Tigris cápa háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Nemo Blackwell
2. Kyle Peters
3. Matthew Demerest
4. Vaszilij Potrevszkij

Vendég

*A kutya szavaira nem reagál, igaza volt, de hát Lawrence már megerősítette, több szót rápocsékolni nincs értelme. Felveszi a könyvet, amit nemrég itthagyott a fotel karfájáról, és belemerül. A "na?" kérdésre felnéz, majd némán feltartja a hüvelykujját, majd már vissza is fordul a történethez.* - Én meg Lawrence Ravenwood, a régi. *Feleli különösebb lelkesedés nélkül, néha felpillantva a közös rész ajtajára, mintha bármelyik pillanatban kinyílhatna... Igen, nem kétséges, hogy valakit nagyon vár, de már alig bízik benne, hogy sikerül végre elcsípnie.*

Vendég

*Amikor kinyílik a szoba ajtaja akkor csak biccent a fiúnak. Már menne is tovább, de az megjegyzi, hogy felöltözhetne. A kutya csak elvigyorodik legalább is kidobja a fogsorát, majd hangosan megszólal.* - Én meg mondtam, hogy öltözz fel!*mondja a fiúnak, mire az csak felsóhajt. Némán belép a szobájába, majd a szekrényből kirángat egy polót meg egy térdnadrágot. Gyorsan felkapja, majd visszamegy a közös részbe.*-Na?*mondja a fiú, majd csak lehuppan Lawrence mellé.*-Amúgy meg Russel Stephenson..Én vagyok az új lakó!*mondja a fiú miközben acélkék szemeivel a szőke fiúra pillant. A daimon csak szépen lefekszik a gazdája mellé.*

Vendég

*Nyílik a jobb oldali rész ajtaja, és egy fiú lép be rajta. Csak egy pillantást vet a boxeralsóban flangáló fiúra, és becsukja maga mögött az ajtót.* - Nem árt, ha magadra rángatsz valamit, ide még kopogás nélkül is elég gyakran nyitnak be a látogatók. *Jegyzi meg, bár látja, hogy Russel már a saját hálója felé halad. Ezután egyszerűen besétál, kinyitja a közös hűtőt, kivesz egy csokoládét, és letelepszik vele a fotelbe. Ráérősen bontogatja, letör egy kockát, a szájába tömi... És vár. Nlmán várakozik, ki tudja, hogy mire... vagy kire.*

Vendég

*Bamm fürdőszoba ajtaja kicsapódik, majd egy világosbarna fiú lép ki rajta. Vizes tincsei az arcára vannak tapadva. Csak megrázza a fejét, majd a kutyára néz. Aki csak a szemeit forgatja.* ~Most őszíntén ezt muszáj volt? Ezt nekem kellet volna..~ *mondja a daimon, mire a fiú csak vállat von, majd Pippára néz.*-De te nem is vagy vizes.*jegyzi meg. Több szót nem is pazarol a kutyára. Csak ásít egyet, majd leül az egyik fotelba. A fiún egyébként egy boxer alsó van csak. Mindenesetre most egész jó kedvében van mondhatni. Acélkék szemei azon most is hidegen csillognak.* ~Öltözz már fel..Még a végén meg lát valaki..~ *morogja oda neki a kutya.*-Tudtommal ez egy fiúháló és ide nők nem igen járnak..Hála Istennek..Legalábbis remélem.*mondja a fiú miközben vállat von. Igen most van a "előtörnek gyerekkori vágyaim" stílusban. Kicsit kuszák a gondolatai csak némán ül, majd, amikor megunja az ücsörgést megindul a saját szobája felé.*

Vendég

*Nem szól semmit a másik fiú szavaira, akkor sem, amikor az meghajol, és kimegy a fürdőbe. Amikor becsukódik az ajtó, akkor hajtja le a fejét, és csukja be a szemeit.* - Hate me... please, hate me. It'll be easier for you that way... *Suttogja, majd lassan kisétál. Nem, mégsem pakol be semmit. Talán majd délután/kora este fellopódzik, ha mégis hiánya lenne, hogy aludjon. Mondjuk kispárna-hiány. Nem mondja Lawrence-nek, hogy "csak neked akarok jót". Tudja, hogy üres szavak lennének, amik nem használnának. Szóval csak elindul kifelé. Fekete póló, farmer, de mezítláb van, és halkan énekel.* - All around me are familiar faces...

Vendég

*Felnéz, mikor Chris megszólal, majd a szavak hallatán egyre inkább elborul az arca. Felpattan, és amíg Chris beszél, az iránytűt ledobja az ágyra, tiszta ruhát bányász elő a szekrényből. Aztán ha a fiú befejezte, akkor egyenesen megáll a szoba közepén szaktársa felé fordulva.* - Aludni, mi? Persze, én nem tartalak vissza, nyugodtan menjetek máshova aludni a barátoddal. Igazából az ő szobáját javaslom, kényelmesebb lehet, mint a társalgó. *Szándékosan használja a "friend" szót, hiszen elvileg angolul beszélgetnek, legalábbis Lawrence úgy, mert Chris-szel angolul szokott. Ezután egyszerűen meghajol, kifogástalanul, és eltűnik a fürdőben a ruháival együtt. Zuhanyozás, felöltözés, elvégre most kelt, ezek neki még kimaradtak.*

Vendég

*A borzolásra csak mindketten megrezzennek ismételten, majd jön a Chris-féle hangulatingadozás. Csak fekszik az ágyon, fekszik, fekszik, immáron némán... majd egy hirtelen mozdulattal leugrik az ágyról, talpra, féloldalasan háttal Lawrence-nek.* - Hé, Lawrence... *Hangja furcsán cseng, szinte kifejezéstelenül.* - Azt hiszem, kapsz tőlem még egy ajándékot. Méghozzá az, hogy minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy ne ártsak neked többet. *Visszanéz barátjára... mert neki az. Szemeiben ugyanaz az üresség jelenik meg, amit a fiú Lilith szemében láthatott.* - Azt hiszem, egy darabig nem alszok majd itt. Majd a társalgóban, vagy valahol. Nem költözik ki... egy ideig legalábbis. De nem fogok itt aludni. *Majd elindul az ágyához, láthatóan azzal a céllal, hogy pár cuccot összeszedjen, hogy valahol máshol éjszakázzon.*

Vendég

- Előbb vagy utóbb majd biztosan. Már ha lesz rá alkalma és lehetősége. *Lepillant Lilith-re, majd egy halvány mosollyal összeborzolja a kutya fején a szőrt, aztán mégis elveszi a kezét. Mikor Chris kacag, majd meg is szólal, akkor nem felel semmit. Némán veszi fel az iránytűt, és inkább azt vizsgálja. Nem tudja, mit mondjon. Pontosan tudja, hogy mire utalnak Chris szavai, úgyhogy csak összeszorítja a száját, és csendben van.*

Vendég

- De azér kemény csaj. És megígérte, hogy visszamegy, hát visszamegy. *Utalás? Az. Átírja a saját helyzetére? Noná.* - Hát passzolom. De ezer éve nem találkoztam már vele. *Mondja, majd csak kacag, kacag tovább, két kezével lassan a hajába túr, becsukva a szemeit.* - I'm a fool... I'm a fool... *Mondja lassan, és a nevetés helyett az arcán elkezdenek folyni a könnyek.* - Miért is reménykedek? Rossz alvó vagy. Én meg egy barom, egy önző kis... nem tudom mi. *Hanyatt dől, továbbra is becsukott szemekkel, arca könnyes.* - Mindenkit elpusztítok, aki közel áll hozzám. *Mondja egyszerűen, mintha csak egy alapigazságot mondana ki. De ő így is érzi.*

Vendég

*A felnyikkanással nem törődik, Lilith végre fent van, Lawrence pedig csak a fején nyugtatja a kezét. Nem simogatja, csak ott a keze.* - Hm. Az is lehet egy megoldás. És mondtam, hogy Alice egy liba. Ez már csak... így marad. *Megcsóválja a fejét, majd hátradől, de a kezét nem veszi le Lilith fejéről.* - Nem kellett volna otthagynia Hattert. És nem tudom, tudod, hogy téged a barátjának tart. De én már az első találkozásunkkor elástam magam a szemében, azt hiszem. Bár túlzottan nem érdekel, sokat nem veszítettem vele. *Megvonja a vállát, majd felvonja a szemöldökét, mikor Chris kacagni kezd. De a kérdésről mit sem tud.*

Vendég

*Mint daimón, mind ember felnyikkannak, amikor Lawrence felhúzza Lilithet, Chris még be is húzza a nyakát, kezeit odakapva, mintha ő is érezné, hogy felhúzzák. Mer érzi is ugyebár azér daimón a daimón.* - Ühümmm.... szerintem meg az, hogy Poe mindkettőről írt. De mindegy. Hatter akkor se tudja igazából, és Alice azért hagyja ott, hogy megtudja rá a választ. A hülyéje. Összetöri Hatter szívét. *Mondja, majd vállat von arra, hogy miért kapott volna tőle ajándékot.* - Hámittomén. Én miért kaptam tőle? *Kérdezi, majd lassan bólogat.* - Értem. *Mondja lassan, majd arra, hogy belegázolt a susnyásba, felkacag, fejét hátravetve. Kavarog egy jópár napja a fejében egy kérdés, amit nem mer föltenni... és most se képes rá. Hiszen az elméje mélyén tudja a választ a kérdésre. Jól tudja, egészen azóta, hogy egyszer felriadt régen egy rémálmából, hogy Lawrence rossz alvó...*

Vendég

*Korántsem tetszik neki a közjáték. Mikor Lilith félig teljesíti a kérést - hiszen Lawrence maga mellé hívta, az ágyra, az egész kutyát, és nem csak a mellső lábait -, akkor felsóhajt, majd egyszerűen lenyúl, és nem törődve a daimón dologgal, felhúzza maga ellé az állatot. Aztán legyint.* - Kártyalapokkal nem foglalkozok. *A kérdésre megvonja a vállát.* - Hát tudod, az egyik marha magasra tud szállni, a másikat meg ez marhára nem érdekli. Jamestől hallottam még jó pár éve, és valahogy megragadt. *Ő is értetlenül pislog.* - Hm? Miért adna nekem Andrey ajándékot? Szerintem nem is tudja, mikor van a születésnapom. Susantől kaptam, hogy majd megmutassa nekem azt, akit igazán szeretek. De a tied se rossz. Úgy látszik, te rendes iránytűt kaptál, én meg... *Az ajándékra pillant, aztán rázni kezdi, és angolul morog maga elé, mintha csak meg akarná győzni magát, az iránytűt... De érthető, amit mond.* - I know what I want, I know what I want, I know what I want... *Kinyitja a szerkezetet, de rá se néz, már csukja is vissza, és újra leteszi. Csak rövid bemutatót tartott arról, milyen tájolóval ajándékozta meg Susan, látszólag. A kérdésre elgondolkozik, majd felel.* - Belegázoltál a susnyásba, nem kicsit. De még látod az utat. Hogy visszatérsz-e rá... *Nem fejezi be a mondatot.*

Vendég

- Biztos. *Bólint határozottan, majd a Lilithhez intézett szavakra egy kisebb közjáték játszódik le. Chris lenéz daimónjára, Lilith vissza rá, és egy darabig csak néznek egymásra. Chris szemei lángokat szórnak, Lilith szemeiben továbbra is az üresség honol. Végül úgy tűnik, Chris győz a "párbajban", Lilith ugyanis feltápászkodik, közelebb mászik az ágyhoz, mellső lábait feltéve az ágyra, fejét a mancsaira támasztva a fejét, a fiú pedig visszafordítja a fejét Lawrence-re, mosolyogva.* - És mi van a négy Alice-el? *Kérdezi, mintha az előbbi jelenet meg se történt volna, majd meghökken.* - He? Mér a marha...? *Pislog, nagy kerek, értetlen szemekkel. Az ajándékra pedig csak pislog, értetlenül.* - kitől jött? Azt ne mondd, hogy Andreytől. Tőle én is kaptam iránytűt. Mármint az iránytű, vagy aranyóra? Mindegy, iránytűt kaptam anno karácsonyra Andreytől... hogy ne térjek le az útról. Hmmm... *Láthatóan elgondolkozik.* - Te, Lawrence, szerinted is letértem már az útról?

Vendég

- Meglehet. *Jegyzi meg hümmögve, majd Lilith válaszára megforgatja a szemeit.* - És annyira hulla vagy, hogy felkelni és idejönni se tudsz? Még a születésnapomon sem? Ejnye, ezt megjegyzem, ha nem vigyázol. *Megcsóválja a fejét, majd bólint.* - Hát, Alice-nél bárki jobb. De egyébként tényleg ő viszi a pálmát. És peeersze, fejtekeréssel, gond nélkül. *A kérdésre nem jön zavarba, csak megvonja a vállát.* - A marha. *Feleli egyszerűen, de nem magyarázza meg, hogy miért éppen a marha, majd maximum ha Chris rákérdez. A csomag elélebeg, mire kibontja, elolvassa a levelet, és a szemeit forgatja. Aztán a kezébe veszi az iránytűt, majd szinte rögtön le is csapja a fedelét, egy pillantás után, és csak leteszi maga mellé. A levelet összegyűri, a kezében tartja, és felnéz Chrisre.*

Vendég

- Szétesnél. *Vigyorogja szélesen. Igen, először Shrek-utalás, aztán Alice, most meg Supernatural. És... hogyne tudná ő is, hogy nem lesz úgy, mint régen. De... a "Play pretend" című játékot játssza. Eljátssza, hogy minden lehet olyan, mint régen volt. Őneki menne is, csak... az a nagy bibi, hogy a fájdalmát gyakorlatilag átnyomja Lilithbe, és rajta látszódik. A daimón csak felpillant Lawrence-re, majd felsóhajt.* Minden oké. Ő pörög, én fáradt vagyok. Van ez így. *Hazudik. Hazudik, próbál ő is benne lenni Chris játékaiban. Más kérdés, hogy nehezebben megy.* - Most miéééért? Hatter a legjobb. *Mondja, félrebillentve a fejét, majd felemeli vigyorogva a hüvelykujját.* - Futterwacken megy? *Kérdezi vigyorogva.* - Na, és mi a közös a hollóban és az íróasztalban? *Kérdez egy másikat, majd a csomag csak odalebeg, egyenesen Lawrence ölébe. Telekinézis azér megy a srácnak változatlanul.*

Vendég

- Mihez is kezdenék nélküled... *Morogja maga elé, megforgatva a szemeit, de aztán halványan, erőtlenül elmosolyodik mégis. De nem, nem dől be a fiúnak. Pontosan tudja, hogy soha, semmi nem lesz már olyan, mint régen. Egyrészt mert rossz alvó, másrészt mert Lilith. Mármint nem ő Lilith, hanem... Értitek, na. A kutya felé néz, majd kinyújtja a kezét, mintha csak el akarná érni, vagy oda akarná hívni magához, maga mellé az ágyra. Aztán Chris a fejébe nyomja a kalapot, mire csak pislog, majd rögtön le is veszi, hogy azért meg tudja már nézni, mert ha a fején van, tükör nélkül nehézkes.* - Enélkül nem voltam elég őrült, mi? *Kérdezi, felismerve a kalapot, majd visszateszi a fejére, és megigazítja.* - Na, hogy áll? Ideadnád azt ott? *Bök fejével a csomagocska felé, ami az asztalon van, mert ha Lawrence ott aludt, akkor a házimanó aligha tette az ágyra.*

Vendég

- No lám, ha elfelejtkeztél róla, ejj-ejj... *Tettetett rosszallással csóválja meg a fejét.* - Hát akkor ezért vagyok éééén itt, hogy emlékeztesselek rá, nemdebár? De-de. Naszóóóóval. Happy birthday, meg minden. Ugye egy pillanatra se fordult meg a fejedben, hogy én elfelejteném, ugye? *Az arca továbbra is ragyog, pörög, dumál, pont, mint eddig. A nagy változások előtt. Talán éppen ezért lesz egyre nagyobb a csönd, ami Lilith irányából jön, aki mozdulatlanul lefeküdt a földre időközben.* - Tesssééééék! *Trillázza, előhúzza az ajándékot... egy fura kalapot, és nemes egyszerűséggel Lawrence fejébe nyomja. Majd csak néz rá, nagy, kerek, csillogó kiskutyaszemekkel. Életnagyságú chibifigura, kérem szépen.*

Vendég

*Híresen rossz alvó, így kész csoda, hogy az első dalnál még nem kezd mozgolódni, akármennyire halk is. A másodikra viszont már mormog valamit érthetetlenül, és befordul a fal felé. Ébren van, de nem akar megfordulni. Laposakat pislog, a falra próbál fókuszálni, kicsit összeszedni magát. Aztán Chris hirtelen az ágy szélére ugrik, mire Lawrence abban a pillanatban felül, és a fiúra pislog.* - Birthday... *Leheli maga elé, és megdörzsöli a szemeit.* - I... *Felnevet, kicsit hamisan, majd megcsóválja a fejét.* - I... forgot about it. *Halk vallomás, de valóban... nem is tudatosult benne, hogy hamarosan születésnapja lesz. Körülnézve már Susan ajándékát is kiszúrja, bár még nem tudja, hogy a lányé. Kérdőn, enyhén kíváncsian néz Chrisre, hogy tőle vajon mit kap.* - 'morning. *Fűz még hozzá azért egy köszönést is.*

Vendég

- Children waiting for the day they feel good... happy birthday, happy birthday... *Halk énekléssel lép ki a fürdőszobából, hátát nekitámasztva a becsukott ajtónak, tekintete Lawrence ágya felé siklik, egy pillanatra szomorúság fut át a szép vonású arcon. Majd hirtelen felragyog az arca, szemeibe is élet költözik, és ellöki magát, szinte szökkelve indulva el, először a saját ágya felé. Motoszkál a szekrényben, elővesz valamit, háta mögé teszi, és ugrálva megy tovább az alvó szülinapos ágya felé. Továbbra is énekelve, bár már teljesen más hangulatút.* - Happy birthday tooo youuuu, happy birthday toooo youuuuu... Happy birthday too youu, Lawreeeeence. Happy Birthday toooo youuuu. *És ezzel nagy lendülettel leugrik az ágy szélére, még mindig a háta mögé rejtve azt a valamit.* - Good morning, good morniiiiing... ébresztő fööööööööl! *Trillázza, nagy szemekkel pislogva a szőke fiú felé. Tisztára, mint régen... egyedül Lilith az, aki nem szólal meg. Nem oltja le, semmi, ahogy eddig tette volna, csak némán leül az ágy mellé ő is.*

Vendég

*Egy aprócska házimanó lép, be a fiúk szobájába. Kezében egy csomagocska van. Amikor belép leteszi szépen Lawrence ágyára, majd szépen kioson. A csomag tartalma egy szép arany iránytű , valamint egy kézzel írott egyszerű kis levélke.*

"Aki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti."

Lehet, hogy csak az időmet vesztegetem, de nem érdekel...Ne haragudj, hogy nem személyesen adom át az ajándékod, de most nem vagyok olyan lelki állapotban. Megjegyzem kivételesen nem miattad. Az iránytű meg talán egyszer elvezet majd ahhoz, akit igazán szeretsz^^

Boldog Születésnpot!

Ölel: Dorothy

Ui: Nem tudom mikor, de valószínüleg a napokban nem leszek itthon, úgyhogy ne keress.

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Május 20, 2010 8:11 pm

*Csak tartja a fiút, miközben lassan, finoman simít végig annak hátán. Agyában mindenféle dolog kavarog jelenleg, mint szinte mindig az elmúlt időszakban, de ez a hír, hogy Jana szakított vele.. Ez felvet némi új gondolatot. Hogy gondot-e, az már egy teljesen másik kérdés. De az bizonyos, hogy, mivel Jana nincs itt, ezért Jacknek muszáj maradnia, mert jelenleg a fiú mellett nem áll senki. Mint a mellékelt ábra is mutatja. Jack arcán halvány mosoly suhan át, miközben felemeli a fejét, és egyik kezével letöröl néhány könnycseppet a fiú arcáról, majd ismét megszólal, halkan suttogva.* -Hey puppy, I'm here. And for a while, I stay. Okay? *igyekszik belenézni a fiú szemeibe, miközben egyik kezével még mindig tartja, aztán csak átöleli, és marad, marad itt, Odron nagy bánatára, aki persze egész éjszaka lehet ébren, és figyelhet, hogy mikor, meg ki fog erre járni.* -And now, if you're better a bit, soon we have to sleep. It will help you. But only if you're better. *súgja még a fiúnak, mert tényleg nem lenne jó, ha egész éjszaka fent lenne. Majd, ha szépen lassan lenyugodott valamennyire..*

Vendég

*Chris pedig csak szorítja, szorítja magához görcsösen Jacket, zokogva. Hogy mit szeretne? Azt, hogy Jack vele legyen, vele maradjon, ne menjen el, ne csak az éjjel, hanem úgy anblokk ne menjen el, ne hagyja őt magára... szóval sok mindent szeretne. Momentán azt, hogy legyen ott mellette valaki. Elsősorban persze Jack, mert... mindig is ő volt neki az első a rangsorban. Hogy erre ment volna rá a Janával való kapcsolata? Tény, és való, de eszébe sem jutna Jacket hibáztatni. Meg sem fordul a fejében. Ha valakit itt hibáztat, az önmaga... kétszeresen, sőt, háromszorosan. Jack kérdésére bólogatni kezd, kicsit csitult sírással, de hangja továbbra is el-elcsuklik.* - Yes, please... stay the night... please... *Suttogja, továbbra is ölelve magához szorosan Jacket, bár már annyira talán nem görcsösen. Elvégre itt van.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Május 20, 2010 7:58 pm

*Amikor az ajtó kinyílik, akkor Jack feljebb tápászkodik, félig térdel, mintha felállni készülne, amikor hirtelen egy zokogó Chris zuhan a nyakába, és hangos zokogásba vált át az eddig néma egéritatásból. Jack söztönösen szorítja magához erősen a fiút, és nem, esze ágában sincsen elengedni. Lilith felé pillant, mint egy kérdőn, hiszen chris biztosan nem fog így megszólalni, aztán, amikor választ kap, akkor csak hidegen megvillannak a szemeit, ezzel jelzi, hogy értette a dolgokat. Erősen szorítja magához Christ egyik kezével, a másikkal finoman, lassan simogatni kezdi a hátát, mint egy nyugtatásképpen.* -Ssshh.. Sírj csak, sírd ki magad. Jobb lesz, ha ez kijön. Utána könnyebb lesz valamivel. Ittmaradjak? *ostoba kérdés, a kérdés inkább annak szól, hogy virrasszon-e egy egész éjszakát, estét a fiúval, amire persze Jack szívében és fejében egyértelmű igen a válasz, de nem tudja, mennyire és mit szeretne most a fiú, bár az erős kapaszkodás sokmindenre utal és sokmindent megmagyaráz, sokra válaszol szavak nélkül, hiszen Jack nem is vár szavakat.*

Vendég

*Csak ül, térdeit felhúzva, Lilithet ölelve, némán zokogva... a kutya viszont megmozgatja a füleit, ahogy felpislog, és megérzi az ismerős szagokat. Aztán jönnek a hangok, mire Chris is lassan fölemeli könnyáztatta arcát. Elengedi Lilithet, a daimón leugrik, Chris pedig feltérdel, megfordul, kinyitja az ajtót, és azzal a lendülettel gyakorlatilag Jack nyakába borul, szorosan ölelve magához a fiút, szorosan, el nem engedve, zokogva. Most már a zokogás hangossá fordul, ahogy kapaszkodik belé, csüng Jacken, nem akarja elengedni, Lilith pedig csak felnéz Jackre bús szemeivel.* Szakított Janával. *Két halk szó hagyja csak el a spániel száját, Chris pedig csak kapaszkodik Jackbe, és nem, nem hajlandó elengedni.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Május 20, 2010 7:45 pm

~A rohadt életbe Jack! Ha így folytatod, fix, hogy rajtakapnak! De rossz előérzetem van, vagy utóérzetem, vagy a fene se tudja.. Nem vagy se jós, se látnok! De attól még megérzéseim lehetnek, nem? Ha e miatt kap el egy őrdémon, akkor már csak fájdalomérzeted lesz, vagy talán az se.~ *sújtat az ocelot gondolatban, mire Jack csak leinti, miközben halkan kattogtat valamit a zárral, egy kicsit mahinál, és megjelenika jól ismert, csuklyás alak, maga mögött betéve az ajtót, szája halakn rebegi a varázsszavakat, a pálca meg sebesen forog a kezében. Szemeit az ocelotra villantja.* ~Te inkbáb fedezz.~ *és ezzel lezártnak tekinti a vitát, megindulván a szobában. Az ocelot csak halkan morogva biccent, és letelepedik megfigyelő pozícióba. Jack néhány újabb mormogás után egy szép kis csillámló nyomot követve indul meg a fürdőszobaajtó felé, ami előtt megáll, fülét az ajtóra tapasztja, és pár pillanatig némán hallgatózik. Csak valami zihálást, és zütykölődést hall,ami az ajtónak ütődik, ezért nem nyit be, beteleportálni meg nem mer, nehogy a fiút megijessze, ezért csak lecsúszik a földre, leguggol, és halkan suttogni kezd.* -Psszt.. Hey, puppy! Az egerek lassa megfulladnak annyit itatod őket. Beengedsz? *csak tippel, hogy a fiú sír, és ha sír is, akkor sem igen tudja, hogy miért lehet, de a rázkódást nem éppen hiszi egyszerű traumás sokknak, meg akkor erősebb is lenne. Tippel, miközben reménykedik, hogy a fiú mégsem sír, és nem történt semmi baj. De nem ennyire naív. Tudja hogy valami nincs rendben.*