Nellondi temető

Tárgy: Nellondi temető Szer. Aug. 05, 2009 4:06 pm

First topic message reminder :

Nellondi temető - Page 18 Nellondi_temeto

Nellond külső kerületén fekszik a Temető. Hatalmas vasrácsos kapui már messziről észre vehetőek. Általában nyugodt és csendes a környék. Ha az ember betéved ide, biztosan halálos csend fogadja. A temetőben van néhány fa, az arra járók egy szépen karbantartott járdán tehetik meg útjukat. A temető északi végében egy kisebb épület is észre vehető. Talán a temető őr háza. A sírok között is sokféle van, akadnak melyek rendezettebbek, újabbak, de ahogy az ember halad tovább a hátsó sorokba talál elhagyatott már-már kusza bokrokkal benőtt fejfákat is, melyekről már a hajdani nevek sem olvashatóak le. A járda mentén elég sok pad sorakozik, ahova az ember leülhet pihenni vagy csak elmélkedni, nappal a béke és nyugalom helye. Éjszakánként viszont különös rideg hely, ki tudja a hideg szellő mellett még mi fordul meg a jéghideg sírtömbök között, s kérdés hogy az ember csupán az éjszaki szél sikolyát hallja e?

Vendég

[Rosetta, Marisela, Shawn]
-Üdv Shawn! *Köszön a frissen megérkező auror társának, majd Rosetta szavaira bólint csak. jól tudja mit tett, és mot egy kicsit zavarja, hogy még azok is neheztelnek rá akik eddig nagyon jóba voltak vele, pedig ő próbálta kijavítani a "hibáját" amit elkövetett, bár még ő maga sem tudja eldönteni, hogy hiba volt-e vagy sem az átállása.* -Ne aggódj, majd jóra fordulnak a dolgok. *Mond bár biztató szót, amíg meg nem érkezik Marisela. A lány kötözködésére a lehető leghűvösebb hangnemében válaszol, legsötétebb szemei kíséretében.*
-Szerinted ha átálltam volna akkor még élnél a beszólásod után? Rövid úton kivégeztettelek volna. *Ez még az udvaron történt, de azóta a temetőbe kerültek. Az auror küldetés utolsó helyszíne is ez volt, valamerről erről érkeztek meg.* -Shawn, emlékszel még a küldetés végére? *Egy kicsit emlékeket idéz fel, mivel Mariselával ellentétben Shawn ott volt a küldetésen.*

Vendég

*Feltett szándéka részt venni a szakkörön. "Kriptalátogatás", ki nem hagyná a világért sem! De csak nemrég érkezett, így a folyosókon bizony ügyesen eltéved. Bosszankodik, daimónja is őt szidja gondolatban, de majdnem tíz perces késéssel ér ki az udvarra.* ~ Na szép. Már késel is. Csak most szabadultál ki otthonról, és máris elfeledkeztél a pontosságról! - Maradj már csendben! Tudod jól, hogy nem elfeledkeztem, hanem eltévedtem. Hatalmas ez az átkozott iskola. ~ *A hajába túr, miközben végignéz az egybegyűlteken. Nem ismer senkit, de ez nem csoda, hiszen egyébként sem ismer sok embert. De nem is nagyon van ideje körülnézni, hiszen a nő csettint, és már egy temetőben találja magát - egyelőre nem tudja, hogy Nellondban. Sötéten elmosolyodik, majd egyik kezét hanyagul a zsebébe csúsztatja, ahol a pálcája van, a másikkal pedig egyetlen, éles tőrét keresi, és méltóságteljesen, felemelt fejjel elindul a kripta felé.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:11 pm

[Kat]

*Liz csak figyeli a tanárnő érkezését. Kicsit ijesztő, de elvileg a jó oldalon áll .. legalábbis Liz nem tud az ellenkezőjéről. Aztán gyorsan a temetőben találja magát. Itt még soha nem volt, ezért kíváncsian körbenéz, majd megpillantja Katot. Odasiet a lányhoz, hiszen nem szeretne egyedül menni. Ki tudja mi lehet egy varázslófalu temetőjében. Nem szeretné megijeszteni, ezért most léptei egy kicsit hangosabbak.*
-Szia Kat! *Üdvözli a lányt egy mosoly kíséretében.* Jöhetek veled? *Kérdi, remélve, hogy a válasz igen lesz. Aztán a tanárnő egy kripta felé irányítja őket, mire Liz egy pillantást vet az épületre. ~Semmi ijesztő nincs benne, leszámítva, hogy tele van halottakkal.~ Erre a gondolatra egy kicsit összerezzen, de aztán szorgosan megindul a sírhely felé. Igyekszik középtájt maradni.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:11 pm

*Megérkeznek a temetőbe... Sylvia arcán hideg, ám mintha kissé örömtelinek látszó mosoly derengene fel.. Teljesen nyugodt, az arcvonásain tökéletesen uralkodik. Futó pillantást vet egy friss sírra.. Ami történetesen gabrielláé, aki ugyanúgy az unokatestvére volt, mint Nikorinának... Az ajka győzedelmes mosolyra húzódik. Darkness halkan, kissé rekedtesen feldorombol mellette.* ~Hasznos volt... Jó kis információkat tudtam meg tőle. De már nem volt szükségem rá... És immáron nincs a húgodnak élő rokona az iskolában. Az "apám" biztosan intézkedni fog... Ugyan, Syl, elbánsz velük. Természetesen! Nem akadály számomra.~ *Darkness hideg méltósággal lépked mellette, Sylvia meg tovább lép. teljesen hidegen hagyja a történet... inkább a tanárnőre függeszti átható, kék szemeit, és türelmesen vár. Rosettára meg figyel... Hiába apró a kobold lány, nem bízik benne. De talán a tanár orra előtt nem rendez jelenetet...*

Vendég

*Máté csak szélesen elvigyorodik, egy gúnyos mosollyal, Rosetta reakcióján. Kiroppantja a hátát, majd nagyot ásít.* -Úgy látom igen...vannak! *Vigyorog továbbra is, majd mikor megjelenik a tanár, öröme még nagyobb fokokba csap fel.* -Na igen! Ez az én világom! Úgy néz ki, fogom szeretni ezt a tanárt. *A temetőben körbenéz, megigazítja a haját, és elindul lefelé.* ~Amióta új tanárok lettek itt, azóta sokkal jobb lett minden. Igaz hogy ez az első, akit látok, de elsőre nagyon bejövős. *Ekkor eszébe jut az anyja.* ~A fenébe! És mi van, ha a félelmeink jönnek elő odalentről? *Nagyot sóhajt, majd ismét felveszi az önbizalommal teli, cinikus mosolyát. ~Csak nyugi! Nem lesz itt semmi baj!

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:09 pm

[Főként Marisela, Ariadné, de Gavril is valahol ott van]

*Mikor megjelenik a nő, azonnal felnéz rá, és még a pillantásába beleesik Sylvia képe is. A pillantásra összeborzong, azonnal feláll, és Marisela mellé húzódik. Hogy miért mellé? Mert a hangjából hallotta, hogy elitáli azokat, akik valaha is átálltak, az nem baj, hogy Gavril már vissza is jött. Látszik az arcán a zavarodottság, és szokásához híven, azonnal kitálal, miért is ne.*
- Ő nem az, akinek kiadja magát... Nikorina... Ő nem Nikorina, még is úgy akart velem viselkedni, mintha ő lenne...* Lehet a lány bolondnak nézi, miközben egy apró kézmozdulattal jelez csak Sylvia felé. Kobold, biztosan nem veszi más észre a gesztust, csak Marisela. A tanár közben belekezd, így odagyűlik, szinte két részre osztja gondolatban a csapatot. Az átálltak, és a "jók". Ő még nem képes elfogadni az iskola helyzetét. Még tagadó fázisban van.
Az új helyszínen kissé meglepődik, bár nem kellett volna mást várnia. Pálcája azonnal a kezébe kerül, pillantásait azonnal körbe veti, keresve, hogy mi lesz a dolguk. Mikor odajön hozzájuk Ariadné, kicsit halkan, zavartan köszön ő is, habár Mariselához jött, ő is ott maradt az allidonos lánnyal, szal ott van mellette.*
- Szia Ariadné. *Nem cifrázza túl, mert ilyen helyeken valahogy mindig első percekben ideges.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:07 pm

*Meg is érkeznek. Kissé hajlong egy ideig, majd rendbe szedi magát, lesimítja a szoknyáját, közben ellenőrzi, minden megvan e. És meg is van. Szóval hallgatja a tanerőt, majd indul is, mikor az kiadja az utasításokat, és csak megy a mutatott irányba. Egyenlőre nem megy oda hozzá senkihez, csak egyedül baktat.*~Nos, kezdődik....~*gondolja el magában, miközben oldalához engedi kezeit, és folyamatosan figyel, éberen, ki tudja, mi jöhet. Semmi különös félelem nincs benne, csak a szokásos kissé ingerült, apró félelem az ismeretlen miatt.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:05 pm

*A sötét lelkű nekromanta boszorkány is kilép az udvarra. Nem tudja, hogy mások hogyan fogják fogadni, hiszen ő is az átállt diákok között volt. Ám átállásának körülményeiről nem tudhatnak. Hogy nem a hatalomvágy hajtotta, csupán a kiváncsiság, hogy vajon mit is forralhat a sötét nagyúrnő. Ettől függetlenül nem vett részt a harcokban. Bár nekromanta, nem szokása bántani azokat, akikkel együtt tanul már évek óta. Sőt gyakorlatilag az első nap visszajött az iskolába, de nem mutatkozott, hogy ne titulálják árulónak. Mert azt nem tűrné.
Ráérősen áldogál ébenszín szerelésében, ahogy várja a tanárt, aki meg is érkezik. Szótlanul bólint, és megvárja a teleportot. Miután a temető előtt állnak, csak akkor megy oda Mariselához.* Sötéten szárnyaló bús éjszakát Marisele. *Felhúzza a kezét, rajta nincs bélyeg, mivel azt az első éjjel kapták meg a beavatottak. Tehát nem áruló, és meg is mutatja. Ellenben nézelődik, hogy vajon most hova is fognak menni.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Szer. Aug. 04, 2010 4:04 pm

*A többiekkel együtt a temetőben találja magát. Nagyon elszokott az efféle utazásoktól, ezért enyhe émelygés fogta el, ami szerencsére hamar megszűnt. Körülnézett a temetőben, ami sohasem tartozott a kedvenc helyei közé.*
~És valószínűleg nem is fog.
*A többiek után ő is elindult a kripta felé, bár nem túl bizkodó hangulatban...*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 9:09 pm

*Végülis ahogy vesszük. Krasimir is tud komoly lenni, ha nagyon akar... Bár meggyőződése, hogy komolysággal semmit sem lehet megoldani jóformán.* - Azt el tudom képzelni... Elvégre sosem lehet biztosan tudni, hogy az illető magától cselekedett-e, vagy kényszerítették. Mikor Marta és daimonja egyaránt őt méregeti, kissé zavartan elmosolyodik.* - Hát igen... És ne aggódjon, az üzenet időben eljut Rose-hoz. Bízhat bennem. *Mosolya most már kevésbé zavart, inkább olyan "ne aggódjon" stílusú... Kicsit nehéz elképzelni pont Krasimirról, hogy mindent kézben tart, de végülis ha tényleg auror szeretne lenni, akkor valahol el kell kezdenie... És lehet, hogy a feladat nem tűnik bonyolultnak, de egy ártatlan lány élete van a kezében, aki ráadásul a húga legjobb barátnője. Mikor Marta távozni készül, csak halkan motyog pár szót:* - Jó éjt magának is... *Majd ő is elhagyja a temetőt. Most már nem ugrál, árnyként indul a kijárat felé, egyenesen haza. Sietnie kell, hiszen nincs túl sok ideje... Minél hamarabb beszélnie kell Rosettával.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Attól, hogy Krasimir olyan, amilyen... attól még épeszű, a maga módján. Eléggé nehézkes besorolni, hogy ki épeszű és ki nem, hiszen minden ember más.*
-Imperius? Lehet. Aurorként így is rengeteg bajom van ezzel az átokkal... *Sóhajt fel, felbámul a sötét égre, fel a csillagokra, töpreng. Amikor aztán újra Krasra fordítja a tekintetét, az arca komoly, nagyon is. Kamen közben feláll mellette, kissé megrázza magát, és ő is komolyan méregeti Krast barna szemeivel.*
-Tudom, hogy auror szeretnél lenni, és a mostani időkben vigyázni kell, alaposan meg kell válogatnunk a szavainkat. Bízom benned! Tudom, hogy meg fogod oldani, hogy ez az üzenet biztonságban és gyorsan eljusson Rosettához. Vehetjük akár úgy is, hogy első megbízás. *Mondja komolyan, de a végére elmosolyodik kissé, amikor kiejti a "megbízás" szót. Vet még egy pillantást Gabriella sírjára, magában elmormol egy fohászt, majd hátrál pár lépést.*
-Nekem most mennem kell.. Bízom benned, Krasimir! További szép estét! *Köszön el a koboldtól, egy utolsó, biztató pillantást vetve rá, majd megfordul, és Kamennel az oldalán alindul az otthona felé, miközben gondolkozik. Cresta akármilyen fáradt is... De holnap mindenképpen vissza kell küldenie Teodoréhez. A válasz már megvan a fejében... Krasban bízik, és bízik abban, hogy az üzenet időben elér a Nezabarba.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 8:43 pm

*Nos hát igen, minden épeszű lény... Bár kérdés, hogy Krasimir mióta, és mennyire számít épeszűnek? Egy szörnyen optimista, csoki-, és érintésmániás kobold, aki még a legreménytelenebb helyzetben sem a kiutat keresi, hanem enyhe túlzással az ellenfél arcába röhög... Nem, ez egyáltalán nem tartozik az épeszűség keretei közé. Egyáltalán nem. Halványan és együttérzően mosolyog, mikor Marta végül mégis átveszi a csokit. Na ien, mindenkit meg tud győzni előbb utóbb, és ha mégsem, a kiskutyatekintet is a hasznára válhat... Meg hát alapjában véve sem olyan csúnyácska "gyerek" ő, hogy sírva elmeneküljön, akihez csak hozzászól.* - Talán... talán csak az Imperius átok hatása alatt állnak. *Oh, naiv, naiv kisfiú... Bár ez ismét nem helyes kifejezés egy húsz éves felnőtt(?) férfi esetében. A kérést hallva csak komolyan biccent.* - Meglesz. És... ne aggódjon, minden rendbe fog jönni.

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Valahogy számított Phionnalla és Krasimir reakciójára. Minden épeszű ember így reagálna... A csokoládét most már elfogadja, hálásan biccent érte. Amikor Phionnalla távozik, halkan elmormol neki egy köszönésfélét, és némán a sírkőre mered, miközben Kras szavait hallgatja, és a keze akaratlanul is a zsebében lapuló cetlire markol szorosan, már-már görcsösen. Rengeteg dolgot nem mondott el, de ez a két fiatal.. hozzá képest még gyermek, és nem is tartoznak a családjába, így nem avathatja be őket olyan részletekbe, amik a családi titok részei, vagy ő maga derítette ki. Mert ő tudja, sejti, hogy mi, vagy ki állhat a brutális gyilkosság mögött. Bár nem sokat tud az eseményekből, mégis... Teodore levele megerősítette a gyanúját. Lépniük kell. Mert ha nem... Akkor lehet, hogy rövid időn belül második temetés lesz a családban.*
-Akik a Sötét Nagyúrnő oldalán állnak... azok nem is emberek. *Súgja halkan, eléggé kemény hangon, majd Krasimirra szegezi a tekintetét.* Tudom, hogy alig ismersz, de üzenned kéne mindenképpen Rosettának. Nagyon fontos! Van valaki az iskola falain belül, aki halálos veszélyt jelent Nikorinára. Valaki, akiről nem tud, így... fel sem készülhetett rá. Ngayon hasonlít rá, mintha csak... egy hasonmás lenne. De az arca jobb oldalán van egy hosszú heg. Erről fel lehet ismerni. Szólj Rose-nak, amilyen hamar csak lehet! Az unokahúgom élete múlhat ezen. *Mondja gyorsan, miközben végig a cetlit szorongatja a kezében, és a fejében ugyanaz a rövid mondat kering. Via visszatért... Via visszatért... Hirtelen nem lát más módot a figyelmeztetésre. A legmegbízhatóbb postása teljesen ki van merülve, és a leveleket ellenőrzik. Nem is mer többet elmondani Krasimirnek... Fél attól, hogy nincsenek biztonságban. manapság az ember semmiben sem lehet biztos.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 8:07 pm

*Keserű mosoly kúszik az arcára, a nő szavait hallva.* - Ugyan már Marta, fogadja csak el, jót fog tenni. Látom magán, hogy szomorú. És van még elég Nikorinának is, majd küldök a húgommal, anyám úgyis mindig mondja, hogy kevesebb csokit kéne ennem. *Csak nem adja fel, de azért a kezét leereszti. A történetet hallva szépen lassan a szájához emeli a kezét. Egy ideig úgyis csak hápogni tudna a döbbenettől és a megrökönyödéstől.* - Ez... Ez szörnyű... Nem tudom elképzelni, hogy lehetnek az emberek ilyen kegyetlenek... Én nem éltem volna túl, ha ezt teszik Rose-zal... ráadásul a szemem előtt. *Sápítozik és majdnem elájul a döbbenettől, így lerogy egy somszédos sírkőre. Így nagyjából Marta combjának közepéig ér, de most nem zavarja. A távozó Phionallanak biccent egyet.* - Viszlát, és szép estét neked is. *Tekintetét Gabriella sírján nyugtatja, míg végül egy hirtelen ötlettől vezérelve előhúzza pálcáját a zsebéből, és vírágesőt varázsol a sírkő fölé.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 7:49 pm

*Csak áll, nem szólal meg, csak biccent Krasimirnak. Azután csak figyel, és hallgat, egy időre be is csukja a szemét. Gondolkozik, vagy imádkozik nem tudni. De csak áll, ott. Majd hallja a nő szavait, amire hirtelen nyílik ki a szeme, és eléggé el is kerekedik, miközben a nőre néz.*- Te jóságos...*kissé elhal a hangja, mikor meghallja a dolgokat.*- elnézést kérek, de sürgősen távoznom kell. További Szép estét, és még egyszer..részvétem.* Hirtelen eléggé sietősen távozik, még egyszer ráteszi két kezét a nő bal kezére, ezzel némi pozitív dolgot sugározva belé, majd Krasimirnak biccent, és egy távolabbi sírnál megáll. elmormol valamit, leteszi a csokrot, és távozik a temetőből, sietősen, egyenesen haza.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*A levendulára ő is haloványan elmosolyodik. Szóval a virág odakerül amellé a szerény kis csokrocska mellé, amit Marta helyezett el a síron korábban. Krasimir pedig a csokiját kínálja oda a nőnek, aki finoman elmosolyodik, kissé szomorkásan bár, és picit megcsóválja a fejét.*
-Azt hiszem, az unokahúgomnak, Nikorinának nagyobb szüksége lenne most erre a csokoládéra... Gabriella az unokatestvére volt, és előtte ölték meg, ahogy hallottam, brutális kegyetlenséggel. *Mondja, Kamen mellette egyetértően bólogat.* Jobb helyen van... Ez biztosan igaz. Sosem volt igazi harcos, de amikor kellett... megvédte a rokonát. *Felsóhajt, megrázza a fejét kras kérdésére, de nem elutasítóan.*
-Csak annyit tudok, amennyit hallottam. Elrabolták, akárcsak korábban az unokatestvérét. Aztán... Konkrétan kivégezték, természetesen a rokona szeme láttára. *Mondja, újra megrázza a fejét. Tényleg keveset tud, de hogy azt a keveset honnan tudja.. nos, azt nem mondja el.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 7:29 pm

*Tekintetét ide-oda járatja a sírról a két nőre. Enyhén hiperaktív a srác, na, de ez elfogadható... Meg persze a pozitív hozzáállás még, ami idegesítő lehet benne.* - Örülök, hogy megismerhettelek. *Feleli Phionallanak. Most nem olyan vidám, mint máskor, csupán a levendula előkerülésére kúszik aprócska mosoly az arcára. Zsebéből előhúzza tartalék csokiját, amit vészhelyzet esetére hozott magával, és Marta felé nyújtja.* - Tessék, fogadja el. A csoki boldogsághormonokat termel... És Gaby most egy jobb helyen van, ahol nincs gonosz és jó. *Szavai szívből jönnek, akárcsak a "gyerekes" ajándék is. Érzi, hogy Gaby tényleg egy jobb helyen van, hiszen neki is van tehetsége a jósláshoz. Ami pedig a boldogsághormonokat illeti... Nos ehhez neki nincs szüksége csokoládéra.* - Szabad tudnom, hogy történt? *Kérdezi a földet bámulva. Jelen pillanatban nem törődik azzal, hogy esetleg megbántja Martat, csak azzal, hogy jobb lesz neki, ha beszél róla. Meg persze mindig ilyen kis kíváncsi volt...*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 7:15 pm

*Nem ismerte a családot, a lányt se, szóval nincs jobb mint a sablon szöveg, de hát a lánytól szívből jön. Szóval csak áll a nő mellett, hallgatja és bólogat. Érti ő a rejtvényeket. Jós, vagy mi a szösz, szóval próbálja kibogozni szálakat, de majd kikérdezi Arianát, legalábbis ezt határoz el magában, ha következőleg összefutnak a Jeniliában. Most azonban csak áll. Majd hall valamit, és a hanghoz tartozó beszéd, és test i megjelenik.*- Örvendek. Phionnalla Cairistío!*mutatkozik be, majd csak újra a sír felé fordul. Az oldalán lógó kis táskából elővesz egy csokor levendulát, és kivesz belőle egy szálat. Frissen gyűjtött valószínűleg, mert egy idő múltán, még így szabad ég alatt is megérezhetik az illatát. És ráteszi a szálat lány sírjára.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Phionnalla szavaira kissé felvonja a szemöldökét. Eléggé sablonszöveg, úgy véli, de nem tesz ellene semmit.*
-Marta Todorka. *Mutatkozik be csendesen, amikor a lány észbe kap, és bemutatkozik, majd a sötétségbe bámul.* Mindenki ezt mondja... Veronika szíve megszakad a bánattól. És az egész család ugyanazt kérdez: mért pont őt? Persze a választ.. azt ismerjük, de ettől a kérdés még kérdés marad. *Úgy tűnik, a fiatal nő szeret rejtvényekben beszélni, kissé talányosan, ködösen... Előző életében biztosan tünde volt, vagy valami hasonló.* Szegény nővérem.. Ő is fiatalon halt meg, ő is élhetett volna még... *Egy pillanatig a távoli Kúria felé figyel. Aztán Kamen újabb, halk, figyelmeztető mordulása kizökkenti őt a merengésből.*
-Üdv, Krasimir... *Biccent a kobold fiú felé, igen, igen, úgy-ahogy ismerik ők egymást. Az újabb részvétre csak felsóhajt, de azért hálásan biccent Krasimir felé.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 6:55 pm

*Fiatal kobold fiú ugrál a temetőben széles mosollyal az arcán. Persze szidják otthon eleget őt is, hogy miért jár ide, ahelyett, hogy segítene, dolgozna, tanulna vagy akármi... De hát még csak húsz éves, és ismerjük Krasimirt. Örök gyerek marad valószínűleg. Különben is, a temető tele van érdekes emberekkel. Épp ezért nem tud elszakadni tőle. Más lenne a helyzet, ha az ő egyik rokona feküdne itt az egyik sírban... Akkor valószínűleg a hely közelébe sem tudna jönni, hónapokig. Na szóval, magányosan ugrál a sötétben, mert azért már sötétedik, amikor két beszélgető embert pillant meg a távolban. Szavaikat nem hallja, vagyis pontosabban nem érti, és nem is látja kik azok, így közelebb pattog hozzájuk az önjelölt gumilabda. Méretre nagyjából megfelel... Na jó, koboldok között kifejezetten magasnak mondható.* - Szép jó estét a hölgyeknek! *Kiabálja már legalább tíz méterről.* - Áh, Marta... Örvendek a találkozásnak! Krasimir Waylan! *Néz egyik hölgyről a másikra. A bemutatkozást egyértelműen Phionalla felé intézi, mivel Martaval úgy ahogy ismerik egymást... Rosetta lévén. Tekintete csak ekkor téved a sírra.* ~Gabriella Westley...~ - Részvétem, Marta. *Arcáról rögtön lehervad a mosoly, de azért azt sem lehet mondani, hogy megszakad a bánattól. Édesen szomorú.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 6:45 pm

-Szegény lány nagyon fiatal volt..*mondja a nőnek, miután az elmondta a dolgokat, és halkan elmormol egy roma áldást. Majd csak a nőre néz egy pillanatra, majd újra vissza a sírra.*- Nyugodj békében*leheli el a szavakat.*- Jaj, elnézést, még be sem mutatkoztam. Phionalla Cairistíó*mutatkozik be a nőnek, majd csak kezeit maga előtt összefonja, és a sírra mered.*- Szörnyű, előtte volt még az egész élet...*hangzanak el a mondatok a lányszájából, miközben szomorúan néz a sírra. Így is eléggé szomorú időket élnek, de még az ilyenek rátesznek egy lapáttal.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

"Via újra felbukkant. Ha Riel tényleg halott... El kell mondanod neki! T." - *Ennyi áll a gyűrött fecnin, amit Marta a kezében szorongat. Egy ismeretlennek nem mondanak túl sokat a szavak, főleg a furcsa becenevek... De Marta pontosan érti az üzenetet. Tudja, hogy Sylvia, Nikorina eltitkolt, fekete mágussá nevelt ikertestvére újra a szíre lépett. Tudja, hogy gaby halálával nem maradt Nikorinának a Nezabarban olyan rokona, aki segíthetne. Csak épp azt nem tudja, hogy hogyan monfhatná meg a lánynak, hogyan figyelmeztethetné a veszélyre... Kamen összerezzen, halkan felmordul, amolyan figyelmeztetésképpen. Marta is összerezzen, pislog lassan párat, a cetlit gyorsan zsebre gyűri, és Phionella felé fordul.*
-Neked is szép estét... *Biccent komoran, világosbarna szemeivel végigméri a lányt.* Köszönöm.. Távoli rokon volt bár, de mégis a család tagja. *Mondja kissé szomorúan, szeme egy fél pillanatig a sírkőre rebben, majd vissza Phionella arcára.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Hétf. Aug. 02, 2010 6:26 pm

*Egy kis rozmaring koszorúval a kezében jelenik meg, egy igen fiatal, huszadik életévét sem betöltött leányzó. Barna haját összefogva egy lófarokba viseli.Fülében két fekete lógós fülbevaló virít. Ruhája egyszerű, kakaó színű, nyári lenge egybe ruha. Szemei kissé ziláltak. Furcsa volt az utóbbi egy hónap. szóval most kijött, és nem messze, az édesanyja sírjától temettek el egy nagyon fiatal lányt. Oda igyekszik, amikor meglát egy embert ott állni. Kissé félénken lépdel oda. Egyébként egy topánban van. Oda is ér, majd halkan köszön a nőnek, és leteszi a kis koszorút a sír mellé.*- Jó estét! Részvétem!*nyögi ki. Az nem érdekli, hogy lehet, hogy nem rokon, az majd kiderül, de mégiscsak így illik.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 34 Kaszt :

*Alkonyodik... Lágy szellő fúj a Nellondi Temető sírjai között. A kísérteties csöndben egy fiatal, huszas évei végén járó nő áll lehajtott fejjel az egyik, még igen friss sírkő előtt... A kőbe vésve rövid felirat: Gabriella Westley 1994 - 2010 R.I.P. Az egykori eramiros lány nagyjából három hete lett itt eltemetve, szűk családi körben. Marta pedig, aki csak nagyon távoli rokona volt a lánynak.. Most kijött ide. Kamen mellette hasal, a sakál is eléggé csöndes most. A fiatal aurornő rossz híreket kapott, most is a kezében szorongatja azt a cetlit, amit Gabrovóból hozta el kedvenc postamadara, Cresta. A havasi csóka elég viharvert állapotban érkezett ide, tanúsítva, hogy nem volt egyszerű útja...* ~Miért... miért? Nem tudom, Marta.. a pontos okokat csak Teodore tudja. Nikorina nem is tud róla! Most gondold el, hogy mi lesz vele, ha.. ha.. szembetalálkozik azzal a démoni lánnyal, akit neveltek... tudod, kiből! Teodore talán annak idején elhamarkodottan cselekedett, amikor kitörölte az emlékeket Rina fejéből. Az iskolában nincs rokona. Ez így nem lesz jó!~ *Marta kissé kétségbeesett tekintettel nézi Gaby sírkövét, próbál megoldást találni a helyzetre... De nem igen talál most.*

Tárgy: Re: Nellondi temető Vas. Júl. 18, 2010 11:19 am

//Fagy. Bocsi, de nem tudok írni.. Sad

//

» Nellondi karakterek