Udvar

Tárgy: Udvar Szomb. Jan. 10, 2009 9:32 am

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Ápr. 02, 2009 3:02 pm

- Velem nincsen semmi különös. Ma egész nap a szobámban leckét írtam, meg a nyuszijaimmal játszottam...*mondja a lány mosolyogva.* - A szőrmókot meg egyre jobban tudom kezelni. Bár mostanság, ha belerúgok, vagy megütöm az valamilyen szinten nekem is fáj, mivel ezek olyanok, mint a daimónok...*mondja a lány, aztán int a távozó allidonos felé. Örül, hogy most kettesben maradhat a fiúval, már rég nem voltak így.* - Rég találkoztunk.*mondja a fiú szemeibe nézve, aztán a lehető legközelebb csúszik hozzá a padon.*

Vendég

*Látja, hogy a lány távozni készül,, majd ezt be is jelenti, így elköszön tőle, és utána kettesben maradnak Wandával, mire a lány egyből oda is csúszik hozzá. Közben persze a fiú is a lány szemeibe nézve*Hát igen*mondja röviden, miközben a lány felé indul el a fejével, majd szépen lassan az ajkaik összeérnek, és csak egy pár perc múlva válnak szét, és akkor a fiú csak ennyit mond*Már nagyon hiányoztál*mondja, majd utána magához öleli a lányt.*

//fagy//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 2:15 pm

*Egy barna hajú lány jelenik meg. Eltűnődve sétálgat. Hol felszegi a fejét, hol le. Egy kicsit össze van zavarodva, pedig remekül érzi magát.* ~Na lám csak...~ * Belerúgott egy kőbe, ami a rúgástól fénysebességgel repült egy fa alá. ~ Jobb helyre nem is repülhetett volna. ~ Le ült a fa tövébe, ahol remek árnyék volt.. * A zsebéből elővett egy picinyke könyvet, és abból kezdett olvasni, szintén picinyke grimaszok közepedte.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 2:52 pm

*Rupert sétál ki az udvarra, ezen a mesés napon. Csak egy egyszerű pulóvert visel, valamint szokásos öltözékét, melynek elmaradhatatlan darabja a sál. Egy lányt pillant meg az udvaron és odasétál hozzá. Már találkoztak, csak rég volt.*- Szia. Maria, ugye? Hogy s mint?

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:00 pm

*Maria még mindig maga előtt tartotta a picinyke könyvet, ami rettentő unalmas volt. Egy ismerős hang ütötte meg a fülét. A kis könyvet a földre tette, és maga elé bámult. Egy ismerős fiú állt előtte. Amikor észbe kapott hogy ki az, ő is visszaköszönt.* -Szia. Igen én vagyok Maria, és ha jól emlékszem te meg Rupert.- * Egy kis sóhaj kíséretében mosolyogva válaszolt a kérdésére.* - Velem semmi új. És veled?

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:12 pm

*A lány leteszi a könyvet, aminek olvasásában a fiú megzavarta. Rupert a lányra mosolyog, hogy jobb benyomást keltsen. A nevére jól emlékezett, ahogy a lány is a fiúéra.*- Igen Rupert. Hát az nem sok. Velem sem mondhatni, hogy túl sok minden. Zajlik az élet. Sajnos Aisával már rég találkoztam, és sajnos nem tudom, hogy hol is van. Ugye nem zavarok?* kérdezi a lányt, és közben helyet foglal mellette. Pulcsiját kinyitja, hogy még jobban élvezhesse az időt. Alatta egy zöldeskék pólót visel.*- Rég láttalak, hol járkáltál, hogy nem találkoztunk?

//Nem jönnél fel msnre?//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:30 pm

* Maria felemelte a fejét, és a szellő gyengén meglobogtatta barna haját. Ruper egy Aisa nevű lányról beszélt, hogy rég nem találkozott vele, Mari hallgatta, bár halvány fogalma sincs, ki az az Aisa. Miután a fiú leült mellé, eltette azt a parányi könyvet, mert úgy gondolta, ilyenkor nem illik olvasni. Piros kendőt kötött a fejére, a haját meg összefogta.* - Hát itt-ott, és persze amott.* Válaszolta, miközben a haját két copfa gumizta, amitől kislányosan nézett ki.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:37 pm

*A lány válasza nem mondhatni, hogy kielégítette Rupert kíváncsiságát. Épp ellenkezőleg. Mikor a lány elteszi a könyvet Rupert úgy dönt inkább témát vált.*- Mit olvastál?* kérdezi a lánytól. Rupertnek ekkor jut eszébe, hogy ő is milyen rég vett már a kezébe könyvet. Közben nagy levegőt vesz. A kinyíló virágok illatát hozza a szél, ami nagyon kellemes. Rupert úgy dönt óra után mindenképp kijön sétálni egy kicsit. De nem sokára óra lesz és oda kell majd menniük. Bár talán a lánynak nem is lesz.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:49 pm

* Maria látta a fiú arcán, hogy nem ezt a választ remélte, ezért úgy döntött hogy megpróbálja a tartalmát kifejteni. De aztán még is úgy döntött, hogy nem fejti ki részletesebben. Miután Rupert kérdezett tőle valamit, egy nagy levegőt vett, és elmagyarázta a rövid tartalmát.* - Ez a könyv a varázslókról, és boszorkáyokról szól, amit a szüleimtől kaptam nem régiben. Azonban ebben csupa hazugság van. Először én sem akaram elolvasni, csak anyám erőszakolta rám. Csupa ostobaság. Mint például az, hogy embert varázsolnak egy folyóból. *Elővett egy spirálfüzetet, és belenézett.* ~ Hatra óra.~

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 3:54 pm

*Rupert végig hallgatja a lányt, aki úgy tűnik, a könyvről szívesebben beszél már, mint magáról. Rupert érdeklődve figyeli, hogy mit is mesél. Így elmesélve, Rupert szerint nem feltétlenül rossz, de inkább a lányra hagyja. Mivel ő nem olvasta, teljesen értelmetlen lenne ellenkezni.*- Akkor miért olvasod el, ha olyan rossz?* Teszi fel mégis a kérdést. Közben az órájára pillant.*- Lassan óra. Remélem hamarosan találkozunk. És nem ilyen hosszú idő után. Szia.*Azzal Rupert órára megy.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Ápr. 03, 2009 4:02 pm

*Maria egy hatalmasat sóhajtott, és megvonta a vállát.* - Azt mondtam, hogy anyám akarta. Nekem ehez semmi kedvem sem volt. Csak az ő kedvéért csináltam. * Valami büdös csapta meg orrát. Nem tudta mi az. Megszagolta magát, és megállapította, hogy valamelyik cucca bűzlik. Kivette azt a könyvet. Elégett. Csak néhány kis papírdarab volt a kezében.* -Elégett. * Miután Rupert felállt, és elköszönt, ő is elköszönt. Maria is felállt, és elment.*

Vendég

*Egy fekete hajó fiú érkezik az udvarra, kezében egy kisebb fekete bőrönd, egy hasonló színmű inget visel, mely a jó idő miatt nincs begombolva. Feje búbjára tolja fekete lencséjű napszemüvegét, szabad kezét farmerzsebében nyugtatja. Most érkezett, még nem tudja mi vár rá. Mindig is olyan egyéniség volt, aki szeretett a társaság középpontjában lenni, habár jobb szerette, ha lány társaságról volt szó.*

Vendég

*Zoro felment a kúriába hogy a szobájában lepakolja az órai cuccait, majd utána visszajött ide levegőzni, de ekkor meglátott egy fiút aki feltételezhetően most érkezett, mert bőrönd van nála, így odamegy hozzá*
Szia, Zoro Baisotei vagyok, naxeldires prefektus*mutatkozik be miközben megnézi hogy a fiú is a naxiba kerül* Ha jól látom most érkeztél, esetleg elkísérjelek a várószobába?*mondja, aztán ha a fiú beleegyezik, akkor elkezd neki magyarázni.*

Vendég

*Ahogy áll, és nézelődik egyszer csak egy fiú szólítja le. Elég kék és olyan japán kinézete van, de legalább valaki, aki talán eligazíthatja, és igen, a bemutatkozásból ebben már biztos is lesz.*
Hali! Will Lawson, most érkeztem, és valami denevéres szak, de gondolom egy prefinek tudnia kell a szakok nevét, viszont én még nem jegyeztem meg. Mondja széles vigyorral, látszik, hogy csak bosszantani akarja, elvégre jobb örült volna ha egy csinos lány jön elé, nem pedig egy mitugrász prefektus, de ez van, ezt kell szeretni. *
Várószoba? Azt hittem itt hálót kapunk, és nem a rendelési időre kell várnunk. Várószobákat nem a mugli orvosi rendelőkben használnak? *Kérdezi, miközben azért elindul a srác mellett.*

Vendég

*Látja, hogy a fiú nem igazán örül a jelenlétének, vagyis, hogy valaki mást várna, de igazából ez nem túlságosan érdekli, most perpill ő ér rá, és ő tudott jönni, vagyis tévedt erre, mindenki más éppen másfelé császkál.*
Igen a denevéres, az a Naxeldir*mondja a fiúnak majd a másik részére tér rá a dolognak*
A várószoba az arra szolgál, hogy amikor megérkezel, akkor az első pár napban itt tudsz aludni, és közben intéznek neked egy hálót, ahol maximum 3 társaddal együtt fogsz tudni aludni. Ez az idő általában maximum egy hét, attól függ meddig tartanak a különböző intézkedések. *mondja a fiúnak, majd rá tér a további dolgokra*
Mivel már eléggé későre kezd járni, ezért közben elmondom, hogy van egy Takaródó időpont ami 10 óra, és ezután csak a saját szobádban a társalgóban valamint a szakod főhadiszállásán tartózkodhatsz, ahova a szobádban lévő teleport segítségével juthatsz el, és a takarodó ideje hajnali 5 ig tart.*mondja a dolgokat, és szinte biztos benne, hogy a fiú már csak idegesítés képpen is fel fog tenni neki egy kérdést.*

Vendég

*Flegmán hallgatja amiket a prefikécske mond neki, közben leveszi a napszemüveget a fejéről, és azzal kezd el játszadozni. Bőröndjére ül, közben egy zsepit is előkap, cipőjét kezdi el törölgetni, és a megfelelő helyeken megejt egy-egy ahha-t, meg oké-t, de nem mutat nagyobb érdeklődést a dolgok iránt.*
Tehát ha jól értem nem egy kórházba csöppentem, viszont egy hétig csak a pórnéppel lehetek. Jó taktika.. *Mondja, miközben anyanyelvén, halkan elkáromkodja magát, remélve hogy a fiú nem érti, habár valószínűleg meg sem hallotta, de ez most mindegy is, végül is. *
Takarodó? Azt hittem ez egy iskola, nem egy ovi, bár ahogy elnézlek te talán nem is tudnál 10 után is fentmaradni. Habár ki tudja.. Tehát ez a naxeldir. Ez egy jó szak vagy mi? *Kérdezi, miközben ismét feláll, haját hátranyalkja, és kezével izmos felsőtestén kezd dobolgatni.*
Szép csajok vannak errefelé, vagy csak rondák és köhöm.. libák lelhetők fel a környéken? *Kérdezi már a csajozást tervezgetve*

Vendég

*Tornacipős, halászgatyás, fehérpólós, baseballsapkás fiú üget a kúria felől, szőrmókját kerülgetve. Illetve pontosabban a színváltós frizbijét dobja el messzire, hogy a szőrmók elkaphassa... legalább lefoglalják az energiáit, na. Persze, ne legyen már olyan könnyű a szőrmók dolga, Chris telekinetikusan még messzebb repíti a frizbit... de ezt külső szemlélő nem láthatja, max azt, hogy Chris nagyon messzire el tudja dobni a frizbit, jaj, de ügyes gyerek... Fekete haja lebeg utána, ahogy szökkenget ő is, szemei csillognak, egész arca kivirult... élvezi az ébredő természetet.*

Vendég

*Egy barna ruhás leányka sétál az udvaron. Oké, igazából nem sétál, hanem négykézláb mászik, mintha keresne valamit... Mellette a szőrmók is szimatol, keresgél, és nem messze tőlük a fűben egy olyan gömb pihen, mint a Voltban... Csak éppen üresen.* - Dingii! Dingiii, merre vaaaagy? *Keresgél a leány mászkálva, és közben hüppög, látszik, hogy mindjárt elsírja magát.* - Dingiii... *Aztán egy frizbi landol a közelében, mire reflexből hátrább ugrik, és csak pislog, majd könnyes szemekkel megkeresi a forrást. Felkel a földről, és valamennyire leporolja magát, bár a nadrágján a fűfoltok ott maradnak, az nehezen fog kijönni... Végülis valahogy odasétál a fiú elé, és tétován a kezét nyújtja.* - Heló, Arithia vagyok... Neked van olyan fadarabod, nem? Nem tudsz olyan varázslatot, amivel meg tudod keresni az aranyhörcsögömet? *Kérdezi reménykedve.*

Vendég

*Lánykára néz, aki láthatóan teljesen kétségbe van esve.* - Heló... Chris vagyok... fadarab?! Pálcára gondolsz? *Pislog a fiú, majd a kérdésre elgondolkozik.* - Várj... *Ezzel elkezd kutakodni a zsebeiben, ahol rengeteg dolog van, sok olyan, ami nem oda illő... aprópénz, gombortű, papírfecni, de végül megtalálja, amit keres: egy kis csontdarabka, amibe egy varázsjel van belevésve... elkészítette, amikor átvette a rúnamágia anyagot. Bár a lánynak lehet, hogy csak egy kis kődarabnak tűnik, talán nem is baj, ha nem tudja, hogy csont... majd feldobja, erősen a hörcsögre koncentrálva, ami leesik, és az egyik irányba mutat.* - Gyere, valószínűleg erre lesz... nincs is messze. *Ezzel vezeti a lányt a rúna által mutatott irányba.*

Vendég

*Bólogatni kezd, igen, ez volt az a szó, na.* - Hai, azaz. Nekem fadarab, na... Ráadásul nincs is olyanom, Dingi meg elszökött, és nem jön vissza, és tök kétségbe vagyok esve... *Panaszolja, majd türelmesen megvárja amíg Chris a zsebében kutakodik. Az övében nincs kirakodóvásár, de csak azért, mert nem férne bele; nem, ő kérem szépen külön táskát hord magával erre a célra, és abban aztán tényleg minden hülyeség megtalálható. A csontdarabkára felvonja a szemöldökét, valóban kőnek tűnik neki, de ezt se érti, a csontot meg pláne nem értené... Aztán Chris feldobja a követ, majd már mondja is, merre van a hörcsög, mire lelkesen tapsolni kezd.* - És ezt a kő mondta meg? Kakkoii! Hogy csináltad? *Érdeklődik, és user most csakazértis jól írta le azt a szót, legalábbis reméli. Arithia pedig ugrándozik Chris nyomában, útközben felkapva a földről a gömböt, majd nem is olyan sokára megpillanthatnak egy táskát a fűben, és mellette az aranyhörcsög...* - Dingi! Hát szabad ilyet csinálni szegény gazdival?! *Kiáltja, majd odarohan a kisállathoz, és magához öleli, aztán felmutatja Chrisnek.* - Na, ő Dingi, ő meg itt Kawaii. És őt hogy hívják? *Bemutatja a hörcsögöt, a szőrmókot, majd Lilith-re téved a tekintete. Aztán miközben a választ várja, a kis rágcsálót visszatoloncolja a gömbbe, és fél kézzel felveszi a táskát.*

Vendég

*A japán szavakra csak vigyorog, majd előkerül a hörcsög is, mire Chris is elégg kakkoii-nak érzi magát^^* - Fogjuk rá, hogy ez mondta meg. Rúnamágián tanultam. Te is fogsz, de, mivel gondolom, még csak elsős vagy, ezért csak jövőre. *Mosolyog biztatóan a lányra, majd a bemutatásra felkacag.* - Kawaii? Talán azok, de engem speciel irritál az enyém. Egyébként Lilith a neve, és szebb napjaiban spániel volt... és a daimónom. *Mondja, majd a lány mellé szegődik, zsebre vágva a csontdarabot., kezében a színváltós frizbit forgatva.* - Nemrég érkeztél? Hogyhogy nincs még pálcád? *Érdeklődik, miközben a frizbi pirosból kékre vált.*

Vendég

- Rúnamicsoda? *Pislog, elég értetlenül, mert nemhogy elsős, de neki speciel az egész varázsvilág teljesen új.* - Hai, elsős vagyok, de szerintem ott se fogok boldogulni, mert hát először is egy fadarab is kellene, egyébként meg még életemben nem varázsoltam, azt se tudom, hogy kell, és tulajdonképpen teljesen új volt nekem, hogy boszorkány vagyok, meg minden. *Vonogatja a vállát kissé szégyenlősen, egyik lábáról a másikra állva, és a földet nézve.* - Spániel volt? Azt hogy? Mikor Kawaii idejött hozzám, akkor ilyen kis cuki izé volt, de semmi olyan fajra nem hasonlított amit ismerek... És mi az a daimón? *Pillant fel érdeklődve, mert egyre több teljesen idegen szóval találkozik.* - Olyan lélekdarab-dolog, nem? Mint Az arany iránytűben? Tegnap érkeztem, már ismerek három embert. Képzeld, az egyiknek be van gyulladva a füle, és ezért ilyen hegyes, meg minden, mert megcsípte egy olyan izé, szóval édescsalán, mikor a tölgyesben aludt a földön. *Meséli lelkesen, majd megint a vállát vonogatja.* - Hát, nem tudom... Otthon olyat nem árulnak... Hol lehet olyat szerezni? *Kérdezi, majd hirtelen leteszi a táskát a földre, és kutatni kezd benne.* - Megmutassam a távirányítós gumikacsámat? Sajnos itt nem működik, az a gyulladt fülű fiú azt mondta, mert elektronikus cucc...

Vendég

- Rúnamágia. az egyik tantárgy. De mindegy is, majd megtanulod, ha arra kerül a sor. *Mondja mosolyogva, majd kicsit felvonja a szemöldökét.* - Hát, pálca nélkül nehezen is... még a mai vagy a holnapi nap folyamán lekísérlek Nellondba, és veszünk neked egy pálcát... Neked se ártana... Kuss, megmondtam, én nem veszek. Esetleg egy tőrt majd beszerzek ott, hm... *Kezd el tervezgetni, majd megint felnevet.* - Igen a daimónok olyasmik, mint az Arany iránytűben, leszámítva, hogy nem változtatják az alakjukat kiskorukban sem. Az enyém spániel volt... valamikor. És ez egy járvány, akinek daimónja van, az átváltozik ilyenné, akinek nincs, ahoz odamegy egy. *Magyaráz a lánynak, majd a gumikacsára megint felkacag.* - Olyan, mint Nearnek van?

Vendég

- És azon az órán miket csináltok? Ilyen köveket? *Kérdezi lelkesen, miközben már elő is bányássza a gumikacsát, bár a távirányító nélkül, elvégre az úgysem működik...* - Aham, hát lehet, hogy nem ártana... Tényleg lekísérsz? Arigatou! De... Mi az a Nellond? *Ráncolja össze a szemöldökét, miközben tovább kutakodik a táskában.* - Tőr? Az minek? Apának is van, de csak ilyen dísztőr, tök szépen van kifaragva a markolata... *Aztán megáll a kutakodásban, és meglepetten néz fel Chrisre.* - Hontoni-honto? Hát ez érdekes. És a tanárok nem tudják megállítani a járványt, vagy valami? Mert aranyosak ezek az izék, de azért idegesítőek, meg ha a daimónod változik át ilyenné, az nem lehet kellemes... Nem tudom, nekem nem volt daimónom... Egyáltalán hogy lehet az embernek daimónja? *Kérdezi, majd a kérdésre megint bólogat, és visszamászik a táskába.* - Olyasmi. Ráadásul ezt még Japánban szereztem, meg az ujjbábok nagy részét is... Mert az is van ám, meg puzzle... Meg robotom is van, de abból csak kettő, apa nem volt hajlandó többet venni, mert hogy az fiús, én meg lány vagyok, és inkább babázzak... Szóval vannak ilyen babáim is, van Near-ös is...

Vendég

- Varázsjelek segítségével varázsolunk azon az órán. Például repülő szőnyeget is tudok csinálni. *Kacsint a lányra, majd a tőrre csak megvonja a vállát.* - Sose árt, ha olyan ellenféllel futsz össze, akin nem fog a mágia... *Mondja kicsit sötéten, de inkább magának. Az újabb kérdésre már megint mosolyogva válaszol.* - Hontoni. Fogalmam sincs, pedig már igazán feltűnhetne nekik, lassan már az egész suli ilyennel mászkál... és valóban nem kellemes, hiányzik a régi Lilith... és mellettem megjelent a születésem pillanatában Lilith, van olyan, akinek a szülei átvitte őt a Másik Világba, hogy találkozhasson a daimónjával... szóval változó. *Az újabb beszédre csak felkacag hangosan, tiszta szívből, majd valami szöget üt a fejében.* - De... milyen gyulladt fülű fiúval találkoztál te?

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar