Északi torony - Kilátó

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

First topic message reminder :

A Kúria északi homlokzatán magasodik a Nezabar Varázsló iskola kilátótornya. A mellvédszerű építmény tornya kecsesen tör az ég felé, kacsú, ugyanakkor masszív építményével. A vörös téglából épült mellvédre a Kúria folyosójáról lehet feljutni 111 lépcsőfok megtétele által. A csigalépcső minden fordulójában egy-egy fáklya serceg kísértetiesen, bevilágítva az éjszaka ide bátorkodóknak az utat.

Ide csak a tényleg nagyon bátrak merészkednek fel, de aki feljön annak olyan kilátásban lesz része, mint kevés helyen a világon. Innét beláthatja az Árnymadarak-mocsarát, a Kúriát körülvevő területeket, a Kékfátyol-vízesést, és a Lélekölő-hegység bérceit és Mocsáron túl elterülő ismeretlen, veszélyes világot.

A Kilátó tetején egy hatalmas távcső segít abban, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen, de a távcső jó szolgálatot tehet abban az esetben is, ha netán az iskolát veszély fenyegetné. Az ellenséget az Őrző, aki mindig a Kilátóban tartózkodik, már nagyon-nagyon messziről észrevehetné és mire az ideérne, addig a kúria lakói felkészülhetnek a harcra.

Diák Hozzászólások száma : 214 Kaszt :

*Csenedes és egyenletes léptek halatszanak a lépcsők felöl, majd egy halkan nyilik az ajtó és Leo lép be a kilátóba. Haja az idő teltével mengőt, és mostanság rászokot arra, hogy nem borotválkozik így most az egész arca borostás. Egy fekete farmert meg egy fekete szinű piros emblémával elátott felsőt visel. Lihegve megy oda a korláthoz és néz ki a tájra mely eléje tárúl. Rég járt már itt fent. Szinte már el is felejtette mien az iskola innen fentről annyira el volt merülve gondjaiba. Még Sarah-t is hanyagolta az utóbi két hónapba.* - Nem értem mi van velem * Mondja csendesen magának. És tényleg van benne valami, hisz nem is tanul nem is jár ki tehát semilyen komolyabb dolga sincs és még se foglalkozik a lánnyal.* - Lehet, hogy már nem szeretem? * Kérdi magától. Majd mélyen magába néz és rájön a válaszra.* - De még mindig ugyan úgy szereti ha nem még jobban! De akkor miért nem becsülöm meg? *Elkezd filozni ezen a dolgon egy ideig majd megint megszolal* - Csak egyeteln válasz van megőrültem, hisz itt álok és magamba beszélek akkor a csajommal nem foglalkozok mikor időm mint a tenger. Igen, igen itt csak ez lehet a magyarázat. *Elhalgat ez a válasz valahogy ielégitette kivancsiságát. Helyette beremerül a tályba és az utóbi időben talán először gondol Sarah-ra és kiványja minden egyes porcikáját, vágyik rá, vágyik a szeretetére a csókjaira. Ha még egyáltalán hajlandó lesz őtet megcsókolni vagy akár szeretni.*

Diák Hozzászólások száma : 52 Kaszt :

//fagy, bocsi, de nem tudok írni O_O"//

Vendég

- Na igen *vigyorodik el a depressziós-hangulat dologra. Az együttes ötletre kitör belőle a nevetés. Valószínűleg nem tudnának kiegyezni a műfajt illetően...*
- Az haláli lenne. Szó szerint, a hangommal bárkit kinyírnék, aki szeret zenélni *vigyorog. Egyébként őt nem zavarja különösebben, hogy a lány ilyen hiperaktív: minden bizonnyal az a csaj szerencséje, hogy nem a másik fiúval találkozott össze, mert akkor már régen magára maradt volna. Kam viszont jól viseli a sokat fecsegő egyéneket, úgyhogy nem bánja Briannah harsány viselkedését. Ő is szokott így csinálni, elég gyakran, bár az is igaz, hogy nála sosem lehet tudni, igazából mit is gondol vagy hogyan érzi magát. De most valóban kezd egész jó hangulata lenni, ahhoz képest, ahogyan indított a beszélgetés elején - mármint a felszín alatt. Felül szélesen vigyorog, és minden figyelmét a csajra fordítja.*
- Mesélj valami érdekeset! *veti fel, és ahogy ez alatt a rövid idő alatt megállapította, erősen számít rá, hogy hallhat egy hosszas monológot valamiről.*

Diák Hozzászólások száma : 52 Kaszt :

*Halkan felkuncog a fiú szavaira... Nem tűnik túl beszédesnek egyelőre.* - Jónak jó, csak én teljesen kevert jellem vagyok, kis elemi mágia, ksi tárgymágia, tudod, hogy van ez... De amúgy megvan a maga depressziós hangulata a szaknak. *Vigyorogva mondja el a véleményét, közben egyik tincsét kezdi csavargatni... Mindig kell neki valami pótcselekvés a beszéd mellett, sokszor piszkálgatja a piercingjét, akár kézzel, akár nyelvvel, msot éppen a hajcsavargatás került sorra. Kicsit elpirul a dicséretre, de azért persze örül neki, meg nem is veszi rossz néven, egyáltalán nem tolakodás.* - Köszi! Igazán kedves vagy! *Feleli mosolyogva. Aztán persze csillogó tekintettel hallgatja végig a fiú történetét, ami kimeríti az unalmas kategóriát, ahogy a sajátja is. De nem Bri esetében. Ha ide msot berepülne egy darázs, képes lenne vezércikket írni róla az újságba, szóval szerinte a sztori nagyon is érdekes.* - Úúúúú, hát te sem tudsz énekelni? Az tök jó, mert én sem! Csinálhatnánk egy zenekart, olyanokból, akik semmit sem értenek a zenéhez! Na, na, na, mit szólsz? *Mostanra már teljesen belelkesült, még jobban, mint amikor felrét.* - Könyvet is írok Lisával, és msot majd zenekarom is lesz! Tiszta menőőő. *Le kéne már csapni... Nem?*

Vendég

- Jó ez *von vállat, aztán vigyorogva visszakérdez.* És neked? *Igen, ez kihagyhatatlan volt, az egyszer biztos. Aztán egyre szélesebb vigyorral hallgatja a lány fecsegését. A müzlis dologra bólogat, és ha már szóba került a csaj alakja, meg is nézi magának, és eldönti, hogy a lánynak jól megy a vigyázás.*
- De, szuper. Egyébként nem vagy elkésve az alakodra ügyeléssel *kacsint. Remélhetőleg nem veszik tolakodásnak a viselkedését. A visszakérdezésre vállat von.*
- Unatkoztam *feleli csak, de aztán elvigyorodik.* Kifejve: felkeltem reggel, és nem bírtam visszaaludni, pedig elég keveset aludtam, szóval úgy döntöttem, beállok a zuhany alá. Persze közben az egyik kedvenc számomat... énekeltem, ami nem igazán tetszett a többieknek. Konkrétan sikerült felkeltenem az egész hálót. De sebaj, lementem reggelizni - egy kis saláta, könnyű reggeli -, és mire visszaértem, már elült a haragjuk. Szóval úgy döntöttem, hogy dolgozok egy kicsit - a mostani mostohaapámnak van egy cége, abban segítek -, de abból hamar elegem lett, úgyhogy leléptem. Végül pedig valahogy idekeveredtem. *Hát, nem túl drámai történet, de nagyjából ennyi volt a ma reggel. Az éneklés meg... Ha a srácnak lenne hangja, annyira talán nem is lettek volna mérgesek a szobatársai. De az a kissé rekedt, béna hang, ami teli torokból üvölt valami érthetetlen szöveget... Na, az már sok volt nekik. Kam nagy hirtelenjében nem tud mit felhozni, de végül is talán a lány tud mit mondani. Elég beszédesnek tűnik...*

Diák Hozzászólások száma : 52 Kaszt :

*Na igen, Biannah valóban nem figyelte meg igazán a srácot. Ő csak beszél, de nem igazán figyel oda, szóval nem képes levonni olyan apró következtetéseket, miszerint beszélgetőpartnerének esetleg nincs kedve bájcsevegni egy idgesítő vörössel.* - Örülök, hogy megismerhetlek, Kamen! Hogy tetszik a Naxi? *Nagyjából úgy viselkedik, mint egy fontoskodó prefektus, amikor újakkal találkozik de hát ő mindig talál egy témát, ami egyébként senkit sem érdekel, és legszívesebben mindenki befogná a száját... Hát ez Caithie.* - Oh, hát az úgy volt, hogy felkeltem reggel, és olyan szépen sütött a nap... Egyszerűen nem volt kedvem tovább lustálkodni, úgyhogy gyorsan megmosakodtam, és felöltöztem... Utána lementem az étkezőbe, hogy egyek egy müzlit. Tudod, én midnig müzlit eszek reggelire, vigyáznom kell az alakomra. Nagyon finom egyébként, és még egészséges is, én pedig szeretem összekötni a kellemest a hasznossal. Miután megettem, úgy gondoltam, hogy kéne egy kis séta, úgyhogy kimentem az udvarba, és képzeld, annyira jó idő volt, már korán reggel, hogy ahh... Imádom a napsütést. Aztán bejöttem, mert már vagy másfél órája kint voltam, és úgy gondoltam, felnézek ide. Fogadtunk Newtonnal, hogy előbb felérek, mint ő, és nyertem! Hát nem szuper?! *Adja elő a monológot, még jó, hogy nem egy levegővel, különben most egyszeráen átbukna a korláton.* - És téged mi szél hozott? *Kérdez vissza egy harminckét fogas mosolyt villantva.*

Vendég

*Valaki berobban a toronyba, de elsőre észre se veszi. Rövid késéssel viszont eljut az agyáig, hogy a random kiáltás bizony szinte közvetlenül mellőle érkezett, így kirángatja magát a gondolataiból, és vigyorogva fordul meg. Ha a másik alaposan megfigyelte volna, talán feltűnne neki a hirtelen váltás, de egyébként nem látszik, hogy fél pillanattal ez előtt még komoran bámulta a kinti tájat.*
- Halihó! Kamen, szintén Naxeldir *mutatkozik be röviden, sok wattos vigyorral. Kissé meghajtja a fejét a daimon felé, aztán ismét Biannah-ra fordítja a tekintetét.* Mi járatban errefelé? *kérdi, amolyan 'Na, kezdjünk beszélgetést!' módon. Háttal nekidől a kilátó szélének, és kissé oldalra döntött fejjel figyeli a lányt.*

Diák Hozzászólások száma : 52 Kaszt :

*Gyakorlatilag berobban a lány a kilátóba, olyan kitörő lelkesedéssel ér fel a torony tetejére. Hiába a rengeteg lépcső, úgy tánik Briannah-t mégez sem fullasztotta ki eléggé, tekintve, hogy boldogan felugrik örömében.* - Hellóóóóóóóó, mindenki! *Az üdvrivalgás is megvolt, legalábbis részéről. A gondolkozó fiú részéről már nem biztos. Halk csaholás hallatszik, és a vöröskéhez tartozó bernáthegyi kutya is megérkezik.* - Igazán... Megvárhattál... Volna... Jajj, nyugi már Newton! Hát nem látod, milyen gyönyörű itt? Oh, szia, idegen! Briannah vagyok, Naxeldires. Téged hogy hívnak? *Finoman szólva is körülugrálja a fiút, ahogy észreveszi szaktársát. Ruhája egyébként csak a szokásos, könnyed, fehér nyári ruha, meg egy balerinacipő, vörös haja egy fehér szalaggal van összefogva. És persze ott a piercing is, meg a tetoválás, ami jelenleg de na.*

Vendég

*A kilátó nyugalmas csendjét hangos füttyszó töri meg, pár perccel később pedig Kamen érkezik. Egyik kedvenc pólója van rajta, egy szimpla sötétkék farmerrel. Egyelőre hosszúval, mert még kissé csípős a levegő. Persze valószínűleg hamar felmelegszik majd, akkor meg melege lesz, de ez részletkérdés. Szóval fütyörészve érkezik, és egyenesen a kilátó korlátjához sétál. Ahogyan elbambul, lassacskán elhalkul a füttyszó, és csak némán nézi a tájat. Nézi, de nem látja. Eléggé komor, meg kell hagyni, de persze ez csak azért látszik rajta, mert egyedül van. Sok dolga van mostanában, ahogyan az unokaöccsének is. Igazából már azon tűnődik, hogy beszélni kéne Yannal, hogy írjanak egy levelet Grozdannak, hogy vegyen fel valami irodai munkást, aki megcsinálja azt a csomó hülyeséget, amivel most ők foglalkoznak. Szinte se lát se hall módon elgondolkozik, szóval ha érkezik ide bárki is, azt csak kis fáziskéséssel fogja érzékelni.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 6:08 pm

//fagyunk egy kicsit//

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 5:44 pm

Hát valóban nem volt túl sok alkalmunk összefutni, de örülök, hogy most sikerült. *Reagál Gwilim szavaira Daniel és az üt szöget a fejében, hogy vajon be lett-e már osztva Gwilim egy normális szobába, vagy még mindig a váróban rohad-e. Mindegy, ezzel ráér később is foglalkozni, most a nagy szárnyas lény jobban izgatja fantáziáját. Daniel a világ egészen apró szépségeire is rá tud csodálkozni. nem hiába alkotó lélek, művészember. Muszáj metgragadnia minden pillanatot és minden impressziót, hogy ezeket később a zenével ki tudja fejezni.* Nem láttam én sem, épp csak annyit, hogy egy nagy szárnyas valami, ami alászállt az erdőben... *Mondja és közben lassan ismét hátrapillant, hátha meglátja a lényt, de hiába, az erdő talán örökre elnyelte a látványát. Eztán tekintetét ismét Gwilimre függeszti.* Mit gondolsz? Mi lesz itt a nyáron? Eddig mindig történt valami. Azt rebesgetik, hogy a robbanás óta az igazgatónő sincs ereje teljében és olykor őrjöng. Mi van, ha ez a végét jelzi? *Fog bele egyik pillanatról a másikra egy egészen új és egészen komoly, mondhatni veszélyes témába. Persze lehalkítja hangját, hisz "drága" szakvezetőnőjük szobája itt van a közelben és ki tudja mire képes az a kegyetlen nő az információgyűjtésért.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 5:34 pm

-Ja, értem. Már azt hittem, hogy valami bánt. Elég rég találkoztunk, sőt talán azóta mióta megmutattad a várótermet vagy mit,azóta csak egy órán találkoztunk, ah jól emlékszem, de kérlek javíts ki, ah tévedek.*mondja Danielnek.*
-Látod, nem te vagy az egyetlen aki képes ide felmászni. Bár úgy érzem, hogy túl gyakran nem fogok ide feljárkálni és lefelé könnyebb lesz menni, de azért megérte annyi lépcsőt mászni ahhoz, hogy ide felérjek.*majd lehajol a cipőjét bekötni, így nem látja azt amit Daniel.*
-Mit? Bocsi, de én a cipőfűzőmet kötöttem be, így nem láttam túl sokat. Miről maradtam el?*teszi fel a kérdést Danielnek.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 5:22 pm

*Daniel felocsódik gondolkodásából, amikor megjelenik egy szaktársa és megszólítja őt. Gwilimmel alapvetően jó a viszonya. Emlékszik, hogy még ő volt az, aki eligazította a várószobába és amúgy is, nincs gondja a sráccal. Van néhány rosszarcú kölyök a Belsirion szakon is, de Gwilim egyáltalán nem az.* Hello! Ááá... nincs semmi, csak kicsit elgondolkodtam. beleszédültem a mélységekbe... *Felel a fiú kérdésére, majd hátrapillant a korlát felé és megint elnéz a távolba. Tényleg jóval az udvar fölött vannak, így nem csoda, ha szemmeresztő látvány fogad mindenkit, aki fellátogat ide.* És te? Azt hittem csak én vagyok olyan őrült, hogy megmászom a lépcsőhegyet, ami ide vezet. *Mondja a srácnak vidáman, mert tényleg nem kispályás az, aki fel tud ide jönni. Ahogy így elcseverésznek, hirtelen vaalmi elsűvít a kilátó mellett. Daniel érzi, hogy erős hátszelet kap, és az árnyék arra enged következtetni, hogy valami nagy lény repülhetett el itt. Meg sem várja Gwilim választ és rögtön ismét hátat fordít és odahajol a korláthoz, hoyg szétnézzen. Csak annyit lát, hogy két nagy szárny eltűnik az erdő fái közt. Ezutén gyorsan odakapja a fejét Gwilim felé.* Te láttad mi volt az? *Szegezi neki a kérdést. Elvileg szaktársa tudhatja, hisz szemben volt, bár lehet Daniel kitakarta a látványt. Habár egy ekkora valamit nem olyan könnyű takargatni...*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 5:10 pm

*Gwill a kilátóba megy, s megpillant egy ismerős alakot.*
-Helló!*köszön a srácnak majd odalép mellé.*
-Hogy vagy?*teszi fel a kérdést mosollyal az arcán.*
-Zavarok? Szép a táj. Már rég beszéltünk, mesélj mi történt veled mostanában!*mondja a srácnak, s kíváncsian hallgatja a mesét.*
-Valami bánt, mert eléggé elvagy gondolkodva, azért is kérdeztem meg, hogy zavarok-e, mert ha zavarok akkor magadra hagylak, de ha szeretnéd nekem is elmondhatod problémáidat.*mondja Danielnek.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Május 17, 2011 4:45 pm

*Véget nem érő lépcsősor, ziháló tüdő, leszakadó lábak... csodálatos kilátás. Ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni Daniel elmúlt negyed óráját, amíg úgy döntött, hogy nem kisebb kihívásra vállalkozik, mint feljönni a kilátóba. Az Őrzőt épp nem találja itt, mindazonáltal így magányában is lélegzetelállítónak véli a látványt, ami a szeme elé tárulkozik. Az utóbbi időben igencsak megerősödött a fiú jelleme. Már rég nem az a visszahúzódó, gyermeklelkű művészfiú, aki anno átlépte a kúria küszöbét. Gyermeki játékossága és önfeledtsége megmaradt, de sokkal nyíltabb emberré vált és nem utolsó sorban kiszélesedett mágikus képessége is. Odasétál a kilátó pereméhez rátámaszkodik a korlátra és elmélázva mered a tájra, közben elgondolkodik az élet nagy dolgain.*

Vendég

*Bólint egyet a válaszra, hogy jól van, elfogadja. A kérdésre kuncog egyet, majd válaszol.* - Nagyon tetszik. Kedvenc köven az Aqaumarit. *Válaszolja immáron mosolyogva. Mikor a fiú a kezére húzza a gyűrűt, kissé elvörösödik, de próbálja leplezni, bár ezt azért elég nehéz... Bólint egy újabbat a másik okra, hogy miért kapta, majd a következő indokra már elneveti magát és újabbat bólint.* - Azért nem olyan fáradalmas. Ilyen ajándékok mellett ki lehet bírni. *Kacsint a fiúra kuncogva, majd kicsit megköszörüli a torkát. Amúgy nem olyan fáradalmas az, csak hát gyakran kell csinálni kis dolgokat, amik csak kicsit fárasztják ki az embert, bár azért néha tud fárasztó is lenni. Mikor a fiú szól, hogy viccet fog mesélni, kíváncsian csillanak meg szemei, majd hallgatja is. Elneveti magát mikor a fiú elmondja a vicc csattanóját, majd még egy kis ideig kuncog és még mindig kuncogva, de elköszön a fiútól.* - Szia. És még egyszer, köszi a gyűrűt! *Köszön el a fiútól és köszöni meg az ékszert, majd ő még marad egy kis ideig, aztán ha esetleg korogni kezd a gyomra, elmegy és megebédel.*

// Én köszönöm! Smile

//

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Vas. Ápr. 24, 2011 10:30 am

* Elhúzza a száját.* -Hát tudod... Kedvességből. *Mosolyog, de már a szíve metrónak is beállhatna.* -Tényleg tetszik? *kérdezi kissé félénken, ami szokatlan tőle. Réka gyűrűtlen kézfejét gyengéden megfogja és a gyűrűsujjára helyezi a gyűrűt.* - Talán azért is, mert régen találkoztunk.* majd megejt egy félmosolyt, de már az órája szerint lassacskán menni is kéne, de még van idő, pár percig.* -Meg talán, hogy fáradalmas prefektusi életedbe örömet okozzak. *kuncog, persze nem gúnyolódásnak mondta, de lehet kicsit fáradalmasak Réka napjai. A sok újabb és újabb diák, melyek várószobákra, esetleg szobákra vágynak. Vagy esetleg kérdésekkel látják el ezeket a "megbízottakat".* -Mondanék neked egy viccet is. *majd nagy levegőt vesz, eltorzítja a hangját, olyanra, mintha héliumot szívott volna. Egy Mórickás viccel áll elő, melyben az áll, mit kér a nyuszikától Móricka. Ha nevet Réka be vállt, ha nem, hát ez az ő peche.* -Na, de most már tényleg mennem kell, ideje reggeli-ebéd-vacsoráznom. Szia! *int egyet a lánynak, majd lesiet a lépcsőn.*

//Köszi a játékot:)//

Vendég

*Bólogat a fiú válaszára, majd a kérdés hallatán ő is elneveti magát. Hát igen, Prefektus, de ez nem nagy szám.* - Unatkoztam, gondoltam feljövök a kedvenc kis helyemre az iskolában. *Válaszolja még mindig mosolyogva. Hát igen, a jókedve még mindig megvan. Mikor a fiú egy kérdést tesz fel, nagy valószínüséggel saját magának, visszakérdez csak úgy reflexből.* - Mit keresel? *Kérdi a fiútól, mivel szegény vakegér, nem vette észre, hogy a földre esett a gyűrű. Mikor a fiú újra megszólítja máris kíváncsi arcal tekint rá, majd mikor az ékszer előkerül elcsodálkozik.* - Azta, ez nagyon szép. Tényleg te csináltad? Nagyon ügyes vagy. *Csodálkozik és a gyűrűt nézegeti. Persze még mindig a fiú kezéből. Még mindig nagyon meg van lepve.* - De, miért is kapom? *Kérdi a fiútól értetlen és egyben kíváncsi arcal. A gyűrűt egyenlőre nem veszi el, majd ha válaszoltak a kérdésére, esetleg akkor.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Vas. Ápr. 24, 2011 9:59 am

*mikor feljön Réka, nagyon meglepődik, és hirtelen a zsebében lapuló gyűrű kiesett onnan. Ezt nem veszi észre, mellesleg mellé esik, hátha észreveszi. Int egyet Rékának,és a kérdésre egyszerű válasszal válaszol.* - Erre sodrott az utam.* mosolyog egyet, és ő is felül a korlátra.* -Na és a prefektus lányunk, hogy-hogy erre jött? * nevet egyet, de azért, mert ilyen furcsán kérdezi. Belekotor a zsebébe, de nem találja a gyűrűt.* -Hol vaaa? * nyögi ki, majd lehajol, és marékba szorítja a földön lapuló gyűrűt. Gyorsan a zsebébe süllyeszti azt, és megköszörüli a torkát. Kicsit kifelé tekint, majd megragadja az alkalmat.* -Khm. Réka... *majd a markába szorítja az ékszert. Izzad mint a ló, kicsit zaklatott.* - Félrevonultam körülbelül másfél hónapra, míg ezt megcsináltam. * majd szétnyitja a markát, és Réka elő teszi.* -Neked csináltam. A gyűrűhöz való ezüstöt, szüleim küldték. Az Aquamaritot pedig a nagypapám küldte. Egy nagy kőalakú akvamaritot kaptam, amit kicsiszoltam, és kialakítottam, ilyen alakúra. Az alapot pedig szépen kiformáltam, különböző eszközökkel. *kacsint a lányra.* - Örülnék ha elfogadnád.

Vendég

*Hát igen, délelőtt sosem szokott kint mászkálni, legalább is nem gyakran, de most úgy döntött, hogy kinéz kedvenc helyére, és megcsodálja ezt a szép napot. Húsvét van, talán egyik kedvenc ünnepe, bár ez őt egyátalán nem érinti, nem is érteni miért szeretheti. Nem szokták a mostani úgy nevezett családjával ünnepelni ezt. Még a régi nevelőszüleivel, de hát az már nagyon régen volt... Azt már nem lehet. Kettesével veszi a lépcső fokokat, majd mikor felér, kisé meglepődik. Nem számított rá, hogy más is lesz itt.* - Szia Huan. Mi járatban erre felé? *Köszön a fiúnak mosolyogva, majd mellé áll.* - Rég láttalak, hogy vagy? *Kérdi a fiútól mosolyogva, majd fogja magát és felül a korlátra. Ez kényelmesebb neki. Öltözete amúgy fehér ing, lila egyenruhás mellény, szakszínű (szürke) nyakkendő, lila rakott miniszoknya, fehér cicanadrág, női fekete bakancs, lila haja kiengedve, lila sapka, nyakában félholdas nyaklánca, oldalán tőrei és pálcája, újján a szíves gyűrű, nyakában még aqumaritos nyaklánca, és hátán gitárja. Renit és Cuteot a szobában hagyta. Nem nagyon akarta kihozni őket ide.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Vas. Ápr. 24, 2011 9:19 am

*Huan fehér pólójában, fekete bermudanadrágjában, és kék papucsában jelenik meg. Haja ugyan olyan összevissza. Egy kis magányra vágyott, sőt, itt a jó idő. Kisebb szelek ütik meg arcát, de ő csak a kinti életre figyel. Charlie pedig vállán figyel.*~ Végre vége van ennek a hideg, komor télnek. Legalább is a hidegnek, egy ideig.~ *Zsebében egy gyűrű, mely néha néha megcsillan a napfényben.

Diák Hozzászólások száma : 146 Kaszt :

Upsz, bocs. Nem tudtam, hogy vega vagy. De azok is esznek húst nem? Csak nem marhát, meg ilyesmit, hanem halat. Legalább is az egyik otthoni barátom vegetáriánus, de a halat, meg néha napján a csirkét megeszi.*A pilótakekszre bólint, és a korlát alatt kifűzve kezét vesz is a zacskóból egy pár darabot.*Tudod...*Kezdi két harapás között mondanivalóját.*...szívesen hazamennék, de ha csak pár napra, akkor nehezebb lenne a búcsúzás. Inkább kivárok valami hosszabb lélegzetvételű szünetet, vagy ünnepet, nem tudom, hogy megy erre. Szóval, majd akkor. De lehet, hogy lassan mennem kéne...Óra is lesz, és meg kéne nézni, hogy mi lesz az anyaga, mer nem szeretnék ülni, mint hal a szatyorban.*Kikászálódik a két korlát közül, lábszárát picit meg is üti, aminél felszisszen, de egyébként sikeres akciót hajt végre.*Hát, köszi az izgis csevejt, remélem látlak órán. Szia!

Vendég

-Igazság szerit fogalmam sincs, hogy mitől van ennyire jó kedvem, d majd kicsattanok az örömtől. Hát texasi steaket , meg annyira nem is szeretem vegaként...*Mondja, majd elővesz egy nagy zacskó pilótakekszek a táskájából és megkínálja vele a leányzót, majd elnyomja a cigijét.* - Honvágyügyben sajnos nem tudok segíteni, én bolgár vagyok,szóval nekem nincsen. Ugorj haza egy-két napra minél leöbb, és kkor jobb lesz valamivel! *mondja, majd gondolkozik egy újabb ötleten, de nem jut eszébe semmi.*

Diák Hozzászólások száma : 146 Kaszt :

*Csak a fiú első mondatai jutnak el a tudatáig, onnantól kezdve valami előmászik mélyről és betölti az agyát. Egy régi BBQ party villan be neki a táj apró szegmenséről, amitől hirtelen szívfacsaró honvágy fogja el. Megígérte, hogy ír neki. Gyakrabban, hogy egyikőjük se érezze azt az égető hiányt, de... így semmi sem ugyanaz. Tulajdonképpen nem tudja mit keres itt. Azt se tudja, milyen ezen a földrészen az élet. Csak úgy csapong össze-vissza, talpraesett lány révén feltalálja magát minden helyzetben. Három nyelven tud beszélni, hisz mindig is imádott nyelvet tanulni, mégis... annyira idegen itt minden. Annyival másabb. És ez nem csak a kinézetén látható - attól függetlenül, hogy az iskolában a nagy többség külföldi diák - hanem erős akcentusán is érezhető. Odahaza Texasban sem volt pofonegyszerű az élet, de....*Mivan?*Pislog föl zavartan gondolataiból, meg is rázza picit a fejét, majd a macska ecseteli neki a fiú kérdéseit, amin finoman elmosolyodik.*Látom ma kedveled a 'gyönyörű' szót. Vagyogatok egyébként.*Válaszolja valamivel visszafogottabban, mint eddig, lábait pedig lóbálni kezdi lassan a levegőben.*Küszködöm mostanság a honvággyal, de amint alkalmasint lesz az idő, hazaugrom meglátogatni a jó öreg Texast. Hiányzik már az amerikai steak. Ti, európaiak kissé másképp csináljátok. Vagy nem tudom. Annyira fura nekem.*Hagy egy kis csendet, ha a fiú esetleg kérdezné az otthonáról, vagy a steakről, vagy akármiről.*
Egyébként meg nem titkolt célom a természeti képek készítése erről a magaslati helyről. Remek fényhatások vannak, illetve némi rásegítéssel még jobbakat lehet elérni. Nagyjából ennyi. És te? Nem hiszem, hogy csak azért van ilyen jó kedved mert jobb lábbal keltél.

Vendég

*odébb lép kettőt és bemutatkozik.* -Evandrus vagyok igen *mondja nevetve.* -Hát ő jobb lábbal keltem *viccelődik* -És hogy vagy ezen a gyönyörű kicsit felhős, kicsit hűvös napfényes őszi délutánon? *kérdezi, majd elnyomja a cigijét* -És amúgy mi járatban ezen a kitűnő hegyvidéki levegőn ebben a 2-300 méter magas gyönyörű kilátón? *kérdez, majd hagyja hogy a lány válaszoljon*

//fagyi//