Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Jún. 24, 2009 7:12 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:04 pm

[Natalie]

*Elfogadja a lány válaszát, bár sejti, hogy nem mond teljesen igazat.De inkább jobbnak látja, ha nem feszegeti a dolgokat. Jobb lábát felteszi a padra, kinyújtja, majd a lányt lányt magához húzza. Nem tudja, hogy mi bántja, de azt sejti, hogy nem kis dolog lehet. Karjaival átöleli a lány derekekát, majd kicsit vár, hogy mit tesz a lány..Majd utána kezd el beszélni.*
-Ez egy megszólítás, a Nati-chan..illik a nevéhez, gondoltam , jobban hangzik, mintha bolgárul kisasszonyoznám.*Modja megint a egy mosolyt elejtve. Próbálja a lánnyal éreztetni, hogy nincs egyedül és ne adja a fel, hiszen a szavai eléggé kilátástalannak tűntek.*
-Jókedv..Igazából nem tudom, csak van..Nem lennék mindig ilyen?!*Kérdezi kis huncut mosolyával a lánytól.Tudja, hogy mostanság dobott a hangulata, de még maga se nagyon érti miért, bár sejtése van.....*~Szóval, mégis a szerelm teszi ezt?!~*Tanakodik, majd Yume is közbe vág.*~Ezt szajkózom egy jó ideje..~*A farkasnak is feltűnően jó a kedve, gazdája csodával vizslatja, főleg mivel a farkas az ő érzéseit tükrözi vissz.*

Vendég

[Audrey]
*Úgy látszik Audrey-t nem üldözi el Christopher morcos hangulata, amin a srác meglepődik - de egyben örül is neki, igy ismét egy apró mosoly fut végig az arcán. A rókára pillant és köszönti őt is, habár nem tud semmit ezekről a lelki állatokról, nem tudja, hogy hallja-e a gondolatait, esetleg tudnak-e beszélni vagy ilyenek. A lány mosolyogva huppan le Chris mellé. A srác ránéz, majd az ölében lévő rókára.*
-Nem nehéz? - csúszik ki a szájából Chrisnek egy igen idióta kérdés.*
-Öh, bocs... - motyogja, de mikor lehajtja a fejét elvigyorodik, amit nem biztos hogy lát a lány. De hát ez van. Legalább valami felviditja a fiút. De sajnos a következő kérdés, amit Audrey feltesz, ismét szomorkás vizekre evezik a fiút.*
-Naplemente... Igen. Szép. Nagyon... - teszi hozzá motyogva és ő is arra néz, ahol a Nap lassan eléri a horizontot, már most kissé naracssárgára, pirosra festve az ég alját.*
-Szép - szólal meg pár másodperc elteltével ismét a fiú. Nem nagyon tud mit mondani és kedve sincs sok, de hálás a lánynak, hogy idejött és nem is ment el az első morcos pillantásra. Ezt jelzi is a lánynak, mert rápillant és egy hálás mosolyt küld felé.*
-Új vagy? - kérdezi a srác csak úgy mellékesen.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:13 pm

[Jaejoong]

*Jaejoong bizalmatlan arcára csak egy nagy mosolyt ejt meg, s félredönti fejét, mert választ vár. De ahelyett Jaejoong magához húzza. Fura helyzet, mert elvörösödik, de tudja, hogy Han egy jó barátja, s megértõ a fiú. Talán neki sem kellett volna ennyire eldramatizálnia a dolgot, de nem bánja mostmár, örül a helyzetnek... S talán legbelül, titokban élvezi is a dolgot, hogy van aki sosem hagyja cserben.*-Nati-chan, vagy sem... Nem értelek, furcsa ahogy szólítassz egyeseket. Mostanság nem akadni össze olyannak, aki kisasszonyoz, vagy ilyesmi... de te mégis.*Látszik rajta, hogy jobb kedve van.*-Hogy nem lennél mindig ilyen? Azt mondod, jókedvû? Hát, eléggé ismerlek, és már láttalak lelombozottabbnak. Vagyis ennyire nem jártál a felhõk között... Biztos van magyarázat erre is, csak nem mondod el...*Mosolyog sunyin, ahogy tõle telik.*-Kate hogy van? Rég nem láttam.

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:23 pm

[Chris]
-Dehogy vagyok nehéz. Nem látod milyen szép karcsú vagyok? *Szólal meg Oscar, és ugatásszerű nevetést hallat.*
-Ő Oscar. És nem, szinte nem is érzem, hogy itt van. *Mondja a lány, majd látja, hogy a naplemente nemvolt a legjobb választás. De eldôntôtte, nem fog beleavatkozni, sosem szedi ki erőszakkal az emberből, amit tudni akar. Vannak ennél hatékonyabb módszerek is. Audrey azért ôrül, hogy valamennyire sikerül felvidítani a srácot. ~Lehethogy elrontotta a vizsgáit...elvégre, nagyon sok szorgos diák van itt, akiknek már egy jeggyel rosszabb vizsga is a kedvét szegheti, de lehethogy valami komolyabb baja van...nem is tudom..~ Gondolkodik el.*
-Ennyire látszik? *Csilingelően felnevet.* -Igen, nemrég jôttem. Illetve jöttünk. *Simogatja meg az ôlében ülő rókát, aki elkezd morogni mint egy macska, szereti ugyanis a kényeztetést*
-Te hányadikas vagy? *Kérdi a fiút, majd szeme a távolba réved, elmosódott szemekkel nézi a naplementét. Szép színei vannak, és ez talán egy szomorú napszak, de afelől senki nem vitatkozhat hogy szép.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:26 pm

[Natalie]

*Örül annak, hogy a lány jobb kedvre derült. Elég régóta ismerik egymást, az már biztos. És talán tényleg a felhők fölött jár, de hát ezt mindenkinek szabad.*
-Akkor elárulom önnek, hogy a Nati-chan, az olyan mintha azt mondtam volna, hogy Nati-kisasszony, csak ez japánul van. Amúgy igen, a neveltetést már én is észrevettem, de nem mindenki fogadta a modorom olyan jól mint te...*Itt kicsit elgondolkodik.Emlékszik még , amikor új volt itt, nagyon új, csak pár napja jött a suliba..Az egyik csaj pont emiatt a magázódás miatt esett a torkának..De azóta viszont nem is látta..Furcsa egy helyzet, de ez van..*-Voltam lelombozott, nem is rémlik az ilyesmi.. De amúgy a kisasszony is volt már felhők felett, és szerintem jobban tenné, ha visszaszállna a magasba.* Mondja a lánynak mosolyogva. Belegondolva a lány volt az akivel elsőnek megbarátkozott, milyen fura..Soha nem volt még lány barátja a tesóin kívül, de az ugye más..*~Úgy látszik, itt valami fordítva működik..~*Elmélked Yume is, hiszen belegondolva, tényleg így van.*-Még nem tudom, hogy mi a helyzet, ezért nem mondok semmit, de ígérem, mihelyst tisztán látok már én is, akkor elmondom a hölygnek. Ami a húgomat illeti, az elmúlt napokban én se láttam, de szerintem ha üzen neki, akkor összefut önnel szívesen...Annyit tudok, hogy mindig össze-visszakószál a bírtokon!Amúgy egy ilyen szép hölgy, hogy hogy egyedül ténfereg?*Kérdezi kedvesen, valami témát felvetve.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:32 pm

[Jaejoong]

-Akkor jó. Látszik, olasz vagyok. Nem kónyítok a japánhoz...*Húzza el a száját, hogy jobban mondjuk, nem is szereti a japánt... vagyis hallott már szebb nyelvet is.*-Mikor voltam én a felhõk felett?*Gondolkodik. Mondjuk a választ tudja. De Han szájából is akarja hallani a fiú saját véleményét errõl.*-Nem üzenek semmit.. én nem is az elmúlt napokat mondom. Van egy jó ideje, hogy nem találkoztam Katevel. Pedig kár. VOlt egy idõ, hogy majdnem naponta találkoztunk.*Mosolyodik el.*-Nem is ténfergek egyedül. Dehát mostmáer ittvagy, szóval nem vagyok egyedül. És gondolom, ha nem akadtál volna rám, akkor tovább vártam volna, vagy elmentem volna valamerre... de ez buta kérdés...*Nevet.*-Akkor te hogy hogy egyedül ténferengsz?

Vendég

*Christopher arra, hogy a róka megszólal, megdöbben, szemei el is kerekednek.*
-Te tudsz beszélni? - tátja a száját a srác, hiszen - mint emlitettem - fogalma sincs róla, hogyan is "működnek" ezek a daimónok. Még mindig tátja a száját és hol a rókára, hol Audrey-ra néz. Majd kicsit megrázza a fejét és nyel egyet.*
-Bocs, csak nem vagyok képben ezekkel a ... vagyis veletek, hogyan is működtök meg ilyenek... - javitja ki magát a mondat felénél a srác és bele is pirul. Elnéz a naplemente felé, ami már kezdi lilásra festeni az ég alját. Elmosolyodik és Audrey-ra pillant.*
-Nem, nem látszik. Csak még nem láttalak itt - mosolyodik el a srác. A kék szeme megcsillan. Mintha kezdene visszatérni az életkedve.Ismét a rókára néz, aki csukott szemmel élvezi a simogatást. Chris ismét elmosolyodik, majd a lány szemébe néz.*
-Harmadikos vagyok. Illetve leszek - jelenti ki büszkén Chris, hiszen itt mégis a harmadikosok a legidősebbek.*

//Fagy!//

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:53 pm

-Ez most így alakult,tényleg nem szoktam egyedül lenni.Amúgy meg szerintem meg keresi a kisasszonyt, csak most el van, új embereket ismer meg, és hozza a formáját, meg most , hogy itt van féltesónk..Szerintem óvatosabb..*Majd rájön, hogy a lány erről még mit sem tud. Hát igen, sajnos bonyolult egy családja van..Van két lökött húga, akit egyformán szeret, de azok, uh..inkább jobb ha nincsenek egy szobában..De ő nem tudja az egyiket ott hagyni és csak a másikkal törődni...Kate ezért mostanság óvatosabb, legalábbis a fiú így következtetett.*
-Amúg meg én eddig mindig vidámnak láttam, körül véve emberekkel, vagy csak szerencsém volt?!*Még mindig átkarolva ülnek a padon, valahogy nem akaródzik neki elengedni a lányt.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 5:58 pm

*A féltesóra tudja, hogy hogy reagáljon. Fülig húzza száját. Mert igen, az a lány volt az, akit Jaejoong letegezett, s erre Natalie kapkodott, hogy bezzeg vele magázik.*-Én... nem tudom... nem voltam se vidámabb, se semmi...*Húzza el megint a száját, s kibontakozik az ölelésbõl, s felpattan, Jaejoonggal szembe áll így.*-Tudod mit?*Moosolyodik el.*-Szia.*S azzal Szemírt felkapva elindul a Kúriába.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 6:05 pm

*Jaejoong nevetne nézi, ahogy a lány felkapja kutyusát és elmegy.Tudja, hogy nincs baja, csak épp játszadozik...De majd elválik, hogy mi lesz..Nem tudja, hogy mit kezdjen így egyedül . Most nem nagyon van kedve, csak egy társasághoz, Clémence-hez..De már megint napok óta nem hallott róla semmit..Ami számára nem valami kellemes..Ott ül a padon és elmélkedik magában..Talán majd valaki megszólítja, és akkor nem lesz társaság nélkül..De ha nem, akkor majd ha itt a tilalom ideje, felmegy a szobájába.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Aug. 16, 2009 7:34 pm

*Amint meglátja a srác kifejezését kuncogni kezd az orra alatt. Oscar elhúzza a száját az ezek kifejezésre, de Audreynak vicces a helyzet.* -Hihi..ha láttad volna magad milyen képet vágtál. Hihi. Pedig úgy hallottam, hogy tôbb daimonnal rendelkező ember is jár ide. *Mondja még mindig nevetgélve.* - Esetleg ami még érdeks lehet számodra az az, hogy Audreyval halljuk egymás gondolatait...így a legjobb kibeszélni az embereket. *Szólalt meg Oscar és viccelődve, elmagyarázta Chrisnek a dolgokat. Audrey kôzben figyeli a srácot, és ôrômmel látja, hogy kezd visszatérni belé az élet. Nagyokat néz, amikor kiderül, hogy a srác már harmadikas.* -Tényleg? Pedig azthittem, hogy egyidősek vagyunk... *mondja kissé lelombozottnak álcázott kedvvel, de aztán ismét visszatér az elbűvölő vigyor az arcára. Tipikus harminckétfogas vigyora van.* - Hiába...egy kicsit én is kilógok az elsősök sorából....az meg hogy koboldok is vannak itt, meg egyszerűen felfoghalatatlan... hogy milyen picik?! *Mondja a fejét ingatva, váltogatva a hangulatát. Nagyon kell figyelnie, és ismernie az embernek Audreyt ha rá akar jônni, hogy mikor játssza meg az érzéseket az arcán, vagy mikor jônnek szívből.*
//Fagy//

Vendég

// Olvad //

*A fiú tördelni kezdi a kezét óvatosan. Kezd nagyon zavarban lenni.
-Mi?...ja nem! Nem vagy csúnya!
*Mentegetőzik gyorsan a fiú, majd mikor hirtelen a szemébe nézett, megint elkapja a fejét, és a földet nézi.
~Tényleg furcsa lány. Kezdek félni tőle.
-Te mivel foglalkozol? Így mágia körileg. Érdekelnek az ilyesmik. Én nekromanta akarok lenni. Vagy elementalista. Bár a nekromancia jobban érdekel. Anyám is azzal foglalkozott. Mígnem...apámat megölte.
*Hazudik tovább a fiú, majd elkezd járni a szeme, az egyik fűszálon.
~hattalmasat alakítok. Csak rá ne jöjjön. Nagyot koppannék. Nem szeretném tudni amit ez csinálna velem utána. Félelmetes.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 11:44 am

- Ez megnyugtató, de néha igazán rám nézhetnél, mert igazán zavaró, hogy a fejed búbjához kell beszélnem*a végére már felemeli a hangját. Kezdi kissé idegesíteni ez a szituáció. Sejti, hogy valami nagyon nincs rendben a fiú körül, csak nem tudja, hogy mi. Ez nagyon felbosszantja.* - Tereled a témát, mi? - veti oda gúnyosan, majd azért válaszol a kérdésre.* - Nekromanta vagyok... Viszont nagyon nem illene ez a témakör. Nem vagy egy határozott személyiség*csóválja meg a fejét.* - Anyád megölte apádat? Na az szép. Nekem fordítva történt*teszi hozzá csak úgy mellékesen. Már megint kezd fáradni. Nem tesz jót neki, ha állandóan idegesítik.* - Tudod nem értelek. pedig igazán kíváncsi lennék, hogy...hm, mindegy.*nem mondja végig, mert nem az ő dolga, de akkor is, nagyon fúrja az oldalát a kíváncsiság. nem igazán érti, hogy ilyen nyámnyila kölyök hogy akar nekromanta lenni. A kettő nagyon nem illik össze*

Vendég

*A fiú nevetni kezd.
-Na jó...ne álszenteskedjünk! Igazából játszom az egészet. Tetszel nekem..tényleg. Erős személyiséged van. Még nem találkoztam eddig ilyen emberrel. De ugye tetszett az alakításom?
*Kuncog gúnyosan a fiú, majd ránéz.
-Nagyon is tetszel nekem. Szinte...beléd zúgtam. Bocs hogy ezeket így mondom. De én nyíltan kimondom amit érzek. Te is ilyen vagy...ha jobban megnézlek. Pedig lehetett volna valaki...akin uralkodhatsz. De hát...én ilyen vagyok. Az elején jobb játszani minthogy a valós jellemedet lássák. Csak majd egyszer ha kimutatod a fogad fehérjét...mindenki nagyot koppan. Nem így van?
*Kuncog tovább gúnyosan a fiú, majd a kezét a feje mögé teszi, és hátradől a falnak.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 12:06 pm

- Tudtam, tudtam, tudtam. Ez nem lehet igaz!*felpattan és fel-alá kezd járkálni. Nem mérges, sőt egyszeriben jó kedve lett. Nevetni kezd, végre egy úgy, hogy nem gúnyos és sértő. A szívverése is felgyorsul az izgalomtól.* - Ez aljas volt*mondja még mindig fájdalmasan hangon, de ettől függetlenül kedve még mindig ugyan olyan jó. Csőbe húzták, amit általában utál, de most. Most nem tud haragudni.* - Ez tényleg nagy volt. Jó volt, igen*bólogat, majd a kezébe temeti az arcát. Miért csinálja ezt? Miért ilyen vidám? Nem érti. Nem tudja visszafogni magát.* - A legszívesebben most elfutnék*motyogja zavartan. Nem, nem, nem. Ez most nagyon összezavarta. Elfordul és inkább úgy válaszol.* - ilyen vagyok, igen. Lehetett volna, akin uralkodom, de egy percig sem hittem azt, hogy képes lettem volna rá. Volt egy előérzetem, hogy te nem is ilyen vagy valójából. De most erre nem számítottam, azt hittem még egy darabig rejtőzködsz.*kissé már nyugodtabb a hangja. A kezdeti sokk kezd eltűnni és hangulata lassan visszaáll az eredetire.* - Igen, jobb játszani*feleli elgondolkodva.* - Koppan...*motyogja. Most más jár az eszében. Ezt a beléd szerettem dolgot nem érti. Most csak egy vicc vagy tényleg így van? Nem árt vigyázni azért. ha egyszer becsapta becsaphatja még egyszer is.* - Még sose egy fiúnak se volt esélye nálam. Pedig próbálkoztak már, bizony. Volt olyan aki egy idő után nagyon nem bírta a modorom, volt, akit én nem bírtam elviselni. Gondolod, hogy neked van esélyed?*kérdezi fagyosan még mindig hátat fordítva. Való igaz, hogy a fiú azok közé tartozik, akik nem utál és képes elviselni, de vajon ebből más is lehet? Nem tudja. persze annak az esélye is ott van, hogy ez csak hülyeségből mondták neki. Viszont ilyen helyzetben még nem volt...*

Vendég

~Hála Istennek hogy bejött! Nem látja így hogy félek tőle. Na...máskor is így kell
*A fiú egyébként tényleg fél a lánytól, de ezt is egész jól leplezi mos tmár.
-Amit mondtam, komolyan mondtam. De mitől lett hirtelen ilyen jó kedved? Figyelj...ha akarsz, uralkodhatsz rajtam. Én nem bánom! Ki kell próbálni azt a szerepet is. Eddig mindig bandafőnök voltam. De hát...Felőlem rendben. ha erre akartál menni.
*Kuncog a fiú, majd felhúzza az egyik lábát. Közben a 2 kezét zsebre rakja. Remeg mind a 2 keze. Tényleg fél a lánytól. Vagyis...attól fél, hogy megint olyan lesz mint az előbb. Attól az énjétől irtózni kezdett. De miért? Ő maga sem tudja. Lehet hogy még az életben nem bántak vele így?
-Imádom látni az ilyen reakciókat. Egy perce azt hittem hogy arcon vágsz és lelépsz. De tévedtem!

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 12:28 pm

- Komolyan mondtad?*húzza fel az egyik szemöldökét és érdeklődően néz a srác felé. Ha komoly volt, akkor vajon lép is valamit? Erre nagyon kíváncsi lenne, reméli, hogy azét majd lesz valami érdekes történés.* - Ez az amit én sem értek*morogja mérgesen.* - Ez, amit az előbb produkáltál kihozott belőlem egy másik Annát. Merlinre, ez azért nem semmi. Így beégni.*fogja a fejét zaklatottan. Komolyan nem érti magát néha. Lehet, hogy kezdenek rossz hatással lenni rá az ostobák?* - Most már ha akarnék se tudnék rajtad uralkodni*suttogja az erdőt nézve* - Ezek után nem hiszem, hogy menne. Én csak olyan embereken szeretek uralkodni, akik valóban olyan nyámnyila alakok. De te nem vagy olyan, ha jól látom.*magyarázza, majd leül. Úgy el van foglalva a saját gondjaival, hogy észre sem veszi, hogy félnek tőle. Ezúttal elkerüli a figyelmét, de kitudja meddig.* - Bandafőnök voltál?*kérdezi kíváncsian. Még mindig nem hajlandó visszafordulni. Nem, most ő az, aki nem néz a másikra. Elgondolkodik az előbbi történéseken. Zavarodott. Nagyon.* - Nem szoktam ilyenért arcon vágni bárkit is. Átkozni szoktam...*

Vendég

-Öhmm...azt azért ne! Nem szeretem ha átkoznak.
*Kuncog a fiú zavartan, majd ismét a földet nézi.
-Honnan veszed hogy most nem játszom-e ezt az énem? Jól tudok hazudni. Ez benne a lényeg. Egyébként. Tényleg félek tőled. Nem tudom miért.
*Az állán végighúzza a kezét, csettint egyet a nyelvével, majd ránéz.
-De azt ne mond el senkinek hogy milyen vagyok. Bár...igazából azt te sem tudod.
*A fiú ismét a kezét kezdi tördelni, és nem néz a lányra.
-U...ugye megérted?
*Próbál egy mosolyt erőltetni az arcára, de megint nem néz rá.
-Furcsa mi? Ilyen emberekkel találkozni mint én. Én nem szeretnék ilyenekkel összefutni. Igen...banda vezér voltam. Fokozatosan felküzdöttem magam az utcán a vezérségig. De én mindig a háttérben dolgoztam. Én parancsoltam. Nekem éltek. De...azok az idők elmúltak. Ott is jól tudtam játszani. Sőt...nagyon is jól.
*Kezd kicsit kiütni az egoista stílusa.
-Már megint magamról beszélek. Erről sürgősen le kéne szoknom.
*Tördeli tovább a kezét, és a cipőfűzőjét babrálja.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 12:49 pm

- Lehetséges, hogy ez lesz a vége*arcán megjelenik az a bizonyos gúnyos vigyor. Kezd egyre magabiztosabb lenni, a zavar pedig csökken.* - Épp ez az! Nem tudom, hogy most játszol-e vagy sem, ezért is maradok inkább távolságtartó*mérges, nagyon. Most sikerült felbosszantani a srácnak. Egyszeriben nem is érdekli annyira, mint eddig. Meg sem érdemelné őt.*- Félsz tőlem? Ezt azért jó hallani. Féljél csak, mást úgy sem tehetsz*vigyorog rá ördögien a fiúra.* - De persze mindjárt megyek és végig kürtölöm mindenkinek*gúnyolódik, majd vesz egy mély levegőt, aztán kifújja.* - Nem tudom valóban...*~és ez idegesít~*teszi hozzá gondolatban.* - Meg persze. Én olyan megértő vagyok, hogy azt el se tudod képzelni!*emeli fel a hangját, majd felpattan és újra fel-alá kezd járkálni. Sehol a zavar vagy az idegesség. A harag viszont csak úgy tombol benne.* - Bizony nagyon furcsa. Igazán érdekes személyiség lehetsz igazából, de engem valahogy nagyon idegesít ez az egész... Bandavezér, na persze. Most már valahogy képtelen vagyok elhinni. Ezek után.. Lehet, hogy tényleg egy gyáva alak vagy igazából, csak így próbálod rejtegetni*veti oda gúnyosan, majd fenyegetően a fiúra pillant.*

Vendég

-M...mi? na..ne..azt azért ne! Ne kürtöld szét!
*A fiú felpattan, és odamegy a lányhoz.
-Az azért nem lenne jó. Árt a hírnevemnek. Némely dolgokat nem tudok kezelni. Kegyelmezz meg ezen a narkolepsziás fiún!
*Néz rá könyörgő szemmel Máté.
-Figyelj! Az azért nem lenne jó hogy elmondanád mindenkinek.
~Noss...most adjak neki pénzt, vagy ne? Fenébe...ez széttépi és megeteti velem. Most nagy bajban vagyok.
-Kénytelen lennék én is kitalálni rólad dolgokat...és az szörnyűbb lenne.
*nyel egyet a fiú, de már nem vigyorog. Egyáltalán nem. Nagyon zavarban van. És most látszik először rajta, hogy fél. Ez már a 3. személyisége. Már ő is kezd belezavarodni.
-És...mi az hogy félek? Én nem félek semmitől! Főleg nem egy...lánytól!
*Majd hátrébb lép egyet.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 1:04 pm

- Ne idegeskedj már, csak ironizáltam te féleszű*morog a fiúra, aki láthatóan nagyon kiakadt attól, hogy most majd világgá fogja kürtölni a személyiségét. Ez más kezd sok lenni a neki. Így megijedni.* - Van nekem jobb dolgom annál, hogy mindenáron eláruljam a titkod.*feleli unottan, majd ellép a fiútól. nem tetszik neki, hogy ilyen közel jött hozzá. Így, ha esetleg valami váratlan történik, nem tud kellőképpen gyorsan reagálni.* - Ha rólam kitalálnál valamit, azt nem élnéd túl fiacskám*fenyegeti meg, mutató ujját elhúzva a nyakánál.* - Nyekk*mosolyog gúnyosan.* - Pedig én úgy látom, hogy nagyon is félsz tőlem*pillant kihívóan a fiúra* - Ráadásul ez a hátralépésed is ezt bizonyítja. Túl nagy a szád*

Vendég

*A fiúnak, az egész beszéd alatt, tátva maradt a szája.
-Há...e...e..há...eeez...
*Ennyit bír kinyögni, majd megrázza a fejét
-Hazugság! Hol tudnál nekem ártani! Te nem vagy olyan! Ahogy az előbb láttam. Egyépként is. Mindent ki tudok deríteni rólad. Min-dent.
*Szótagolja a fiú, majd elvigyorodik.
-Még hogy féljek egy lánytól! heh! Pofátlanság felsőfoka! Soha semmitől nem félek. Egy olyan embertől rettegjek, akit most ismertem csak meg?
*Túl sokat beszél a lányról, és a félelemről. Ez azt jelentheti, hogy tényleg retteg tőle.
-És még hogy nyekk! Előbb megtudnám hogy mit akarsz velem csinálni, még mielőtt kigondolnád. Nekem mindenhol van szemem. És...balesetnek tűnne.
*Elégedetten elmosolyodik a fiú, hogy egy ilyen jó monológot tudott összerakni, ilyen félelem közepette. Büszke magára.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 1:22 pm

- Az ám, ez ez...úgy látom nehézségeid vannak értelmes beszéd terén.*gúnyos, mint mindig. Be kell látnia, hogy túl sokat képzelt róla. Nem ezt várta egy bandafőnöktől.* - Miért lenne hazugság? Tudnék én hidd el, nagyon sokat tudnák ártani. Majd meglátod. Honnan veszed, hogy nem vagyok olyan? Honnan tudod, hogy nem játszottam meg magam én is az előbb? Rólam biztos, hogy nem, mivel itt az iskolában senki nem ismer eléggé.*feleli magabiztosan. Egyáltalán nem retten meg a fiútól. Miért kellene, hogy féljen? Csak egy nagyszájú szavai ezek* - Tudom, hogy félsz tőlem. Érzem. És hidd el a megérzéseim sosem tévednek. Félsz, mert erős vagyok és te gyenge vagy. Félsz, mert én magabiztos vagyok, te pedig bizonytalan*lép a fiú felé fenyegetően. Meg akarja félemlíteni.* - Hát persze, megtudnád*mondja gúnyosan.* - Ezek így csak üres szavak. Egy olyasvalaki szájából, aki folyamatosan csak megjátssza magát. Nem érsz ezzel semmit. Engem nem tudsz megfélemlíteni. Kevés vagy te hozzá*

Vendég

*A fiú minden egyes lépés után, ő is lépked hátra, közben a kezét a mellkasa felett tartja.
-De...miket csinálnál? Mondj néhány dolgot.
*A fiú ezek után bánja a dolgot hogy megkérdezte nem akarja megtudni.
-Ugye semmi rossz? Figyelj! Felejtsük el az egészet. Ne szivassuk egymást! Jó lesz anélkül is.
*Próbálja leszedni magáról a terhet. Ha ettől nem száll le róla, akkor nem tudja mit tegyen.
-Úristen...Máté csinálj valamit.
*Sziszegi magának a fiú, hogy egy kis eszet öntsön magába.
-Ameddig itt leszünk, te addig fogsz szenvedtetni?
*Pillant rá fájdalmas tekintettel. Ezt is beveti. Hátha. Ilyenkor minden kell.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Aug. 17, 2009 1:42 pm

- Nem, egy jó nekromanta sosem árulja el, hogy miket csinált és hogy dolgozik*egészen a falig szorítja a fiút és egészen közel hajol hozzá az arcához. Már amennyire tud, mivel azért van némi magasság különbség köztük.* - Semmi rossz? Csak rossz, csak rossz*suttogja a fiúnak vigyorogva.* - Pedig én olyan jól szórakozom kedvesem. nem rontsd már el a játékomat*biggyeszti le a száját. Persze csak játssza, hogy szomorú emiatt. Most visszavág, az előbbiért.* - Máté drága ne legyél ideges. Ennyi félnél tőlem? Jaj, te szegény*billenti oldalra a fejét és á-együttérzéssel tekint a fiúra.* - Nem tudom, lehetséges. Miért? Volna ellene valami kifogásod*hajol még közelebb és a fiú szemébe néz. Majd egyszercsak ellöki magát a faltól.* - Jól van nem kínozlak*fejezi be a játszadozást nevetve. A végén egy kissé már túl messzire ment, így muszáj volt abbahagynia.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar