Tigris cápa háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Nemo Blackwell
2. Kyle Peters
3. Matthew Demerest
4. Vaszilij Potrevszkij

Vendég

*Mikor a fiú Rosalint említi csak elhúzza a száját. Nem állt szándékában elmesélni neki a történteket, meg igazából még most sem szeretné, de nem bírja megállni szó nélkül. Valamit muszáj hozzáfűzzön.* - Ohh. Nocsak... *Mondja és mint aki meglepődik, egyik szemöldökét felhúzza, aztán így folytatja.* - Igazából van egy sejtésem, hogy miért nem találkoztál a drágasággal. De inkább hagyjuk. Valahogy nem azért jöttem el idáig... *Nem mintha olyan hosszú út lett volna* ...hogy róla beszéljek veled. *Arca mintha egy pillanatra megkomolyodna, de miután a fiú válasza elhangzik egy őszinte mosoly kúszik arcára.* - Nos, azt hiszem ezt bóknak veszem. *Búgja és felnéz a szőkeségre. Az lágyan, óvatosan megcsókolja, mire Karen is visszacsókol, ám most nem mélyíti el a dolgot. Tökéletes úgy ahogy van. Mikor Russel egyszerűen kijelenti, hogy csak nem akarja zavarba hozni őt, megütközve néz rá, majd vág egy fájdalmas képet.* - Auu... ez szíven ütött. Mégis miből gondolod, hogy zavarba hozol? *Néz rá kérdőn és egyik kezével -ugye a másikban még mindig a poharat tartja - enyhén meglöki, nah jó inkább tolja a fiút. Noha nem mintha, nem lenne teljesen igaza a másiknak, de az most nem lényeges.*

Vendég

*Némán, vagyis nem teljesen némán, de a lényeg, hogy figyeli a lányt. Átható acélkék pillantását egy pillanatra sem venné le a lányról.* -Szóval unalmas az élet...*Mondja a fiú, halkan mosolyogva, miközben eltűr egy tincset a saját arcából.* -Képzeld nem találkoztam Rosalin-nel. pedig, már kezdtem azt hinni, hogy követ. *Mondja a fiú, na igen ő nem nagyon tud arról az aprócska kis incidensről. A visszakérdezésre, félrebillenti a fejét, majd úgy válaszol.* - Éledgélek s néhanapján azon elmélkedem, hogy milyen csodálatos barátnőm van. *Válaszolja mosolyogva, majd ugye közelebb hajol a lánykához. Kezével óvatosan végigsimít annak az arcán, majd csak megcsókolja. Gyengéden, óvatosan csókolja, mintha valami törékeny kis baba lenne a lány. A kérdésre csak játékosan süti le a szemeit. Végül visszatekint a lányra, majd válaszol is.* -Dehogynem, dehát semmi kedvem zavarba hozni a kisasszonyt. *Mondja a fiú, miközben nyel egyet. Mintha ő nem lenne zavarban, oh dehogyisnem. Csak éppenséggel jól "álcázza" magát, meg amúgy sem arról ismert a fiú, hogy türelmetlen. *

Vendég

- Ahh... értem. *Mondja miután kérdésére megkapja a választ, és elfogadja a felé nyújtott narancslevet, majd rögtön bele is kortyol. Kezd kiszáradni a szája... Mikor Russel magára kap egy inget, kicsit felenged, így már nem olyan arcpirító az egész. Mindenesetre a fiú kérdésére csak meghúzza a vállát.* - Elég jól. Mostanában nem történik velem semmi különös... *Válaszol és hangja már majdnem panaszos. Ahoz képest, hogy a múlt héten még az volt a baja, hogy milyen eseménydús napjai voltak és majdnem meghalt. Úgy látszik neki sehogy sem jó.* - És veled mi újság? *Kérdez vissza és kicsit hátrébb húzódik az ágyon. Aztán a fiú ugye közelebb hajol hozzá, mire ő csak mozdulatlanul néz rá, állja a tekintetét. Szürke szemei furcsán csillognak.* - Hm... ha ilyeneket kérdezel még a végén azt hiszem, hogy önbizalom hiányban szenvedsz. *Mondja neki pimaszul és feltűnően végignéz rajta.* - Mond csak édes... nincs meleged ebben a temérdek ruhában ami rajtad van? *Kérdi sejtelmesen mosolyogva, hangjából erősen kihallatszik az irónia. Nos, úgy tűnik elszállt a zavartsága. Vagy ha nem, egész jól leplezi.*

Vendég

*A fiú csak mosolyog, hehe mint, aki nem tudná, hogy hogy néz ki...Mindenesetre látja a lányon, hogy zavarban van. Oda adja neki a narancsalevet, majd magára kap egy fehér inget. Leér a boxer alsó aljáig, szóval...na. Mindenesetre Karen kérdésére csak vállat von.* - Faith gondolom Janánál van, vagy nem... A másik kettő meg fogalmam sincs, van, amikor be se járnak aludni...*Mondja a fiú, miközben eltűr egy kósza tincset a lány arcából. Persze azt a fránya inget csak azért sem gombolja be, na mindegy azért javított a dolgon...* -Hogy vagy mostanság? *Teszi fel a kérdést, miközben végig néz a lányon, na mert, ha rajta nem lenne mit nézni.* - De ennyire ronda volnék? *Kérdezi félredöntött fejjel, miközben közelebb hajol a lányhoz. Egyenlőre nem csókolja meg, csak odahajol hozzá, miközben arcán egy játékos mosoly kering.*

Vendég

*Mikor meghallja az ismerős hangot, csak kicsit hátrébb lép az ajtóból, majd a hang gazdája pár pillanat múlva fel is tűnik. Hihetetlen, hogy Karen néha milyen bamba képet tud vágni... és ez most épp egy olyan pillanat. természetesen amint kitárul az ajtó, az első dolog ami a szemei elé tárul az a szőke fiú... egy szál boxerben. Azért az nem épp a legelhanyagolhatóbb tényező, főleg, hogy ennek következtében szegény lány csak pislog nagyokat, és alig bírja elszakítani tekintetét a másik felsőtestéről. Persze tisztában volt ő eddig is párja adottságaival, na de ez mégis...* - Ööö.. szia. *Köszön neki kissé zavartan, de mire felnéz az arcára már összeszedi magát és egy halvány mosoly is megjelenik szája szélén. Hagyja, hogy a másik behúzza a szobába, és amint közelebb kerülnek egymáshoz a nekromanta lányt megcsapja a fiúból áradó kellemes illat. Mindenesetre Karen csak leül az ágyra és pillantásával követi a másik minden mozdulatát.* - Köszi, egy narancslé most jól esne. Vagy akár sima víz is jó. *Mondja miközben körülnéz a szobában. Érdekes... sehol senki, pedig lassan már tíz óra.* - Szobatársak? *Néz kérdőn a másikra, majd magában elkönyveli, hogy nem ártana ha Russel felvenne magára valamit, mert így elég nehéz másra koncentrálni mint... szóval nah. *

Vendég

*A fiú olvasgat, néha néha egy sóhaj hagyja el a száját, amikor meghallja a kopogtatást csak biccent. Hülye mozdulat, hiszen, aki kinn áll az úgysem látja.* -Szabad! *Szól ki a fiú, miközben feláll, lassú léptekkel az ajtóhoz sétál, majd kinyitja. Amikor megpillantja a lányt elmosolyodik.* -Szia, kedves. *Mondja a fiú, miközben vibráló acélkék szemeit a másikra veti. Jó, igen van rajta most más, amit nézni lehet, de na..* - Mi járatban? *Kérdezi, miközben az a tipikus macsós mosoly jelenik meg az arcán. Egyik kezével behúzza a lányt, miközben magához húzza egy kicsit. Kellemes illata van, érezni rajta, hogy nemrég fürdött. Mindenesetre csak int, hogy üljön le a lány, ha akar.* -Kérsz valamit inni? *Kérdezi, miközben rögtön a hűtőhöz lép, majd kivesz belőle valami iható dolgot. Na, igen nem nagyon zavartatja magát, hogy egy szál boxer alsóban van...*

Vendég

*Maga sem tudja pontosan, hogy mit keres itt... mármint de. Tudja. Egy szőke hajú fiút aki elég közel áll hozzá. Viszont, hogy mi a pontos oka annak, hogy most a második emeleten álldogál egyik lábáról a másikra, és azon gondolkozik, hogy visszaforduljon-e vagy sem arról halvány lila fogalma sincs. Egyszerűen csak... csak látni akarja. Lényeg az, hogy Karen a Tigris cápa háló ajtajában van és keze már a kilincsen. Végül csak felsóhajt és lassan belép a szobába. A közös helyiség üres, így lépteit a bal oldali szoba felé veszi. Egyébként a lányon ugyan az az öltözék van, mint pár órával ezelőtt is. Kopottas farmer, egyszerű fehér ing. Haja lágyan omlik hátára. Még gyorsan végignéz magán, majd csak kopogtat az ajtón. Mintha kissé zavarban lenne... de vajon miért? Hisz nem ez az első alaklom, hogy felkeresi a fiút. Na mindegy. Mindenesetre elég érdekes...*

Vendég

*Egy szőke hajú fiú sétál ki a fürdőszobából, egy fekete boxer alsó van rajta. Mögötte egy kutya caplat kifelé. A fiú testén még látni a vízcseppeket, mindenesetre csak megrázza a fejét, majd felsóhajt. Acélkék szemeit az ágygán lévő könyvekre vetik. Tanulnia kéne, mert hát néha az sem árt neki. Mindenesetre odasétál, majd felkapja az egyik könyvet. Szépen az ablakhoz sétál, majd kinéz rajta. Diáklányok örömére persze...Khm... Maga sem tudja mit bámul csak néz ki, kifelé. Végül fogja magát leül a földre, majd fogja és olvasni kezdi a könyvet. A kutya csak szépen feltelepszik az ágyra, szemeit lehunyja, csak néha-néha pislant le a szőke hajú srácra...*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szomb. Nov. 20, 2010 6:49 pm

*A fekete holló belibben a szőke, kék szemű srác szobájába, és rémisztő károgással ejt egy levelet a fiú asztal lapjára. A levélke felizzik - és ekkortól már csak a címzett tudja kinyitni. A levelet egy sárgás, és mindenképp jó minőségű merített lapra írták, szóval ne kifejezetten egy levélpapír. A hátulján egy japános stílusú cseresznyefa ábrázolás, de mellette magyar rovásírással egy üzenet. Amit a srác úgysem tud majd elolvasni, hiszen egy bonyolultabb összevonással van írva. Valami olyasmit jelent, hogy "- Isten veled. Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Na igen. a Kisherceg hangulat.^^A levélben ez áll:*

Kedves Lawrence!

Mikor ezt a levelet olvasod, én már a vonaton ülök a hazafelétató vonaton Magyarországra, és ottleszek egy ideig.Remélem nem haragszol, hogy nem szóltam előre, de utálok búcsúzkodni, és olyankor elég letört vagyok. Neked is így a jobb azt hiszem. Remélem, hogy az iskolában minden rendben lesz addig, már amennyire most rendben van. Vigyázz Arira, mert a Pókistennő is majdnem felfalta...valahogy...mintha egy veszélymágnes lenne a lány, és aggódgom érte. Magadra is vigyázz. Remélem Jana is jól lesz. És Réke, meg Jul is. Látod, valamennyire megfogadtam a tanácsod, nyitottam a többiek felé...de azthiszem te is. Mostanság, ha az AUM órát nem tekintjük, jobban vagyok, és ezt sok részben neked köszönhetem. "Azt" a napot is köszönöm: sajnálom, hogy még most sem tudom leírni, kimondani végképp nem.
Őszinte szeretettel: Farkas Zsuzsanna Gaiaea (Itt mellette egy sárkányos-rózsás-nappal és holddal, csilagokkal díszített pecsét - ez is megmutatja, hogy tényleg a lány írta. És önkéntelenül is bizonyíték a nemesi származására, amit még Lawrencenek sem említett. Mondjuk Marijanának igen.)

A holló éppoly észrevétlenül, és kecsesen suhan tova, mint ahogyan a szobába feltalált. És bár a lány, Gaiaea még nem ment el - hiszen késve indul, de ezt akkor, mikor elküldte Edgart még nem tudta - nem valószínű, hogy a srác itt találhatja.*

Vendég

- Ami volt, az elmúlt, ami lesz, azt meg max a látnokaink is csak erősen sejthetik. Meg logikázhatunk. *Mondja halkan, majd vigyorog, igenis piszkálódik.* - Aki megérdemli, azt tisztelem, Kuro. *Kacsint, a becenevét használva a fiúnak. Persze, hogy nem gondolja komolyan, de piszkálódni szabad. Neeeki aztán pláne szabad. Hallja az órát, ahogy az elüti a tizet, mire Chris arcán végigfut egy sötét árnyék... de inkább szomorúság tükröződik pár pillanat erejéig az arcán, de tényleg csak rövid ideig. Hagyja, hogy összekócolják a haját, és egy félmosoly jelenik meg az arcán.* - Én nem esek szét olyan könnyedén. És igyekszek ki is mászni, ha olyanom van. *Kacsint, és egy intéssel búcsúzik el a távozó Jacktől, majd amikor csukódott utána az ajtó, egyszerűen eldől, oldalra, az ágyra, belepuffanva a párnába.* Ha ő nem lesz a halálunk, akkor senki, és örökké élünk. *Jegyzi meg halkan Lilith, aki a kis kutyaházban kuksolt végig.* - Tudom. *Sóhajt fel Chris, majd egyszercsak majd alszik. Majd.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 9:15 pm

-Régi idők. Nem érdemes rajtuk merengeni. *mondja, legyintve. A vénségre felkapja a fejét, és kissé sértetten fordítja el a fejét.* -Na szép. A kölyök ki sem bújt a földből, de már felesel. Ennyit a tiszteletről, mi? *mondja, játszott sértettséggel, majd hallja az órát, ahogy elüti a tízet, és feláll a földről, leporolva magát.* -Hát, én voltam jobb. Az improvizáció ilyen dolog. Néha jól sül el, néha nem. Meglátjuk, mi lesz jelen esetben. *mondja, majd vesz egy kisebb sóhajt, és közelebb lép a fiúhoz, hogy alaposan összeborzolhassa a haját, majd végigsimítson, talán csak lopva, annak arcán.* -Ideje mennem, jó volt látni, hogy egyben vagy. Aztán nehogy nekem kelljen valami ostoba helyzetből kiszedni téged, rendben? Csak óvatosan ezekkel az üzelmekkel! *inti még a fiút, játékosan, pajkos félmosollyal, majd rákacsint, és átsétál a saját szobájába. Későre jár, ideje mennie.*

Vendég

- Tudom, hogy Jana Lowett volt... Aida mondta, nemrég kisétáltam a folyosóra, ő mesélte. *Mondja, kicsit vállat vonva.* - Ironikus, bár logikus. Énekeltem én már vele A little priest-et. Bár az a helyzet is furcsa volt. *Sóhajt fel, no igen, a hullaásás. *Meg macerás lett volna megoldani a fehér hajtincset. *Simít végig a fekete haján, amit azért tarkítanak több helyen ősz hajszálak.* - A dzsinnek üzletemberek. Valamilyen szinten. De a démonoknál megbízhatóbbak, kivéve ha Aidával üzletelsz. Már ha hajlandó üzletelni veled... bár te már nagykorú vagy, veled lehet, hogy már megtenné. Vénség. *Vigyorodik el, piszkálódva, ő még nem tizenhét, haha.* - Mit kívántam volna? Fogalmam sincs. *Von megint vállat, a végén izomláza lesz.* - Ha lenne ötletem, már megtettem volna az aranytojással, amit tavaly húsvétkor kaptam. De az is a fiókban porosodik. Szóval alighanem csak improvizáltam volna valamit.

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:53 pm

-Pont Sweeney? Érdekes. *mondja, és mintha csak elharapná a gondolatmenet felé, fonalát, be is fejezi, és nem is mond semmi többet a dologhoz, csak hümmög egy sort.* -Megértelek, és teljesen jogos, és érthető. Bár a mai estén nem volt ennyi sötét alak. Az egyetlen félelmetes az estében a liftben levő karmolásnyom volt. És lehet, hogy a dzsinnek mindenhatóak, de te is tudod, hogy a jóságos dzsinnik nem léteznek.. Vagy, ha léteznek is, akkor se hiszem, hogy pont egy olyat fogtunk volna ki, és a sokadik nagyravágyó kívánság után van kedve egy olyan kütyüt adni nekem, amivel megtalálhatom a megfelelő síkokat. Másra meg nem igen vágyom. *vonja meg a vállait, aztán csak mosolyog.* -De, mint említettem, nem akartam reggeli várni. Te mit kívántál volna? *kérdezősködik tovább.*

Vendég

- El akartam menni, Sweeney Todd lettem volna, már elindultam volna, hogy elkérjem Janától az egyik borotváját, de... csak egy lettem volna a sok sötét alak közül. És már a hétköznapokon is elegem van abból, hogy minden második ember próbál a maga "féééélelmetes vagyok, féééééljéééél tőlem" kisugárzásával élni. Nem megrémiszt, fáraszt. *Magyaráz, persze az idézőjeles résznél feltűnően elnyújtja a szavakat. Neki is megvan a maga sötét kisugárzása, de ami őt illeti, próbálja valamennyire visszafogni, ha más nem, Stepford mosollyal, vagy valami hasonlóval.* - A rend is relatív dolog. De például egészségügyi problémám nincs. Anyámmal is minden rendben van. Szóval azért van olyan. És nem tudom. A dzsinnek eléggé mindenhatóak, nem? *Kérdezi, ingatva a fejét.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:37 pm

*A fiú szavaira csak legyint, lazán.* -Lehet, de nem érdemes. Hiányoztál onnan. *aztán elnéz a többi felszerelés felé, majd vissza a fiúra, és nemes egyszerűséggel, meg egy nagyobb sóhajjal együtt leül a földre. Törökülésbe rendezi a lábait, leoldja az oldaláról a kardhüvelyt, majd úgy néz fel, kezeit az ölébe ejtve a fiúra.* -Ahogy elhallgatom, nagyon kevés olyan valami van, ami rendben lenne veled, igaz? Mi az egyáltalán? *kérdezi enyhe aggodalommal a szemeiben, a kívánságra csak a fejét csóválja.* -Milyen kívánságomat tudja teljesíteni egy dzsinn? És mégis mit kívánhatnék pont én? *végül a fejét csóválja meg, ezzel jelezve, hogy semmi értelme nem volt a kívánságnak, csak egy volt a sok közül.*

Vendég

- Nélkülem is lehet bulizni. *Vonja meg a vállát egy kicsit, egyik lábát felhúzva, karját a térdén pihentetve, hallgatva az élménybeszámolót.* - És ugyan mit kívántál? *Kérdezi, felvonva a szemöldökét, fejét enyhén félrebillentve, majd végignéz magán.* - Ja, hogy ezek... megszoktam, hogy rajtam vannak, afféle ékszerekként. Csak ha kell, használom őket. Akkor lennék harci készültségben, ha azok is nálam lennének. *Int a fejével oda, ahol a katanája, a pálcája, meg az ujjatlan kesztyűje is hever. Nem érné el, nincs kartávolságban, de persze telekinézissel bármikor közel tudná húzni magához.* - És én már csak ilyen paranoid vagyok már egy... ideje. És minden bizonnyal van olyan, ami rendben van. *Vonja meg megint a vállát egy kicsit. Igen, paranoid, kábé nyár óta, mióta gengszterváltás... izé, rendszerváltás volt az iskolában, és ő nem a győztes fél oldalán állt.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:18 pm

*Pontosan tudja, hogy milyenek a viszonyok, de még Jacknek is támadhatnak őrült ötletei. Kezdjük azzal, hogy berobban Chris szobájába. És folytassuk azzal, hogy szőkére festette a haját, és kékké varázsolta a szemeit. A fiút megpillantva, és annak szavait hallva csak megrázza a fejét.* -Nélküled? *kérdezi, eléggé hitetlenkedve, miközben behúzza maga mögött az ajtót.* -Volt egy dzsinn a végén, átmentünk egy szellemkastélyon, megfejtettük a rejtvényt, és jött egy dzsinn. Azt mondta, teljesíti mindenki kívánságát másnap reggelre.. Nem akartam másnap reggelig várni. *mondja, miközben egész flegmán vonja meg a vállát, miközben megáll Chris ágya előtt.* -És a te estéd? Harci készültségben ülsz itt, mintha a legerősebb mágikus lény, vagy démon jelentkezett be volna hozzád látogatásra. Vagy valami hatalmas mágus. Rendben van bármi is? *kérdezi, mert azt nem kérdezheti, hogy "minden rendben van?" mert láthatóan nincs, ha a fiú így le van törve úgymond. Vagy bármi van vele. Egyelőre Jack se tudja, mi a helyzet a fiúval.*

Vendég

*Benti viszonyok? Lawrence elutazott, Lucas és Nathaniel valahol máshol, momentán egyedül az egyedüli fekete hajú lakó van a szobában. Az ágyán ül, törökülésben, fekete haja az arcába lóg, fekete póló rajta, nyakából előrelóg az asztrál-mentál medál, bal mutatóujján a nekromantagyűrű, csuklóján a pszionikus karpánt, pálcája, és egyéb fegyverei, nincsenek kartávolságban, de mint tudjuk, ő minden, csak nem védtelen. És igazából Jack is annak köszönheti, hogy nem kapja el senki a torkát telekinetikusan, vagy nem repül ki vérmágiának hála, hogy a daimón az kutya. Szőke haj ide vagy oda, azért a kutya orrát nem lehet becsapni, no. Felpillant, féloldalasan elmosolyodik.* - Tennant Hamletje jobban állt volna neked. És nem igazán volt kedvem bálozni. Jó volt a buli? *Kérdezi, hátradőlve, hátát nekivetve a falnak.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:04 pm

*Hatalmas lendülettel szinte berobban az ajtón, a zárszerkezetet tulajdonképpen egy érintéssel téve tönkre, folyékonnyá, és minden ehhez hasonló. Ez van, ha valakiben fellángol az erő, akaratán kívül, tudat alatt, és durva dolgokat művel, mint jelen esetben Jacknél is történik mindez. Minden esetre szinte berobban a szobába, igyekszik körülnézni, kérdéses, milyenek a benti viszonyok, majd, ha sikeresen ki tudja szemelni Christ, akkor egyből ráveti a tekintetét. Érdekes lehet, ahogy egy sápadt, magas, szőke, mélykékszemű alak berongyol, első ránézésre nem is Jack az, csak sokadik pislogása. Kenneth Branagh Hamletje, személyesen, a bálról, egyenesen. Igen, onnan jött, át se öltözött, se semmi. Szemei egyből a fiúra vetülnek.* -Tudtam, hogy valami hiányzik a bálról. *mondja, halovány, remegő félmosollyal.*

Vendég

*Egy nagyméretű hárpia jelenik meg az ablakban. Némán repül be, majd egy levelet dob Lawrence ágyára, ha ezzel végzett egyszerűen távozik.*

Lawrence.

Én, hát nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán az elején kéne. Lehet csak képzelődök, de régen láttalak és az igazat megvallva hiányzól. Semmi hír nincs felőled. Többször is kerestelek, de nem találtalak. Mindegy, csak annyi érdekel, hogy jól vagy-e meg, hogy minden rendben van-e? Kérlek válaszolj.

Ölel:
Susy

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Aug. 24, 2010 7:19 pm

*Egy házimanó lép be a szobába, halk pukkanással, majd egy kisebb, gyűrött levelet tesz le Chris ágyára. A levél egy sima papír, egy kis része fémes, mintha valaki átváltoztatta volna. A manó, amint elvégezte dolgát, ahogy jött, el is tűnik. A levélben, pontosabban a papíron csak néhány sor van:*

A gyűrűknek vége. Ne aggódj, ha nem látod, én megvagyok. C. M.

Vendég

*Kuncog arra, hogy Lawrence bájitalokat főzött, igen, tudja hogy áll a fiú a kotyvasztáshoz. Kábé úgy, ahogy ő is. Khm.* - Nagy gomba, aminek nekivágtam a kistündért, mire a gomba lesüllyedt, és lementem, és megmentettem a fiút. Ééééén. *Mondja kicsit elnyújtva, de túl nagy lelkesedés nélkül. Kapott órát, az a nagy pozitívum neki, de egy hisztis tündértini hozzávágott egy tűzgolyót. Chh. Nem néz fel Lawrence-re, fekete haja eltakarja az arcát, illetve ugye az ébenfekete tincsek között ott vannak azok a szürke hajszálak... aztán mégis kinyújtja a kezét, megragadja Lawrence kinyújtott kezét, feláll, és egyszerűen magához húzza a fiút, átölelve, röviden, de szorosan, lassan engedi el, visszaülve az ágyra, megint lehajtva a fejét. Majd biccent, és miután Lawrence végzett, ő is feláll.* - Én is lassan lefekszek. Jó éjt. *Köszön el, majd zuhany, kijön, álombájital lehajt, Lilith be a kutyaházba... és alvás. Mély, álomtalan álom.*

Vendég

- Hát az biztos, hogy hosszú. És rendben... Akkor majd megnézem, ha rendben lesz. *Bólint beletörődően, és a szája elé téve a kezét elnyom egy ásítást.* - Ne tudd meg, milyen napom volt... Bájitalokat főztem. Én. Jó, igazából csak a legalapabb műveleteket végeztem el, felvágás, ilyesmik, a főzetnek meg nem engedtek a közelébe, mert Ariana már túlságosan ismer... De a gőzüktől már akkor is rosszul vagyok. Lefárasztott ez az egész. Tőled pedig nem lepődöm meg ezen. *Mosolyodik el halványan, majd felvonja a szemöldökét.* - Naaaagy gombához. Értem. *Biccent, majd közelebb lép Chris ágyához, és lenéz a fiúra.* - Azt hiszem, én megyek zuhanyozni, aztán alszom. Tényleg álmos vagyok. *Rövid ideig csak csendben áll Chris mellett, felett, elgondolkozva nézi, egy pillanatra mintha ki is nyúlna felé a kezével, de aztán megfordul, pucol zuhanyozni. Elég sokáig folyatja a vizet, aztán valami hülye gyerekdalt dúdolva bemászik az ágyába.* - Jóéjszakát. *És a fal felé fordulva aludni igyekszik.*

Vendég

*Csak bólint.* - Egy egyszerű zsebóra. Forever is a long time. Milyen igaz. *Mondja halkan, és a plafon felé néz.* - Majd ha megjavítottam, megmutatom. Nem jár pontosan. Meg is repedt kicsit. Nem akarom, hogy így lásd... majd, ha normális állapotban lesz. *Mondja, halkan, kicsit mintha átszellemülten beszélne, majd kis szégyenlős mosollyal Lawrence felé néz.* - Nem láttam, hogy ott van, és ráléptem. *Mondja halkan, majd ugye lehuppan az ágyra, és barátja begyógyítja a lábát.* - Köszi... csak egy kis, erdőőrző tündérke illúziókkal szórakozott, és tűzgolyókat lövöldözött. De cserébe hozzávágtam egy gombához. Naaagy gombához. *Magyaráz, élménybeszámol, ahogy tetszik, és hanyatt elterül az ágyán, a plafont nézve.*

Vendég

- Jó éjszakát. *Köszön még el, majd ugyebár felsétálnak a szobába. Figyeli, ahogy Chris lepakol, majd az órán megakad a szeme.* - Nocsak, új szerzemény? *Kérdezi, elvégre eddig nem látta a tárgyat.* - Megmutatod? *Dönti félre kicsit a fejét, miközben közelebb lép a fiúhoz. Sóhajtva néz végig az üvegeken, de nem szól semmit. Már nem, csak öntudatlanul végigsimít barátja karján. Aztán kicsit elbambul, kifelé az ablakon, és a fiú hangjára összerezzen.* - A mit? *Kérdezi, miközben megfordul, majd észreveszi a fiú térdeit, és felszisszen.* - Na jó... meséld csak el szépen, mi történt. *Sóhajt fel, miközben letérdel Chris elé, enyhe pírrel az arcán, és annak térdére helyezi a kezét. A fiú érezheti a - amilyen gyakran sebesül meg, minden bizonnyal már szokásos - melegséget, és az égések eltűnnek, elvégre eléggé enyhe seb. Aztán rögtön el is kapja a kezét, és leül a székre az íróasztalhoz, egyik lábát keresztbetéve a másikon.*