Udvar

Vendég

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:08 pm

[Rosetta, Laura, Tim]

*Észrevesz egy kisebb csoportolsulást a diáktömegben - pontosabban Rosettát, Laurát és Timet. Gradannal együtt vesz egy éles balkanyart, és feléjük indul.*
-Sziasztok! *Köszön nekik.* Jó régen láttalak titeket. Szerintetek mi...? *A kérdést már nem fejezi be, mert szokatlan dolgok történnek. Előszöris megkondul az óra, mint mindig hatkor, de ez most olyan furcsa... félelmetes. Csodálkozva néz körül, meglátja a mocsár felől érkező ködöt, és már küzdhet is a széllökésekkel.*
-Mi a fene folyik itt? *Fakad ki.* Milyen vihar jön? Hiszen mára nem is jósoltak...! *Kicsit el van tájolva a drága, de nem probléma. De amikor felhangzanak a halálsikolyok... na, attől nem csak Gradan hátán áll fel a szőr. Gyorsan kitapogatja a pálcáját, mert végre megérzi, hogy nem közönséges viharról van szó.**

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:09 pm

[Liz]

* Pierre magányosan áll amikor megfogja a kezét valaki. teljesen el volt bambulva, így eltartott egy ideig mire felfogta mi is történik. Lizre néz, de most nem mosolyog tekintete üres üveges szemmel bámul Lizre.
- Szia. csak is mellettem Liz. * Mondja a lánynak kicsit fél, hogy valami baja esik, de már nincs ideje visszazavarni, így inkább megszorítja a kezét és nem engedi el. A szitáló ködöt nézi. A sikolyokat hallgatja. * ~ Talán ez a végzet napja? De legyőzhetjük őket, ha erősek leszünk...* Gondolkodik magában. Lizre néz, de csak áll nem mozdul. Mintha gyökeret vert volna lába.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:09 pm

*Eli lassan az égre pillant; eső? Apró cseppek hullanak a diákokra. Furcsa, szürkés köd terül szét az egész udvaron, majd jönnek a széllökések. A fekete hajú lányka csak komoran körbepillant, majd egy nagyobb széllökésnél előrelép.* ~Jaj, hogy bele ne haljak.~ *Egyenesedik fel, közben hunyorogva a többiekre pillant. Elhúzza a száját, és tűri, ahogy a szél tépi a talárját. Egy sikoly hangzik fel a mocsár felől.* ~Na, ez már valami.~ *Hörgi a hang Eli fejében, és mintha megvadulna, hangos morgást hallat.*
Nyugi. *Mondja neki fennhangon a lány, és közelebb lép a hang irányába.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:09 pm

*Elindul a ködféleség, ami azzal jár, hogy a fiú már szinte semmit sem lát, ugyanis... hát nem egy hatalmas termet kobold létére. Visszasiet a padjához, manőverezget diáktársai között, majd felmászik rá, bár necces, hogy leesik, azért valahogy túléli. Egy kis fénygömböt gyújt a pálcája végére halkan elsuttogott "Lumos" varázsszavára, majd próbál a távolba kémlelni, de nem megy neki. Egyrészt az előtte álló diákok, másrészt ugye a látási viszonyok ütemes rongálódása miatt. De túléli, figyeli a többieket, hogy történik-e valami, ha pedig igen, akkor majd meglátjuk, hogy mi lesz. Egyenlőre a hátsó sorokban marad, de majd eldől hogy milyen típusú és kaliberű ellenségekkel kell szembenézni, talán ő hasznosabb lesz ellenük elemi mágiájával mint mások másféle varázslatokkal.* - Nem tudom, mi van. *Válaszol Niko-nak közben, mert azért annyira távol nincs tőlük...*

Vendég

*Egyre többen gyűlnek az udvarra, mire elhúzza a száját.* ~ Megint így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mintha tényleg... mindenki érezne valamit. ~ *Összerezzen, mikor Sam hirtelen leül mellé, de arra sem néz.* - Szia, jóstársam. Szerinted is baj lesz? Te... nem érzed? *Kérdezi halkan, mikor Samantha arról faggatja, mi a gond. A közelebb oldalgó Rosetta felé megejt egy mosolyt, de az nem szól hozzájuk, így ő is csak nonverbálisan köszön. Ekkor Chris is megérkezik, mire felpattan a padról, és lendületből megöleli, a fiú vállába fúrva az arcát.* - Shiro... Annyira... hiányoztál. *Súgja neki halkan, majd a kitörés után elhúzódik, és visszaül. De ekkor már látja a viharfelleget, mire Sam felé pillant.* - Tárgytalan a kérdés. *Halálsikolyok, köd...* - Kezdődik. *Mondja félhangosan, maga elé morogva, miközben mégis feláll a padról, és egyik kezében megfogja a pálcáját, a ködöt fürkészve.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:10 pm

// Laura, Timothy, Nikorina //

*Amikor észreveszi a közeledő timet, azonnal a nyakába vetődik, ez nem is kérdés, és megölelgeti.* - Olyan rég láttalak! És semmit sem szóltál, már azt hittem, hogy valami baj van, vagy megsértődtél... *Nagy szemekkel néz rá, de nincs sok ideje a családi drámára, már jön is az esemény, mint mindig, nem várat magára. Mikor meglátja a ködöt a mocsár felől, azonnal a szája elé rakja a kendőjét, amit kihúz a táskájából, ezzel eltakarva, hisz onnan mérges gázoknak is szokás jönni. El sem engedi Timothy-t, mert a végén feldőlnek, mikor erős szél kerekedik. Nem valami biztató, sőt, a lány pupillái azonnal kitágulnak az ijedtségtől, illetve fene tudja mi, de nyomasztó érzés telepedik rá. És ettől az érzéstől csak a pálcájának a tapintása szabadítja meg, amit azonnal elővesz és kissé megszorít.*
- Ez nem valami biztató... A mocsárban vannak mérges gázok és ez a szél... Én ehhez kicsi vagy! *Alig tud megállni a lábán, de szépen megveti, vagy végső soron Laurába kapaszkodik, még is csak ő a nagyobb. Nikorina felé is csak egy összezavarodott pillantást ejt.*
- Egy biztos. Ez nem természetes, ez az egész teljesen biztos, hogy mágikus, ilyet a természet nem csinál, azt éreznénk. *Néz Nikorina felé, majd a többiek felé pislog, hátha van ötletük. Résen van, annyi szent.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:11 pm

*Martin az udvarra sétál,csak úgy unalmában...De mikor az udvarra ért,látta hogy számtalan ismerős itt van.*
~maradhatok is~
*gondolta ezt a srác,majd a tenyerét dörzsölgeti..Majd lát egy régi arcot,és odasétál hozzá*
-Hali Deyan!Mi van itt?
*Kérdezi kicsit kétségbeesett arcal,mert ez nem megszokott Martin számára...Majd leül,és a végtelenbe néz*

Vendég

* Janácska csak lecsúszik az oszlop tövébe, és arcát a fellegek felé emeli. Több ismerős is kijön a szabadba. Hát ők is érzik azt a sötéten vibráló... vonzó sötét vibrálást. Szinte felbolydul tőle a vére. Lassan neki kezd végre az eső is. A lány a fekete fellegeket pásztázza, majd amikor az arcára esik pár csepp, felnevet. Majd sikolyokat sodor felé a szél. Ezen már csak kuncog. karján feláll a szőr, ahogy a lelkéig hatolnak a porhüvelyek utolsó sikolyai. Nem áll fel. Nem mozdul. Csak lassan az ölébe veszi a Katanáját. Télen is érdekes játszmát vívtak... hát úgy tűnik ismét eljött az ideje egynek.

Vendég

*Amikor egy esőfelhő érkezik a kastély fölé, majd ontani kezdi az esőt, a lány leveszi a szemüvegét, és körbenéz. Egyre ködösebb minden, amit először pusztán nyári párának néz, hiszen a forró talajra sisteregve érkező cseppek azonnal tudnak párologni. És napok óta nem esett. Aztán a szemüveg szabadultával észreveszi, hogy ez nem valami normális dolog, és a mocsár felől is árad valamiféle fura színű köd. Aztán bátor össezrezzen, de először Gaea nem érti mitől. Majd ő is meghallja. A falakon, és a köveken, mintha valami kaparászna. Mintha hosszú raptorkörmök sétálnának le-föl a falakon és az udvar kövezetén.* -Mi a szar! *Enged el a lány egy döbbent mondatot, és figyeli, füleli a környezetét. És észereveszi, hogy nem csak neki, másoknak is föltűnik a rendellenes dolog. A hangok, ... És a sikoly!* -Mi a fene...? *De magába szorítja a kérdést. Úgy érzi, jobb ha mindenre figyel. nem biztos hogy jó, ha arról marad le, amiről nem lenne szabad.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:12 pm

* ~ Na igen. Nekem is most kell lejönnöm az Udvarba. Amikor a természet kezd megbolondulni.~ *Látva a környezeti hatásokat gondolatban felsóhajt. Imádja a természetet de nem ilyenkor amikor kiszámíthatatlan. A szél is kezd feltámadni. Sőt mintha ütemre jönnének a szélfúvások, mint szívének dobbanásai. Ami most egy naxeldíres leányzóért dobog. Vagyis még mindig. A fiú visszaemlékszik a lánnyal való korábbi találkozásukra. Amikor még csak nem is voltak együtt. De már akkor kijelentette, hogy ez a szív kettőjükért dobog. Igaz akkor máshogy fogalmazott, de a lényeg körülbelül ugyanaz volt mint most. A múlton azonban nem tud sokáig merengeni, mert egy fura ködszerű képződmény jelenik meg. A látási viszonyok megmaradnak, de a fiú érzi és látja is az összesűrített levegőt. A távolból mintha halk kiáltásokat is hallana, de lehet hogy csak a képzelete játszik vele. Nem ez nem a képzelete. A mocsár felől jönnek a kiáltások, s a levegő is hűl le. Lehet kár volt ilyen lengén öltözni? A fiú körbetekintve látja, hogy a diákok közül páran megborzonganak a hirtelen lehűlt levegőtől. Igen határozottan rossz ötlet volt ilyen lengén öltözni, főleg a múlt heti megfázás után…A fiú időközben a mocsár felé pillantgat hátha meglátja a hangok forrását, s ha a töbiek elindulnak arra akkor ő is megindul.*

Diák Hozzászólások száma : 181 Kaszt :

*Végül Kyo is úgy döntött, hogy kiteszi a lábát, s megmutatja az új énjét a nagy világnak. Sok minden változott benne, mióta nem volt kint, bár külsőre nem látszik, sőt, a kis színjátékai részben meg is maradtak, ámbár talán álarca immáron kevésbé hatásos és átlátszóbb, mint ezelőtt. Ruházatát egy éjfekete kimonó képviseli, melyben láthatóan igen könnyedén mozog. Egy katana van oldalára rögzítve, élete ez a fegyver, melynek markolatán ott díszeleg egy kis ékkő, jelezve, hogy az bizony a Nobory klán kardja. Természetesen pálcája is megtalálható a fegyver mellett, bár csak akkor vehető észre, ha valaki alaposan megfigyeli, lényegében a tok is takarja és maga a pálca passzol a ruha színéhez.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:13 pm

[Emily]
*Lina rémülten áll, nem érti mi történik. Izgatottan kérdezi Emilytől*-Te tudod mi folyik itt?

Vendég

*Rose is befut, bár egy kis késéssel, így nem tudja, miről maradt le, avagy miről nem. De a lényeget még biztosan nem hagyta ki. Lát egy-két ismerős arcot, akiknek bólint, majd keres magának egy üres helyet. Senkit nem akar zavarni a beszélgetés közben.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:14 pm

*Az idő egyre rosszabb, mintha érezné, hogy itt nem egy kedves piknikezés lesz, ennél sokkal rosszabb. Nem mozdul Pierre mellől, egy ideig áll, majd talárjának kapucniját felteszi, hogy ne lássák rajta, milyen magabiztos. Még nem érzi a veszélyét ennek a harcnak. De nem szeretné, hogy lássák az arcát, mert az mindent elárul. Megszorítja Pierre kezét, majd a fiúra pillant, ezután visszanéz a nagy semmibe.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:15 pm

*A ködre odakapja a fejét. Tekintetét ide oda vezeti, hátha meglát valamit. Közben Chris is megérkezik, oda jön hozzájuk, vagyis inkább Arianához, de ha itt van, a lány már nyitja is a száját.*- Hello!*nem visz bele sok érzelmet, de köszön rendesen, ahogyan illik. Majd unokatestvére megszólal, rögtön kérdez is.*- Nem vagyok látnok..sajnos..De érezni mindenki érzi, hacsak a lelke mélyén is. Mindenesetre fura..Bár mostanság kevésbé figyelek az intuíciókra...~talán rosszul is teszem.~*végighallgatja persze, azután föláll, és körültekint, miközben daimónját is arra állítja rá, hátha ő jobban lát, hall, érez valamit. És persze figyel, koncentrál erősen, hátha hirtelen jönne valami...*

Vendég

*Yan eddig a háttérben ücsörgött, most tesz pár tétova lépést, méghozzá Liliya felé, akivel nemrég még a társalgóban beszélgettek. Némán figyel mindent, majd ő is elsutog egy lumost, hátha ez segít a helyzeten. Fején vörös csuklya, így nem látni a haját és az arca nagy részét. Bizonytalanul szól a lányhoz:*
-Szerinted mi lehet ez?

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:17 pm

// Niko, Timothy, Rose//

*Amikor Rose hozzá közeledik, egy ideig észre sem veszi, majd de lassan jön ez a vihar, és a köd, és hasonlók, és a lány pálcája után nyúl, majd lassan feláll, ugyan mezítláb, de a talpán van. Meg sem szólal, csak néz az égre, mint egy ijedt állat, a szája is tátva marad, és Rosera szinte le sem néz, csak megfogja a vállát, nehogy elessen a szélben. Másik kezével a fába kapaszkodik. A rengeteg kérdésre szinte nem is válaszol, csak néz fel az égre, amit lassan eltakar a köd, És végül csak maga elé suttog.*
-Elkezdődött... *Majd Rosera néz, és a másik két Eramiros diákra, de valószínűleg csak a kobold lány hallotta a szavait. Mézsárga tekintetében félelem csillan meg...*

Vendég

[Ari, Sam]

*Arianát szorosan magához öleli, szinte kétségbeesetten, majd elengedi a lányt nagy nehezen. Mondaná, hogy nem lesz semmi baj... de minek hazudjon. Samanthának csak visszabiccent köszönésképpen, majd felemeli a fejét, körbenézve a tömegen, ami biza egyre nagyobb. Tekintete egy bizonyos alakot keres... de ő nincs sehol. Még nincs, vagy... már nincs. Nagy levegőt vesz, és bal kézzel előhúzza a pálcáját, egyelőre még csak a föld felé fordítva azt. Vár. Vár, hogy... legyen valami. Hogy elkezdődjön. Idegei már amúgy is pattanásig vannak feszülve.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:18 pm

*A fura érzésre, még a belsirion fenegyereke is megjelenik, mert valqami nem stimmel. A nagy partiarc Emil is érzi, hogy itt valami nem kóser, és amilyen kalandvágyó természet, persze eltökélt szándéka neki kideríteni mi ez a nagy riadalom. Mikor kiér a többiekhez, érdeklődve konstallálja, hogy az időjárás rohadtul nem úgy van, mint lennie kéne és rohadtul nagyon mindenki feszült. Erre felcsillan a szlovén srác szeme. Kicsit beteg, igen, de hát ő soha nem tud két percig egy helyben megülni. Biztos, hogy kalandvágyása és belső tüze miatt került a Belsirionra, nem az esze és a bátorsága miatt.*
-Mi van itt hé? *Mondja a srác, amikor odaér Belnishez. Hmm. Ekkor veszi észre mennyi szemrevaló kis pipi van itt, de talán ez nem a jó alkalom a csajozásra.*

[Belnis]

-Mi történt itt Cukorfalat? *Érdeklődik, de egyre feszültebbé lesz ő is.*

Vendég

//Yan//

-Fogalmam sincs... *Válaszol, s bár legszívesebben suttogna, nem teheti, hisz akkor a fiú nem hallaná a választ, a széltől. Egy széllökés miatt kénytelen megkapaszkodni a fiúban, de mikor visszanyeri egyensúlyát, rögtön el is erezsti.* - Bocsi! *S pálcáját előretartva kémleli a sötétséget, leplezve zavarát, hátha meglát valami érdekeset.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Júl. 02, 2010 4:27 pm

*Mikor köd indul el a mocsár felől, arra pillant ő is, ahogyan azt nagyon sokan teszik diák társai közöl is. Megrezzen és elkezdi simogatni karjait, a fagytól és a halálsikolyoktól, ami a mocsár felől hallatszik.* ~Még szerencse, hogy hosszú kabátot vettem fel, a meleg ellenére..ami most mintha eltűnne.~ *És tényleg, mintha iszonyú hideg közeledne. Egy hangra lesz figyelmes, amely mintha hozzá szólna és cukorfalatnak szólítaná. Csak, hogy egyáltalán nem ismerős számára az ismeretlen fiú.*

[Emil]

- Ne haragudj, de nekem szóltál? Amúgy meg fogalmam sincs, leszámítva, hogy mindjárt megfagyok. *És a kabát ellenére is fázik most már, ami nem véletlen, mert a hideg csak fokozódik és a kabát alatt csak egy kisebb top van, meg rövid nadrág.
- Amúgy Belnis vagyok, belsirionos diák. *Ne hogy már bunkónak tűnjön.*
- És te ki vagy?

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Az esetleges fényvarázslatok a szokottnál sokkalta ksiebb, fojtott fényt adnak, mintha nem természetes úton jönne a köd. Bár ez még kérdés? A láétási viszonyok mágikus rongálódnak, de tovább nem. Csak a kellemes félhomály megteremtés volt talán a cél. A mocsár felé induló diákokat egy hatalmas, és erős széllökés, szélroham állítja meg őket. Az udvarnak, nagyjából a közepére egy hatalams, izzó zöld fénycsóva csapódik be, hatalams robbanással, ami lökéshullámot indít le, így a diákok újabb lökést éreznek, ám ez erősebb, és leteríti őket a lábukról, így mindannyian elesnk, vagy minimum hátrább tántorodnak. A villanás mögött, ami a szemüket elvakítja pár pillanatig, egy köpenyes, csuhás alak áll. Kihúzza magát, nagyobb fajta varázslóbot van nála, aminek nincsen gömbje, így nem tudni, milyen mágus. Körbenéz a diákokon, majd megszólal, hangja bezengi az egész terepet.*
-Üdv nektek földi halandók. Remélem mindannyian tudjátok, hogy a Nagyúr hatalma nem is kicsi, és, amint a mellékelt ábra mutatja, elért idáig is. Ám nem pusztítunk el mindnyájatokat. Hogy lássátok, mennyire kegyes, és okos a Nagyúr, átadom az üzenetét. Nektek megadatik a választás, hogy eldöntsétek, hogy halált akartok, és a nehezebb utat választjátok, vagy átálltok, ezzel megkönnyítve a mi és a saját dolgtokat is. *pilalnt körbe, várva az első reakciókat.*

Vendég

[Sam, Chris]

- De jós vagy. *Veti oda Samanthának a válla felett, de már arra se néz... a köd jobban leköti. Közelebb lép Chrishez, és mellette marad, lélekben a fiúba kapaszkodva. Kézzel persze nem teszi meg, hiszen mindkét kezére szüksége lesz.* - Veled maradok. *Súgja halkan, angolul a fiúnak, egy pillanatra ránézve. Ezt persze nem feltétlenül úgy érti, hogy a csatában minden egyes pillanatban mellette lesz... hanem kicsit hosszabb távra vonatkozik a kijelentés. Tessék... Négyesből újra trió lettek, és bár ő pontosan nem tudja, de érzi, hogy nemsokára kétfősre fognak csökkenni. Legalább nekik együtt kell maradniuk. Valami furcsa meglepettséggel, kívülállóként figyeli azt a néhány embert, akit lát a ködtől... és akik közül van, aki kedélyesen beszélget, bár kicsit furcsállja a dolgot. Előre megérzi, hogy baj közeledik, így megfeszíti magát, és a lökéshullám csak hátrébb taszítja, de nem esik el. Aztán megjelenik a mágus is, aki átállásra bíztatja őket. Meg sem mozdul... nem lesz olyan botor, hogy kapásból megtámadja a hírnököt, de nem indul el semerre. Lopva Chrisre pillant, de sejti, hogy a fiú sem áll át, így nincs miről beszélniük. Az elsődleges az lenne, hogy Chris-szel maradjon, a másodlagos, hogy az iskola oldalán... de így a kettő egyszerre fog teljesülni.*

Vendég

* Janácska figyeli a diákokat, akik elindulnak majd a tűzcsóva miatt hátratántorodnak. Szemeiben a zöld tűz pokoli fénye, és hője melengeti az arcát. Smaragd szemei szépen ragyognak a zöld csóvában, majd feltápászkodik. Katanája a kezében. De csak a hüvely közepénél fogja, semmi támadó szándék. Elindul a férfi felé.
- Válaszolj egy kérdésemre.
* Hangzik a határozott mondat. Nincs remegés a hangjában. Nincs félsz. Úgy érzi nincs mit veszítenie. Chrisék felé pillant. Egy gyors utolsó végigmérés Ari-Chris párosa felé.*
- Ha megesküszöm, hogy életem, és vérem Sötét hatalomé... Mit kapok én cserébe az életemen kívül? Azt tudom mit ad az Iskola... és mit adna a Mester. De Mit ad a TE urad?
* Azzal megáll a férfivel szemben. Haját köpenyét tépi a szél. Arca az esőben talán még szebb lesz a csillogástól. Lagmar egyenes tartással áll mellette.*

Vendég

*Most szépen hátraesett, s cseppet megalázó pózban, a földön heverve hallgatja végig a furcsa férfi üzenetét. Méghogy átállni! Még mit nem! S hangosan fel is horkan a feltevésre. Azért bizonytalanul Yanra pislant, bár nem hiszi, hogy a fiú átállna, bár még nem ismeri,s zóval minden megeshet. Azért előre tartott pálcával ülő helyzetbe tornássza magát, s kissé ijedten, de eltökélten néz végig az őt körülvevő diákokon. Hát ezért volt az idegesség... Ez mindent megmagyaráz. *

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar