Az eramir torony

Vendég

First topic message reminder :

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 2:42 pm

-Jaj Rosetta nem kellet volna.
*Mondja neki a lány elérzékenyülten. Elöszőr e tekercset veszi elő.*
-Csodálatos. Ki fogom rakni a szobámba.
*Mondja a ány lelkendezve. Amikor kibontja a dobozt nem tudja mit mondjom. Átüleli a kis kobold lányt.*
-Köszönjük.
-Csodálatos. Saját ékszer.

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 3:30 pm

*A kobold lány mosolyogva nézi, ahogy megnézegeti az ajándékokat.Nagyon örül, hogy tetszik nekik,s mikor a lány megöleli természetesen jól megszorongatja és csak azutn engedi el. Már amennyire egy ilyen picúr lény szorongathat egy olyan nagy lányt, mint az ember. *
- Nagyon örülök, hogy tetszik, elég sokat csinálgattam mind a két ajándékot, aztakartam hogy tökéletes legyen..Persze lehet, hogy van hibája. ha valami baj van az ékszerekkel, mondjuk leesett egy ko, vagy meglazult egy szem, akkor nyugodtan hozzátok fel a Hiúzba, szívesen megcisnálom. Egy egész kis muhelyt rendeztem bbe a napokban, hogy minden meg legyen. *Mondja mosolyogva, majd kicsit kinyujtózkodik. Mivel a lány meg daimonjja eltűnik egy időre, igérve, hogy majd jönnek szerencsétlen kobold lányka most egyedül marad. Leül egy fotelbe, abba, ahol eddig Amalia ült és egy picit talán unatkozva üldögél el-elgondolkozva.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 5:47 pm

*Ayla gondolkodva indul a kastélyban észre sem veszi de a toronyban találja magát. Körülnéz, és meglát egy lányt aki láthatóan unatkozik.
~De jó végre valaki akivel tudok beszélni!! Bár eddig is azt tettem...~
-Szia a nevem Ayla Madyzyn. Még új vagyok itt de remélem nem zavartalak meg. Látom egyedeül vagy csatlakozhatok?
*Odamegy és leül várja a lány válaszát.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 5:55 pm

*A kobold lány már majdnem elaludt unalmában, mikor belibbent egy még ismeretlen, számára ismeretlen új lány. Rosetta kis mérete talán meglepheti az érkezőt, hisz a lányka nem nagyobb egy öt éves ember gyermeknél, az egy métert sem éri el. Hosszú rozsdabarna, inkább mostmár vöröses haja lófrokba van fogva, de elől néhány tincse ki van engedve, hogy kedvesen keretezze szeplős arcát. Zöld szemeit kíváncsian és kedvesen futnak végig a lányon, a koboldka ruháján, pontosabban egyszerű zöld felsőjén megcsillan két jelvény is.*
- Szia, Rosetta vagyok, Eramires főprefektus. *Mutatkozik be lágynak tetsző hangján, aminek dallamosságából már itélhetne egy jófülű, hogy igen szépen énekel. Ruházata nem a legszebb, de igen hasznos. Egy egyszerű rövidebb farmer van rajta, s övére kötve ezernyi, na jó, csak 5 szütyő kötve és egy pergamentekercs, mejben egy hosszú lista és négy rajz leledzik. De ez nem is fontos most az új ismerőse szemszögéből, egyszerű bemutatás volt. És ki ne hagyja az ember, hogy a kicsilánykának hegyes a füle.*
- Természetesen csatlakozhatsz. Akkor te most leszel szeptembertől elsős? *Kérdezi kíváncsian a lány, majd nyújtózkodik egy aprót, egyáltalán nem túl szolidan, dőlöngélve közben, mindenfelé elnyúlva. Nagyon aranyos látvány, legalábbis legjobban annak mindható. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 5:58 pm

*Bella és kisebb állatserege lép be a toronyba. Daimónja mellette sétál, baglya pedig vállán ülve tekinget körbe aranysárga szemeivel. Nem is igazán tudta hová megy, csak ment egyenesen és végül itt kötött ki. Már úgyis régen járt a "klubhelyiségben" épp itt az ideje, hogy újra betérjen ide. Amint belép megpillantja Aylat és Rosettát is. Beteszi maga mögött az ajtót, de még nem megy oda a többiekhez. Egy kicsit mintha elgondolkozott volna. Amikor feleszmél odasétál diáktársaihoz* - Sziasztok, csatlakozhatok? *kérdezi kiváncsian, amjd a válasz után szépen helyet foglal az egyik széken*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:09 pm

-Igen most leszek már nagyon vártam, hogy idejárhassak! Sok mindenkivel találkoztam már ~majdnem azt mondtam emberrel, de kedvesnek tűnik ez a lány kicsit hasonlít is rám~ eddig mindenki kedves volt velem és segítőkész. *Ebben a pillanatban észrevette Bellát*
-Szia persze gyere nyugodtan, nagyon örülök, hogy újra látlak! *felelte a lánynak*
-Milyen volt a napod?? *közben végig Rosettát nézte de nem azért mert furcsának találja hanem mert valahogy ismerősnek tűnik* ~de honnan?~

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:16 pm

*Hallgatja a lány szavait mosolyogva, majd mikor ép ideér Arabella kicsit csodálkozva köszön vissza neki.*
- Szia.. sztok. Kit tisztelhetek a válladon üldögélő bagolyban? Furcsa, hogy elviekben a suli hírvivő állata a sas, és a .. huhh mi is az.. az a dög... dögkeselyű! Szóvala keselyű, és mindenkinek még is vbaglya van. Nekem is és timoteinak is, nekem Allopex, a kis macskabagoly. Kicsit szétszort, meg nem jön jól ki a sasokkal, meg persze a vadmacskákkal és nem mer levelet oda hozni a hálmba így, de attól még hűséges madáraka.. *Mondja, de mintha csak magában beszlégetne, olyan sok szó jön ki a száján. Lassan mintha apró tűket szúrogatnának belé úgy észleli, hogy Ayla igencsak furcsán tekint rá,csak azt nem tudja, hogy miért. Megpróbál kedvesen rákérdezni, de ez egy olyan furcsa kérdés, hogy enm jön össze. Hangja mindenesetre kedves marad.*
- Hümm..Mit nézel rajtam? *Kérdezi, de a megfogalmazás nem sikerült a legjobbra, a lényeg, hogy a hanglejtés nem volt sértő, csak egyszerűen kedves. Kicsit mocorog a fotelben, ami igen tágasnak mondható egy kobold számára, na meg egy embernek is, de enneka kicsi lánykának főleg. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:21 pm

*Amint leült a fotelbe máris bekapcsolódik a beszélgetésbe* - Oh hát egy átlagos nap volt, sok lustálkodással *mondja Aylanak, majd Rosetta felé fordul* - Ő itt Hópihe, édesanyámtól kaptam mikor még nagyon kicsi voltam. Igen tényleg érdekes, de én nem tudnám másra bízni a leveleimet, csakis az én kicsi hóbaglyomra *mondja mosolyogva. Hópihe nem csak azért különleges, mert hűséges, hanem mert ez az egy emléke maradt édesanyjáról, a nyakláncon kívül amit mindig visel* - És nektek, hogy telt a napotok? *kérdezi kiváncsian, hol Rosettára, hol pedig Aylara pillantva*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:30 pm

-jaj ne haragudj Rosetta bocsáss meg, csak emlékeztetsz valakire még régebbről, nem akartalak megbántani! *és mint mindig mostis elpirul*
~ ezt utálom magamba olyan könnyen elpirulok, biztos anyutól örököltem, ő volt aki mindig elpirult ha valami hasonló helyzetbe került.~
*könnyfátyol jelent meg a szemeiben, majd gyorsan elfordult ,letörölte könnyeit és mosolygott a lányokra, kicsit zavartan nézett de aztán összeszedte magát és válaszolt a kérdésre*
--Hát az én napom jól telt felfedeztem a kastély egy részét, beszélgettem sok diákkal nagyon kedvesek voltak velem, örülök mint mindig... De aranyos a baglyod van megsimogathatom??

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:43 pm

*A kobold lány, kinek usere elfelejtett írni szépen hallgatja a lányok szavait, Hópihe bemutatására szinte emberhez méltó mosollyal biccent az álatkának. Arabella kérdésére készségesen válaszol, készségesen egy szóval.*
- Furcsa volt.
*Ayla szabadkozásárat gyorsan megrázza a fejét, kicsit őis zavarba van,de egyáltalán nem lett megbántva.* - Nem! semmi baj,ne aggódj, csak olyan furcsán néztél rám, cska kíváncsiságból tettem szóvá.. Na.. Ne sírj..*Nem tudja, hogy miért szökött a lány szemébe könny, de elég gyorsan kiszúrta.* ~Emiatt nemlehet baja.. Jaj, vajon mi lehet vele?..~ *Aggodalmaskodika kobold lány, de inkább hagyja, lehethogy a lány nem akarja nagy dobra verni, hogy hirtelen elérzékenyült valamiképp. Hópihe simogatását most kihagyja.*
-BNocsáss meg Hópihe én ma már kisimogadtam magam Quarion madarán. *Mosolyog félmosollyala madárra, s a gazdájára is, majd egy halk sóhajt ejt, alig észrevehetőt.. Igen, furcsa volt a napja.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:44 pm

*Amalia érkezik vissza Villyivel. Már mindkettőjükön fent az ékszer. *
-Sziasztok.
*Köszön a bentlévőknek.
*Rosetta mellé ül. Villyi pedig a lány ölébe.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:46 pm

*Ayla elpirulásán csak egy jót mosolyog, amikor ide került, ő is mindenen elpirult, de ezt most már kezdi leküzdeni. És Ayla még aranyos is egy kis pirral az arcán, úgyhogy nem kellene emiatt aggódnia. Bella észreveszi a könnyeket is, és eszébe jut a tegnapi beszélgetés Aylaval, így arra gondol, biztos a miatt könnyezett meg a lány.* -Ennek nagyon örülök *mosolyog a lányra, majd folytatja* - Nyugodtan megsimogathatod *mondja, majd Hópihe átszáll a lány székére, hogy könnyebb legyen a lánynak megsimogatni. Eközben Leonidas a fotel mellett fekszik és szokásához híven alszik.* ~Hogy tudsz ennyit aludni?~ *kérdezi kiváncsian, majd inkább viszafordul Rosettáékhoz. Régen beszélt a kobold lánnyal is, legutóbb Nellondban sikerült pár szót váltaniuk, aztán a lány elment, mert esni kezdett az eső.* - Semmi gond Rosetta, majd lesz még lehetőséged megsimogatni *mondja mosolyogva, majd feláll a fotelből és egyet nyújtózik* - Ne haragudjatok, de én most visszavonulok a szobámba, nem érzem magam a legjobban. Örülök, hogy találkoztunk, további jó beszélgetést, sziasztok *köszön el, majd ha a lány megsimogatta Hópihét elindul, hogy visszatérjen hálójába, lefürödjön és befeküdjön az ágyba pihenni*

//köszi a játékot, sajnos mennem kell//

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 6:59 pm

-Nem nem sírok csak szemembe ment valami!! *Próbálta másra terelni a szót, nem akart gyengének látszani!! Közben megsimogatta Hópihét. Nagyon puha volt kedves és szép, állapította meg Ayla*
-Köszönöm, hogy megsimogathattam.* majd elköszönt Bellátó és követte a lányt tekintetével amíg el nem tűnt. Hirtelen megpillantott egy másik valakit még nem látta, így széles mosollyal köszöntötte*
-Szia Ayla Madyzyn vagyok örülök, hogy megismerhetlek!!

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 7:08 pm

*A lány terelését valahogy nem hiszi el, látta szomorúságot, de továbbra sem firtatja. Mikor elmegy Arabella egy pici szomorúsággal köszön, de azonnal felváltja őt egy ismerős lány, a másik prefektus Amalia.*
- Szia Amalia, hogy vagy? *Kérdezi kíváncsiskodva, majd az új lányhoz fordul.* - Amúgy honnan érkeztél ayla? Menjünk körbe, először mondd el te, mondja el Arabella, aztán én, aztán menjen egy következő kérdés is.. De ha lehet jól határozzátok meg mi hol van, mert én rossz vagyok Bulgárián kivüli városokból... *Mondja mosolyogva, bár ámr tudja, hogy Amalia honnan jött,Ayla példul nem tudhatja.. Vagy igen? *

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 7:16 pm

-Hát Skóciából jöttem ott éltem egészen idáig a nevelőszüleimme,l sajnos édesszüleim meghaltak...
~jaj megint ez az érzés nem nem akarom~
-Sajnálom lányok de elmennék lefeküdni hosszú volt a napom és elfáradtam! De köszönöm a beszélgetéseteket és remélem holnap is folytatjuk! Jóéjszakát! Sziasztok!
*majd felkelt a fotelból és kényelmesen, kicsit álmosan elment a harmadik emeleti hálók felé*
~összességiben jól telt a napom igen, de a holnapi még jobb lesz!! azt magam garantálom!!~
*mosolyogva továbbment*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 7:23 pm

-Ó én buta. Amalia Tacita vagyok. Ő pedig a diamonom Villyi. Jól vagyok köszönöm És te?
*Fordul a másik lányhoz. *
-Fel raktam az ajándékokat. Meg a kép is kint van.
*Amikor a lány elmondta honan jött ő következik.*
-Zundiról.
*Rosettán kívül senki más nem tudja az országot.*
-Szia. Jó éjszakát.
*Köszön el a lánytól mikor az elmegy.*
-Én elmegyek a társalgóba.
*Mondja a lánynak.*
-Köszönjük mégehyszer az ajándékokat.
*Mondja azzal megint átöleli a lányt. Ugrála megy a társalgóba. Közben egy szülinapi dalt énekel melyet még otthon tanult meg.*
~Csodálatos volt ez a nap.~

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 7:33 pm

*Mikor a többiek elmennek ő is eltűnik, és most jön a bravúros időcsavar.*
//Olvasztás//
*A kobold lány kicsit jólesően hallgatja a szavakat, de mikor arra tér a fiú, hogy lazítania kéne azonnal elakad. Nem szól semmi, bár a legjobbak szócskánál azonnal beleszólna, hogy ő egyáltalán nem érzi magát jónak se, nem hogy legjobbak közésorolva. Kicsit nagyon szerény lánykáról van szó, még jó hogy én nem vagyok az és bevallom, hogy Rosetta igen is jó. Míg meg nem kérdezi a fiú, hogy utazik e valamerre inkább csendesen hallgat... Kicsit magaelé bámult inkább és gondolkozott. A kérdésre felemeli tekintetét Thomasra szegezi és elmosolyodva válaszol.*
- Hát.. Valójában lehet, hogy elmegyek Jack-kel pár napra, lehet,hogy csak egyre, és haza is utazok pár napra, segíteni a szüleimnek és megnézni a kishugom, Danát... Még mindig nem láttam, pedig már lassa egy hónapos, vagy már el is múlt?.. Gondolkozik el a lány majd megrázza a fejét.*
- De máshová nem hiszem,hogy nagyon mennék.. bár jó lenne, ugyanis még sosem jártam külföldön.. *Modnja a fiúnak, majd kíváncsian felvonja a tekintetét ránézve.* - És te? Tervezel vaalhova nyári kirándulást, egy kis nyaralást? *Kérdezi, miközben kicsit mocorog, s ki is nyújtózkodik. *

Vendég

*Thomas elgondolkodik a lány válaszán, majd mikor az megkérdezi tőle, hogy ő megy-e nyaralni, gondolkodás nélkül rávágja, ami a szívén van.*
-Nem... Semmi kedvem... Egyrészt tanulnom kell a pótvizsgákra, ami valószínűleg egyszerűbb az iskolában, mint ottho, mert ott kicsit ellustulnék... Másrészt, nem akarom a szüleim prédikációit hallgatni, hogy "Biztos nem tanultál eleget... Mégi hogyan bukhattál meg?... legandás lények simeretéből? De hát a családunkban még szakértő is van ilyentéren..."*adja elő magát színészíesen*Szóval ilyenből inkább nem kérek... Úgyis ez lenne az első pár napban... Azután meg elfelejtődne és mennék beszélgetni a régi barátokkal, szórakoznánk, meg ilyenek, szóval kevés az önuralmam és semmire sem mennék tanulás terén...*válaszolja Thomas.*
*Egy hangyányit lejjeb csúszik a két fotelben, így már fekvő helyzetben, kényelmesen elvan. Először a plafont kezdi csendesen pásztázni, majd eszébe jut valami.*
~Hm... Megkérdezzem?... De ez furán jönne ki...~
*Gondolja, s inkább továbbra is néma marad.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 7:52 pm

*Rosetta önkéntelenül is mosolyogva hallgatjaa fiú szavait, általában jól átérzi a helyzeteket-ez kiderül abból, hogy mennyit sír- , de ezt a kis előadást nembírja ki fapofával. Mielőtt végezne a fiú egyszerűen kitör nevetésben, szája elé kapva a kezét és vigyorogva elfojtva a negyedik hang után. Talán ezt még se illene. Rosetta röstelkedve süti le a szemét, majd szabadkozásba kezd.*
- Bocsi... De.. Annyira viccesen adtad elő... Amúgy én sem értem, hogy hogyan bírtál megbukni.*Fűzi hozzá egy gonoszkodó pajkos mosollyal a kobold lányka miközben gyorsana fülei mögé tologatja vörösedő tincseit, több kevesebb sikerrel. Azok midnig előre buknak, hogy egyszerűen eltakarják a fél arcát, vagy talán többet is mint a fele. * -Amúgy irigyellek.. Úgy néz ki te igazán ismered magad. Én valószínüleg akkor is hazamennék, hogyha tudnám, hogy egész napomat ellógom és semmit sem segítek.. Na várjunk csak. Pont ez lesz. *Mondja halkan elkuncogva magán, igencsak vékony hangját, de még így sem idegesítő, csak olyan kis aranyos hangocskán. Egy kicsi mosolyt ejt Thomasra nézve, majd kicsit zavartan elfordítja a tekintetét körbenézve a társalgó részen a főhadiszálláson, tehát a most épp látható részeken.*
- Olyan.. Csend van. *Mondja zavartan, hisz semmi zaj nem hallatszik, ha épp mindd a ketten hallgatnakés ez olyan furcsa érzés. A csönd az a dolog, amit egyedül nem bír elviselni a kis kobold lány. Rajzolás közbenis vagy beszélget,vagy énekel, vagy csak megbűvöl valamit,hogy valami kis zenét vagy olyasmit adjon ki... *

Vendég

*Thomas egy pillanatra meglepődik a lányból kitörő nevetésen, de a végén ő is elmosolyodik. Mikor meghallja Rose bocsánatkérését, a fejébe nyilalvalami.*
~Hm... Ha jól játszom a lapokat, akkor talán...~
*Gondloja és felül.*
-Hát Rose... Most nagyon megbántottál...*mondja színpadiasan, rezzenéstelen arcal*Viszont egyvalamivel esetleg még kiengesztelhetnél...*mondja és arcán csintalan mosoly jelenik meg*Talán azzal, ha eljössz velem vasárnap a bálba...*mondja ki végül a felkérést, de ez így sem ment könnyebben, mint ahogyan arra számított és arcán megjelenik a szokásos kis pír.*
~Vajon mit válaszol rá?... Talán nem is hangzott annyira hülyén, mint ahogyan most érzem...~
*Mélázik csendesen.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 8:11 pm

*Mikor Thomas bejelenti, hogy a kobold lányka a nevetéssel mélyen megbántotta először majdnem tényleg komolyan veszi és jó nagyokat pislog. Majd mikor hallja a kiengesztelés jelét arcát ellepi a pír. Végül is.. Nem olyan nagy szám a bál..LEgalább is magában ezt ismételgeti...*
~ Nem jelent sokat hogy elhívott, nem jelent sokat... Nekem akkor miért jelentilyen sokat?!~ *Arcáról csak a zavart pír látszik, az ajjkai néha mocorognak, de nem bírja kinyögni a "boldogító igen", így inkább körül írja. Egy picit nel,majd először megköszörüli szépen halkana hangját.*
- Hát öm..Azthiszem.. nincs akadálya, szóval.. Szívesen elmennék veled a bálba, ha komolyan gondolod. *A végét azért mégis hozzátoldja egy kicsit. Egyáltalán nem hangzottak hülyéna fiú szavai csak jóskán bezavartak a kicis lányka elméjébe. Eddig úgy nézett ki, hogy Deltnek tetszik..De.. Most.. akkor úgy néz ki, hogy Thomas hívta el a bálba a fél-óriás fiú előttés ő igent mondott... Lehet, hogy rosszul tette? Nem, ezt biztosan tudja, jó hogy igent mondott. Egy kis zavart pillantás után elfordítja a tekintét csupána saját ölére, mert közben törökülésben üldögél és ott az ölében ott vannak a kezei, azt figyeli épp és zavartan malmozik velük. Kicsit nagyon szerencsétlenül kezeli az ilyen helyzeteket.*

Vendég

*Thomas, mikor észreveszi Rosetta első arcvonásait, egy kicsit megijed, hogy esetleg megbántotta a lányt a megjátszással. Ám mikor megkapja az igent, vagyis helyette a körülírást arcán mégis kaján, kisfiús mosoly jeleik meg, olyan, amiet már évek óta nem lehetett látni rajta. Úgy látszik, hogy Rose jelenléte jó hatással van rá.*
-Hát... Azt hiszem, akkor ki is engesztelődöm...*mondja vigyorogva.*
*Észreveszi Rosetta-n, hogy a kérdés kizökkentette az eddigi kerékvágásból, de jelen esetben nem tudja mit kéne tennie, hogy Rose könnyebben kezelje a helyzetet. Téma sem nagyon jut az ezébe, hiszen most feldobta, hogy nem egyedül megy a bálba... Sőt nem pusztán nem egyedül, hanem Rosetta-val. Ez pedig nagy hír a számára. Pár pillanatig következik a kínos csend, amit valószínűleg az előbbi kérdés okozott. Pusztán a falakon lévő fáklyák sercegése töri meg a csendet. És ekkor váratlanul... Thomas DÚDOLNI kezd valamit. Ami nagy teljesítmény tőle, hiszen köztudott, hogy nem tud és nem is szeret énekelni. Egyedüli kivétel a zuhany alatt, de ott is nagyon hamisan. Csoda, hogy Tony még elviseli azt az éjszakánkénti "lármát". Most azonban kitesz magáért és kivételesen nem hamisan dúdolja a szívének oly kedves dallamot.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 8:34 pm

*A kobold lánymegpróbál gyorsan értelmesen kinázni,azaz összeszedni magát, és egy zavart mosolyt ejt,mikor a fiú kiengesztelődik. Azán jön az a bizonyos kínos csend.* ~ Most mit kéne mondani?.. Semmi sem jut eszembe... ~ *Kicsit elhuzza a száját, füle megrebben, ahogy hallgatja tűz sercegését, majd mégjobban, ahogy meghallja a fiú hangját dúdolászni. Kicsit nagyon meglepődik, de azért arcára nem ül ki annyira feltünő dbbenet. A kicsi kobold lányka néha cseppet megremeg, amikor egy aprócska hiba van, erre igen érzékeny, legalábbis a hallása, de többnyire elcsodálkozva hallgatja. Thomasból még ennyi hangot se nézett volna soha ki. Egy pár pillanat múltán egy halk sóhajt megelőzve hirtelen elhatározás végett Thomas hangján kívül feltűnik egy másik is.. Egy határozottan kellemes és szép kislányka hang Rosettáé. Csak egynéhyán dallamvonalat tud belőle, pontosabban az ismétlődést, a többinél, mikor más következne azonnal elhallgat. Aki nem tudná, hogy valójában nem is ismeri a számot azészre se venné.. Hátha Thomas is így van vele. *
- Én.. bocsi, hogy beleénekeltem.. *Szabadkozik, miután mindketten elhallgattak.* - Csak.. olyan szép ez a dal, és.. muszájvolt. *Próbálkozik tovább majd nagyokat pislog elnézve máshová.*

Vendég

*Thomas teljesen elfeledkezik mindenről. Az sem tűnik fel neki, hogy elkezdett dúdolgatni és már percek óta folyamatosan csak údolgatja a dallamot. Mikor Rose elnézést kér, akkor tér csak magához.*
-Öhm... Nincs semmi gond.*mondja értetlenül*Várjunk csak... Ugye nem megint dúdoltam?*teszi fel a kérdést fülig elpirulva*Nem is tudom, hogy miért... Pedig általában nem szoktam...*próbál magyarázkodni a cikis helyzet után.*
~huh... Pont ez hiányzot... Hogy kitörjön belőlem a dúdolás...~
*Gondolja és magában mérgelődik, hogy miért is csinálta. Újabb témát azonban nem tud felhozni, ezért csak ül tovább csendben a kobold lány tekintetébe mélyesztve átható pillantásait.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Szer. Jún. 18, 2008 8:46 pm

*Rosetta halkan elkezd kuncogni, mikor a fiú is szabadkozni kezd. Úgy beszél erről a ártatlan kis dúdolásról, mintha valami kór lenne, és abból kellett volna már kigyógyulni. A kobold lányka kedvesen mosolyog, de nem sokáig marad veszteg, feláll a helyéről, pár lépést tesz, majd ásít egy aprót. A füle mögé bigyeszt mégegynéhány vöröses tincset, majd szavakba kezd.*
- Én azt hiszem most megyek aludni..Ha van kedved.. holnap találkozhatnánk valamikor, vagy bármikor. *Mondja egy kicsit kínosabb hangon. Egy kicsit pirul, majd megerőlteti magát. * -Csak mondj egy helyet vagy időpontot és beszélgethetnénk.. Fűzi hozzá, s egész közel lépve ad egy puszit a fiúnak, majd zavart pillantást váltva gyorsan, nagyon gyorsan elterepoltál a szobájába aludni...* ~Huh, nem avygok normális...~

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem