Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Kedd Nov. 25, 2008 8:57 pm

*Vica örül a válaszoknak, hisz imád tanulni, s ezek szerint a tanárok kedvesek. Belép az ajtón, s magában megjegyzi milyen udvarias Rupert. Vica is tudja, hogy mennie kell aludni, hisz takarodó van tízkor. Ráadásul korán is kel.* - Köszi. És örülök, hogy megismertelek. Jóéjt és szép álmokat. - *Mondja búcsuzóul, majd elindul a hálókörlete felé.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 6:51 pm

*Egy énekelgető és szökkenető lány tűnik fel udvaron.*~Hmm... meg kéne csinálni az EVI házit.~*gondolkodik magában a lány miközben a latyakon lépked fekete csizmájában. A mai napon egyébként zöldbe öltözött, csak a csizmája fekete, és fejéről természetesen nem hiányzik a kalapja sem. Pont jó, hogy el tudjon bújni az egyik bokorba. Elbújik úgy, hogy akárki jön, akárhonnan sehogy sem veszi észre.*~Hmm... és már csak arra kell várni, hogy jöjjön valaki, aki fél a pókoktól.~*gondolja magában, majd ül csendben és vár.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 6:59 pm

*Ramona szerelmes dúdolgatásokkal, és léptekkel jön az udvarra. Forog körbe, szökken egyet, majd egy fordulás. Lila kabátja, fekete gatyája és vadonatúj csizmája, na meg a rózsaszín kötött sapka, és sál, melyen odavan varrva egy kötött rózsa. A lába szinte beleolvad a környezetbe. Nővére ott leselkedik a bokorban, de ezt Ramona észre se veszi, csak leül a bokor előtti padra.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 7:02 pm

*A lány csak csendben vár és figyel, mikor feltűnik a húga.*~Pont jó lesz.~*gondolja magában, aztán mikor a lány túl közel ül le hozzá káromkodik egy sort, mert így esetleg meghallhatja, amikor Wanda elsuttogja az igét.* - Tartima.*mondja ki a lány suttogva, majd egy x-et rajzol a levegőben és körbefoglalja, majd megjelenik a pók, ami elmászik eszti felé, majd felmászik a csizmájára, és onnan egyre csak felfelé, ha a lány sokáig nem veszi észre, akár a hajába is belemászhat.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 7:19 pm

*Ramona éppen új szerelmére gondol, miközben szeme be van csukva, s csak azt veszi észre, hogy szembe találja magát egy kicsi, bár ijesztő pókkal, mert tudni lehet, hogy Ramona irtózik a pókoktól, legyen az kicsi nagy, szép illetve csúnya. Akkorát sikít, hogy még szinte a halottakat is felébreszti. Hirtelen felpattan a padról, és mint aki megőrült, elkezd kapálózni.* - Áááá... rondaság! Azonnal mássz le rólam! *ordítja, miközben szinte már a hideg rázza. Mikor a pók lepottyan róla, lerogy a padra, és mint aki egész éjjel nem aludt, olyan szemekkel mered rá a pókra.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 7:22 pm

*Amikor Ramona felsikít, Wanda olyat röhög, hogy kiesik a bokoról, majd felnéz a lányra.* - Szia. Ne aggódj, én voltam, már el is tüntetem.*mondja, azzal leszedi a lányról az apró állatot, és lerakja a földre.* - Arania Exumai.*mondja ki az igét, azzal a megidézett pók máris eltűnik.* - Nincs pók, eltűnt. Megnyugodtál?*kérdezi a lány nevetve.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Nov. 26, 2008 7:25 pm

*Ramona azt hiszi, hogy a "Kész átverés"-ben találja magát, de nem. Ez csak egy feladat volt, amit Wandának véghez kellet vinnie. Még mindig kalapál a szíve.* - Éé..éénn... *majd abba hagyja a mondatot, mert még mindig látja magában azt a rondaságot. Teljesen megmerevedik, és nem reagál semmire.*

//Fagyás!//

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 2:29 pm

Nagyban csatangol a kikövezett úton, körülötte mint mindig a mosómedvéje elevenen rohangál. Kicsit hideg van, de nem zavarja, egy meleg pulóver, és egy vastagabb farmer van rajta és egy kopott fekete-vörös sálat tekert a nyaka köré még pluszba. Nem nagyon számít senkire, hogy összefut majd vele, inkább csak levegőzni jött ki és körbenézni, mi, merre van, úgyse járt még túl sok helyen itt a suliban, hát egyszer mindent el kell kezdenie... kezei zsebre vannak téve, a sál kicsit az arcába van húzva, kósza, mogyróbarna, göndör tincsei kissé az arcába lógnak...Nedirát követi a szemével*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 2:37 pm

*Egy kis koboold lány szalad le a kúriából. Az imént még a szobájában volt és az ablakból pásztázta a vidék, de valahogy arra vitte a lába, hogy lejöjjön az Udvarra. Ahogy kilép az ajtón megcsapja az orcáját a hideg, de most talán túl éli. Egy zöld pulóvert visel és egy melegebb nadrágot, hisz tél van.. A lábn szép kis csizma van, vastag talppal, magasítva kicsit.. De így is kicsi, szóval oly mindegy. Mikor körbenéz meglátja a két alakot, az egyik embert és egy... mosómedvét is. Először nem esik le neki, hogy kiket is lát, majd valahogy sikerül.. Hisz nincs túl sok mosómedve itt. *
- Lance! Sziasztok! *Szól oda a lány, miközben szépen odacsoszog és felvonja a szemöldökét.* - Piros fekete? ... Mi vagy te Naxeldires?! *Kérdezi rosszallóan a kicsi lányka, a sálra nézve, majd legyint egyet.* - Nem hogy kék-narancssárgát hordanál... Cöh! .. Amúgy, mi újság? Hogy vagy? *Néha szépen rásandít a mosómedvére. Jól megvetette a lábát, hátha a koszos állatka rá akarná vetni magát.. De azért csak nem... *

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 2:52 pm

*Lance az üdvözlésre hátrafordul és egy csöppnyi alakot pillant meg közeledni...hihetetlen módon de felismeri* -Szia Rosetta!-*kicsit lassan beszél de semmi komolyabb...megvárja míg a lány mellé ér aztán válaszol ...hangja most is kedves bár egy csöppet be van rekedve....egy kicsit nagyon...de bezzeg föl nem venne melegebb ruhát...mondjuk nem fázik, de az ijenkor mindegy* -Ó, a sál? A nővéremtől kaptam-*egy mosolyt ejt meg a megjegyzésre, bár nem teljesen látszik a sál takarásától* -Amúgy köszönöm, jól vagyok-*a hangja még mindig rekedt...*- Semmi különösebb.-* elgondolkozhana mit is mondhatna* -Írtam édesapámnak és a nővéremnek, hogy ne aggódjanak. Rég hallottak már felőlem...-*nos emiatt szégyelli is magát*-És veled mi újság? Már sikerül megakadájoznod hogy a tanárnő behatoljon az elmédbe?-*érdeklődést mutat*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 3:07 pm

*A kobold lányka úgy néz ki megmenekült, ami a mosómedvét illeti, hisz az lehet nem is törődik most vele. Szépen végighallgatja a fiú minden szavát, aki kedvesen beszél, de kicsit rekedt a hangja.*
- Te... Megfáztál? Be vagy rekedve... Egy kicsit nagyon... *Azzal nem nagyon folytatja a szavakat. Gyönyörűen térdrekényszeríti a fiút, magyarul lehúzza térdelésben a földre, majd előkapja a pálcáját. Így kicsit még ilyesztő is lehet, hogy a fiúra szegezi..A feje fölött egy ívet csinál, egy kört, majd kimondja a varázs igét is.
Ahogy ez megvana fiú köré szép is buirok kerül, ami melegíti... Így egy kicsit sem fázhat, a széltől sem, és rosszabb sem lesz a torka, és jobban se rekedhet be. *
- Én épp tegnap előtt kaptam levelet a családtól. Természetesn mindenkinek hiányzom, meg ilyesmik... Rég nem találkoztunk! Nagyon keveset látlak a suliban.. Valami baj van? Vagy miért nem látlak soha? *Kérdez rá a kobold lányka, hisz van benne valami.. A fiú egy kicsit antiszocnak mondható.*
- Hát! Nem nagyon gyakoroltuk a tanárnővel többet azt a varázslatot, szóval.. De szerintem megint áttörné a védelmem, ha próbálná, könnyedén...

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 3:26 pm

*Lehúzódik, fél térdre a jobb térdét nem érinti le, csak egy kicsit felszisszen...arra a lábára sántít ugyanis és néha nagyon bele tud nyilalni a fájás még, közben hogy megmaradjon az egyensúja kezeit kénytelen előhúzni a zsebéből. Mikor Rosetta előveszi a pálcáját nem riad meg csak kicsit tágabbra nyílnak a szemei, igy még inkább kivehető szeme élénk szine...A varázsszavakról amiket a lány az imént mondott eszébe jut egykét dolog. Végül tapasztalja hogy mostmár jóval kellemesebb a légkör a feje körül.*-Köszönöm.-*mondja hálásan*-Édesapám is használta ezt a varázslatot még régebben, ha meg voltunk fázva...*tán még puszit is adna a lánynak ha nem lenne megfázva...*-Áh, nincs semmi baj. csak néha előszeretettel mondja fel a lábam a szolgálatot. Pedig úgy éreztem mostmár javul...-*megnyomkodja jobb térdét és fölkecmereg. Nedira miatt, Rosettának nem kell aggódnia, az állat ugyanis épp a verebeket kergeti vagy a folyó széléhez merészkedik és nézi a vízmosást*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Egy barna hajú, barna szemű srác lép ki a Kúriából, természetesen a kabátjába burkolózva. Mellette egy gébics repül, mint mindig... igen, ez Gethin. A fiú láthatólag el van merülve a gondolataiban, észre se veszi, hogy merre viszik őt a lábai. Pedig egyenest Rosettáék felé indul... Aztán, miután majdnem beleütközik a kobold lányba, meghökkenten felnéz, végigméri a két diákot, és sunyin elmosolyodik.* ~Nocsak, nocsak.... egy kobold, és egy magamfajta. Geth, kérlek ne tégy semmi rosszat...~ *Aggodalmaskodik Aithne, a daimonja.*
-Jó napot kívánok. Márha lehet jónak nevezni egy ilyen hideg napot... *Geth kissé sunyin méri végig Roset és Lancet, és azonnal látja, hogy a szaktársai.* Gethin vagyok, Gethin Conley, a szaktársatok. *Mutatkozik be aztán, valamivel melegebb hangszínen, de a szája sarkában még mindig ott ül az a kis sunyi mosoly.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 3:41 pm

*Amikor a fiú felszisszen kicsit megriad, hisz nem tudja hirtelen hogy mi baja van.*
- Jajj, annyira sajnálom, Lance, nem akartam, hogy megfájduljon a lábad.. Tényleg, nagyon sajnálom... ! Amúgy az apukásnak esetleg azelőtt kellett volna használnia a varázslatot, mielőtt megfáztok, nem? Hisz ez csak egy hőburok, előtte megvédett volna a hidegtlől. *Halkan elkuncog a kobold lány, majd inkább visszavált szomorú pofikába.*
- Mégegyszer... Sajnálom, hogy le kellett térdelned, csak tudod, nem nagyon érlek fel. *Ez egy kicsit viccesen hangzik, de igazz, hisz a lányka éppenséggel egy méter sincsen. Érdekes lenne... *
- És.. *Kezdene bele a mondandójába, de valaki igencsak közeledik, sőt majdnem neki megy. A lányka gyorsan arrább ugrik és felnéz az érkezett fiúra. Nem ismeri még, ám jó lenne megismerni.. Az ismeretlen be is mutatkozik, s ki is derül szaktársak.*
- Ó... Rosetta Waylan vagyok. Üdv, Gethin, amúgy szerintem attól még hogy hideg van ez a nap is szép. Mikor érkeztél a Nezabarba? *Kérdezi a fiútól, most kicsit rá fókuszál, hisz őt még nem ismeri, Lance-et már igen. *

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 3:56 pm

*Lance nem egy agreszív haragtartó szóval szemethuny fölötte. Főleg hogy Rosettának nemfeltétlenül tűnt fel: az egyik lábára sántít és végképp nem tudhatta, hogy fáj is...*-Ugyan semmi vész.-*legyint rá, majd feltűnik neki az érkező személy* -Üdv!-*biccent egyet...hangja még mindig rekedt*-Én Lance vagyok Lance Drevinor.-*fejti ki röviden és mivel Rosetta megelőzte a kérdésekben így ő inkább csak hallgatja a választ...*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

-Szép nap egy hideg nap is, de a hideg még hidegebb, ha nincs mellettünk valaki, aki felmelegít *válaszol Geth, meglehetősen furcsán. Hogy honnan jött ez a mondata? Nem tudni, valószínűleg eltűnt barátjától, Pettől leste el ezt a stílust. Aki nem ismeri, nem tudhatja, hogy éppen kire gondol, de Aith rögtön tudja. Nem csoda, hisz a kis gébics daimon...* ~Már megint nála jár az eszed?~ *Kérdezi, persze gondolatban, de Geth rá se figyel. A srác ugyanis közben kissé meglepődik a kérdéseken, amit nagyon rég tettek fel neki utoljára.*
-Amúgy most szeptemberben érkeztem, még elsős vagyok. Korábban a Roxfortba jártam. *Mondja, persze mosolyogva, ahogy Rosettára néz, de ez a mosolya inkább kissé fanyar, mint meleg. Mindazonáltal a fiú könnyed hangnemben beszél, bár éles szemével folytonosan figyeli szaktársait, semmi sem kerüli el figyelmét.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 4:22 pm

*A koboldlányka szépen hallgatja a szavakat, ám valahogy a fiú kicsit dfurcsának tűnik neki... Csak fura és kész, nem is tudja megmondani még magának sem, hogy miért.*
- Értem.. Én már másodikos vagyok. *Mondja a fiúnak szépen, majd egy aprócsát sóhajt.* - A Roxfortba?.. LEgalább te jártál máshová is... Én még soha sem voltam Bulgárián kívül, pedig... Na mindegy. Fiúk, én most megyek, ti maradjatok nyugodtan! Sziasztok! *Mondja gyorsana kobold lányka és egy kis sprint után el is tűnik a szemek elől. A haja szépen utánna lobog, hisz most ki van engedve, hogy melegítse hegyeskés füleit.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 4:37 pm

-Én is elsős vagyok...*nyögi be...Nedira végül felhagy a verebek kergetésével és gazdájához siet, főleg hogy meglátta ő is, a számára ismeretlen arcot. Akobold lány távozik...Lance csak pislog utána egy pár pillanatig*-Szia Rose!-* aztán végignéz a fiún* -És merről jötél? Ha a Roxfortba jártál akkor gondolom nem a közelből...-*mondja miközben mosómedvéje buksiát megcirógatja, ugyanis az állat fölkapaszkodott kétlábra Lance farmerján a körmeivel és várja, hogy az fölvegye mivel már lefagytak a mancsai...Megérti Nedirát és föl is veszi...kis nyögés közepete*-Jesszusom te napról napra nehezebb vagy....-*teszi még hozzá..inkább csak magának mint Gethinnek*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

-Viszont látásra! *Köszön el a távozó koboldtól, majd Lanc-re veti barna szemeit. Egy pillanatig fontolgatja a választ, Aith közben a vállára telepedik. Kissé meg van rémülve a mosómedvétől, ami hozzá képest igencsak nagy termetű állat.*
-Dél-Walesben, Cardiffban születtem, ott is él mindmáig a családom. *Mondja aztán a fiú, és egy pillanatra, ha Lance eléggé éles szemű, a gyanakvás szikráját fedezheti fel Geth szemében. Hiába, a srác mindig felméri a mások tulajdonságait, mostanság meg kissé gyanakvóvá is vált. Tulajdonképpen sok mindenben változott.. Még a régi, Roxfortos barátai is meglepődnének, ha újra összefutnának. Sokat változott... egy lány hatására.*
-És te honnan jöttél? *Kérdez vissza aztán.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 5:33 pm

*Pont akkor lép ki a kapun, mikor Rosetta bemegy. Még köszönnek is egymásnak. Aztán elindul a sötét úton. Lance is elmegy mellete, mivel távozott Gethin társaságából, egyedül hagyva a fiút. Persze Laurának fogalma nincs, hogy Geth itt van. Alíg lát valamit a sötétben. Csak a csillagokat, amiket rebdszeresen bámul. Tekintetét most is a fénylő pontokra szegezi. Talán méterekre lehet a sráctól, mikorfigyelmeztetést kap. Daimonja az oldaltáskájában gubbaszt. A kis vidra kikukkant, és gyorsan közli a lánnyal gondolatban.* ~Laura nekimész...~ *A lány szaktársának ütközik...* ~...Gethinnek...~ -Szia! Öhm... bocsi... men is láttalak... Épp a csillagokat néztem. Te ismersz csillagképeket? *Megcsókolja a fiút. Kedvesen mosolyog, de nem biztos, hogy a fiú egyáltalán látja-e, mivel sötét van...*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Lance tehát elmegy, és Gethin egyedül marad, leszámítva daimonját. Persze ez nem sokáig marad így. És mivel Laura eléggé halkan tud közlekedni, mintha rokonsággal állna a tündékkel, így Geth észre se veszi.* ~Geth, vigyázz!~ *Kiált gondolatban Aith, és Laura pont ekkor ütközik bele a fiúba.*
-Óh, Laura, szervusz! *Köszön a lánynak, aztán kapja a csókot. Fura, hogy mostanában folyton a lány kezdeményez... mindegy.* Nem, semmi gond nincs. Ebben a sötétben nehéz észrevenni a másikat. Csillagképek? Hááát... egy-két egyszerűbbet. Például... ott van a Cassiopeia. *Mutat fel egy csillagcsoportra, ami egy W alakot formáz.* De amúgy e téren nem nagy a tudásom. Gondolom te a csillagokat is remekül ismered... *Mosolyog a lányra, hiába a sötét, látja Laura mosolyát.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 6:06 pm

-Apukám asztrológus volt... Amikor kicsi voltam, kifeküdtünk a tengerpartra és órákon kereszül tudott mesélni a csillagképektől... Akkor még ne is érdekelt a fénypöttyös ég, főleg azt szerettem, hogy Apámmal voltam. Aztán icsit később már a csillagok nevére is figyeltem. Aztán a sokadik átvirrasztott, és égbámulással töltött éjszaka után valahogy rámragadtak. Téged érdekelnek? Mondhatok néhányat... De nem akarlak untatni. Viszont, ha érdekel, le kéne ülnünk, vagy mégjobb ha lefekszünk a földre.Különben napokig fájni fog a nyakunk. És talán jobb lenne a kimenni a tisztásra. A kúria fényei miatt nem látni minden pontocskát. *Édeklődéssel figyeli a fiú reakcióját. Reméli, hogy mesélhet neki, mivel ne sok emberrel beszél a szüleiről, de úgy érzi, hogy Gethin méltó rá, hogy elmondja neki. Emellet tényleg nem szeretné untatni...*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Valahogy megérzi, hogy Laura nem nagyon mesél másnak a szüleiről. A csillagok viszont érdeklik, élénken csillogó szemekkel néz a lányra.*
-Igen, érdekelnek a csillagok. Van bennük valami... különleges. És.. *teszi hozzá cinkos mosollyal* a földön fekvést szerintem mellőzzük, ilyen hideg időben nem épp kellemes az. Szerintem maradjunk az ülésnél, Laurám. *Hangja, mosolya is meleg, nem úgy, mint korábban, de Laurát már valamennyire már ismeri, míg az előbbieket nem ismerte.*
-Nos, kedvesem, halljam. Ígérem, jó tanítvány leszek *Mondja mosolyogva, és, miután leült, az ég felé fordítja tekintetét.* Szerintem maradhatunk itt. *Mondja fél pillanat elteltével.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Nov. 27, 2008 6:40 pm

-Hát jó... Szóval...hol is kezdjük? *Leül a fiú mellé. Egész közel hajol hozzá, hogy nagyából ugyanazt lássa mint Gethin. Persze nem csak ez volt ez egyetlen oka... Karját kinyujtja, és 6 csillag felé mutat.* -Az ott a légy. Ez volt a kedvencem... Apa sokat viccelődött rajta, hogy repült a légy, és felragadt egy hatalmas kék légypapirra. Már ne tartom viccesnek... De az Ő szájából annak hangzott... És látod azt a három csillagot egy sorban? *Ujjával arrébb mutat.* -Az az Orion-öv. Az Orion csillagködben van. Az pedig a Nagy-kutya. És a legfényesebb csillaga a Szíriusz. Aztán van még a Sárkány. Ott van..ott tekereg... Azelőt is a csillagokat néztük, mikor történt az a baleset... Amikor Anya és Apa... amikor meghaltak. *Nem akar sírni... utál könnyeket ejteni... És nem hagyja, hogy Gethin sírni lássa. Helyette inkább emgenged egy fájdalmas mosolyt.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Gethin ámulva figyel, és hallgatja a lányt, meg a történeteit. Látja a csillagképeket, habár elsőre rendszerint nem, de másodszorra mindig kirajzolódik előtte. A Sárkány csillagkép ismertetése közben hirtelen rádöbben, hogy Laura épp a legjobban őrzött titkait mondja el neki. Nagy nehezen elszakítja a tekintetét a csillagoktól, és a lányra néz.*
-Sajnálom. *Mondja aztán. Mást nem nagyon tud mondani.* Az én szüleim még élnek... Közülük csak anyám a mágiahasználó. De... hagyjuk ezt a család-témát, látom, hogy nem kellemes neked. *Mondja, a szemében aggodalommal. Valahol belül érzi, hogy a lány nem akar előtte sírni. Viszont bátorítani akarja, vigasztalni, így végül sután átöleli a vállát.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar