Jenilia Teaház és Éjszakai Club (este 10 után és hétközben is)

First topic message reminder :

A nem túl nagy, de mégis figyelemfelkeltő épület a Fogadótól nem messze található, de mégis kellő távolságban, nem messze a központi tértől. Alapítója Jenilia, egy fiatal hölgyemény, mellesleg véla, aki igazából ritkán tartózkodik itt, többnyire a beosztottak végzik a munkát. De időnként benéz, hogyan mennek a dolgok erre felé, és szépségével, rátermettségével mindenkit lenyűgöz.
A bejárat a főutcáról nyílik. Ide egész nap bárki betérhet egy kellemes teára, viszont van egy különleges közlekedési mód is. A bejárati ajtó mellett van egy kisebb függönnyel elkerített fakk, ahol csupán egy méretes tükör van. Nos ez a tükör egy átjáró, melynek a másik fele a Nezabar Társalgójának Központi termébe nyílik, ahol szintén van egy ilyen tükör. Ezt csak az iskolai diákjai és tanárai használhatják, tehát mágia által védve van mindenki más számára, sima nellondiaknak nem nyílik meg az átjáró. A többieknek olyan, mintha folyékonnyá válna az üveg, belépve a túloldalon a társalgóban kötnek ki, és fordítva.

Az épület alapvetően két részből áll, felül egy kellemes hangulatú teaház található, kis asztalokkal, kényelmes puffokkal, nagy választékkal. Ízletes teák, kávék, cappuchinok, jegeskávék, mindenféle megtalálható itt, ami szem-szájnak ingere, és ami általában egy teaházban fellelhető. Kellemes, lágy zene szól, és szórakoztatja a betérőket, akár számot is lehet kérni a pultos lánytól. A falak többségében színesek, a dekráció Nellond nevezetességeiből áll, vannak itt régi híres polgárok képei, de vannak képek is a város régebbi időszakaiból, sőt még néhány fotó a kúriáról is fellelhető, de azért hangulatos keleties minták és szőnyegek is akadnak. Szerelmes pároknak, de akár baráti társaságoknak is kiváló hely ez.
Éjszaka viszont odalent is beindul az élet. A pince, azaz alagsor hangszigetelő bűbájjal van védve, tehát nem zavarja az esti teázókat sem az itteni zaj, és ütemes zene. A terem nagy, van egy bár is, ahol italokat szolgálnak fel, meg egy asztalos rész, ahol azért le is lehet ülni, no meg a táncparkett. Természetesen disco gömb is cikázik esténként. A zene hangos, de azért nem az a vészesen fülsértő fajta, lehet közben beszélgetni is, bár egy fokkal hangosabban, mint teljes csendben. Kb. havonta van itt egy-egy nagyobb koncert is híresebb, vagy kevésbé híres bandákkal, akik jó szórakozást nyújtanak. A disco általában este 8-kor nyit, előtte még csak a bár üzemel, zene nem nagyon van.
Egyébként a teaház és a club is hajnalig nyitva tart, amíg vannak vendégek.

írta Cirelin de Sovalon

Vendég

* A zöld szempár figyeli az ajtón érkezőket, most nincsen nagyon élet, ugyanis csak egy barna hajú lány tért be, aki egyből helyet is foglalt egy üres asztalnál. A whisky éppen fogyóban volt már, ezért miután felvette a lánynál a rendelést intett neki, hogy ne menjen el hozzon neki egy újabb frissítőt. A teaház club része nagyon nem vonzotta az fiatal tündét, fejét elfordította a táncoló halandóktól. Elővett zsebéből egy kis drága dobozkát, kinyitva azt kivett belőle egy szivart, és rágyújtott, élvezte ahogyan tüdejét átjárja a füst, lassan kifújta majd az utoljára érkező lányra pillantott. Az asztaluk nem lehetett olyan távol egymástól ezért nem kellett hangosan kérdezni tőle.* - Szivart? * Kezdi a társalgást, nem sétál oda még csak kérdi a másik asztalnál ülő leányt. Nem egy barlang pub ez a jenilia, a másik hely jobban ínyére volt, nem is tudta megfogalmazni hogy érzi magát a teaházban. A pincér közben kihozta neki az újabb Whiskyt, Belwar rögtön fizetett is, majd megint a lány felé fordult.
- Csatlakozhatok? * Kérdi a barna hajú leányzót, ha nem akkor tovább dohányozgat, ha igenleges a válasz akkor lassan feláll a székétől és odasétál hozzá, hogy helyet foglaljon az asztalánál.*

*Eljött végre a hétvége, és már teljesen elege is volt az iskolából, és annak környezetéből. Ki akart mozdulni valahova a kúria falain kívülre, ám sok választása nem volt Nellondon kívül. A városba csak ritkán szokott lemenni szórakozás céljából, hiszen általában csak akkor jön le ide, ha a kis társának ételre van szüksége. Most viszont csak lazítani akart, és szórakozni ezután a kemény hét után. Léptei a szórakozónegyed felé irányultak, azon belül is a Jenilia Teaházba, hiszen ez tényleg egy olyan hely volt, ahol ha kell nyugodtan teázgathat, vagy akár bulizhat is a club részében. Nem tartott sokáig míg leért az iskolából, hiszen Miranda sétatempója olyan, mintha valaki lassan futna. Ez a véreiben van, nem képes lassan mozogni. A sétálás sem az ő "stílusa", hiszen ha valakivel elkezd sétálni, és az a személy sokkal lasabban sétál, már nem is érdekli az egész. Egyszerűen nem képes lenyugodni, folyamatosan termelődik benne az energia, amit valahogyan le kell vezetni. Természetesen néha szokott pihenni is, de azt is csak ritkán. Lám-lám most pont egy ritka alkalom van, amikor Mirandából kifogyott az energia, és végre csak a pihenésre vágyik. Ahogyan belép a teaház ajtaján egyből kiszemel egy megfelelő helyet, ahol nyugodtan leülhet, és várja a felszolgálót, hogy felvegye a rendelést.*

Vendég

* A teaház ajtaja megnyílik, a szőke Belwar érkezett, halk léptekkel sétálgat, erdőszín szemeivel üres hely után kutat, de ilyenkor elég kevesen vannak, van miből válogatni, fekete kabátját ledobja az akasztóra utána egy olyan helyet keres magának ahonnan jó a rálátás az ajtóra, szereti látni ki érkezik/távozik ez valamilyen furcsa szokás, vagy inkább megfontolt, nehogy olyanokkal fusson össze akinek tartozik vagy éppenséggel észrevegye akivel még akadt egy kis elintéznivalója. Leül és int a pincérnek, aki ki is megy felvszi a rendelést és pár perc múlva már le is teszi az asztalára a whiskyt. Végignéz a teaház vendégein ~ Ez biztosan a nezabaros diákok közkedvelt helye lehet.~ Gondolta magában és kortyolt egyet a whiskyből, elég erős ital, de arca meg sem rezdült, úgy látszik nem először ivott már ilyet. *

*Annyit elkönyvelhet a lány, hogy legalább kiszabadult.Támadni már nem tudott és hát nem kicsit (nagyon) elhibázta ezt az egészet. Deyan nem támad többet, amit hálásan meg is köszönhetne neki, de nem tudja, mert a fiú azonnal búcsúzkodni kezd.* -Akkor szia! *Köszön el ő is. Rápillantva egy órára, észreveszi, hogy valóban jól elrepült az idő. Regina fölkapja a kabátját a székjéről (még szerencse, hogy nem lopták el) és sietős léptekkel indul el a hálója felé. Egy jó alapos alvás most jót fog tenni, hiszen holnap óra és azon nem akar ennyire lesülni.*

*Reginát sikeresen bebörtönzi a jégbörtönbe, amivel a jelek szerint fel is adja a leckét a lánynak. Egy katarzist végez el magán, ami legyengíti, és így az előző raktározása semmissé válik és nem is tud cselekedni a következő körben, tehát védtelen maradna. Úriember lévén viszont Deyan nem harcol védtelen lányokkal.* - Hát, ezt egy picit elszúrtad szerintem. Arra számítasz, hogy kiszabadulsz, és a második körben a döbbenetet használod... De nem baj, ez már így alakult. A házit minden esetre mindketten megcsináltuk, és már nagyon késő is van, úgyhogy szerintem én most megyek. Köszi szépen a házi készítést. Szióka. Jó éjt. *köszön el barátságosan a lánytól, majd elmegy a szobájába aludni.*

*Reginának alighogy sikerül a varázslat, ellenfele már kapcsol is. Egy jégbörtönbe zárja be, ahol nagyon hideg van és csak homályosan látni. A lány a jól ismert Lélekszimpátiától kér segítséget. Megszorítja a medált majd ezt mondja.* - Katamorveo! *A varázslat hatására egy vibráló fénygömb jön létre ami egyenesen a testébe száll. A lány érzi a testébe áradó energiát, ettől kellemes bizsergő érzést kezd érezni. A varázslat megnöveli a fizika erejét, amelynek hatására szét tudja törni a jeget. Maga a bűbáj azonban annyi energiát lop el tőle, hogy nem bír támadni.*
//Katarzis - Leírás: Saját magunkra alkalmazható varázslat, mely azt a tudásunkat képes többszörösére erősíteni, melyben már eleve jók vagyunk. A mágia lényegében feltérképezi azt, hogy mi az, amiben igazán nagy tehetséggel rendelkezünk és azt sokszorozza meg. Ha valaki kiváló harcos, akkor fizikai erejét növeli, ha remek druida, akkor druida varázslatait erősíti stb. A lelkünket erősíti fel, és ezzel egyetemben az adott dologgal kapcsolatos ismerteinket, tudásunkat. Ám mivel hatalmas energiák felszabadulásáról van szó, használatát célszerű végső megoldásként alkalmazni, mert erősen legyengít. //Szerepjátékosan egy támadást, védekezést, gyógyítás duplájára, akár triplájára erősít (pluszaival és mindennel együtt), viszont a következő körben nem fogunk tudni cselekedni, versenyen egyel kevesebbet.//

*Deynek sikerül a varázslata, Regina elég látványosan ledöbben, egy pillanatra abbahagyja a mozdulatát, amit éppen csinált, köszönhetően egyrészt a varázslatnak is illetve a támadás váratlanságának is. Reg azonban nem támad vissza, hanem okosan taktikázik, és rejtett tartalékol. Deynek tehát olyan varázslatot kell most választania, ami lehetőleg lecsíp egyet a támadási lehetőségeiből, mert így kicsikét hátrányban lenne. Erre egy kitűnő varázslat jut eszébe, a Jégbörtön. Első körben tehát majd ki kell szabadulnia belőle, és csak utána támadhatja Deyt. Egy kört rajzol Regina felé, majd kimondja a varázsigét:* -Carcer Glacis! *erre remélhetőleg sikeresen bezárul egy jégbörtönbe a leányzó, elérve ezzel célját a megtréfálásra.*

//EHM II., elsődleges
Jégbörtön
Varázsige: Carcer Glacis
Leírás: Egy újabb csapdavarázslat, ezúttal jégből. A börtön fala nem jégcsapokból áll, hanem tömör jégből, de áttetsző, tehát minimálisan át lehet látni rajta, de nem tökéletesen. Odabent rettentően hideg van, így a célszemély akár halálra is fagyhat, ha sokáig bent marad. Nagyon erős ütésekkel szét lehet törni fizikailag is, varázslattal pedig a hő hatásos ellene. Az elolvasztja, de csak akkor, ha a hőtermelő varázslatot erősebb mágus hozta létre, mint a jégbörtönt. A térmágia nem hat benne, teleportációval nem lehet kijutni.
Pálcamozdulat: Egy kis kört kell rajzolni a célszemély felé, majd azt egy háromszögbe zárni, és közben kimondani az igét.
Hatása: Azonnali-átmeneti. Kezdőknél körülbelül három-négy percig marad meg, ez aztán növelhető órákra, vagy akár napokra is, ami után élve már aligha kerül ki az áldozat az alacsony hőmérséklet miatt.//

*A csésze megjavul, így hát elindulnak a klubhelyiségbe. Regina kissé elgondolkozva lépked, ezért is lepi meg a fiú amikor támadni kezd. A varázslat bizonyára hatásos, mert Reg leblokkol. Nem csak a varázslat sikerült jól, de ez az egész kissé meglepte a leányzót. Mikor elmúlik a hatékonyság, a gyakornok a medáljához ér és erősen Rejtett tartalékok varázslatra gondol.* ~Vieo Reservins~ *Elvileg most mágikus erőt tartalékolt el. A kérdés csupán az, hogy sikeres volt. Vagy elrontotta, de azért azt külön remélte, hogy nem fogja eltüntetni magát. Mert már előfordult, hogy egy betűt fölcserélt és máris balul sűlt el a próbálkozása.*

//Leírás: Különleges varázslat, mely azoknak hasznos, akik nem mindig alkalmaznak varázslatot, azonban mégis csak szeretnék ezt a lehetőséget tartalékolni. Ezt a mágiát akkor alkalmazhatjuk, amikor nem varázsolunk semmit, hanem pl. csupán nyomozunk, gondolkodunk. A varázslat hatására képesek leszünk a mágikus erőt, amit most nem használtunk fel, elraktározni, így azt pluszban később felhasználni.
Fókuszhasználat: Elég bármilyen módon a medálhoz érni, miközben az igére gondolunk és koncentrálunk a tartalék elraktározásra.
Hatás: Azonnali és időleges. A tartalék azonnal felhalmozódik, de csupán egy napig használhatjuk fel. Kezdők egy mese alatt egyszer képesek ezt alkalmazni, két évfolyamonként +1 cselekvést raktározhatunk el, és mentalisták +1-et. //Játéktechnikailag tehát amikor nem varázsolsz, ezt használod, így egy köv. körben kétszer varázsolhatsz, mentalisták két külön körben is használhatják ezt a varit, így egy választott másik körben vagy háromszor varázsolhatnak, vagy két körben kétszer.//
Kikötés: Másodlagos lélekszimpátiával ez a varázslat NEM használható!//

*Miután megette a tortáját, és Regina igent mondott, feláll a székéről, és várja, hogy Reg is menjen utána. A lány azonban egy szerencsétlen mozdulattal sikeresen feldönti a teáscsészéjét, ami ugyan ripityára törik a földön, de nem volt benne semmi, így a tartalma nem áztatja el a földet. A pultos azonban így is csúnyán néz rájuk.* - Semmi gond. Egy pillanat. *előhúzza a pálcáját, és egy varázsigét mormol el.* - Reparo! *erre természetesen a csésze egyből megjavul, és egyből megnyugszik a pultos, miután feltette vissza az asztalra. Aztán Reginához fordul.* - Úgy gondoltam, hogy menjünk át a klubhelyiségbe, és ott gyakorolhatjuk. *mondja, és átvonul a Jenilia klubhelyiségébe, majd megvárja a lányt is.* - Okés, akkor kezdhetjük? *kérdi, majd a meglepetés kedvéért nem várja meg a választ, hanem megszorongatja a nyakában lógó asztrál-mentál mágiás medálját, és kimondja a varázsigét.* - Solumnis! *majd kiált egyet, és a lánynak elvileg sikerül megdöbbentő élményt szereznie...*

//Lélekszimpátia, másodlagos
Döbbenet:
Varázsige: Solumnis
Leírás: Az ellenfél összezavarására, leblokkolására kiváló varázslat, mellyel azt érhetjük el, hogy mindenképpen miénk legyen az kezdeményezés, akkor is, ha a másik meglepett minket, netán ő lenne egyébként a gyorsabb. A varázslatot bármikor alkalmazhatjuk egy mese során, ami utána megmarad még néhány körig. Ekkor már csak aktiválnunk kell egy éles kiáltással, amitől az ellenfél olyannyira ledöbben, hogy szinte megdermed néhány pillanatra.
Fókuszhasználat: Megszorítjuk az asztrál-mentál medált, miközben kimondjuk az igét. Az aktiváláshoz pedig egyszerűen kiáltunk egyet.
Hatás: Azonnali és időleges. Kezdők 1 körig tartalékolhatják a kiáltást, mentalisták, elsődleges lélekszimpátiával rendelkezők +1 kör. Másodlagos mágia esetén -1 kör!//

*Regina egy pillanatra elbambul, de Deyan a megszólalásával visszazökkenti a valóságba.* - Hát igen, öööö, végülis nem vagyunk szaktársak. *Reagál. A fiú kérdésére kis gondolkozás után válaszol.* ~Lélekszimpátia házi, házi, teljesen kiment a fejemből. Még jó, hogy volt aki figyelmeztetett.~ *Elmosolyodik.* - Hát végül is, miért ne. *Egyezik bele.* - Egy kis házi sosem árt. *Teszi hozzá. Aztán élesen a fiú szemébe néz.* - Nos házifeladatkészítőcsapattárs állok a rendelkezésedre. *Tápászkodik fel és várja, hogy a fiú is fölálljon az asztaltól. Egy óvatlan pillanatban sikerül feldönteni-e a csészéjét. De ő nagyon készen áll, egy kis házifeladat íráshoz.*

*A lány barátságosan fogadja, és bemutatkoznak egymásnak, majd helyet foglal a lánnyal szemben. Aztán a lány felhívja a figyelmét, hogy már elég rég ide jár, csak ő gondolta újnak.* - Köszi szépen. És... bocsi. Tényleg nem emlékeztem rád. De végül is nem vagyunk szaktársak... Egyébként pedig csak vacsorázni jöttem, meg ismerkedni... *magyarázza a lánynak, majd körülnéz. A jelek szerint egyedül vannak, a klubhelyiségből sem szűrődik zaj. Ez alkalmat ad egy dolognak, amit Deyan szeretne már rég óta... Egészen azóta, mióta megkapta az utolsó háziját Lélekszimpátiából.*-Tényleg, van kedved házizni? Az utolsó lélekszimpátia házit szeretném megcsinálni és épp a megfelelő emberkét keresem hozzá. Mit szólsz? Megcsináljuk a klubban? *kérdi a lánytól, és megeszi a tortaszeletét, majd várja, hogy mit mond a felkérésre Regina.*

*Egy kis idő múlva elégedetten veszi észre, hogy kihűlt a tea. De amikor bele akar inni, egy fiú lép oda hozzá és bemutatkozik. Regina gyorsan végigméri.* - Szia én Regina Ruosin vagyok. És természetesen leülhetsz. *Mondta a lány. Aztán belekortyol a teájába.* - Nem nem vagyok új. Majdnem két éve ide járok - nevette el magát.* - De megesik, hogy nem ismersz valakit. Én se láttalak még túlzottan órán. Mondjuk nem is azzal szoktam foglalkozni, hogy ki jön órára. *Cseverészik vidáman.* - És miért pont ide jöttél ma este, kedves diáktárs? *Kérdi, a "kedves diáktárs" mondatrészt erősen hangsúlyozva. Közben kiürül a teás pohár, de nem is baj az, egyelőre nem szándékozik még egy csészével inni.*

*Deyan is érkezik a Jeniliába, ezúttal jókedvűen. Végre valahára sikeresen megoldották a rejtélyt Candance-szel, az egyik munkatársával egy gyilkosság körül, úgyhogy most már végleg megnyugodhat. Időközben régi főnökét is sikerült elengednie, akit sajna megölt az egyik alakváltó. Most már azonban túl van a gyászon, hisz nem engedheti meg, hogy újra olyan depressziós legyen, mint Ann halála után volt. Most szokásához híven kedvenc fehér pulóverét viseli, hozzá egy kék farmert és egy fanyakláncot. Tanulás után úgy döntött, hogy lelátogat Nellondba a Jeniliába, hogy picit uzsonnázzon, illetve ismerkedjen a diákokkal. Leadja a rendelését a pultosnak, egy feket erdő torta szeletet kér, és helyet foglal az egyik asztalnál, ahol egyébként már egy újnak tűnő leányzó is van. Érdekes módon elég sok ismeretlennel találkozik mostanában. Ennek természetesen örül, ezek szerint egyre jobban terjed az iskola jó híre. Szerinte valóban ez az egyik, ha nem a legjobb varázsló suli, már régen megtalálta az iskolában a második otthonát. Az ismeretlen leányzóhoz megy, majd kedvesen megszólítja.* - Szervusz. Deyan Serenity vagyok. Leülhetek hozzád? Ugye új vagy? Nem vagy ismerős még csak órákról sem... *kérdi bizonytalanul, majd várja, hogy elküldi-e vagy sem.*

*Regina tér be a teaházba. Csak lejött egy kicsit, hogy "szórakozzon", beszélgessen. Hamar kikéri az italát, aztán lehuppan egy barátságos kétszemélyes asztalhoz. Csendesen várakozik. El el gondolkozik valamin de nem nagyon foglalkozik semmivel. Hamar kihozzák a teáját és ő hamar belekortyol. Természetesen a tea tűzforró, szóval inkább visszateszi, hadd hűljön még egy kicsit. Ennyit az előrevigyázatosságról. Unottan kap be egy szem teasüteményt és rágcsálni kezdi.* ~Csak hűljön már ki ez a tea.~ *Mormog magában és néha belekortyol, hátha már megfelelő hőmérsékletű.*

*Figyeli a többieket, s örül, hogy rendes társaságot fogott ki. Igazából ilyen emós, rózsaszín-kék-lila hajú embereket képzelt el, akik tele vannak pircingekkel meg orrkarikákkal és hasonlókkal. Itt azonban kedves, barátságos emberekkel találja magát szemben, aminek különösképpen örül.*-Szervus Lynn. Én pedig Xena, Xena Johnson.*Mutatkozik be a lánynak, majd biccent egyet üdvözlés éppen a tünde srácnak. Furcsa... Épp az embernek mutatkozik be és nem annak a tiszteletbeli faj egyik egyedének, akinek kéne.*-Ó elnézést a tiszteletlenségért, kicsit elkalandoztak a gondolataim.*Mondja egyszerűen, de mégis kedvesen, ahogyan szokta. Hiszen ez az egy, amit nagyon nem szeret, ő is elvárja, hogy mások tisztelettel forduljanak hozzá, mint papnőhöz, s így természetesen ő is hasonlóképpen viselkedik másokkal.*

*Lynn kedvesen fogadja, kihúz maga mellett egy széket, hogy leülhessen mellé.* - Szia, Lynn. Igen, én is ide járok már elég régen, nagyjából három éve, de természetesen ötödikes vagyok. Az első két évet máshol jártam. Egyébként igen, elég sok barátságos ember van errefelé. *válaszol Lynnek, aztán egy új lány csatlakozik hozzájuk.* -Szia, Elros Tiwele vagyok. Csatlakozz hozzánk bátran... *mondja, majd nekiáll picit falatozni. Aztán eszébe jutnak a vizsgák.* - Hogy álltok a vizsgákkal? Nem sokára természetmágia felelés az elméleti órán meg hasonlók várnak ránk... Ha gondoljátok, nyugodtan zaklathattok természetmágiából meg relikviamágiából, azok a kedvenc tárgyaim, szívesen segítek másoknak belőlük. *ajánlkozik kedvesen. A maga részéről elég sokat tanult már a vizsgákra, felőle már nyugodtan kérdezhetnek az idei évből... Kivéve természetesen Nekromágiából és társaiból. Azok sosem voltak a kedvencei és ugyebár tünde létére igen idegen is tőle...*

* Nem kellett sokáig várnia, hogy akadjon társasága, éppen kezdett volna enni, de megszólította egy kedves tünde fiú. Lynn elmosolyodott, és kihúzta a széket maga mellett. - Persze, örülök a társaságnak, amúgy is egyedül voltam és unatkoztam. * Mondta kedvesen és ő is bemutatkozott a tündének utána. * - Az én nevem Lynn Taylor, te is nezabaros diák vagy igaz? * Kérdi a fiútól, nem kellett sokat várni az ajtón belépett egy vörös hajú lány is aki szintén csatlakozott hozzájuk.*
- Nahát errefelé mindenki ilyen barátságos? * Kérdi nagy kék szemeivel, igazán örült, hogy nem maradt egyedül, valójában el is hagyta volna már a teaházat, és becsomagoltatta volna az ennivalót, hogy felvigye hálókörletébe mert unatkozott. Szőke hajtincseit a füle mögé sodorta és lábait keresztbe tette. Bemutatkozott a vörös lánynak is.* - Szia én Lynn vagyok Lynn taylor. * Mondta mosolyogva.*

*Xena épp Nellod utcáit róta. Közönséges, hálóingszerű fehér, hosszú ruhát viselt, hiszen ez az átlagos papnői öltözet. Mostanában viszont mivel nem igen volt más dolga, így a kicsit felturbózta viseletét: egy nagy, selyem szerű szalagot kötött végig a ruhán, amitől úgy nézett ki kicsit, mint egy harcos. Mondjuk valamilyen szinten az is volt, de inkább csak piszihonikusan. Hamarosan egy villogó, fényes feliratra lett figyelmes, ahonnan hangos zene szólt.*~Hát ilyesmivel foglalkoznak a korombeliek?~*Kérdezte saját magától.*~El vagyok keseredve!~*Hát igen, a tizenévesek sokszor buliznak, és ehhez a klubbok szoktak helyszínt adni. A Jenilia is ilyen.*-Na nézzük...*Motyogta magában, miután úgy döntött, hogy a egy esélyt a dolognak. Talán nem is annyira rossz... Ahogy bekukkantott, két embert látott magán kívül, akik valószínűleg a Nezabarban tanulnak. A pultosnál kért egy pohár tejet, amit az eladó nagyon furcsállt, hisz legtöbbször az emberek wiskyt, vagy jobb esetben egy fröcsöt kérnek. Ahogy aztán a lány körbenézett, megtalálta az ismerősöket, s közelebb lépdelt hozzájuk.*-Üdvözöllek titeket!*Mondta bölcsen és komolyan, de ugyanakkor szeretetteljesen.*

*Elros érkezik a Jenilia Teaházba. Ő is tanulgatott, hisz nem sokára kezdődnek a vizsgák, és nem szeretne elhasalni semelyiken sem. Aztán úgy gondolta, hogy ellátogat Nellondba, a Jenilia Teaházba, hogy picit uzsonnázhasson. Pár perces séta után meg is érkezik oda, és a pulthoz megy rendelni.* - Szép jó napot kívánok. Két túrós palacsintát kérnék, ha lehet. *adja le a rendelését, leszámolja az árát a pincér kezébe, természetesen borravalóval együtt, majd elvonul az egyik asztalhoz, ahol már egy leányzó üldögél, akit még nem ismer.* - Szia. Elros Tiwele vagyok. Csatlakozhatok hozzád? *kérdi, mert látja, hogy egyedül van, és ő is, talán együtt ellennének... Ha persze elküldi a búsba, akkor keres magának egy másik szabad asztalt.*

* Lynn vidáman tér be a Jenilia teaház ajtaján, hosszú szőke haját felfogta egy fehér virággal és fehér szoknyája csak úgy libben utána. Halk léptekkel sétál beljebb a teaházban, majd amikor talált egy üres asztalkát, ledobta becsesebbik felét és az étlapot nézegette. Intett a pincérnek, kért tőle egy limonádét és egy süteményt, majd várta, hogy kihozzák neki. Közben az embereket nézegette akik idejárnak, már volt itt többször is és nagyon tetszett neki a hely. Csak kicsit egyedül érezte magát. A pincér kihozta neki a limonádét és a süteményt. Még csak nézegette kék szemeivel, nem volt igazából éhes, csupán társaságra vágyott, az utóbbi időkben nem nagyon jött ki az iskola falain kívülre, sok dolga akadt és tanult. Nyugodtan ücsörgött tovább és nézegette a teaház vendégeit.*

* A hirtelen jött lendület a Jenilia előtt kifogyott, legalábbis Eva így vélte. Azt hitte élből a kereskedőnegyedbe fog indulni a férfi ahol aztán sorra veszik az árusokat vagy a feketepiacra, hogy valami igazán érdekes ajándékot tudjanak választani. Szóval mikor a férfi cigiszünetet tartott, Eva picit oldalra döntötte a fejét és kérdőn tekintett a másikra. Ám hangtalan kérdésére gyorsan megkapta a választ.*
-Értem. * Vett egy mély lélegzetet és felsorolta a lehetőségeket.* -Kereskedőnegyed vagy feketepiac. * Tárta fel a másik előtt a Nelldon adta esélyeiket, hiszen Evangeline csak vonattal és egyebekkel tudna elutazni, ami pedig időigényes lenne. Viszont azt különösnek találta, hogy az idősebb Njord miért csak mostanság vetődött erre. Fejében már több ajándékötlet is megszületett, amolyan tipikusan nőknek való dolgok. Igaz még az is kérdéses pontosan hogyan gondolta az ajándékozást. Csecsebecsét egyedül is tudna venni. Mikor meghallja a férfi ötletét felnéz rá hogy lássa nem csak viccelt a másik. Azonban Filicius komolyan gondolja, s bár Eva eleinte vonakodik és egy kisebb szóváltás után, mivel a fél véla nem enged a férfi kénytelen beletörődni, hogy ez a kiruccanás elmarad. Ezért aztán a Evangeline vezetésével elindulnak a kereskedőnegyedbe.

Vendég

*Amikor kilépnek az ajtón, el is felejti a benti incidenst, és rágyújt egy cigire, majd 3 mély slukk után a lányhoz fordul.* -Szóval akkor merre? Te vagy ismerős erre, én cak nem rég költöztem le ide! *mondja, majd körbenéz, hátha talál valami kis üzletet, ami megadhatja a kezdőlépést, azán támad egíy nagyszerű ötlete, és azzal vigyorog a lányra* -Irány Vegas! *a a lány veletart, akkor már hoppanál is, ellenkező esetben még egy kicsit győzködi a lányt, átha jobb belátásra bírj, ha pedig az utolsó kötél is szakad, akkor nellondban barangolnak egy kis ajándékot kersve.*

* Kicsit hevesnek ítéli meg a vele szemben ülő férfit, aki jó lehet idősebb nála mégis úgy véli picit meggondolatlan is. Mintha minden cselekedetét abban a másodpercben gondolna ki amelyikben végre is hajtja. Eva iszogatja az italát miközben a másikat hallgatja, így mire az a végére jut teljesen el is fogy. Nem rendel másikat, hiszen Filicius máris neki akar látni a vásárlásnak. A szóhasználatán és annak javításán eltűnődött. ~Most nőnek lát, de a korom miatt javította, vagy csak nyelvbotlás volt?~ Azonban gondolatmenetét nem sokáig tudta tovább szőni mert férfi felpattant és nem egy kecses mozdulat kíséretében, így a széke hátraborult. A teaház többi vendége persze bosszankodva tekintett feléjük, Evát persze teljesen hidegen hagyta, inkább eltette a holmiját és vállára vette a szövettáskát. Ezután Filicius nyomában elindult vásárlósdit játszani.*

Vendég

-Pont ezért kértem a segítségd! Ha csak Evandrusnak kellene, azt megoldanám, de ott van az ara is, és te mégis csak nó vagy! Lány! *egy másodperc szünet után kijavítja a mondatot.* -Szóval nem tudom, hogy mit vegyek nekik, amit mind a ketten ugyanolyan jól tudnak használi és legalább annyira örülnek is neki! A pénz nem lényeg, és az sem érdekel, hogy honnan szerezzük be, de akkor induljunk is! *mondja, majjd indulásra készen pattan fel a helyéről, akkora lendülettel, hogy a szék felborul, és az összem szem rászegeződik, nem túl kedves tekintettel. Rögtön reagál a helyzetre, és felálítja a széket egy pálcaintéssel, majd kérdez* - Mi van? ti még nem siettetek soha sehova? Gyertek ki, ha gondoljátok, ott leszek, csak nehogy ne kelljen már többet sietnetek.! *Azzal a lendülettel fintorog egyet, és egy fejrázás kíséretében indul a bejárat felé. ha a lány követi, akkor együt, ellenkező esetben egyedül indul vásárló körútra*

* Érdeklődve várta hogy vajon mi szándékból is jött ide hozzá, hiszen az elmúlt alkalommal nem kimondottan baráti viszonyt kezdeményeztek egymással. Ahogy leült a fárfi, Evának még úgy is kicsit feljebb kellett tartani a fejét, hogy jól lássa az arcát, mivel a sapkától nem látta volna. Mikor a férfi elmondja a véleményét a párbajokról a lány egyáltalán nem süti le a szemét vagy ilyesmi. Semmi jelét nem adja annak, hogy felzaklatná az, hogy kudarcait emlegetik.*
-A párbajok során mindig kell, hogy legyen vesztes félnek is, ami általában én voltam, igen. Ezen nincs mit szépíteni. * Vonta meg a vállát és most először nyúlt a poharáért. Igazán jól esett neki az ital,sőt egy apró sóhaj is elhagyta a száját miután az üveg eltávolodott ajkaitól. Szerencséjére nem akkor nyelte le mikor újdonsült Njord barátja érdekes ötletével állt elő, máskülönben talán félrenyelte volna. Így csak meglepetten tekintett a éjfekete hajú férfira. A félvéla nem tudja a másik mennyit is lát az arcából, de a szemöldöke rendesen felszalad ahogy szemeit tágra nyitotta a váratlan szavak hallatán.*
-Oh! * Jött az első kicsit zavart hang a leányzótól.* -Azért ez kicsit bonyolultabb, nem csak a testvérednek hanem az arának is veszed az ajándékot. Ráadásul, nem akarlak megsérteni, de mindketten "gyerekek" Segítek ha gondolod, bár nem tudom lehetek-e igazán a segítségedre. * Őszintén mondta, hiszen ezek a valós tények amiket figyelembe kell venni. *