Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Az avarból halk súrlódó zajok hallatszanak, bár be lehetne tudni a szélnek, de lassanként egy sötét alak körvonalai rajzolódnak ki. Ahogy közelebb ér, az alak még mindig sötét, hisz nem épp világos színekbe öltözött. Mondhatni terepszínű, de nem az a katonás terepszín jellemzi, inkább a szokásos tündés természet közeli színek. Egy vastag zöld köpeny, egy barna nadrág, és a lábán egy térdig érő könnyed, még is meleg bőr csizma. Kezei nadrágja zsebében vannak, hogy ne fázzanak. Felső testét egy vastag pulóver takarja, mely drapp színű. Sétálgat az udvaron, majd megáll valahol, s az eget kezdi el kémlelni. De nem lát mást, csak havat. Arcára csöpp mosoly kanyarodik. Majd körülnéz, nincs e valaki kint, akivel megoszthatná a havazás friss élményét*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 5:33 pm

*Esti sétál kinn az udvaron. Egy fekete farmert visel, magasszárú, és sarkú csizmával. Flül egy fehér póló van rajta egy barna meleg pulcsival, és egy térdig érő fekete kabáttal. Nyakában egy jó meleg sál, kezén pedig kesztyű. Csak a sapkáját hagyta benn.Mivel nem találta. A nagy kabát alatt ott van az övére erősítve egy kisebb méretű kard, tokkal együtt. Zsebében pedig ott a pálca. Így sétálgat a kis utakon, a padok melett, cseppet sem zavartatva magát hogy már milyen sötét van. Közben figyeli a hóval ellepett udvart, és az égből lehulló apró fehér pihéket. Ahogy sétálgat észrevesz kint egy fiút. Mivel úgysincs jobb dolga elindul feléje majd mikor hallótávolságon belülre keül ráköszön*-Szia! Estera Linnet, másodikos deridionos.*Mutatkozik be.*-Benned kit tisztelhetek?

Vendég

Gy sötét árny halad az udvaron.Fekete szövetkabát, fekete farmer, fekete magassarkú csizma.,copfba kötött haj.Bizony Alex az.Sokak álma és sokak rémálma..Daimónja a farkas i ott van mellette.Kardal az oldalán lépked, a hó ropog a talpa alatt...*
~Karácsony...Már megint..Ismét a rossz emlékek és a fájdalom ünnepe..~
*Már rég ezt jelenti a lány számára ez az ünnep.De érzi hogy ez más lesz.Nagyon más..Sokan talán ridegnek hihetik, pedig nem az..De szépségét senki nem kérdőjelezi meg.Sokan megrettennek és elmenekülnek ha pár dolgot megtudnak róla.De már megszokta..Talán néha élvezi is hogy páran szó szerint félnek tőle..Alig halhatóan közeledik..Csak a hó halk ropogása árulkodhat érkezéséről.Mikor már egy ideje sétál egy fiút pillant meg.Oda sétál hozzá..Miért ne?Most nincs kedve a magányhoz.*
-Beau soir.Alexis Utchiha.Ő pedig a daimónom Ezüstfog.Önben kit tisztelhetünk?
*Kérdi kicsit kimérten a lány.Nem tegezi le hisz látja hogy tünde.És mindenkinek megadja általában a tiszteletet.Bár nem mindenki méltó rá..Na velük nem is udvarias..Sőt tapintatlan és nyers..Várja hogy megtudja ki is ez a fiú, közben a sötét égboltra pillant.Majd Esterára akit csak most vett észre.*
-Üdv!
*Köszön neki is kissé kimérten.*

Vendég

*Hallja, ahogy a friss hó Estera léptei alatt ropog, így oda is fordítja fejét hamar, s várja a közeledőt, aki nem más, mint egy igen csinos lány.* Szia. Meaglin Calenor vagyok, szintén másodikos, szintén deridionos. Örvendek a szerencsének. Ugye milyen szép a hóesés? Ilyenkor mindent ellep a fehér hó. Bár nem sok, ám még is. Mintha egy kis tisztaság hullana alább, és eltakarna minden bűnt egy kicsit. Olyan felemelő érzés. Arról nem is beszélve, hogy eszembe jut, ha majd több hó esik, akkor egy hatalmas hócsatát lehet vívni. Hmm. Nem is rossz ötlet, ezt egyszer meg kellene ejteni. Nos mindegy. Hogy vagy Estera? *Eztán megérkezik Alexis is, szintén taposva a friss finom havat, majd franciául köszön* Szép estét önnek is kisasszony *Válaszol kedélyes mosollyal* Meaglin Calenor vagyok. Sziasztok. *Bólint a lánynak, és daimónjának is*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 5:58 pm

-Igen, valóban fantasztikus, és gyönyörű látvány mikor leesik a hó. Főleg az, mikor még nincs összejárva, és teljesen szűz.*Mondja, s még mindíg a havas látványban gyönyörködik.*-.Igen a hócsatánál nincs is jobb.*Mondja nevetve.*- Hát, essen csak le egy igazán nagy hó, és lehet is jönni ki egyet csatázni.*Mndja nevetve, majd észreveszi az érkező lányt.*-Sziasztok.*Köszönti őket mosolyogva.*-Mi járatban itt kint?

Vendég

-Elég hideg van.De szeretem a havat.Illik hozzám.
*Mondja könnyeden, és Estera felé fordul.*
-Hogy vagy?
*Nem nagyon tud mit mondani.Most top formában van, pedig nemrég még zombinak nézték barátai és meglepődtek hogy milyen szörnyen fest.De hát ez van.Most össze szedte magát, és nagyon jó formában van.Hát igen, máshogy nem mozdult volna ki a kastélyból.*
-Örvendek.
*Mondja a tünde fiúnak.Daimónja furcsálja a lány gyors rendbejövetelét, de persze tudja hogy gondolatai még mindig unokatesóján és a két jóslaton jár.*

//Bocs a lassúságért de elment a netem.//

Vendég

*A hócsata gondolata vidámságot lopott szívébe, amitől már is nem fázik annyira. De aztán végigtekint Alexisen, aki talpig feketébe öltözött. Ő úgy gondolja, hogy bár a fekete egy elég praktikus szín, még is, túlságosan gyászos. És bár divatos az emberek között a fekete, de még is, a lányon mintha gyász ülne. Így kikívánkozik a kérdés*
Alexis, ne haragudj, hogy megkérdem, ha esetleg kellemetlen a kérdés, akkor mintha fel se tettem volna. De van valami oka annak, hogy ilyen borúsan öltözöl?

Vendég

//Esterának egy kis dolga akadt közben//

Vendég

*A fiú kérdésére rá szegezi zöld szemeit.*
-Semmi gond.Hát tudod különösebb oka nincs, színes ruhákat szoktam hordani, csak ez jobban beleillik a környezetbe, hisz sötét van.És majd később találkoznom kell valakivel.Meg találkoztam a bátyámmal és elég hogy is mondjam érdekes dolgokat közölt velem.De tulajdon képen most először nincs okom arra hogy feketében legyek.És nem is szoktam sűrűn.Szeretem a színes ruhákat.És mikor jöttél az iskolába?Remélem nem baj ha tegezlek.
*Szimpatikusnak tűnik neki a fiú, ezért nem hűvös s nyers vele.Inkább mondható kedvesnek.De azért nem tudja meghazutolni azt hogy nemesi vér csörgedezik ereiben.De azért most tényleg kedveli a fiút, pedig alig váltott vele pár szót.De most gondolatai máshol járnak.A két jóslaton, és testvére szavain.És az sem bíztató jel hogy z egyik aurort megölték.És hogy a bátyja nem mondta el neki a részleteket.*

Vendég

*Bár a lány azt mondja, hogy nincs oka feketét hordani, Mea még is látja, hogy a lány szívén valami nehéz súly ül. De jobbnak látja nem hánytorgatni a dolgot. Inkább igyekszik valami vidámabb témára terelni a szót* Természetesen nem gond, ha tegezel, ez csak természetes, hiszen osztálytársak vagyunk, ha lehet így mondani. De mindenesetre évfolyam társak. És nem vagyok itt régebb óta mint te, hisz együtt kezdtünk. *Közben lehajol, hogy megtapintsa a havar a füvön, majd egy keveset a kezébe vesz, s szemügyre veszi, majd elmosolyodik, s Alexis felé dobja*

Vendég

*Hócsata?Elég gyerekes dolog de á fér a szórakozás szóval nevetve a fiú felé dob egy hógolyót.A felé jövő pedig telibe találja.De csak nevet.Miért ne tenné?*
-És hogy állsz a karácsonnyal?Én nem annyira szeretem de van egy olyan érzésem hogy ez nagyon más lesz mint a többi.
*Mondja egy mosoly kíséretében.*
-Hú..Szép esténk van.Annyira már nincs is hideg.És nagyon szép a hó lepte táj.Imádom a havat.Bár ezt már mondtam.
*Mosolyog majd daimónjára néz aki szemlátomást élvezi a havat.*
-Tudod fura hogy ilyen kedves vagy.Általában nem szokták szeretni az embereket a tündék.Legalább is nem sok olyat ismerek, talán egyet vagy kettőt.

Vendég

Nos nálunk elvileg nincs is olyan hogy karácsony, hisz mi halhatatlanok nem hiszünk a ti istenetekben, bár elfogadjuk a hitet. Szép dolog az. Mi is hiszünk, csak másban. De érdekes az is, ahogy ti ünnepeltek. Nekem tetszik, főleg a szeretet része, és a hangulat. Kellemes. De az ajándékok annyira nem nyűgöznek le. Fura módja a szeretet kifejezésének, hog tárgyakat ajándékoztok egymásnak. *Közben érkezik Alexis hógolyója is, de Meaglin alkarjával védi, így csak dara érkezik az arcáva* Szép dobás. *Majd újabb golyót gyúr, persze megint csak egy kicsit, és a lány fenekét célozza, miután mellé futott* Nos tudod, valóban a tündék nagy része nem kedveli az embereket az életvitelük miatt. Rövid az életük, és ezért inkább kiélvezik hamar, és nem törődnek annyira az eszmei értékekkel. De én pont azt tisztelem bennetek, hogy mennyire élvezni tudjátok néha ezt a rövid életet is. Ezért nem vagyok rideg. A kettő közti megoldás tetszik a legjobban. Élni, vigadni, tanulni

Vendég

*Kitér a hógolyó elől és megáll.*
-Igen, ebben igazad van.De élveznünk kell az életet.Tudod én szeretek ember lenni.Hisz halandó vagyok.És az hogy bármely perc lehet az utolsó. Mindent megszépít a biztos halál.Tudom ez így morbid de ez az igazság.Nem kűzdenék ha halhatatlan lennék.És lehet hogy elég hát nem egy csúcs faj az ember de annál bonyolultabb.Mondjuk én úgy vagyok vele, hogy mindegy hogy milyen "lény" valaki hanem az számít hogy milyen belül, szóval most ne haragudj meg de tündeként, emberként, koboldként és bármiként lehet valaki sivár.
*Ez most fura, volt mármint nem jellemző az ilyen szöveg a lányra.Majd megérkezik hóbaglya Claude egy levelet szorongatva.*
*A levélben a következő található.:

A Te álmod

Soha ne add fel az álmaidat
Soha ne add fel álmaidat
Tűnjön bármilyen végtelennek az út!
Nem adhatod fel vágyaidat,
ha szíved valóban valahova húz.
Küzdj ha kell, izzadj, tanulj rendületlen.
Saját magad legyen a példaképed, az egyetlen.

Ne törődj azzal mit mondanak mások.
Ne foglalkozz az irigyekkel,
Csak menj, ha hívnak az álmok.
Ne nézz hátra, ha kinevetnek,
Vagy, ha ujjal mutogatnak rád.
Tégy úgy, mintha erős lennél és semmi sem fáj.

Legyél költő, színész, énekes...
Mit álmodban újra és újra látsz.
Legyél különleges és érdekes,
S vívd meg odáig a sok csatát!
Ne bánd, ha rámegy a fél életed,
Csak menj, merre a sors elvezet.

De tudd: erősnek kell lenned
És hinned kell önmagadban!
Bíznod kell és egy percig se csüggedj,
Ha elbotlasz néhány akadályban.
Soha ne add fel, menj az álmaid útján!
Menj, ne késlekedj, a vágyaid várnak már!

Oui:Soha ne felejts el.

Mivel a levél fekete borítékban érkezett rögtön tudta ki is írta.Igen.Claude gyakrabban találhatná meg őt.A lány elolvassa a levelet.De arca rezzenéstelen marad.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 7:58 pm

*Figyeli két szaktársát, amint azok hócsatázni kezdenek, és kivételesen Esti most nem száll be. Maga se tudja miért, de inkább egy lépést hátralép, és mosollyal az arcán figyeli ahogy dobálják a hógolyókat. A témájukhoz nem igazán szól hozzá, hisz nem nagyon tudna mit mondani. Inkább megvárja míg olyan téma kerül tálcára amihez ő is szívesen hozzászól.*

Vendég

Valóban, sivár lehet bármilyen lény. Mint ahogy egy tündének sem kell mindig embergyűlölőnek lennie. Ezek előítéletek, bár nem mondom, hogy nincs alapjuk. De az élőlények felesleges beskatulyázása csupán. Ezért is nem szeretem. Inkább megismerem az illetőt. *És már készíti a következő hógolyót, de ekkor látja, hogy érkezik egy bagoly, és egy fekete levél.*~ Elég érdekes. Már megint ez a fekete szín~*Hagyja olvasni Alexist, így van ideje Esterára. Ránéz a másik lányra, és huncut mosoly terül el arcán. Egy kisebb hógolyó nem árthat a csendestársnak. Hamar meg is célozza vele Esterát, majd lő. Aztán hogy Alexis végzett, újra hozzáfordul* Netán valami rossz hír? Vagy miért már megint ez a fekete szín. A tünde azt hinné, hogy gyászhír érkezett

Vendég

-Igen, ezért akarom én is inkább megismerni az illetőt.
*Mikor végzett megszólal.*
-Á..Csak egy vers.Azért fekete mert így tudom hogy kitől kaptam..És hát az illető egy vámpír, a neve Deric.Ezért fekete.
*Majd mosolyogva még egy hógolyót indít el a fiú felé.Boldog hisz Deric különleges helyet foglal el a szívében.*
-Oké...Tudom vámpír..De higgyétek el nem mind rossz.Amúgy te mit gondolsz erről a faji kérdésről?Mert szerintem tényleg feleslegesek az előítéletek.
*Mondja mosolyogva majd két diáktársát nézi.Zöld szemei a lelkük mélyéig hatolnak.Hát igen, meg van a képessége a lánynak hogy könnyedén belelát másokba, de nem szó szerint csak majdnem.*

Vendég

*Deyan érkezik az udvarra. Most újra eszébe jutott a csütörtöki kalandja Aravisszal, és kicsit álmodozó tekintettel sétál az udvaron. Egyszercsak meglátja Alexist, amint épp egy ismeretlen fiúval és azzal a lánnyal beszél, akivel egyszer egy rövid időre a teázóban találkozott. Köszön, majd bemutatkozik a fiúnak, majd a biztonság kedvéért a lánynak is.*
-Sziasztok! Deyan Dragomir vagyok, elsős deridionos. *mondja, aztán leül a csapat közelében egy padra, és ott hallgatja, miről folyik a szó, hátha ő is be tudna kapcsolódni.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 8:25 pm

*Nem is számít rá hogy nemsokára ő is kap egy hógolyót. Teljesen meglepi, és amikor nagyot csattan a vállán a hógolyó, nevetve néz a fiúra.* -Meg mertél dobni?*Kérdi nevetve, mintha valami dáma lenne. Lehajol, és összeszed egy kis havat, majd összegyúrja. Gyermekes mosoly jelenik meg az arcán, mint a kisgyerekeknek karácsony idején. Becélozza a fiút, majd eldobja. Nem erősen, és a hógolyó sincs erősen összegyőrva, csak épp annyira hogy épp kibírja míg a levegőben száll, mert annál szebben lepi majd el a fiút. Reméli hogy célt talál. Aztán újra figyeli a társalgást.*~Vámpírok?~*Gondolja, de nem szól semmit. Érti ő is hogy nem mind gonoszak. Ő is ismert egyet, de már régóta nem is hallott felőle. Aztán újabb fiú érkezik.*-Szija Deyan.*Köszön rá, mikor rájön hogy már futólag találkozott a fiúval.*

Vendég

*Hát a két lány két oldalról is támadja. De Meaglin gyorsan háttal fordul a lányok golyóinak, s hátán szépen szétrobbannak a hógolyók, fehérre festve köpenyét. Eztán kiegyenesedik, s leporolja ruháját* Na szép, orvul ketten támadtok egyszerre? *A vámpír szó hallatán egy kicsit meghökken* Nos még nagyon nem találkoztam vámpírokkal. Inkább csak hallottam felőlük. De ha jók az értesüléseim, eredendően gonoszak, vagy is létük a gonosznak köszönhető. De ettől függetlenül lehet hogy vannak köztük is jók, amolyan csodabogarak, de az is lehet, hogy rosszul értesült vagyok. *Ekkor megérkezik Deyan is, s Meaglin vidáman int felé* Üdvözöllek, én Meaglin Calenor vagyok, másodikos Deridionos. Örülö hogy idekeveredtél, talán segíthetnél megleckéztetni a lányokat, így már legalább nem vagyok egyedül. *S már rohan is Deyan mögé, hogy a pad mögött fedezéket találjan, s onnan dob a lányokra néhány hófehér golyót*

Vendég

-Szia Dey!
*Köszön mosolyogva majd Meaglinhez fordul.*
-Hát jól tudod.De neki meg van az oka hogy miért nem gonosz.Hidd el sokan akarták hogy az legyen, de aztán találkoztunk és azt mondta hogy mivel megígérte és bízik abban hogy újra találkozhatunk hogy sosem áll be közéjük, és nem csatlakozik sötét varázslókhoz, inkább lesdz magányos az örökkévalóságban.
*Mondja majd doálni kezdi nevetve a két fiú felé a hógolyókat.*
-Na de nekünk sajnos mennünk kell.Örültem!Sziasztok.
*Majd Meaglin felé dob még egy hógolyót és távozik.*

Vendég

*Felderül az arca, hogy hógolyózni kell, és gyúr is egy jó nagyot, és megküldi Alexis felé, persze azért nem erősen, hogy ne nagyon fájjon neki. Aztán egy másikat is csinál, azt Esterának dobja. Közben kerülgeti a hógolyókat, amik felé repülnek, de azért egy pár eltalálja.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 8:51 pm

*Miközben figyelte a többieket, újra lehajol,t és havat vett a tenyerébe. Összegyúrta, majd várta hogy kinek is ddobja neki. Végül Deyannak dobja., mivel ő is megcélozta. Aztán látja hogy Alex elköszön.*-Jóéjt! Szija! *Köszön el tőle, majd a fiúkra néz.*-Akkor most én egyedül ellenetek?*-Kérdi még mindíg vidám arccal, s felvont szemöldökkel néz rájuk.*

Vendég

//Bocsánat, de usernek mennie kell. Deyan NJK. Vidáman hógolyózik Esterával és a fiúval, majd mikor elfáradt, köszön nekik és felmegy a hálójába aludni.//

Vendég

*Nagy hévvel szórja a golyókat a lányokra védelméből, ám a pad nem véd ki mindent, sőt, egy csomó dara érkezik Meaglinra, ahogy a pad lécei közt átjön a hógolyók maradványa. Aztán mikor Alexis távozni készül, és köszön, akkor felegyenesedik a pad mögül, és integet a lánynak és daimónjának* Szia Alexis jó...éjt *Az utolsó szótagnál ugyanis beérkezett Alexis utolsó hógolyója pont Meaglin feje búbjára, amit véd a csuklya, de azrért ez még sem kellemes. Ez után újra visszaguggol fedezékébe, hisz Estera lövedékei még mindig érkeznek. Partnerére Deyanra vet egy cinkos mosolyt, elkezd sok golyót gyúrni, majd egy sorozatban mind a lányra dobálja, aztán feltartott kezekkel kiált* Oké, én feladom. Itt az idő bevonulni véleményem szerint. Nem kellene büntetést hozni a fejünkre. Köszi hogy beszálltatok a csatába. Mindenesetre én most távozom. További jó éjt. Sziasztok. *Kipirosodott arccal, talán a hidegtől, talán a mosolygástól pirosodott ki, de befelé rohan jókedvűen a kúriába. Alakja ahogy érkezett, visszasüllyed a sötétbe, lassan fokozatosan láthatatlanná válik a távolban*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 23, 2008 9:15 pm

*Oda-vissza repkednek a hógolyók. Mikor Meaglin sorozatban dobálja a hógolyókat, Esti nem tehet mást, mintsem oldalra fordul és karjaival pajzsként védi magát. A nyaka és a ruhája tiszta fehét a hótól, de így is nagyon vidám. Aztán még dob egy párat ő is, mikor Meaglin megadja magát.*-Én köszönöm hogy csatáztunk.*Mondja nevetve.*Igaz frissítő volt, de büntetést valóban nem volna jó büntetést beszedni. Jóéjt! Aztán majd ismételjük meg valamikor.*Mondja egy széles mosollyal.* Sziasztok! *köszön el ő is, majd megy is fel a kúriába fel a harmadikra majd a Vidra hálóba.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar