Udvar

Tárgy: Udvar Hétf. Júl. 19, 2010 5:07 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

[Olvadozás]

*Hallgatja a lányokat és közben elmondja amit tud. Igazság szerint csak annyit, hogy a tündét megölte a Belsis fiú ha jól emlékszik Alexnek hívják, de nem is ismeri igazából.* - Nem tudom kik haltak meg. Haltak e meg. Egy tündéről tudom, hogy meghalt a saját szememmel láttam egy fiú ölte meg, és utána történtek a dolgok. Gyorsan történt mindent. Gaia a srác után nyúlt, de már késő volt.. Aztán a robbanás és aztán otthon találtam magam. Vagy is. Nem közvetlen a szobámban hanem nem tudom miért, de a volt barátom szobájában keltem fel. A csomagjaimat még is, a szobámban találtam. Igazából azt sem tudom, hogy Susan, Chleo, Ashley, Réka, Ari és a többiek meg vannak e na meg Jana...*Itt nyelt egyet emlékszik legutóbb beszélgettek a lánnyal, őt is így kezdi meg ismerni és azért jó lenne ha látná megkönnyebbülne.* - Napok óta vissza akartam jönni ide, vagy levelet írni, de egyszerűen..*Akart Brenda sírni, de leplezni akarja a rossz kedvét. Megviselte nagyon nem fogja tudni egy könnyen elfelejteni.* - Nem így kellett volna történnie a dolgoknak. Talán ha nem öli meg a tündét akkor tovább folytatódna minden, igazából nem tudom. Ti mit gondoltok erről?*Kérdezi meg a lányokat, és közben átöleli Karent, ha viszonozza a lány persze.* - Ti tudtok valakiről valamit?*Kérdezi meg csillogó szemekkel, mert van benne remény, hogy még sokan túl élték.*

Vendég

*Hát igen, megérti Karen izgalmát, arra vonatkozóan, hogy ki él és ki nem. Lil is nagyon szeretné tudni. Ő csak akkor fog teljesen megnyugodni, ha a saját szemével láthatja Chleot, Susant, Janát, Xiát... És persze Yant. De nem, még akkor sem teljesen. Talán akkor, ha az összes diákot láthatja. Ha tudhatja, hogy senki, tényleg senki nem halt meg. De így... Szörnyű. Csak a romok vannak itt, meg a rohangászó aurorok. Bár úgy tűnik, a hálótermek már ksézen vannak, Lil úgy dönt, inkább Nellondban keres szállást. Úgy hallotta, a bál meg lesz rendezve... De nem tudja, akar-e maradni. Csak azért jött, hogy meggyőződjön róla, mindenki jól van-e, s ha ezt megtette, hazamegy. De hogy ez mikor lesz?... Jó kérdés. Csak hallgatja Brenda válaszát. Ő sem tud sokkal többet náluk. A kérdésre is csak kis szünet után felel a szőke lány.* - Hát... Nem tudom. Lehet, hogy jobb így. Ha nincs erőforrás...akkor Deneira meggyengült, nem? De még mindig ittvan Nordmed. Az iskolát újjá fogják építeni... Szerintem... talán így volt a legjobb. *Sóhajt fel végül, végigfuttatva tekintetét a romokon. Az otthonán...*

Vendég

*Mikor Brenda befejezi a mondandóját, nem tudja, hogy most ennek örülnie kéne vagy sem. Mindenesetre a szorongás még mindig ott van benne, és jeges kezével vasmarokként szorongatja a szívét. Engedi sötét hajú barátnőjének, hogy megölelje és szorosan magához vonja.* - Úgy féltem... *Suttogja a lány hajába, és szemeit lehunyja egy pillanatra. Szaktársa egy kis logikával kitalálhatja, hogy kiről is van szó. Tiszta szappanopera nem? Karen drága kicsit elérzékenyült, és miután erre ő maga is ráeszmél, kissé megreszeli torkát és hátrébb húzódik.*
- Őszintén nem tudom lányok... nagyon nem örülök, a mostani szituációnak, de valamit már tenni kellet. Viszont most ez így... *Pillant keserű tekintettel a második otthona romjaira, amit egyébként már elkezdtek visszaépíteni. De az egészben a legrosszabb a kétely mely körülveszi. Az, hogy nem tudja, mi van a többiekkel. Türelmetlenül áll egyik lábáról a másikra.*
- Ne haragudjatok, de most muszáj megkeressek valakit! Holnap szerintem felkereslek benneteket, addig is vigyázzatok magatokra! *Néz bocsánatkérően két szaktársaira és egy gyors intés után, már tovább is áll. Útközben még találkozik egyik iskolatársával, de csak aprót bólint felé és tovább siet.*

Vendég

*A sötétből lassan előlép egy lány. A többség számára jól ismert. Talán. Nem is ez a lényeg. Arcán egy halovány, de kissé megtört mosoly, szemeiben viszont semmi. Vagyis...abban is egy kissé megrendült csillogás, mégis boldogságot is fedezni fel benne, bár ez valószínűleg az ismerős arcok miatt van. Nem rég, talán néhány perce érkezett, valami titkos úton, vagy valami fura repülőeszközzel, ezt nem tudhatni. Viszont még egyben van. Mögötte több csomag is sorakozik, hisz mindene odalett. Bár, a plusz bőröndök egyike ajándékok tárháza, de erről senkinek nem kell tudnia. Ő pedig alig van felöltözve, csak egy vastagabb pulcsi, nadrág, meg cipő. Brendáék közelében álldogál egy fa mellett, a pálcáját babrálja, miközben a tigris beleszippant a levegőbe. Ashley csak felnéz, int egyet, aztán odalép a két lányhoz.*Legalább egyben vagytok. Mikor jöttetek vissza?*Tekintete a Kúriára téved, ami lassan, nagyon lassan, de biztosan épül vissza. És ez jó. Ha lesz Ezüst Petymeg, ő megint ott szeretne lakni. Az már az övé.*

Vendég

*Elköszön Karen, a lány int egyet felé és vissza fordul Lilhez. Lehet igaza van Deneira meggyengült el lehet pusztítani. Talán. De nem biztos.* - Igen meg gyengült.* Feleli a lánynak, majd figyel az ismerős hangra. Ashley..*~Jézusom...~*Talán az első könnyei most kezdenek a lánynak kigördülni, kezd megkönnyebülni, és látja hogy egyben van.* - Én, a mai napon, de megyek is haza majd. Igazából, az exem az aki ideteleportált Nellondba aztán felsétáltam. Majd vissza kell menjek. Hát te, mikor érkeztél? Egyáltalán minden rendben van veled? *Kérdezi meg Ashleyt, kicsit izgalommal.* - Hmm... a bálra vajon helyre tudják hozni? Oké, hogy a hálókörletek készen vannak, de azért még nem is tudom..*Nem fejezi be a mondatát csak elgondolkozik.*

Vendég

- Rendben...szia! *Int távozó barátnője után. Csak most kezdi felfogni, hogy mennyi embert megszeretett itt... anélkül, hogy észrevette volna. Csak most, mikor majdnem elveszítette őket. Az pár óra, amíg a leveleket várta... rosszabb volt, mint mikor a nyári harcok közepette tűnt el néhány napra. Mert most látta a robbanást...és nem tudott semmit sem. Szó szerint. De mostmár igen, és most először érzi, hogy két napja nem aludt egy percet sem. Ám alighogy leveszi Karenről a szemét, eléjük lép egy másik lány. Egy másik, aki azok közé tartozik, akikért Lil nagyon aggódott... Szóval megint jön a sikoltás, és az ölelés. Még hányszor fogja ezt eljátszani? Nem tudja. Mert mostmár sokkal több embert tekint a barátjának. Most, hogy majdnem elvesztette őket. Bár Ashley előtte is azok közé tartozott... De például Brendáról nem állította volna annyira magabiztosan a dolgot, mint most. Szóval csak átöleli a lányt, jó ideig, majd végül ellép tőle. Leltár. Már csak Yan, Chleo, Susan, Xia, Jana, Nathaly... és az sem lenne hátrány, ha Arival találkozna. Több ember most nem jut eszébe, de lehet, hogy csak a fejében kavargó, kesze-kusza gondolatoktól. Amikből aztán tényleg rengeteg van. Szóval valószínűleg még vannak páran, akiknek nagyon örülne.* - Én..én ma jöttem. Nellondban vannak a cuccaim, egy hotelben... Nem tudom, hogy visszamegyek-e. Pár napig még biztosan nem. *Rázza meg a fejét. Majd Brenda feltételezésére vállat von.* - Nem tudom. De elég valószínű. Elvégre, akkor nem rendezték volna meg. Meg hát..elég jól haladnak, nem? *Néz végig a romokon.*

Vendég

*Finoman elmosolyodik, mikor észreveszi, hogy Brenda könnyezni kezd. Megsimogatja a lány hátát, mondana is neki valamit, de egy sikoly és ölelés félbe szakítja. Kissé meglepődik, de visszaölel, aztán megint mosolyog.*Brenda nyugi, még élek. És Lil...máskor halkabban ha lehet.*Aztán kicsit arrébb lép, vagyis úgy, hogy jól lássa mindkettőjüket.*Ma. Párizsból. A nővérem nem tudott sokáig marasztalni, nagyi meg sem próbálta, tudja, milyen makacs vagyok. Csak néhány ajándékot szereztem, készítettem el. Várjatok csak...*Visszasomfordál a bőröndökhöz, amiket most a tigris őriz és elővesz két csomagot. Mindkettőnek vörös csomagolása van, a szakra utalva, de bennük más található. Odaadja mindkét lánynak, de ha kérdezik sem árulja el, hogy mi van bennük. Majd ha kibontják, megtudják. Brendának egy szép [Only admins are allowed to see this link] készült karkötő, meg mellé a szokásos levél, a szokásos szöveggel, hogy Boldog Karácsonyt, etc. Liliya doboza pedig egy [Only admins are allowed to see this link] rejt, a kérdés, hogy örülnek e a lányok a meglepetésnek.*Még nem tudom maradok e. Talán csak becuccolok, aztán hazaugrom. Az én ágyamat senki ne foglalja el az Ezüst Petymegben. A bálra pedig valószínűleg kész lesz. Kivel találkoztatok azóta?

Vendég

- Őszintén megmondva rajtatok kívül senkivel, nem találkoztam. Hja, de Alexanderel a bátyámmal. Ő szinte nem tud, semmit és nem is ért semmit.*Csóválja meg a fejét, és érzi a hát simogatást. Átöleli Ashleyt, tényleg mondhatni szerzett barátokat és nem is gondolta milyeneket. Most szembesült vele. Azután Ashley beszélni kezdett és figyelte a lányt, aki egy vörös csomagolást adott oda Lilnek és neki. A lány kibontotta az ajándékot és mosolyra gördült a szája széle, tetszik neki a karkötő. Brenda bizony, otthon hagyta az ajándékot hiszen a bálon szeretné odaadni, a lányoknak vett dolgokat.* - Köszönöm, Boldog Karácsonyt neked is. Viszont én sajnos egy öleléssel tudom viszonozni mivel otthon van a szobámban a csomagotok amit a bálon szeretnék odaadni.*Mondja Lilnek és Ashnek, majd észre veszi az Eramis lány távozását int neki egyet. Brenda megkönnyebbült, látta a lányt és nem eset baja.* - Lil, hol töltöd az éjszakát? Igazság szerint vissza kéne mennem Nellondba.. Ott vár az apám. Chase, csak elhozott, de apám visz haza. Elindulunk?*Ha a lány igent mond akkor vele tart, ha meg nem akkor elköszön tőle és egyedül indul vissza Nellondba.*

Vendég

*Ash ajándékát azonnal kibontja, majd elmosolyodik, és megöleli a lányt.* - Ez gyönyörű...köszönöm! Az én ajándékaim is a cuccaim közt vannak...ha nem találkoznánk, majd elpostázom, oké? *A kérdésre csak megrázza a fejét.* - Nem...csak veletek. Meg Karennel. Az előbb ment el. Chleoval és Yannal pedig leveleztem... *Sóhajt. Látni szeretné őket. De már nagyon. Ha kell, elutazik a házukig... bár Chleonál nem kell messzire mennie. Őt meg is keresi holnap. Igen,e z jó ötlet. Yant meg... Hát, enm tudja. A fiú megint olyan furcsán viselkedik. Mintha kerülné a lányt. És ami a legfurcsább...hogy Lil erre már inkább idegesen és nem szomorúan gondol. Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha... nem, nem, nem szabad elhamarkodni a döntést! Közben Ashley elindul hogy lecuccoljon a szobájában, Lil elköszön tőle.* - Szia...és boldog karácsonyt, ha nem találkoznánk! *Integet, majd Brenda kérdésére bólint.* - Rendben. Azt hiszem, én is lefekszem. *Majd együtt indulnak el Nellond felé. Az iskola kapujából még egyszer visszapillant... Majd csak megy tovább. Sokkal könnyebb szívvel fog lefeküdni. Végre aludhat. Talán álmodni sem fog...*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 24, 2010 10:23 am

*Robert zavartan mászkál a feldúlt Udvaron. Olykor bele-belerúg egy-egy törmelékdarabba, kerülgeti a romokat, és közben azt figyeli, hogy megérkezett-e már a húga. De hát úgy tűnik, Aimee most is várat magára. A vöröses szemű srác fekete farmerben és pulcsiban várja a tesóját, miközben arra is ügyel, hogy Zeus ne kószáljon el a még el nem takarított romok között. Az jár a fejében, hogy vajon Emily mit szólt hozzá, amikor megtudta, hogy Aimee idejön? Mondjuk az is igaz, hogy most nem is tartózkodik az iskolán belül unokahúga, hiszen, ha minden igaz, még otthon van. De szökni fog, annyi biztos... Megtámaszkodik egy félig kidőlt fában, és fülel, nem-e hall lépteket valamelyik irányból.*

Vendég

- Mi a jó ég történt itt...?! *Elképedve lépdel a romok között, pupillái kitágulva merednek a lerombolt iskolára. Ebben a pillanatban érkezett, és igen kiábrándító az elé táruló látvány. Persze se testvére, sem pedig unokanővére nem tudott volna erről szólni neki. Bár Emilyn nem lepődik meg... soha nem voltak túl jóban, miért is tenne bármit is Aimee-ért? És ez oda-vissza érvényes. Mindenesetre ha ezt előre tudja, biztosan nem jön ide. Nehéz bőröndjeivel kezében lép át egy feldőlt padmaradványt, szőke, fürtös haja a szemébe lóg.* ~Valahol itt kéne legyen Robert... ~ *Gondolja és körbenéz az udvarnak nevezett romhalmon. Aztán éles sikkantás a lány felől, és a bőröndök nagy puffanással esnek le a földre.*
- Rob! *Kiált fel, és nyakába ugrik a fiúnak, miután pár gyors lépéssel előtte terem.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 24, 2010 10:50 am

- When I'm believer... *Dúdolgatja amgában az egyik mugli színész, Eddie Murphy egyik animációs filmjének betétjét. Konkrétan a Shrekét. Csak akkor figyel fel, amikor meghallja a sikkantást, majd a nem épp pehelysúlyú bőröndök puffanását a földön. Nem tudja, hogy nem tűnt fel neki Aimee közeledése, hiszen a lábai mellett heverő Zeus már jó ideje hegyezi a fülét és szimatol erre-arra. A lány viszont most úgy száguld felé, mint valamiféle tornádó, úgyhogy a vadászgörény kénytelen menekülőre fogni, nehogy eltapossa valamelyik Beawer véletlenül szegényt. Amikor végül húga a nyakában landol, ő is átöleli a lány derekát, majd nagy nehezen megpróbálja lefejteni a Aimee kezeit magáról.* - Szia húgi. *Köszönti mosolyogva a srác, és barackot nyom Aimee szőkén virító fejére.* - Milyen volt az út?

Vendég

*Még megszorongatja kicsit bátyja nyakát, majd csak lemászik róla.* - Hey! *Kiált fel felháborodottan mikor feje búbjára kap egy barackot, de arcán még mindig ott bujkál a kis mosoly.* - Azért erről már igazán leszokhatnál! Nem vagyok már kis pisis... *Néz nyomatékosan a fiúra, miközben egyik szemöldökét feljebb emeli. Tipikus Aimee Beawer reakció. Kicsit hátrébb lép, és zöld szemeit feltűnően végigfuttatja az előtte állón. Nincs a legjobb formájában.* - Az út? *Kérdez vissza, miközben tekintete vissza siklik Rob arcára.* - Valami borzalmas... apáék nem voltak hajlandóak elhozni, és felültettek arra a nyamvadt vonatra, mondván, hogy "elég nagy vagy már Keara drágám". Bezzeg, ha buliba, vagy máshova kérőzök, akkor kicsi vagyok. Nem tudom hány órát végig kellet szenvedjek, valami idegesítő, tudálékos csitrivel. *Panaszkodik teljes beleéléssel. Szörnyű, hogy a szülők mikre nem vetemednek, nem igaz?* - Na mindegy. *Legyint egyet kezével, aztán a témát áttereli egy ebben a pillanatban számára sokkal fontosabbra.* - Mondd, mi a fene történt itt? *Kérdi, miközben teljes testével a romokban heverő iskola felé fordul.* - Ha ezt tudtam volna...

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 24, 2010 11:21 am

*Felnevet húga reakcióján. Nem, nem fog erről ő leszokni sohasem.* - Nekem mindig csak egy kis pisis maradsz. A húgom. *Vigyorodik el, de persze nem gondolja komolyan, csak ugratja a lányt. Amikor viszont Aimee végigméri, először csak felvonja a szemöldökét, majd olyasféle pózba vágja magát, mintha egy szupermodell lenne; elég viccesen néz ki.* - Most kéne azt mondanod, hogy "imád a kamera, édes, egyszerűen imád..." *Jelenti ki vigyorogva, és oldalba böki a lányt. Amikor viszont a kellemetlen útról hallgatja a panaszokat, csak elhúzza a száját.* - Számíthattál volna rá, hogy nem fognak elhozni. Engem sem hoztak el. Nem szokásuk. *Vonja meg a vállát.* - Viszont buliba én sem engednélek el... *Dünnyögi az orra alá, lehet, hogy Aimee meg sem hallja, amit mond. Remélhetőleg. Jobban járna, annyi szent. Amikor viszont a kérdést hallja, csak körbepillant a romos, törmelékkel borított udvaron.* - Harc volt. *Fintorog az égre.* - A rossz, és a még rosszabb rossz vívta egymással a csatát. *Mondja sejtelmesen.* - De majd később beszélünk még erről... Apáék hogy vannak? *Tereli a témát, majd belekarol a lányba, és vezetni kezdi, kerülgetve néhány összezúzott padot, fát, meg további törmelékeket.*

Vendég

- Egoista. *Nevet fel a pózoláson, és az oldalba bökés elkerülése céljából arrébb szökken.* - Bocs, ez most nem jött be. *Néz szemtelenül a fiúra, és egy elégedett mosoly suhan át arcán.* - Amúgy nem akarlak megsérteni drága bátyuskám, de nem festesz valami jól. Vagy csak én láttalak már túl régen. *Jelenti ki kerek perc, és elhúzza vékony kis száját. Teljes mértékben tisztában van testvére adottságaival, na meg azzal is, hogy máskor azért nem így szokott kinézni. Valószínűleg megviselte a harc, vagy ki tudja... lehet, hogy van ott más is a háttérben.* - Veled minden rendben? *Érdeklődik, a megjegyzést, miszerint Rob se engedné el buliba nem hallja meg. Viszont a Harc szóra már annál inkább fel figyel.* - Elég nagy csata lehetett, ha ez az eredménye... *Mondja és fintorogva végignéz a sok törmeléken. A fiú mellet haladva kezd el sétálni, miközben valamin erősen töri a kobakját.* - Tessék? Ja, hogy apáék... *Kapja fel a fejét, aztán csak megvonja a vállát.* - Semmi különös. Szokásos, Keara ezt nem szabad, Keara ezt csináld, azt csináld, Keara drágám vigyáz magadra, bla-bla... El se tudod képzelni, hogy már mennyire unom. Egyébként jól vannak, de azért néha írhatnál nekik. *Magyarázza és lábával arrébb lök az útból egy nagyobb törmeléket.*

//fagyi//

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:02 pm

*A kócos szőke leányzó végigsétál a kissé romos udvar. Fejében közben egyre csak az jár, hogy Molly nem túlzott a levelében, miszerint a helyzet eléggé katasztrofális. Sehol egy bokor vagy növény, csak kiégett kórók, de a kúria már áll. Andi amúgy egy farmert, fekete bokacsizmát, fekete bőrdzsekit, fekete-piros sálat, és fekete-piros kesztyűt visel. A kabát alól pedig egy narancssárga felső alja kandikál ki. Maga után egy kék-fekete bőröndöt húz, miközben körbe nézelődik, és végül csak megáll. Méghozzá jó 10 lépésre a kaputól. Egyik kezében a fehér fából készült pálcája, másikban a bőrönd húzóka-fogója. Amúgy alig van rajta smink, max egy kis alapozó, és szájfény. Érdekesnek tartja az udvart megvilágító kristályokat, mert ugye elvileg azok világítják meg. Még azért gondolkodik rajta, hogy belépjen-e, bár idekinn kicsit hideg van, de ha már bemegy, tuti nincsen visszaút. Mondjuk már most sincsen, hiszen a zsebében lapul az új kitűzője. Eramir szak. Egészen jól hangzik a dolog. Kár, hogy Molly nem ezen a szakon van.*

-------

[Only admins are allowed to see this link]

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar