Udvar

Tárgy: Udvar Pént. Szept. 18, 2009 12:52 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 9:38 am

-hát én..úgy néz ki, hogy...nem is tudom..olyan árva vagyok??*erre a lány szeméből kis könny cseppek gurulnak ki a szeméből...a keze az arcán..sosem érzett ilyen magányt...és a téli szünet alatt hova fog menni???erre eszébe jutott, hogy mi is volt a levélben..de még mindig sírt..

Vendég

*Ahogy beszélgetnek a családjukról, Emira egyre szomorúbb lesz, míg végül apró könnycseppek kezdenek el hullani a szeméből. A fiú közelebb megy hozzá, majd átkarolja. *
- Hé, nyugi, nincs semmi baj. *mondja halk hangon, majd végigsimít a lány vállán, hogy ettől hát ha megnyugszik egy kicsit. A tegnap megismert fiú is elsírta magát, most pedig ez a lány is, úgy tűnik, hogy rossz reakciót vált ki az emberekből. *
- Téli szünetben pedig maradhatsz itt, a Nezabarban, nem kell sehova se elmenned. És ha beszélsz az igazgatóval vagy akár a szakvezetőnkkel, biztosan tud majd segíteni abba, hogy nyáron se kelljen hazamenned. Egyébként ha vígasztal, a téli szünet nagy részét én is itt fogom tölteni, max csak egy napra utazok haza. *próbál olyanokat mondani, amivel nem zaklatja fel a lányt és talán még segít neki. De nem tudja, hogy jó úton jár-e vagy sem. *
- Na, ne sírjál, az árt a szépségednek. *mondja kedvesen bókolva a lánynak, majd lassan elengedi és úgy figyeli ismét Emira arcát, hogy vajon hatott-e a megnyugtató beszéd. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 9:48 am

*egy két könny csepp még legurul, de a szíve már nyugalomban van...*-köszönöm...te tényleg kedves vagy...*elmosolyodik amikor azt mondta, hogy ő is itt marad a téli szünetben*-sokkal jobban érzem magam...csak most sírtam életemben először..*már nem sír többet...és reméli nem is fog....*

Vendég

*Úgy tűnik, hogy azért még is csak sikerült megnyugtatnia a lánykát, így pár könnycsepp után már abbamarad a sírás. *
- Nem kell mindig keménynek mutatnod magad, attól nem lesz jobb. *mondja a lánynak, majd letöröl még egy könny cseppet Emira arcáról, utána pedig elmosolyodik. *
- Így már mindjárt jobb. *teszi hozzá. Azon viszont igen csak nagyot néz, hogy a lány még nem sírt eddig. Marcus bizony már nem egyszer, hála a drágalátos szüleinek, de ezt még nem mondja el senkinek, majd talán egyszer, ha olyan barátot talál, akiben tényleg feltétel nélkül megbízik majd. *
- Én viszont most megyek, ne haragudj, van még pár elintézni valóm. Te meg ne szomorkodj. *lassan feláll, de még ránéz a lányra. *
- Remélem, hogy máskor is találkozunk, légy jó, szia. *köszön el tőle, majd elindul a kúria felé, besétál a nagy kapun, majd ezzel el is tűnik szaktársa szeme elől. *

Tárgy: Re: Udvar Vas. Szept. 20, 2009 9:57 am

*addig mosolyog amíg el nem megy Marcus*-szia.*nem hiszi, hogy meghallotta, de nem zavarja*még mindig mosolyog, furcsa, hogy ekkora benyomást tett ez a fiú rá...de nem is bánja legalább bővült a baráti köre...és a szívében is több hely lett*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 2:57 pm

*Berker érkezik ki az udvarra. Nagyon jó kedve van a mai napon. Ahogy sétál pálcája kiesik a zsebéből. Lehajol felveszi.* -Kéne találni egy olyan helyet, ahol nem esik ki. Majd megkérek valakit, hogy segítsen.* Elmélkedik, hogy mi legyen pálcájával, de addig is vissza teszi a megszokott helyre a farmer zsebébe. Most is kedvenc gatyája van rajta, a kissé ütött kopott farmer gatya, ami a muglik között "divat". Felül egy kék pólót hord, egy felirattal, amit sose tudott megfejteni, mert valami mugli nyelven írták rá.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:07 pm

*Erisz sétálgat az udvarban. Szeret a friss levegőn, csak úgy gondolkodva sétálgatni.* ~Vajon tényleg olyan ügyetlen lehetek?! Nekem mindig kiesik a kezemből valami...~ *Épp észrevesz egy fiút aki kiejti a kezéből a pálcáját.* ~Hm, talán én sem vagyok egyedül.~ *Majd odakiált neki.*
-Szia! Én Erisztid Train vagyok. Erisz.
-Neked mi a neved? Még nem találkoztunk. Kevés még a barátom sajnos...-
*Aztán odaszalad a szőke, csillogó szemű fiúhoz.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:17 pm

*Berker oda pillant a lányra.* -Szia! Berker Mikolaj, vagyok. Deridionos. Nem gond ha nincsenek barátaid, majd lesznek ne félj *Próbálta meg nyugtatni Erisztidet. Eléggé csinos a lány, bár kicsit ügyetlennek néz ki. Berkernek eddig minden lány tetszett az iskolából. Ez is megtetszett neki, de az ő szíve csak is Nina Olyáért dobog, nincs senki más, aki annyira tetszett volna neki mint Nina. Victoria Dewey is szép lány, de ő már foglalt.* ~Érdekes lány. Nézzük mit tud.~ *Berker zsebéhez nyúl és előkapja pálcáját. Rászegezi Eriszre és kiállt egyet* -Rictusempium! *A varázslatot direkt félre monda, hogy azt higgye a lány, hogy varázsolni fog.* ~No, most mit tesz?~

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:30 pm

*A varázslásra készülő fiúra néz erősen. Előhúzza a pálcáját hirtelen.*
-Nem jól mondtad a varázsigét...- *Néz, szégyenlősen nem akarja hogy okoskodónak tartsa majd a srác.*
-Miért szegezel rám pálcát? Tudod hogy nem szabadna egymás ellen fordulnunk. Én is deridionos vagyok.- *Még mindig erősen a szépséges szemébe néz a fiúnak. Erőssége hogy megérzi mások érzelmeit. Majd leveszi róla a szemét és a pálcáját, rázza a fejét enyhén.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:35 pm

*Berker nevet egyet hangosan* -Nos, igen, csak teszteltelek, hogy milyenek a reflexeid. Szokásom. *Mondja el Berker, hogy miért támadott rá a gyanútlan lányra. Ha így belegondol igen furcsa lehetett szegény lánynak, hogy így rátámadtak.* ~Vajpn mit gondolhatott, rólam~ *Berker is kicsit csóválni kezdi a fejét.* -Nem jössz be? Kezd hűvös lenni. *Kérdezi, majd kissé össze húzza az ingét. Elkezd dideregni. Ekkor már nagyon be szeretne menni, így megindul, aztán, ha a lány szeretne jönni, akkor jön, ha nem akkor nem.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:43 pm

*Kérdőn néz Berkerre Erisz.*
-Oké, bemehetünk ha fázol. *Lassú lépésekkel megy utána. Látja ám hogy vizes a cipője a fiúnak.*
-Te meg hol jártál hogy vizes a cipőd? *Bámulja érdekesen, de látja hogy nem válaszol vissza. Hagyja a dolgot.
-Hova megyünk pontosabban?- ~Most sem válaszol, igencsak úgy tűnik. Megy-megy csak utána Berkernek.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Szept. 24, 2009 3:55 pm

*Berker vissza néz a lányra. Hirtelen eszébe jut, hogy még van dolga.* -Bocsi még van kis dolgom mennem kell. Szia! Majd még találkozunk *Azzal elkezdet futni hálószobája felé*

//Köszi a játékot Very Happy

Vendég

*A mai nap ismét egy új diák érkezik meg a Nezabar Varázslóképzőbe. Szép, fekete haja van, kék színű szemei, melyek tökéletesen illenek fekete, hosszúnadrágjához, bakancsához és fekete hosszú kabátjához. A kabát természetesen ki van gombolva, így a sötétkék színű top is remekül látszik. A lány kezében egy nagyobb méretű bőrönd van, így aki ránéz, rögtön tudhatja, hogy még csak most érkezett. Viszont ami furcsa lehet egy diák számára, az a lány hátán található kard. Ez az a fegyver, ami mindig vele van, hiszen jobban forgatja, mint más a varázspálcáját. Persze a lány varázsolni is remekül tud, de valahogy még is jobban bánik ezzel a muglik által készített fegyverrel. Ez valahogy soha nem hagyta még cserben a lányt. De ha Ginger nem lenne önmagában is eléggé feltűnő jelenség, akkor a mellette sétáló hópárduc bizony minden szemet magára von. Lassú, elegáns léptekkel sétál lélektársa mellett és közben fejével körbekémleli a helyszínt. *
~ Hát itt vagyunk Armaros. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek a következő évek, melyeket itt töltünk majd. ~ *pillant le a daimonra, aki felnéz gazdájára, majd utána a kúriára pillant. *
~ Elegáns helynek tűnik és biztosan találunk majd itt olyan embereket, akik megértenek minket. ~ *válaszolja a lánynak. Miközben így beszélgetnek, egyre közelebb érnek az iskola épületéhez, de még mindig nem látnak senkit. *
- Remélem, hogy összefutunk valakivel, nem akarok eltévedni… *jegyzi meg a párducnak, majd most ő is a környéket vizslatja. *

Vendég

*Sötétbe öltözött férfi érkezik meg az udvarra, fekete talár van rajta, ugyanilyen inggel, és nadrággal, a férfi arculata mondhatni kicsit sem bizalom gerjesztő. Szemeivel kutakodva méri fel az udvart és hogy ki van még itt. Hogy mi dolga erre? Nem tudni valószínüleg nem is kötné senkinek az orrára se, mégha csak véletlen séta okából is került ide. A férfi csak lassan halad lefelé a lépcsőn szeme ide oda jár, mígnem meg nem akad valakin aki igencsak nagy bőrönddel érkezett. Az arcán nem látszik semmi változás, marad a szokásos komor, kissé talán fürkésző kifejezés, mintsem a kíváncsiság vagy a mosoly. Azt kevésbé ismeri a férfi, és még kevesebben látták ilyet tenni. Ha mégis akkor valószínüleg jó adag maró gúnnyal tette mintsem tiszta szívből. Node ez a magán élet a diákok nem igen ismerik a háttéroldalakat valószínüleg nem is fogják. A férfi pedig komoly tekintettel és kicsit megszaporázva a lépteit indul meg a lány fele. Egy két perc és már oda is ér láthatólag felméri a másikat borostyán szemeivel, majd megszólal. Hangja rideg, de nem ellenséges, kicsit hasonlítható a decemberi jeges szélhez*-Szép napot..*köszön rá a másikra majd kezeit hátra teszi*-A bőröndökből ítélve lemerem tenni a következtetést hogy kegyed még új netán találkozott már prefektusokkal vagy diák képviselőkkel akik útba igazítanák?*kérdezi semmilyen hangulat változás nélkül*

Vendég

*Miközben a kék szempár átvizsgálja az egész udvart, ismét a kúria felé néz, hát ha kitéved valaki a nagy épületből. Nem is kell sokáig várnia, mivel egy férfi jelenik meg a bejárati ajtóban, aki minden bizonnyal már észrevette az ifjú Deridionost. *
~ Nézd Ginger, jön valaki. ~ *mondja a daimon, aminek hallatán a lány csak bólint, jelezve, hogy igen, ő is észrevette. Csomagját kicsit megszorítja, ezzel biztosítva, hogy még csak véletlenül se csússzon ki a kezéből, majd amikor az ismeretlen odasétál hozzá, majd megáll, biccent felé. *
- Üdvözletem. *nem mondd többet, csupán csak annyit, amennyit szükségesnek érez. A daimon kicsit meghajol és ő is köszönti a professzort egy „Jó napot!” kíséretében. Utána ismét normális állásba helyezkedik, majd szemeivel a férfit nézi. *
- Az igazat megvallva, Ön az első ember, akivel összefutottam. *válaszolja, majd kicsit jobban megnézi magának a férfit. Zord külső, kicsit morcos tekintet. Végre egy ember, aki nem kezd rögtön jópofizni a lánynak. *
- A nevem Ginger Valerious, ő pedig Armarus. *mutatkozik be daimonjával együtt, szemeit enyhén becsukja, de úgy, hogy azért figyelni is tudja a férfit és közben kicsit meg is dönti a fejét. A lány mindig, mindenre igyekszik felkészülni, tehát egy ismeretlen előtt még egy másodpercig se fog csukott szemmel állni. *
- Esetleg Ön tudna nekem egy kicsit segíteni az eligazodásban? *kérdi, miközben szemeivel a férfi arcát nézi és igyekszik tartani a szemkontaktust, mivel azt igen fontosnak gondol. Na meg a lány szerint a szemből sok minden kiolvasható. *

Vendég

*A férfi szeméből csupán valami különös fürkésző kíváncsiságot lehet kiolvasni netán kis közönyt, kevés ember látta már máshogy talán nincs is aki elmondhatná hogy másra is képes e. Az üdvözlésre nem reagál hiszen üdvözölték egymást. A válaszra csak egy fanyar mosoly futja*-Felső vezetés.........*morogja maga elé majd kicsit kihúzza magát, miközbe meg meg roppan a gerince, de szemét nem veszi le a másikról. Arckifejezése marad az eddigiekhez híven komor és magabiztos*
-Örvendek. Brian. Adamente. *mutatkozik be, azt hogy mi még nem mondja elvégre még nem tudja hogy egyáltalán a lány fog e az órájára járni hogy hányadikos, vagy hogy melyik szakra osztották be, így nem is foglalkozik annyira a dologgal, majd kiderül*-Ha már ilyen szerencsésen össze futottunk azt hiszem eltudom kísérni a várószobákba. REmélhetőleg pár napon belül valaki lesz oly kedves és megmutatja a maradandót is. Márha addigra intéződnek a dolgok*mondja hűvös hangon a lánynak majd sarkon fordul most már a válla felett néz vissza a lányra*-Nos azt hiszem akkor indulhatunk kövessen*mondja majd ha a lány jön akkor ő is megindul a kúria fele*-Melyik szakra osztotta be a sorskerék ?*kérdezi kicsit megtörve a csendet útközbe*

Vendég

*A férfi szavaira enyhén felvonja jobb szemöldökét. *
- Felső vezetés? Ezzel még is mire akart célozni? *akármennyire is tisztelettudó a lány, őt is érdekli pár dolog, így természetesen az is, hogy kik és milyen módon vezetik ezt az iskolát. A szülei azért íratták be ide, mert itt elméletileg a legjobb oktatásban fog részt venni és a legjobb tanárok tanítják majd. Viszont ha ennyire nem figyelnek egy új diák érkezésére, akkor lehet, hogy a szóbeszédnek még se volt igaza és ez azt eredményezné, hogy a szülei átíratnák egy másik mágustanodába. Végülis Gingernek még mindegy, hiszen még csak most érkezett, tehát nem kötődik ehhez a helyhez. Közben Brian felajánlja, hogy elkíséri az új lányt egy szobába, ahol majd kipakolhat és ideiglenesen otthon érezheti magát. *
- Rendben, annak örülnék, köszönöm. *mondja, majd megindul a férfi után és csak ekkor hallja, hogy majd át lesz költöztetve. *
- De miért később költözök majd át egy normális szobába? Hiszen már régóta tudják, hogy ide fogok járni… miért kell ennyire húzniuk a tennivalókat? *teszi fel furcsa kérdéseit, mert valószínűleg nem mindenkit érdekel, hogy mikor és hova költöztetik, de Gingert bizony nagyon is. Nem akar bárkivel egy szobába kerülni. *
- És ugye itt nem szoktak lopni a diákok? *kérdi kicsit bizonytalanul a férfitől, majd lassan belépnek a kúria épületébe, így már az előcsarnokban sétálnak a lépcsők irányába. *
- Csak mert nem szeretném, ha bármim eltűnne… ~ azt megemlegetnék ~ *mondja kicsit halkabban, majd a daimon is hozzáteszi a saját véleményét, amit ha a tanár figyel, ő is normálisan hallhatja.
Az úton úgy tűnik, hogy nem sokáig mennek csendben, mivel Brian érdeklődik, hogy a lányt hová is osztották be. *
- Természetesen a Deridionba. Az az egyetlen szak, ami igazán illik hozzám, de szerintem ezzel Ön is tisztában van. A külsőm nem egy álca, hanem ilyen a természetem is. *bizony hiába nagyon szép ez a lány, rettenetesen harcias és tud igen durva is lenni az emberekkel. Nem szokták meghatni a siránkozások, neki más véleménye van az emberekről, na meg őseire is rendkívül büszke és ez látszik rajta. Igyekszik megfelelni az elvárásoknak és eddigi élete során mindezt remekül tette.

//fagy//

Vendég

*Elgondolkozva sétál az udvaron, zsebredugott kézzel, jó szokása szerint talpig feketében. Így nem látszik ujján a vékony gyűrű, amibe Dean neve van belevésve. Nem, nem eljegyzési gyűrű... még. Ez egyelőre még csak az összetartozásukat jelképezi. Daimónja, a vadmacska is mellette sétál, a lány fejében pedig az az egyetlen szó visszhangzik, lelki szemei előtt látja azt az egy szót a papíron, mögötte azzal az egy betűvel. Várlak. F. Megírta a levelet, és későn kapott észbe, későn esett le neki, mire vállalkozott. Akkor, mikor már a kezében volt a válasz. Várja... várja, és mostmár nem tehet semmt. Felsóhajt, majd lehajtott fejjel leül az egyik padra, és csak figyel, hátha arra sétál egy ismerős.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 26, 2009 10:53 am

*Nem kell sokáig várni Arinak, Dávid érkezik meg az udvarra, háta mögött egy pici kutyussal. Annyira már nem kicsi, de még apró teremtés. Nem régen kapta szüleitől, mivel az egerét otthon hagyta. Ma is, mint általában egy fekete nadrágot és kék pólót visel, tornacipő kíséretében. Egy ideig sétálgat, aztán felszedi a kutyust és elindul a lány felé. Egy kisebb mosoly terül el az arcán.*
-Szija Ari. Mi újság? régen láttalak már. *nem ül le, csak simogatja a kutyust, akinek még nincs is neve. Közben azért ezen is gondolkodik, na meg hogy mi lehet a többiekkel akiket nagyon régen látott már.*

Diák Hozzászólások száma : 84 Kaszt :

*Halk pukkanás hallatszik, a birtok végén lévő kapu előtt, és két alak jelenik meg. Egy fekete kosztümös idős hölgy, mellette egy derekáig érő, fekete hajú leány teremtés. Egy fehér farmerban, egy fekete magassarkú cipőben, és egy fekete pólóban, ami csinos dekoldázssal bír. Ezen egy fehér szövet pulóver van, aminek mélyebb a dekoldázsa, de az alatta lévő betakarja. Két fekete régimódi fogós bőrönd áll a lány mellett, melyek valószínűleg a holmiait tartalmazzák. A lány haja szabadon van, így a szél kicsit meg is tépázza.*-Nos itt volnánk Miss Devereaux. Remélem jól fogja érezni magát, a mi időnk lejárt, mostmár itt az ideje, hogy iskolába járjon. remélem jól érezte magát nálunk, Aurevoir.*Majd a nő halk pukkanással dehopponál. A lány csak egy fintort ejt, nem szerette a francia családot, ahol lakott, de végre eljöhetett. Most töltötte be a 15 dik életévét, és a Roxfortból, a Beauxbattonsból már kirúgták, most itt próbálkoznak.*~Érdekes egy iskola, nem Dareen? valahogy közelebb áll a lelkemhez, mint többi kis tündérien jóságos suli. Van benne alami sötét és misztikus....Valóban..*miközben felemeli a bőröndjeit, és a kapu fele kezd el sétálni, gondolatban beszélget a fekete macska daimónjával, aki mellette kocog. Érdekes párosítás. Dehát ez van. A daimónt édesanyjától örökölte, mikor az meghalt egy támadás során. A lány még kicsi volt, így szülők nélkül nőtt fel. Dehát ez van. Szépen halad, majd nyikorgással csukódik be mögötte a kapu, amin időközben áthaladt. Egy hatalmas füves udvarra sétál ki, majd az iskola felé veszi az irányt.*~Azt mondták, keressek egy prefektust, vagy valami ilyesmit, na hajrá...Szépen lépdel a füvön, beleszokott már ebbe a viseletbe, bár nem a kedvence, de ez nem is tűsarkú, hanem vastagabb, de azért magas. Majd mikor már gyalogol egy ideje a kezében a bőröndökkel. Dareen hirtelen megtorpan, és beleszimatol a levegőbe.*~Nagymacska van a közelben.*figyelmezteti a lányt, majd nyávog egyet. Haladnak tovább, de már sokkal óvatosabban. A nagymacska, akit Dareen megérzékelt, egy daimón volt, méghozzá egy fekete ruhás szőkeségé. Dareen hirtelen fölfújta magát, a kis kutya láttán, és fújtatni kezdett. Hát igen, ez beidegződött, mivel az előző családnál mindenkinek kutya daimónja volt, és azok előszeretettel csesztették Dareent. Na de azért tisztes távolságot tart. Közben a macska gazdája köszön a fiúnak és a lánynak. Akin meg is pillantja a naxeldíres jelvényt, és a szakmegbízottit is.*~Megvan az emberünk Darren, nyugi..*csitíja a daimónt, majd mosolyog a lányra és a fiúra, és így köszön.*-Szervusztok. A nevem Trixie Devereaux, most érkeztem.*mutatkozik is be, majd mosolyog, és lerakja a bőröndjeit. s várja a reakciót.*

Vendég

*Nem veszi észre a közeledőt, csak némán néz maga elé, elgondolkozva, gondolatban sorra véve ajándékait. Véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg...* ~ Hiányzol. ~ *Nyilatkozza magában röviden, viszont ekkor vadmacskája hirtelen egy hatalmas nyávogással ugrik fel, és bújik a háta mögé. Kutya közeledik, Dáviddal. Ariana meglepve pillant fel, majd észreveszi a fiút.* - Szia Dávid. Tényleg rég találkoztunk... de tulajdonképpen semmi újság... *Kissé zavartan dörzsölgeti a gyűrűt az ujján, tudja, hogy Dávid nincs valami jóban Dean-nel, és ez egy enyhe megfogalmazás volt. De Ariana nem igazán szeret rosszban lenni emberekkel. Elgondolkozva siklik át pillantása a fiún, majd megállapodik a kapu előtt megjelenő lányon. Az feléjük tart, és Pereusnak igazából a macska sem tetszik sokkal jobban a kutyánál, szóval csak Arianához bújik. Mikor a lány megáll előttük, és bemutatkozik, Ariana lassan felemelkedik a padról.* - Szia. Én Ariana vagyok, a daimónom pedig Pereus... szaktársak vagyunk, ahogy látom. *Finoman biccent a lány felé, de még enyhén távolságtartóan.* - Azt hiszem, a legjobb, ha felkísérlek a leendő szobádba... jössz, Dávid? *Pillant a fiú felé.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 26, 2009 11:33 am

*Meghallgatja mosolyogva a lányt, a gyűrűt is észreveszi, de nem nagyon szól rá semmit. Kutyájával a kezében nézelődik. Egy idő után ö is észreveszi az új lányt. Kék szemei felcsillannak és miután Ari bemutatkozott ő is.*
-Szia! Névai Dávid. Naxi. *mosolyodik el halványan és tovább simogatja a kutyust, majd Ari felé pillant.*
-izé... ha nem zavarok akkor megyek persze. *magyarázza és még egyszer végigpillant az új diákon. nem igazán tud mit szólni most, mivel ő ilyen hallgatag, ezért csak megvárja a lányokat és ha minden igaz akkor lassan majd mennek felfelé.*

Diák Hozzászólások száma : 84 Kaszt :

*A két diák kedvesnek bizonyulnak, igaz a szőkehajú lány is hasonlóan gondolkodhat, mert távolságot tart.*~Na végre, nem egy olyan lány, aki a nyakamba ugrik...hanem szépen, kimérten ismerkedik.*Igen, végülis a lánynak ez plusz pont. És már is érdekesebb személyt csinált saját magából.*-Áhh, szaktársak, értem. És megköszönném a segítségedet, ha felkísérsz.*mondja Arianának, majd Dávidra is mosolyog.*~Hmm, érdekes szaktársak, de meg akarom ismerni őket, főleg Arianát...Egyetértek..*beszélgetnek pár szót a daimónnal, majd az a lába mellett kocog. Kedvesen mosolyog ám Pereusra is.*-Örvendek.*biccent neki, mert ő is itt van, ki nem hagyható ember.*-És amúgy, meséltek majd nekem az iskoláról. Mert hát hogy is mondjam, körülbelül kélt napja tudtam meg, hogy ide jövök, és nem volt időm áttanulmányozni..*mondja kedvesen, egy kicsit esetlenül mosolyogva. Nem szereti a háttérelőnyt, dehát ez van, ha így intéződnek a dolgok. De végülis nagyon kedvesek vele a diákok, reméli nem zavarja őket a kérdés..*

Vendég

*A fiú jó szokása szerint eléggé szűkszavú, mire Ariana kissé félredönti a fejét. Nem érti, mi baja Dávidnak, de talán mindig ilyen. Meg kellene már szoknia.* - Dehogy zavarsz, gyere csak. Na, akkor erre, emberek. Harmadik emelet, várószobák, mert egyelőre ott leszel elszállásolva, Trixie, aztán meg majd meglátjuk. Hanyadikosnak jelentkeztél? *Közben el is indul a kúria felé, remélve, hogy a másik kettő követi. Vadmacskáját felveszi, és a karjaiban viszi tovább inkább. Neki pedig nem szokása idegenek nyakába ugrani... khm, az Chris. És egyébként is főleg a fiúkkal jön ki jobban, ki tudja, miért... de ha végignézünk baráti társaságán, jó, ha egy-két lányt találunk elvétve a sok fiú között. Pereus viszonozza a biccentést, de szemei kissé megvillannak, majd gazdájára pillant.* - Nem igazán tudok mit mesélni, mennek szépen az órák, nemrég az egész elemi varázslatos vonulat át lett alakítva, szóval a másodikosok is bemehetnek elemi varázslatok ismeretére az elsősökhöz, mert szinte teljesen mást vesznek, mint mi tavaly. De egyébként jó iskola, csak ez most kissé furcsa, meg most átrendezések folynak a hálószobák terén, a négy ágyasakból ikerszobákat csinálnak, így egy csomó ember át lesz helyezve másik szobába. *Nem, halálesetet nem említ, egyet sem... és az igen gyakori furcsa jeleneteket sem.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Szept. 26, 2009 12:04 pm

*Figyeli a lányokat, de ő igazán nem tud mit szólni. Mindig ilyen volt és ilyen is lesz. Ari válaszára biccent egyet.*
-jól van. akkor szerintem induljunk.*el is indul a lányokkal és tovább bólogat arra amit a lány mesél a másik lánynak. megsimogatja a kutyáját, majd eszébe jut valami. Meg is torpan egy pillanatig és bocsánatkérően pillant a lányokra.*
-sajnálom, de nekem most le kell lépnem. remélem még beszélünk. Sziasztok! *int egyet és elrohan. fel, egészen a hálójáig.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar