Az eramir torony

Vendég

First topic message reminder :

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

Üdvözlet Agusta Úrnő
*Köszönti illedelmesen szakvezetőjét, és köszönti a többieket is. Látja hogy mindenkiben van egy kis izgalom, vagy talán idegessség, ő egyenlőre még nyugodt, hisz Curtis már csak ilyen, de azért egy kicsit őt is izgatja, hogy mi lesz. Jár az agya, már amennyire tőle tellik, eszébe is jut sokminden, de egy néhány ötlete eléggé elüt a valóságtól már. De aztán csak csöndben követi úrnőjét, bármerre is indul*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 5:14 pm

*Nikorina bíztatóan, dicsérően mosolyog szaktársára, véleménye szerint tényleg nagyon jól néz ki. Mikor elindul, hogy kövesse a tanárnőt, akkor szépen besorol mellé, ő aztán nagyon is készen áll az utazásra, izgatott is miatta, lelkes, meg minden ehhez hasonló érzés megvan most benne. Az újabb érkező felé pillant, aztán inkább úgy dönt, visszanéz Rosetta felé, és ha minden igaz, akkor követi szakvezetőjét. Feltételezve a teljes létszámot, és a megfelelő feltételeket.*

Vendég

*Rose hangjára visszatér gondolataiból, s kell neki egy kis idő, mire eljut hozzá a kérdés, de aztán mégiscsak felfogja, és válaszol*
Nos, én a földre gondoltam. Már egy ideje érzem, hogy nekem azon a vonalon kell továbbmennem. Talán azért, mert elég sokszor találkozom a földdel, főleg mikor felvágódom. De azért is, mert mint Agusta úrnő is mondta, a föld szilárd, rendíthetetlen, biztonságos. És te melyikre gondoltál?

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 6:59 pm

*Mikor vissza térnek Amalia nyomban a szobja felé megy.*
-További jóéjszakát. Köszönöm ezt a szép estét.
*Azzal fel megy a szobájába ahol mélyáéomba merül*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:00 pm

*Halványan elmosolyodik Curtis válaszára, igen csak halványan. Valahogy megnyugtató, hogy a fiú ezt felelte. Mintha gondolkodóba esne, de választ nem is kereste... Pontosan tudja, hogy mi lehet az eleme, amelynek útján folytatja az életét.*
- Én is úgy gondoltam, hogy a földet választom. Tudom elég bután hangzik, mert mindig vidám vagyok, kíváncsi, talán heves is, mégis ehhez az elemhez kötődöm Nem tudom hogy lehet... miközben mindig kalandra vágyok, mégis a biztonság is hiányzik a szilárd elhatározás, minden, ami a földre jellemző. *Nagyot sóhajt, tudja, hogy ez az elem az övé, mégis élete teljesen másra utalhatna. * - Neked hogy tetszett a kirándulás? Mit tennél, ha megtalálnál egy ereklyét? ... Mondjuk.. a Tűzét? Mit cisnálnál vele? *Kérdezi kíváncsiskodva, miközben felfelé jön az elemisták tornyába, s le is csüccsen a szökőkútra. A fiú követi, .. vagy nem. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:00 pm

*Ahogy merékeznek a csónakkal, kiszáll és gondolataiba mélyedve indul fölfelé a lépcsőn amin nem olyan rég lejöttek. Amikor fölér biccent a többieknek, és illedelmesen elköstön Agusta Úrnőtől, malyd elindul az élyszakéba, bár ő sem tudja merre viszik a lábai. Gondolataiba mélyedve és Calinával beszélgetve lép ki a toronyból a sötétbe.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:04 pm

*Nikorina sétál vissza a Toronyba, hatalmas gondolatai közepette. Mikor visszaér, körbenéz, majd lassan sétál át a területen.* -Sziasztok, további szép estét! *köszön el, főleg Rosettának címezve kijelentését, aztán még megejt egy mosolyt, végül pediglen távozik a teleporton keresztül, egyenesen a saját szobájába. Közben továbbra is az erekjéken és a Templomon jár az esze, meg azon, hogy milyen szép volt az a paripa..*

Vendég

*Elbúcsúzik mindenkitől, aki távozik, s követve Roset, leül ő is a kút körüli ülések egyikére*
Hát igen, furcsa, ahogy így elmondod, tényleg szinte ellentéte vagy az elemnek, de ha azt nézzük, ahogy én ismerlek, akkor nem is annyira. Na mindegy. Hogy ha megtalálnám az egyik ereklyét? Tudod odalent már gondolkoztam rajta. És nem tudom. Ez attól függ, hog ymilyen helyzetben találnám meg. De félek, hogy mi történne, ha rosszul használnám

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:15 pm

*Rosetta bólint a szavair.* - Hogy érted, hogy nem annyira? Milyennek ismertél meg? *Kérdezi kíváncsian, miközben kezét ölében pihenteti és néha a ruhája redőzetét simítgatja lejjebb, néha pont ellenkezőleg, kezével fodrozgatja.*
- Én is félek ettől... Szerintem mindenki fél ettől, senki sem lehet annyira biztos a dolgában. Azt mondta Agusta Úrnőnk, hogy kínok kínja között fogunk meghalni... vagy ijesmit. Tehát legalább annyi fájdalmat kell elviselnünk, ha rosszul csináljuk, mint egy Crucio átok? Csak az ember bele is hal... Szerencse, hogy a rontás veszélye nem fenyeget minket, egy ilyen ereklye sose jelenne meg még egy diák előtt. Legalábbis szerintem. *Mondja gyorsan és belenyúl oldaltáskájába. Kicsit kutatva rátalál egy kissebb rajzocskára. Egy arcot mutat, egy kedves mosollyal és szép kék hajjal. Ami még mindig furcsa... *
- Ezt... Még tegnap előtt rajzoltam rólad. Nem tudom mennyire hasonlít, de szeretném odaadni. *Mondja s egy pillanatra a kezében tartja és felnéz a fiúra a rajzról.* - Jesszusom ez a tincs nem is így jön! *Kezd el sápítozni, ezt a hibát veszi gyakorlatilag csak észre rajta, semmi egyébet... És ezt szépen felfújja. Már kezdené javítani, de inkább abbahagyja. * - Őőő... Izé.. Na mindegy, szóval tessék . *Nyújtja át a fiúnak a rajzot, ami tényleg hasonlít Curtisre. * - Remélem tetszik. Nem tudom hogy miért rajzoltalak le, csak épp eszembe jutottál, és nem volt mit csinálnom . *Halkan elkuncog, és ceruzáját visszacsúsztatja táskájába.*

Vendég

Hát olyan nagyon nagyon nem ismerlek. Csak anyira, mint egy keszrágcsáló társat ismerni szokás. Szóval úgy egy kicsit jellemez téged a föld elem.
*Majd mikor megmutatja neki Rose a rajzot, kicsit eláll a szava*
Ó hát ez kedves...meg egy kicsit fura, de kedves. És ne törődj vele, a haja mindig máshogy áll, ha most kijavítod, javíthatnád minden nap
*Nyugtatgatja mosolyogva, majd elveszi a rajzot, s még egy kicsit nézegeti*
Nagyon ügyesen rajzolsz. De nem úszod meg a hozzám szóló óda írását
*Ekkor egy kicsit felnevet, majd elkomolyodik utána, de még mindig mosoly ül arcán*
Rose, mondd csak, hogy hogy így öltöztél ma fel?

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:30 pm

*Kicsit elmosolyodik a kekszrágcsálás szóra. S azonnal meg is kordul a gyomra, de csak egy egész halkan. Mikor a fiú a hajára céloz halkan felkuncog. *
- Hát ebben valóban van igazság... Lehetetlenség a te hajadat lerajzolni. De arról is vitatkozhatnánk, hogy hogy a fenébe lett kék... *Mondja és egy kicsit elkuncog *
- Köszönöm, hát.. Nem is tudom, lehet, hogy az ódával még várni kell. Egyszerűen sohasem tudom mit írjak rólad, de egyszer csak sikerül. *Mondja halkan felnevetve és egy pillanatra elgondolkozva.* ~ Jézusom már vagy egy hónapja ígértem és egy szót sem írtam azóta mióta felírtam a címet.. No de mindegy, erről nem kell tudnia ~
*Mikor jön az utolsó kérdés egy nagyon őszinte tudatlan arcot vág. *
- Ja! Mármint, hogy ilyen zöld ruha izébigyó van rajtam? Nagyon szörnyen áll ? *Kérdezi vissza kicsit elgondolkozva és letekintve magára. * - Hát.. Nem is tudom, ma ehhez volt kedvem. Meg... Igazából.. Ezt is én csináltam. *Valja be, bár nehézkesen, mert nem tartja egy remekműnek ezt a darabot. Először csinált ilyen ruhát, és valahogy a szabása picit szűkebbre sikerült a derekánál. No de megint egy olyan hibára figyel, ami másnak fel se tűnne.*

Vendég

Nem, dehogyis, nem rossz, csak kicsit szokatlan, bár...azért tényleg jóláll. Tényleg, most nem is hoztam kekszet. Na sebaj. Amúgy szerintem ezt az óda dolgot hagyjuk. Nem egy olyan srác vagyok, akiről ódákat lehetne zengeni. És amúgy is csak hülyeségből mondtam. Szóval nagyon köszönöm a képet

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:43 pm

*Rosetta kicsit fellélegzik, hogy a fiú elhagyja az ódai kérelmeit. *
- Hát.. nagyon szívesen. Nem tudtam volna vele mit kezdeni *Kuncogja halkan a lány, majd belelógatja kezét a vízbe. Kicsit hideg, de nem zavarja.. Legszívesebben azonnla lelocsolná a fiút, de tart a továbbiaktól . *
~ Még a végén visszalocsol...Amennyire szerencsétlen vagyok egy csepp hideg víztől meg is fáznék...~ *Gondolja kissé elhúzva a száját, közben már csuklóig benne van a keze a vízben. Egy szép kis hirtelen mozdulattal elveszti egyensúlyát és gyönyörűszépen beleesik a szökőkútba. A feje teljesen vörös lessz, és egy picit az idegességtől, nem csak a szégyentől.*
~ Még hogy egy csepp víz! Naná, hogyha ezt mondom egy egész szökőkút veszi káromat!~ *Remegve próbál talpraállni és kikecmeregni a vízből. Szerencsére oldaltáskája leesett a válláról, és kint maradt a kútból. *
- Ezt.. Nehm.. hiszem ..el.. *Mondja szemeivel perszelve a szökőkút víuzére nézve. Még mindig nem sikeredett kimásznia, de rajta van az ügyön*

Vendég

*Azt nem érti egészen, hogy hogyan esett bele Rose a vízbe, csak arra eszmél, hogy a lány csobban, egy kis vizet Curt is kap, de most nem magával foglalkozik, hanem a pöttöm lánnyal*
Rose te...hogy a fenébe. Gyere ki gyorsan
*Próbál segíteni a lánynak hogy kiszálljon, bár ez nem is nehéz, egyszerűen csak felkapja a vízből, és már rohan is vele a kandalló felé a társalgó részbe, hogy egy kicsit melegebben legyen*
Rose, te...Jaj, hogy mit csináltál, most nézz magadra
*Bár Curtis is eléggé vizes lett a lány miatt*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 7:59 pm

*Szépen didereg, amikor Curtis kikapja a vízből. *
- Nehogy azt hidd, hogy direkt volt! Csak kicsit megdöltem és bele is buktam a fenébe is! *Halkan morog még egy sort és közel húzódik a tűzhöz. Még mindig remeg kissé, hajából, ruhájából csöpög a víz. Csak ekkor jut el a tudatáig, hogy a fiú is jócskán vizes lett.*
- Ó, én.. Bocsi, hogy összevizeztelek. *Mondja kissé röstellő hangon és lesütőtt tekintettel visszafordul a tűzhöz. Azonnal eszébe jut róla a szellem, a a paripa ami kilépett belőle. Kicsit megingatja a fejét, majd szépen meg is rázza, akár egy rocker, hogy kirázza belőle a vízet, amennyit tud. *

Vendég

*Szerencsére a társalgóban takaró is található, hát Curtis hoz egyet Rosettának, s magáról is leveszi a vizes pulcsit, alatta a póló nem nagyon ázott el, a nadrágja szárát meg igyekszik majd minél küzelebb tenni a tűzhöz, de előbb átadja a takarót*
Nos be kéne magad bugyolálni, csak a ruha meg nem biztos hogy jó ötlet, ha alatta van így vizesen. Kezdem úgy érezni, hogy ez most egy elég hülye ötlet volt, de nem tudom hogy mit csináljak. Nem számít, annyira nem vagyok vizes, multkor Arnuil sokkal jobban eláztatott. Igaz eléggé meg is fáztam, egy hétig szenvedtem. És nem szeretném, ha te is úgy megfáznál. Akkor most...most hogy tovább?

Tárgy: Re: Az eramir torony Szomb. Márc. 22, 2008 8:18 pm

*Kicsit elvörösödik, mikor a fiú azt mondja, hogy mit sem ér az, hogy rajta a takaró, ha a ruhája vizes. Egyetlen dolog az lehetne, hogy leveszi, de ez teljességgel kizárt. Gyorsan megrázza a fejét, hogy elűzze ezt a hülyeséget, majd Curtishez fordul. *
- Nehm fogok megfázni. Itt a tűz, az melegít, és ha át vagyok melegedve, akkor nem baj, hogy vizes a ruha, úgy értem, ha az már meleg víz. Mármint érted... Vagy nem ?*Kérdez vissza egész zavartan. Kicsit sóhajt, majd szóra nyitja a száját, de csak egész halkan, szinte csak magának mondja...*
- Ilyen szerencsétlen is csak én lehetek.. Pedig általában ügyes vagyok :nem esek orra, nem rugok bele kőbe, nem fejelem le a falat... *Sorolja picit elszomorodva. Nagyon azvarja, hogy kképes volt beleesni a tóba, és közben még Curtist is lelocsolta.* - Szerinted milyen lesz a mi lelkünk alakja, ha már stabil varázslók vagy mi a fenék leszünk? Agusta Úrnőé egy madár volt... *Gondolkozik el kissé, majd ismét megrázva vizes tincseit szemeiben kíváncsisággal fordul a fiú felé. *

Vendég

Nos ha gondolod, akkor addig kimegyek a társalgóból, amíg...magadraöltöd a takarót...vagy ha gondolod, akkor ázhatsz is...melegvízben. És olyan lesz a bőröd, mint egy 100éves öreg muglinak.
*Kicsit zavarodott, és vörös az arca, hisz ez egy eléggé zavarbahozó helyzet*
Nos semmi baj, mindenkivel előfordulhat. Néha...na jó nem, velem elég sűrűn előfordul.
*Kicsit elgondolkozik a lelkes részen, aztán válaszol rá*
Nos ezen látod nem gondolkodtam, és azt kell mondanom, fogalmam sincs. Egyenlőre ott tartok, hogy a lelkem egy ilyen szörke...izé...pamacs. Miért, a tiéd szerinted milyen lesz?
Szóval akkor kivonuljak?
*Kérdő tekintettel mutat az ajtóra*

//fagyasztás//

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Márc. 23, 2008 11:12 pm

*A száz éves muglikra halkan felnevet, majd szinte egyező vörösséggel hallgatj a fiú szavait. Enyhén lesüti tekintetét az elején elgondolkozva, majd kicsit fellélegzik, mikor a pamacsról kérdez vissza, bár fogalma sincs, hogy mit válaszolhatna.*
- Én sem tudom..Biztos valami undorító csúszómászó. *Nevet fel,majd nyel egy nagyot. *
- Hát...Öö.... Akkor... Jó lenne, ha kimennél addig. De nincs is mit felvennem! És még se lehetek csak paplanba...~Vagy igen?~ *Mondja zavartan, s fűzi hozzá kérkedve gondolatba. PIcit összébbhúzza magán a takarót és szép nagyokat pislogva néz a fiúra. Haja még mindig szép csendben lapulgat, most mégjobban látszanak hegyes fülei. Ázott vad...~

Vendég

Szerintem lehetsz egy szál takaróban, legalábbis egyenlőre ugy sem lát senki, és majd nem áruljuk el, hogy takaróban vagy. Bár ha kirakjuk a ruhád...na mindegy, de akkor is inkább megszárítjuk a ruhád, és ha száraz visszaveszed, csak meg ne fázz nekem
*Lassan feltápászkodik, kinyújtóztatja tagjait, bátortalanul a lányra mosolyog, aztán kivonul az ajtó elé, és háttal nekidő*
Oké, rendben, kezdheted, de szólj ám ha készvagy *Kiált még be*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Márc. 23, 2008 11:29 pm

*Kicsit megköhinti a torkát, mikor a fiú távozni készül, kicsit siettetni, mert valójában mindjárt megfagy...De erről Curtisnek nem kell tudnia. Ahogy kilép, s hallja a fiú szavait azonnal feltápászkodik ledobva magáról a takarót. Gyorsan leveszi vízes ruháját és megpróbálja gyorsan kirázni belőle a vizet. Mikor észreveszi, hogy ez nem éppen sikeredik akkor megpróbálja felakasztani a tűz közelében egy felszerelt piszkavasra, s magakörécsavarja a takarót. Egy kicsit még ránéz a ruhéájára, majd kiszól a fiúnak.*
- Öm, kész vagyok! Bejöhetsz. *Mondja, közben kínos óvatossággal úl le, letérdelve, közel a tűzhöz.*
~Ajvé, ha valaki így meglát...~ *Nyel egyet aggódva és feszülten felsóhajt. Őszinte reménykedéssel tekint fel, a még csúrom vizes ruhájára, ami igencsak lassan szárítkozik a jelenlegi helyén: a felszerelt piszkavasra rakva..*

Vendég

*Az ajtót lassan, óvatosan nyitja, majd bekukkant, hogy tényleg tiszta e a levegő, majd egy kicsit megnyugodva beoson, fog magának egy párnát, és odaviszi Rose mellé, és leül rá. De hirtelen nem tudja mit mondon, mert ez a helyzet olyan izé. Egy kis kínos csend után, és fejforgatás után mégis csak Rose felé fordul*
Elég meleg? Vagy hozzak még takarót esetleg?

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Márc. 23, 2008 11:43 pm

*A kínos csend rá is kihat, hirtelen nem tudja, hogy mit is mondjon. Itt ül egy paplanba takarva egy fiú előtt. Na hát erre mit lehetne mondani? *
- Kösznöm, kedves vagy, de nem kell. Nem fázom már,...csak száradna meg gyorsan a ruha...*Mondja egy kicsit elhalkulva, majd megpróbál egy erőltetett mosolyt varázsolni magára.* - Hát..öm..akkor..addig...beszélgessünk. *Mondja eléggé szaggatottan, majd szépen kutatni kezd az elmécskéjében.*
~ Miről is beszélgessünk?~ *Egyik kezével gondosan-kínosan tartja a paplant, még véletlenül se mozduljon el egy miliméterre se, -bár kétszer is körbeéri- másikkal elgondolkozva piszkálgatja meg állát.*
- Hát... Őőő... *Sokáig gondolkozott, de mégis nyögve nyelősen kezdi el mondandóját, gyorsan improvizál egy témát. * - Volt már állatod?
~Jesszusom, hogy lehetek ekkora...ekkora...ekkora..gyökér!~ *Láthatóan elpislog a saját hülye kérdésén, és szépen lesüti a tekintetét a fiú előtt.*

Vendég

Hát...nem tudom honnan jutott eszedbe éppen ez
*Mosolyog kipirosodott arccal, majd ha már feltette a kérdést Rose, akkor válaszol rá*
Nos igen volt egy, egy hű kutyusom *A hű szó kimondásánál egészen büszkének néz ki, de aztán elszomorodik*
De mielőtt az iskolába jöttem, elhúnyt. De azért szeretem az állatokat. És te hogy vagy velük?
Amúgy amint megszáradt a ruhád, megint kimegyek, és akkor már nem fogod ilyen kellemetlenül érezni magad
*Curtis már kezd megnyugodni, hiszen minden rendben, Rose mélyen a takaró rejtekében*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Márc. 23, 2008 11:57 pm

*Kicsit elszomorodik, mikor hallja, hogy a fiú kutyája elhúnyt. *
- Még sosem volt kimondottan állatom, nekem...Egy egész erdőm volt. *Mondja és halkan felnevet. Elég furán hagzik, de tényleg így van, ő sosem hozott el egy állatot sem haza, hogy kiszakítsa őket környezetükből-bár kutyája se volt soha-, ő mindig odament az állatokhoz inkább.*
- Köhm, öm, rendben. Még kell neki egy olyan...Tíz perc talán. *Mondja, miután talpraáll és megfogdossa a ruha anyagát. Gyorsan visszaül a földre és újabb kérdésen töri a fejét. * - Még nem nagyon meséltél a...~Miről nem mesélt nagyon?~ a... caládodról! Mit dolgoznak a szüleid? *Kérdezi kíváncsian, már lassan skizofréniának lehet tekinteni ezt a bátortalanságot, amit itt előad...Belekezd a kérdésbe, de közben magának belekérdez, hogy mi is akar kérdezni. Hát nem éppen egy könnyá egyenlet...*

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem