Udvar

Vendég

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:42 pm

*Ő más a sötét Úrnő oldalán áll, kis hezitálással ugyanis átállt a szakvezetők érkezésének ideje alatt. Felnevet, persze csak halkan, mikor látja, hogy néhány gyerek azt hiszi, hogy ők itt elsöprő győzelmet fognak aratni.* ~Nem, az Úrnő seregei végtelenek, követői pedig még holtakat is képesek feltámasztani hogy lidérceket faragjanak belőlük, majd azok rátámadjanak az ellenszegülő halandókra.~ *Sejtelmes, gonosz mosoly jelenik meg az arcán, ahogy látja, hogy a szakvezetők Vanessához mennek és tőle kérnek segítséget. Ő maga itt nem fog szónokolni, nem fogja nekik bebeszélni, hogy ők veszítenek, majd megtapasztalják azt saját maguk. Fürkészi az arcokat, a diákok arcait, amikhez neveket nem tud társítani, hiszen az iskolában csak néhány barátja van, ők sincsenek most itt. Továbbra is összefont karokkal áll, figyeli Jana reakcióit az iskola "követőinek" szavaira, megbújik a háttérben, mint holmi árnyék, aki csak védelemért jött ide... Pedig nem, eltökélt, biztos benne, hogy az úrnő győzedelmeskedni fog. Természetesen ő nem tud olyan titkokat, mint hogy a mágiaügyi miniszter az Úrnő, de azok az információk csak szilárdabbá tennék az Úrnőben való hitét. Néha-néha szemkontaktust teremt a szintén átállt diákokkal, akik nem álltak át, nem érdeklik, eddig se nagyon érdekelték, most miért kezdenék el érdekelni? Sötét gondolatait tükrözi fagyos arckifejezése és undorral lenéző testtartása, amit a még nem áttért diákoknak szán. Megmosolyogja a szakvezetők elvonulását, egy darabig azt hiszi, hogy visszavonulnak, de aztán elbizonytalanodik. Odaballag Janához, továbbra is összefont karokkal, majd megszólítja.* - Hova mennek a szakvezetők? *Kérdi a lánytól.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:42 pm

[Az angyalok és a tiszteletbeli angyalok]

*Átcsúsztatja Bellának és Belnisneka dolgaikat, észrevétlenül, koboldmódjára, miközben hátrál, beáll a lányok mögé, hogy teljes mértékben takarják, és felölti a láthatatlan köpenyt, ami apró termetét teljes mértékben lefedi. * - Itt vagyok veletek, ha kellek, cselekszem. Dolgozzatok össze, számíthattok egymásra. * Suttogja a lányok fülébe, miközben aláthatatlanság köpenye alatt tűnik el a színről, illetve, a szemek elől. A csizmája miatt a léptei hangja nem hallatszik és magára használ gyorsan egy plusz Valde Levis-t, tehát jelentéktelenséget, hogy véletlenül se vegyék észre. DE láthatatlanság köpenyébe hogy vennék észre? Fedezéket keres, ahol nem eshetnek át rajta, sé senki nem tépheti fel a köpenyt, és oda behúzódik. NEm gyáván. Taktikusan.
Ekkor veszi észre, hogy a szakvezetők jönnek, aztán mennek is. Nem követi őket, neki itt van dolga.*

// Az egész fonti ^^ //

Vendég

[Rose, Gaby, Emily, Belnis KM]

*Komolyan elgondolkozik Jana szavain... Vagyis inkább azon, hogy mi üthetett a lányba. Nem, ő biztos nem fog átállni... De nem tudja, mit tegyen. Elvileg most hátul állnak, és Chleo most már az újonnan átálltakra is szórja gyűlölködő pillantásait. Muszáj tennie valamit... Előrébb furakodik, bár barátai lehet, hogy ellenzik... Hetest rajzol pálcájával, és beméri a lány tüdejét.* - Stupor! *Ehyzerű, de hasznos, amennyiben sikerül, rögtön vissza is megy a tömegbe, magára varázsolva gey erőburkot. [Corim spirito, ha minden igaz.].*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:43 pm

*Megjelenik mellette Rose Bridget. Neki csak biccent, és bólint egyet, majd elindul. Egyenesen Jana felé, majd pálcamozdulat, ás el is mormolja az igét, hiszen innen már ellát a lány mellé.*- Transportus Veno!*halk pukkanás. És már a lány mögött is van nem sokkal. Odasétál mellé, felvéve egy üveges tekintet. Hallja a szidalmakat, a rágalmakat, a szavakat, de nem reagál semmire. Egyszerűen csak idejött. Nem néz senkire, csak Vanessára egy pillanatra, meg az elszáguldott szakvezetőkre, majd csak áll, pálcáját maga mellé eresztve le.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:43 pm

//Bocsi, kicsit NJK//

Vendég

* Mikor Karen megpillantja az első áttáló diákokat úgy érzi, mintha egy tőrt szúrtak volna belé és azt most kegyetlenül forgatják már így is megsebzett szívében. Egy pillanatig csak megdermedve áll és bámul a fekete hajú fiúra. Az a mérhetetlen fájdalom amit most belül érez, szinte széttépi. Már ígyis elég sok szenvedést okozott a fiú neki, de ez most teljesen felemészti. Pont ő?! Aki azt állítja, hogy szereti! Cserben hagyja, hátba támadja! Elárulja. Ekkora csalódást és kínt még életében nem érzett mint ebben a pillanatban. A legrosszabb pedig az, hogy az a személy okozta neki akit szeret. Nem, már csak szeretett! Mert ebben a pillanatban a gyűlölet olyan intenzíven tölti ki egész lényét, hogy a pálcát tartó keze megremeg, amint vissza fogja magát, hogy rá ne támadjon Robra. Szemei szikrákat szórnak. Mikor Máté is átáll a másik oldalra hozza meg az elhatározást. Mindent meg tesz azért, hogy az ő kezei álltal haljon meg David. Legsziveseben, már most a pokl legméjebb bugyrába küldené, de még van annyi akarat ereje, hogy kontrolálja érzelmeit és erejét cselekedetei felett. Ha most támadna, akkor ki törne a káosz és csak bajba sodorná társait. Ujjai belefehérednek az erős szorításba, a levegőt kapkodva veszi. Szörnyü düh tombol benne. Most úgy érzi, hogy tiszta szívéből utálja a másikat és egy percig sem habozna, ha arra kerül a sor, hogy egymással szenben állva harcolnak. De nem végezne vele rögtön. Előtte megkérdezné tőle, hogy eléggé élvezte e, hogy tönkreteszi a lányt? Hogy egyik csalódás után a másikba taszítja?! Biztosan... De ezt még nagyon megbánja!*

Vendég

*Rose a szócsatát hallgatja, ami a tanárok, és az érkezett között van, de nem felel semmit sem. Mikor szakvezetője elindul a kúria felé, kicsit megborzong, még sosem látta így reagálni őt bármire is. A többi tanárt nézi, akik figyelemmel kísérik a szavak, és kihllja a válaszaikból kiérződütt csalódottságot, meglepetést. össze vissza tekregeti a fejét, hogy most mit csináljon, de nem jut semmi komolyra. Úgy dönt, hogy még vár a döntéseivel, amig megszólal, hátha történik valami, ami megváltoztathatja a véleményét a dolgokról. De persze a másikakhoz nem sétálna át. Csakúgy, mint Liz, ő is kitrat az álláspontja mellett.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:47 pm

[Angyalok]

*Még mindig nem hiszi el Jana szavait és látva, hogy alig egy-két ember áll csak át, önkéntelenül is elmosolyodik* ~Hát mégsem akkora az a hatalom, amiért mindenki feláldozza az elveit, a barátait, az itt eltöltött éveket?~ *kérdezi magától, majd keze erősebben markolja a pálcát. Türelmetlen, ereiben ott dübörög az adrenalin, harcolni akar. Most ez az egy dolog van, amit szeretne, semmi mást. De nem tesz semmit, nem támad, hiszen azzal pontosan alátámasztaná azt, amit a lány mond* ~Még hogy mi támadtunk? Ez nevetséges!~ *fut át az agyán, aztán pedig megjelennek a szakvezetők. Egy pillanatra megnyugszik, ha ők itt vannak, akkor náluk az előny és senki sem állíthatja meg őket. Legalábbis ezt kellene gondolnia, de nem képes erre. Megölték az igazgatót, méghozzá egy diák. Ezek után már semmi nem biztos, csak az, hogy most itt állnak felfegyverkezve és várják a végső szót, ami eldönt mindent. Háború vagy béke? Élet vagy halál? Neki egy pillanatra sem ingott meg. Rosettától elveszi a villámtőrt és a tudatvédő amulettet, amit rögtön a nyakába is tesz. A fegyvert forgatja kicsit a kezében, nem igazán szokott hozzá, hogy pálcán kívül mást is használjon, de most mindenre és mindenkire szükség van. Rose szavaira csak bólint, aztán újra az előtte állókra szegezi a tekintetét. Várja már a harcot. Nagyon is*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:48 pm

[Rosetta, Chleo, Gabriella, Belnis, Bella, azaz az Angyalok de amúgy Emily nem angyal, csak idecsapódott, oké?xD]
[KAREN!]

*David elhalad mellette... David Robert Beawer. Az ő húsa, az ő vére. Egykoron a példaképe is, talán... most viszont Marijana felé tart, azokkal a hűvös, határozott léptekkel. A srác még rápillant - azzal a tekintettel. A tekintettel, ami végigkísérte gyermekkorát, amiben benne van a cinkosság, a huncutság, a közös titok, a bajtársiasság. Emily - az illúzió kedvéért elmorzsol egy könnycseppet, de többet nem foglalkozik a fiúval - csendben hallgatja a lányokat. Fogait összeszorítja, kezében megfeszül a pálca - de még mindig nem tesz semmit. Magára ölti a védőköpenyt, (amit Rosettától kapott) és egyre csak az jár a fejében, hogy "Célozz... és dobj!" - ezt tanította neki David, amikor gyerekkorában "harcolni" segített neki. Talán most hasznát veheti... Megszorítja a tőröket. De továbbra is ennyi, más semmi.
Megpillantja Karent, aki görcsösen szorítja pálcáját, miközben a távolodó fiúra néz.
- Embrouiller Verbe! *Leír egy apró kört Karen feje felett, és közelebb megy. Megmarkolja a csuklóját, és, bár a hangzagyválás igéjét használta, mégis suttogásba kezd. Nem lehetnek elég biztosak a dologban.*
- Nyugi, nyugi, nyugi... Nem... nem ment át, hidd el, tudom... Csak... valamit tennie kell, nem maradhat helyben... Ahhoz túl rossz. Ne bántsd, és ami a legfontosabb: ne értsd félre. *Visszamegy a lányokhoz.*

Vendég

*Csak figyeli a többieket, ahogy vádaskodnak. Chirstiana továbbra is a határozott nem nél marad.* - Nem gondolod komolyan? Ha neked az lesz a jobb élet. Nem vagy normális. Rabszolga sorsra fogsz jutni utána gondolkozz el kik is lesznek a barátaid....*Válaszolja ridegen Máténak, majd a törjét kapja kézhez. ~Ez idióta, és nem normális.~* Ha megölnek valakit, az tényleg jobb élet hiszen már nincs közöttünk tényleg.*
- Én harcolok ha kell és maradok. Mit kell ezen gondolkodni. Jobb élet van itt mint nálatok.*Fejezte be ridegen és várt. Látta, hogy a szakvezetők el vonulnak. Szép lesz.*

Vendég

[Sam, KM, vagyis Jana]

*Röviddel Sam távozása után indul el... Nem zavarja, ha a lány esetleg le akarja rázni. A magányos farkas a tigrisével most nem akar egyedül maradi, így követi a lányt, varázslat nélkül, gyalog. Jana mellett kötnek ki. A lány fülébe súg néhány szót.* - Mit tervezünk? *Szavait csak Jana hallhatja, esetleg Sam. Chleo valószínűleg érkező támadására csak félrehúzódik, bár nem ő a célpont. Rég eelmúlt az az idő, amikor megvédte volna a lányt, mindennek vége van, ami régen volt...*

Vendég

*Némán hallgatja a különféle rágalmakat, és nem szólal meg. Minek? Ő döntött. Segítséggel, szenvedve, nehezen, de döntött. Van mi itt tartsa. Ismét Gaeára pillant, hisz most ő a fő bátorítója. Hallgatja, amit mond, és tiszteli bátor, határozott szavaiért, bár ezt érzi a többi felszólaló iránt is. Vágóhíd... Visszhangzanak Jana szavai a fejében, de aztán felötlik neki Liliya arca, a mosolya, és valami meleget érez a szíve tájékán. Nem tudja, mi ez, de azt érzi, hogy EZÉRT van értelme meghalni.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 4:59 pm

[Angyalok csapatának^^]

*Belnis szinte elveszik a tömegben. Megkapja Rosettától az ezüstőrt és rögtön elrejti a köpenye alá. Jana ismét beszél, szinte már idegesíti. Végig néz a tömegen és látja, hogy ezzel nincs egyedül. ~Mi lenne, ha mondjuk célba venném?~ *Arcán egy kaján mosoly jelenik meg. A lányok felé fordul és őrült ötletét veti fel, amit megszavazhatnak.*
- Lányok, mi lenne, ha VÉLETLENÜL célba venném Janát? *Mosolyog egy keveset és várja a reakciókat. Enyhén meghökkentek a lányok, de a szavazat vége IGEN lett. És ez a lényeg.*

[Mindenkinek]

Villám gyorsan felajzott íjával célba veszi Janát. Ebben már senki nem akadályozhatja meg. ÉS LŐ! Igen, képes volt kilőni a vesszőt. Maga sem gondolta, hogy megteszi. De ez történt. Mivel egy csoport veszi körül, nem lehet tudni eleint, hogy ki volt az akinek az íjvesszője remélhetőleg eltalálja Janát. De mégis, mert az íjja ugyanúgy a kezében van és szeme feketén csillog. Semmi érzést nem árul el a tekintete.* ~Vajon eltaláltam?~ *Ha nem is, akkor is ezzel ők kezdeményeztek és erről ő tehet és még az Angyalok nevet viselő szövetséges csoport, melynek Ő is tagja.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hát bizony... akár hogyan is, most éppen az bizonyosodik be, amit Jana szajkózott. Hogy nekik csal védeniük kell magukat. Látja, hogy Chris keze megszorul a katanán. Így már emeli a kezét, hogy parancsot adjon a lidérceknek. Ám ekkor elsüvít egy Stuport, ami telibe is találná a lányt, ám a lidércek erre az esetre lettek oda rendelve. (És már ott szobroznak az első reag óta) Így aztán az mozdul, és el is nyeli a varázslatot.
- Látjátok? Tettem én valamit ellenetek?
* Teszi fel a kérdést. majd csak előrántja a katanáját, és az idő közben odaérő Chris támadását fogadja vele. A lidércek meglódulnak a diákok felé. Az első csapás megvolt. Így aztán már teljesen mindegy mit mondanak a többiek. Janát többen is támadták, így szó nem érheti a ház elejét. A dementorok is megindulnak a diákok felé. Hosszú karjaik csapásra emelődnek, és be is támadják a népeket. Az "áruló diákok" a háttérben állnak, ha csak ők is támadásba nem lendülnek. A lidércek nem céloznak. Arra támadnak, aki előttük áll. Ez alól csak az átállt diákok a kivételek.
- Mi fáj ennyire Strife? * Kérdi a lány komolyan. A diákok most támadhatnak, és védekezhetnek... már ha egyáltalán akarnak.
*A szakvezetők elviharzanak valamerre. Ez csak a diákoknak lehet rossz hír esetlegesen. * - Tamádás! * Kiált a lány, mostmár a saját oldalán álló diákoknak. Itt már nincs más lehetőség. egy nyílvessző suhan végig a térségen, majd bizony Jana vállába ágyazódik, hanyatt is lökve őt. A lány felkiált fájdalmában. Majd oda kap, és letöri a nyílvesszőt. Így a hegy a vállában marad. Nem érdekli... vagy legalábbis próbál nem figyelni rá. A katanát védő pózba állítja. Minden diákra legalább két lény jut.

Vendég

[km]

*Igen, ez így van, Chris meg is lódul, de a stuport nem ő küldte ki. Ő csak azután indul el, amikor már több támadás elindul, ő csak simán elővette, de lényegtelen. Egy pillanatra még hátrapillant Arira, majd nekilódul... útközben az övébe szúrja a pálcáját. Úgyis csak egy gondolat, és a kezében lesz. Előrelendül, katana is lendül, és lesújt, Jana véd, és kérdez.* - Nem is tudom. Talán így látnom téged... azt hittem okosabb lány vagy ennél Jana... vagy hívjalak Erzsébetnek? Az jobban tetszene? Hatalomért bármit... eldobni Arianát... Faithet... *Sziszeg, majd megint sújt a katanával, és nagyon, nagyon reméli, hogy más nem avatkozik közbe. Ez most az ő csatája Janával.*

Vendég

[Susan, mesélő]

- Úgy látszik. *Felel Susan mondatára oda sem nézve. Eszében sincs átállni... Ha Chris elindulna, kelletlenül ugyan, de követné... Vagy... talán akkor is visszafordulna. Hiszen akkor mellette lenne Jack, így ő már nem kellene oda. Neki ezen az oldalon a helye, ezt pontosan érzi. Látja, hogy többen rátámadnak Janára... és a legrémisztőbbnek azt tartja, hogy viszket a keze, hogy ő is megtegye. Erre természetesen nem vetemedik, de azért sem mozdul a keze, hogy megvédje a lányt. Nem is kell... a lidércek megteszik helyette. Valami mérhetetlen harag, és... gyűlölet villan a szemében Janára nézve. Az egy dolog, hogy átállt... Az egy másik, hogy ezzel a szöveggel tömi a fejüket, és úgy látszik, ő maga is elhiszi. És most... harc lesz, akármit is mondott Nicolas, vagy akárki más. Legelőször a dementorok felé fordul. Azok felé szegezi a pálcáját, és szép emlékeit gyűjti össze. A színjátszások otthon a rokonokkal, Chris érkezése, az este Jackkel és Donnal, az eljegyzés, a Szentivánéj, a mugli búcsú... és minden ilyesmi, csak user nem sorolja fel mindet.* - Expecto Patronum! *Harsogja az igét, erőt merítve az emlékekből, és patrónusa kirobban a pálcájából. Aztán az már egy másik kérdés, meddig marad meg, és mennyire űzi el a dementorokat... De feléjük irányítja őt. Látja, hogy Chris Janára támad, de ő nem teszi meg. Egyrészt nem támad barátjára, még így sem... másrészt az valóban az ő csatájuk.*

Vendég

[Mindenki, Sepp]

*Máté hangosan vihog, a többiek érvelésein, néha egy-egy "fújt" is elkiált. Időnként forgatja a szemét, és ásít egyet hangosan. Mikos észreveszi, hogy valaki támadásba lendül, rögtön pálcát ránt, és elkiáltja magát:* -Magus Crista! *Üvölt, felhúzza magára a pajzsot, és Sepp felé fordul. Elvicsorodik, majd ismét kiált egyet, érdes hangon:* -Dasertium! *Nevet, majd szorít rajta egyet. Kihúzza magát, majd a tömegbe közeledik felé, és rászegezi a pálcát.* -Sosem bírtalak. Gyűlöltelek. Egy nagyszájú kis senki voltál. Álltál volna át. Jó haverok lehettünk volna.*

//Mágikus pajzs: Magus Crista

Leírás:
Egyszerűbb támadó átkokat hárít, és némely tárgymágiát, ám magában egy mágikus tárgyat nem tud hárítani, hisz a tárgyak áthatolnak rajta. A fizikai pajzs mágikus megfelelője, de határozott kiterjedése nincs, az egész testet védi

Rablánc Átok: (Dasertium)
Leírás:
Nagyon előnyös varázslat arra az esetre ha előnyhöz akarunk jutni egy harcba. Ellenfelünket tudjuk vele mozgásképtelenné tenni, mégpedig úgy hogy láncokat idézünk meg körülötte amik rátekerednek a végtagjaira. A mozgásképtelen ember, kiszolgáltatott ezáltal pánik kel benne így egyszerűbb a legyőzése. A varázslat több fontos részből áll mindenek előtt a célszemély leláncolásából.
Ilyenkor még csak korlátozott a mozgásába, a láncok szorítását illetve enyhítését már a mágus végzi erre külön két segéd varázsige szolgál. Vigyázat, a láncok szorítását akár a végtelenségig is lehet húzni egészen addig ameddig az ellenfél már mozdulni se bír. Teljesen ki lehet vele feszíteni.
Bár ezt az átkot is meg lehet törni varázslattal ám fizikailag ritka nagy erő kell hogy valaki önmaga erejéből tépje el a láncokat. Egy átalag ember legyen erős biztosan nem tud szabadulni belőle.//

Vendég

[KM]
*Úgy tűnik elég nagy ramazuri lett itt az udvaron, nem volt elég mersze támadni a rosszaknak se, amíg a szakvezetők az Udvaron tartózkodtak, talán nem érzik magukat eléggé nyeregben?* -Mi van, szakvezekkel együtt kevesek lettünk volna? *Kérdezi kacagva Gavril. Aztán leáll csatát nézni, egészen fájdalmas látvány barátait harcolni látni.* -Én nem fogok támadni rájuk! *Jelenleg csak áll és nézi a csatát. Pálcája az alkarvédő alatt, agya pedig egyre azon kattog, hogy nem itt lenne a helye. Közben a karjára néz, ahol a jel néha felizzik kézfején, majd elhalványul. Lehet, hogy ez a jel lesz a veszte, de valamit akkor is meg kell próbálnia.*

Vendég

*Szabad kezében a pálca, másikat Sepp fogja, de nem szorongatja. és hogy mennyire bízik a fiúban? Az életét tenné fel rá. nem többet. És hogy mellette maradt mindenki? Hát igen! Jól döntött. Szemüvege alatt szikrák robbannak lüktetve a döhtől. De büszkén kihúzva magát, mert tudja, hogy jó helyen áll. Ha kell az elveiért hal, de van, akiért vérzik a szíve. Karen kikészült, és ez a lelkébe mar. Fáj neki a lány szenvedését látni. Kihúzza hát a fiú kezéből a kezét, és a duplikum penge után nyúl. Emeltében rakja rá a célirányosító varázslatot, miközben a megadott helyet idézi a fejébe. Ez kész, pengét emelj!* Ferrum Iactum *Ajkai szite csak formázzák a halk, szinte hangtalan szavakat. Már csak dobni kell. Jana combját célozza. ... majd ellővi! És ha eléggé koncentrált, ennél jobban pedig nem tud, Jana jobb lába combközépben sérül. Aztán Sepp a Lidérceket veszi célba ahogy a szeme sarkából látja, és elszabadul a pokol. Szabad kezébe kapja a pálcát, és a lidércek felé irányítaná éteri fényt keltve, de akkor ki megy a dementorokra. Vacilál, és nem lép! ... pedig tennie kellene valami! ez végzetes is lehet. És ettől egyre dühösebb! Majd lő! A lidércek az ő eladatát kéne hogy képezzék, mivel illúzionista, de csak a dühe fortyok.* -Expekto patrónum! *Megidézi a darut a dementorok ellen, hogy valóban védve legyenek, és a nemes madár a barátai, és a lázadó diákok kürül kezd körözni. Gaea reménykedik, hogy nem az ővé lesz az egyedüli patrónus bűbáj, mert különben így az ő védelme baromi gyenge lesz. majd kiszúrja, hogy Máré Seppre támad.* -Vigyázz! *Majd Seppnek Máté felé mutat.*

/Célratartó varázs:
Leírás: Ha a mágia használó eldobja a fegyvert, az mindenképpen célba talál. Tulajdonképpen nyomkövetőssé válik, és követi a célpontot, amíg el nem éri.
patrónus bűbáj./

Vendég

[Angyalkéim Razz

]

*Ökölbe szorítja a kezét, mikor a kábító átka Jana mellett suhan el, és az egyik lidérc elnyeli. Belnis nyila viszont eltalálja a lányt, és ez nagyjából másfélszeresére növeli a mosolyt az arcán, amit Jana felkiáltása okozott. Vagyis a "tamádás". User röhög. Chleo felemeli a pálcáját, a lények támadására, mely persze rögtön letörli a mosolyt az arcáról. A dementorokra szegezi a pálcáját.* - Expecto Patronum! *Majd feje fölött kört ír le.* - Corim Spirito [erőburok] *Ha valamelyik diák rátámad, a mérgezett tőrét használja, próbál minél mélyebb sebeket ejteni.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 5:20 pm

*Hát elkezdődött. Jana, aki úgytűnik valamiféle tiszti pozícióba lépett elő, megindítja a támadást. Előreküldi a dementorokat, a lidércek minden diákot támadnak, aki az iskola oldalán maradt. Majd Janát eltalálja egy nyílvessző, aki ezért előreküldi az áruló diákokat is. Stefan egyenlőre hátul marad, vagy Jana közelében, hiszen a lány sérült és nem akarják elveszíteni.* Incorcerandus! *Céloz Jana vállára a sebkötöző bűbájjal, akinek remélhetőleg bekötöződik a sebe és a vérzés is eláll.* - Ez egy darabig jó lesz... *Mondja a daimon Stefan helyett, aki közben már egy dementoron segít egy bénító átokkal. Sorra veszi célba a diákokat, lefegyverző és kábító átkokat lő feléjük, nem akar egyet sem megölni, de elképzelhető, hogy szükség lesz rá. Majd Chris megtámadja Janát, ezért Stefan félrelép, nem avatkozik közbe. Továbbra is lövöldözi az átkokat, néhánynak megpróbálja felgyújtani a ruháit, semmi különös. Próbál fedezékben maradni néhány dementor közelében egyenlőre, akik remélhetőleg tudják, hogy az ő oldalukon áll. Visszahúzódik Janához, látván, hogy többen is támadják, felhúz néhány pajzsbűbájt és lefegyverző átkokat lő azokra akik támadják, de azért Jana csak elbír Chris-szel...*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 5:20 pm

[Angyalok és Tamádás! xD]

*Ők adták meg a kezdőlökést. Ők dobták be az égő gyufát a feszültséggel teli levegőbe... de ha ők nem, akkor mások teszik meg. Gaby támadóállásba helyezkedik, és a szemét a közeledő lényekre szegezi. Hideg borítja el, mintha kiszívnák belőle a félelmet... De találkozott már dementorral, tudja, hogyan kell védekezni. Szép emlékre koncentrál, majd kimondja az igét a közeledő dementorra szegezve...*
-Expecto Patronum! *Ha minden összejön, egy németjuhász fajtájú kutya jelenik meg patrónusként, és a dementornak esik. De jönnek még a lidércek is... Figyel arra is, hogy a többieket is védje, hiszen azért alkotnak csapatot...*
-Szép volt! *Biccent elismerően Belnisnek, amikor látja a Jana vállába fúródó nyílvesszőt.*
-Infernus Venatus! *Rikkantja, amikor meglát egy közeledő lidércet is, reméli, elég lesz ennyi ellene. ha nem, akkor készenlétben ott van az ezüsttőre...*

//Expecto Patronum - Patrónusbűbáj: bűbáj egy személyes védőt hoz létre, ami az ellenség és közénk áll, jelen esetben egy dementor és közénk. Elvégzéséhez nagy koncentráció szükséges. A dementorokat mindenki ismeri, a jót szívják el a környezetükből, lehűl körülüttök a levegő, elhal a környékükön az élet, és a kiszemelt áldozat lelkét akarják megszerezni. Nem könnyű ellenük varázsolni, mert a patrónus bűbáj akkor a legerősebb, ha a legszebb emlékünkből merítheti az erőt.

Infernus Venatus - Élőholt űzés: Működése hasonló, mint a Patrónus bűbáj, de mégis eltér. Élőholtakra hat, de mértékkel. Zombikat és csontvázakat, tehát a gyengébb és csekélyebb értelmű élőholtakat lehet csak elűzni vele. Egy vámpír ellen már teljesen esélytelen. Élőholt elűzésénél ez életbe kell kapaszkodnunk. Jóra szépre gondolni, ami a léttel kapcsolatos. Születésre, családra, arra ami az itteni életünkhöz köt minket.//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 5:22 pm

[Angyalok, KM]

*Hát ennyit arról, hogy ők támadnak először és nem a diákok. Igazat adni nekik nem túl jó ötlet, de a hév mindenkit elragadhat. A szakvezetők elrohanására érdeklődve pillant hátra, de nincs túl sok ideje nézelődni. A pálca a kezében és egyetlen szóra vár. Támadás. Ez nem csak a lidérceket indítja meg, hanem a diákoknak is engedélyt ad. Talán szükséges volt az átok és a nyíl, de nem volt létszükséglet, hogy ezzel is a másik oldalnak adjanak igazat. Most már mindegy. A lidércek csak jönnek és most első sorban védekezni kellene ellenük, na meg ott vannak a dementorok is. Bella fogja a pálcát és máris elmormol egy igét* - Expecto Patronum! *szép emlékek, szerencsére jó sok van belőle, amit a lány most szépen összegyűjt és nézi, ahogy a patrónus kiröppen a pálcából. A dementorok felé irányítja és reméli, hogy egy ideig megvédheti magát velük szemben, aztán inkább újra a lidércekre pillant* - Infernus Venatus! *nem biztos, hogy sikerrel jár a varázslat, de valamit mégis tennie kell, nem állhat tétlenül, miközben folyik a csata*

//Expecto Patronum - Patrónusbűbáj: bűbáj egy személyes védőt hoz létre, ami az ellenség és közénk áll, jelen esetben egy dementor és közénk. Elvégzéséhez nagy koncentráció szükséges. A dementorokat mindenki ismeri, a jót szívják el a környezetükből, lehűl körülüttök a levegő, elhal a környékükön az élet, és a kiszemelt áldozat lelkét akarják megszerezni. Nem könnyű ellenük varázsolni, mert a patrónus bűbáj akkor a legerősebb, ha a legszebb emlékünkből merítheti az erőt.

Phasma Venatus - Élőholt űzés: Működése hasonló, mint a Patrónus bűbáj, de mégis eltér. Élőholtakra hat, de mértékkel. Zombikat és csontvázakat, tehát a gyengébb és csekélyebb értelmű élőholtakat lehet csak elűzni vele. Egy vámpír ellen már teljesen esélytelen. Élőholt elűzésénél ez életbe kell kapaszkodnunk. Jóra szépre gondolni, ami a léttel kapcsolatos. Születésre, családra, arra ami az itteni életünkhöz köt minket.//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 5:22 pm

*A lány továbbra is nagyon-nagyon hátul áll, pont a kúria bejáratánál, szóval aránylag távolabbról nézheti a csatát. De kishamar mellette is megjelenik két dementor. Így a lány koncentrálni kezd, eszébe jutnak a szép emlékek, és el is mosolyodik egy kicsit. Csak ezután ejti ki az igét, amitől a pálcájából kireppen a kis vidra, és körbesuhanja a lányt, majd a dementorok felé veszi az irányt, és elűzi őket, márha el tudja.*
- Expecto Patronum! *De ha ezzel megvan, újra készenlétben áll, de nem tesz semmit. Csak továbbra is erőt gyűjt. Persze tekintete továbbra is a diákok körül jár, és ha valaki segítségre szorul, akkor oda fog menni.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 05, 2010 5:22 pm

*Most már indulhat a buli. Emily az első tőrrel - villámtőr... villámcsapás (kellemetlen lehet) - célba veszi Samanthát... Miközben a kés suhan a levegőben, a lány aktiválja egy "Fulmendolo" kiáltással. Jó előre eltervezte már, hogy ki lesz a célszemély, és már vagy tíz perce rá is hangolta kezét és agyát a dobásra, és most remélhetőleg betalál - egy villámcsapás kíséretében. Magára, a védőköpeny erősítéséért még egy pajzsot is felhúz... baja nem lesz.*
- Magus Crista!

//Mágikus pajzs: Magus Crista - Egyszerűbb támadó átkokat hárít, és némely tárgymágiát, ám magában egy mágikus tárgyat nem tud hárítani, hisz a tárgyak áthatolnak rajta. A fizikai pajzs mágikus megfelelője, de határozott kiterjedése nincs, az egész testet védi.
Védőköpeny: Ez a rúnákkal díszített köpeny nem csak látványos, hanem igen hasznos is. Mondhatnánk afféle szerencseköpenynek is, ugyanis jó eséllyel téríti el a nekünk szánt varázslatokat, átkokat. Meleg, és viszonylag véd az időjárás viszontagságaitól, és taszítja a fegyvereket, bár ha baltával esnek nekünk, akkor előbb utóbb végünk, a köpeny ugyanis nem mindenható. Nagy hatalmú varázslók arra is képesek, hogy belehímezzenek egy bizonyos varázslat ellen védő rúnát, például ha a tűz ellen véd egy rúna, akkor a köpenybe burkolózva szembeszállhatunk akár egy sárkánnyal is.//

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar