Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 6:27 pm

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Diák Hozzászólások száma : 1292 Kaszt :

-Vagy Gavril-el vagy egyedül. Te?*Pillantott Mirandára. Mostmár vége van a napnak. Reméli ha megint bemegy, nem lesz fejfájása, de nagyon kétli. Jó volt a délután. És még egy új lányt is megismert, akivel alig tudott egy szót szólni. Mindegy. Majd következõkor biztos többet megtud róla.*-Most megyek. Szia.*Felállt, pálcájával maga elõtt világított, a pálca fénye belehasított a sötétségbe, és felemtna a hálójába.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 6:34 pm

-Szia ,Jóéjt !
*mondja hangosan és a világító pálcájával találja meg a helyes utat a Főhadiszállásig hogy ott megmelegedjen és pihenjen kicsit elindul a helyes úton és már a főhadin is van *

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 7:31 pm

*Bálint nagy nehezen vissza talált az udvarra a kúria elé, és itt jött rá arra is, hogy a cuccait is sikeresen itt felejtette korábban, de legaláb nem vitték el azokat.~Na de vajon hol van az a lány.. asszem valami Wanda, legalábbis Zoro róla beszélt, na kiv leszek az unokatesom barátnőjére..~gondolkodik magában, majd az időközben megtalált bőröndjérte ül rá, és várja annak a lánynak az érkezését.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 7:35 pm

*Az udvaron lévő fiú hamarosan énekelgetést hallhat, majd meg is láthatja a hanghoz tartozó lány alakját. A lány fekete haja most szokásosan ki van engedve, és ott van a fején a kalapja is, és Wanda tetőtől talpig rózsaszínbe van öltözve. Kezében pedig egy csomag gumicukor van, mint mindig, és most a két nyuszi is ott ugrál körülötte, na meg ott van a szőrmókja is. A lány amint meglátja a fiút azon nyomban rájön, hogy új és odaszökkenget hozzá.* - Szia. Wanda Dorcas Gloria vagyok.*köszön és mutatkozik be mosolyogva.* - Kérsz gumicukrot?*kérdezi egy mosollyal.* - És segíthetek valamiben? Látom új vagy.*kérdezi ugyanúg mosolyogva.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 7:44 pm

*Látja, hogy egy lány közeledik felé, majd a fiú elgondolkodik ~szerintem ő lesz az, bár akkor unokatesónak eléggé érdekes izlése van, mondjuk szép lány, de a stílusa nem jön be~gondolja végig magában, majd a lány bemutatkozik neki, és ekkor már biztos a dolgában*
Szia unokatesó barátnője, én Boldog Bálint vagyok*mondja nevetve, hiszen nem biztos benne, hogy a lány tud az érkezéséről, és hogy zoro mesélt-e róla, de az biztos, hogy msot nem fog leesni a lánynak a dolog, így már előre nevet, de azért közben elfogadja a gumicukrot, vagyis kivesz belőle pár szemet*köszi, és igen most érkeztem meg*mondja a lánynak.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 7:52 pm

*A lány csak mosolyog, majd eltátja a száját.* - Te Zoro unokatestvére vagy? Nem is mesélt rólad...*mondja kicsit kuncogva, de még mindig leesett állal.* - Nincs mit.*mondja mosolyogva, amikor a fiú megköszöni a gumicukrot.* - Na ha új vagy, akkor nekem az a dolgom, hogy beosszalak egy ideiglenes lakhelyre a várószobákba. Gyere felkísérlek.*mondja egy mosollyal a lány, aztán már nyúl is a fiú bőröndje után. A mániája, hogy mindig ő cipeli fel az újak bőröndjét.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 8:01 pm

*Látja, hogy mégis csak leesett a lánynak, hogy miről van szó*
Igen eltalltad, de ha még nem mesélt rólam, akkor majd még számolok vele, mert nekem mesélt rólad, sőt azt is megmondta, hogy valószínű, hogy te fogsz elém jöni, azt hittem mondta neked is, meg hogy ha van valami és őt nem találom, akkor keresselek téged*mondja a lánynak kicsit szórakozottan*
Köszi, hogy felkísérsz idekint ugyis kezd eléggé sötét lenni ahogy látom*mondja, nem mintha félne, de nem tudja, hogy itt ezért jár e valami szankció, de közben meglepetten látja, hogy a lány felkapja a ciccait, de nem is mond semmit, csak elindul utána.*

Vendég

*Kilépett az épületből s úgy döntött kicsit megsétáltatja magát a friss levegőn. El is kélt, hisz két napja az épület falai között próbált eligazodni, kiismerni a járásokat és persze nem utolsó sorban a tanulás is lekötötte. Lassú léptekkel indult meg a főbejárattól ellentétes irányba a kikövezett úton. Tekintetével körbejárta a még csendes udvart, de jól emlékszik arra hogy ez nincs mindig így. Hisz mikor megérkezett akkor is diákok halma volt látható itt ott, párban vagy többen csevegtek, sétáltak. Talán a kora reggeli időpontnak tudható be, hogy most csak jó maga van kint a szabadban, persze elég nagy az udvar s lehet másfelé, hova szemei nem érnek el, nem látnak be, tartózkodik egy két nebuló. Talán össze is akad valakivel talán nem.
Gondolatai a következő napi óráján keringenek, délután még át is kell néznie a holnapi anyagot.*

Vendég

*Nem Giannina az egyetlen korán kelő. Egy bizonyos bicegő másodéves is lassan kikerül az udvarra, szőrmókja kísérgeti, merthát nem tudja levakarni továbbra sem. Fekete nadrágot visel, és fehér inget, neki még a fehér ing is haladás a szokásos full fekete öltözékéhez képest. Eléggé kedvetlen arcot vág, a maga részéről nem szeret kint lenni, de muszáj kinyújtóztatnia a lábát, egyszer-kétszer. Vállig érő fekete haja meglibben utána, éles kontrasztot alkotva már-már kórosan fehér bőrével, de remekül passzolva fekete szemeihez. Tekintete megakad egy lányon. Nem nehéz kiszúrnia, tekintve, hogy ők az egyetlen emberi lények az udvaron... Dean hát nagy sóhajjal elindul a lány után, nem siet, elvégre bottal nehéz sietni ugyebár. Most szőrmókja is csak ásítozik, és morog, hogy mi a fenének kellett ilyen korán felkelni, de a fiú válaszra sem méltatja. Végre utóléri a lányt, és mellé csapódik, biccentve felé egyet.* - Szép jó reggelt. Úgy látom, nem én vagyok az egyetlen korán kelő. A nevem Dean Bloodwood. *Mutatkozik be, fekete szemeivel kíváncsian nézve a lányt, aki valószínűleg magasabb nála, hisz Dean nem az az égimeszelő a maga 155 centiméterjével...*

Vendég

*Lassan sétál a kacskaringós kikövezett úton, a nap reggeli sugarai még elég gyengék, így kissé fázósra fogta a dolgot, de bízott benne, hogy hamarosan felmelegszik az idő. Egy farmer volt rajta, fenekénél egy zseben pillangó volt hímzett formában látható, ez volt a kedvenc darabja. Felsőjét egy hosszúujjú szürke, éppen hogy derekáig érő felső tette ki. Néha néha ki is látszódott hasa, oldala avagy háta. Talán ezért fázik.
Hamarosan hangokat hallott a háta mögül. mire megfordult volna az a valaki már mellé is ért. Kedves, barátságos tekintettel mérte végig a fiút, kinek fekete hosszú haja élesen elütött hófehér arcától. Látszott bőrén hogy ritkán éri fény. Nem volt nehéz nem észrevenni hogy kicsivel alacsonyabb nála, hisz Nina sem érte el még a 165 cm-t sem. De furcsa volt hogy egy fiú alacsonyabb nála. De nem zavarta. A bemutatkozásra és a hozzú fűzöttek után elmosolyodik.*
- Nem, engem is hamar kivet az ágy. Eléggé rossz alvó vagyok.-*mondta mindenzt mosolyogva, persze ő már megbékélt vele. Kzét a fiú felé nyújtotta.*
- Giannina Leontina....-*persze közben megállt s kicsit feléje is fordult. Ekkor észrevette a botot mivel a fiú közlekedik, így biztosan nehezére esik a kézfogás. Vagy talán nem...*
- De legyek csak Nina. Jobban kedvelem.-*nem akart nagyon tolakodó lenni, de izgatta fantáziáját mi történt vele, hogy a bottal kell közlekednie. ~ biztosan egy baleset és rossz emlékekt idéznék fel vele ha rákérdeznék. De az is lehet hogy már megszokta a kérdéseket. ~ vitta meg magában,majd rákédezett.*
- Mi történt? Baleset?

Vendég

*Ami őt illeti, őt nem zavarja a hűvös idő. Gyakorlatilag neki mindegy, milyen az időjárás, fő, hogy életben van ugyebár... furcsa felfogás? Az. De talán az ilyen családokban, mint ahonnan Dean is származik, nem is olyan meglepő... nézzünk csak az unokatestvérére, ő is eléggé... egyik napról a másikra él, hogy úgy mondjam. A lány öltözékét azonban kicsit rosszallóan nézi végig, de egyelőre nem fűz hozzá kommentárt. Ahhoz meg hozzá van szokva, hogy szinte mindenki magasabb nála, de ez néha jól jön, ha például lebecsülik... ami az egyik legnagyobb hiba a fiúval szemben. A kézfogással pedig nincsen problémája, bal kézben fogja a botot, jobb kézzel nyugodtan tud kezet fogni, majd a bemutatkozásra biccent.* - Jómagam se vagyok az a túl jó alvó... nem hiszem, hogy valaha is meglett volna az a napi nyolc órai alvás... *Mondja halvány, talán kicsit számító mosollyal, bár nála ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy tervez valamit... szinte mindig így mosolyog. A kérdésre ismét elmosolyodik, ezúttal kissé kesernyésen, miközben megálltak egymással szemben.* - Baleset...? Nem, nem igazán. *Megrázza a fejét, és felnéz a lányra ismét.* - Találóbb kifejezés a "büntetés". Megszegtem apám szabályait. *Mondja egyszerűen, mintha csak azt mondaná, hogy este nem kapott vacsorát büntetésképp, majd nem bírja tovább, és kiböki.* - Te meg vesegyulladást fogsz kapni, ha továbbra is csupasz derékkal mászkálsz ilyen hűvös időben... és annak gyakori szövődménye a meddőség. *Teszi hozzá szemöldökráncolva.*

Vendég

* Szerencsére nem okozott gondot a kézfogás, csak talán akkor lett nehézkesebb volna ha a bal kezét nyújtja. De Nina jobb kezes volt, így nem volt gáz. A fiú arcán a mosoly nem csalt ki belőle semmilyen érzést, azon meg tudta állapítani, hogy ez nem egy szimpla mosoly. De ki így ki úgy.*
- Nálam talán az még belefér...de több nem. Nagyon ki kell merülnöm ha meg akarom aludni a 8 órát. de mostanság nem sikerül. Nem mintha bánnám.-*megvonta vállát, évek óta korán kel és későn fekszik, mintha semmiről sem akarna lemaradni. Persze erről szó sem volt.
Nem tudta leplezni döbbenetét mi a fiú szavai alkalmával került az arcára. Bár sok minden nem érdekli, azért az mégis szomorú, hogy a sajáát vérét az ember szinte megnyomorítja. Ez is bekövetkezhetett volna.*
- Ez elég szomorú...talán mégis csak jobb lett volna egy baleset következtében megkapni ezt a botot.-*bökött fejével a segítség felé. Nina biztosan nem tudná megbocsájtani rokonságának, ha ilyesmit vagy ehhez hasonló sérüléseket okoznának neki.*
- Kicsit erősnek vélem ezt a büntetés...-*nem akart belemászni a dologba,semmi köze nem volt hozzá. De akkor is...ez borzalmas.
Dean megjegyzésén végignéz magán s megvonja a vállát.*
- azt hittem kelemesebb idő van, de be kellett látnom hogy tévedtem. Ettől az egy alakalomtól talán nem lesz semmi bajom...ha mégis...így jártam.-*feleli, nem, nem kicsi rá a felső, hanem ilyen fazonú, de reggeli öltözködésénél kissé bamba volt még. Tisztában volt a veszélyekkel,de biztosan nem fog visszarohanni melegebben felöltözni. Feltűnt neki hogy a nemtetszése, de hát nem tudott vele mit kezdeni.*
- Nem nehezítette meg az életedet? Hisz azért sok mindentől elestél miatta...vagy nem?-*kanyarodott vissza a témához. Addig üti a vasat míg az meleg.*

Vendég

*Hál' istennek Dean is jobbkezes, így a bot sosem volt neki útban ebből a szempontból... ha balkezes lenne, vagy a jobb lába lenne használhatatlan, akkor ütközött volna nehézségekbe... de úgyis megoldotta volna, mert meg kellett volna oldania... nem lett volna választása. Az alvásra csak biccent, őneki az is nagy szó, ha megvan a napi hat óra. Ő meg, amióta az eszét tudja, mindig is keveset aludt, ilyen családi körülmények között... nos, fogalmazzunk úgy, hogy nem éppen idillikus környezet volt odahaza, ahol az ember békésen tud alukálni. A lány döbbenetét látva nem tudja elfojtani mosolyát.* ~Na, ez se feketemágus-családból jött... különben nem döbbenne le ennyire...~ *Fut végig az agyán, majd vállat von.* - Talán. De így van mire fognom, hogy tudom, miért történt. De nem bántam meg, amit csináltam. *Mondja közönyösen, majd megrázza a fejét.* - Erős? Ezek szerint még nem hallottál a családomról, kedves Nina. Talán még könnyen is megúsztam, csak a bal lábam nem fogom tudni soha sem használni. Rosszabbul is járhattam volna. *Az öltözködésre már nem is mond semmit, a lány élete, az ő döntése, aztán megint a testi hibájára terelődik a szó.* - Eleinte megnehezítette. Néha még most is, ha lépcsőznöm kell, elvégre rengeteg a lépcső odabent. *Int fejével a Kúria felé, mielőtt folytatná.* - Meg persze sosem leszek hosszútávfutó, vagy auror... de nem is akartam. De egy nekromantának nem kell sokat rohangálnia. *Mosolyodik el ismét, ezúttal kicsit sunyin.*

Vendég

*Honnan is tudhatta volna hogy miféle körülmények közül érkezett az iskolába a fiú, mikor még nincs negyed órája sem hogy összefutott vele. Ennek fényében akkor is rosszalóan gondol a fiú apjára, ahonnan ő jött nem volt szokás családtagokat megnyomorítani vagy mozgáskorlátozottá tenni. A hatóságok biztosan meg is torlták volna náluk az efféle cselekményeket.
Viszont a fiú véleménye egészen közönbös volt, talán már megbékélt a helyzetével, más választása úgysem lett volna. el sem tudta képzelni mit követhetett el a srác, hogy ez kijárt neki saját véleménye szerint is, de nem akarta feszegetni a témát, ha ő így gondolja akkor esélytelen más belátásra bírni, hogy ez így nem jó s nem is kell hogy jó legyen.*
- Nem, nem hallottam még családodról.-*rázta meg kicsit fejét.*
- De ha nem bánod nem is akarok hallani.-*elhúzta száját és sóhajtva az udvart kezdte kémlelni. Elég volt neki ennyit hallani a fiú megpróbáltatásairól, ám a megjegyzés célba talált. Huncutul megcsillant szeme.*
- Nem is...elég nagy ereje s tudása van ültében is.-*mosolyodik el, szóval a fiú nekromatának készül, igen a stílusa is megvan hozzá, legalább amit ennyi beszélgetésből le tudott szűrni.*
- És mit szoktál csinálni szabadidődben? Már ha van ilyen....nem akarsz leülni?-*kérdezi tapintatosan, bár őt nem zavarja hogy itt áldogálnak, akár tovább is sétálhatnának.*

Vendég

*Hatóságok? Jó vicc. Christian Bloodwooddal nincs olyan elmebeteg auror, aki ujjat húzna... persze szívesen lelpleznék már, rábizonyítani egy-két dolgot, de egyszerűen képtelenek rá... és ha valakinek mégis valamilyen bizonyíték kerülne a kezébe... nos, az nem sokáig élne, az is biztos. Deannek pedig valóban nem volt más választása, minthogy megbékéljen helyzetével. És hogy maga szerint is megérdemelte volna? Nos, ez nem igaz, de az apjával nem ellenkezhet, hisz akkor a másik lábára is sánta lenne, és mankóval mászkálhatna is az iskolában... a fiú csak szabadságra vágyott, önállóságra... életre. Két hónapig meg is adatott akkor neki, és ezért megfizette az árat. Bár, ahogy Jack is mondta, mindennek ára van...* - Nos, nem gond, ha nem akarsz hallani róluk... de ez nem jelenti azt, hogy nem is fogsz. Mert tudod, a családom eléggé... hirhedt, hogy úgy mondjam. *A nekromantás megjegyzésre csak elmosolyodik, de az ő szemei nem csillognak huncutul, ó nem, ő nem olyan.* - Szabadidőmben? Ülök és olvasok. *Mondja tömören.* - Ápolom családi kapcsolataimat, hál'istennek itt az iskolában összefutottam unokatestvéremmel... remélem még összefutok vele, valami azt súgja, hogy megértenénk egymást. Na és te, mivel töltöd fölösleges óráidat?

Vendég

*Mivel Dean figyelmen kívül hagyta a kérdését lassan tovább indult, szeretett volna minél többet látni az udvarból ha már rászánta magát hogy kimerészkedjen az épületből. az idő kezdett egyre melegedni de nem sokkal, de bíztató jelei már voltak. Remélte hogy követi a leendő nekromata, s ha igen válaszol neki.*
- Ha ki tudom kerülni az infókat akkor megteszem de ha nem akkor így jártam. Nem fog váratlanul érni, mivel vannak sejtéseim mik uralkodnak nálatok, s bár ahogy mondtad elég híres a családod, akkor biztosan hallok még egyet s mást.-*vonta meg vállát, nem érdekli ha már a fiút sem, akkor ő minek rágódjon rajta. Nem vitázik felelslegesen, nem volt szokása. A témát kerülve válaszol a kérdésre.*
- Otthon táncra jártam s ha végeztem az órákkal akkor otthon is folytattam. Persze nem ebben merülnek ki hobbyjaim, szeretek olvasni akár csak te, de görkorizni, moziba járni és egyéb hasonló programokkal is kitelítődtek szabadidejeim.-*elég nyitott volt dolgokra, így próba gyanánt is elég sok mindent csinált de voltak huzamosabb heti rendszerességgel véghezvitt programjai.*
- Lovagolni is szeretek...meg kirándulni. Na de nem fárasztalak le itt az összes foglalatoskodásommal. De itt bizonyára más lesz a helyzet. sok pótolni valóm van. Van mit tanulnom...-*sétál lassan tovább, úgy hogy a srácnak is kényelmes tempó legyen.*

Vendég

*Azért nem válaszolt a kérdésre, mert nem szeret üldögélni... számára mind az ülés, mind a felállás külön procedúra, szóval inkább áll, vagy járkál.* - Akkor sok sikert az infókerüléshez. Híres...? Amint mondtam, a hirhedt találóbb jelző kis családunkra nézve... *Majd az elfoglaltságokra bólogat. Nos, ez csupa-csupa olyan dolog, amit ő nem tud csinálni mostmár... tánc, görkori, lovaglás... oké, táncolni, és lovagolni tud, elvégre egyfajta nemes, de a lába miatt ezekre is képtelen már.* - Bizony, a tanulás itt a fő.. bár ahogy hallom kalandokban, és veszélyekben sincs itt hiány... *Kalandoznak el a gondolatai, majd megtorpan.* - De ha megbocsájtasz, szerintem én bemegyek. Nem nekem való ez a napsütéses idő... *Rázza a hideg, ahogy körbenéz, majd fejét meghajtva búcsúzik.* - Viszontlátásra, remélem, még összefutunk. *Ezzel hátat fordít, és szőrmókjával együtt mebegy a kúriába.*

Vendég

*Azért nem vette volna rossz néven ha legalább annyit kibökött volna, hogy akkor sétáljunk, de ebből nem csinált problémát mert elindult ő a fiú beleegyezése nélkül is. Sandán elpillantott a fiúról amikor kijavította neki egyre ment, nem foglalkozott ilyen kis semmiségekkel végtére is majdnem ugyan azt jelentette.*
- Én is hallottam már itt tartózkodásom alkalmával már ezt azt. Remélem engem sem kerülnek el.-*némi remény foszlány volt hallható hangjában, bizony nem volt ő minta gyerek, de nem is mutatja ki elsőre a foga fehérjét.
A fiúra pillantott. Bár nem hangzott el hogy melyik szakba tartozik, meg tudta állapítani ő maga is. Naxledires volt Dean ez lerítt róla már messziről is. De nem volt baja vele, nem lehet mindenki egyforma.*
- Rendben van. Biztosan találkozunk még...-*ha más nem órákon, mert azt már nem tudta hanyadikos. Pillantásával végigkíséte míg el nem tűnt a kúria ajtaja mögött, majd sóhajtva továbbsétált. Letért az útról s a fák között veszett el karcsú alakja...*

Vendég

*Az idő ismét szép. Már meg sem lepődök. Valahol tudat alatt azt vártam, hogy mikor romlik el az idő és mikor vehetem elő újra a vastag talárt. De nagyon úgy néz ki, hogy jövő télig már nem lesz szükség a béléses taláromra, így el is raktam a ládám aljába. Remélem nem miattam és ez a tettem miatt fog újra elromlani az idő. Csúnya lenne. Szóval mivel ilyen szép idő van, nameg szünet, így úgy gondoltam, hogy kijövök sétálni egy kicsit. Már két napja nem voltam friss levegőn és bizony megérzem a tüdőmben, hogy nem voltam friss levegőn. A kopár kőfalak bizony néha nagyon lelohasztják az ember kedvét. Így valóban sebes léptekkel indultam az Udvar felé. Ahogy a Tölgyfaajtót kitártam, sűrűn napsütés világította meg az Előcsarnokot. Nem volt nagyon meglepő, hiszen a hatalmas ablakokon eddig is befurakodtak a kopár kőfalak közé a napsugarak. De kint mégis jobb, így nem álltam meg az Előcsarnokban, hanem sebes léptekkel az Udvarra léptem. Az ajtó becsapódott mögöttem. EGy picit megrezzentem, hiszen elég nagyot csapódott az ajtó. Majd a madrácsicsergés elnyomta bennem a riadalmat. Elmosolyodtam, majd gondolkozni kezdtem, hogy vajon hova is menjek. Hiszen itt az Udvaron csak pár pad van. Nem mintha nem lenne elég, mert nincs itt senki. Kicsit szomorkás hangultom van, de bizony sokat javít rajta a napsütés és a madarak hangja. Lágy szél érinti meg arcomat és kócolja össze így is borzas, barna hajamat. Egy fehér póló van rajta, fekete csíkokkal, és egy fekete farmer. Még ha 40 fok lesz, akor sem fogok lemondani a fekete színről, hiszen a favorite színeim közé tartozik a bordóval és a barnával együtt. Bár az utóbbi két színből most nem sok található meg rajtam. De fekete szín szinte mindig van rajtam. Bár lehet, hogy nyárig még megváltoztatom ezt a kijelentésemet, hiszen igencsak melegem van már most is. De megvonom a vállam és az egyik hűvösebb pad felé igyekszem, ami egy hatalmas lombú tölgyfa alatt áll. Leülök a pad háttámlájára és nézelődök, hátha erre téved valaki.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 09, 2009 11:03 am

*Atum lép ki az udvarra. Ma teljesen feketébe öltözött. Odasétál az egyik nagyobb kőhöz, leül mellé, ledobja maga mellé a táskáját és nekitámasztja a hátát. Egyedül van de ez nem is zavarja annyira. Elővesz a táskából egy rajztáblát meg egy ceruzát és elkezd valamit rajzolni.*

Vendég

*Yora lép ki az udvarra fekete talárt visel amiből egy naplót vesz elő.A bőrkötésű naplóhoz elővesz egy tollat és íroogat bele.*~Mi az.Barna és utál harcolni.Deyan? Pontosan.~*Beszélget a szőrmókkal és közben nevet.*-El kellene menni majd a főhadiszállásra.-*Motyogja maga elé és elmélyülten olvassa a naplóját.Miközben olvas véletlenül neki megy Atumnak.*-Jaj bocsi.Nem vettelek észre.Ugye nem haragszol?Ilyen még soha nem fordult elő hogy olvasás közben neki megyek valaminek.-*Mondja és leül a fiú mellé.*-Mit rajzolsz?-*Kérdi a fiút és szőrmókját simogatja.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 09, 2009 11:24 am

*Lauren lépked az udvar felé. Fehér pólót és miniszoknyát húzott ma magára a leányzó. Kis szörnyikéjével együtt érkeznek. Pillog nagyokat és két személyt pillant meg. Közelebb megy hozzájuk és elmosolyodik.* -Szijasztok. *köszön és megpuszilja Atum arcát.* -Zavarok? *kérdi.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 09, 2009 11:29 am

-Szia. Semmi baj. Még én sem tudom hogy pontosan kit ábrázol.-Mutatja Yora felé a képet ami egy sötét hajú idősebb nőt ábrázol amint egy faház előtt áll.*-És te mi járatban itt?-*Kérdezi a lánytól de közben Lauren jön oda hozzájuk.*-Szia, nem zavarsz.-*Mondja a lánynak majd ad neki egy puszit.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 09, 2009 11:33 am

*Fleur lépked az udvaron. Egy fehér szoknyában,fekete-fehét pólóban van. Haja kiengedve és egy orchidea tűzve bele. Ma is egész exotikusan néz ki. Jól áll neki a hajában a virág. Kicsit sétálgat az udvar egyik felében. Mellette Szőrmókaja, aki immár a Victor nevet viseli. Elindul az udvar másik felébe. Megpillant két ismerős lányt és egy, még ismeretlen, fiút. Odasétál hozzuk és köszönti őket kellemes hangjával.* -Sziaszttok! *mondja csillingelve majd az ismeretlen fiú felé fordul.* -Fleur Isabelle Trender vagyok. Allidonos. És te? *kérdi és mosolyogva laül Lauren mellé.* -Hogy vagytok? Hogy telnek a napjaitok? *kérdi és figyeli a fiú tevékenységét aki rajzol.* -Mit rajzolsz? *érdeklődik majd kitaszítja a szeméből a fru-fruját.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar