathrina nem az a türelmes alkat. Húzza a száját, hogy várnia kell, még ha ő is érkezett előbb. Szárnysuhogást hall, és lehúzza a fejét egy szürkebagoly útjából, ami egyenesen a válla felé tartott. Bosszankodva néz oda, a bagoly pedig leszáll elé egy sziklára, és odatartja a lábát. A lány elveszi a rácsavart apró pergamendarabot, és rövid olvasás után földhöz vágja azt.* Hát ezt nem hiszem el, hogy még itt sincs nyugtom... *fakad ki szinte üvöltve.* Nem képesek békén hagyni az embert... *Felveszi a papírt, firkant rá pár sort, és majdnem hátsón veri szerencsétlen baglyot, hogy viheti a választ. Aztán látja hogy valaki más is érkezik az udvarra. Gyorsan visszaparancsolja Manót, aki kérdő-vádló nyávogással habozva nem indul meg elsőre, de aztán kínlódva odasomfordál a lányhoz. Kathrina hüledezve nézegeti a varázsbotot, ami a nála idősebb nőnél van. Az már igen. Nem mondja ki, de arcán látszik az elsmerés. Mozdul, de nem lép előre, csak szélesen vigyorogva megrázza a fejét*
Á, dehogy. Ezek szerin én vagyok a másik. *Helyesbít* Mármint a másik elemi harci mágia tanár. Így aztán nem vagyok holmi kalauz. Arra már én is várok egy ideje. Megbeszéltük levélben ezzel a Mediaris nevű nővel, hogy ötre itt van az udvaron. De ezt a pofátlanságot, hogy nem néz ki az ablakon, hogy már itt vagyok. Pedig igazán kinyöghetné végre, hogy mi merre, mert már nagyon unom. *Kezével a kúria felé suhint, amitől egy lángnyelv indul meg az egyik lezárt torony felé, majd amikor eléri csúcspontját, detonációban teljesedik ki, és berobbant pár ablakot.* Ha erre nem figyel fel, akkor semmire. *vonja meg a vállát hanyagul.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

*A baglyos esetről még épp lemarad, ami kár, hiszen biztosan fűzzött volna hozzá egy-két szót, meg érdekelte volna, miért is ennyire paprikás az új kolléga. De hát így járt, erről most lecsúszott. Szóval hát határozott léptekkel érkezik meg a mint kiderült újdonsült kolléga felé. A lángnyelveket hányó macska érdekes különlegesség, bár úgy fest, hogy az ő bontját is érdekesnek látja a kolléga.* -Filius, szolgálatára. Te csak ne legyél más szolgálatára. *Dorgálja meg finoman a varázsbotot, ami persze nem túl jó lépés, hiszen nem épp szolga, hanem inkább társ. Nem véletlen, hogy egy pillanatra meg is rázkódik és vörös fényben izzik fel a drágakő körüli örvény.* -Jól van na. *Morogja, majd kezet nyújt a másik nőnek.* -Értem, akkor hát örvendek a szerencsének, úgy hallottam, előzőleg nem volt túl nagy a hozzáértés...de amint látom itt nem lesz gond. *Céloz ezzel a kilőtt tűzcsóvára, mivel a másik hölgyemény nem teketóriázik túlzottan. Az akció hatására el is mosolyodik és elismerően biccent.* -Igen...talán erre már előkerül az a nőszemély. Úgy tudom, hogy valami fél-tünde, fél-véla keverék...nem szívlelem ezeket a kevert fajokat. *Igaz, hogy ő maga is negyed-véla, de épp csak minimális mennyiségben, és ettől még lehet egész kicsit mondhatni rasszista. Viszont a nő neve végül csak nem derül ki, ezt egy picit hibás dolognak véli azért.*
-Netán...a bemutatkozás megfelelő lépés lenne addig is, amíg várakozunk. Nekem nem mondtak időpontot, de ha nem érkezik meg valaki rövidesen, akkor a másik torony ablakai egy könnyed széllökés áldozataivá válhatnak. *Mosolyodik el. Na igen, ő is könnyen pusztít, egy elemi mágustól ez nem is meglepő dolog.* -Ha más nem keresünk szállást 5 percen belül. Én már kiadtam, hogy hol és milyen rezidenciát akarok, ha nem teljesítették, akkor itt sem vagyok! *Jelenti ki dacosan, kissé felszegett állal, miközben a tölgyes felé pillant. Talán oda kért magának helyet? Vagy csak nézelődik, nem lehet tudni. Aztán a kúria felé pillant újfent, ahol az ablakok renoválása már meg is kezdődött szorgos manók keze munkájaként. Végül újra a macskára pillant.* -Ha jól sejtem valamiféle familiáris? *Teszi fel kérdését, bár szinte biztos a válaszban, ennyit illik tudni egy vele egy körú nőnek, de mégis csak az a biztos, ha kérdez. Manapság már elözönlötték ugyanis a daimonokkal rendelkezők a világukat, és szinte mindenhol efféle lélekdarabokba lehet botlani. Felháborító!*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 17, 2009 2:44 pm

*Mikor észreveszi a lent toporzékoló nőket, akkor azonnal megérkezik temrészetesen a nő. De hogy nézne ki az ablakon? Nehezen, hogyha éppen a lakosztályában van, és az a labirintusban van. És az ablaka nem éppen az udvarra tekint, nem azt mutatja, mágikusan sem. Éppen az előcsarnokban jár, amikor észreveszi, hogy a páros megérkezett.* ~ Most? De hát… Ó! Csak nem erősségük a pontosság. Se baj… Inkább előbb, mint később. ~ *Gondolkozik magában, gyorsan forgatva a szavakat, és lassan ki is lép az udvarra, a páros felé sietve. Egy halványkék, vagy inkább lilás hosszú selyem ruhát visel, a földik ér, de könnyedén mozog benne, egyszer sem botlik el, és nem is fog, hozzá van ehhez szokva. Hosszú, sötét haja ki van engedve, és a léptei után gyöynörűen mögötte úsznak a levegőben, mint a selyem. Különleges szépség, annyi szent… A vére is mutatja.*
- Üdvözlöm Önöket a Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában. *Kezd bele a formalitással, de a többit át is ugorja.* - Aurora Valanthe Mediaris vagyok, és hogyha jól sejtem, akkor önök az új Elemi Harci Mágia tanárok. Elnézést, hogy nem jöttem maguk elé, csupán úgy tudtam, hogy ötre érkeznek. Legalább is magában biztos voltam. *Fordul finoman a Kathrina felé.*
- Mióta várakoznak? *Kérdezi, miközben a csomagokra pillant.* - Esetleg a csomagokat most is a szobájukba tudom küldeni, míg magukat bekísérem. Megengedik? *Kérdezi a nő, felvont szemöldökkel, pálcája finoman a kezében, hogyha igenlő a válasz, használhassa egy-egy intéssel a csomagokra.*
- Ha jól sejtem, akkor már biztosan fáradtak, és a lakosztályukra lennének kíváncsiak. Bizonyára mindennel meg lesznek elégedve. Még nem láttam az elkészült lakosztályuk, de a berendezés, hogyha jól tudom, a maguk ízléséhez van csiszolva... És ha megkérhetem, az ablakokat és a kúriát ne rombolják le, még mielőtt berendezkedtek. És azután se. *Kicsit szigorú pillantást vet, a szőke nő felé, hiszen felőle hallotta azt, hogy könnyedén feltünést kelt, ha valami nem tetszik neki.. *

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

*Megrázza Elenia kezét, és bólint* Kathrina O'Brian vagyok Írországból. *elneveti magát, és csipőre vágja a kezét.* Hát mit mondjak, nem szoktam visszafogni. Ami a szivemen, az a tűzgolyómon. Otthon is úgy ismertek, hogy először lövök tűzgolyót, aztán kérdezek. De hát olyan jóóó rombolni. De hát végülis erről szól a mágia, nem? *Kérdezi, bár a kérdés költői. És még mindig várnak.* Hát az előző tanárokról dunsztom sincs, de nyilván nem passzoltak, ha most mi vagyunk itt. *Végigméri a másik nőt, és nem teszi szóvá a kettőjük közti korkülönbséget. Csak annyit tud, hogy Elenia levegőmágus. Hát nem csoda, a légmágiákhoz kifinomult tudás kell, nem pedig az a nyers erő ami a zabolátlan tüzet küldi pusztító útjára. Gondolatban vállat von, végülis jól van ez így, majd kiegészítik egymást. Lepillog a sziszára* Ja hogy ő? Igen, ő Manó, egy külső elemi síkról idéztem meg. A komponens ami kellett hozzá, igen fájdalmas volt, ami a megszerzést illeti. *Felhajtja a fehér ing mandzsettáját, és felhúzza a selymet az alkarjáig. Csúnya égési és karmolási sebek éktelenkednek, talán örökre megmarad a helyük. Felvonja szemöldökét a beszélő varázsbotra, aztán bólint a botnak, ami butaság, mert a botnak nincs szeme. De hát főhősnőnk nem egy iq bajnok, viszont azért nem lepődik meg jobban, mert a drágakőmágia a tapasztalt elemisták sajátja, csak neki nem volt türelme még foglalkozni vele.
Nyilik a kúria kapuja, és végre kifárad a kalauzuk. Katharina letörli a bosszankodó arckifejezést az arcáról, és alázatos mosolyt vesz fel. Szinpadias mozdulattal nyújt kezet.*
Tiszteletem az igazgatóhelyettes hölgynek. Katharina O'Brian vagyok, a fiatalabbik elemi harci mágiás tanár. Ugyan, semmi gond, szivesen várok. *szemenszedett hazugság, de nyalásban világbajnok.* Nekem nincs sok csomagom, majd utánamküldik Írországból. Most csak egy éjszakára maradok, hogy körülnézzek, aztán majd a hétfői órám előtt érkezem pár órával. Majd lesz még időm berendezkedni. *Bizalmaskodva hajol közelebb* Te öregem, nincs itt valami büfé? Valami kávé vagy frissítő kéne, mert porzik a vesém és vattát köpök. *Elvileg ha megkapják az eligazítást, akkor távoznak is az udvarról.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

*Végül a név is kiderül, amit igyekszik megjegyezni magának, ha már kollégák lesznek, aztán majd kiderül, hogy mekkora sikerrel fog ez menni.* -Végülis, ha úgy vesszük jó tudni, hogy mikor ne kerüljek az utadba. *Mosolyodik el, mostmár valamivel szélesebben. A költői kérdésre csak bólint egyet, hiszen erre nem is érdemes válaszolni. Tökéletesen egyetért. Az elemi mágia az egyik legpuszttítóbb mágiafajta, egy elemista ritkán húzza az időt védekező varázslatokkal, sokkal inkább támad, és nem feltétlenül figyel a következményekre. A cicával kapcsolatos válasz hallatán elismerően bólnt, afféle idősebb a fiatalabbnak "ez szép volt" stílusú pillantással.* -No igen, az efféle mágiák magunkhoz hívása sosem egy könnyed ki játékocska, remélem, hogy ezt majd a diákoknak sem kell magyarázni, és annyit már tudnak az elemekről. *Ekkor veszi észre a távolban már közeledő nőt. Picit felszalad a szemöldöke, hiszen látszik rajta a véla vér, de egyben hegyes is a füle. Félvér...keverék...korcs. Kicsi összeszűkíti a szemeit, látszik, hogy nehezen fogja vissza érzelmeit, mármint közelről, de aztán kénytelen ellenszenvét legyőzni. Amikor Aurora hozzájuk ér már nem látszik rajta semmi, úgy fest, hogy a leplezés megy neki, ha szükség van rá. De ha valami éles helyzet lenne...na az egészen más helyzet. Arra majd rátérünk akkor, ha szükség lesz rá. Úgy tűnik neki, hogy Kat is hasonló taktikát űz, hiszen előzőleg még a fél iskolát fel akarta nyújtani, most pedig olyan, mint a kezes bárány. A főnökkel nem árt finomnak lenni. Végül aztán meg is szólal.*
-Elenia Kyriake, görög honból. *Mutatkozik be, bár sejthető a neve, hiszen tudták, hogy jönnek, és ő akkor már csak a másik lehet, mivel Kat is bemutatkozott. A csomagjára nemet int.* -Köszönöm, kézben elfér, nem kérek hordárokat. *Kissé kimért, ezt érezheti rajta nő, de veheti csak hűvösségnek is, nem lehet érezni belőle a mélyen fortyogó gyűlöletet.* -Be? Köszönöm, de úgy tudom, hogy idekint hozták létre a lakhelyemet, vagy netán még nem készült el? *Az utolsó szónál egészen felviszi a hangsúlyt, és egy pillanatra felkavarodik a levegő is körültte, de gyorsan lehűti magát.* -Ez esetben egy, maximum két napot hajlandó vagyok egy jól felszerelt lakosztályban tölteni, de remélem, hogy rövidesen pótolják az elmaradást. *A fáradtság megjegyzéséra nem mondd semmit, csak épp hogy a szája széle rezzen meg kicsit.* ~Kezdőknek néz minket... Igen, nagyon úgy fest.~ *A kis dorgálás végképp nem tetszik neki, erősen vissza kell fognia magát. A haja már-már a levegőben lebeg, mintha csak lentről fújna a szél.* -Ahogy óhajtja Mediaris professzor...ahogy óhajtja. *Végül felkapja bőröndöt és el is indul az épület után, sietős léptekkel. Érzi, hogy ma még mindenképpen ki kell jönnie a tölgyesbe, hogy kitombolja magát. Nagy vihar lesz ma este...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 17, 2009 3:49 pm

*Mikor a tűzmágus kisasszony kezetnyújt, Aurora kicsit biccent, elfogadja a kezét, de nem szokta meg az ilyesmit, nem szokott meg konkrétan semmiféle testi kontaktust. * - Nyugodtan tegyenek úgy, ahogy akarnak, az órájuktól kezdve azért a legtöbb idejüket töltsék itt, a kúriában, hiszen bármikor szükségem lehet magukra, vagy az iskolának. Nincsenek idekötve, akármerre járhatak, de azért még is csak itt dolgoznak. *Mikor Kathrina közelebb hajol, tesz egy lépést hátra, nincs hozzászokva az ilyen gesztusokhoz, se az ilyen szavakhoz. Ezt nem teszi szóvá, csak elraktározza magában, csendesen, szolidan. Szemeiben ott van az a jégburok, amit a kiállása is sugároz...*
- Van büfé, étkező, konyha és teázó is az iskola területén, ezen felül lehetőség van Nellondba is menni, magának bármikor, a diákoknak csupán hétvégenként. * Mondja, a kielégítő választ, bár az Öregem kicsit késdöfés volt a szívében, valami összedőlt benne... Talán másokat várt volna? Az bizonyos, hogy ezek a nők értenek az elemi mágiához, de a stílusuk... Tűz és víz.*
- Ó. *Egyszerűen ennyit szól, amikor meghallja a nő kényeskedő szavait. Hát, igen, nem erre számított. Az egyikük betöri az ablakokat, a másik olyan kényes, hogy egy sivatag közepén talán panaszkodna a sok porra is. * - A lakhelye elkészült, nem kell parádézni, csupán az utolsó simítások még nem készültek el. Ma kérem bent a kúriában éjszakázzon, holnaptól birtokba veheti a lakhelyét. ~ Milyen követelődző. Pedig nincsen olyan hosszú múltja... nem olyan idős, csupán a pálcája igen csak erős... Hmm... De biztosan kompromisszumra jutunk majd a stílusával. ~ *Nyugodtan gondolkozik, majd a párossal együtt szépen besétál, körbevezeti őket a kúriában, majd elszállásolja a kúriában, szép nagy, jól felszerelt lakosztályokban, nehogy panasz essék az iskola rovására... Majd ő maga is eltűnik, saját lakosztályába, s feljegyzéseket gyárt, a diákokról, a tanárokról, hátha szüksége lesz rá a későbbiekben.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:27 pm

*Ma már vagy századszor lép ki a kúria ajtaján, de még mindig semmi érdekeset nem talált amivel elüthetné az időt. Megigazítja a fején lévő kalapot és lassan lépked lefelé a lépcsőn, minden fokot számolva amit csak lába érint. Az utolsó két fokot átugorva, két lábbal érkezik a földre és elindul az udvar egyik széle felé ahol a patak található. Ma még arra nem járt, ezért ezt a sétát is megejti, ki tudja, talán ott találkozik valakivel aki jó társaság lesz számára. Már több napja nem látott ismerős arcokat, pontosabban látott, ám két szót ha váltott velük, mert vagy Ő vagy társai siettek valahova.
Lehuppan a patak partjára és a vizet nézi. Fejében számtalan, fontos és lényegtelen gondolat cikázik, akad olyan is ami még őt is meglepi, hogy jutnak ilyesmik az eszébe? Kicsit előredől és belemártja ujját a vízbe, most még hidegebbnek tűnik, mint legutoljára, látszik, hogy már ide is elért az ősz, minden sokkal nyugodtabb, szomorkásabb, és ez valahogy az ő jókedvét is elveszi, pedig Sam szinte mindig mosolyog, és élvezi az életet. Ez most valahogy mégsem igaz rá...*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:32 pm

*Szőke fiú az, aki követzkezőnek az udvar területére beteszi, pontosabban ebben az esetben kiteszi a lábát - lévén a kúriából érkezik. Külsejét tekintve Anaze most is a megszokott: egy tiszta, fehér ing és egy farmernadrág, igen, visszatért a farmerre, már koránt sincs olan hű de meleg, mint nyáron volt, bátran viselheti azt, amit szeret. Nem tellik el eöt teljes perc, míg sétálgat, s rátalál egy ismerős leányzóra, Samanthára. Kérdés nélkül lehuippan mellé, ezzel egyidejúleg köszön is neki.*
-Szia. Miújság? Rég láttalak, már megint. *Ejt meg egy hatalmas mosolyt felé, kis táskáját leakasztja nyakából, maga mellé rakja, kezét rá fekteti, majd a leányzót kezdi el nézni, válaszát várva.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:39 pm

*Hamarabb meghallja a lépteket, mint ahogy Anaze odaér hozzá, az érkezőre pillant és egy halvány, ám egyre erősödő mosoly jelenik meg az arcán.*
-Szia. Semmi különös, élek, unatkozom, szóval a szokásos. És veled?
*Felegyenesedik, és törökülésbe helyezkedve fordul a fiú felé. Cipőjének fűzőjét piszkálva nézi Anazet, hallgatja a választ és próbálja fejéből kiűzni a továbbra is kitartóan visítozó gondolatokat.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:43 pm

-Hát, többnyire itt sincs semmi extra. Élem a kis, és egy kissé unalmas, életem. Olykor azt kívánom, hogy bár csak történne megint valami izgalmas, de hát... Abból az is lehetne, hogy rosszul járok. *Mosolyog felé, már-már nevet, ám visszatartja, ez meg is látszódik rajta. Végül táskáját elengedi, fogja magát és hátradől a fűben, mondhatni, elkényelmesedik.* -Órák milyenek az évfolyamodon? Házikkal hogy állsz? *érdeklődik az első dologról, ami csak eszébe jut, mely egy ilyen helyen mi más is lehetne, mint az iskola, a tanulás és a hozzá kapcsolódó dolgok.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:49 pm

-Mivel nem először hallom amiket mondanak, elég jól elvagyok velük.
*Felelete nem lett túl hosszú, és nem is szándékozik bővebben kifejteni, nem büszke rá, hogy ismét az elsősök között van, ahogy valószínűleg más sem lenne az.*
-Na és te? Hanyadikos is vagy?
*Kicsit gondolkodik, és meg is válaszolta a saját kérdését.*
-Harmadikos ugye? Milyen? Nagyon nehéz? Mert én azt hallottam, hogy eléggé kemény. De biztos mindenkinek más. Ez attól függ ki mennyire szorgalmas, nem?

-------

[Only admins are allowed to see this link]

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar