Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

Vendég

//olvad//

*Amikor a lány int neki, ő leül, majd csak mosolyog az öccséről kapott hír hallatán.* -És gondolom az összes párbajból győztesen került ki! sőt lefogadom, hogy nem épp a legenyhébb átkait használta! *jelenti ki a tényeit Evandrussal kapcsolatban, és őszintén, teljesen büszke az öccsére. Most halál nyugodt, az a lány szerencséje, különben egy korrekt párbajra hívná, és megmutatná, hogy párbajozik egy igazi varázsló. De most csöncben ül, majd egy kis idő után rátér a lényegre.* -Szóval segíts nekem nászajándékot venni Evandruséknsk! *mondj, és nem kéri, dehát ő ilyen. Az sem érdekli, ha esetleg megbántja a lányt a késöbbiekben az őszinteségével, de számára egy őszinte szó többet ér ezer hazugnál. Így hát sosem gondolkodik, ami előtt beszél, ami a szívén, az a száján. szóval kiváncsian várja a lány válaszát, am em tölti el az a túlzott kiváncsiság. Ha nem segít, na bumm, talál mást.*

* A lány szeme a sorok között cikázik ahogy egyre mélyebben ássa bele magát könyvének történetének rejtelmeibe. Kíváncsian vizsgálja az abban szereplő érzelmeket és a karakterek érdekes gondolatait. Szerette mindig is azokat a műveket amik gondolkodásra késztették az olvasót. Olyannyira belefeledkezett a szavakba, hogy az italába se kortyolt bele, sőt azt se vette észre amikor valaki közeledni kezdett felé. Összerezzent egy picit a hang és a közeli mozgás észlelésére. Meglepetten tekintett a másikra, úgy tűnik nem annyira bosszús a múltkori kis incidensüket illetően. A köszönés nélküli megjelenésnél végül elmosolyodik, hisz ez a parkban történetek egyik mellékhatása. Lassan becsukja és félreteszi a könyvet, összefont karokkal határozottan nézett a másikra, intve neki ha eddig nem tette meg akkor üljön le.*
-Nos, három vagy talán négy párbajé és pár ténylegesen értelmes beszélgetés után, igen. Azt hiszem ismerem kicsit. * Mondta dinamikus, határozott hangon. Nem lehetett benne él vagy ilyesmit felfedezni, csupán egy magabiztos női hang volt.*

// Fagyi //

Vendég

*Magányosan lépked Nellond sötét utcáin Bőrtalárjában, ám csizmáját ezúttal egy szürke vászoncipőre cserélte. Amikor észreveszi a teaház messziről fénylő sziluettjét, az felé veszi az irányt, és rágyújt egy cigire. Míg a bejáratig elszívja azt és már cigi nélkül megy át az ajtón, és indul el egyenesen a pult felé. Mivel nem jut eszébe semmi, amit most szívesen enne és inna ezért elkéri a pincértől az ő ajánlatát, majd amikor kihoza neki a magyaros melegszendvicset extra adag pepperónival és chilivel, kér hozzá egy pohár szódát, és egy arany tequilét, majd leül az egyik szabad asztalhoz, és falatozni kezd. Pálcáját az asztalra rakja és készenlétbe helyezi, mostanában egyre gyakrabban kell használnia. Evés közben még mindig a nászajándékon töpreng, s fogalma sincs, hogy kitől krhetne segítséget, bár ahogy öccsét ismeri, itt a környéken bárk ismeri a nevét, majd meg is örül amikor meglátja a multkori lányt a parkból, valamivel kellemesebb stílusban, ez valahogy jobban megy Fil ízléséhez nők terén, nem mintha külső alapján itélne. Szóval csak odalép a lányhoz, és köszönés nélkül, ahogy a lány tette a multkor, ám absolút társalgó hangnemb kérdezi meg a lányt* -Ismered Evandrust?

* Eva kivételesen nem olyan hivalkodó ruhában jelenik meg a Jeniliaban mint ahogy mostanság szokott. Igaz, most egy egészen más stílust képvisel. Farmernadrágban sportcipőben, fekete mélyen kivágott ujjatlan felsőben és bőrkabátban ami helyenként apró szegecsekkel van díszítve. Oldalán sötétszürke szövettáska, haját sötét színű sapka alá rejtette. Lassú léptekkel közelítette meg a pultot ahol egy könnyed koktélt rendelt. Nem állt szándékában különösebb ivásba kezdeni, csak különlegesebb italra vágyott mint a tea. Kinézett magának egy üres helyet, ami körül nem voltak hangoskodó szomszédok se, így békésen helyet tudott foglalni, táskáját az asztal mellé tette miután előhalászta belőle az egyik könyvét. Most egy szépirodalmi varázslóregényt olvasott, amiben szerelmi szálak is szövödtek, intrikák és egyebek. Minden, ami egy érzékeny lelkületű nő számára kellhet, annak ellenére, hogy fiúsabban öltözködött nőiesebben viselkedett.*

Vendég

-Én sem! Ebben biztos lehetsz! mondja a lánynak, majd szorosan átöleli,és egy pár másodpercig így maradnak, aztán Evandrus kifizeti mind a két számlát, és távoznak a tükrön át. A társalgóba még egy kicsit ücsörögnek, nagyon nehezen akarnak elválni az útjaik. Evandrus az erkélyre megy, elszív egy cigit, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve a lány után megy és az ölében viszi vissza a saját szobájába. Az ágyon fekve még beszélgetnek, majd végül egymás mellett alszanak el mindketten a reggelt várva.

*Lara óvatosan emeli fel pilláit, kemény, és igaz sazvak ezek.*
-Soha nem foglak magadra hagyni, most hogy megtaláltalak!
*Mondja neki teljes őszinteséggel. Mélyen a szemébe néz, Smaragd íriszéből köszönet tükröződik. Ekkor határozta el Lara, hogy akármi történjen is, soha se soha nem fogja magára hagyni a fiút. Benne nem fog csalódni úgy mint akárkiben ezen a földön.*
-Én itt leszek, amíg élek, lélegzem és a szívem dobog, és köszönöm hogy itt vagy! Manapság a barátok szúrják először házba az embert.... álmodni sem mertem volna ezt korábban.
*Vall színt, valószínűleg ezáltal gyermetegnek fog tűnni kedvese szemében, de nem akar hazudni semmiben, ahogy eddig sem tette.*
-Mit szólsz ha alszunk? kimerült vagyok, de szeretném ha holnap együtt lennénk kicsit! Hiányzol!
*Kerekedik fel a lány, s lassan elindulnak a kastélyba.*

Vendég

-Nézz rám! Ez elég jó tanács! El nem tudod képzelni, hogy hányszor kellett csalódnom az emberekben, a társadalomban, sőt magában az életben! Nem tudod, hogy hányszor kellett a nulláról kezdenem mindent, de valahogy mindig talpra álltam! Úgyhogy az egyetlen tanács amit adhatok, hogy soha ne add fel! Én, amíg csak tehetem, itt leszek és segíteni fogok! Többek között ezért is lettem ilyen, amilyen most vagy! Nem tudhatom, hogy kitől várjak segítő kezet, és kitől gyilkos átkot4 nem tudatom, hogy akit ma barátnak nevezek az holnap nm fogja e a vérem venni! Úgyhogy ne érdekeljen más véleménye, ne érdekeljen, hogy mit mondanak mások! Én így szeretlek, ahogy most vagy, és nem úgy, ahogy voltál ezelőtt 5 évvel, vagy leszel ez után 10-zel! Nem érdekel, hogy mennyi pénzed van neked, vagy bárkinek, és nem érdekel, hogy mit sutyorognak a hátad mögött4 A gerinctelen emberek úgyse merik a szemedbe mondani a problémájukat veled, és ez sajnos így van mindenhol! *Fejti ki a véleményét, és nm kér részletezést, pontosan tudja, és átérzi a dolgot, ő is átélte már ezt nem egyszer4 Csak Lara abban a szerencsés helyzetben van, hogy sose lesz egyedül, mint ahogy Evandrus volt évekig*

*Kavargó gondolatok ezrei cikáznak fejében, de minden lelassul egy pillanatra, ahogy szerelme odalép. Örömmel fogadja őt, erősen magához szorítja.*
-Szia, jó hogy látlak! Mindent elmondok, csak....
*Kezdi, tudja, hogy neki elmondhat mindent, ami csak bántja. Bár azt is tudja, hogy ha ettől a fiú bosszús lesz, az senkinek nem lesz túl jó. Így nemes egyszerűséggel kezd bele a feltételszabása után.*
-Előbb neked mi a bajod Egyetlenem?
*Kérdez vissza, de természetesen cserébe röviden elmondja azt, ami őt röviden és tömören zavarja.*
-Egyébként jó étvágyat!! Szóval a bajom.... a világ és a társadalom, borzasztó....hihetetlenül lehangoló ami zajlik.
*Feltételezi, a fiú pontosan fogja érteni, miről van szó. TErmészetesen ha kérdezi, pontosabban kifejti majd véleményét. *
-Te mit gondolsz erről?
*Kérdi keserűen, majd arcát a fiú mellkasába fúrja, mikor végez a vacsorájával. Lara nagoyn nehezen viseli ezt az egészet, és fogalma sincs, hová meneküljön a világ elől.*
-Van valami tanácsod vagy ötleted?

Vendég

*A tőle megszokott hidegséggel az arcán, talpig feketében lépdel Nellond utcáin. A szabályokat és a kijárási tilalmat figyelmen kívül hagyva, Nellondon át indult a teaház felé. Most valahogy nem érdekli, ha elkapják, nem érdekli ha kicsapják ezért, nem érdekli jóformán semmi a testvére és a jegyesén kívül. Bőrtalárját összehúzva védekezik a hűvös szembe szél ellen, úgy lépdel egyre gyorsabban a Teaház felé. Amikor belép, kér egy forró citromos teát 3 cukorral és egy sonkás melegszendvicset extra sajttal és sok mustárral, ahogy azt szereti. Miközben a rendelést várja, körbe néz a teremben, és a szokásos helyén meglátja barátnőjét egyedül, és egy kicsit feldúltan. Tudta, hogy valami gond van, napok óta furcsán viselkedik a lány, és elhatározza, hogy most kiszedi belőle a búskomorság okát. Szendvicsével és a teájával a kezében lépdel az asztal felé, majd amikor odaér, lepakol a kezéből az asztalra, majd megöleli a lányt és egy csókot nyom az ajkaira.* -Szia! Látom, valami nem oké, és ne is próbáld letagadni, mert az nem fog sikerülni! *intézi mondatait határozottan, ám egy kicsit sem sértően a lány felé, majd komor arccal várja a lány válaszát. Időközben neki lát a szendvicsnek is, és minden második falatot leöblít egy korty teával.*

*A kis vörös gondterhelten, de már valamivel könnyedebben lépi át a küszöböt. Mogorva hangulatának egyszerű okai voltak, amik ugyan nem múltak el, enyhülni kezdtek. Talán a társadalmi undor, amit érzett örökre megmarad. Természetesen barátait nem traktálja ilyenekkel, de az utóbbi napokban óvatosabbá vált. BAlső monológjai már kezdtek őrjítően hatni rá, ezért egyszerűbbnek találta zenébe, vagy társaságba menekülni. A legeldugottabb üres asztalnál foglalt helyet, ahol Evandrussal korábban ücsörögtek már. Egy egyszerű fekete teát rendelt, majd csak várt. Nézte az embereket, és figyelt, erősen. Érezte abban a pillanatban is azt, ami zavarta. A rosszindulatot, a kétszínűséget. Rühellte ezt az állapotot, és csak remélni tudta, hogy legalább az ő kapcsolataiba nem fúrja be magát az álnokság. A gondolatba beleremegett a keze, amivel az idő közben kihozott teát tartotta. Csak sóhajtott egyet, és tartott tőle, hogy nagyon naiv kislány még a nagybetűs élethez. Elhatározta, hogy tanácsot fog kérni Evandrustól..... Talán ő segít neki ebbe, hisz kiben bízzon, ha jegyesében nem??
Azzal kortyolgatni kezdte a forró teát, s egy napilapot vett maga elé. Azt, amiből Cat a minap felolvasta a cikket, hisz még az újságban is kátszínű hazugságok ütik fel a fejüket. Csak ideges lett, így kelletlenül eldobta azt.*

*Ezt új információként hallja, és megmosolyogtatja a hír. Jóllakottan áll fel, kerek lett így a mai napja, elbúcsúzik Evandrustól, az első sráctól, akivel megismerkedett ezen a helyen, majd visszatért a várakozószobába, és pillanatok alatt elnyomja az álom.*
THE END

Vendég

_Ez a hely azon ritka helyszínek egyke, ahol nem él kijárási tilalom! De akkor én is megyek! *mondja, majd megissza a maradék whiskyt, lerak gy marék aprót az asztala és a tükrön át távozik egyenesen a Kőszáli sasba*

- Na igen, nem szeretném úgy kezdeni az évemet itt, hogy minden tanár megutáljon. Az én hozzáállásom annyi, hogy inkább csöndben maradok és figyelek, minthogy okvetlenkedjek. Főleg, ha az óra még érdekel is, akkor inkább még a többieket intem csendre. *Na igen, az otthoni normális iskolákban ilyeneket biztos nem csinálna. Matematika, irodalom, kémia. Ezek nem neki valóak, már akkor tudta.* - Jó ez a hely, legközelebb meglátogatom a club részét is, azt hiszem. *Lelkendezik teli szájjal, bejön ugyanis neki a szendvics, amelyet egy-két perc alatt el is takarít az asztalról. Miután végez, leöblíti a maradék whiskyvel, és elfogja a telítettségérzet, a mai nap tökéletes befejezése ez, már csak vissza kell menni és aludnia.* - Hopsz. Nem szeretnék az első nap bajba kerülni, mert sokáig maradok kint, vagy ilyesmi, úgyhogy azt hiszem én is visszaszáguldok veled a kúriába.

Vendég

-Hát ő igen, jó arcok! Ha jól viselkedsz az órán és nem vagy velük bunkó, akkor jó fejek! *mondja el a véleményét, bár még ezen nem is gondolkozott annyira.* -hát igen! nem árt, ha nyitott az ember ismerkedés terén, meg úgy amúgy se! *mondja ki a gondolatait, majd megeszi az utolsó falat melegszendvicsét is, és lehúzza a pohár tartalmát. Túl jó néhány körön, kezdi érezni az alkohol hatását, amit nagyon nem szeret. Általában mértékkel iszik, és tudja, hol a határ. Kér még egy melegszendvicset, majd a falon lévő órára pillant, és ledöbben* -Már ilyen késő van? Ahhoz képest, hogy kajálni jöttem el, elszaladt az idő rendesen! *jegyzi meg jelzésül, hogy ő lassan távozik*

- Igen, azt a nevéből is kikövetkeztettem. Majd ha nagyon öl az unalom, ellátogatok oda. Fenékig! *kiáltja, és másodpercek múlva az üres pohár landol az asztalon. Rég volt már, hogy valamelyik barátjával elmentek volna kicsit dumálni, és közben lenyomtak egy-két pohárral. Általában vagy házibuliban való részegedés történik, vagy diszkóban iszogatás egy csajjal. Ismerkedni meg mégiscsak könnyebb egy kis alkohol mellett.* - Eddig egy nap, egy ismerős az átlagom, ha így haladok akkor jó arány lesz. Szerencsére nincsen gondom az ismerkedéssel, szégyenlős sem vagyok, az órák, meg a közös programok biztos rásegítenek kicsit. *Elismerő arckifejezést villant a srác felé.* - Túl két kapcsolaton, most meg már házasodik! Már most tetszik ez a hely. *Végigméri Evandrus szendvicsét és megjön az étvágya.* - Hogy a viharba ne? Annyi kikötéssel, hogy a mustár helyett ketchup legyen, kösz. Tanárok amúgy jó arcok? Mennyire öregek?

Vendég

-Hát a holtlelkek egy kicsit veszélyesebb ennél! az összes sötét üzletet ott tudok megkötni, és vagy jóba vagy az ott levőkkel, vagy könnyen lehet, hogy alul maradsz! Legyen ahogy akarod! Akkor a következő kör a tid! *mondja, majd lehúzza a whiskyt* - Igazság szerint különösebb problémám nincs a sulival, csak barátok nélkül halott az ember! És a választék is elég jó, ha érted mire gondolok! Én durván egy éve járok ide és túl vagyok már két kapcsolaton! *mondja büszkén, majd kezd éhes lenni, ezért kér egy melegszendvicset sok mustárral és extra sajttal, ahogy szokta* -Eszel te is egyet? *kérdezi a srácot, majd ha igennel felel, akkor kér még egyet*

- Akkor alig várom, hogy lássam, kit szemeltél ki magadnak! El tudom képzelni, elvégre ez lehet életed egyik legszebb napja! *Buzdítja lelkesen, nem is érti, mi ütött belé. Sosem szokott esküvőkről cseverészni, sem álmodozni róluk, pedig könnyen elképzelhető, hogy éveken belül ő is rátalál az igazira, és csakúgy, mint Evandrus, ő is az esküvőjén fog agyalni pár pohár whisky társaságában.* - A Holtlelkek ehhez hasonló hely? Kicsit komolyabb hangzása van. *Megérkezik a következő kör, amit ugyanolyan készségesen küld le, mint az előzőt. Megembereli magát, elvégre nehogy már ingyen megússza az egészet.* - Elég, a következő kört én állom! *Valószínűleg meg kell szoknia a cigarettát, ha a srác közelében van.* - És eddig milyen a suli? Jó lenne végre egy diák véleményét is hallani ez ügyben.

Vendég

-Fogsz még találkozni vele, azt garantálom! nem mondok nevet, szerintem még úgy sem ismered, egyébként ja, folyamatosan az esküvőn agyalok. Igen ez a hely ár csak ilyen! régebben sűrűn jártam ide, meg a Holtlelkekbe, de mostanában jó kisfiú lettem! Inkább Larával kóricálunk külföldön! *mondja, majd hirtelen azon kapja magát, hogy a lányra gondol. folyamatosan ő jár a fejébe. Ez egy különös érzés, nem tudja mire vélni. Alig váltak el néhány órája, de máris hiányzik neki a lány. amikor elfogy a whisky, rendel még egy kört, aztán rágyújt egy cigire

-Nem tudom mi lelt, amikor megjöttem olyan voltam, akár egy hulla, most meg nem tudtam visszaaludni. Talán egy ital segít ezen. *vállat ránt, majd helyet foglal Evandrus mellett és mosolyogva pillant a pohárban tartózkodó folyadékra, amely pillanatok belül lecsúszik a torkán.* - Proszit! *koccintja poharát a srácéhoz, aztán egy korttyal eltüntetni a whiskyt.* - Uram Atyám, hogy ez mennyire kellett, kösz! De mi a helyzet veled? Még mindig az esküvőn töröd a fejed? És ki a szerencsés ara?

Vendég

*Meggondolja magát, a várószobából egyenesen a Jeliniába megy, majd egy whisky társaságában leül az egyik asztalhoz. Csendben iszogat, amikor megérintik a vállát, s meglepődve látja, hogy újdonsült ismerőse is inkább az iszogatást választja az alvás helyett* -Üdv Néked! hát te mi járatban erre? Látom te sem tudsz aludni! *mondja ki észrevételét, majd kér a pultostól még egy whiskyt, és a srác elé rakja* -Egészségedre! *koccintanak, majd lehúzza a poharában lévő maradék whiskyt*

*Eszméletlen vizelési kényszerre ébred. Eszeveszett sebességgel ugrik le az ágyról, hogy egy illemhelyet keressen, és mikor végre megtalálja, hatalmas könnyedség lesz úrrá rajta. Dolga végeztével visszatér az ágyba, de csaknem sikerül újból álomba merülnie. Csak forgolódik, miközben az ablakon át az égen világító Hold kerül a látóterébe.* ~Biztos nincs még annyira későn.~ *Ha már aludnia nem sikerül, megkeresi a fürdőt, mosakszik, majd tiszta ruhába bújik. Olvasott a kúria közelében lévő városról, Nellondról. Itt az idő társaságot keresnie magának az estére. Csendben lépked az utcákon, ám a figyelme a szembeeső épületre szegeződik. Jenilia Teaház és Éjszakai Club. Pont ez az, ami neki kell. Belépve egyből a pultot, vagy bárt kezdi el keresni. Szüksége van valami italra, akár forró, akár szénsavas, ami ébren tartja. Egyből kiszúrja az ismerős alakot a helyiségben. Csendben megközelíti, majd vállára teszi a kezét és megszólítja.* - Evandrus? Heh, ez a találka gyorsabban összejött, mint gondoltuk volna!

*Lara meglepetten kémlelte a lány arcát. Mire visszatértek már mindenki tudná? TErmészetesen büszkeséggel töltötte el hogy olyan ember oldalán lehet, mint Evandrus.*
-Ó, köszönöm, de honnan tudod?
*Csúszott ki száján a kérdés végül. Aztán meglepetten hallgatta végig a felolvaasott újságrészletet.*
-Hmm, szerintem irigyek... Vitrol mindig is ilyen volt, tudhatnád.... Ha feltűnés kell nekik, akkor hajrá! Adj okot hogy beszéljenek rólad *kacsintott* Vagy tusz jobbat?
*Aztán kért magának egy csésze eperteát. *
-Az emberek rosszindulatúak, alapvető probléma a társadalommal, hogy alig lehet bízni valakiben, hidd el, én ezt már megtanultam...
*Mondta, mjad elgondolkodott kissé, túlságosan jellemezte ez a mai világot. *
-És hogy megy sorod mostanában??

//Fagy//

* Miközben olvasgatott megpillantotta egyik évfolyamtársát. *
- Szia Lara! Persze, ülj csak le. * Majd hirtelen eszébe jutott hogy hol is volt Lara. *
- Gratulálok! * Mondta hirtelen Larának, ugyanis hallotta hogy Evandrus eljegyezte őt. Furcsa hogy milyen hamar elterjedt a hír. *
- Á, csak olvasom a reggeli prófétát, és hát van benne szó rólam is. Ezt hallgasd. * Fogta az újságot és elkezdte felolvasni. *
- " Az ifjú trimágus bajnok Cat Morgan ismételten bebizonyította hogy nem tud uralkodni beteges feltűnési viszketegségén, ugyanis újból úgy döntött hogy címlap fotókon akar szerepelni. Azt egyenlőre nem tudjuk milyen kritikákat kap társadalmától közvetlen és egoista viselkedése miatt. Írta: Rita Vitrol. " * Kicsit levitte a hangját *
- Nem vagyok egoista! * Kiáltott az újságba hogy ne nagyon hallják. *

*Lara sétált be a Jeniliába, hamar kiszúrta szaktársát. Oda is lépegetett, de látta, hogy a lány meglehetősen ideges.*
-Szia Cat!
*Kémleli a lány arcát, talán történt valami baj, mióta nem volt itt.*
-Leülhetek?
*Kérdi a lányt, majd ha a válasz igen, helyet is foglal. *
-Tudod, nem voltam itt pár napig.... miért vagy így lesápadva? Mi történt? Baj van?
*Kezd aggódani.*

* Cat hót ideg. A napja nem indult valami jól. Ugyanis minden reggel elolvassa a reggeli prófétát és most egy igen érdekes cikket vélt felfedezni benne. Mélyen felháborítónak tartja. Odament sietve a pultoshoz kért egy teát majd leüt egy kisebb asztalhoz és elképedve, felháborodottan fürkészte tovább az újságot. Hogy mi áll benne azt még egyenlőre nem mondta el senkinek, de abban biztos hogy nem csak ő olvassa. *