Udvar

Tárgy: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:52 pm

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:00 pm

*Ahogy hallgatja Anazet, egyre inkább azon kezd el tanakodni, ha az első év se jött össze neki, akkor a harmadikig, hogy fog eljutni, vagy azon túl. Ezek a gondolatok cseppet sem javítanak egyre lefelé zuhanó hangulatán, de bármit csinál, mostmár ez fog a fejében járni egész nap. Már ő is várja az év végét, ki se tudná mondani mennyire, mert akkor újra megpróbálhatja a vizsgáit, és most biztos abban, hogy jobban sikerülnek mint az előző év végén. Persze benne van a félsz is, ez az alattomos kis rémkép ami nem hagyja nyugodni, folyamatosan ott visít a fejében, éles kis hangján és Sam már kezdi úgy érezni, hamarosan beleőrül. Talán anyjától örökölhette ezt a túlzott aggódást ami szüntelenül jelen van nála, mindig talál valamit ami miatt feszültebb, idegesebb lehet, pedig általában oka se lenne rá.*
-Ha rajtam múlik, azt sem úszom meg szárazon.
*Hátra nyújtja kezeit, és rájuk támaszkodva dől hátrébb, majd felnéz a felhőkkel tarkított égre, most nagyon örülne egy kis esőnek, az a legjobb dolog az őszben.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:04 pm

*Anaze csak továbbra is fekszik, jobb dolga híján itt lebzseli el a napot. Kezeit szemére helyezi, csak hogy ne zavarja a folytonos napfény.* -Ugyan már, lehetnél kicsit optimistább is. Márha arra értetted, hogy nem úszod meg az évvégét. Ha át akarsz mennai vizsgán, akkor úgy állj hozzá, hogy átmész, ne kétségekkel telve. Akkor biztosan sikerülni fog. *Hangja kissé halkabban hat, mivel keze szája leőtt is van, így lehet, hogy csak a fele érthető, de a lényeg bizonyára kivehető belőle. * -Unalmas óráidban te mit szoktál csinálni? Adj valami tippet!

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:11 pm

-Nem sok optimizmus szorult belém.
*Jegyzi meg szinte alig hallhatóan.*
-Hát...
*Mivel neki mindig szüksége van valamire amivel lekötheti magát, és itt nem sok ilyet talált, szinte mindig unatkozik. Anaze feladta neki a leckét a kérdésével, még eszébe sem jutott ilyesmin gondolkodni.*
-Állandóan talpon vagyok, nem bírok 5 percet nyugodtan ücsörögni, órákon is nehezemre esik, de ezért szoktam csak úgy elindulni valamerre a vakvilágba, nem is figyelem hova vagy merre megyek, csak amerre visz a lábam, közben vagy valamin agyalok, vagy énekelek vagy valamit csinálok ami az elmémet köti le, így fel se tűnik, hogy unatkoznék. Tudom ez nem valami hű, de nagy dolog, de nekem eddig bevált. Na és te, mivel ütöd el az időt?

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:27 pm

*Anaze csak elveszi egyik kezét a szeme elől, megvakarja fejét, nem számított rá, hogy a kérdést megkapja viszontba, így kicsit neki is el kell gondolkodnia a dolgon.* -Hát tudod... Én nem tudom. *Nevet fel végül halkan.* -Nem szoktam elütni az időt. Ha nem unatkozom, akkor társaságban vagyok, házit írok, tanórán vagyok, vagy végzem a mindennapi dolgaim, ha uantkozok akkor csak várom, hogy végre elmenjen az idő. Ezért krédeztem, hátha van valami jó ötleted. Bár járkálni én is szoktam néh unalmamban, de olyankor nincs min gondolkoznom, csak szívok egy kis friss levegőt.

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:33 pm

-Szerintem alig akad olyan hely itt, amit még ne láttam volna. Bár legtöbbször arra se emlékszem, hogy kerülök oda bárhova is, de legalább jobban megismerem ezt a helyet.
*Előhúzza zsebéből az inkább roncsnak, mint órának hívható tárgyat, rápillant, és csalódottan húzza el a száját. Szép lassan feltápászkodik a földről és leporolja ruháját.*
-Örülök, hogy találkoztunk, de ha nem haragszol nekem távoznom kell. Vár rám egy szép nagy adag házi, és megkértem egyik társamat, hogy segítsen, és ha nem indulok el most, biztos, hogy elkésem, és nem könnyű kiengesztelni.
*Mielőtt elindul a kúria felé még elköszön Anazetól, megjegyzi, hogy reméli minél előbb újra találkoznak, és nem csak két perc erejéig.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 1:57 pm

*Mikor búcsúra kerüla sor, Anaze is feláll a helyéről, nagy nehezen feltápászkodik, majd egy karintés kíséretében elköszön.* -Szia. *Búcsúzuik mosolyogva, majd tovább indul a gyaloglásban, hogy szokásához híven elhúzza az időt.*

Vendég

*A mai nap Marcusnak van egy kimondott célja, hogy miért is megy az udvarra. Egy egyszerű, fekete nadrágot visel és egy sötétbarna színű pólót. Mellére ki van tűzve a szakát jelző kitűző és mellette pedig ott virít a diákképviselőt jelentő is. Lassú, kényelmes léptekkel sétál az udvarra, majd megáll az egyik fánál és a távolba mered. *
~ Ha minden igaz, akkor most fog megérkezni az az új lány, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. ~ *gondolja, majd tovább szemléli a tájat. Időbe kijött, így hát nem lehet gond, hogy elkerülik egymást. Kezében ott virít egy fehér lap, amit majd új szaktársának szán, de ahhoz előbb még ide kell érnie. *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 3:57 pm

*Lana már alig várta hogy megérkezzen az új sulijába. Nagy reményeket fűzött ehhez a pillanathoz. Sok barátot remélt, kedves légkörre vágyott. Épphogy megérkezett az udvarra rögtön odalépett hozzá egy aranyosnak tűnő fiú. Lana meglepettségében csak ennyit tudott mondni: ~Szia!Lana vagyok.

Vendég

*Úgy tűnik, hogy nem kell sokat várnia, az új lány hamar meg is jelenik. Rögtön oda is lép hozzá, majd egy kedves mosollyal fogadja. *
- Szia Lana, már vártalak téged. Én Marcus Mccannt vagyok és én fogok ma segíteni neked az eligazodásban. Remélem, hogy nem bánod. *mondja továbbra is mosolyogva és mivel valószínűleg a lánynak vannak cuccai, így azokat elveszi tőle. *
- Majd én viszem, biztosan elfáradtál már az úton. *mondja és utána az épület felé fordul. *
- Szóval ez lenne a suli. Kérlek kövess és megmutatom, hogy hol lesz majd a te szobád. Egyenlőre csak egy várószobába tudlak elhelyezni, tudod, itt kicsit lassan mennek az adminisztrációs dolgok. De pár nap múlva majd elmegyek eléd és átkísérlek a végleges szobádhoz. Szóval ajánlom, hogy addig ne pakolj ki. *mondja, majd lassan elindul a kastély felé, remélhetőleg a lány is követni fogja. *
- Oh, majd elfelejtettem. Tessék, ez itt az iskola szabályzata, olvasgasd majd el. *mondja és ha a lány ránéz, akkor láthatja, hogy este 10 óra után már nem mászkálhat csak úgy, csupán csak bizonyos helyeken. Az órák is le vannak írva a papírra, hiszen Marcus még egy órarendet is csatolt a lap mellé. *
- Mehetünk? *pillant vissza szaktársára, majd ha Lana bólint vagy elindul, akkor lassan belépnek a kúriába. *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 4:11 pm

*Miután a fiú bemutatkozott Lana így szólt: -Örülök h megismerhettelek. NAgyon kedves tőled h vártál. *Marcus felajánlja h viszi a csomagokat amit Lana meg is köszön. Mikor megkapta a szabályzatot rögtön el is kezdte tanulmányozni. Aztán hirtelen felnézett és így szólt: -Figyelj Marcus te hanyadikos vagy? Hogyhogy neked kellett engem fogadni? Mesélj valamit erről az új suliról. ~Lana csak figyelt és epekedve várt a válaszra.

Vendég

*A Deridionos fiú ismét egy új diák elé néz ki. Tehát most egy fekete nadrágban, fekete pólóban sétál ki az udvarra. Mellkasára ki van tűzve a szakját jelző póló és egyben a diákképviselős jelvény is. Nem siet, hiszen ma is időben van, akárcsak tegnap. *
~ Kíváncsi vagyok, hogy milyen ez az új srác. ~ *gondolja, majd lassan elindul a fák között, egyenesen egy padig. Ott nem ül le, csupán csak nekidől a pad oldalának és szürke szemeivel a távolt kémleli. Figyeli, hogy vajon mikor is érkezik meg szaktársa. Kezében most is egy papírt tart és egy kulcsot, melyet majd odaad az új diáknak. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 19, 2009 7:19 pm

*Metallic épp megérkezett az udvarra.*Meglátja Marcus-t.
~Ki lehet?*Gondolja Metallic.*Oda sétál hozzá és köszön neki.

Vendég

*Ahogy vár, néhány perc múlva egy diákot pillant meg, éppen felé közeledni. Arcán apró mosoly jelenik meg majd elrugaszkodik a padtól és megindul a srác felé. *
- Szép jó estét! Marcus Mccannt vagyok, a szakod egyik diákképviselője. Te ha minden igaz, akkor Metallic vagy. Már vártalak. Én foglak ma elkísérni a szobádba és ha bármi kérdésed van, akkor szívesen válaszolok rá. *mondja barátságosan, majd a fiú cuccaira pillant. Elég erősnek néz ki a srác, tehát csak nem kell neki segítség. *
- Kérlek kövess, megmutatom a várószobát. Pár napig ott fogsz lakni, amíg lezajlanak az adminisztrációk, viszont utána majd elmegyek eléd és átkísérlek a már végleges szállásodra, szóval szerintem ne pakolj ki, mert felesleges. *mondja, majd lassan elindul a kúria felé. *
- Este 10 után már csak a kijelölt helyeken szabad tartózkodni. Tessék, itt egy papír a szabályzattal és az órarendeddel. *nyújtja át a fiúnak a papírt, majd ha Metallic vele tart, akkor belépnek az iskola épületébe. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 19, 2009 7:29 pm

*Metallic követi Marcus Mccannt.~Remélem sok barátot fogok szerezni.*Gondolta az ifjú varázsló.
*Egyszer csak egy hangot meghall,és elkezdi követni.*Kérdezi tőle -Ki vagy?
Erre elcsendesül a hang,de mire vissza ér Metallic oda,ahol elhagyta társát,már nem volt ott.
*Leül egy székre,és búsulva elkezd sírni.

Vendég

*A fiú úgy tűnik, mint ha magában beszélne. Így Marcus kicsit furcsán néz rá, majd odasétál hozzá, viszont amikor leül és sírni kezd, akkor nagyokat pislog. *
- Héé, mi a baj? *kérdi, majd leül a srác mellé és a vállára teszi a kezét. *
- Nyugi, ez jó hely, tetszeni fog. Gyere, menjünk fel a szobádba, ott le tudsz pihenni egy kicsit. *mondja, majd feláll és kezét a srác felé nyújtja, hogy ha kell, akkor segít neki. *
- Bennem bízhatsz, nem kell aggódnod. *mondja egy kedves mosollyal és ha a srác felkel, akkor belépnek a kastélyba, majd elindulnak felfelé a második emeletre. *

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 19, 2009 7:38 pm

*Metallic felál,és érdeklődve követi Marcus Mccannt.*Egy rövid gondolkozás után kérdi Marcustól:
-Hogyan kerültem ebbe az iskolába?
-Nekem nagyon tetszik.
*Metallic várt Marcus válaszára.*Egyszer csak megálltak egy ajtó előtt,és beszélgetést kezdenek.

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 8:46 am

*kinyitja az udvar ajtaját és kilép rajta...beszívja a friss levegőt, ami átjárja egész testét, hogy fel frissüljön*-Gyönyörű ez a hely...szebb, mint az otthonom...bárcsak itt maradhatnék egész életemben...míg meg nem halok.*becsukja a szemét, hogy még jobban érezze, ahogy a tiszta levegő átáramlik rajta...de hogy vegyem fel a láncot??...kinyitja a szemét és elsétál az első padig és leül...elkezd gondolkozni, hogy is vegye fel....talán ha valakit megkérne..de kit?*

Vendég

*A mai nap a Deridionos fiú igen csak későn ébredt fel, de legalább kipihente magát. Most egy barna nadrágban és egy fekete pólóban érkezik ki az udvarra. Nagyot nyújtózik, amikor kiér a friss levegőre, majd rögtön körbenéz, hát ha meglát valakit. Nem is kell sokáig nézelődnie, rögtön kiszúr egy lányt, akivel eddig még soha nem találkozott. Lassan megindul felé, majd egy kedves mosollyal köszönti. *
- Szia. Marcus vagyok, elsős Deridionos. És te? Úgy hiszem, hogy még nem találkoztunk. *mutatkozik be, majd lassan leül a lány mellé, oldalra dönti a fejét és kérdőn néz rá. *
- Tán valami aggaszt? Ha szeretnél beszélni róla, akkor mondd csak nyugodtan. *egy kedves mosoly, majd kényelmesen hátradől a padon, de persze közben végig figyeli a mellette ülő lányt. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 8:58 am

-Szia.Emira vagyok...új, ezért nem láthattál még...amikor kinyitottam a bőröndömet találtam egy levelet és nyakláncot...amikor fel próbáltam venni egyszerűen össze ment és nem fért rá a nyakamra...*a lány felnéz az égre mintha valaki ott lenne és nézné őt..érzi, hogy biztoságban van*
-és amikor anyukámat képzeltem el elkezdett izzani...de ezt még senkinek nem mondtam el...*és elmosolyodik*

Vendég

- Új vagy? Akkor tényleg valószínű, hogy még azért nem találkoztunk eddig. *mondja még mindig mosolyogva a srác. Általában jó kedve van, na meg az újakra igyekszik jó benyomást tenni, hiszen fontos, hogy egy diákképviselőt jó fejnek tartsanak. *
- Összement a nyakláncod? *kérdi kicsit értetlenül a lánytól, miközben hallgatja a történetét. Megvakarja tarkóját, majd a lányra pillant. *
- Hát nem tudom, hogy miért nem sikerült felvenned. Esetleg tudok benne segíteni? *kérdi, mert ha neki sikerülne, akkor a lány biztosan boldogabb lenne, na meg nem agyalna ezen a dolgon tovább. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 9:05 am

-hát...csak amikor a nyakamhoz közelítem...ha nem akkor megmarad az alakja*a lány szomorúan néz, de a szemében ott a remény, hogy lesz mégis egy megoldás...csak még nem tudja mi az...közben fúj a szél...valami mintha nézne...egy kis tincset ami éppen a két szeme között van megfogja és hátra rakja...*

Vendég

*Csak hallgatja tovább a lányt és igen csak elgondolkodik. Úgy tűnik, hogy nem tud segíteni újdonsült ismerősének, pedig nagyon szeretne. De hát mindegy, majd ha Emira rájön a megoldásra, akkor biztosan elmondja majd Marcusnak. *
- Egyébként hova valósi vagy? Nem mesélsz egy picit magadról? Tudod, jobban meg szeretnélek ismerni. Az egész szakommal így vagyok, tehát nem kell ám félreértened. *mondja vigyorogva a kérdések utána, majd ő is lassan mond pár szót. *
- Amúgy én Írországból származom és én is idén érkeztem ide, a Nezabarba, de már most nagyon sok barátom van, szóval szeretek ide járni. *ha belegondol, amióta idejött a suliba, eltelt több, mint egy hónap, de már most annyi ismerőse van, mint még eddig soha. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 9:23 am

-én Hollandiából kísértek ide....nem ismertem anyukámat,apukámat, és egy vén öregasszonnyal laktam 14 évet...egy erdőben.. a Noir-Forest-ből magyarul:fekete-erdő...amikor gombát szedtem egy vadász rám talált és meg kérdezte mit keresek itt...én válaszoltam...a vadász meghökkent mintha szellemet látott volna és azt mondta, hogy soha ne menjek vissza...erre mindenhol sötétség...és a vadász házában találom magam....elmeséli, mit is akart volna velem csinálni...megvárja míg 15 éves leszek és testek cserél...és úgy állítja be, hogy szeresd, soha ne menj el tőle....a vadász élről tudott...de azt nem, hogy hol él a banya...én sosem emlékezem rá....és azt mondta, hogy ide küld netán ha vissza mennék meg tudjam védeni magam...*egy kis mosolyt próbál varázsolni marára, hogy ez nem olyan nagy dolog....végül is nem érte még meg a 15. évet *

Vendég

*A lány elmeséli Marcusnak eddigi életét és ennek hallatán a fiú igen csak nagyot néz a lányra. *
- Ez nagyon durva, de itt nem lehet semmi bajod. A szakvezetőnk megvéd, hogy ha bárki meg akarna támadni vagy valami. *próbál bíztatóan beszélni, bár valószínűleg ez nem hat a lányra. *
- Egyébként én a szüleimmel éltem, de mindig bántottak, megaláztak és had ne folytassam, hogy miket éltem át. Viszont pár hónapja a nagyanyám örökbe fogadott és ide küldött. Azóta boldog az életem. *meséli a lánynak és el is mosolyodik. Tényleg sokkal jobban érzi magát, mióta ide jár és valahogy teljesnek érzi az életét és nem azt gondolja, amit régen, hogy bárcsak meghalna és véget érne a szenvedés. *

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar