Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Jún. 24, 2009 7:12 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

-Hát az is nekem az*mondja kicsit elmosolyodva valahogy ilyenkor mindig össze jön az amúgy nem nagyon mosolygós srácnak a kérdésre válaszol is elvégre nem titok, közbe kezeit csak le ejti a padra *-Naxis évfolyam társam. Alexandra Sirov. Nem tudom hogy ismered e * mondja majd a következőre kicsit elhúzza a száját*
-Én már nem emlékszem milyen voltam amikor ide kerültem de azt hiszem akkor se volt túlsok ismerősöm most sincs. De igazából engem nem zavar. Tudod van a közmondás a szeretettel. Nem lehet mindenkinek adni. így legalább megbecsülöm a keveset.*mondja kis mosollyal, ténleg nem bánja*-Ó igen a dalmágia*mondja kicsit somolyogva*-Szerintem mák volt hogy átmentem vagy csak megesett rajtam a tanár szíve. Bár abba az órába sose voltam túl aktív. Valahogy nem az én stílusom. De a bűbáj tan jó volt anno*teszi hozzá komolyabb hangon. A követekezőre csak bólint*-Remélem jól fogtok mulatni*mondja még hozzá téve*-Akkor még lehet össze is futunk bár mondom még nálam se száz csak valószínü még nincs jobb ötletem.

Vendég

- Még nem volt szerencsém összefutni vele, de mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy ki ő. *mondja és elraktározza magában a nevet és majd ha egy naxis lánnyal összefut és így fogják hívni, jól megnézi magánk. Kíváncsi, hogy Mika kit szeret. Persze nem úgy nézi majd meg, mint egy férfi, hanem csak kíváncsi tekintettel. Nem kell itt semmi rosszra se gondolni. *
- Hát igen, ez teljesen igaz. Mondjuk én is csak két embert tartok barátomnak, inkább sok ismerősöm van. *feleli egy apró mosollyal, majd amikor a fiú is nyilatkozik a dalmágiáról, akkor elneveti magát. *
- Nekem biztosan nem lesz olyan szerencsém, lehet, hogy majd néhány óráról ellógok vagy nem tudom. *mondja vigyorogva, de szíve mélyén nagyon is komolyan gondolja. *
- Én is egyébként reménykedem benne, hogy az este jól fog telni. *mondja most már komolyabbra véve a szót, majd lassan feláll. *
- Viszont én most szerintem búcsúzom. Örülök, hogy ismét összefutottunk és jó szórakozást neked is estére, na szia. *mondja köszönésképpen, majd elindul a kúria felé és meg sem áll a szobájáig. *

Vendég

-Hát elég nagy az iskola de mi még ha minden jól megy 4 évig itt leszünk*mondja félmosollyal majd kicsit elcsendesedik*-Nekem sincs sokkal több. De valahogy nem is kell... ki tudja még mit hoz a jövő. Én ahogy ismerem magam soha nem leszek túl barátkozós. *feleli bár most nem úgy látszik node ő tudja*-Hát.. meg lehet próbálni csak ne bukj meg*mondja majd a többire bólint amikor a srác búcsúzik ő is feláll*-hát nem hinném hogy szórakozni fogok de majd lesz valami. Minden esetre köszi. Szia*köszön el és ő is eltünik nemsokára*

Tárgy: Emira Lady Szomb. Szept. 12, 2009 3:52 pm

*ki lép az udvarra...és leül egy padra*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 3:59 pm

*Berker kiérkezik az udvarra. Sétál egy kicsit. Egyszercsak meglát egy lány-t ülni a padon. Felismeri benne a tegnap beosztott Emira Lady-t. Oda megy hozzá és köszön neki.* -Szia! Tegnap találkoztunk már! *Mondja, majd leül mellé. ár reflexből megszárítja a padot, a nemrég tanult igével. X-et rajzol a padra és kimondja az igét.* -Pirocus! *A kis x megjelenik, de most Berker inkább a tűz erősségére koncentrál. A körülötte lévő pad szépen át melegszik és az esetleges víz cseppek elpárolognak róla.*

Tárgy: Emira Lady Szomb. Szept. 12, 2009 4:12 pm

-Szia.*elpirul miközben ezt mondja...de ügyes...biztos már évek óta ide jár...*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 4:19 pm

*Berker mosolyog a lányra továbbra is. Látszik a lány arcán, hogy csodálkozott a varázslaton.* -Ha előbb jössz te is tanulod. Elsős vagyok szintén most jöttem. Amúgy milyet aludtál? *Kérdezi s közben még egy mosolyt küld a lánynak. Berkernek tetszik ez a lány is, de az ő szíve Nináért dobog* ~Milyen rég nem találkoztam vele. Pedig ő nagyon szép~ *Berker feláll és megkérdezi* -Nincs kedved sétálni? *De ekkor vissza ül, mert rájön, hogy ő még fáradt, mivel most ért vissza sétájából csak felszaladt a szobájába valamiért* ~Edzenem kéne. Nem vagyok formában. Ennyit simán birnom kéne.~ *Szégyelli a lány elött, hogy fiú létére ilyen finnyás, de megmagyarázza* -Most jöttem vissza sétából csak még felmentem a szobámba és nagyon elfáradtam.*

Tárgy: Emira Lady Szomb. Szept. 12, 2009 4:41 pm

-oké..szia..egyébként nagyon kényelmesek azok az ágyak...*enni is kéne valamit...bár megszokta, hogy éhezik, mivel ahol eddig az erdőben élet egy ronda banyával, aki nem is az anyja volt.Nem ismerte az apját sem...13 éves korában látalált egy vadász(vadászat közben) amikor Emira szedte a gombákat...a vadász elvarázsolta a lányt a kunyhójába...és megmondta neki, hogy soha ne menjen az erdőbe egyedül, mert ha rátalál a banya akkor ott marasztalja és megvárja a 15 évet betöltse és akkor testet cserélnek, hogy a banya tovább éljen....a vadász ezért beíratta a Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába ahol meg tanulhatja, hogy ha mégis visszamenne a banyához akkor megszabadíthatná....és utána megkereshetné a szüleit...*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 4:49 pm

*Berker örül, hogy a lánynak tetszenek az itteni dolgok. Ekkor hirtelen eszébe jut, hogy mennie kéne* -Bocsi mennem kell *Azzal elfutott*

Vendég

*Pár órája még úgy gondolta, hogy a mai nap már nem megy sehova, max lenéz a kávézóba, de most még is elindul vissz az udvar felé. Most egy egyszerű farmernadrágot visel és egy fekete színű pulcsit. Nincsen túl meleg, tehát nem meglepő, hogy a Deridionos srác így fel van most öltözve.
A második emeletről gyorsan lejutott a földszintre, majd most már az udvaron is van. Körbenéz, ismét nem lát sehol senkit, na de sebaj, talán jobb is így. Mondjuk örülne, ha találkozhatna Milával, de valahogy úgy tűnik, hogy kerüli a lány vagy nem tudni. Azóta az este óta nem látta a lányt, így nem meglepő, hogy rossz érzése van. *
~ Jó lenne már összetalálkozni vele. ~ *gondolja, majd odasétál az egyik padhoz, pont ahhoz, ahol nem is olyan régen még Mikával ültek és beszélgettek, majd könyökeit lábaira teszi és úgy hajtja fejét tenyereibe. A színes hajzuhatagtól most semmi se látszik a fiúból, de ez Marcust most nagyon nem érdekli. Sok dolgon kell gondolkodnia és most végre egyedül van, senki se zavarja. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 6:42 pm

*A mai este egy új fiatal diáklány lép be a Nezabar iskola kapuin. A lányról név nélkül, csak ránézésből tudni, hogy ázsiai származású. Hosszú haja több színben pompázik. Látható benne barnás, vöröses, de még lilás színárnyalat is egy kicsit. Ruhája most csak egy egyszínű lila blúz, melyhez egy háromnegyedes fekete szoknyát húzott mára. Ez a lányka nem más, mint Chiyori Kiryuu, az új japán varázslótanonc. Első útja természetesen az udvarra vezet, ahová két pakkal állít be. Elég sok cucc van nála, így a bőröndöknek bizony súlyuk is van és a szegény kislány karjai már kezdenek megfájdulni tőle. Ahogy beér az udvarra, az egyik padon meglát egy magyányosan üldögélő emberkét. Mivel már maga is elfáradt, így úgy dönt, lecsüccsen egy kicsit az idegen mellé. Így a pad felé veszi az irányt, majd mikor odaér mosolyogva köszönti az ott ülőt.*
-Szija! Chiyori vagyok. Leülhetek egy kicsit? *kérdi, majd a választ meg se várva huppan le a fiú mellé.*

Vendég

*A magányos üldögélést ismét egy női hang zavarja meg, aki bár kérdezi, hogy leülhet-e a fiú mellé, meg se várja a választ. Ez olyan megszokott már, Marcus is általában ezt szokta eljátszani az ismeretlen emberekkel, bár még az ismerősökkel is néha. Lassan felemeli a fejét, hogy megnézze, ismét vajon kivel hozta össze az a fránya sors. Felemeli fejét, kiegyenesedik és úgy néz fel a lányra. Látszik rajta, hogy messziről jött, méghozzá valószínűleg ázsiából. Ilyen diákkal se futott még össze a Deridionos srác. *
- Szép jó estét! Én Marcus vagyok, Marcus Mccannt és elsős Deridionos vagyok. *mutatkozik be, ahogy azt szokás és még egy barátságos mosolyt is megejt a lány felé. Végignéz rajta, majd ekkor veszi észre a két bőröndöt. *
- Oh, csak nem most érkeztél? *hülye kérdés, hiszen eléggé egyértemű erre a válasz, na de sebaj. Max a lány hülyének nézi… *
- Esetleg, tudok segíteni valamiben? Nem vagyok prefi vagy ilyesmi, de tudom, hogy hol vannak a vendégszobák, ahova ilyenkor kerülni szoktak a diákok… legalábbis a fiút tudom, gondolom valahol a közelében lehet a lány is. Na meg azt mondták nekem, amikor még én érkeztem, hogy majd pár nap múlva érted küldenek valakit, aki beoszt egy normális szobába, nálam legalábbis ez volt. *gondol vissza arra a vicces estére és el is neveti magát. A lánnyal is azért megosztja az emléket, még mielőtt hülyének nézné, hogy magában nevetgél. *
- Képzeld, egy lány prefektus jött értem aznap és az egész folyosót végigkiabálta a nevemmel, hogy megtaláljon. Eléggé vicces volt, meg kell hagyni. *mondja még mindig nevetve. Chiyori örömére vagy éppen nem örömére egy normális, jó kedvű fiút fogott ki magának. *
- Szóval én ennyiben tudnék segíteni neked, szóval hogy felfedezzük azt a szobát… vagy ha gondolod, várj itt, hát ha kijön eléd a szakod prefektusa… vagy nem tudom… *vállvonogat, neki tényleg fogalma sincs, de az biztos, hogy a lány nem bírja már sokáig cipelni a csomagjait, legalábbis ez tisztán látszik rajta. A fáradtság jelei megmutatkoznak rajta. Tehát lehet, hogy egy „erős” férfi segítsége jól jönne neki? Majd remélhetőleg választ ad erre a kérdésre. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 7:07 pm

-Áhhá. Szóval Marcus. Jó név. *mosolyog a lányka a fiúra, majd pedig ő is bemutatkozik ilyen szépen, ahogy azt Marcus tette.*
-Én Chiyori Kiryuu vagyok, első éves Erimires. Örülök, hogy találkoztunk Marcus. *a srácnak egy nagyon mosolygós és vidám lánykához van szerencséje. Bár most nem pörög annyira, mint szokott, a hosszú utazás eléggé lefárasztotta szegényt. Ahogy a srácot figyeli, az végignéz rajta, majd a bőröndökön állapodik meg a szeme.*
-De igen, épp most értem ide. Jó hosszú út volt... *válaszolja kicsit fáradt hangon, majd a mondat végén sóhajt egyet.*
-Ráadásul a cuccok sem éppen könnyűek. *kocogtatja meg a mellette levő bőrönd oldalát a cipőjével, majd újra a fiúra figyel. Figyelmesen hallgatja, majd mikor Marcus előadja a történetét Chiyori is elneveti magát.*
-Biztos az volt. Megnéztem volna. *úgy tűnik nem csak a lányka vidám természetű, hanem a srác is akivel most összefutott. Sőt, nem csak jókedvű, még segítőkész is. Egyből felajánlja, hogy megmutatja a vendégszobákat.*
-Á igen, az nagyon jó lenne. Szeretném már lepakolni ezeket. *mondja, majd feláll és megemeli a bőröndöket.*
-Pfűű... de nehéz. *karjai már tényleg fáradtak, így a nagy kerek gesztenye szemekkel a srácra pillant és halkan megkérdi.*
-Tudnál esetleg segíteni? Csak az egyiket kéne... *a csillogó szempár mellé egy mosoly is jár a srácnak, ha hajlandó segíteni.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 7:12 pm

*Bella és daimónja Leonidas sétálgat az udvaron, elvileg most kellene valamikor megérkeznie egy új diáknak, de az Előcsarnokban még nem futott össze vele, így szépen kisétál az udvarra. És láss csodát, a lány már meg is érkezett. Bella sietős léptekkel halad felé és a másik srác felé* ~Lehet két új is érkezett?~ *kérdezi meg magától, de hamarosan úgyis kiderül* - Sziasztok, remélem nem zavarok. Arabella Jagusia vagyok, eramir diákképviselő *mutatkozik be mosolyogva aztán a csomagokra pillant* - Minden bizonnyal Te vagy az új eramires lány *mondja, de ez szinte egyértelmű* - Gondolom elfáradtál, hosszú lehetett az út idáig. Ha gondolod akkor megmutatom a Várószobákat. Ez még nem a végleges lakhelyed lesz, de az iskolában el kell végezni az adminisztrációs feladatokat is és ez el szokott tartani néhány napig. Mihelyt minden rendben van az adatokkal érted megyek és beosztlak rendes hálóba, ahol az elkövetkezendő években lakni fogsz *mondja mosolyogva, ez fontos dolog, jobb az elején tisztázni. Egyenlőre mást nem mond, a fiúnál nem lát bőröndöt, így biztosan nem új diák, ez azért megnyugtató számára. Érdeklődve figyeli a lány válaszát, reakcióját, de azért néha a deris fiúra is rápillant, hátha mondana valamit*

Vendég

*Az „áhhá”-nál picit furcsán néz a lányra, majd elmosolyodik. *
- Köszi. A tiéd pedig furcsa. Mondd csak, hova valósi vagy? *mivel nem akar tippelgetni és ezzel megbántani a lányt, ezért jobbnak látja, ha megkérdezi, hogy még is melyik országból érkezett ide. Mondjuk kínaira vagy japánra tippelne, de nem biztos benne. Máshol is élhetnek ilyen furcsa nevű emberkék. *
- Hát az el tudom képzelni. Én is jó sok mindent cipeltem ide, de hát muszáj, hiszen jó sokáig itt fogunk élni és én személy szerint nem akarok túl sokat hazamászkálni, ezért szinte minden holmimat magammal hoztam. *mondja mosolyogva, majd megvakarja tarkóját, hiszen tudja, hogy túl sok hülyeséget hord most össze, na de sebaj, legalább a lány se érzi kellemetlenül magát. Viszont ahogy beszél és éppen előadást tart, a lány elneveti magát. Úgy tűnik, hogy sikerült jó kedvet hoznia. *
- Majd talán te is így jársz. *mondja vigyorogva és amikor a lány hírtelen felpattan, hogy felőle mehetnének, majd pedig a cuccaira néz és utána Marcusra, a fiú elmosolyodik ismét. *
- Nyugi, segítek, nem kell ilyen szépen nézned. *lassan felkel ő is, majd odasétál a lány mellé és a nehezebbik bőröndöt fogja meg. Kettőt azért nem fog cipelni, a lány is elbírja az egyiket. Viszont még mielőtt elindulnának, egy újabb lány kerül eléjük, aki bemutatkozik és úgy tűnik, hogy segít is Chiyorinak. *
- Szia Arabella, én Marcus vagyok és nyugi, nem zavarsz, sőt. Én csak most futottam össze vele és gondoltam segítek neki cipekedni, ha már egyedül van. *magyarázza a másik lánynak, majd a kúriára pillant. *
- Szerintem induljunk… *nem is vár tovább, megindul az egyik bőrönddel a kezében, remélhetőleg a két lány is követi majd. Ő nem óhajt egész este itt ácsorogni és ha már vállalta a segítséget, akkor bizony fel is viszi az új lány cuccát. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 7:37 pm

-Furcsa? *húzza fel kicsit az orrát a lány sértődöttséget imitálva, miután ő úgymond bókolt.*
-Na jó, errefelé tényleg furcsa lehet egy kicsit. Amúgy Japánból jöttem. *mondja mosolyogva.*
-De remélem azért nem negatív értelemben furcsa... *néz kérdőm Marcusra, majd hallgatja tovább a srácot.*
-Hát igen. Jópár év áll előttünk és ahhoz pedig bőven kell cucc. Nekem mondjuk amúgy is sok cuccom szokott lenni egy rövidebb kiruccanás alkalmával is. *neveti el magát Chiyori.*
-Meglehet. És akkor én is egy lány kiabálását kövessem vagy talán engem egy fiú prefektus fog keresni? *kérdez vissza vigyorogva, majd pedig indulásra készen felpattan. A szép szemek és a mosoly meghozta hatását és Marcus már fel is kapta az egyik bőröndöt. Chiyori megemelve a másikat megnyugodva érzékeli, hogy bizony a nehezebbet vette fel a srác.*
-Kösziii! *mondja boldogan, majd mielőtt elindulna egy másik lányt pillant meg feléjük közeledni*
-Szija Arabella! Igen, én vagyok az. A nevem Chiyori Kiryuu. *mutatkozik be a most érkezett diákképviselővel. Úgy tűnik nagyon szerencsés ma este. Ahelyett, hogy egyedül kóvájogna a suliban, egyből két embert is talált, aki megmutatná neki, merre vannak a szobák.*
-Hát igen, elég fárasztó volt. *válaszol a lánynak, majd ismét mosolyogva folytatja.*
-Rendben, köszönöm. Alig várom már, hogy lepakoljak. Egyenlőre úgyis mindegy, hogy Várószoba vagy majd a rendes. *mondja Arabellának, majd pedig Marcusra pillant, aki abban a pillanatban meg is indul a kúria felé.*
-Oké, felőlem mehetünk. *Chiyori megvárja, míg Arabella is megindul Marcus után, majd kettejüket követve lépdel a bejárat felé.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 12, 2009 7:45 pm

*A fiú szavaira csak bólint, de most sokkal jobban figyel szaktársára, hiszen elé jött le. Annak azért örül, hogy Marcus segít cipekedni, de ezt egy egyszerű varázslattal is meg lehetne oldani, sebaj, ha kézben szeretné vinni, akkor csak nyugodtan* - ha gondolod akkor a másik bőröndöt viszem én, te már eleget cipelted *mosolyog a lányra és mielőtt válaszolhatna már veszi is elő a pálcáját és a lebegtető igével szépen maga előtt vezeti a bőröndöt* - És amúgy honnan érkeztél? *kérdezi érdeklődve, igaz, hogy a lány már egyszer elmondta a fiúnak, de ő akkor még nem volt itt, nem hallhatta. Kíváncsi természet és persze az sem jó, ha a harmadik emeletig csendbe burkolózva lépdelnek. Marcus után ő is elindul, természetesen bevárja Chiyori-t is, nem szeretné, ha csak úgy a hátuk mögött baktatna. Ahogy lassan sétálnak beérnek az Előcsarnokba, majd onnan egyenesen a lépcsőn fel. A hópárduc társa mellett lépdel, némán, csak gondolatban váltanak néhány szót egymással* - Mindketten elsőévesek vagytok? *kérdezi még, most már bevonva a fiút is a beszélgetésbe, bár előző kérdésére is válaszolhat, ha szeretne. Elkönyvelheti magában, hogy újabb két fővel nőtt az amúgy sem olyan nagy ismeretségi köre*

Vendég

- Jaj, izé, bocs, nem úgy gondoltam, csupán csak nem hétköznapi, na, ez a jó kifejezés. *próbálja menteni a dolgot, mert nem akart ő bunkó lenni vagy valami hasonló, csupán csak fél attól, hogy nem fogja tudni megjegyezni ezt a nevet, de ezt már meg sem említi az Eramires lánynak. *
- Japánból? Az szép hely lehet. Egyszer majd be szeretném járni a világot, remélem, hogy majd sikerül is. *tényleg ez az egyik álma. Mondjuk nem meglepő egy olyan fiú számára, mint Marcus, ahol szinte még sehol se járt. De majd talán egyszer eljön az ő ideje is. Közben a lány kifejti, hogy neki mindig sok cucca van és erre a srác csak legyint. *
- Te lány vagy és a lányoknak mindig sok a cuccuk. Szóval ezen meg se lepődök. *nyelvet ölt, majd akkor felveszi a bőröndöt és a lányra néz, aki igen csak szépen és hálásan néz rá. *
- Nem tesz semmit. *csupán csak ennyit mondd, majd jön Arabella. A bemutatkozást után viszont a kis csapat már meg is indul felfelé, ha minden igaz. Ahogy viszont hátranéz a lányok felé, meglátja, hogy a diákképviselő lány lebegtető bűbájt alkalmaz. *
- Ez nem ér ám Arabella, ez csalás…. *mondja vigyorogva a lánynak, majd bevárja őket és most már tényleg egymás mellett sétálnak be a kúriába, majd indulnak meg felfelé. Ahogy a kérdést meghallja, ami mindkettejükre vonatkozik, rögtön bólint is. *
- Jaja, én még csak elsős vagyok, bár tervezem az évfolyamlépést. *mondja vigyorogva, hiszen mióta megtudta szakvezetőjétől, hogy ez lehetséges, mindent meg is tesz a szent cél érdekében. *

Vendég

*Az újdonsült diákképviselő fiú első szobabeosztására készül. Tehát az udvaron sétálgat és várja az új diákot, aki ha minden igaz, nemsokára meg is érkezik. Most egy sötétkék nadrágot és egy fekete pólót visel, haját pedig szokásához híven, kibontva hagyta. *
~ Na, vajon milyen lesz az az új lány? ~ *gondolkodik, hiszen ő még eddig nem osztott be senkit sehova, így nem meglepő, hogy egy kicsit izdul. Szürke szemeivel a távolt kémleli, hogy vajon mikor lát meg egy vagy több bőröndöt cipelő lánykát felé jövet. *

Diák Hozzászólások száma : 30 Kaszt :

*Cornelia Megérkezik az udvarra, két nagy bőröndöt cipel. Leteszi őket, és körbenéz. A diákképviselő ide-oda sétálgat*~Vajon milyen lesz itt? Nem tudom, jól fogom-e magam érezni.Mindenesetre a diákképviselő szimpatikusnak tűnik~

Vendég

*Amikor megérkezik a diák, az, akire várt, rögtön meg is indul felé, egy barátságos mosollyal az arcán. Először a bőröndökre pillant, majd utána a lányra. *
- Szia. Én Marcus Mccannt vagyok, Deridionos, tehát a szakod diákképviselője. Te vagy ugye Cornelia Donata? *mutatkozik be, majd azért picit zavartan teszi fel a lánynak a kérdést, hogy vajon jól tudja-e a nevét. Nem lenne jó, ha más valakihez menne oda és hívná más néven. *
- Egyébként én majd segítek felcipelni a cuccaidat. Először a várószobában kapsz helyet és majd pár nap múlva onnan foglak átkísérni abba a szobába, ahol már nyugodtan kipakolhatsz. Csak az adminisztráció miatt van így, nem kell aggódnod. *mondja kedvesen mosolyogva, majd felkapja a két bőröndöt és a lányra pillant. *
- Indulhatunk? A harmadik emelet nincs olyan közel, mint azt gondolnád. *belegondolni is rossz, hogy ismét lépcsőzhet, de hát a szent cél érdekében bármit. *

Diák Hozzászólások száma : 30 Kaszt :

~Normálisnak látszik, remélem a többiek is ilyenek lesznek. Nem szeretnék már az elején konfliktusba keveredni...~*Ment Marcus után, lépcsősorokon, folyosókon keresztül -megérkeztünk már?*kérdezkette egyre*~Nem szoktam hozzá nagyon az ilyen hosszú lépcsőkhöz~

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Szept. 14, 2009 2:36 pm

*Fleur érkezik az Udvarra. Szökdellő léptekkel halad végig a köves úton. Hallgatja a madarak elhaló csiripelését hiszen már jócskán ősz van. De ez bizony szép évszak. Szinekkel teli, varázslatos évszak. A szellő suhog. Bár nem erősen de azért megmozgatja a fák leveleit.
Fleur megpillant egy üres padot a többi foglalt között. és mivel nem siemr senkit ezért oda indul el gyors léptekkel. Fehér póló és egy egyszerű farmer van rajta. Arca kipihentnek látszik. Hátán egy fekete táska melyben tanszerei vannak. Leül a padra majd kinyitja a táskát és előhúz belőle egy csomag cukrot. Hiszen az is kell egy kis kaja hiszen korgó hassal bizony nem megy könnyen a tanulás. Bár Fleur jól megebédelt de azért elejét veszi az esetleges korgásnak.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Szept. 14, 2009 2:48 pm

*Leona az udvaron sétál. Ma kijött a gyengélkedőről, bár még nem érzi magát száz százalékosnak. Amikor megpillant egy üres padot, hirtelen elindul felé. Bár ahogy gyanítja, az ülőalkalmatosság nem marad sokáig gazda nélkül.*
~ Oh remek. Nem baj legalább ismerkedek. ~ gondolja, majd arcán a legszebb mosolyával odamegy.*
- Szia. Leona vagyok. Leülhetek? Nem zavarnálak, csak egyí kicsit kifújom magam. - mondja.*
Bordó ruha van rajta, mely nem takarja a vállát, és nyakrésznél csipkézett. Fekete harisnyát vett fel hozzá, és mivel lement a korcsolyapályához, és megtalálta bakancsát, magára húzta azt is. A haját nem fogta össze. *
Táskáját még fent hagyta, mert óra előtt mindenképpen fel szeretett volna szaladni. Csak azért jött ide, hogy ne zúgjon a feje. Végigrajzolta a délutánt, és befejezte a Janáról készültet is. *
Ahogy megpillantja a lány táskáját, rájön hogy valószínűleg rosszkor jött, de reméli hogy nem lesz elküldve.*

Vendég

*Donka a kabátját fázósan összehúzza magán ahogy kilép a kúria ajtaján.Az idő hideg és szeles de a lány mégis kitartóan halad az egyik pad felé.Kint felejtett ugyanis egy könyvtári könyvet és mivel még egy ideig örülne ha a feje a nyakán lenne minél gyorsabban igyekszik megtalálni.Oda ér ahoz a padhoz amin ücsörgött de a könyvnek se híre se hamva..*
~Biztos elfújta valahová a szél.~
*Dohog magában mocorgó zsebére ügyet sem vetve.Pedig jobb lenne ha figyelne.Már éppen odamenne a két lányhoz segítséget kérni mikor Gajda a menyétje pár pillanat múlva kidugja az előbb említett helyen a fejét és egy merész ugrásaal megcálozza a földet.Ahogy ő is kap egy kis ízelítőt a zimankóból elszalada pavilonok felé.*
~Na még ez is.....~
*Donka már eléggé morcos alaphangulattal indul állatkája után.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar