Udvar

Alapító Hozzászólások száma : 187 Kaszt :

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Diák Hozzászólások száma : 1233 Kaszt :

*Nicol érkezik az udvarra. Ezúttal egyedül. Látja, hogy már egy jópáran itt vannak. Hát végülis most jó az idő. Mértne jönnének ki egy kicsit levegőzni. Lát pár ismerős arcot is, de egyenlőre csak leül a fűbe és kezeit hátra támasztva figyeli az eget.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 3:59 pm

*Ayla sétafikál ki kényelmesen az udvarra, most egy kicsit magányos volt a napokban, de neki nem volt baj sőt igazából most is magány után vágyakozik. Látja, hogy van jó pár ismerős az udvaron, de nincs kedve odamenni hozzájuk, így int nekik és egy sziasztokot formál ajkaival köszönésképpen majd kicsit távolabb eső padra leül ahol gondolataiba merülhet és élvezheti az időt.*

Vendég

*Hay érkezik ide, új pálcájával. Yenna a vállán ücsörög, és úgy ülnek le egy padra.* ~Kiváló terep ahhoz, hogy az új pálcámat izzítsam be.~ *mosolyodik el magában, és pálcát ragad.* Descriptio!* s azzal létrejön egy illúzió tükörkép. Remek lesz ez ha itt lesznek a kegyencek, nem tudják majd eldönteni melyik az igazi Hay. Ígyhát elszórakozik magával, olyan mintha önmaga mutogatna magának és fordítva. Közbeen megkerüli tükörképét ezzelegyidőben a tükörkép is megkerüli őt. Lévén már gyakorolta eleget ezt a bűbájt, remekül megy, képes koncentrálni. A tükörképére teszi a daimonját, amelynek mozdulatát a tükörkép is megteszi, de nem fog meg semmit. Ígyhát a kegyencek kellően össze lesznek zavarva, hála Haynek. Persze ezen ártatlan negyed-kobold leányzó még mit sem sejt arró lhogy itt ma talán vér fog folyni...*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:00 pm

*Kipirultan ront ki egy naxeldires lány az udvarra. Percek alatt ért le ide a kilátóból, nem is csoda, a zavar, az ismeretlen ismerôs érzések egyvelege igencsak nagy löketet tud adni a meneküléshez. Körbe se néz, kik tanyáznak idekint, megcéloz egy padot és levetôdik rá. Térdeit felhúzza, arcát tenyereibe temeti és mélyet sóhajt.* ~Állj le. Szánalmas vagy... Nem elég milyen kuplerájban vagy, még ezzel is bonyolítani akarsz az életeden?~ *Ha tehetné most felpofozná magát, de annyira azért nem ideges. Medörzsöli szemeit, majd a semmibe réved. Kicsit fázik, talán kezd hûvösödni... Mélykék tekintetével végigpásztázza az udvart. Visszagondolva a szerdára szinte a hideg kirázza, de most nem fél. Ismerôseinek int, annyi udvariasság szorult belé, majd tovább bámul magaelé.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:00 pm

*Tiara érkezik az udvarra.Arca kicsit sápadt és szomorú de ez most nem annyira érdekli.Fekete ruhát visel szokásosan lábán pedig a fekete bakancsa ékeskedik.Körbenén az ismerősöknek biccent és átvág a tömegen de nem nagyon van kedve beszélgetni ezért inkább a háttérbe vonul távol a többiektől.Innen figyeli őket és a többi érkezőt.*

Vendég

*Ariana érkezik az udvarra, ezúttal állatok nélkül. Piros pólót visel, amin egy fekete egér van, valamint farmer nadrágot és tornacipőt. A nyakában ott lóg az elengedhetetlen ankh kereszt, szőke haja lófarokba van kötve, és - természetesen - énekelgetve sétál az udvaron.* Élsz vagy halsz, a léted a tét, sodor a tenger árja, innen nincs menekvés, itt az Ördög az úr, s vár a zord halál... *szomorú dal, de Ariana imádja - ez a Kalóztanács összehívó dala A Karib-tenger kalózai harmadik részében. Látja az embereket, de nem törődik velük. Az ismerősöknek biccent - köszönni éneklés közben nem tud -, de egyedül sétálgat, és most nem is igazán vágyik beszélgetőpartnerre, jól elvan egyedül.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:01 pm

*Kia lép az udvarra. Szokásos fehér póló és halvány színű farmernadrág van rajta egy vékony bőröv kíséretében, melyen pálcája függ. Most szegény kis Shirot a szobájában hagyta nemhogy valami történjék a kis állattal.
Bár léptei könnyűek mégis belül érzi valami rossz fog történni...megint a kegyencek. Be bárcsak ne lenne igaza. No majd kiderül. Addig is odamegy az egyik fa alá, melynek törzséhez dőlve álldogál.*

Vendég

[i]*Akoni kisétált az udvarra, és a látvány megbabonázta.*~Mi történt itt?~*Gondolta, majd körülnézett az udvaron. Ugyan hallott híreket korábbi támadásokról, de ez minden képzeletét fölülmúlta. Bízik benne hogy most nem jön támadás, de azért attól függetlenül hogy még csak egy napja van az iskolában, már jópár igét megtanult. Látja hogy nem csak ő van az udvaron, de még senkit se ismer a jelenlévők közül, ezért inkább egyedül állt megaz udvar egyik végében*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A kegyencek már jó ideje közel táboroznak, és sejthető volt, hogy nem fogják annyiban hagyni a vereséget, és kell nekik az udvar, aztán majd a kúria...de csak szép sorban. Szinte megremeg a föld, a diákok érezhetik a talpuk alatt, mintha csak léptek lennének...Az ég nem sötétül el, nem tűnik igazán semmi sem furcsának, de a dobbanások nem túl megyőzőek, mintha csak a T-Rex jönne. Nem is telik bele sok idő, a fák közül, azaz inkább felett fejek jelennek meg, óriási fejek, hatalmasak. Körülbelül 5 óriás lépked az udvar felé, már messziről látni lehet őket, mellettük, mögöttük pedig a két őket kísérő kegyenc lépeket, illetve egyéb közlekedési eszközön érkezik. Ez lehet a sereg, vagy talán csak az első hullám?*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:02 pm

*Hosszú, fekete talár, szürke szemek, fekete haj. Az érkező Jack mellett lépdel ocelotja is, megszokottan könnyed léptekkel, bár hátán látható a forradás.* -Szóval agykontroll, mi? És az segítene? Inkább, minthogy bármelyik pillanatban berobbantsd a terepet. Szerintem az nem lenne akkora gond. *jegyzi meg gonoszkás, cinkos mosollyal a fiú, mire Odron csak morog valamit. A Naxeldires fiú egy pillanatra megtorpan.* -Nem értem.. két napja támadtak, és még mindig pezseg az élet? *fél szemöldökét kérdőn felvonja, majd pálcáját előhalássza a zsebéből, és lassan igyekszik a kisebb csoportosulásokat kikerülve haladni, frissítő sétáján. Odron szorosan mellette marad.* -Tudom, hogy a friss levegő segít, de azt hiszem, hogy a tömeg nem. nem választhatsz mindig. *Most Jacken az elégedetlen morgás sora, meg is teszi, de végül beletörődik, és sétálgat lassan, a maga tempojában. Azután a föld id öngeni kezd, és ő maga idegesen emgtorpanva néz felfelé, ahonnan mintha pár állatot látna felreppenni.* -Mia..? *de itt el is akad, és inkább hátrálni kezd pár lépést. nem tetszenek neki az előbukkanó fejek.*

Vendég

*Mikor a föld megremeg, abbahagyja az éneklést, és felkapja a fejét.* Mi a... *nyögi, majd elsápad, mikor meglátja az óriásokat. Körülnéz, és észreveszi Jacket, ahogy Odronnal sétál. Rögtön odarohan a fiúhoz.* Jack! Te... te is látod? *teszi fel remegve az igencsak hülye kérdést. Hogy a fenébe ne látna meg a fiú öt óriást?! Szinte ösztönösen közelebb lép Jackhez, és úgy nézi az óriásokat.* Milyen átkot tudsz óriások ellen? *kérdezi közönyösnek szánt, de remegő és félő hangon.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

//Lehetőség szerint a hsz-ek hosszát korlátozzuk max. 4-5 sorban, hogy ne essek szét. Köszönöm. ^^//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:06 pm

*Elég sokan gyülekeznek megint az udvaron, s a tömeg mostanában nem jelent semmi jót. Az ismerősöknek most csak biccent, de nem megy oda senkihez, nincs kedve beszélgetni. Ahogy ül a padon érzi, hogy meg-megremeg a föld* ~Na már kezdődik is~ *jegyzi meg magának, de még nem áll fel, majd ha már látni lehet az ellenséget. Az erdő felé pillant, ahonnan óriások és kegyencek közelednek az udvar felé. Egyenlőre feszülten vár, pálcája már kéznél, ha gyorsan kellene dönteni*

Sötétség kegyence Hozzászólások száma : 49

* SZép szőnyegemen, nem túl magasan, az óriások mögött érkezek. Pálcám köpenyem rejtekében, mely most is feket, mint az ég, s a lelkem. Áldozat után lesek, de legelőször is hatásos védőburkot vonok magam köré, hátha ezek a kis ficsúrok tűmadni szeretnének. Lassan kiszemelem ki lesz első áldozatom, de addigi is az óriások mögött lebegek*

Vendég

*Szemével végigméri a fiút ,majd válaszol neki.-Hát örülök ,hogy beszélgetünk. Eleget voltál egyedül? Szóval szeretsz egyedül lenni?*Néz a fiúra ,majd gondolkodik.-Hát én csak társaság ügybe jöttem ide. Meg hát megnézni az udvart a kegyencek támadása óta ,ugyanis nem voltam itt azóta. Nem is harcoltam itt. Pedig megvédtem volna magam.*Mosolyodik el a lány.-És te?*Néz a fiúra. Cézár mikor a fiú elkezdi simogatni ráugrik a fiúra és nyalogatni kezdi.-Hmm ,bejössz a kutyámnak.*Mondja Leila.-Na Cézár ,hagyd szegény Petert. Még nem is ismered ,mit hízelegsz neki?*Néz a kutyára. Mikor egy kis fejek jelennek meg a kegyencek mellett Leila egy kicsit hátrább lép.-Újabb támadás?*Mondja hangosan pedig magába szeretett volna gondolkodni.-Amugy örülök ,hogy megismerhetlek.*Mondja még úgy futolag.*

Vendég

*Több diák is érkezik. A kirontó Alexandrán kicsit csodálkozik, de arca kifejezéstelen marad, meg amúgysem lehet látni a csuklya miatt. Viszont a döngő léptek felkeltik az érdeklődését. NEm tudja, hogy merről jöhetnek, csak megeremeg a föld, mintha sok óriási valami közeledne. Aztán megpillant egy óriást a távolban. Először csak egyet, majd sorban a többi négyet is. Na ezen eléggé meglepődik, nem egyszerű legyőzni ezeket a lényeket vagy miket, diákoknak esélyük sincs. Estella mégis ráteszi kezét a pálcájára, de teljesen higgadt marad. Körülnéz, hogy esetleg hány diák lelné itt a halálát, valahogy nem tudja igazán megérinteni, hogy ők most mind meghalhatnak.*

Sötétség kegyence Hozzászólások száma : 145

*Darien érkezik meg a az óriások mögött lassan lépked tudja hogy most az iskola akkorát fog kapni amit megemlegetnek, társára néz, arca éppen olyan őrült mint maga a férfi*-Azt hiszem ma nagyon jó napra ébredtünk ezek a tetvek most végre megtudják mi a sötétség*mondja nevetve, közbe előhúzza kardját is másik kezébe pálca van, nem sokat teketóriázik kihasználja az alkalmat és láthatatlan lesz, nem akar hátbol támadni éppen csak annyi idő kell neki míg észrevétlen a diákok közé megy aztán lecsap ma nem akar játszadozni, közbe várja hogy az óriások megindítsák a támadást aztán ő is bele kezd, gyors léptekkel közelíti meg rejtve a diákokat*

Vendég

*Amint a füld megremegett tudta hogy baj van, de csak ez után vette észre az óriást. Ezután teljesen megrémült. Szinte minden kiszállta fejéből és nem tudott mással foglalkozni mint az óriás látványával, de elővette varázspálcáját, és nyugalmat erőltetett magára. Várta a folytatást.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:08 pm

*Ayla rengésekre lesz figyelmes , bár nem érti a dolgot, hiszen most elvileg az udvar a miénk és a kegyencek nem támadják meg.~ Vagy mégis? ~ *Gondolata bebizonyosodott akkor mikor bár nem éppen barátságos óriás lépked ki a látóhatárukba két utálatos kegyencecske kíséretében. Nyomban előveszi pálcáját, de továbbra is a padon ül, mert leblokkolt a látványtól és azon járt az esze vajon, hogyan bánnak el ennyi óriással mikor múltkor egy is éppen elég volt.*

Vendég

*Juliett kissé összébb húzza magát a dobbanások hallattán...fogja előrántja pálcáját és harcra készen állva előreszegezi.*
~Muszáj neked is pont ilyenkor lejönnöd az udvarra? Nah látod mibe keveredtél~ *csóválja meg rosszallóan fejét..s körebtekint mint valami ismerőst ketresve..bizonytalanul húzza el száját. Szívében elég sok érzés kevereg..hogy mindjárt rájuk támadnak azok a hülye nagy óriások és ők mint cssöpp gyerekek mit tudnak ellenük tenni. Ilyen gondolatok közepette fordul meg a fejében a Stupor mint kbáító átok de hamar elveti az ötletet.- ~Valami hasznosabb kellene Juliett...enm tudnád végre egyszer használni azt ami odabennt van?~ *tanakodik s közben észre sem veszi hogy egy pár kegyenc repül el feje felett.- ~Hát ez király egyre jobb..mit akarnak ezek? Megenni minket vacsorára? ~ *viccelődik magában s keserűen nyel egyet sajnos tényleg úgy tűnik..hogy megenni készülnek őket vacsorára. Mindenesetre ő csak áll és néz tétován a messzeségbe. Ha eljön az ideje ő is használni fogja pálcáját de most még nem..vár valamire..*

Vendég

*Hirtelen remegni kezd a föld. Nem, nem földrengés... ezek inkább erős, határozott, gigantikus léptek földbéli kivetülései. Itt az idő. Hayden szíve összeszorul, egészen odáig csak azon motyorog hogy csak bemeséli magának az egészet és hallucinál, de mikor közelgő óriásokat, szám szerint ötöt pillant meg és két kegyencet, elakad a szava... köpni nyelni nem tud, teljesen letaglózott... tükörképe is ugyanezt teszi, sőt egy ideig el is halványul, de aztán visszanyeri hús-vér alakját. Hay a képmásával együtt hátrál egy kicsit. Dühösen ránt pálcát ismét ahogy tükre is és kimondja az igézést.* Hives! * itt az ötből az egyik óriásra mutat, pontosabban annak arcára.* ~Sikerülj!~

Diák Hozzászólások száma : 1233 Kaszt :

*Nicol egy darabig az eget fürkészi és látja, hogy egy jópáran már érkeztek az udvarra. Majd egy félelmetes gondolat fut át az agyán.*
~A vízesésnél is így kezdődött.. De nem most nem, nem lesz semmi.. semmi..~
*Bizakodik magában. Majd úgydönt, hogy odamegy Kiához. Aki nemrég érkezett. Felkel a fűből és lassú lépésekkel sétálgat oda hozzá. Majd köszönti.*
-Szia! Hogyhogy itt az udvaron?
*Kérdezi Nicol. Egyszercsak hatalmas lépéseket hallanek mindenfelől. Nicol azonnal előkapja pálcáját és már nem is érdekli Kia válasza. Csak forog körbe és várja, hogy mi fog történni. Ami rögtön meg is történik. Óriások és két kegyenc. A kegyenceket gondolta is Nicol. De óriások? Az első stupor már el is hagyja Nicol száját az egyik óriásra célozva. De tudja, hogy ez nem lesz elég..*
-Stupor!

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:10 pm

*Zavaros gondolatmenetébô csak az alatta remegô talaj zökkenti ki. Összevonja szemöldökét, a többiek felé pislog, de mindenhol ugyanez a helyzet, s pillanatokon belül kiderül, hogy miért. A lány kicsit elsápad, ismét a legjobbkor szaladt ide ki...*
- Ezek, ezek.. Baziizé, óriások. *Motyogja magaelé, a kegyencek sem maradnak persze el. Felpattan a padról, pálcát ránt és próbál a többi diák felé vonulni, hisz egyedül nem ajánlatos szembenézni ezekkel a mosntrumokkal.* ~Mit lehet velük kezdeni? Egy stuportól max csak szellentenek egyett...~ *Nem fog pánikolni, riadozni, vonásai kisimultak, csak az elenségre, meg persze társaira mered.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 18, 2008 4:10 pm

*Mikor Ariana mellé érkezik, akkor megveti a lábát, és nyel egy nagyot.* -Még mindig látom. és, hát.. így konkrétan semmit. Szóval szerintem kezdetnek állhatnánk az útjukat is. *mondja, majd végiggondolja a dolgokat, koncentrál, ahogy Odron nemrégiben megmondta neki, aztán már lendíti is a pálcáját. Kissé talán túl hevesen is.* -Bombarda! *próbálkozik elsőként, aztán kissé felszisszen. Igen, eéggé gyors mozdulat volt tőle, de kezdetnek elég lehet.* -Bombarda! *újra próbálkozik, ez úttal óvatosabban. Célpontja az óriások előtt levő talaj.*

Vendég

*A nagy robajra megjelenik Stefan is, hisz látása elvesztésével nőtt a többi érzékelése, de nem kell jelentősebb érzékelés az óriások észrevételéhez. Először a hatalmas óriásokat pillantja meg, s rögtön előkapja pálcáját, majd jégmezőt varázsol az óriások elé, szép kis korcsolyapályát. Majd ezután észrevesz egy furcsa jelenséget. Hay-t akinek rózsaszín a manateste, és egy halványka rózsaszín manatesttel egymást utánozzák. Az élőlényeknek általában kék, zöld, sárga, vörös a manateste, és ilyet Stefan még életében nem látott. Aztán észrevesz egy erősen világító alakot, ő Manath. Bár mások számára láthatatlan, ő pontosan tudja, hol oson, így felé egy tűzgolyót küld*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar