Udvar

Vendég

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Deyan érkezik az udvarra. Violette-t hiányolja, lenne számára kis meglepetése. Már elég régen tervezi ezt a dolgot, és szerinte épp az ideje, hogy ezt meg is tegye. Teljesen biztos az elhatározásában. Már csak a lány kellene hozzá. Addig is leül az udvarban egy padra, és várja a lányt, és elővesz egy tankönyvet, hogy úgy tegyen, mintha tanulni akarna.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 24, 2010 3:46 pm

Vio érkezik meg csinosan, mivel Deyan levelében ez állt, hogy legyen csinos.
[Only admins are allowed to see this link]
Ezt a ruhát vette fel. Ez a ruha pont megx a gyönyörű kék hajához. Ember létére kék haja lett, de Deyannak pont ez tetszik a lányban. A hajába egy fehér orchideát tett, majd elindult ki a kapun az udvara. Körülbelül 50 méterre magától meg is látta a kedvesét egy padon, amint egy könyvet olvasott. Úgy döntött meglepi őt, így a cipőit a kezébe vette, miközben ez a gondolat fogalmazódott meg a fejében* ~Hát a lábam lehet hogy koszos lett, de ez van..~ *és el is indul lopakodva a kedvese felé, majd ha sikerül hátulról meg is öleli őt.*

Vendég

*Miközben Deyan olvas, hátulról egy ölelést kap, nagy valószínűséggel Viotól. Ránéz a két kézre, és valóban, az az ő hőn szeretett Viojáé.*
-Szia Vio. *köszön szerelmesen a lánynak, és finoman az ölébe húzza. Kicsit bele is pirul.*
-Mi újság veled, Vio? Rég láttalak. *mondja, és nevet magában egyet, hisz most délelőtt látta utoljára.* -Hogy állsz a vizsgákkal? Jah, egyébként vasárnap aranypálca. Azt tervezem, hogy elmegyek. Remélem, nem haragszol érte... Kéne kicsit gyakorolnom... a vizsgák előtt. *mondja Vionak a vége után kicsit nyelve. Nem ez az igazi ok, nem a vizsgától fél ő, de most ebben a helyzetben a kegyenceket felesleges felhoznia szerinte. Végül is most romantikázni akar, nem keseregni...*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 24, 2010 4:19 pm

*Végre! A szerelme a karjaiba húzza, és megcsókolja! Ismét beletúrhat a szerelme hajába. Úgy szereti Deyant, és bármire képes lenne érte. Titokban Ann tanítja is őt a tőr használatra, amit nem akar elmondani Deyannak. Nem akarja őt ugyan is kétségbe ejteni ezzel. De erre szükség lesz, és ezt Dey ugya úgy tudhatja mint a lány* -Gyakorolok én is sokat...és próbálom a vizsgákat is csinálgatni... *mondja szinte sóhajtás szerűen...Egyre jobban félti ugyan is Deyt, attól, ami a nyáron megtörténhet...Nem akar egyedül maradni, úgyhogy valószínűleg Deyan mellett fog kűzdeni ő is. De most megpróbál nem ezzel foglalkozni* -Ha szeretnél menni szerelmem menj, csak bajod ne legyen *egy kicsit lehajtja a fejét, hiszen könnyek szöknek a szemébe, ezért is fordult el a szerelmétől. Nem tehet róla, de félti őt... Aztán mélyen a szemébe néz a fiúnak, és hosszan megcsókolja.*

Vendég

*Vio vállára hajtja a fejét, és úgy hallgatja a lány válaszát. Sajnos megint az eszébe jutottak a kegyencek, és hogy mi is vár rá a nyáron nagy valószínűség szerint, de próbál megszabadulni a képtől. Inkább egy mélyet szív Vio illatából, és persze engedi, hogy megcsókolja a lány, és viszonozza is.*
-Nyugi, nem lesz. Ott biztos nem... Megoldom én, meglásd. Nem lesz semmi baj. *mondja egy mosollyal. Aztán eszébe jut, hogy miért is hívta ő ide a lányt, és mindjárt sokkal derűsebb arcra vált. A zsebébe nyúl, és végre előhúzza a két üvegcsét, amit már oly régóta tartogat magánál a megfelelő pillanatra.*
-Ömm... khm... *kezdi egy kicsit zavarban, és el is pirul hozzá.* -Szóval, azt szeretném tőled kérdezni, hogy... Lenne-e kedved a menyasszonyom lenni? *kérdi, és a lány felé tartja az egyik üvegcsét. Aztán eszébe jut, hogy a lány valószínűleg nem tudja, hogy miért nem gyűrűt ad neki.*
-Ha minden igaz, akkor ez egy különleges bájital. Az a lényege, hogy ha ezt megiszod, és még éjfél előtt megcsókolod a választottadat, akkor mindkettőnk ujján megjelenik egy gyönyörű arany karikagyűrű, amit nem lehet levenni, és a választottad neve van rajta. Azt kell még tudni a gyűrűről, hogy ha bármi baj van, a név vörösen felizzik, és csak... *mondja kicsit megakadva, és nyel egyet, majd folytatja elhaló hangon.* -És csak a választottad halála esetén tudod levenni.
~Na ezt megint jól elszúrtam.~ *gondolja magában Dey, és kicsit bátortalanul néz rá Vio-ra. Reméli, nem fogja elutasítani azért, amiért ilyen kis sete volt.*

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 24, 2010 5:08 pm

*A lány először nem tudja, hogy mit is szeretne a szerelme, de amikor elmondja hogy mit is ad neki Deyan...a lány elsírja magát és átöleli a fiút jó szorosan* -Csak azt kívánnám, hogy sose eressz el...és maradj az enyém örökre... *csókolja meg hosszan a fiút, miközben elveszi tőle az üvegcsét* -Ha készen álsz, akkor egészségedre szerelmem! *emeli fel a kis üveget, miután kihúzta belőle a dugót. És ha Deyan is kihúzza a dugót a sajátjából, meg is ihajták a lötyött, és meg is csókolhatja őt a fiú.*

Vendég

*Vio láthatóan örül az ajándékának. Deyan fellélegzik, és újra a boldogság vesz erőt rajta Vioval. Ő is átöleli Viot, és letörli a lány könnyeit.*
-Nem foglak szívem. És veled maradok mindig. *mondja boldogan, és egyszerre kihúzzák a dugót a fiolából. Deyan beleszagol, és virág illatot érez benne. Valószínűleg valóban szerelmi bájital van benne, kis módosítással... Felhajtja a fiola tartalmát a lánnyal együtt, és megcsókolják egymást.
Ebben a pillanatban mindkettejük ujján egy arany karikagyűrű bontakozik ki, majd mikor formát öltött, finoman rá is szorul mindkettejük gyűrűs ujjára. Ha jobban megnézik a fiatalok, akkor mindegyikőjüknek a párja neve áll, vagyis Deyanén a "Violette Offylia Ramirez" név, Violette-én pedig a "Deyan Serenity" név.*
[Only admins are allowed to see this link]

Tárgy: Re: Udvar Csüt. Jún. 24, 2010 7:12 pm

*Most lett Vio a föld legboldogabb leánya* -Kérlek sose hagyjuk el egymást! Azaz ha meghalsz én veled megyek! *mondja a lány őszintén és ismét sírni kezd* -Muszáj nekünk itt maradni? Félek a haláltól... *sírja el magát, de Deyant még a saját életénél is jobban szereti. Szóval ha Deyannak meg kell, hogy halljon, akkor ő is vállalja ugyan ezt a sorsot, mást úgy se nagyon tehet...*

Vendég

*Dey megcsodálja a gyűrűt a kezén, majd Vionak válaszul megcsókolja a lányt.*
-Nyugodj meg, szerelmem, nem foglak elhagyni. Nekem nem kell más, csak te. *mondja, és még egyszer megcsókolja. Aztán Vio mégis a kegyenceknél lyukad ki. Vesz egy mély levegőt, és aztán válaszol a lánynak.*
-Igen, muszáj szerelmem. Vagy te szívesebben járnál egy olyan suliba, ahol ők irányítanak? Szeretnéd, ha olyan diákok kerülnének ki ebből az iskolából, akik olyanok, mint ők? Mert én ezt nem szeretném. Ha kell, az életem árán is megvédem a sulit, de önszántamból nem fogom átengedni nekik csak úgy. Nekem a suli a második otthonom. Nagyon sokat jelent nekem. Ha meghalok, hát... akkor meghalok. De nem kell, hogy te is elkísérj szívem. Ezt nem várhatom el tőled. A szerelmed erőt fog adni, és talán mégis túlélem. Legfeljebb azt tudom neked megmondani, hogy ha mégse támadnának, akkor én nem fogom keresni őket. *teszi hozzá nyugtatólag, bár ennek az esélyét nagyon csekélynek látja. A végét szomorúan, majdnem sírva mondja. De aztán erőt vesz magán, hisz tudja, neki így lesz a legjobb, így nincs miért sírnia.*
//fagy//

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jún. 27, 2010 7:32 pm

Noir

~Sült krumplit ennék! ~ *Ezzel a gondolattal ér ki az udvarra. Mélyet szippant a friss, levegőből.*
- Szabadsááág!
*Kiáltja széttárva kezeit egyre tovább menve. Még dalra is vigadna. Szórakoztató volt a lány, na de kezdett unalmas lenni. Körülnézve elszórva lát pár diákot, már amennyire a leszállt éj engedi látni. Hirtelen akad meg oldalában a levegő, ezzel elzárva az oxigén bevételét, kiengedését. Odakap bordáihoz, szájszélét harapdosva, szemöldökét összehúzva. Ujjait nem túl erősen, de érezhetően nyomkodja, miután gyengéden kitapintotta a bordák végződését. Megkönnyebülten engedi le maga mellé kezeit, mohóan szedve a levegőt, amint hozzájut. Az egész folyamat alatt csak egy pillanatra állt meg, útját most is tovább folytatja egy padhoz, amire kényelmesen leül, hátradől, szétterpeszkedett lábakkal, karjait a pad felső részére helyezve.*

//Fagy//

Vendég

*Halkan dúdolva érkezik meg az udvarra, egyszerű öltözékben. A zsebében ott van a pálcája, és a három helyett most csak egyetlen tőre. Mást nem hozott magával, na persze az AMM medált meg a PSM karpántot leszámítva. Leül az egyik padra, pontosabban annak a támlájára, és ott várakozik. Reméli, hogy valamelyik barátja is eljön, bár erre nem igazán volt példa az utóbbi időben... de ki tudja.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 3:50 pm

*Fekete elnyűtt tornacipőben, fekete pólóban, és egy farmer sortban jelenik meg. Mindenféle körítés nélkül, pálcájával a zsebében. Rajta a fókusztárgyak, minden eshetőségre felkészülve. Daimónja mellette bandukol, ő maga pedig haját köti éppen hátra. Meglátva unokatestvérét, mosolyogva lépdel oda hozzá*- Good Evening!*köszön neki, majd csak ott álldogál. Reménykedett benne, hogy itt lesznek egy ketten az ismerősi körből, hát, ki tudja ki jön még. Így hát csak vár.*- Mi újság?

Vendég

*Gaea érkezik az udvarra, séta tempóban, az ájárókon át, szinte számolgatva az árnyfoltokat a napos szakaszig. Nyomában ott kullog a Bátor, a hűséges kis szőrmókja, akit lassan teljesen olyannak tekint a lány, mint más a diamónját, elválaszhatatlannak, csak éppen vele nem lehet beszélgetni. A lány viszont ezt nem is bánja. Kezd egyre jobban ragaszkodni Bátorhoz, amit a kis jószág becsülettel megszólgált. legjobban talán azzal, hogy nem mint öleb van jelen, mint egyes diákoknál, hanem mint egy valóban hasznos segítő. A boszorkányos segítője, familiáris. valami efféle volt a tankönybe is írva, amikor erről a kis jószágról, és megidézéséről tanultak. Na igen. Azóta sok minden változott. Annakidején minden órára ruhába ment, és szakadozott ruhában távozott. Annakidején eszébe sem jutott nadrágot húzni a gyakorlatok miatt, most meg már meg nem jelenne ruhában. Annakidején ki volt bondva a haja, most meg már az alap felszereléséhez tartozik a hajgumi, és a hajban, ha szakkör van. Mert hogy most szakkörre jött. Fekete edzőgatyában, vérvörös gyolcsingben, és fekete hajgumival a vörös hajában. Tértágított tarisznyája most is a vállán keresztben, de ez egy új tatyó, ezt a hétvégén vette lent Nellondban. Koszos-fekete anyaga csalóka, ebbe mester ember hímezte a jelet értő gonddal, és kétszer annyit bír elrejteni a benne helyet kereső. Az előző csak egy hátizsáknyi méretet bírt, de ez négyszer annyit rejthet magában annélkül, hogy ne tűnne laposnak, üresnek. A szokásos kellékek vannak megint csak nála. Palackos víz, törölköző, öngyújtó, nagy teherbírásó kenderzsinór kb húsz méternyi hosszban, és effélék. Csupa bármikor kellhető dolog, ... egy muglinak, de neki azért ott a pálca is, az egyszerű fekete tokban, ami a ball alkarjára van csatolva most is. Famulusa pedig mellette caplat, mint ahogy megszokta már, a ball oldalon, lábnál, mint az idomított és iskolázott kutyák. Lassan sétál az udvarra, figyeli a gyülekezőket, és mindenkinek odaköszön egy sziát.*

Diák Hozzászólások száma : 190 Kaszt :

*Victoria is kiballag az udvarra, várva a szakkört. Lassan körbepillant, nincsenek még sokan, van is ideje járkálni egy kicsit. Hullámos fürtjeibe a lágy szellő néha belekap, vad táncra hívja, majd otthagyja egyedül. A lányka hegyesen ívelt fülei meg-megrezzennek a hangok hallatán; madárcsicsergés, bokorzizzenés, mindent meghall. Egy világoszöld kis ruhácska van rajta, pánt nélkül. hajába egy halványabb árnyalatú piros virág van fűzve.*

//És rögtön NJK : ( Bocsi, pelenkát kell vennem. Jó szórakozást azért^^//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 3:56 pm

* A szőke hajú fiú ismét az udvar felé tart. Az elmúlt napokban nem nagyon látta senki sem, csak a szobatársai, hiszen az ágyat nyomta. Valószínűleg túl lengén öltözött mikor Gaea és ő a birtokon beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat. Így hát nem csoda hogy felfázott. Most egy kék pólóban van, melyen ott virít allidonos kitűzője. Nadrágja egyszerű farmernadrág a mai mugli divatnak megfelelően néhány helyen megkoptatva. Pálcája most farzsebében pihen. Szőke haja egész rövidre van vágva. Mellyel egész délelőtt szenvedett. A fiú dúdolva lépked, ki a kúria bejáratán, táskával a hátán. Táskájában a megmaradt állateledeleit cipeli, és egy fekete pulóvert arra az esetre, ha hűvösre fordulna az idő. Mikor megérkezik a gyülekező helyére csak köszön a már ott lévő társainak, és vár. Vár arra hogy megszólítsa valaki, vagy arra, hogy megérkezzen a kisérőjük.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 3:57 pm

*Xia, szokásával ellentétben szökdécselve érkezik az udvarra. Vigyáz, nehogy elessen rózsaszinű hanfujában, amire nagy esély van, mivel a ruha a földig ér. Haja egy része utánalibben a szélben, a másik részéből készült konty köré rózsákat tűzött. Izgalommal várja a szakkört, már nem is csodálkozna rajta, ha veszélyes lenne.*
-Sziasztok.
*Köszön a többieknek, majd vár, hogy esetleg mások is jöjjenek, és hogy elkezdődjön a szakkör.*
~Legalább ma nincs rossz idő.
*Nem tudja, hogy ez a gondolat hogy jutott eszébe, de nem áll neki ezen töprengeni.*
~A végén még elmegy vele az egész nap.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 3:57 pm

*Nikorina érkezik a Kúria irányából Gradannal együtt. Kék póló, térdig érő farmernadrág, szandál alkotja a lány viseletét, karján egy arany, hieroglifákkal díszített karperec, Gradan nyakában pedig egy vékony aranylánc lóg, rajta egy arany macskamedállal - e két ékszer még az egyiptomi kalandban szerzett zsákmány. A lány oldalán ott lóg egy kisebb válltáska, benne egy-két fontosabb dologgal. Köszön a többieknek, és félrehúzódva vár arra, hogy megérkezzen a tanár, és induljanak a szakkör színhelyére.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 4:01 pm

Egy magas férfi lépked kifelé a kúria kapúján. Ruházata egyszerű. Egy zöld katonai nadrág, és egy fekete ing. Derekán két méretes pisztoly, és a pálcája. Fehér-ezüst haj, szürke szemek, balalkarján kacskaringós tetoválások. Lassan odasétál a már összegyűlt diákokhoz, és mosolyogva biccent feléjük.*
- Sziasztok. Enzio Medichi vagyok. Lényvadász. Az elkövetkezendő éven én is tanítani foglak titeket. Mivel nem vagyok túl idős, nyugodtan lehet tegezni. No de… a mai kirándulásunk alkalmával a célpontunk a híres nevezetes Burkitsville. Régi nevén Blair. Így bizonyára sejtitek, hogy a kis álmos falu nem éppen a nyugodt légköréről híres. A dolog úgy áll, hogy ez a kétes hírnév csak egy két hülye horrorfilm miatt van. Mi csak almáspitézni megyünk, ugyanis a süteményeik viszont Amerika szerte híres.
Mondja mosolyogva, majd körbe pillant. * - Ám hogy semmi ne legyen ennyire ennyire egyszerű, elmondom, hogy beköltözött egy lény az almáskertbe, és hogy nektek kéne vele valamit kezdeni. Elfogni, elűzni, végezni vele…rajtatok áll. Ha jól csináljátok, akkor gyorsan végezhettek vele, aztán utána mehet a süteményezés. No persze… a kert elég nagy. Így nektek kell eldöntenetek hogy hogyan is csináljátok.* A férfi arcán bíztató, ám kissé sunyi mosoly üldögél. majd lassan elővesz egy fapálcát a zsebéből, ami elkezd nyúlni, hogy a végén olyan hosszú legyen, amit mindenki elér.
- Ha felkészültetek… akkor mehet a menet. A következő megálló… Burkitsville.

Következő reag mehet az otthon és külföld Burkittsville topikba.

//Legyetek szívesen az olyan részeket, amik nekem szólnak kiemelni valami más színnel, és a varázslatok leírását és nevét is oda illeszteni a reag végére. Így gyorsabban haladhat a mese. Előre is köszönöm.//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 6:23 pm

*Végre visszatért a nyári idő. Odakint süt a nap,
és meleg van megint. Esti vidáman öltözködik reggel, látva milyen jó az
idő. Egy fekete rövidnadrágot vesz fel, egy zöld toppal. Haját
felcsatolta, papucsot vett, és már indult is. Gyönyörű nap ez a mai. Egy
táska is lóg a vállán, mint mindig és a rajzcucca lapul benne. Most a
szabadba megy. Kifelé az udvarra, és leül a kúria előtt egy padra. Majd
elkezdi rajzolni a kúria magas falait.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 6:40 pm

*Lojza a délutáni hőséget egy kiadós sétával próbálta enyhíteni a szabadban, bár ez nem igazán jött össze, hiszen a Nap eltűnésével csak még párásabb lett a levegő. Szúnyogok, bogarak, és mindenféle csúszó mászó lények röpdösnek fel, s alá a kúria udvarának fái között. A fiú egy lezser, kék színű pólót visel. Embléma, címer, és egyéb minta nincsen rajta. Haját hátra kötve hordja. Egy rövid fehér és kék csíkos nadrágot visel. Lábán fekete színű bőr papucs klaffog. Kezei közt egy fadarabbal játszadozik. Fel-feldobja azt. E közben dudorászik valami gyenge dallamot. Miközben sétál a fűben, észreveszi az épp rajzolgató Estera-t az egyik padon, majd oda kiált a lányhoz, hiszen már oly régen látta. Az öröm, hogy ilyen sok idő elmúltával találkozik egy rég látott baráttal kiül a fiú arcára, és szaporán a lány felé siet.*
- Hééé, Estera, de rég láttalak...

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 7:12 pm

*Akörvanalakkal már e lsi készült, sőt egy két ablakot is felrajzolt már. Viszont kezd sötétedni, így lassan e kell fejeznie a rajzolást.*-Hogy elszaladt az idő.*Motyogja maga előtt. Még néhány vonást felrajzol, majd már pakolna el, mikor észrevette,hogy valaki közeledik felé.*-Lojzaa, de jó hogy látlak. *Szólt oda vidáman a fiúnak.*-Tényleg rég találkoztunk már. Hogy vagy? Mit szólsz ehez a nyár helyett ősz időjáráshoz? *Érdeklődik.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 7:20 pm

*A fiú közelebb ér a lányhoz, majd leül mellé a padra.*
- Ahhh, az időjárás... igen, eléggé hebehurgya már... De nem is ez a lényeg!
*Vág közbe a lány kérdésére Lojza, majd folytatja is egy kis mosollyal az arcán. Rámutat a lány rajzára, és kérdezi.*
- Egy kis művészlélek bújt beléd?! A naplementében biztos csuda jól le lehet rajzolni a kastélyt. Nem igaz?
*Érdeklődik, majd hunyorogva kémleli a kúria vonalait.*
- Hmmm... én csak sündisznót tudok rajzolni. Megmutassam?
*Nevet a lány felé Lojza.*
- Egyébként köszönöm, jól vagyok. És Neked hogy telik a szünet?

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 7:32 pm

*Arébb csúszik a padon, hogy Lojza le tudjon mellé ülni.*-Hát, nem lényeg, de azért jó lett volna, ha nem kell a nyár első heteit a kúriába zárva tölteni nem? *Teszi fel költői kérdését.*
-Áá, nem művészlélek. Attól még messze vagyok. De szívesen rajzolok. És hát igen, a kúria igen remek modellnek bizonyult.
*Neveti el magát ő is.*-Süniit? Az aranyos. Akkor majd rajzolhatsz nekem egyet. Kiváncsian várom .*Mosolyog rá Lojzára.
-Jól jól, csak nagyrészt sajna a kúriában ültem. Olvastam amíg nem lehetett kijönni. Na és neked? Te mit csináltál?

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Jún. 28, 2010 7:47 pm

//Fagy, bocsi...//

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 3:48 pm

* A szőke hajú fiú jelenleg az udvaron sétálgat. Napok óta nem mozdult ki a szobájából. Csak az étkezésekre és edzzésekre hagyta el a Fehér Cápa hálót. Kimozdulatlanságának oka? Gaea. Ennyi elég is. A naxeldíres lány az elmúlt pár napban a gyengélkedőn pihent, kivéve a tegnapi délutánt. Akkor a tóparton rendezett egy kis programot. A fiú az ablakból nézte minden mozdulatát. Szívesen lement volna, de nem akarta megzavarni a naxeldíresek vidám együttlétét. S most a fiú ismét az udvaron sétál. Kint a természetben. Természetesen megkapta a lány köszönetnyilvánítását de még válaszra sem méltatta. Az okokat nem lehet leintézni egy-egy levélben. Hogy miért nem? Ahhoz túl kacifántosak még most is a gondolatai. Ráadásul a lánnyal sem szeretett volna összefutni. Nem akart újabb veszekedést. Mert az lett volna. Ebben biztos a fiú. Most tengerkék szemeihez öltözött ismét. Kék rövidnadrág melynek anyaga leginkább a farmerhoz hasonlít. Homokszínű ujjatlan póló melyre egy kék s annak az árnyalataiban káprázó inget vett fel. Nadrágját ismét a jól ismert öve tartja fent a fiún, melyre három tőrét és pár bájitalt csatolt fel. Robbantó, gyógyító, méregtelenítő. Kitudja mikor lesz hasznuk még. Főleg a lány közelében. Kezén homokszínű szoros csuklószorító, mely alatt ott pihen kiméraszőr magú pálcája is. S ha kell egyetlen mozdulattal akár a kezébe csúsztatja. Egyébként a fiú kezén most végigszalad egy hosszú heg, mely pár napon belül reményei szerint el fog tűnni. Ez is már csak a tegnapi edzés maradványa. Kék szeme vidáman csillog, de ha valaki mélyen a szemébe néz, láthatja hogy ez a vidám csillogás csak egy álca. A fiú megváltozott. Legalábbis kezd megváltozni. Szobatársainak is ridegen és kimérten köszön már. A sok csalódás és vita megedzette a lelkét. Lassan dúdolva sétál mikor meglátja pár diáktársát akik együtt gyülekeznek. Felvonja a szemöldökét. Lenne valami program és ő nem tudna róla? Nem hiszi. Inkább csak egy kellemes beszélgetés miatt gyűltek össze ilyen sokan. Lassan ő is odasétál hozzájuk, köszön nekik. S várja hogy felvetődjön egy neki is szimpatikus téma. Akkor közbeszólhatna. Bár valószínüleg ezt úgy sem fogja megtenni.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar