Nellondi temető

Tárgy: Nellondi temető Szer. Aug. 05, 2009 4:06 pm

First topic message reminder :

Nellondi temető - Page 9 Nellondi_temeto

Nellond külső kerületén fekszik a Temető. Hatalmas vasrácsos kapui már messziről észre vehetőek. Általában nyugodt és csendes a környék. Ha az ember betéved ide, biztosan halálos csend fogadja. A temetőben van néhány fa, az arra járók egy szépen karbantartott járdán tehetik meg útjukat. A temető északi végében egy kisebb épület is észre vehető. Talán a temető őr háza. A sírok között is sokféle van, akadnak melyek rendezettebbek, újabbak, de ahogy az ember halad tovább a hátsó sorokba talál elhagyatott már-már kusza bokrokkal benőtt fejfákat is, melyekről már a hajdani nevek sem olvashatóak le. A járda mentén elég sok pad sorakozik, ahova az ember leülhet pihenni vagy csak elmélkedni, nappal a béke és nyugalom helye. Éjszakánként viszont különös rideg hely, ki tudja a hideg szellő mellett még mi fordul meg a jéghideg sírtömbök között, s kérdés hogy az ember csupán az éjszaki szél sikolyát hallja e?

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:57 pm

[Jawanna]

*Nessie a temető felé igyekszik. Mindenkiben felmerül a kérdés: Miért menne egy olyan lány a temetőbe, mint ő? A válasz egyszerű: Nincs jó kedve. Nemrég még a tóparton sétálgatott, mostanra meg már Nellodban kujtorog. Vajon mi lelte? Senki nem tudja, még saját daimonja, lelkének másik fele, Dragon sem. A lány most megpillantja az a sok lányt, akikről biztosan tudta, hogy velük is megtörtént az a különleges dolog, hogy babát várnak Ez onnan tudja, hogy a kórházi váróban is együtt volt mindegyikükkel. HA jól emlékszik, akkor Jew az, akivel még beszélgetett is egy pár szót, ő kedves volt vele, ezért megszólítja.*-Szia, ha még emlékszel rám, Nessie vagyok, ő pedig itt a daimonom Drgagon!*Szólalt meg lelkesen, majd várta a fejleményeket.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:47 pm

[Cassandra, Penny]

*Békésen ücsörög az egyik padocskán, az egyik sír előtt, miközben finoman pulzál körülötte a földön a természet, emg a fű. Korán kisétált, és játszott egy kicsit, emrt azt is kell néha. Amikor azonban hangot hall, azonnal felül, és mosolyogva vágja zsebre kezeit, miközben halkan felszisszen, ahogy a baba rúg egyet.* -Nem valami, hanem valaki! Méghozzá többen! De látom, a szemed éles, mint amilyen fényes a szárnyad. *mosolyodik el, miközben közelebb sétál a megszólítottakhoz. Szatén köpenye megvillan rajta, hőburok pulóverét kissé megigazgatja, hogy rendesen álljon. Most is rövidnadrág van rajta, meg ugye hozzá illő femeás térdzokni, alatta harisnya, de az úgyse látszik, cípője felemás, kockás, felemás tornacipővel, de szerencsére nem fázik benne a lába és nem is záik át egykönnyedén a cipellő, akkor se, ha tornacipőről van szó. Szerencsére. Nyakában színes, arab sálat hord, farkasa békésen, lassan lépdel mellette, miközben bele-beleszimatol a levegőbe. Se neki, se a lánynak nem tetszik annyira a hely, de nem igen van mit tenni.* -Kellemesebb reggeleket. *állapodik emg végül a lányok előtt, illedelmesen, magához való módon köszönve.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:43 pm

*Mila borzalmasan aludt ma. Egyrészről a hasa miatt, hiszen a pocakja már elég nagy és érzi is, hogy odabent van valaki, másrészről pedig valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés kerítette hatalmába. Ezt még Miroslav sem tudta megmagyarázni, avagy megérteni s nem is tudott semmit tenni gazdája kényelmének érdekében. Mila és Miro az estét a faluban töltötték, hiszen a lányt iszonyatos éhség gyötri, mintha két ember helyett kellene ennie. A lényeg, hogy most délután iszonyatosan fáradtan kel fel a lány. Szemei alatt lila karikák vannak és látszik rajta, hogy nem sokat aludt. Egy egyszerű lapos sarkú fekete csizmát visel, egy vastag téli pulcsit, valamint egy fekete kabátot a kék farmerja fölött. Miroslav kissé dideregve ugyan, de követi a párját és megindulna, hiszen Mila úgy érzi, hogy el kell mennie a temetőbe. Úgy véli, hogy ez vámpírságából ered, de ahogy közelebb érnek, Miroslav kissé megtorpan.*
~Itt van mindenki, akinek van valami a hasában~*jelenti ki a párduc. Mila körbenéz és valóban: tényleg itt van minden lány, akivel az orvosi szobában találkoztak.*
~Hát ez fantasztikus~*morogja maga elé Mila, majd ahogy még közelebb érkeznek a többiekhez, a lány egyszerűen megáll és karba teszi a kezét a hasa felett.*
- Helló! Mi újság? Csak nem véletlen mindenki rokonlátogatni jött ide? *szólal meg a lány, cseppet sem vicces hangon. Arca komor, hangja lehangolt és látszik rajta, hogyha valaki valami poénosat szól vissza, azt csak egy sötét pillantással fogja jutalmazni.*
~Itt valami készül. Mit gondolsz? Itt fogtok szülni?~*szólal meg Miroslav Mila fejében,mire a lány csak egy gonosz pillantást vet daimónjára.*

//Pöppet elaludtam az órámat, úgyhogy hamarabb itt vagyok.... //

Vendég

*Jawanna is itt sétálgat, alaposan felöltözött a hidegre tekintettel, ugyanis egy farmert, meleg bélelt szörmés csizmát, és egy vastag királykék színű garbót visel. Sálat is kanyarintott a nyakára, és egy ujjatlan kesztyűt is felvett, és minderre még egy kabátot is csak úgy felvett, amit nem húzott össze, csak úgy van rajta. Ocelot daimonja, Jud, még mindig kicsit kedvetlen a történtek miatt, ugyanis leányzónk miközben a nellondi temető felé sétál, egy levelet olvasgat újra és újra. Közben, közben azért növekvő pocakját is megsimogatva, érezve hogy mozog benne a bébi, a napok ahogy telnek-múlnak, egyre jobban kezd kétségbeesni, hisz nem tudja mi lehet ennek az egésznek az óra, s mitöbb, a családja is teljesen ki van akadva a dologtól, egyfajta "utolsó cseppként" kezelve mindezt. Ugyhogy egyáltalán nem áll jól a szénája, talán azért is van itt, hogy mielőbb kiderítse mi is ez az egész. Ahogy a temetőbe érnek, már meglát pár ismerős arcot, úgyhogy odamegy hozzájuk, és köszön nekik, hisz úgy van vele hogy valami miatt csak őket is idesodorta a szél, vagy egy gondolat, vagy valami.* -Sziasztok....Látom mindenkinél ugyanaz a helyzet...*pillant sorra a pocakokra, egy erőltetett mosollyal kísérve a helyzetet, majd várja hogy esetleg más is felbukkanjon itt, mármint olyan akivel a gyengélkedőn, azaz az orvosnál látott, miközben az addig olvasott levelet összehajtogatja és a zsebébe rakja.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:30 pm

*Bizony együtt érkeznek, és Cassandra könnyedén egy 20-30 centivel a föld felett repked, de egészen lassan, Penny-vel egy ütemben, mintha csak mellette sétálna, bár hártyás szárnyai elárulják, hogy ez nem így van. Ruházata egy kicsit téliesedett, ami azt jelenti, hogy kivételesen nadrág van rajta, egy kellemesen mély dekoltázsú csinos pólóval, vállán pedig köpönyeg, ami hátul úgy van kialakítva, hogy a szárnyai szépen kibújhassanak belőle.* - Ez legyen a legnagyobb gondod az életben, Penn, csak ezt kívánom. *Mosolyodik el és halkan fel is nevet, és hogy a lányt ne frusztrálja a röpködéssel szépen leszáll mellé, és sétálva megy tovább, bár így is néhányszor átrepüli az akadályt, semmint átlépje, vagy megkerülje.* - Kettőnk megérzése nem lehet már ok nélküli, engem nem szoktak megcsalni a megérzéseim, hisz tudod. *Mondja miközben a tekintete jó néhányszor a testvéréről a lány hasára fut, majd sajátjára. Persze, jó lenne, hogyha ezt az apróságot el tudnák felejteni, de ő speciel nem tudja figyelmen kívül hagyni, és néhányszor felsóhajt és végigsimít a pocakján.*
- Félek. *Böki ki, és ha a másik megáll kicsit, felé fordul, testtartásából tisztán látni, hogy nem a helytől fél, hanem a pocakjától, ami egyre csak nő. A rokonos dologra biccent, hátha lelnek itt valakit, bár a Waylanok csak egy-két éve költöztek ide, de lehet, hogy valamilyen felmenők már éltek ez előtt is Nellondban, fene se tudja. A jós-vándor leányzó pedig kissé megdobva a tincseit, mintegy kirázva magából a terhes-gondolatokat les körbe, egy kicsit újra felemelkedve, ehhez van szokva, csak eddig bírta a szolidaritást Penny felé.
Közben zárójelben megjegyezve, hogy Sarah is erre bóklászik, az egyik sírkőnél foglalatoskodik, bár Cassy annyira nem nézi meg a lányt, csak köszön neki, szóval hogy mit csinál ott, azt nem tudja pontosan. (Jack lehet kééésik első körről.) Aztán feltűnik Rory is, Cassandra kicsit meghúzza Penny pólójának/pulóverjének/kabátjának az ujját, hogy előbb Sarah-ra, majd Rory-ra mutasson.* - Na most már teljesen biztos, hogy valami van itt... És hogy a babákkal kapcsolatos.

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:23 pm

- Lucky... szerinted túl fogom ezt élni? *Pislog a földig érő, fekete műszőrme kabátba bújtatott vörös loknis királykisasszony a félszemű, sánta kutya felé, miközben fekete, csipkés hótaposó bakancsában a temető felé tart. Nem tudja, miért pont oda, azt sem tudja, miért pont most... Azt tudja csak, hogy babát vár, anélkül, hogy egy fiúnak akár a kezét is megfogta volna, és azt, hogy ami teherbe ejtette, most a temető felé irányítja. Nagy kabátja alatt már dudorodik a pocakja, ami mondjuk eléggé meglepő, hiszen, mint utóbb kiderült, körülbelül 1-1,5 hónapos várandós lehet, ilyenkor még bőven nem kellene látni a babázottságot! Már napok óta kétségbeesett arccal jár-kel fel és alá a kúriában a gyermekded jányka, nem igazán érti ezt az egészet... Zavarodottságában pedig a temetőbe lép, és elindul a sírkövek között. A két Waylan-lány jelenléte fel sem tűnik neki, most el van merülve a kétségbeesés csodálatos és mélységes bugyraiban.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Feb. 08, 2012 3:10 pm

*Tesókájával, Cassandrával együtt érkezik. Meg kell vallani, hogy alapvető szépségüktől eltekintve egészen másmilyenek. Magasságuk még, ami hasonló, hiszen a fél-koboldok és a tündérek termete nagyjából egyezik, ellenben Cass vélhetően repkedve érkezik, a kis csinos fél-véla lány mellett.* -Annyira nem ér, hogy neked könnyebb közlekedni! *Puffog kicsit, igazából már azóta, hogy a földútra kellett letérniük a köves után. Itt aztán már végképp nincs eltakarítva a havas latyak, ami a csinos bőrcsizmát teljesen összekoszolja és még át is áztatja, ha sokáig lépked benne.* -Nem értem miért is kellett idejönnünk, de úgy érzem valamit látnom kell itt. Megnézzük a távoli rokonok sírkertjét? *Pillant fel újra Cassandrára, hiszen valami ide vonzotta őket, már jó eséllyel aránylag nagy pocakkal, amiről egyszerűen igyekszik tudomást sem venni.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Jan. 14, 2012 7:40 pm

* Mikor az illető eltűnik és Evandrus nem a lányt hibáztatja valamennyire megnyugszik. Mindig is túlreagált néha helyzeteket, de egy ideje valamennyire javult és próbált nem bepánikolni.* - Bocsánat a túlreagálás végett, de ilyen vagyok. És mivel nem volt annyira "szabad" időnk jobban megismerni egymást ezt nem mondhattam el magamról. * Mikor a cigarettát elnyomja jobban érzi magát, hisz nem szereti ha valaki ezzel károsítja magát, meg azt sem ha valaki mellette szívja el, mert ezáltal a füst mind rá terjed ezzel nem kis illatosságot adva neki.* - Beülhetnénk a Jeniliába, ha nem baj? Valahogy ott biztonságosabban érezném magam és mesélhetnénk egymásról. * Mondja majd ha a fiú rábólint együtt indulnak el a teaház felé.*

Vendég

*Amikor az illető eltűnik, Evandrus a zokogó lányoz fordul* - Sosem érdekelt, hogy észre vesznek-e, avagy sem4 a nem vagy itt, akkor is ez lett volna, csak akkor kevesebb a kockázat! Ez z én életem4 Az iskolán kívül senki sincs mellettem biztonságba! *mondja, majd rágyújt egy cigire.* -Szóval nincs mit sajnálnod! Inkább örülj, hogy még élsz! *mondja, majd elnyomja a cigit.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Jan. 14, 2012 7:13 pm

* Egy ideig némán és csendben ülnek. Mil valahogy nem szól most semmit. Pedig igenis egy nagyon csacsogós lány. A szokásos kérdései most elmaradnak. Éppen megszólalni készülne mikor Evandrus hirtelen felpattan és ösztönösen mondja a varázsigét.* - Ez is csak velem történhet meg. * Ijed meg Miley és pattanna a fiú mellé aki addigra már elé ért így valamennyire takarásban van annyira, hogy ne legyen valami nagyobb baja.* - Én vagyok a hibás. Ha, ha nem jövök ide csacsogni neked akkor nem vesz észre én nagyon sajnálom. * Kezd el pityeregni miután megvádolta magát.*

Vendég

*Örül. hogy a lány megérti a töténteket és nem kell magyarázkodnia. Sem kedve sem ereje nincs hozzá. Valahogy nem kiváncsi a lány történetére, hisz ő sem avat be sok mindenkit a múltjába. Sőt, színte senkit. Túl egy pár szál cigin feltápászkodik a sírtól, majd beletúr a hajába, és amikor zajt hall, gondolkodás nélkül használja a pálcát. Csak most válasz is érkezik, egy zöld fénycsóva repül el Evandrus feje mellett. A dühtől és haragtól eltorzult arccal üvölti az átkot* -Avada Kedavra! *A fény nyaláb elindul, de nem talál, a lány elé lép és idegesen fordul körbe.* Merre vagy te gyáva féreg? *kiabál, majd ahol mozgást érez, támad* -Avada Kedavra

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Jan. 14, 2012 6:43 pm

~ Hogy az apja?!~ * Gondolja magában megrökönyödve. Tudta, hogy nem egy alap személy lehetett, de hogy az apja?! Maga a fiú is fiatal, akkor az apja sem lehetett idős, mégis örök nyugalomra hajtotta fejét valaki miatt.* - Akkor értem miért támadtál rám is rám. Azt hitted egy olyan illető vagyok aki megakar ölni... * Gondolkodik el. Most a cigarettafüst sem bántja, pedig nem bírja azt az illatot.* - Nem éreztem még sokszor ilyen fájdalmat, csak egyetlenegyszer, de akkor... * Ekkor hangja elcsuklott és egy könnycsepp csordult ki arcán.* - Nem beszélek róla, csak egy diáktársamnak mondtam el eddig, de neki is hatalmas fájdalommal. * Tekintetét a földre szögezte és azt bámulta.*

Vendég

-Ő az apám! *mondja üveges tekintettel maga elé.Nem néz a lányra, még nem, előbb meg kell nyugodnia.* -Megölték, és most rám vadásznak! *mondja magyarázatként a történtekre.Rágyújt egy cigire és csak bámul maga elé, várva a lány reakcióját*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Jan. 14, 2012 6:23 pm

* Miley kissé hátrahőköl mikor a fiú rászegezi a pálcáját és meg is ölné azon nyomban ha nem nyugodna meg a köszönésére. Mil nem az a típus akit megtámadnak csak úgy, de most ez is megtörtén vele, ami nem valami kellemes élmény.* - Hm, látom félelemben élsz, vagy valami okod lehet rá, hogy ennyire megijedtél, de nem azért jöttem, hogy bántsalak. Csak, csak...* Kissé megrémült a történteken és ijedt nagy szemekkel folytatja mondanivalóját.* ...megijedtem amiatt ahogy rádőltél a sírra. Messziről teljesen úgy nézett ki, mintha összeestél volna. * Magyarázza ki magát ebből a szituációból. Észreveszi, hogy visszaül Evandrus ugyanahhoz a sírhoz.* - Nem tudom mennyire tolakodó kérdés, de megkérdezhetem milyen illető fekszik itt? Látszólag nagyon közeli valakid lehetett ha így kivagy akadva. * Közelebb lép a fiúhoz majd leül mellé.* - Örülök, hogy nem zavarok.

Vendég

*Amikor lépteket hall a távolból, gondolkodás nélkül lövi átkát a mozgás irányába, ám az célt téveszt. nem érdekli, hogy élő, vagy holt, az se, hogy jó-e vagy rossz, csak támad. Amikor az illető közelebb lép, Evandrus észreveszi, hogy egy lány az, és látszólag jó szándékkal érkezett, de azért résen van, és egészen addig támadásra készen tartja a pálcát, amíg a lány oda nem ér, és mivel nem lát nála pálcát, ő is leereszti* -Bocs! Szia! Evandrus Njord vagyok, és nem zavarsz! *feleli, majd ismét leül a sírhoz*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Jan. 14, 2012 5:59 pm

* Miley sétál kicsit zavartan a temető egyik szeglete felé. Melegen felöltözve gyors léptekkel szeli át az utcát, úgy, hogy maga sem tudja miért arra megy. Valami zavarja, mert tekintete nem a boldogságtól sugárzik. Végül meg állt. Egy fiú felé vette irányát aki ráborult egy sírra. Nem ismeri a fiút, de valami arra ösztönzi menjen oda hozzá. Az egész jelenetet látta a temető másik szegletéből. Nem törődött addig az illetővel míg az csak nézte valaki nyugvóhelyét, ám mikor a fiú hirtelen ráesett a sírra nem tudta: összeesett vagy csak zokogásban tört ki? Odarohant hozzá és kedves, lágy hangon hozzászólt:* - Szervusz! Valami baj van? Hívjak valakit? * Lép közelebb a fiúhoz, de észreveszi, nem történt komolyabb baja, nem összeesett csak rádőlt a sírra.* - A nevem Miley. Zavarlak? * Kérdi kissé aggódva, de reméli a fiú nem küldi el.*

Vendég

*Apja sírja előtt ücsörög pálcával a kezében. Nellond mostanában veszélyes lett számára, mióta az apja gyilkosa rájött, hogy Evandrus kutat utána. Szóval csak mereng a múlton, fejében képek kavarognak. Az egyik képen még az apja fogja az anyja kezét, mindenki mosolyog és mindenki boldog. A másik képen már nincs mosoly, nincs család, nincs semmi Talán még egy könnycsepp is megjelenik a szemében, d ezt nem látja senki. Szóval csak mereng a múlton. Hát igen! Messze szálltak azok a gyönyörű évek, ő pedig itt maradt egyedül. körbenéz, a környéket pásztázza szemeivel, majd a sírra borul.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 2:40 pm

*Mila hátrafordul a lányra, végigméri, majd megvonja a vállát.*
-Ahogy érzed *jegyzi meg kissé flegmán, majd megindul az úton a legnagyobb sírkő felé. Jól gondolta, a város alapítója fekszik ott, így egy egyszerű bűbájjal a sírkőre ragasztja a koszorút és mellé véset egy szöveget: "Boldog karácsonyt a Zelenkova család nevében. 2011." Sóhajt egyet, majd megcsóválja a fejét és visszafordul a lány felé. Mintha ha csak most jutott volna el Eira hangja hozzá:*
- Örvendek. Mila vagyok, ő pedig Miroslav *mutat a párducra a lány,végül elteszi a pálcáját.*
- Maradsz, vagy jössz vissza a Kastélyba? *kérdezi Mila, majd Eira válaszától függően vele, vagy nélküle, de megindul a Kastélyba, Miroval az oldalán.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 2:34 pm

*Kicsit meglepődik a lány kijelentésén.*~Miért lenne ez érdekes?~*Majd megpróbál a lánnyal csevegni.*
-Miért ne hihetném a temetőbe általában azért mennek az emberek hogy valakinek virágot vigyenek legalábbis felénk így van és picit sem érdekel hogy unalmas vagy nem amúgy sincs mit csinálnom.*Jegyzi meg mert mellékesen szinte nincsenek barátai a lánynak szóval ez még mindig jobb mint a szobájában üldögélni és nézni a semmit.*
-Amúgy Eira vagyok.*Mutatkozik be a lánynak miközben ő is lassan elindul a lány mellett.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 2:23 pm

*Mila érdeklődve pislog Hófehérkére,hogy hova is sétálgat ilyenkor a temetőben. Neki feladata van, hagyományt kell teljesítenie meg minden. Miroslav még mindig nem lazul el, de Mila lassan megérti, hogy nem kell félnie a lánytól, nem akar semmit, főként nem bántani őt. Ezt jelezve is, kiveszi mindkét kezét a zsebéből, mire Mila megcsóválja a fejét.*
- Érdekes jelzés... *motyogja halkan és ő is kiveszi a zsebéből a kezét. Szinte észrevétlenül megsimítja Miro fejét, mire a párduc is lassan ellazul és leül Mila mellé. A lány nem igazán úgy reagál,mint ahogy Mila várta és bizony ez kicsit meglepi őt. A megjegyzésre Mila felhorkant, ami nem túl nőiesen, de lassan egy aprócska, gúnyos mosolyra húzódik a szája.*
- Hogyha azt hiszed, hogy bármi közöm is van ehhez a faluhoz, tévedsz *jelenti ki és ki is húzza magát. Látszik rajta, hogy büszke arra, aki és valóban egy aprócska kis porfészeknek tartja ezt a helyet a saját városához képest.*
-Velem tarthatsz, de elég unalmas a dolog... *jegyzi meg Mila, majd lassan elindul a legnagyobb sírkő felé.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 2:05 pm

*Mivel Mila megáll ezért ő is ezt teszi mivel látja hogy a lány elég gyorsan a zsebébe vágja a kezét így eszébe jut hogy talán nem kéne ma még kinyíratnia magát ezért kihúzza zsebeiből mindkét kezét és fel emeli egy picit magasabbra a megszokottnál.Majd a lány szemébe néz.*
-Úgy látszik hogy nem .Viszont ha megkérhetlek engedd el a pálcád nem akarlak bántani amint látod üres a kezem.*Majd lassan leengedi mindkét kezét és vissza dugja a zsebébe .*
-Nem tudom hogy te merre tartasz de valószínűleg téged több dolog köt ide mint engem.*Biccent a lány kezében lévő csokor felé.Majd folytatja .*
-De ha nem zavarna esetleg elkísérhetlek ?

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 1:44 pm

*Ahogy Mila halad előre, vagyis befelé a Temető fő "utcáján", Miroslav megtorpan és hátrapillant, ahol egy Hófehérke sétálgat. Egy leányzó, ki csupa fehérbe van.Totális ellentéte Milának, aki egy fekete szövetkabátban, egy farmerban és egy fekete hosszú csizmában van. Igen érdekes ez az ellentét.
A lány észreveszi őket, Mila keze pedig villámgyorsan a zsebbe kerül, megmarkolva a pálcáját. Úgy tűnik azonban, hogy most - mint eddig bármikor az iskola területén - nem lesz szükség a pálcára, hiszen a lány csak ráköszön Milára és folytatja tovább az útját.*
- Helló! Azt hittem, csak én vagyok ilyen idióta, hogy ilyenkor kijövök ide... *jegyzi meg Mila az Ismeretlen Lány hátának, aki még biztos, hogy hallotta az apró, kissé gunyoros megjegyzést. Mila egyelőre nem indul tovább,csak áll és várja, hogy milyen reakciót is hoz ki a lányból ezzel a megjegyzéssel. Miroslav megfeszített izmokkal áll Mila mellett és kíváncsian pislog a lányra. Egyelőre még ő sem tudja eldönteni, hogy mit gondoljon az Ismeretlen Hófehérkéről.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 1:39 pm

*A lány éppen csak a temető felé sétálgatott felfedezgeti a környéket erre is kell néha járkálni ha már tisztában akar lenni azzal hogy mi merre van.A lány fázik ugyan de hát végül is Norvég csak bírja valahogy.Egy lányt és valószínűleg a diamonját látja meg sétálni errefelé ezért ráköszön.*
-Szia!*Majd halad tovább ő is a temető felé amerre a lány tart.Nem akarja zavarni meg alapból is egy elég csendes lány.Fehér kabátjában van és egy fehér szoknyában plusz valami fehér csizmát vett fel hogy teljes legyen az összhatás.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szomb. Dec. 24, 2011 1:19 pm

*Mila és Miroslav jelenik meg Nellondban egy aprócska kis csokorral, valamint egy csinos mécsessel. Lassan haladnak a Fő utcán, majd Mila a Külső negyed felé indul.*
~Nem intézhetnénk el otthon?~*szólal meg Miroslav undorodva és kicsit össze is húzza magát ahogy a hó ropog a lába alatt és halad Mila mellett.*
-Nem Miro, nem. Ezt most akarom. Legyen már itt is valami Zelenkova-hagyomány *jelenti ki Mila és ki is húzza magát, majd körbenéz és észrevétlenül a pálcájához ér, ahogy haladnak a Külső negyedben.*
- Hol a francba van az a temető? *morogja magában a lány, majd ahogy befordulnak egy sarkon, meg is látja a hatalmas kaput. *
- Ez az *suttogja halkan, majd körbenéz és besétál a kapun. Miroslav követi ugyan, de elég sokat morog,amiből érződik, hogy semmi kedve ehhez az egészhez.*
- Gyors leszek! *ígéri a lány, majd megindul az úton előre.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Vas. Dec. 18, 2011 7:11 pm

*O-ó. Szegény Loretta, most ez a lány, aki odajött hozzá, egy pityorgó, nyafis kislánynak fogja nézni! Bár igaz, Lor biztos fiatalabb nála, hiszen még csak 16 éves. Loretta nem szólal meg, ezért a mellette álló daimonja beszél helyette.*- Szia, ő itt Loretta én pedig a daimonja Cece. Összeveszett az anyukájával és a nagymamája sírját jött meglátogatni. Nyugi, egy kettőre összeszedi magát...*Szólt, s egy kicsit megnoszogatta Lort, hogy figyelje egy kicsit a másik lányra, aki mellettük állt. Hamarosan, fel is állt és ő is megszólalt.*- Bocsánat.*Csak ennyit mondott szomorú, elcsuklott hangon, majd várta, hogy mit reagál erre a másik ismeretlen....*

//Fagyiiikkka//

» Nellondi karakterek