Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 5:53 pm

*Habár Rupert már egy ideje csak a trollokat támadja, Jason mégis úgy gondolja jobbnak, ha Rupert kimarad ebből a harcból. Egy „kisebb” lökéssel akkorát taszít a fiún, ami nem csak hogy eltaszítja, de a fiú eszméletét is veszti.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 5:54 pm

*Történnek az események. Az Eramires lány szemében ott van a gyűlölet. Amalia szemében ott van most a félelem de mellette valami egészen más is. Amit kevesen láthattak eddig. A kétségbeesettség. Bár mennyire is próbálja összeszedni magát nem sikerül neki. Érzi a férfi paskolását. Egy hangos sikítás hagyja el száját majd eszméletlenül rogy össze. Most dől el igazán a sorsa. Mellette daimonja jelzi, hogy a lány nem halt meg. De még meg halhat. Még minden lehetséges. *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 5:54 pm

*A hullámzó talajnak köszönhetően majdnem fenékre pottyan, Mikába kapaszkodva próbálja megőrizni egyensúlyát, s remélhetőleg azért nem esnek le. Veséig hatoló, szúrós pillantásokkal illeti a kegyencetés magában szépen elküldi őt a jófenébe.* ~Soha.~ *A keletkező párbeszédet figyelmesen hallgatja, s titkon valamiféle segítségben reménykedik, hátha, hátha... Klinblich úrnő parancsára pedig, mivel így is közelebb áll az épülethez, mostmár szinte nekisúrolódik háta a falnak. Remélhetőleg a fiú is így tesz. Jobb ötlet egyenlőre nincs.*

Vendég

*Jason beszélni kezd hozzájuk... A diákok mind a földön? Héé, és Ariana micsoda, már bocsánat? Na mindegy. Megadni magukat?* - Soha! *Sziszegi maga elé, és megmarkolja a pálcát. Látja, hogy veszíteni fognak. Ha tudna a közelgő segítségről, ami Peyton vezetésével érkezik, talán még bizakodna is, de így nem... Így már lemondott mindenről. Nem igazán vallásos, de most mégis elmond magában egy imát. Nem, nem magáért...* ~ Isten, ha létezel, csak annyit kérek tőled, hogy a barátaimnak ne legyen bajuk - legalább néhányan maradjanak életben, ha mindet nem is tudod megóvni. Csak Jacknek ne legyen baja, és Rupert, az a drága mókus, csak ő maradjon ép... Ámen. ~ *Lehajtott fejjel, behunyt szemmel gondolja ezt végig, majd kinyitja a szemét és felnéz. Talán most lesz végük. Talán most halnak meg mind. Nem adjuk át a kúriát, mondja Sovalon úrnő, és most Arianának is csak ez zakatol a fejében. Dacosan és makacsul néz szembe a kegyencekkel - csakazértsem adják fel, csakazértis harcolnak. Az utolsó csepp véremig harcolok, így Huebra tanárnő.* ~ Harcolunk. ~ *Javítja ki magában elszántan. Klinblich úrnő kiáltására hirtelen visszatér merev tagjaiba az élet. Fájdalom a lábaiban ide vagy oda, a falakhoz szökken, és ott markolja tovább a pálcát.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A kegyencek és a trollok röhögnek azokon, akik visszakiabálnak nekik, hiszen Cirelin az igazgató, és most a hadvezér, az ő szava számít. Azonban amikor az igazgató kimondja, hogy nincs megadás, akkor ismét felemelik a fegyvereket.*

*Peyton jelenik meg a lélekölő hegység tetején. Furcsa mágikus gömb van a kezében, ezzel tudnak majd suhanni a mocsár felett. Egy szép pacin feszít, meghozta az aurorokat a mágiaügyi minisztériumból. Mögötte vagy kétszáz képzett varázsló. Mágikus sárkánygyíkokon ülnek, és rohamoznak. A troll sereget ahogy van, hátbatámadják, átkaikkal és igézéseikkel elsöprik a sereg hátát. A troll sereg fejvesztett menekülésbe kezd. A kegyencek azt sem tudják, mit is csináljanak hirtelen...*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 5:58 pm

*Kissé meglepi a kiabáló, fenyegetőző kollégák beszéde. Elvben ő az igazgató, a másik oldalon se kiabáltak a kegyencek össze-vissza, hanem a vezető szólalt meg. Hideg tekintete végül látja a távolban a várt segítséget. Peyton jön a sereggel. Nem jött el mindenki, lehetnének többen is, de máris jobban állnak, hisz két frontról támadhatják őket.* -Most még feladhatjátok! Csupán a börtön vár rátok, egyébként a kegyetlen halál. *Veti oda Jasonnak, a férfire szegezve a pálcát.*

Vendég

*tudta hogy ez lesz a válasz és nem is bánta de ettől csak mégjobban izgul sóhajt egy nagyot majd ő is a fallnak hátráll a lánnyal *-hát akkor tartjuk ameddig van levegő a tüdőnkbe mást nem tehetünk*mondja lehajtott fejjel közbe a lányra néz egy bíztató mosollyal amolyan"túléljük"kifejezés , majd történik valami ami jó *~nocsak jött erősítés?~*Lex felé néz*-Úgy néz ki fordul a kocka*mosolyodik el *

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:00 pm

*A másik igazgató eddig a toronyból segítette mágiájával a harcolókat, ezért nem halt meg senki az iskolából. Ám ha megjött a mágiaügyi miniszter is, akkor ő is lejöhet. Sötét köpenyében megjelenik az udvaron, és egy nagyobb életszívást alkalmaz a trollokon, és a földön heverőkbe irányítja, amitől a diákok és tanárok is magukhoz térnek*

Vendég

*Ezúttal nem szól semmit, az előbb is csak hirtelen indulata váltotta ki belőle a szavakat, s most minden erejével azt figyeli, mi történik. A hátba támadás remek ötlet lehet, bár nem tudja mire vélni a váratlan segítséget, s ettől ő maga is kissé megzavarodik, de nam anynira, hogy el ne felejtse, hol a helye*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:03 pm

*Hirtelen Timotei tűnik fel a színen, még mielőtt az aurorok megérkeznek. Pálcája a kezében van, mondhatni teljes felszerelés. Mikor az aurorok hátba támadják a trollokat, ő a nagy fejveszettségben varázsol. Föld felé három vonalka, majd ezt az egészet egy nagy körbe.*
- Infestus Sequor! *Kiáltja egyik kedvenc varázslatának varázsszavát. Ahogy mondja a varázsigét, úgy emeli egy mozdulattal felfelé a pálcáját, s parancsol a kitörő indáknak. Az összeset elindítja a megmaradrt trollok felé, segítve az auroroknak, majd Amaliához rohan a fergetegben.*
- Amalia? Jól vagy? *Kérdezi. Nem nagyon figyelte, mi találta el, szóval most próbálja felébreszteni. Közben fel-felpillant a csata menetére figyelve.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:04 pm

*Úgy érzi mintha forogna vele minden.Pár perc és kinyitja szemeit és az eget látja.Nem tudja mi történik vagy történt vele,csak fekszik a földön*
~meghaltam??~*gondolja magába mivel nem nagyon tud megszólalni.Hangokat hall ezért felkel nagy nehezen és a többiek felé veszi az irányt és a falnak dől.Járása nem túl stabil de ahhoz elég hogy eljusson a biztonságosabb helyre*
~jéé én élek.~*tűnődik miközbe körbenéz és látja a felmentő sereget és hogy mennyien jutottak az ő sorsára.Pálcáját most is szorítja a kezébe ahogy akkor amikor elevszettte az eszméletét.Kicsit szégyelli magát hogy nem jutotatta a többieket előre,de a lényeg hogy mindenki jol legyen és ne úgy végezze mint az előző kegyenctámadáson*

Vendég

*Arnoud is benn áll a sorban és pálcát szegez előre, minden trollt és kegyencet szemmel tart. Mikor a trollok menekülni kezdenek csak egy picit lett kíváncsi hogy most mi lett de aztán m,eglátja a sárkánygyíkokat is. Beküld az ellenfél seregébe egy taroló átkot ami reméli sikerrel jár.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:04 pm

*Kissé kótyagos fejjel ül fel Rup. Először szétnéz, hogy hol is van, majd maradék erejével, mely érdekes módon egyre csak nő feláll és mivel látja a legtöbb diák a fal mellett van ő is hátrébb húzódik, pálcáját előre szegezve.*

Sötétség kegyence Hozzászólások száma : 145

*Ő is röhög a többiekkel de nemsokára az arcára fogy a mosoly*-Ezek a tetvek......*de lenyeli a végét amikor látja hogy erősítés érkezett lassan gondolkozni kezd először Jasonék felé néz nem nagyon fog beavatkozni nem az ő dolga ő marad hátul de lassan szinte észrevehetetlenül hátrál közbe, figyeli a Trollok vissza vonulását*-Átok rátok bűzhödt férgek*kiáltja a trolokra azért közbe pár mágia ügyisre megereszt egy egy átkot de a fő hogy lassan vissza vonuljon. A fák felé veszi az irányt persze még marad és támadja a most őket támadókat de van egy rossz érzése *~sokan vannak többen mint kéne és a Trollok menekülnek~*vonja le magába a következtetést, majd látja hogy még egy tanár megérkezik*~ez már sok~

Vendég

*Alexej magához tér picit fáj a feje mintha jól be rúgott volna és másnapos lenne de azért talpra áll.*~de jót aludtam most újra fight.~*Gondolja és bár szédülve jár újra kész egy alázásra.*-Na jól gyertek 100 addig melegítsenek a többiek!

Sötétség kegyence Hozzászólások száma : 102 Kaszt :

*Hát nem adják meg magukat. Már a trollok is tudják, mi a dolguk, fegyvert is fognak s indulnának, de jön az erősítés. Elég kellemetlen, hogy Jason van leghátul, így ő értesül róla legelőször, s utasítja a hátrább maradt sorokat, hogy védekezzenek. Bár elég váratlan így is a támadás, hát nagyok a veszteségek. Cirelin vérlázító szavaira hamar elveszti hidegvérét, s mágia helyett most leszökken az emelvényről, s sietős tempóban az Igazgatónő elé áll. Tokjából előveszi szablyáját, s fenyegetően néz Cirelinre* Nos hát legyen. Ha nem adod meg magad, mi sem adjuk. Így nem mehetünk el *Szemében látszik a düh, a serege nem nyerhet, de talán ő még igen. Ha a vezetőt legyőzi, talán megtöri a többieket is, így hát kardot emel, s támad*

Vendég

*Maga sem érti hogyan, de kinyílt a szeme. Először nem akarta elhinni hogy él, ezért elkezdte csipkedni magát, de úgy a harmadik negyedik után rájött, hogy ő mégis él, vagy lehet hogy a mennybe van? Feláll, eléggé fáj mindene, de megpróbál valahogy menni is. A tanárok sora mögé evickél, nem tud a szemükbe nézni, pedig úgy érzi, hogy nincs miért szégyellnie magát. Pálcája a kezében van, de nem biztos benne, hogy ma még tudja használni. Majd kiderül. Hátát a kúria falának veti, és így figyeli tovább az eseményeket.*

Vendég

*Megpillantja a Lélekölő hegység felől érkező felmentő sereget. Sejtette, hogy valamikor befutnak, de nem gondolta, hogy épp most, ezért kissé meglepődik. Örül magában, hogy az ellenséges sereg megzavarodott, így legalább egy kis előnyhöz jutnak. Morgana úgy véli, hogy nem árt, ha most minden erejét beveti, hiszen el kell söpörni a sereget. Pálcáját a kis kígyótetováláshoz érinti a kézfején, elmormol néhány szót, amelyet nem lehet érteni, mintha több nyelv ötvözete lenne, főként japán és spanyol, ami elég furcsa keverék. Hirtelen erős fény villan fel a kis tetoválásból, a nő minden erejét összeszedi, hogy ez ne döntse le a lábáról, mert a fénnyel együtt, erős fájdalom nyilall a testébe, de a cél érdekében ezt el kell viselnie. Hamarosan egy nagy seregyni vérlény jelenik meg a diákok körül, körbeveszik a Nezabar védőit, és mint egy előfutam megindulnak a trollok és a kegyencek felé. Morgana irányítja mindet a pálcájával. Ráugranak a trollokra és elkezdik tépni őket, néhányuk szándékosan felrobban, így okozva károkat az ellenségben.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:08 pm

*Hogy felröhög-e a tanerők szavain? Az nem kifejezés, bár inkább a tanárok fegyelmezetlenségén, mintsem a szavakon. Hogy Jasont kezdő elemi mágusnak nevezik, és megkapják, hogy szánalmasak, amiért gyerekeket támadnak, az a férfit meg se érinti.* ~Nekünk az iskola kell. Nem mi küldünk ártatlanokat a halálba, de aki az útba áll, azt el kell takarítani.~ *és ennek hangot, illetve gondolatait tettel bizonyítva újabb diákot céloz be, csak úgy, kedvtelésből, aki nem más, mint Ariana. A lány felé egy kisebb, árnyak ból álló lidérc suhan, mint egy elvonva annak gondolatát, de a férfi nem jut tovább a tervezgetésben, mert ekkor megérkezik a felmentő sereg. Úgy érzi magát, mint valami ketrecbe, sarokba szorított vadállat, és ennek megfelelően is viselkedik. Látja az érkező sereget, és egyből különböző fekete jeleket rajzol a levegőbe pálcájával, majd, ha ezek a halálosan bódító átkok nem lennének elegen, akkor még mellé zöld fénycsóvákat is küldözget, közben persze ügyesen táncol végig a csatatéren, a biztonság felé, de csak lassan, mert ha eddig eljött, kiélvezi a pillanatot. Harcoló vezérére most nem figyel. Szemeivel Arianát keresi, aki felé már röpül is egy méretesebb tűzgolyó, remélve, hogyha a lányt nem is, a környezetét eltalálja.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:08 pm

~Lehethogy... hhh..l Lehethogy itt a vége?~ *Kérdezi szemeit hatalmasra nyitva mikor látja gyáva trollokat menekülni. Most egyenlőre mereven áll és a kegyencek felé néz...*
~Már előre látom hogy élvezetes lessz a karácsonyi szünet.~ *Nyugtatja magát hogy nincsmitől félnie... ara gondol hogy mijen jólessz majd erről a harcról beszélgetni a tásalgóban... De még bármilehet...*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 6:09 pm

*A trollok meglehetősen összezavarodtak, ami a diákoknak, és a tanároknak is új lendületet ad. Kaen is előkerül fentről, ami neki is új erőt ad. Jason úgy fest elvesztette eddigi higgadtságát. A nőt hívja ki láthatóan kardpárbajra. Kard...kard mellyel annyira erősen nem tud harcolni. Be kell hát vetni mást is, ami felettébb nem könnyű. Emeli Darien fegyverét, és védekezik, nem fektet ebbe a fajta csatába túl nagy erőt, nem támad, csak védeni igyekszik az ütést, inkább a férfi elméjére koncentrál. Ebben erősebb, ebben látta, hogy a férfi viszont gyengébb. Az elemi mágia megy neki, vélhetően a mentális nem annyira. Elméjébe hatolni igyekszik hát, karját bénítani, átvenni az irányítást, ezzel állítva meg a támadást.*

Vendég

*Gavril hirtelen magához tér, őrjítő fájdalmat érez. Meglátja, a nyilat a mellkasában, kihúzza, de nem vérzik, valaki vigyáz rá ott fenn. Nem biztos abban, hogy minden rendben van, de az most nem igazán érdekli, próbál visszatérni a harcba, bár okosabban tenné, ha nem menne vissza, de Gavril nem egy gyáva féreg, az iskola többet ér számára. Látja a sereg érkezését, és úgy dönt marad Teodor mellet.*
-Nincs bajom, csak majd megszakadok. *Még tréfálkozik is, majd elüvölti magát a fájdalomtól ez nem olyan, mint amikor az ajtó robbant rá.*

Vendég

*Constanta kinyitja szemét. Elég meredek dolgot élt túl. Nem nagyon tudja, hogy most mi is van. Oldalra fordul és szétnéz. Szétrohanó trollokat lát és még több varázslót, mint eddig volt. Gyorsan feláll és bár feje fáj és füle is lüktet beáll a többi tanár mellé. Kezében pálcája, de nem tudja, mit tudna már tenni. Pálcáját már közben felvette. Mikor elvesztette eszméletét valószínűleg elejtette. Köhög egy kicsit, mivel megperzselt ruhája eléggé füstszagú. Majd látja, hogy van aki menekül. Ezek főleg a trollok. De egy kegyenc nem adja fel. Úgy látja meg, hogy az Igazgatónő és a kegyenc nem először találkozik. A menekülő trollok mindenfelé futnak így néhány tűzgolyóval megpróbálja minél messzebb kergetni őket a kúriától és az oda vonuló diákoktól.*

Vendég

*Ideje újra belefogni a harcba, s nem pihenni tovább. Mintha el is felejtette volna mi történt. Hideg fejjel, mint a jég mered előre, szemei mintha kicsit fenn is akadnának. Magasra emeli botját, s úgy emeli az égnek. MAgában mormolja az igézést, s a bot végén ülő kristélyból ezüstös fénycsóva tör az ég felé, majd mintha minden megszakadna, a fénycsóva szétterül, s lefelé hullik, de mikor már lefelé tart mind-mind éles villámmá alakul, s a száz villám mindd az ellent támadja*

Vendég

[Jason]*Alexej miután ki tisztult és harci kedve is a elég magasra izzik ki nézet magának egy olyan embert aki épen Cirelinek készül harcolni ezért ö is beszáll hogy legyen egy kis kavar. Rá céloz a vezére. és ki mondja a halálos átkot.*-Geldorado*reméljük a legjobbakat.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar