Az eramir torony

Vendég

First topic message reminder :

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

//fagyasztottunk//

Tárgy: Re: Az eramir torony Kedd Ápr. 08, 2008 3:08 pm

*Halk léptek, serény cipőkopogás hallatszik: Nikorina érkezik az elemisták tornyába. Előtte persze ott rohan a macskája, Gradan, szürke villámként, a lány őt kergeti.*
Állj már meg, te kerge macska... *zihálja kicsit kifulladva Nikorina. A kandúr a szökőkút szélére ugrik, majd megfordul. Smaragdzöld szemei vidáman hunyorognak. A lány nyugodtan mellésétál, majd leül.*
Rég jártam erre... *jegyzi meg félhangosan magának. És csak ücsörög. Egyedül van, de ez most a legkevésbé sem zavarja. Lassan kifújja magát, a macskája pedig az ölébe huppan, és barátságosan dorombol.*

Diák Hozzászólások száma : 1104

*Leo megérkezik az elemisták Főhadiszállására az Elemisták tornyába. Amint bemegy, igen bemegy mert nem teleportal érkezik hanem gyalog. Mikor bemegy látja hogy egy macska suhan el előtte és nemsoká a gazdáját is meglátja aki nem más mint Nikorina és már rá lehet jönni ki a macskája. Ahogy közelebb lép meg lehet látni hogy nem hófehérbe van hanem koromfeketébe ugyanis gyászol. Gyászolja az apját. De azért szakja jelvénye rajta van és a prefektusi is. Mikor már elég közel van lehet látni hogy egy madár van nála mégpedig papagája. Mikor már megáll a lány mellett megszólal.*-Szia! Rég láttalak! Hogy vagy?-*Teszi fel kérdéseit.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Kedd Ápr. 08, 2008 3:31 pm

*Felkapja a fejét Leo érkezésére.*
Oh, szervusz *köszön a fiúnak.* Én jól vagyok, köszönöm a kérdésed. És te? Te hogy vagy? *Kérdez vissza, és közben végigméri a fiút. ~Itt nem stimmel valami...~ gondolja. ~Korábban mindig fehéret hordott...akkor most miért?~ Vadul zakatol az agya, de nem akar a legrosszabbra gondolni. Aztán összeszedi magát.*
Leo... valami történt? Még sosem láttalak ilyennek... *Mondja halkan, de azért érthetően. Közben Gradan a kút kávájára pattan, szemével a papagájt kezdi el méregetni. Úgy tűnik, megjött a vadászkedve. Nikorina feláll, és kissé aggódva néz a fiúra. Közben észre sem veszi macskája gyilkos kísérletét Leo papagája ellen.*

Diák Hozzászólások száma : 1104

*Leo hallja a kérdést amit a lány feltesz.*-Áh én nem vagyok teljesen jól! Mióta nem találkoztunk történt egy nagyon jó és egy nagyon rossz dolog! Elmondjam?-*Teszi fel kérdését a lánynak de gondolja nem kellett volna feltenni de mégis feltette. Meglátja a macska egyik gyilkos pillantását a papagájra. Olyan gyorsan nyúl a pálcájáért hogy nem lehet meglátni. Már a macskára szegezi egy pillanat alatt és megszólal.*-Veszed le a szemed róla!-*S hangja szinte csattan de a macska fújtat egyet és készülődik az ugrásra.Pálcáját elhúzza maga előtt és a macska felé bök.*-Karnas-*Szólal meg mire egy kis vízsugár spriccel a macskára...*

Tárgy: Re: Az eramir torony Kedd Ápr. 08, 2008 3:49 pm

*Nikorina tanácstalanul áll egyik lábáról a másikra. Nem akarná kiborítani a fiút...*
Leo, ez rajtad múlik. *Szólal meg végül csendesen.* Ha akarod, mondd el, meghallgatlak. Ha nem akarod, akkor sem sértődök meg rád... *Kissé lesüti a szemét. A fiú viselkedése kicsit elbizonytalanította őt.*
*Dühödt vernyogás jelzi, hogy Leo bűbája célba talált. Gradan eddig a kút káváján egyensúlyozott, de most lehuppan a földre. Még jó, hogy macska, így a talpára esik. Vet egy dühös pillantást Leora, majd gazdája mellé somfordál. És többet nem is néz a papagájra.*

Diák Hozzászólások száma : 1104

*Leo inkább nem mondja el de azért mond valamit.*-Minek a színe a fekete? És láthatod a kitűzőm.-*Mondja és látja a macska pillantását mire megszólal.*-Már nem fáj a foga a papagájomra.-*Mondja és elrakja a pálcáját a tallárja zsebébe de olyan gyorsan mint amilyen gyorsan elővette majd ismét megszólal.*-Közelednek a vizsgák!-*Jelenti ki Leo és kíváncsi rá milyen arcot vág rá Nikorina...*

Tárgy: Re: Az eramir torony Kedd Ápr. 08, 2008 4:00 pm

Jójó, értem... nagyon is jól tudom, minek a színe a fekete... *Mondja alig hallhatóan. Aztán szórakozottan Gradanra néz.* Néha elszemtelenedik, de ha elég nyomatékosan jelzik neki, hogy valamit nem szabad, azt tudomásul veszi... *Jegyzi meg. Aztán meghallja Leo kijelentését, és szó, ami szó, eléggé hökkent arcot vág, aztán rájön, miről is beszél a fiú. Mielőtt válaszolna, leül előbbi helyére.*
Jah, igen, jönnek... *mondja halvány félmosollyal.* Remélem jól fognak sikerülni... Bár BIT-ből nem sok esélyem van, úgy hiszem. Nem az az erősségem...*

Diák Hozzászólások száma : 1104

*Leo bólint egyet jelezve hogy elmondja ha nem is kérte a lány.*-Apám meghalt. És én meg prefektus lettem.-*Mondja el röviden és gondolkodik majd megszólal.*-Hát én legjobb eséllyel Elemi Varázslatok Ismerete amiből talán átmegyek.-*Mondja el bár reméli a többi is fog menni.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Kedd Ápr. 08, 2008 4:07 pm

Részvétem *mondja őszintén Nikorina. Tudja, milyen az, ha valaki elveszti az egyik szülőjét...*
Esély? Valószínűleg EVI-ből átmegyek azonnal, jó eséllyel még LLI-ből, SVH-ból, és talán BBT-ből is *vonja meg a vállát.* De a BIT nem megy jól... Nagyon nehéz nekem... *Közben szeme a fiú prefektusi jelvényére téved.* Amúgy gratulálok a kinevezésedhez *teszi még hozzá. Aztán macskája a kijárat felé indul.*
Oh, Leo, ezer bocs, de van egy kis dolgom... majd még találkozunk, szia! *Köszön el, majd feláll, és macskája nyomában elhagyja a tornyot.*

//Sorry, usernek mennie kell.//

Diák Hozzászólások száma : 1104

*Leo hallja hogy Nikorina távozni készül és el is megy.*-Szia!-*Köszön utána és ő is elindul de lehet hogy még visszanéz. De egyelőre eltávozik.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 11:10 am

*Nikorina érkezik a toronyba. Most nem olyan rohanvást, mint tegnap, és a macskája is nyugodtan sétálgat mellette. A lány kicsit a gondolataiba merül, úgy sétál oda a szökőkúthoz, és leül a szélére. Gradan, a macskája felszökken mellé.*
Hogy te mindig követsz... *mosolyodik el a lány, és megsimogatja a kandúrt. Igazság szerint kicsit gondolkozni jött ide. Merthát az élet tele van kérdésekkel, amin érdemes gondolkodni... De mondjuk nem bánná, ha valaki odatévedne. Bárki. Csak lehessen vele jól beszélgetni...*

Vendég

*Egy pukkanás hallatszik. Curtis teleportál a teleportszobába. Majd halk léptekkel elindul a srác a központi szoba felé, a kúthoz, s közben emlékeket idéz, seszébe jut, hogy rég látott már bárkit is beleesni a kútba. Aztán végre az ajtóba ér, s meglátja Nikorinát*
Szia Nikorina, hogy s mint? Rég láttalak, nem nagyon sikerült összefutnunk. Vagy kerülsz engem?
*Kérdi halvány mosollyal szája szélén*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 11:18 am

*A pukkanásra kicsit összerezdül, akárcsak Gradan. Aztán meglátja az érkező fiút, pontosabban Curtist. Kicsit gondolkozik, ismerős neki a fiú...*
Ohh, szervusz, izé... Curtis *zavartan mosolyog, mert azért meg kellett ahhoz erőltetnie az agyát, hogy eszébe jussan a fiú neve.* Köszönöm kérdésed, én egész jól vagyok. *Aztán halkan felkuncog.* Nem, dehogyis, nem kerüllek téged... Csak valahogy sosem sikerült összefutnunk *mondja kissé szabadkozva, de igaza is van.*
Amúgy te hogy vagy mostanság? *Kérdezi kíváncsian.*

Vendég

Remekül. Kezd javulni az idő, még ha néha meg is szakítja egy kis felhősödés, ma reggel is egy kinti sétával kezdtem a napot, aztán egy fáramászás lett.
*Majd furcsálkodó tekintettel néz a lányra*
Mondd csak, te nem félsz attól a kúttól? Bár lehet hogy magában nem is veszélyes, csak ha én vagyok a közelben. Nem lökök bele senkit, ne félj, csak...valahogy ahányszor itt voltam, valaki vizes lett. Na mindegy
És te hogy vagy?

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 11:27 am

*Elmosolyodik, majd szórakozottan hátranéz a kútra, aminek a káváján ücsörög.*
Már hogy félnék? Ha majdan nagy elemi mágus lesz belőlem (amennyiben túlélem a sulit), akkor vagy a vízzal, vagy a levegővel fogok foglalkozni... *mondja mosolyogva.* Veszélyes, ha te is itt vagy? Nocsak... Mért mondod ezt? *Kicsi pimaszság is vegyül a hangjába, de hát ilyen ez a lány. Aztán vállat von.*
Én is remekül vagyok, néha sétálok egy nagyot, de legtöbbször tanulok, merthát jön a vizsgaidőszak... *mondja, majd kérdőn néz a fiúra.* Félsz a vizsgáktól?

Vendég

Hát azért csak figyelmeztetlek, hogy Arnuil is nagyon szereti a vizet, legalább is látszólag, szeret embereket és dolgokat eláztatni, mg is elég rendesen megfázott ő is multkor. Meg bosszúból, bár én nem tehetek rőla, hogy a kútba esett, egy kicsit meglocsolt engem is, úgyhogy alaposan megfáztam én is. De hát te tudod
*A vizsga szó hallatán egy kicsit fájdalmas fintort vág, megemeli a szemöldökeit, majd válaszol nagynehezen.*
Hát ami azt illeti, ki ne félne. Ez az első vizsga, első év. De remélem nem lesz nehéz. Nagyjából tanulok a dologra, tehát attól nem félek hogy megbuknék, csak hát attól még a vizsga az vizsga, és ez a szó magában hordoz egy csomó negatív dolgot.
Miért, te nem félsz a vizsgától? Bár a ki a víztől nem fél, az semmitől
*Jegyzi meg hozzá humorosan*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 11:40 am

Arnuil? Ezt nem is tudtam róla, de kössz a figyelmeztetést *kacsint rá Nikorina Curtisre pajkosan. Aztán végighallgatja, amit a fiú gondol a vizsgákról.*
Hát, igazad lehet. Végülis én nem nagyon félek tőlük, de azért nem bízom el magam, normálisan készülök rá. Mondjuk volt már kellemetlen tapasztalatom... Egyetlenegy évig jártam a Durmstrangba, de az nem volt megfelelő suli a képességeimnek. El is jöttem onnan. Meg persze szivatós volt ott a vizsga... De itt, ahogy kitapasztaltam az órákat, könnyebb a tananyag, és szerintem sikerülni fog *hadarja, azaz inkább mondja szinte egy szuszra. Szürke macskája közben leugrik a kút kávájáról, és odasomfordál Curtishez. Barátságosan megcsóválja a farkát, és kicsit megszagolgatja a fiút. Nem talál benne kivetnivalót, így szépen leül elé, és csak nézi barátságosan.*

Vendég

*Figyeli a cicus közeledését, szaglászását, mintavételezését, majd mikor leül elé, csak bámul rá. Majd mikor magához tér, újra Nikorinára pillant*
Jé, ezt még nem is tudtam, hogy a Durmstrangba jártál. Már nem is beszéltünk túl sokat, még szerencse, hogy egyáltalán emlékszünk egymás nevére. Na mindegy, hát annyira azért én sem izgulok.
*Majd újra lepillant a cicára, és felnéz megint*
Mit gondolsz, odatelepedhetek melléd, egy szőrgombóccal?
*Feje billentésével jelzi, hogy a cicusra gondolt*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 11:50 am

De, igen, jártam oda is... De csak egyetlen évet... Mindegy is *rázza meg a fejét, majd mosolyogva figyeli Curtist és Gradant.* Végülis tényleg csoda, hogy még emlékszünk a másik nevére... *jegyzi meg halkan, szinte már nevetve.*
Hogy ide ülhetsz-e? Hát persze! És ne aggódj, nem karmol a macskám... *Kicsit félrebillanti a fejét, és elmosolyodik. Bár mintha rémlene neki, hogy egyszer már mondta Curtisnek, hogy nem karmol a macskája... Jó ég, mikor is volt az? Nagyon régen... A szürke kandúr minden esetre hagyja, hogy Curtis felemelje. Még egy kicsit dorombol is, hogy kifejezze rokonszenvét...*

Vendég

*Felemeli lassan a macskát, majd odamegy a kúthoz, és leöl Nikorina mellé, ölébe helyezi a macsekot, majd simogatni kezdi*
Így belegondolva...inkább nem gondolnék bele. De az a helyzet, hogy már nem emlékszem, hogy mondtad volna, de nem is néztem egy karmolós cicának. Mivel ő jött oda hozzám, és nem én hozzá. Na mindegy. Egy kicsit értek az állatok nyelvén. Nem sokat de keveset.
*Majd a lányra mosolyogva folytatja*
Viszont hogy ez ellen tegyük, akkor majd igyekszünk többet összetalálkozni, és akkor biztos nem feledkezünk meg egymásról

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Ápr. 09, 2008 12:01 pm

*Mosolyog továbbra is. Curtis meg leül mellé, és simogatja a macskát, aki jól elvan, még dorombol is.*
Tényleg, ő ilyen... kedves cicus. Nagyon ragaszkodik hozzám... Mondhatni már az árnyékommá vált. Kár, hogy nem daimón... Akkor legalább beszélgetni is tudnék vele. *Kicsit dől belőle a szó, de hát ez van. Néha muszáj beszélni... Nem lehet mindig csak hallgatni. És, ha már választani lehet, akkor Nikorina inkább beszél. De azért hallgatni is tud. Eszébe jut valami, és feláll.*
Bocsáss meg, Curtis, de mennem kell... Majd aztán tényleg igyekezzünk minél többször összefutni *kacsint rá a fiúra.* Gradan, gyere *A macska a lány karjaiba ugrik, ő pedig elindul.*
Szia Curtis *köszön el, majd eltűnik valamerre.*

Vendég

Semmi gond, menny csak ha menned kell, köszi hogy beszéltünk, és akkor majd én is igyekszem többet összefutni veled. Sziasztoooook
*Kiált még a lány és macskája után, akik sietősen hagyták el a terepet, majd maga is feláll, s egy kicsit nyugodtabb tempóban távozik az elemisták Tornyából*

Vendég

*Svetlana érkezik az elemisták tornyába: amint belép, sóhajt egy nagyot.* ~ Még mindig nem szoktam ezt a meleget... ~ *Jegyzi meg gondolatban, miközben az egyik szőnyeghez lép, és leül a párnák sokaságára, elégedetten hátradől, és a plafont kezdi el fektében nézni.* ~ Imádom az éjszakát. ~ *Csillogó szemekkel nézi a hol csillagos, hol felhős eget. Maga mellé lerakja a keménykötésű füzetet, és kinyújtóztatja végtagjait, akár egy kismacska. Élvezi hát a trópusi éghajlatot, ha már ilyen csalóka odakint az időjárás, legalább itt legyen nyugta... húsz perc lustálkodás után azonban feltápászkodik, magához veszi jegyzeteit, és a viharmadár csőrét megérintve eltűnik a főhadiszállásról.*

Vendég

*Svetlana érkezik az elemisták tornyába - ismét. Fekete talárja van ma is rajta, melytől rémesen elüt hófehér haja és fakó bőre. Vörös szemeivel körbepillog, melléhez szorítja keménykötésű füzetét; nincs alkalom, hogy ne lenne vele. Odakint kezdett enyhén hűvösebbre fordulni az idő, úgy gondolta, behúzódik ide. A kellemes, nyári meleg jól esik neki: helyet is foglal az egyik párnakupacon, és háttal ledől, hogy ebben az új pózban bámulhassa a nappali eget ábrázoló plafont. Néha jobb folytonos magolások helyett egyszerűen csak pihenni és gondolkozni.*

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem