Az eramir torony

Tárgy: Az eramir torony Szomb. Júl. 19, 2008 8:08 pm

First topic message reminder :

Az Eramir torony leírása

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Okt. 30, 2008 9:49 pm

-Rendben van, majd még beszélünk. Sziasztok, Jó éjt- *Köszön el, majd miután társa és a daimón elment, ismét gondolataiba mélyed. Szeme már csak rutinszerűen siklik végig az apróbb részleteken, a lány nem arra koncentrál. Gondolatai mint időben, mint térben teljesen máshol járnak. Emlékeibe mélyed, felidézi a régi időket.Ám már ő is fáradt, így úgy dönt, nyugovóra tér. A teleporthoz lép, amely a szobája nevének kimondásával odarepíti. elvégzi szokásos esti tehendőit, majd lefekszik aludni.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 11:35 am

*Bella és Leonidas érkezik meg a főhadiszállásra. Itt mindig nyugalom van, és most szüksége is van rá, kicsit ideges. Az előbb gyakorolt szaktársával, és barátnőjével, szóval egy kicsit már nyugodtabb, mint reggel, bár maga sem tudja, hogy mi miatt ideges. Talárja zsebében egy levél lapul, másikban pedig pálcája. Mikor felér a lépcsőn rögtön egy kényelmes fotelt keres, és abba huppan le. Leonidas pedig mellette telepedik le, s fejét a padlóra hajtva pihenget.*

Vendég

* Oliver is belép az Eramir tornyba. Rögtön megpillantja Bellát, és gyorsan elbújt egy lovagi páncél árnyékába. Most nem akart vele találkozni, főleg azok után, ami történt. Legszívesebben most azonnal lelépett volna. *
~ Nem lenne helyes...Igyan, úgy sincs semmi esélyed. Biztos csak kiröhögne...De meg kell próbálnom. ~
* Nagy levegőt vesz, és kilép a rejtekhelyéről. *
- Szia. Hogy vagy?

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 11:45 am

*Hát sajnos nem igazán jön össze, hogy elbújik, hiszen egy hópárduc hallásást nehéz kicselezni. De jó daimón módjára, nem figyelmezteti a lányt, ha már egyszer ő maga nem vette észre, annyira belefeledkezett gondolataiba. Mikor azonban ráköszönnek kicsit megijed, nem számított látogatókra. Tekintetét a belépő felé fordítja* - Szia *köszön vissza, miután kicsit megnyugodott. Bár nem látszott rajta az ijedtség, és ez jobb is így* - Köszönöm kérdésed jól, és te? *kérdez vissza, most legalább alkalmuk nyílik megbeszélni azt a dolgot, amit levélben már lefixáltak*

Vendég

* Bánatosan pillant a hópárducra. Rendesen talán megijedne tőle, d már hozzászokott, hogy a diákok nagymacskákkal sétálgatnak az iskolában. *
- Én... Nem vagyok olyan jól.
~Egyet ne tegyél, öreg! Ne mond meg, mit érzel iránta.Honnan tudsz te erről?Utat, utat! Itt jöna legokosabb eramiros. Elfeljtetted, hogy én te vagyok? Kérlek, csak most az egyszer hallgass rám!Nem. ~
* Egy kicsit gondolkozott azon, hogy mégis hogy kezdjen bele. Megkönnyebbülten jött rá, hogy a belső hangja elfogadta a döntését. Lehet, hogy halgatnia kellett volna rá, de nem ezt teszi... *
- Öhm... Gondolom érdekel, miről szeretnék beszélni veled...

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 11:59 am

*Érdeklődve hallgatja, miként érzi magát szaktársa* - Oh, történt valami baj? *érdeklődik, bár nem igazán tartozik rá, ha valami baj történt a fiúval, és az sem biztos, hogy elmondaná, de azért ezt illik megkérdezni, plusz a lányka kíváncsi természetű. Amíg csend uralkodik közöttük lepillant a hópárducra, valahogy olyan érzése van, hogy az állat tud valamit, amit a lány nem. Gyorsan elhessegeti ezeket a gondolatokat, és figyel a fiúra, ugyanis újra beszélni kezdett* - Hát, őszintén szólva igen. Nagyon titokzatos voltál *jegyzi meg halkan a lány, és inkább arra koncentrál, amit a fiú fog neki mondani*

Vendég

* Oliver először nem akarja elmondani. Hiszen lényegében ez is hozzátartozik ahhoz, miről beszélni akart. Először még nézi egy kicsit a padlót. *
- Titokzatos? Hát... Nem akartam konkrétan titokzatos lenni... Csak azért nem írtam le, mert bárki elolvashatja. De... Jobb ha most rögtön elmondom.
* Mielőtt újra kinyitotta volna a száját, összeszedte a gondolatait. *
- Tudod minden akkor kezdődött amikor megismerkedtünk a víz szigetén, azóta még a jó dolgoknak sem tudok örülni, sokáig tartott amíg rájöttem, és én nem tehetek róla, de őrülten beléd szerettem, és... és...
* Mély lélegzetet vett, mivel az egészet egy levegővel mondta el. Látszott rajta, hogy minél előbb túl akart lenni rajta. *
- ... és ne haragudj, hogy szerdán csak úgy leléptem a szigetről...

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 12:17 pm

*Csendben figyel a fiúra, tekintetében gyermeki kíváncsiság csillog.* - Igen, ebben igazad van *bólint egyet, ezzel le is tudva a levél titokzatosságának kérdését. Egy kicsit ficánkol a székben, majd a fiú újra belekezd a mondandójába. Szegény lány még egy árva szót sem tud kinyögni, annyira meglepte ez a dolog. Még pár percig csak néz a fiúra, hogy most mit is mondhatna neki, de hang nem jön ki a torkán. Leonidas is érdeklődve figyeli a fiút, kicsit balra döntve a fejét. Nagyon aranyosan fest így.* - Hát, ööö... nem is tudom mit mondhatnék erre *sóhajt egyet, és végre összeszedi a gondolatait* - Most ezzel nagyon megleptél, azt ugye tudod? *kérdezi, bár választ nem vár* - Nos, nekem sajnos, vagy nem sajnos, de már foglalt a szívem *nyögi ki végül, nem is olyan könnyű megmondani valakinek, aki nagyon szereti, hogy sajnos a szerelme viszonzatlan marad, mert már foglalt a lány* - De nem szeretném, ha a barátságunk tönkre menne. Persze azt is megértem, ha most majd kerülni szeretnél, de tudnod kell, hogy nagyon sajnálom a dolgot. Rendes srác vagy, és szeretek veled beszélgetni, de azt hiszem ennél több nem lehet közöttünk *mondja, bár azt nem érti, hogy miért is kér bocsánatot azért mert elment, de hát ha ezt szeretné* - Ugyan már, nem haragszom, de miért is tenném? *kérdez vissza érdeklődve. Most már neki sincs olyan túl jó hangulata*

Vendég

* Egy kicsit elvörösödik. Már megint a lábát bámulta, és próbált úgy tenni, mint ha valami nagyon érdekeset talált volna a cipőjén. *
~ Végülis... Egész jó fogadta... Ja. A többi hatvanhoz képest ja. Te is jól tudod, hogy nem volt többi hatvan. Csak vicceltemm, fiú. De én ugye megmondtam, hogy ne mondd el neki. Jobb is így... Attól függ kinek. Nekem. Ja persze. Tudod kinek meséld ezt be. ~
* Most Oliver nem tudott megszólalni. Óráknak tűnő perceken keresztül csak állt némán, majd felemelte a fejét. Az biztos, hogy egy ideig még szomorú lesz, és ideges, de ez kellett ahhoz, hogy le tudjon nyugodni. Csak hallgatta a lány szavait, és bámult maga elé. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 12:34 pm

*Ahogy elnézi a fiút csak még szomorúbb lesz. Ő nem akar senkinek sem bánatot okozni. Mivel a fiú nem szólal meg, ami érthető is, ezért ő próbálja megtörni a csendet, ami nem lesz olyan könnyű egy ilyen szituáció után. Nem jut eszébe semmi olyan téma, amivel kicsit jobbá tehetné a légkört, mert ez a csend, csak még nyomasztóbbá teszi a lány hangulatát* ~Még egy ember, aki miattam szomorú, csak gratulálni tudok magamnak~ *ilyen, és ehhez hasonló gondolatok keringenek most fejében, miközben a fiúra tekint. A tekintetét keresi, hogy megtudja, mégis mit érezhet. Talán haragszik a lányra, vagy saját magára, nem tudja.* - Nos *egész halkan, szinte suttogva ejti ki a szót, mert igazán nem tud mit mondani* - Azért ugye maradhatunk barátok? *kérdezi félve, mert már nem tudja mit gondoljon magáról, vagy a fiúról*

Vendég

* Még jó, hogy Bella nem tudja, milyen gondolatok járnak Oliver fejében, különben teljesen hülyének nézné őt. Mrt talán az is. Biztos. *
- Persze...
* Bár még mindig szomorú az arc, most végre elmosolyodik. Kezét zsebébe dugja, most kivételesen nem a pálcájáért nyúl. Csak egyszerűen nem tud mit csinálni magával. Egy ilyen helyzet után normális esetben elhúzná a csíkot, de most ehez se kedve, se ereje nincs. Csak szeretne így maradni még egy darabig... *

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 12:45 pm

*A fiú hangja, valahogy megnyugtatja, legalább szól még hozzá. Sőt az az egy szó is jobb kedvre deríti a lányt, de csak egy egész kicsit. A mosolyt megpróbálja viszonozni, bár nem épp sikerül a legjobban, azért egy halvány, mégis őszinte mosolyt kap a fiú, azután újra komor arcot ölt. Nem igazán tudja, hogy mit csináljon most, mert elmenni nem szeretne, viszont azt sem tudja, hogy mit mondhatna. Próbálja elterelni más vizekre a beszélgetést* - És hogy telt a mai napod? *érdeklődik, addig sem a most eltöltött percekről van szó, melyek még egy ideig biztos el fogják szomorítani a lányt*

Vendég

* Leül az egyik székre. *
- A mai? Egész jól... Találkoztam egy lánnyal... Valami Vontier, vagy mi volt a neve. Nem tudom, járt-e ezelőtt másik suliba, de ha igen, ott biztos tanítottak beképzeltséget. Azt hitte, személyzet vagyok. Na persze, 14 éveseket fognak felvenni dolgozni... Annyira öregnek tűnök? Na mindegy. A lényeg, ogy megparoncsalta, hogy süssek neki muffint. Persze nem mondtam el neki, hogy nem tudok muffint sütni. Raktam bele mindent... Rossz volt nézni a csajt. Utána elküldött a Lélekölő-hegységbe. És veled mi történt?
* Hátradőlt a székben, és a plafonról lelógó hatalmas csillárt nézte egy ideig. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 12:58 pm

*Hallgatja a fiút, és önkénytelenül is elmosolyodik az elmondott történéseken* - Hát azért megnézném egyszer, ahogy a konyhában sütögetsz *mondja halkan* - Hát igen, vannak ilyen emberek a suliban, de jobb tudomást sem venni róluk *mondja el saját véleményét, majd mikor az ő napjáról kérdezik kicsit elgondolkozik, hogy mit is csinált a mai nap folyamán* - Hát semmi érdekes, voltam gyakorolni Amaliaval, más nem is történt. Inkább csak sétálgattam a kúria falain belül *mondja el, majd csendben marad, mert egyenlőre kifogyott az ötletekből. Aztán végül mégiscsak kérdez valamit* - És hogy tetszett a program szerdán? *tudja, hogy nem volt ott végig, de azért kíváncsi a véleményére*

Vendég

- Hát... Igazad van. De azt hiszem hétfőn találkoztam a húgával. Érdekes, hogy teljesen normális volt. Várjunk csak! Te engem akarsz sütni látni? Megoldható... De ne kóstold meg, mert nem igazán megy!
* Most ő hallgatta a lány mondandóját. Ő is elmsolyodik. *
- Én is nemrég voltam gyakorolni... És az Eramiron is vannak olyanaok. Ott van például Nikorina. Legyőzhettem volna... De ismersz, tudod milyen udvarias vagyok. Így döntetlen lett.
* Tekintete egy pillanatra visszatér a csillárra. *
- Nagyon jó volt... A katona, akivel küzdöttem, levette a sisakját, elintézhettem volna... Már bánom, hogy annyira siettem órára.

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 1:10 pm

- Ki tudja, lehet, hogy még valami finomat is sikerülne összehoznod *mondja, bár ő maga sem egy nagy sütő mester, és az igazat megvallva nem is nagyon szeret sütni, inkább csak megenni az elkészült finomságokat.* - Igen, testvérek között is lehetnek nagy különbségek *sóhajt egyet* - Persze tudom *bólogat az udvariasság szónál* - Hát igen, bár azért kicsit meleg volt a helyzet, még akkor is, ha ott volt a tanárnő. De azért tetszett, hogy gyakorolhattunk egy kicsit *mondja mosolyogva* - Tényleg, ma mész órára? *érdeklődik, bár nem biztos, hogy az elsősöknek is lesz, azt tudja, hogy neki ma Bestiatan órája lesz*

Vendég

- Nekem finomat? Figyelj, ha te is ott lettél volna... Kolbászt és májkrémet tettem bele. Most már sajnálom a lányt.
* Még mindig nem tudja, mit csináljon. Inkább körülnéz a toronyban. Tegnap volt itt, de akkor nem nézett körül rendesen. *
- Hát igen... Én is izgultam egy kicsit... És örülök, mert egész jól sikerült a varázslatom. Meg a téd, és Amaliaé, és Timé, és Domajané.
* Még mindig nem lehet eldönteni, hogy most tulajdonképpen vidám, vagy szomorú. *
- Igen, elvileg megyek bűbájtanra. És utána írhatok egy rendkívül nehéz házit. Na mindegy. A kiállhatatlan természetemnek hála, lehet, hogy addigra megátkoznak.

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 1:24 pm

- Csak egy kis gyakorlásra van szükséged, és máris sikerülni fog *mondja, és bár már oldottabb a hangulata, azt nem tudja eldönteni, hogy a fiúé milyen.* - Igen, mindegyikünk ügyesen küzdött, akár élesben is mehetett volna a dolog, akkor is megálltuk volna a helyünket *vonja le következtetéseit a dologgal kapcsolatban. A következő kijelentésen azonban elmosolyodik* - Te kiállhatatlan? Nem hiszem *mondja mosolyogva* - És azért a házik nem olyan nehezek, csak kicsit gondolkozni kell rajtuk, ennyi az egész *gondolkozik el egy pillanatra, hogy mennyi házival van még lemaradva, de szerencsére már nem sokkal*

Vendég

- Na ja... Gyakorlás. Ez az, amihez nekem nincs türelmem.
* Oliveren most már látszik, hogy sokkal jobb kedve van. *
- Élesben? Hát... Lehet, hogy ahhoz egyel több évre lenne szükségem, de vállalnám.
~ Csak egy kicsit több türelem kéne hozzá~
- Végülis nem a bűbájtan házik a legnehezebbek. Azok csak a harmadikak. Az első hely az EVI-é, a második az SVH-é.
* Egy kicsit elgondolkozik, majd eszébe jut egy kérdés. *
- Honnan is származol?

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 1:39 pm

*Hallgatja a fiút* - Hát pedig türelem nélkül nehéz akármit is elérni *ezt inkább csak úgy magában jegyezte meg, de mint már számtalanszor, most is hangosan gondolkozik. Az EVI házik nehézségi szintjén elmosolyodik, ő maga nem gondolta őket nehéznek, amikor feladta, és az user kitette az oldalra^^ de hát mindenkinek más a nehéz, és a könnyű* - Igazán, és mi olyan nehéz az EVI-ben? *érdeklődik e kérdés felől, majd egy újabbal találja szembe magát* - Én Magyarországról származom, egy kis varázslók lakta faluból. És te? *válaszol, majd kérdez vissza, így máris két kérdést tett fel*

Vendég

- Igazad van... De kiskoromban hozzászoktam, hogy mindent megcsinálnak helyettem. Ne érts félre, ennek nem igazán örültem, de semmit sem tudtam tenni.
* Elgondolkozik egy kicsit ezen a házis dolgon. *
- Hát... Az első házit elkezdtem... És az első része még ment, de a fogalmazásokkal mindig bajban voltam.
* Próbál visszafolytani egy ásítást. Tegnap nem sokat aludt. Igazából nem csak tegnap. Már réóta nem aludt igazán. *
- Én Londonból jöttem. De... Te miért pont ide jöttél? Nagyon messze van... Bár ezt te is kérdezhetnéd tőlem, Anglia sokkal messzeb van. Ha érdekel, elmondom.

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 1:51 pm

*Most már Leonidas is figyel a beszélgetés részleteire, de meg nem szólalna* ~Milyen jó is neki~ *gondolkozik el egy pillanatra* - Értem, nekem a fogalmazó feladatok tetszenek a legjobban *mondja, és bár a gyakorlati feladatok sokkal érdekesebbek, ő maga nem szereti őket annyira* - Hát igazából nem tudom, hogy miért ebbe az iskolába jelentkeztem. Szerettem volna minél messzebb kerülni az otthonomtól. És persze, hogy érdekel *jegyzi meg mosolyogva*

Vendég

* Érdeklődve figyel Bellára. Pár perccel ezelőtt nem gondolta volna, hogy ilyen jól elbeszélgetnek. *
- Rendben. Bár nem biztos, hogy annyira tetszeni fog a történet. A szüleim... Nos feketemágusok. Hallottak a suliról és hát ideküldtek. A kis naívak... Azt hitték naxeldires leszek. Persze velük sincs semmi bajom... Csak hát ott is van néhány cseppet sem makulátlan előéletű egyén. De eramiros lettem, és örülök neki... Bár nem rég azt mondtam egy lánnyal, hogy ha választanom kellene melyik szakra kerülnék, és a jelenlegit nem választhatom, naxeldires lennék. De ne beszéljünk erről!

Tárgy: Re: Az eramir torony Pént. Okt. 31, 2008 2:06 pm

*Hát igen, olyan mintha az előbbi kis incidens meg sem történt volna. Kár, hogy ez nem így van, de legalább jól elbeszélgetnek még ezek után is. Hallgatja a fiút* - Azért legalább szerencsésnek mondhatod magad *csúszik ki a száján, pedig ezt aztán végképp nem akarta elmondani. De most már mindegy, visszacsinálni nem lehet* - Ezen már én is sokat gondolkoztam, és ha nem eramires lettem volna, akkor a naxeldirt választanám. De azért örülök, hogy végül erre a szakra kerültem *mondja mosolyogva*

Vendég

//fagy//

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem