Nellondi temető

Tárgy: Nellondi temető Szer. Aug. 05, 2009 4:06 pm

First topic message reminder :

Nellondi temető - Page 17 Nellondi_temeto

Nellond külső kerületén fekszik a Temető. Hatalmas vasrácsos kapui már messziről észre vehetőek. Általában nyugodt és csendes a környék. Ha az ember betéved ide, biztosan halálos csend fogadja. A temetőben van néhány fa, az arra járók egy szépen karbantartott járdán tehetik meg útjukat. A temető északi végében egy kisebb épület is észre vehető. Talán a temető őr háza. A sírok között is sokféle van, akadnak melyek rendezettebbek, újabbak, de ahogy az ember halad tovább a hátsó sorokba talál elhagyatott már-már kusza bokrokkal benőtt fejfákat is, melyekről már a hajdani nevek sem olvashatóak le. A járda mentén elég sok pad sorakozik, ahova az ember leülhet pihenni vagy csak elmélkedni, nappal a béke és nyugalom helye. Éjszakánként viszont különös rideg hely, ki tudja a hideg szellő mellett még mi fordul meg a jéghideg sírtömbök között, s kérdés hogy az ember csupán az éjszaki szél sikolyát hallja e?

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Mostmár mindenki kénytelen elindulni, és ahogy mennek lefelé, érezhetik, hogy egyre hidegebb van. Rosetta nem lát semmilyen nevet a kriprán, ugyanis olyan, mintha kivésték volna a kőből. Szóval teljesen kivehetetlen az egész. Sina és Sylvia varázslata sikerül, de valahogy érzik, hogy nem nagyon fognak vele semmire menni, szóval talán jobb lenne másra koncentrlni. Minden esetre Eris lépteit még hallják egy ideig, majd mintha megállna, és mire bárki hátranézhetne, eltűnik, mint a kámfor. Minden esetre a menekülőút a szabad levegőre még nyitva áll, szóval a gyengébb idegzetűek elhagyhatják a terepet. A sok lumossal anyit érnek el, hogy a kriptát lakó denevérek csúnyán vijjogni kezdenek, meg mocorogni. Lassan azonban mindenki leér egy terembe, ahol egy oltárféle van középen. Persze akik kiélesítették a látásukat hamar feltűnhet, hogy ez egy sír, ugyanis látni, hogy egy nehéz márványlappal van lezárva. És a tetején egy gyertya áll, ami most nem ég, de a kanóc füstölög. Minden esetre a fényeső felriasztja az összes denevért, amik együtt reppennek fel, és menekülőt fújnak, mighozzá kifelé. De amint eltűnnek, csend lesz pár pillanatig, majd mindannyian hallhatják, hogy egy dobbanás töri meg a csendet, majd még egy és mégegy, szép ütemesen. Egyenesen a sírból...*

//Sajnálom, ha valakit kihagytam kicsit siettem...//

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:44 pm

// Megesik sajnos, mi ráérünk ne aggódj Very Happy

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

//Sajnálom, de elszállt a hsz, kezdhetem elölről, egy kis türelmet kérek, igyekszem, és anyázom rendesen...//

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:39 pm

[Rosetta, Ariadné]

*A két fiút innentől szimplán semmibe veszi, hiszen Shawn amúgy sem szólt hozzá a beszélgetéshez, Gavril pedig láthatóan nem küzd azért, hogy visszanyerje mások bizalmát, pedig ez már csak így működik. Mindenesetre jót mosolyog Ariadné szavain, és a Sylvia felé mozduló pálcára pillant, majd Rosetta válaszát lesi.* -Talán nem ez a legjobb alkalom, ki tudja mi tör ránk majd ott bent. Valahogy kétlem, hogy csak csontokat fogunk nézegetni kedvtelve. *Mosolyodik el, de persze nem szól bele, ha Ariadné feltétlenül le akarná támadni az Eramiros álcázott leányzót. Nem kell őt noszogatni sem, belépdel a kriptába, de nem foglalkozik egyelőre mindenféle védőmágiákkal és hasonlókkal. Bízik annyira a reakcióiban, hogy nem kell előre felvérteznie magát mindenfélével, aztán majd kiderül, hogy mi lesz odabent. Irány a lépcső. És mivel Rosetta küldött be fényt, e téren már ezzel sem kell most törődnie, vélhetően elég jól fognak látni a lumossolemtől.*

Vendég

* Láthatólag Janát senki nem tartja fontosnak, és nem is szándékoznak mellé csapódni, így csak sétál tovább. Amíg el nem éri a kriptát. Ott aztán az ajtót meglökve besétál. Már ha nem lökték még be előtte az ajtót legalább 3-an vagy 4en.
Pálcát vesz elő, majd egy Lumossal világot gyújt magának, hogy legalább lásson.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:35 pm

[Marisela, Ariadné]

*A koboldlány sóhajt, próbálja lenyugtatni a pici lelkecskéjét, hogyha baj lesz, akkor fel tudjon készülni rá. A tanárnőre pillant félig, hogy mit mondd, aztán Ariadné és Marisela felé.* - Félni?... Hát... Mondjuk azt, hogy kezdeti izgalom, de félni? Mindjárt túlleszek én ezen. *Mondja, kissé azért felvont szemöldökkel pillantva a lányra, nem hatja meg, vagy mondjuk máshogy, nem érinti meg a kobra nyelve. Arra sem lép semmit, hogy Sylvia tekintetével, a macska pillantásaival próbálja terrorban tartani.*
- Ikertestvére. Azt hiszem. *Mondja halkan, egyenesen Ariadnénak és Mariselának.* - De ő nem tud róla, és kihasználja ezt... És kegyenctanonc, ha lehet ilyet mondani ezekre.*Súgja tovább, majd sóhajt a kriptaajtó felé. Az a gond, hogy a koboldvére csábítja a kalandba. Nagy gond, mi? Ő lenne az előre lopakodó tolvaj, vagy mifene, de mivel pontosan tudja, hogy van ott valami, ezért kicsit ódzkodva közelít, átpörgetve a fejét az összes ellenmágiát, az összes holt lélek elűzést. Mielőtt még bemenne, elolvassa a kriptán lévő családnevet, vagy hogy kit is talál a kriptában, kihez is sétálnak be, jog nélkül, ha csak ez a fény nem a meghívás a házibulira. *
- Gondolom nincs más hátra, mint előre...*Mondja, azért halványan figyelve Ariadnéra, hiszen ő a nekromanta, vagy mi a szösz, nem? Aztán előrébb megy, és ahogy belöki az ajtót, azonnal fénycsóvát, vagy valami világítást küld be. Mondjuk fényt, legyen az a legegyszerűbb. Az utat még is csak látni kell és azt is, ami a végén van.*
- Lumossolen!

// Ezt a varázslatot fényesőnek is nevezik, bár ez a név nem tükrözi teljesen azt, hogy mit is eredményez. Hatására egy fénysugár tör ki a pálcából, ami 10-15 méterre ható fényt hoz létre. Lényegében ez a varázslat a Lumos erősebb fajtája. Nem csak esti olvasgatásra jó, hanem akár olyan lények elleni is, amik kevésbé bírják elviselni a fényt, hisz elég erős adagot sugároz belőle. Pl. az ördöghurok ellen is megfelelő védekezés lehet. //

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:35 pm

[Liz]

*A lány a kripta előtt vesz egy gyors keresztet. Fogalma sincs miért, talán csak meg akarja nyugtatni magát vele, hogy ne tűnjön annyira hátborzongatónak a temető. A kriptától nem messze már érzi az erős mágiát ő is, mint bárki más. Ő is elmormol egy Lumost, miközben sétál. Pálcáját maga előtt tartja, és a lépcső fokokat figyeli. Nem nagyon szeretne legurulni a kriptába. Próbál minél kevesebbet lélegezni. Nem nagyon jön be neki az a dohos illat. Olyan hátborzongató. Kissé fázik a kriptában. Karját dörgöli. Liznek nem mond semmit, valahogy nem érezné helyén valónak, hogy egy kriptában jóízűen beszélgessen. Nem is tudja mire számítson. Úgyhogy inkább csak óvatosan lépked lefelé.*

Vendég

-Szia. *Mosolyog rá a közeledő Xiára. Egyre jobb ebben is - már egész meggyőző vigyorokat tud gyártani.*- Nem, dehogy. Nem zavarsz. *Mosolyog továbbra is, majd a kripta ajtajára néz. Nem találja azt túl bizalomgerjesztőnek, például, elég kényelmetlen enne benne aludni, de azért, miután a társai elindulnak befelé, ő is követi őket, remélhetőleg Xiával az oldalán. Ha odabenn sötét van, elsuttog eg Lumost, a jobb látásviszonyok elérése érdekében, de többet egyelőre nem tesz, csak kémlel, hogy ha támadást érzékel, azonnal tudjon reagálni.*

Vendég

*Nyugodtan halad a női alak, és a mögötte lévő ajtó felé.* - Jövök már, jövök... *Énekelgeti halkan, legalábbis szinte már éneklő hangsúlyban nyújtja el a szavakat, pálcáját az ujjai között forgatva. Nem kell őt nagyon hívogatni, megy magától is. Viszont nem elsőként. Olyan tempóban halad, hogy ne ő érjen oda elsőnek. Le akar menni, persze, le is fog, de majd csak akkor, ha lesz előtte valaki, akit pajzsként használhat. Hiába hívogató a hely, nem fogja könnyelműen vásárra vinni a bőrét. Amíg várakozik, hogy valaki belépjen előtte, megigazítja magán a sötétkék mellényt. De többen is belépnek, így végül valahol középtájt elindul ő is. Fényt nem akar gyújtani, elég, ha a többiek felhívják magukra a figyelmet ezzel... Hullámosan elhúzza a szeme előtt a pálcát, és kimondja a látásjavítás igéjét.* - Cleia Appareo! *Ezután már nyugodtan lépdel a sötétben... pontosabban hunyorog kissé, hiszen valamelyik okos fényesőt is idéz, hogy biztos észrevegye őket minden, ami itt van lent. Bár tény, hogy az élőholtak nem jönnek a fény közelébe, de azért mégis jobb, ha nem tudják, merre vagyunk... Így hát igyekszik a fényvarázslatok hatóköréből kihúzódni. Ariadné pillantását nem veszi észre, és nem is fordít túl sok figyelmet a lányra.*

//Érzékszervek befolyásolása / Látás: Látás esetén, a port, vizet, szelet, ködöt,sötétséget vagy bármilyen természet adta akadályt mint például a homokvihar, ami látásunkat hátráltathatja leküzdhető az ige segítségével. Evvel nagy előnyhöz juttatva a a varázslót hiszen jó ideig teljesen tisztán lát bármilyen akadály is hátráltassa. Viszont vigyázat! Aki a látását manipuláló varázslatot használja az erős fényre érzékeny lesz. Kis idei vakulást is eredményezhet ha hirtelen néz ilyen állapotban erősebb fénybe.//

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:31 pm

[Marisela, Rosetta, Richard, Gavril]

*Előhúzza a pálcáját, de oldalán ott van a rövid pengéjű ezüstkard is. A közeledő Rosettának hűvös mosollyal bólint.* Csak nem félsz? *Kérdezi tőle olyan bájjal, mint a kobra a sarokba szorított egértől. Oldalt pillant Nikorina klónjára, aki láthatóan lelki terrorban tartja a koboldlányt, de egyenlőre csak hidegen szemléli az eseményeket. Aztán átpillant a válla felett, érez valamit, hiszen párás ködpamacsok bukkannak elő a száján. Egy másik nekromanta. Egy díszes ruhába öltözött ifjút lát csak, aki ismeretlen a számára. Új fiú lenne? Vállat ránt, és inkább előrefordul. Halkan felnevet Gavril "hősködésére, és oldalba böki Mariselát.* Azt megnéztem volna. *Aztán csak kuncog a lány felvezetésére.* Na persze, hát hol máshol lennék ilyenkor? *Teszi fel a triviális kérdést, aztán hallgatja a párbeszédet.* Nem ő? Testrabló lidérccel van dolgunk? Kipurgálhatom, ha akarod. *Várja a választ Rosettától, és alig érezhetően emelkedik a pálcája Syl felé. Közben azonban odaérnek a kriptához. A lány beleszív a levegőbe, és boldogan mosolyog.* Ah, ez az én világom. *Indul előre, itt semmilyen baj nem érheti. De fél szemmel odapillog a két eramirosra. Azért nem akar a hátába kapni egy tőrt. Vagy két avadás nyalókát.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:30 pm

*Liz egészen az ajtóig megy Kattal, de ekkor megtorpan. Nem biztos benne, hogy le akar menni, de végül úgy dönt, hogy lemegy ő is. Csak előtte még előszedi a pálcáját, hiszen az soha nem árt ha nála van.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:29 pm

* Érdeklődéssel tölti el a Gavrilék által folytatott beszélgetés, de már a tanárnő is sürgeti őket így szól a többieknek és megindul a kripta mélye felé. * - Jobb lenne ha megindulnánk előre, nem érünk rá egész nap. * Hangja, mint általában kedves, de érződik benne a sürgetés, hisz velük együtt akar lemenni, mert hallgatni akarja a további fejleményeket, de ha nem jönnek megy nélkülük. Ahogy egyre jobban közeledik a szoborhoz szinte a hideg futkos a hátán a kiszűrődő mágiától, igaz ez az érzés nem érinti kellemetlenül. A szobrot megkerülve odalép a bejárathoz és ha még senki nem tette meg akkor benyit, hogy lássa mi van bent. A kiáramló hűvös levegő borzolja a haját, de ez hidegen hagyja. A lépcsőt látva eléggé egyértelmű, hogy mit akarhat a tanár, így készségesen elindul lefelé. *

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:29 pm

*Látja, hogy Rosetta körül többen is vannak, és eléggé pusmognak... Ez elég okot ad arra, hogy óvatos legyen, és gyanakvó. Amikor a tanárnő int a kripta felé, akkor felszegi kissé a fejét, és Darkness-sel együtt az elsők között indul meg - őt nem zavarja a feltörő hideg. Magabiztosan indul lefelé, bár bal kezének ujjai ébenfa pálcájának markolatára fonódnak. Fényt nem varázsol - minek? Tökéletesen össze van hangolódva Darkness-szel, aki sokkal jobban lát nála a sötétben. És a hallása is kitűnő... A macska néha hátra-hátrapillant, égő, zöld szemeit Rosettára szegezve, hátha a lány támadna, vagy valami... Bár talán a kobold túlságosan fél. Syl gondosan megigazítja magán a fókuszait, és csak úgy mellesleg megpöccinti az AMM medálját.*
-Legit Mensit. *Susogja maga elé a gondolatolvasás igéjét. Sose lehet elég óvatos...*

//Legit Mensit - Gondolatolvasás: Nem egyezik az elsőben tanult gondolatolvasással, nem közvetlen gondolatolvasásról van szó. Ha alkalmazzuk a varázslatot a környezetünkben lévők tudatára hangolódik rá a tudatalattink. Csak azon esetben/esetekben halljuk valaki gondolatait, ha az rólunk gondol valamit. Így előre tudhatjuk néhány másodperccel, ha meg akar valaki támadni, ki akar zsebelni, le akar lőni, hiszen előbb gondol rá, és utána hajtja végre a cselekvést. Tudjuk az illető irányát, tehát, hogy merre van, és amikor felé pillantunk fel is ismerjük, tehát pontosan meg lehet állapítani, hogy ki az, aki ránk gondol.//

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:27 pm

*Elindult ugyebár, szóval megy megy egyenesen, majd oda is érnek a kriptához. Fekete kis szütyő van akasztva a kezére, ami eddig is ott himbálózott. Nem megy rögtön be a kriptába, hanem inkább egy közeli sírkőn foglal helyet, kinyitja a szütyőt, és újra elő kerül a tarot-pakli. Kever, emel, majd vet, és olvasni próbál a jövőre vonatkozóan, lesz a veszély, vagy egyéb információkat olvasva le, már persze, ha sikerül. Aztán ül fölötte, és ha sikerült jóslatot kapnia, akkro azon gondolkozva áll fel, és néz a többiekre, mi legyen. Ő magától be nem megy. De ha valaki még jelentkezik, már megy is utána.*

Vendég

*Máté füttyent egyet elismerően, majd lenézően azokra a diákokra néz, akik maradtak a Nezabar oldalán.* ~Szégyen, hogy ilyenekkel kell együtt idejárnunk...Miért nem lehetett volna kifüstölni az összeset, és útnak ereszteni az egész kis..."Angyalkákat?" Nevetséges az egész...*Leveszi a napszemüvegét, így látni lehet, hogy a fiú, beesett szemei között, mintha a téboly ütött volna menedéket. Időnként Sylviára, és Ariadnéra pillant, de kis idő múlva, újra az ajtóra figyel.* -Aki bújt, aki nem, megyeeek! *Kiált a fiú, ugyancsak széles vigyorral, odalép az ajtóhoz, pálcát vesz elő, és belöki a kezével.* -Doll Dagga Buzz-Buzz Ziggety... *Énekel a fiú, és elindul lefelé...feltéve ha nem állják útját.*

Vendég

[Az a kis csapat]
Eléggé kinézték a társaságból, de nem sok mindent tud ellene tenni, Marisela már ilyen marad, Rosetta pedig még annyira az események hatása alatt lehet, hogy nem is tudj hányadán álljon Gavrillel. A lebzselés egy időre abbamarad, hisz megkapták az útirányt, és már látják, hogy hova kell érkezniük.* Ez nem is tűnik olyan veszélyesnek, mint a kripta a fanatikusokkal. *Jegyzi meg halkan Shawnnak, bár még nem léptek be és nem tudja, hogy mi várhatja őket a kripta belsejében.* -Na akkor kop-kop ki van itthon? *Viccelődik egy kicsit, annyira nem tart a sötétségtől, és a sötét mágiától. Előre halad, bár csak a kis összeverbuválódott csapat élén van, nem megy az egész brancs legelejére.*

Vendég

*MIvel nem tudja, sikerült-e a varázslata, ismét megismétli. Feje fölött kört ír le tehát pálcájával.* - Corim Spirito *Mondja természetesen a varázsigét is, majd közelebb lép az ajtóhoz. Mivel az résnyire nyitva van, megpróbál beosonni, ami valószínűleg nem lesz nehéz, mivel nem túl kövér, daimonja persze követi.* - Lumos! *Mondja amennyiben beér, és rögtön körül is néz, remélhetőelg az erőburoktól védve.*

//Erőburok:
Leírás: Az erőburok egy elég bonyolult varázslat. Hatására megidézhetünk testünklre egy mágikus burkot, amely elnyeli az átkokat. Az elnyelt varázslat energiáját raktározza, majd a használója következő varázslatához hozzáadódik ez az erő. Például: Ellenfelünk ránk lő egy Sectumsemprát. A burok elnyeli azt. Ha következő varázslatunk szintén Sectumsempra, akkor kétszer olyan mély sebet ejthetünk ellenfelünkön, mert az ő varázslatának mágikus ereje hozzáadódott a miénkhez. (Nem feltétlenül ugyanolyan varázslattal működik csak, a fenti csak egy példa.)//

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:24 pm

[Liliya]

*Xia meglátja Liliyát a többiek között, ezért odamegy hozzá, de ha a lányt zavarja, akkor tudomásul veszi, és arrébb vonul.*
-Szia, csatlakozhatok?
*Kérdezi, és közben szemügyre veszi a helyet, ahova nagy valószínűséggel be fognak menni. mert hát biztos nem azért jöttek, hogy kívülről csodálják.*
~Eléggé félelmetes.
*Aztán, ha a többiek elindulnak be, ő követi őket, de biztos nem lez az elsők között.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ide teszi ki a diákokat, és a tanárnőt a teleportáció. A hely kicsit azért ködös, meg minden, csak a hangulat kedvéért. Persze mindenki itt van, és a tanárnő meg is muattta, hogy merre van a kripta, ahova menniük kéne. Ugyan több utasítást nem adott ki, csak a női alakot ábrázoló szobor felé mutatott, ami mögött a sötét ajtó van, egyenlőre csukott állapotban. Azért a nekromanták érezhetik, hogy valami csábítja őket befelé, de annyi mindenkinek biztos, hogy az ajtó mögül vibrál a mágia. Eris pedig álldogál egy kicsit, majd megszólal, kissé sürgető hangon azok felé, akik nem indultak útnak.*
- Na mi lesz már? *Kérdezi, és tesz pár hessegető mozdulatot. Aki viszont már odaért láthatja is, hogy az ajtó résnyire nyitva van, és odalennről feltör a hideg, dohos levegő. Lefelé pedig egy lépcső vezet a sötétbe.*

Vendég

*Lil körbenéz az új helyszínen, nem meglepetten, nem félve, csak úgy. Még mindig nincs túl jó kedve, sőt, semmilyen kedve nincs. Mint egy robot. Az udvarra érkezve halkan köszönt, most pedig kivont pálcával áll, és ha a többiek a kripta felé indulnak, követi őket. Ha meg nem, akkor ő is vár. Nem az a fajta, aki elöl indul el. De mivel látja, hogy a tanárnő már noszogatja őket, valószínűneg tartja, hogy nem fognak ott ácsorogni. Nem úgy ismerte meg diáktársait - de ez most nem is lényeg. A pálcáját markolászva tart arrafelé, amerre a tanerő küldte őket, és ha kell, be is lép az épületbe. Öltözete egyszerű, fekete farmer, fekete ujjatlanna, haja egy copfban verdesi a hátát. Ékszert nem visel. Nem, még azt a bizonyosat sem - de előfordulhat, hogy az a valami azért ott lapul a zsebében...*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:17 pm

* A gyors helyszínváltásnál jobb kezének szorítása hirtelen megerősödik, mintha csak pálcájába próbálkozna kapaszkodni, ami itt tartja a valóságba. Gyomra is össze szűkül és csak azután ernyednek el az izmok amikor az agy felfogja, hogy nincsen veszély. Erősen úgy érzi a fiú, hogy az ilyesfajta hirtelen helyváltoztatásokhoz még idő kell amíg hozzá szokik. Azonnal felismeri, hogy hova került, hiszen nellondnak ezen a részén időzött már egy keveset. Félig meddig hallja, hogy a közelében lévő kobold mit mond és ez elég érdekesnek ígérkezik, így miközben a tanárra figyel megpróbálja a többiek beszélgetését is "lehallgatni". * - Persze, hogy emlékszek. * Válaszolja Gavrilnek nem túl bőbeszédűen, úgy gondolja, hogy most a sok beszéd akár még bajba is sodorhatná. *

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:16 pm

[Liz]

*A Nellondi temetőre nem szól semmit. Nem igazán van oda a halottakért, de nem fog reklamálni, végül is ő döntött úgy, hogy jönni akar. Épp akkor pislog egyet, amikor a tanárnő csettint, így először az udvart, majd rögtön a temetőt látja. Köszönti a hozzá csatlakozó Lizt is.* - Szia! Persze. *Elindul a kripta felé ő is. Majd valahogy beszélgetni támad kedve, persze a lábát is szedi.* - Ugye milyen otthonos hely? *Kérdezi ironikusan. Na igen. Végül is senki nem panaszkodott még erről a "lakóhelyről". Nem nagyon megy elől. Valahogy nem akar valami izébe ütközni. Pálcája a keze ügyében van.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:16 pm

[Rosetta, Ariadné, Gavril]

*A süteményt elfogadja a kis koboldtól és el is eszegeti, amíg érkezik a tanár. Azzal kapcsolatban pedig nem szívbajos, hogy nyíltan beszéljen Gavrilla, hiszen a fiú nagyon jól tudja, mi a véleménye róla. Aurorként átállni a másik oldalra, számára egy szinte megbocsáthatatlan bűn, hogy újra a szemében egyáltalán a nullára kerüljön valaki ilyen esetben, ahhoz nagy dolgokat kell tenni. Amikor a tanerő érkezik természetesen biccent neki és halkan egy köszönés félét is elmotyog, aztán kezdődhet is az utazás. Sejtette, hogy valamiféle temető lesz a végcél, ha már az órarendben Kriptalátogatás szerepelt, gyakorolta is az erősebb fénymágiákat már tegnap óta, biztos, ami biztos. Rosetta szavaira Sylvia felé pillant.* -Meglehet, sok mindent tapasztaltam már, ami ezt sem zárja ki. Ha úgy gondolod, hogy nem ő az, hiszek neked. *Apró biccentés egy félmosollyal, nem nézi bolondnak a lányt, hiszen mágiával sok mindent lehet leplezni. Aztán az érkező Ariadnénak is biccent. Nem lát rajta sötét jelet, és fejből nem tudja minden diákról, hogy ki járt a másik oldalon, no meg sok harcban volt már vállt-vállnak vetve a két lány, így nem kezeli máshogy, mint eddig.* -Szervusz Ariadné, meg is lepődnék, ha nem lennél itt, ha a csontok zörgése közelít. *Mosolyodik el, mostmár teljes szájjal, nem csak úgy félig-meddig, aztán elindul a többiekkel a tanerő által mutatott irányba. Gavrilnek még azért szűr pár szót a fogai között.* -Csak megpróbálnád... *Céloz ezzel arra, hogy azért egy könnyen nem adja az irháját.*

Vendég

*Biccent az érkezőknek, majd Rosettára pillant. Tőle aztán igazán nem kell félnie, teljesen ártalmatlan. Sylviának apró félmosollyal az arcán bólint, majd megérkezik a tanárnő is. Furcsán ismerős neki a nő, és mintha kicsit több dolgot tudna róla, mint kéne, ő legalábbis így érzi, de hirtelen nem tudja, honnan ismerhetik egymást. *Naná, hogy nem, hiszen csak állati alakjában találkozott a nővel. Mikor a temetőben teremnek, elhúzza a száját. Ez eddigi második szakköre, és eddig mindkettőn sikerült sírokba jutnia... Remek. Elindul a kripta felé, miközben csizmájából előhúzza pálcáját, és megfelelő mozdulat és varázsige kíséretében próbál megidézni egy erőburkot magára.*

//Erőburok
Az erőburok egy elég bonyolult varázslat. Hatására megidézhetünk testünklre egy mágikus burkot, amely elnyeli az átkokat. Az elnyelt varázslat energiáját raktározza, majd a használója következő varázslatához hozzáadódik ez az erő. Például: Ellenfelünk ránk lő egy Sectumsemprát. A burok elnyeli azt. Ha következő varázslatunk szintén Sectumsempra, akkor kétszer olyan mély sebet ejthetünk ellenfelünkön, mert az ő varázslatának mágikus ereje hozzáadódott a miénkhez. (Nem feltétlenül ugyanolyan varázslattal működik csak, a fenti csak egy példa.)//

Vendég

*Természetes, hogy Jana is ott van, mert hol lenne máshol. Ha hullák vannak, akkor ő is van. Így aztán fekete felsőben, fekete nadrágban ,bakancsban, és hiénával, mindennel, ott sétál a többiek között. Közben néha nagyon csúnyán pillant Samantára. Annak fekve kellett volna maradnia. Nem tett annyit az Úrnőért, hogy ezt a kegyet kiérdmelje... Nem... Ott kellene lennie a földben elkaparva... A hiéna csúnya morranásokat hallat, és vicsorokat is. Nem érdekli a sok lágyszívű pancser, akik nem álltak az ő oldalára. Sőt... Láthatóan eléggé át is néz rajtuk. Kivéve azok, akik vele is emberségesen bánnak. Így megy be a kriptába a többiek után. Keze a kardján... Pálca az övében...

» Nellondi karakterek