Udvar

Vendég

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:25 pm

[Nikorina]

*A messzi távolban Nikorina közeleg, de persze ő ezt egyenlőre nem veszi észre, mással van elfoglalva. Aztán amikor a hangok eljutnak a fülébe egy pillanatra megdermed. Gaby meghalt. Egy újabb ártatlan áldozat. Fejét hirtelen kapja a hang irányába és hamarosan ott is terem az ájult szaktársa mellett. A holttestet látva azonnal elszörnyed, de mély levegőt vesz és próbál segíteni a lánynak. Persze nem Gaby-val törődik, rajta már úgysem segíthet. Inkább még élő szaktársát próbálja magához téríteni* - Stimula! *próbálkozik az élesztés varázslattal, bár lehet, hogy a lánynak jobb most a fájdalommentes világban, ahol öntudatlanul lebeg. Ha sikerül felébresztenie akkor segít neki eljutni a Fehér toronyig, ott legalább mindenki biztonságban van*

//Köszi a mesét, nagyon jó volt Smile

//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:25 pm

\\Jó voltál! Razz

csak így tovább,és köszi a mesét Smile

\\

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:25 pm

* Pierre Lizhez szalad amint a pókok eltúnnek. Átöleli de még vár. Csendesen vár. A lányt megpillantja de az átadott üzenetre megvonja a vállát.* ~ Ezt már hallottuk párszor. * Majd látja, hogy sokan segítenek neki, így ő már nem megy oda. Elfáradt a harcban, így felfele indult. *

//Nagyon jó volt köszi! Very Happy

//

Vendég

/ Köszi a mesét. Smile

Kicsit fura volt nekem, de pörgős. Figyelnem kellett tisztességesen, hogy ki merre. Very Happy

/

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:27 pm

//Köszi a mesét, nagyon jó volt!//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:28 pm

*Arinak int, hogy minden rendben van, de már nem megy oda. Ellenben karbafont nézzel mosolyog Biancára.* Hát hercegnőm, időnként fel kell adni azokat a bizonyos elveket. *Végignéz a csatatéren, jópáran szereztek sérüléseket, aztán az odabotorkáló Nikorina beszámol egy diák haláláról. Sötéten hallgat, nem az ő stílusa bárkit vigasztalni, vagy lelket önteni a többiekbe. Feltételezi, hogy a többiek majd leápolják a lányt, a véres maradványokra pedig nem kiváncsi, ő megölte a gyilkost, részéről le van zárva az ügy.* Na én elhúzom a csíkot, úgyis folytatódik majd még ez. *Elindul, aztán visszapillant.* Vagy te is jössz Bia? *Nyújtja a kezét. Nem a karját.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:31 pm

*Ájultan hever, arccal a fűre borulva.. A hullát leszedni a társai nem tudják, mágikusan van rögzítve. talán egy tapasztaltabb mágus... Arabella próbálkozására egy pillanatra magához tér ugyan.*
-Fáj... *Nyögi halkan, majd azonnal visszasüllyed - vagyis inkább zuhan az öbntudatlanságba. Valóban, jobb most ott neki... Gradan mellette hever ugyebár, nem kevésbé megviselten, mint a társa, és szintén eszméletlen. Lehet, hogy Nikorinának jobb lenne most a Betegszobán, tekintve, hogy mekkora traumát élt át?*

// Köszikee a mesét, nagyon szuper volt, karival ellentétben nagyon élveztem Very Happy

//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:32 pm

*Amint vége a harcnak, Pierre felé indul. Odasiet, majd megöleli. Végül fájó karral ugyan, de elindul a szobájába.*
//Jó mese volt köszi ^^//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:32 pm

*Leereszti a pálcáját, amikor megpillantja Nikorinát. Zúg a füle, nem hall semmit a benne zubogó vértől - azaz Nikorina szavain kívül nem hall semmit. Ezek viszont még jó ideig visszahangoznak a fülében... Csak áll egy helyben, jó ideig. Végigpillant a többieken, bár szinte már mindenki lelépett rajta kívül... Megrázza a fejét, és lépteit a kastély felé irányítja. Pálcája még mindig a kezében van, a világért sem engedné el.*

//Bejövős volt o.O Köszi^^//

Vendég

//Nagyon nagyon jó mese volt gratula^^//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:34 pm

*Az erdőből előkerülő Eramiros lány láttán azért picit megáll benne az ütő...na nem szó szerint, mert akkor már nem nézné tovább a történéseket, az tuti. A halott lány pedig, na igen, csak idő kérdése volt, hogy mikor fognak ezek a csaták először áldozatot követelni.* -Ettől csak erősebbeknek kell lennünk, és jobban kitartani! *Néz maga elé, és szinte csak csendben motyog, nem is nagyon hallhatja más. Nicolas szavaira már nem válaszol, nem tud és nem is akar mit. Más a felfogásuk, de ezen nem is nagyon fog semmi sem változtatni. Aztán amikor a srác a kezét nyújtja, végülis nem ellenkezik, azért akárhogy is, de leányzóból van, és néha nem árt neki a támogatás, akármennyire is úgy fest, hogy nagyon keményen tartja magát mindig. Megfogja hát Nicolas kezét, de semmi komolyabb célzattal, aztán amikor elérik a fehér tornyot el is engedi, majd az ajtóban elköszön tőle és távozik ideiglenes szobácskája felé.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:36 pm

//Jaj Lóra, veled kapcsolatban mindig elfelejtek valamit^^ Köööszönöm a mesét, nagyon tetszett, és csak így tovább Smile

//

Vendég

*Miután a pók, mely rátámadt hátárafordul, már küldené is rá a másik varázslatott, megelőzvén azt, hogy az állat ismét felé közelegjen, ez esetben talán több sikerrel el is érje őt, de ekkor az elhamvad. Meglepetten néz a már csak hamu ként előtte heverő lényre, majd körbepillant és látja, hogy az összes eltűnt. Ekkor fény csapódik a földbe és mindenki veszi a lapot. A csatának mára vége.. Egy mélyről jövő sóhaj hagyja el sápadt ajkait. Egy pillanatra már megkönnyebülne, ám ekkor pillantja meg a kínlódó Nikorinát, amint feléjük kúszik, valmivel a ...hátán. A vér megdermed ereiben és a hideg szalad végig a hátán amint meglátja "elrabolt" évfolyamtársa groteszk módon szétmarcangolt testét a lányon. Csak szörnyűlködve nézi amint az a kimerültségtől és a sok kíntól mindjárt összeeseik, de még hallja az elsuttogott szavait. Arcából az a leheletnyi szín is távozik ami eddig volt és holt sápadtan mered az összeeső lányra. Mostanra már nagyon elfajult a helyzet. Valamit tenni kell. Csak figyeli amint páran oda mennek Nikorinához és próbálnak segíteni neki. Ő meg csak áll, ott ahol ezelőtt két perce is és próbálja felfogni a történteket. A helyzet egyre rosszabb. A másik oldal már nem válogat az eszközökből. Megrázza a fejét és szó nélkül hátatfordít a társaságnak és a Kúria felé veszi az irányt. Nem, nem a Fehér torony felé. Most nem akar maga körül nyüzsgó, elkeseredett embereket, akik a mai napról beszélnek. Most kiss nyugalmat akar. Mindent kiakar űzni a fejéből. Lassan már úgy érzi, hogy megőrül. Főleg ebben a tehetetlenségben.*

// Köszönöm a mesét, tetszett! ^^ //

Vendég

*Nicolas intését mosolyogva viszonozza, bár egyre jobban összezavarodik. A múltkor a fiú bunkó volt vele, kvázi belerúgott, most pedig újra normális... Vagyis... normálisan viszonyul hozzá, mert a halálos átok nem tartozik bele a normalitásba. Végül megvonja a vállát.* ~ Mondtam már, hogy tsundere. Néha előjön a tsun oldala, olyankor bunkó, aztán elmúlik. Ennyi. ~ *Mikor kiszúrja a botladozó Nikorinát, és a holttestet a hátán, kis híján felsikít. Első reakcióként majdnem odarohan a lányhoz, majd végül hagyja.* - Amíg mi élünk, van esélyünk. *Kiáltja hangosan, válaszul Nikorina szavaira, és a kegyencek üzenetére is. De Susan már odarohan, tehát ő nem. Az érzésre megborzong, és megszorítja a zsebébe nyúlva a medált, majd megcsókolja a halálfejes gyűrűt. Ez a két tárgy ad most neki valahogy erőt, reményt, pedig a másikban még nem is biztos. Végül ha akarna sem mehetne oda Nikohoz, hiszen Chris szavai alapján választania kell Niko támogatása és barátja társasága között... így pedig pláne egyértelmű a választás. Chrisbe karolva visszatér a toronyba.*

//Imáááádtam a mesét, a tárgyat még jobban imááááádom, téged is imááááádlak, és most megyek veled játszani ennek örömére. Razz

//

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:40 pm

// sebaj Kaen, már megszoktam XD De köszönöm mindenkinek, igyekeztem azért XD //

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Júl. 12, 2010 6:48 pm

[Nikorina]

*A lány egy pillanatra magához tér és halkan nyög egy szót... Fáj. Hát azt a lány sem csodálja, 5 napja volt fogva tartva. Kérdezne tőle valamit, de aztán a lány újra elájul. Fogja pálcáját, majd Nikot és a mellette fekvő daimónját szépen a Betegszobára teleportálja/ellebegteti, ahol kipihenheti magát és a Gyógyító majd a sebeit is ellátja*

Vendég

*Rose baktat lefele az udvarra, és letelepszik egy fa tövébe. Magával hozta egyik kedvenc könyvét, és Azurt megincsak fent hagyta a szobában. Körbenéz, de nem lát senkit, így kinyitja a könyvet a könyvjelzőnél, és olvasni kezd.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:54 pm

*Messze, az udvar szélén, a fák előtt sétálgat a levegőben 15 centivel a föld fölött, és kis gallyakat lök arrébb a szél erejével. Fekete farmert, fehér pólót visel, melynek hátán fekete, rajzolt, szétnyitott angyalszárnyak helyezkednek el. Csuklóján és nyakában fókusztárgyak, oldalán egy övtáska, benne a méregbájitalok. Vár. Csak vár, de nem mozdul onnan, egyenlőre nem lát senkit az udvaron. Pedig ma ismét történni fog valami. ebben biztos.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:55 pm

Egy furán csinos, de nem véla lány érkezik, hogy megnézze magának azt a sok gyülekező diákot, akik szinte óraműként tudják hogy mikor és miért kell itt találkozniuk. Most nem csípte úgy ki magát. Az előző pár alkalommal oda lett néhány szép kiegészítője, csak mert összekaristolódott amikor elesett menekülés közben. De most elhatározta, hogy nem fog menekülni. ... Vagy mégis az lesz? Arra a sok drága holmira gondol, és felforr a vére. Az egyik kedvence is közöttük van, és az ékszerész csak úgy tudná menteni, ha a ritkaszép csiszolású eredeti követ is lecserélné belőle egy silány utánzatra! ami nem csak hogy dühítő, de teljes képtelenség, hiszen annak az ékszernek z egyediségét pont hogy az a kő adja. Pálcával a kezében és feszes, kék futóruhában érkezik hát. Szemében dühös fény csillog. Ilyet csak ritkán látni tőle. Megáll az udvar legszélén, a legmesszebb attól a helytől, ahol eddig mindig megjelentek a kegyencek, és vár.

Vendég

*Lil érkezik az udvarra, rövidnadrágban, pólóban. Lehet, hogy harcolni fognak, de ő attól még megsül hosszúnadrágban, könyörgöm, harminc fok van! Miközben kilép a fehér toronyból és megáll egy fa alatt, elgondolkozik rajta, hogy, talán, ma elmarad a harc, elvégre, talán nem annyira menetidő-szerűen jönnek a dolgok. De a lány már azt sem bánja, ha harcolnia kell, Gaeának köszönhetően már tudja, mi a teendő. Úgymond, rend lett a fejében, hisz alaposan ki lett osztva. Tegnap óta ki is pihente magát, még edzett is egy kicsit. Egyébként egész nap aludt és olvasott, meg sétálgatott, így szinte teljes lelki nyugalommal várja a hat órát, azon töprengve, vajon fog-e történni valami, vagy hiába jött ide? Tisztára üldözési mániája lett! Mért követnék az ostromlók a naptárat, ennyire? Hisz akkor kiszámíthatóvá válnának. Lil már lassan azt hiszi, kezd megbolondulni... Erre a gondolatra megcsóválja a fejét, és leül egy fa tövébe, de a pálcáját továbbra is a kezében tartja.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:55 pm

*Xia leballag az udvarra. Ma megint harc lesz, és reméli, hogy legalább olyan sikeresek lesznek, mint a múltkor.*
~Na meg hogy senki nem áll át.
*Teszi hozzá gondolatban. Varázspálcáját már elő is készíti, és feszülten várja a többieket, na meg az események kezdetét.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:56 pm

*Liz siet le az udvarra. Rögtön megkeresi Pierret és odasiet hozzá.*
-Szia! *Majd egy puszit nyom az arcára és megáll mellette, mintha ő lenne a védőszentje.*

Vendég

*Szaladt a helyszínre. Szemével fürkészte a barátait. Csak Rose-t látja. Odaszalad hozzá*-Rose! Szia. Csakhogy megláttalak. A többiek?-

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:57 pm

*A sövénylabirintusban folytatott beszélgetés után nem is ment vissza a fehér toronyba, nem fél a kegyencektől, sőt, így hát maradt egyet sétálgatni az udvaron, és most itt van. Furcsa, lágy szellő fujdogál, és Senilla enyhe mosollyal az arcán dől neki egy tölgynek. Pálcája még mindig sima, bronzbarna hajába van tűzve, szürke selyemruhája még mindig rajta van, de nem látszik, hisz' rávett egy smaragzöld talárt - ruhában mégsem illik harcolni, márha harcolni fognak ma, ami elég bizonyos. De a smaragzöld talár az passzol a szeme színéhez; akárhogyis, na, fontos a megjelenés - ezt Avriltől tanulta. Akik köszönnek neki, visszaköszön, és minden bizonnyal nem hervad le arcáról a mosoly, amíg szembe nem találja magát egy kegyenccel, vagy valami ehhez hasonló ínyencséggel. Stray, mint mindig, most is gazdájával tartott, és kényelmesen befeküdt a tölgyfa árnyékába, de persze, bármikor ugrásra készen, ahogy a lányka is. Senilla nyakában ott lobog AMM medálja, meg egy furcsa, aranyos nyaklánc is, oldalán meg ott van a híres sárkányölő kard - bármikor szükség lehet rá, és igaz, hogy főként sárkányok ellen készítették, de egyéb szerzeményt is jól sebez.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 14, 2010 3:58 pm

* Pierre érkezik az udvarra. Érezte, hogy jönnie kell, így hamar útra is kelt. Felkészülten érkezik az Udvarra. Azonnal Lizt keresi. A karjára tekint. * Szia. Jaj sízvem, ha valami bajod esik...* Mo9ndja aggódva miközben puszit nyom az arcára. *

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar