Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

*Amikor aztán az aurorok megérkeznek eléggé felszökik a szemöldöke a szavak hallatán. Hány és hány esetben történt már meg, hogy Nezás diákok kissé erőszakosabban hagytak helyben ellenfeleket, és akkor most ezen miért akadnak fenn ennyire? Arról nem tud, hogy Raven mondjuk eléggé megcsócsálta az embereit, de ő inkább csak sebesített. Sper pedig szintén utóbbit művelte. Csípőre vágja a kezét, és egyszerűen a falnak dől, hiszen akárhogy is, azért elfáradt a kis színjáték során.* -Itt vagyunk három gyenge hölgy, megtámadott minket nyolc bandita. Mentünk volna velük és segítettünk volna nekik elfoglalni az iskolát? Vagy, ha a mi hulláinkat találják meg itt, az jobb lett volna...kedves uram? *Kissé lehet hogy csípősen beszél, de azért akárhogy is bajban voltak és az hogy ezek után még őket vonják felelősségre.* -De egyébként is maga az auror, fent akad személyzet, gondolom van képesítésük a nyomozás, netán helyszínelés terén és ha ismerik ezt a bandát, akkor tudhatják hogy soha nem találkoztunk még velük...de hát maguk a nyomozók... *Kissé már-már durcásan huppan le az egyik székre.* -Micsoda pocsék buli!

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Tűz és totális megsemmisítés: 8 mínusz 6 a csúnya gonosz bácsik száma, egészen jó arány... Két bandita tartózkodik még lent, a Jeniliában a két leányzó társaságában, amikor odafent megjelenik néhány auror, na meg Ravennél is. Ravent, miután felöltözött, odakísérik a lányokhoz, és amikor együtt vannak, előlép a főfőauror.* - Mivel magyarázzák, hölgyeim, ezt a sok halottat és sebesültet? Pláne, hogy egy bűnszövetkezet hálójában álló férfiakról van szó? Biztos forrásokból értesültünk róla, hogy a Nezabart akarják elfoglalni, és most fent áll a gyanú, hogy maguk is belekeveredtek az ügybe... Csak nem jutalmat ajánlottak? Vagy a kezdetektől fogva velük vannak, csak most egy kis csetepaté árán megszabadultak tőlük, mert már megszerezték, amit akartak? Halljam! De nagyon hihető sztorit találjanak ki!

*Cecile nem érkezik vissza hozzá, viszont meg sem hallhatott, a kötelék miatt azt bizonyára érezné. Lehet, hogy baja esett. Ám a vöröslő szemű boszorkány most nem tud, és nem is akar ebben gondolkozni. Egész egyszerűen csak arra koncentrál, amit tett. Zihál, de nem higgad le. Megérkezik a két bandita is, és szörnyülködnek, no meg pálcát, s pisztolyt szegeznek rá. Raven ingatja a fejét, ahogy próbálná őket lebeszélni arról, hogy kár itt lenniük.* Oh, ti balgák, miért is jöttetek vissza... *Még mindig mosolyog, de már vészjóslóan. Mivel két pálca, és két pisztoly néz vele farkasszemet, nem ártana valahogyan kiegyenlíteni az erőviszonyokat, és csak reméli, hogy tud olyan gyors lenni, hogy beleférjen egymás után az, amit tenni fog. Egy pillanat alatt kibújik a ruhájából, eleve olyan patentos, hogy pucérra tud vetközni, a ruci lecsusszan róla a földre, és amíg remélhetőleg a két faszi szájtát, akkor már lövi is a totális megsemmisítés igéjét valahova a kettő közé, hogy atomjaira bontsa őket.*

//Totális megsemmisítés, átv elsődleges: A név kicsit nagyzoló. A lényege, hogy az adott tárgyat vagy lényt, állatot apró darabjaira, atomjaira bontja szét a varázslat, tehát valamiből porszemeket képez, mint mondjuk egy ajtó elporlasztása. Közepes méretű állatokat teljes mértékben el tud pusztítani, nagyobb testűeket pedig erőteljesen sebez, bizonyos részeiket pl. láb, vagy egyéb részüket tünteti el, ezzel nagy fájdalmat és akár halálos sebet is ejtve az adott lényen.//

*Mikor nem őt fogadja el a férfi túsznak, hanem a visszaért véres leányzót, akkor betelik a pohár, ugyanis nem mást akart beáldozni, hanem magát, aki úgy érzi, hogy átlátja a terveket, hogyha már ő tanácsolta, ki tudja forgatni, hogy ők jöjjenek ki jól, ne a banditák. Ketten kiszaladnak, maradt négy a főnökkel együtt, a főnök begyullad boszorkánytűzben, amit természetesen boszorkányként, mármint csábmesterként felismer, és már ő sem teketóriázik, csak négy bandita van, ebből egy már ég, ő is beizzítja a képességét, de nem fedi fel, hogy ő volt, játssza a szerepet Cecile-lel együtt.* - Jézusom, ki lehet ez, honnan jön a tűz, meneküljünk ki innét! *Sikoltozza és nem alaptalanul, egy vámpírnak rohadtul nem jön jól a tűz, hát inkább kihátrálna szolidan a helyzetből. Tehát ő is felgyújt egyet, a legtávolabbit, és ugye szépen hátrál a spontántüzek mellől, remélhetőleg a spontán égéssel csak a testek gyulladnak, minden más nem. Amennyiben nem jönne be már a nagyon ártatlankodás, és csata a vége... Kelletlenül bár, de vámpírlétét is kihasználja, és felgyorsulva kerüli ki a a támadásokat, a tűzet, és miegymás, Cecile előtt nem rejtegeti el a tudását.*

//Csábmester 5. szint:
Boszorkánytûz: Elég adott személyre koncentrálnia, mire az illetõ spontán meggyulad, erõteljes égési sérüléseket szerezve.//

*Úgy fest Sper veszi a lapot, viszont a bácsi rendkívül gyors lehet, ha semmit sem tud reagálni, hanem azonnal nyakon ragadják és pálcát is szegeznek rá. Mostmár minden bizonnyal nincs értelme hathatós álca mögé bújni, ezért csak csendesen szipog és nem esik túlzásokba.* -De hát odakint a társa...meghalt és magát még csak nem is érdekli. Látjátok, ha ti lettetek volna, az sem érdekelné! *Szipogja igyekezve a többiekre hatni, hiszen azért ez egy vezértől nem pozitív, hogy a veszélyben lévő, netán halott embereivel egyáltalán nem foglalkozik. Azért mindeközben csendben lehet a képességére koncentrálni. Minden bizonnyal, aki hirtelen meggyullad nem teketóriázik azzal, hogy a másik személyt nyakon lője egy varázslattal, és jó eséllyel rexlefből el fogja engedni. Szóval, amint meggyulladt a fickó ijedten ugrik hátrébb.* -Úristen! Ezt is biztosan ők tették! Ki akar veletek végezni, milyen vészt hoztatok ránk? *A lábán szinte érzi, ahogy vibrál a fekete rózsa, ha kell pillanatok múlva máris erős marcona lovag áll elé védelem képpen, ha a színjáték nem lenne elég hatásos.*

//Csábmester 5. szint:
Boszorkánytûz: Elég adott személyre koncentrálnia, mire az illetõ spontán meggyulad, erõteljes égési sérüléseket szerezve.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Cecile akciója egészen szépen sikerül, és Raven sem teketóriázik, bár ő azért jóval, jóval durvábban oldja meg a problémát. Cecile visszaérkezik a klubba, a főnöknek meg eddig fel sem tűnt, hogy távoztak, na meg, hogy kettő bajtárssal kevesebben vannak... Megragadja hátulról a leányzót, nem foglalkozva a vérrel és a szakadt gönccel.* - Azt hiszem, ő tökéletesen jól megfelel a túsznak. Mit gondoltok? *Néz cimboráira, és pálcáját Cecile nyakához szorítja.* - Úgyis olyan csapzott a drága, így még hatásosabb lesz a belépőnk, nem?! *Teszi fel a költői kérdést, miközben a fejével int a kijárat felé, és két hapsi érkezik Ravenhöz.* - Jézusom, Louie! Mit csináltál vele? *Szegeződik rá két pálca és két pisztoly, az utca pedig furcsán kihaltnak tűnik.*

*Ő nem ment annyira rá a csábításra, inkább a beszédre, és az áruló dolgokra, a szelídet csak azért mondta, hogy mindenképpen azt higgye róla a bandita társaság, hogy nem valami ártalmas személy, pedig valójában nem egy ártalmatlan, kedves leányzó. A főnök kérdez, az agya nagyon gyorsan kattog, fogalma sincsen, hogy mit akarnak a banditák, hát elég nehéz megtervezni, hogy a tanárokat lefoglalják, míg megtalálják. Ugyanis ő mindenképpen ilyesmiben gondolkozna, hogyha valóban be akarna törni, nem frontális támadás, hanem osonás. Nem szemtől szemben, mert a tanárok akkor megnyúzzák őket.* - Egy frontális csata veszélyes, de eredményes lehet, mert a legtöbb tanár elutazott a nyárra. Esetleg átérve leszek az "áltúszod", csak szoríts magad elé, és akkor nem mernek támadni a tanárok, nem kockáztatják az életemet. *Mondja, tanácsként, miközben kicsit megfogyatkoztak, már csak Natanail, hat bandita, a főnökkel együtt, és ő van itt. Natanailt nem ismeri az a baj, hogy nem tudja hogyan tudna neki jelelni valamit, hogy tegye hasznossá magát, vagy benyalással, vagy mással, ahogy tud.
Mikor Cecile véresen, megszaggatva visszarohan, akkor azonnal int a többi banditának, aggodalommal, mint ahogy Tylerért is aggódott, habár az őszinte volt, ez pedig játszott.* - Jézusom, ki tehette ezt vele? Jól érzed magad? *Lép oda a lányhoz aggodalommal, és a banditákra azonnal átpillant.* - Az Istenért, valaki menjen és nézze meg mi történt! *Kiáltja kétségbeesetten, az se baj, hogyha többen mennek, akkor Raven úgy is kint van, Cecile pedig úgy is megy megmutatni a dolgokat, szóval ketten a kimenőkkel tuti elbánnak, ő pedig talán a bent levőkkel... Csak a főnök túlságosan figyeli most őt, hogy cselekedjen.*

*Azt ő is észreveszi Cecile-lel összenézve, hogy a dokkmunkások bizony kissé agyatlanok, lehet őket akár manipulálni is. Egyenlőre hagyja magát hurcolni, és arra próbál rájönni, hogy mi is kellhet a munkásokból egy komoly tanári karral megáldott iskolából. Ő nem annyira kurvás, mint Cecile, inkább a tetteivel manipulálgat, de az ő lovagja nem sokat árult el a dolgokból, úgyhogy nem sokat tud tenni, mint a kissé kényelmetlen pózból nézelődik, és reméli, hogy ha a vattacukor bedurvul, akkor nem vágják a földhöz. Erre nem árt jó előre felkészülni. Macskamód behajtja a hátát, és amikor hallja a lány támadásóból eredő üvöltést, akkor elrugaszkodva keni falhoz az őt cipelő fickót. Ő nem annyira finom, hogy csak sebesítsen, hanem amint talpon van, a falhoz vágás után még háromszor megteszi ezt, egészen addig, míg az arcán érzi a fröcskölő cseppeket, amik a testből kicsapódhatnak.* Megkérdezhetném, hogy mire volt jó ez az egész... *Trillázza, és leengedi az illetőt a földre hanyatlani.* De igazából sosem volt a kínzás az én világom, kit érdekel, hogy mit akartatok... *Duruzsolja kislányos édességgel a hangjában. Szeme vérvörösre vált, nem ritka nála az ilyen elborulás. Még egyszer utoljára úgy vágja falhoz a fickót, hogy hallja a csontok olyan lélekemelő reccsenését. Ha Cecile közben visszatérne valami felmentő sereggel, akkor felemeli a kezét szabadkozva.* Menekülni próbált... nem tehettem mást. *Na igen, ám ezt ellensúlyozza az ördögi mosoly, amit a tündérvéla nem titkoltan visel a szája szegletében.*

//Vérmégus 3. szint: Irányítás: Mások vérét irányítva képes az illetõt falhoz vágni, vagy felemelni a földrõl (mint Magneto a fémmel), max. 15 kilót tudsz rajta lökni. //

*Ő aztán egyáltalán nem ellenkedik, buta dokkmunkásoktól nem kifejezetten fél, annál azért jóval erősebb boszorkánynak tartja magát, hogy ha ő nem akarja, akkor biztosan nem tudja egy pasi csak úgy a magáévá tenni. Szóval még neki is rugaszkodik és csilingelő kacajjal ugrik fel a pasi karjaiba, váltva egy gyors sokatmondó pillantást Speranzával. Aztán irány kifelé. A csábmesteri báj, no meg a véla erő az, amivel igyekszik a fickót arra noszogatni, hogy egy sötétebb sikátor felé vegyék az irányt.* -Oh lovagom, arrafelé kiváló lesz, egy kis időt nyerünk, amíg odabent mindenféle felesleges dolgokról meg a papolás ugye? *Újfent beletúr a fickó hajába. No persze belőle fújogva nyafogna, ha ezt kintről hallani, vagy látni lehetne. Lehetőség szerint megvárja, amíg ténylegesen elérnek valami sötétebb sikátorba, és csak akkor cselekszik, vagy persze, ha netán a pasi előbb akarna tenni valamit, akkor bizonyára még előbb is. Készenlétben tartja a bokáján húzódó remekbe szabott rózsatetoválást is, hiszen se perc alatt meg lehet idézni a védelmező lovagot. Aztán amikor eljön az idő, mivel eleve a fickó karjai között van, hozzásimul picit, mintha éppen csókot akarna lehelni a szájára, végig simít az arcán, aminek a helyén mély vágásnyomok jelennek meg, ha minden jól megy. Szépen húzza a kezét lefelé...egész a nyak környékéig. A cél nem feltétlenül a gyilkolás...bár attól sem borulna ki igazából, hanem inkább mondjuk az ájulás a vérveszteség miatt. Ha sikerül netán a dolog, akkor sietősen futólépésben igyekszik vissza a Jeniliába. Összekócolja a haját és kicsit megszaggatja a ruháját is, még erőteljesebb dekoltázst villantva. Lihegve rohan le a lépcsőn persze kellőképpen véresen.* -Valakik...megtámadtak és az a jó úriember... *Egyszerűen hangos, szívszaggató zokogásban tör ki és egy másik fickó nyakába veti magát.No persze, ha nem tudott egyáltalán visszamenni, akkor persze ez a rész sztornó.*

//Csábmester 3. szint:
Boszorkánypenge: Érintése útján vágási sebek jelennek meg a célszemély testén, mintha éles szikével szabdalnák.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Cecile és Raven pacákja igen-igen ki lehet éhezve, vagy talán a lányok ennyire ügyesek...? Lényeg a lényeg, hogy ha akarják, ha nem - mármint Cecile és Raven - ölükbe kapják őket, és el is indulnak velük kifelé. Ha valamelyik lyányzó egyébként néha-néha elkeveredett már a kikötő felé, felismerhet kettőjükben egy-egy dokkmunkást.
A főbandita Speranzával foglalkozik még mindig.* - És azután? Hogy tudnánk csapdába csalni a tanárokat? Vagy elcsalni? *Natanail kérdésére megcsóválja a fejét.* - Nem vagyunk mi akkora vadállatok! Csak akkor öljük meg őket, ha muszáj. Csak be akarunk jutni az épületbe... Van ott valami, ami kell nekem. Khm, nekünk. *Javítja ki magát, Tyler pedig elájul, és megkötözve hever a földön.* - Á-á-á! Még nem megyünk sehova! Ha megmoccansz, lövök! *Kiáltanak rá Natanailra.* - Előbb mindent szépen el kell rendeznünk... és kellenek túszok is, hogy bebiztosítsuk magunkat.

* Natanailben erős vágy kerekedik, hogy mindegyik banditával arcon csapja, de visszafogja magát. Inkább mint egy csöndes gyáva megfigyelő kérdezi: * - És, abból maguknak mi jó származik? Úgy értem, miért jó, ha a tanárokat megölik? Mert gondolom ez a végső céljuk. * Teszi fel a kérdést, amivel oda akar szúrni a banditáknak, hogy azt nézi ki belőlük, hogy csak embereket akarnak gyilkolni. Valójában a célja azonban szóval tartani a bácsikat, hátha jön majd valaki és megmenti őket. Főleg úgy, hogy Cecile is megkérdezte ezt. Mindenféle undorító vélai meg csábmesteri dolgokat használ, hogy kiszedje az infót. Nem, Natanail ilyet ha akarna se tudna tenni. Ott perverzkedik a férfivel. Természetesen Natanail színészi képességei elég gyengék, mindig is a békét, az igazmondást, és a bölcsességet tartotta fontosnak. De most mire megy a bölcsességgel? Semmire, hiszen akármit is mondana, nem tudná lebeszélni őket céljukról. De akkor mit csináljon? Lefutni öngyilkosság lenne, rájuk támadni még inkább. Nos, marad a beleegyezés. Cecile felvetését pártolja Tyler megkötözéséről, bár ezt nem hangoztatja, a háttérben akar maradni. Raven pedig csak játssza az ártatlan prostit. Nem, ő nem akarja végig hallgatni a beszélgetést, így megszólal: * - Rendben van induljunk. * Jelenti ki érzelmeit tükrözve, és jelezve hogy nem akarja halgatni a párbeszédet. Bár valószínűleg a tündér-véla folytatni fogja, csak hogy Natanailt idegesítse, de erről a fiú nem tudhat, hiszen nem ismeri Ravent. Speranza is beszáll az örömlánykodásba, Natanail meg csak követi őket, és hevesen bólogat a tükrös ötletre. *

*Mikor becsatlakozik Cecile is a játékba csak magában vigyorodik el kissé, kívülről mit sem mutat, csak kissé felé villantja a szemeit, biccentve, egyetértve a szavaival. Na aztán jön Tyler hevessége, talán picit meggondolatlan amit tett, de Eramiros, azt mondják, hogy azok között van néhány meggondolatlan egyed, mondjuk... A tűz eleműek. Kissé megrezzen, amikor a srácot megtámadják tűzgolyóval, aggódva emeli fel a kezét.* - Ne, meggondolatlan, de ártalmatlan, csak hagyjuk hátra őt. *Szól, nem tud érzéketlen lenni egy iskolatársával, még ha rohadtul nem is ismeri, hát szolidan végig pillant rajta, hogy megsérült e, de hogyha nem, nem törődik vele, hogyha igen, azért gyógyítana valahogy rajta, bár nem nagyon van gyógyítási módszere egy nekromantának, maximum átváltoztatástan. Raven előadása kicsit már túlfeszíti a húrt ezzel a mámoros orgia-szervezéssel, de kissé meghajol és pukedlizik a banditák előtt, mintha mindez így lenne, ő is tagja lenne ennek a lótuszos dolognak.*
- A nevem Amélie, a szelíd. *Szól csendesen, visszafogva magát, mintha tényleg nem lenne az, aki, egy céltudatosabb jellem.* - Hogyha tényleg a kúria a célotok, legkönnyebben a Jenilia tükrén lehet átkelni, akkor a labirintus szívébe érkeztek. De hogyha más programot ajánlhatunk... *Utal vissza Raven mondandójára, azt nem teszi hozzá, hogy a társalgótól egy köésre van körülbelül az összes szakvezető hálója, ráadásul tuti figyelve van az idegenek érkezése a tükrön keresztül.*

*Tehát elalél, látványosan hanyatlik, de azért figyel arra, hogy ne koppanjon a feje. Szerencsére még időben elkapják, ő pedig hálásan hagyja magát felpofozgatni. Mosolyogva nyitogatja szemeit, és "ráeszmél" a nagyvilágra, elismerően tapogatva a marcona bandita izmait.* Ez aztán igen, ti vagytok a rosszfiúk? *Kérdezi szende pofit vágva, ami nem nehéz, hiszen egyébként is olyan az arcberendezése, tündevélaként nem bonyolult a színjáték. Körbenéz, az alak nyakába csimpaszkodva, és látja, hogy Cecile már hozza is a rózsaszín vattacukor szerepét, és Sper is rendesen adja az árulót. Tyler magánakciójára fejét csóválva cicceg.* Ezt az idiótát, nem tudja, hogy kivel érdemes összeveszni. Most már letehetsz. *Cukkolja a fickót, és a föld felé int, hogy most már talpra kívánkozik. Ő is belekarol a saját lovagjába, és csicseregve sorolja saját érdemeiket.* Hogy nektek mekkora mázlitok van. Mi vagyunk a Lótusz Leánya, földöntúli örömök ismerői, azok számára tartogatjuk magunkat, akik látogatóba érkeznek. Megmutathatjuk a hálótemplomot? *Kérdez körbe kacáran, és azt méregeti, hányan is vannak az alakok, akiket majd ki kell belezni. De nem árt először az információszerzés, hogy mit is akarnak az iskolában. Spernek egyenlőre csak bólint, most nincs idő a privát csevelyre.*

*A hozzá közelebb lépdel pacákra csábos mosolyt villant. Hát igen inkább a főnökfélét akarta volna becserkészni, de túlságosan lekötötte szegényt ez a nagy banditáskodás. Szomorú! Mindenesetre rákacsint a fickóra, majd közelebb libbenve belé is karol.* -Áh az tökéletes lenne, de gondolom majd a kis banzáj után. Előbb a tanárok, meg a suli, aztán a buli! *Kacsint egyet Speranza felé, aki tényleg tudhatja hogy is néz ki, csak user fáradt. Azt persze vágja, hogy a másik boszi nem szokott ilyesmiket mondani és tenni, tehát a taktika része, amit aztán jól agyon is gyaláz Tyler lesben álló reakciója. Egy pillanatra megrezzen a szempillája, de más reakciót nem fejt ki, inkább a fickóval foglalkozik, akit sikerült kicsit lebájolni.* -És kedves mit szeretnétek ott? *Ha van netán szakálla, akkor kicsit megbirizgálja, ha nincs, akkor mondjuk a hajszálait pödörgeti kicsit. Nem a sajátját, hanem a fickóét persze. Aztán a tűzgolyókat kapott Tyler felé pillant.* -Szerintem elég ha megkötözitek és itt hagyjátok, láttam hogy már elég sokat ivott, talán kissé becsípett és azért van ennyire felhevülve itt mindenféle felesleges támadásokkal. *Rántja meg a vállát, majd már indulna is a kijelölt személybe karolva az átjáró felé.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Az egyik férfi letépi magáról a maszkot, amivel eddig elkendőzte az arcát, persze Cecile bűbájosságának köszönhetően, és pisztolyát lejjebb ereszti, amikor közelebb lép a leányzóhoz. (Pálcája még a kezében van, de már nem az "akcióra" koncentrál.* - Ami azt illeti, én szívesen ledöntenék Veled egy-két pofa sört... Na meg Téged! *Vonogatja a szemöldökét, eközben pedig Raven trükközik. Az ájulásra az egyik "bandita" ugrik érte, ahogyan azt sejtette, ráadásul reflexből pisztolyt pálcát eldobva. Eléggé kispályásnak tűnnek... A főbandita kapkodja a fejét erre-arra, hirtelen túl sok az esemény, de ami most a leginkább leköti, az Speranza.* - Kövessétek a kis hölgy példáját! *Mondja a többieknek.* - Szóval akkor Te leszel a belső emberünk? Jól van, még az is lehet, hogy a későbbiekben talán valami jutalmat is kapsz. Szóval, mondd csak, szerinted hogy kellene lebonyolítanunk az akciót? *Ekkor Tyler lendül hiába vár arra, hogy átsiklanak a tény felett, hogy a társuk nekivágódott a falnak... Összeesni még csak-csak összeesik magától, de csak úgy viccből csak nem fejeli le mondjuk az ajtót. Két gonosz bácsi ugrik Tyler irányába, két tűzgolyó suhan felé.*

* Natanail is kapott természetesen egy szórólapot, bár nem az a tipikus bulizós alkat, sőt valószínűleg sok lesz ott az ember, de a mai napon ennyit azért megengedhet magának. Nos, lent iszik egy koktélt, természetesen alkoholmenteset, nem mintha félne a tanároktól, de ő alkohol nélkül is jól tudja magát érezni. Amint meghallja a dörrenést, nem siet rögtön az emeletre, eljátszik a gondolattal, hogy inkább nem ártja magát bele az ilyen dolgokba, de úgy dönt, felmegy, bár ezt később vélhetően megbánja. A férfiak nem túl hatékony kényszerítőeszközeire, a mugli kézifegyverekre felvonja szemöldökét. * ~ Most meg kéne ijednem? ~ * A magas férfi szavaira is reagál: * - Kérem, semmi kedvem nincs az ilyesmihez, de gondolom elutasításra nincs lehetőségem. Így azt hiszem benne vagyok, de a tanárok nem könnyű ellenfelek, legalábbis gondolom. * Ma szokatlanul bőbeszédű, ezt furcsállja is. Egyik társa elkábítja az egyiket, másik ájulást színlel, harmadik pedig csábítani próbál, ez nem jó, ha rájönnek, hogy csak csalnak, biztosan meghalnak. *

* Naum arca nem változik, miért is tenné? Egy ilyen lány sokra vihetné, ha tudná, hogy mikor kell rendbontani, és mikor csöndben játszani. Nem, elsiet mindent, türelmetlen, nem tudja, hogy az érett gyümölcs édesebb mint ami csak félig kész a szüretelésre. Nos, egy biztos, hogy a fiú ennél türelmesebb, a dühét kontrollálnia kell, de a szomja az más tészta, az mindig szétáradt benne, nem próbált meg gátat szabni neki, úgy gondolta, hogy ez ellen nem tehet semmit, egyre jobban dühíti a lány, eljátszik a gondolattal, hogy iszik egy kicsit, és akkor már a lánynak se lenne akkora szája, és ő se lenne dühös. Azonban csődöt mondd színészi képessége ebben a helyzetben, sajnálatos módon mindenképpen táplálékra van szüksége, és nem habozna ezt beszerezni, ha nem lenne ilyen korán, és nem egy diáklánnyal állna szemben. Előtörnek az idegesség első jelei, elkezd rángani a fiú teste, csak gyengén, alacsony frekvencián, de az erre kiéhezett leányzó biztos észreveszi ezt a kis változást. Na de mi legyen most? Az éhség nem jó dolog, de nem is tehet semmit...*

// Olvad //
* Pimaszságának köszönhetően még Naum képébe is röhög, sőt, majdnem leönti még egyszer. De aztán mégis csak úgy dönt, hogy leszáll az asztalról és úgy folytatja a társalgást. Az ajándékot hablatyot ásítva hallgatja amit a fiú mond, csak az az utánira kezd kicsit dühös lenni. Az elsőre még nem annyira, inkább az utána következőre. * Megkínzol? Hogy oda ne rohanjak. Nem félek tőled! * Kacag miközben kiejti eme szavakat a száján, de a egy pár másodpercen belül lefagy a mosoly az arcáról. * - Kotródjak innen?! Mégis ki vagy te hogy csak úgy elküldesz?! Nem megyek innen sehová! Nekem nem parancsolhat senki! Se most se máskor! Világos?! * Fordul ki magából teljesen, mintha valami kudarcba fulladt terv miatt borulna ki, de az most nem. Az is zaklatja, hogy elvileg Naumnak kéne dühösnek lennie, de mégis ő az. Pár perc alatt megnyugszik, és szép lassan elkezd körbe körbe sétálni Naum körül. Közben ráijeszt párszor a pult mögött bújdosó emberekre. * - Bocsánatot kérni, ugyan minek? Nem fogom megtenni, ne is számíts rá. * Érdekes, ezeket a mondatokat teljesen nyugodt hangnemben ejtette ki, mintha egyszerre elérkezett volna a zöld ár az erdőben, attól szokott valaki ilyen nyugodt lenni. Mondjuk az ő esetében a zöld ár (vagyis a tavasz kezdete) olyan mint mondjuk amikor egy vízcsepp földet ér a zuhogó esőben, teljesen jelentéktelen. Folytatja hát a mászkálást a fiú körül. * - Mond csak, nem félsz hogy esetleg valaki betöri az ártatlan arcodat? * Szinte mintha könyörögne, olyan hanglejtéssel beszél. De hogy miért? Valószínűleg csak önző elméjében sajnálja Naumot. Pedig nincs oka rá. *

// Figyelem-figyelem!
Egészségügyi okokból a játék holnap (másodika) öt órai (17:00) kezdetre tolódik, addig bármikor lehet kezdő hozzászólást írni, aki még nem írt, az írjon egyet és holnap lesz folytatva a játék, természetesen Emily tollából, én csak szó-szólóskodok itt. Megértéseteket köszöni szépen! : ) //

*Habár Tyler is kapott egyet a szórólapok közül, abszolút nem gondolta, hogy itt fog kikötni. Nem valami társasági ember, de úgy érezte, hogy sok mindent megtudhat arról, hogy ki hogyan bulizik és ki hogyan zárja az évet. Így hát habár kicsit késve, de a srác is a Jenilia éjszakai klub-részlege felé veszi az irányt. Egy egyszerű, fekete farmert visel, egy fehér pólót, valamint egy alkalmi cipőt. A talár most nincs rajta, úgy gondolta, hogyha már lazítani jön, akkor ne talárba tegye azt. Persze, otthon mindig megkövetelik a talárt, de úgy érzi, hogy most kivételt tehet. Nellondban még nem járt, így az is újdonság most neki, de két csacsogó diáklányt követve hamar megtalálja a híres teaházat, ami alapjáraton kitűnik a házak sokaságából. Belépve Tyler gyorsan felméri a terepet, majd követi a két lányt lefelé a klub részlegbe, ahol már néhány diáktára ott van, azonban néhány nagyobb darab emberke is. Tyler az utolsó mondatokat hallja, így meglapul a sötét fal mellett és vérmágusi képességét bevetve a földre kényszeríti az egyik hátul álló embert. Hogyha nem veszik észre a fiút, akkor talán úgy tűnhet, mintha a férfi magától esett volna össze. Naná, hiszen megesik az ilyesmi, nemde? Tyler elbújva néhány remegő diáktársa mögött körbenéz, hogy talál-e néhány Fellah-os ismerőst, de úgy tűnik, hogy a többiek nem voltak elég bátrak, hogy eljöjjenek egy ilyen eseményre, így a fiú ismeretlen diákok mögött igyekszik szembe kerülni a nagydarab emberkékkel, hogy lássa az a arcukat.*

//Vérmágusi képesség, 3. szint
Irányítás: Mások vérét irányítva képes az illetõt falhoz vágni, vagy felemelni a földrõl (mint Magneto a fémmel), max. 15 kilót tudsz rajta lökni.//

*Patrik, ma azon gondolkozott hogy jó lenne egy kicsit kimozdulni. Sétálgatott a kúriában és kapott egy szórólapot hogy lesz egy afterparty.*
~Pont ez kellet nekem, még szép hogy megyek.~ *Gondolta magában, felszalad a szobájába,hogy átöltözőn. Amikor felért akkor kivett egy, fekete csőszárú nadrágot, egy fehér Nike pólót és egy fekete Supra cipőt. Felöltözik, utána rohan is a Jenilia felé. Amikor odaér akkor kifúja magát és belép. Első útja a kijelölt dohányzó, nem rég szokott rá. Biztos azért mert sokat álmodik az elveszett kis húgáról meg a meghalt húgáról. Elővesz egy doboz cigit rá gyújt, és elkezdi szívni. Amikor elszívta akkor elment inni egy narancslét. Amikor megitta, leült egy asztalhoz és gondolkozott. Néhány perces gondolkozás után, felkapja a fejét mert valami dörren odafent. Látja hogy mi volt az 8 bandita. Már előkapta volna a pálcáját de akkor már mondták hogy egy mozdulás és megölnek. Ezért inkább nem nyúlt érte hanem hallgatott. Hallja hogy mondja a lány, hogy ő segít nekik. Egyből rájött hogy ez csak egy átverés. Inkább még nem szólt semmit, csak hallgat. Ha a helyzet rosszra fordulna akkor tesz majd valamit.*

*Mivel egy szórólappal Emily őt is megtalálta, ezért egy rövid gondolkozás után úgy döntött, hogy a mai melót kihagyja Nellondban, és ha bár nagyon másfelé nem megy, marad itt, benéz arra a bizonyos afterparty-ra. Eddig nem nagyon volt az iskolának ilyesféle rendezvénye, csak bálok, hagyományosabb dolgok, így hát nem is tudja, hogy hogyan kéne megjelennie. Nem újít. Főként azért, mert lényegében csak az az egy szép ruhája van, amit mindig látni rajta, azt szokta napról napra letisztítani és újra felhúzni. Kék rövid ruhácska, derekán könnyű pillangós övvel, hajában szintén pillangó dísz, könnyű, nem túl magas sarkú kényelmes topán, a vállán köpeny, ami teljesen biztos, hogy mágiával kezelt, hogy ne legyen benne melege. Mikor befut Jeniliába azonnal a pultosfiúhoz lép, szépen mosolyogva kér tőle egy italt, nem igézi meg vámpír képességgel, csak véla bájjal mosolyog kedvesen. Nem gond, hogyha fizetnie kell, hozott masgával egy kevés pénzt, de azért az sem rát, hogyha meghívják. Végül elveszi a koktélt és abba belekortyolva megy megkeresni Cecile-t és Ravent. Elméletben - és gyakorlatban is - Speranza szándékosan úgy intézte, hogy ott legyen az alakváltottakkal, tehát Cecile-t fel kéne tudnia ismerni az új testében is, ám azt nem beszélték meg, hogy a lány takargatja e, hogy ki ő, új nevet használ, vagy mi van, hát amikor meglátja, csak int neki, majd odaérve mindkettőjüknek köszön.* - Üdvözlet, lányok, valaki egy kortyot? *Nyújtja a jeges, alkoholos koktélt a többiek elé - vámpírként valahogy nem fél a lerészegedéstől - s elmosolyodik finoman, de szigorúan zárt szájjal, ugyanis a sok ember között a rengeteg illatra még a végén kibukkannának hófehér vámpír agyaracskái, hiszen nem olyan régi vámpír ő, még csak fél éves talán. Legalább is az ezeréves vámpírokhoz képest fiatal. Éppen elkezdene bájcsevegni, hogy végre túlvannak az éven, és ki merre megy, amikor jön a hepaj.* ~ Nincs az a rabló banda, amelyik a Mi tanárainkat csak úgy le tudná győzni. A vesztükbe rohannak, hogyha ez a céljuk, elfoglalni az épületet... Badarság. ~ *Gondolkozik fürgén és tisztán, miközben Raven ájul, Cecile csábít. Valahogy, hogyha nagyon bele is ad apai anyait, a nyolc ember közül a főnököt elcsábítja akkor is van hét, aki majd visszarángatja a földre, nem bízik a sikerében.*
- Én szíves örömest, nincs is jobb, mint a tanárok leigázása a rossz vizsgajegyekért és a randalírozás az iskolában, a tanévzáró után.*A szavai meglepőek, így a diákok pontosan tudhatják, hogy nem őszintén mondja, főleg, mert minden vizsgája, ami fontos, az kitűnőre sikeredett. Ám az ismeretlenek igaznak érzik, a véla báját és a vámpír szuggesztióját is kissé beveti, hogy hitelesebb legyen az előadás. Abból indul ki, hogyha a banditák be is jutnak az épületbe, ott ott van több száz diák, minimum 10 tanár, és ha most be is csatlakozik, hátba szúrva őket esélyük sincs a kendős muksóknak. Kizárt, hogy bármi esélyük lenne.*

*Az eddigiektől eltérően most nem a fehér hattyúruházatban, hanem bíborszin báli ruhában, kesztyűcskében, és csilingelő ékszerekkel feldeszítve érkezik meg, talán kicsit korán. A ruhácska mellkasi részén egy villámoktól övezett fekete rózsát ábrázoló jelkép. A nemrégiben megalakult boszorkánykörre utal a dolog, ami azért furcsa, mert Raven sosem volt vezető jellem, nem igazán akar kiállni másokért, de ez amolyan érdekszövetség lehet, hiszen az sem árt, ha az ő hátát is védi majd valaki. Társai csupa véla származék, ám az egyik lányt, és Vivienne-t nem igazán ismeri, talán ők is itt lesznek, hiszen Cecile-re és Speranzára számít valamennyire. A nagy melegben egyetlen valamire kapható pasit sem talált a kúriába, biztosan a sziklákról ugrálnak a tóba. De olyan ciki egyedül menni. Hát nincsen mit tenni, szájhúzva bedobált mindent a kézitáskájába, aztán dúlva-fúlva nekkindult a macskaköveken. Belépve rögtön meglátja a körtársat, Cecile-t, hozzá lép hát oda.* Hollárihó! *Int neki, aztán a puszi túlzás lenne. Körbenéz, hogy hol találhat valamilyen itókát, amikor be is lépnek a marcona terroristák, Cecile pedig már teszi is a dolgát. Ugyanezt nem akarja lemásolni, végigfuttatja agyacskájában a lehetséges variációkat, aztán egy egyszerű mozdulattal a homlokához kap, és ájulást tettet, hátha hozzáugrik valamelyik gonosz, akinek elkaphatja a nyakát. Vagy majd a népek után tud osonni, ha már elhúztak innen. Szóval egyenlőre csak hallgatózik, és néha hunyorítva kinéz a szemhéja között.*

*Nem kifejezetten gyakran bulizik, de mostanában annyira kezdenek szétesni a dolgok, hogy kifejezetten szükségét érezte annak, hogy egy kicsit kimozduljon. Így hát úgy döntött elfogadja az osztogatott meghívót és a Jenilia felé vette az irányt persze a rövid úton a társalgó felől. Ruházatát tekintve kellő dekoltázzsal jól kicsípte magát. Szolid smink, csini cipő, ciánkék rövid rakott szoknya, felül pedig egy könnyed esésű selyem hatású anyagból készült lenge tengerkék top. Azért a hajába elrejtett egy rózsaszín tolldíszt, végülis más a külseje, de attól még szereti a rózsaszínt. Egy sima alkoholmentes koktélt szerzett be magának, mert egyelőre túl gyakran zavarosak neki a dolgok, most nem jönne jól, ha még be is csiccsentene. Az még kérdés, hogy a jól ismert Sper, ha eljön fel fogja-e ismerni...majd kiderül. Aztán megérkeznek az illető emberkék. Felsóhajt egyet.* -Hát sehol sincs nyugta az embernek? *A pisztolyhadonászásra egyelőre csak oldalra dönti a fejét, majd közelebb indul az ipséhez.* -Oh, de most komolyan tönkre kell tenni ezt a remek bulit? *Úgy tesz, mint aki azért már kicsit becsípett, no nem mintha egy gramm alkoholt ivott volna, de a hangja most kifejezetten a kedves, nyafka kislányt mutatja.* -Nem lenne sokkal jobb, ha ti is csatlakoznátok hozzánk ezen a remek kis partin mindenféle felesleges kúria elfoglalások helyett? Ez már olyan uncsi... *El is nyújtja az utolsó szót, majd kicsit megdobja a haját is.*

//Csábmester 4. szint (+fél-véla):
Külső megjelenésének hála képes bárkit, legyen az ellenkező nemű, vagy sem, és bármilyen fajú elcsábítani, így rávéve, hogy kisebb parancsokat teljesítsen.

Írunk már most, mert ha Lilla felkelt valszeg megyünk el, de majd igyekszünk haza. Smile

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Elkezdenek szállingózni az afterpartyra a diákok, bejutni csak a szórólappal lehet, amit Emilyék osztogattak a kúriában. A buli lent zajlik, lehet enni, inni, már megy a zene, van néhány asztal, ilyesmi, szóval, hogy mindenki megtalálja a helyét, aki eljön. Van kijelölt dohányzóhely, ami körül egy légtisztító bűbáj lengedezik, lehet inni alkoholosat és alkoholmenteset. Lényeg a lényeg, elkezdődik a buli... És nem sokkal azután, hogy belemelegednek a beszélgetésbe, táncolásba, vagy éppen az ivászatba, valami hatalmasat dörren odafent, és az egyetlen bejárat felől sötét alakok áramlanak lefelé - körbeállják a diákokat, egyik kezükben pálca, másikban pisztoly, arcuk elkendőzve. Vannak vagy 8-an.* - Üdvözlök minden kicsi Nezabar tanulót! *Szólal meg a legmagasabb, legvaskosabb termetű hapsi.* - Aki mozdul, annak lőttek! *Lengeti meg a pisztolyát.* - Ma abban lesztek a segítségünkre, hogy bejussunk a kúriába, ártalmatlanná tegyük a tanárokat, és elfoglaljuk az épületet. No, kinek van kedve egy csibészmókához?