Az eramir torony

Vendég

First topic message reminder :

A nyugati régióban találod az elemisták, látszatra romos, elhagyatott tornyát, ahová idegen nem teheti be a lábát. A csigalépcsőn felére azonban megbizonyosodhatsz arról, hogy jó helyen jársz.
Egy kör alakú, tágas teremben találod magad. A lábad alatt forró homok, amiből óriási pálmafák nőnek ki. A terem közepén egy hatalmas szökőkút áll, ami több méteres magasságba lövelli sugarait, hogy aztán vízesésként leérjenek a földre. A szökőkút körül padok vannak, amin a diákok ülhetnek, és élvezhetik a nyári meleget. A levegő mindig kellemes, hála a néha nekilendülő kellemes szellőnek, és az olykor megjelenő felhőpamacsoknak.
A terem többi részén kényelmes párnák, alattuk puha szőnyegek, mind színes, és változatos. Ha felnézel láthatod nappal van-e vagy éjszaka. A tető mindig az aktuális napszak kinti képét tükrözi.
A sivatagi teremből három ajtó nyílik. Az egyik a közös társalgóba vezet. Itt már padló van a lábad alatt, a falat narancssárga és kék árnyalatú tapéták borítják. Itt kényelmes székekre, és asztalokra lelsz, és sok-sok könyvre, ami nem csak a tananyaggal foglalkozik. A teremben találsz még egy szobrot is, ami az elemsiták jelképét ábrázolja. Ha megérinted a csőrét, visszajuthatsz a társalgóba.
Ha visszalépsz a központi terembe, és a kúttól jobbra lévő ajtón mész keresztül akkor az évszakok termében találod magad. Ez a terem mindig az adott évszaknak megfelelő, legyen akár tél, tavasz, nyár vagy ősz. Még néhány apróbb állatot is találsz ebben az elvarázsolt teremben.
Ha újból visszamész, ám ezúttal a baloldali ajtót választod, egy apró kis egyszerű teremben találod magad. Itt gyakorolhatod azokat az igézéseket, amelyeket az órán tanultál. De nem kell aggódnod, ha bármit elrontasz, mert a terem automatikus védelme megsemmisíti igézeted annak ellentettjével.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Május 11, 2008 12:56 pm

//Már bocsi de most nem Anastásiának kellet volna írnia? Akkor ő most mikor is jön?//

Vendég

//Én a kövinél szállok be, bocsi :S//

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Május 11, 2008 1:04 pm

*Toomas éppen az elbűvölt mennyezetttel van elfoglalva amikor valami errepül nem messze tőle. Elöször nem foglalkozik vele, de valami hirtelen jött késztetés hatására a tekintetével keresni kezdi a pamacsot hátha újra meglátja valahol. Épp hogy csak meglátja ahogy elrepül a templom felé vezető úton.* ~Hát ez meg..?~ *Eléggé furcsán érzi magát, egy kicsit megborzong, majd mivel nem nagyon tud ellenállni a késztetésnek föláll és a többiekkel nem törődve elindul a fojamatosan vltozó pamacs után, le a vízparthoz.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Vas. Május 11, 2008 1:06 pm

*Anaze nemsokakl azután hogy megérkezett valami furcsát érez, főként bizsergést és kéztetést... De mire kéztetést? Nem tudja. Egészen addig nem tudja, míg észre nem veszi a kis pamacsot,v agy épp nem is tudja pontosan mit. Onnantól kezdve, hogy meglátta, kvöetni akarja. Nem is igazán akarja, csupán nem tud neki ellenállni. Ahogy szépen lassan indulnka emga diákok a furcsa dolog után, Anaza is példát vesz róluk, megindul. le a lépcsőn,, szépen a többiek után, egészena vizig és ott megáll.* ~Na és inenn? ~ *Gondolkodik el, a pamacsszerű valami megállt. Anaze lenéz a vízre, és amíg enm történi ksemmi más, azon gondolkozik, hogy vajon mi lhet az a pamacs ami után lejöttek.

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 3:39 pm

*Nikorina érkezik szakja Főhadiszállására a teleport felől. Nem volt kedve gyalogolni, így úgy döntött, hogy a Társalgón keresztül megy a toronyba. És most itt van. Szürke macskája előbb szökken ugyan be, mint ő, de ő is itt van. Nikorina pedig szépen leül a szökőkút kávájára, míg Gradan kicsit felfedezőútra indul, de nem messze.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 3:43 pm

*Rosetta sétálgat fel a toronyba, arcán vidám mosoly, szépen ugrándozva közelíti meg Nikorinát, miután meglátja. Kicsit sem lopóódzik, mint általában, most túl vidám mindehhez. Mikor odaér a lányhoz hatalmas mosollyal ráköszön.*
- Szia Nikorina! Hogy vagy?*Kérdez azonnal, szinte lebeg a föld fölött a kobold lány. Az aprócska termet odaugrál a szökőkút szélére, ahol Nikorina csűcsül és szépen felül rá.* - Miújság mostanában?

Vendég

* Előre meghozott döntésből úgy gondolta, hogy jó lenne egy kicsit kikukkantani a szobájából. Főleg, hogy kutyusa Dana, már végképp nem hagyta, olvasás közben is nadrágjának a boka felőli részét rágcsálta türelmetlenül. Így Krisz útja idevezetett, az eramir toronyba. A csialépcsőt megmászva, kutyája jóval előbb ér fel, mint ő. Dana nem ront be, csupán orrával beljebb nyomja az ajtót, és bekocog, pont a két benntlévlő lányhoz, majd leül melléjük, és figyeli hol őket, hol gazdáját, hogy mikor lép be. Rá sem kell sokat várni, és Krisztián meg is érkezik. Csodálatára, már vannak itt, de egyáltalán nem bánja kivételesen, hogy társasága akadt.* Szép délutánt hölgyeim! Remélem nem okozott kellemetlenséget a kisasszony. * Pillant kutyájára, miközben a lányokhoz sétál, kissé megrovó tekintettel pillantva kutyájára.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 3:54 pm

*Nikorina felnéz, kissé elmerült a gondolataiban, majd Rosettára néz.*
Szervusz Rose! Régen láttalak. *Köszönti a lányt. Aztán érkezik egy számára ismeretlen fiú.* Üdv, Nikorina Grozda vagyok. *Mutatkozik be neki, majd visszafordul a koboldhoz.* Köszi a kérdésed, remekül megvagyok. Nemrég a Társalgóban összefutottam Szevérrel, és kicsit gyakoroltuk a párbajozást. *Mindezt huncut mosollyal a szája sarkában mondja.* És te hogy vagy? *Kérdez vissza azonnal. Gradan, a macskája előjön, de azonnal gazdája ölébe ugrik, amint meglátja a kutyát.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 3:58 pm

*Egész végig bután vigyorog, mint a tök, ahogy Nikorina beszél. Majd mikor szemfülesen észreveszi a kutyát kíváncsian leugrik a szökőkút széléről és pislantva odahajol. Nem tudja még kié, de a gazdája azonnal belép az ajtn, ahogy elgondolkozhatna.*
- Szia Krisz! Nagyon aranyos ez a kutyus...*Mondja mosolyogva, majd visszanéz Nikorinára.*
- Értem... Hát..Seemmmi éérdekees...*Mondja unottan elnyújtva, mintha valóban a legunalmasabban napja lenne a világon..Pedig elég feltünő az állandó vigyorgása. Lehetséges, hogy alapjában véve is mosolygós lány, de azért nem ennyire. Mikor előjön Gradan egy pillanatra elgondolkodik, hogy melyik állatot kckáztassa meg megsímogatni inkább, a kutyát, vagy a macskát? Végül amelett dönt, hogy Danát környékezi meg, már ha engedi.*

Vendég

* Nikorina bemutatkozását természetesen viszonozza.* Rideghváry Krisztián örvendek, de hívj csak Krisznek. Bár amelyik neked szimpatikusabb. * Hagyja rá a lányra, mivel neki teljesen mindegy, hogy Krisz vagy Krisztián.* Szia Rose! Mi ez a feneketlen jókedv? * Kérdi haloványan elmosolyodva. Eközben ahogy a lány közelít Danához, a kutyus visszahúzódik, mintha félne, majd játékosan megnyalogatja a lány kezét.* Oh, nagyon sajnálom, kissé szeleburdi kölyök. De senkit sem bánt. Még a macskákat is kedveli, ha ők sem bántják őt. * Pillant Nikorina cicájára, aki, ahogyan ő látja, kissé megrémült a kutyától.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 4:09 pm

*Rose jó kedve neki is feltűnik. Kíváncsi természete pedig nem hagyja nyugodni most.*
No mesélj, mi történt? Mert ha azt mondod, hogy "semmi", de közben vigyorogsz, mint a tejbetök, én nem hiszem el *ingatja meg a fejét, kék szemében huncut fény csillan. Aztán Kriszhez fordul.* Az jó, ha nem bántja a kutyád a macskákat. Ám az én cicám minden ebtől fél... *Itt megsimogatja Gradant, és elmosolyodik.* Van egy jó barátom, akinek a daimónja egy hiéna, és állandóan fel akarja falni. Szegénykém még attól is megijed, ha kutyát lát, bár... *Kicsit habozik, de aztán kiböki.* Néha okosabban viselkedik, és főképp bátrabban, mint más macskák. Néha elgondolkodom komolyan rajta, hogy nem daimon-e... De nem. Nem hiszem, hogy daimon lenne. *Kis monológja végére már rázza a fejét. Macskája csak ráhunyorít egyet, majd újra Krisz kutyáját nézi éberen.*

Diák Hozzászólások száma : 12

*July érkezik meg Chénadrával az eramir toronyba.Ismét sóhajt egy nagyot,úgy mint mikor idejött.Daimonja megint előveszi csípős megjegyzéseit ezzel kapcsolatban,de Juliett-et ez most nem érdekli.Körülnéz,csupa idegeneket lát,de hát ez természetes.Odamegy,egy beszélgetős csapathoz és bemutatkozik.*
-Sziasztok!Juliett de Sedritta vagyok!És ti?*Néz körbe a társaságon,válaszra várva.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 4:17 pm

*Mikor megnyalja a kutya a kezét halkan felkuncog és szépen megsimogatja.*- Hááát...Nem is tudom elmonmdjam e... *Húzza az időt, miközben Nikorina kifejti a macskája IQ-ját. Mikor ezzel végez tovább vigyorog és beszédbe kezd.*
- Hháát, tudjátok.. *Mondja halkan, majd mintha egy hatalmas vulkán robbant volna ki hatalmas dübörgéssel vidám kiabálással folytatja.*
- Kishúgom születet! *Mondja a boldogságtól dugározva, hisz nem semmi, ha egy lánynak huga születik. Szinte örömtáncot lejtene, de most csak egy aprócska táncot lejt, majd megköszörülve torkát vigyorogva folytatja a beszámolót.* - Tudjátok...Én nem voltam otthon valami könnyen ereszthető gyerek, mindig anyu és apu nyakán lógtam, apu néha már kikészült, hogy ott bambulom ahogy csinál egy egy fém-dolgot. *Meséli a lány vidáman.* - Mióta viszont itt a suliban voltam jóval nyugisabb lett otthon és hát..Anyu még szeptemberben teherbe esett, és most született meg a hugicám! *Tuiszta boldog, ugrál össze vissza, még Krisz nyakába is képes beleugrani, ami nagy teljesítmény a méreteket tekintve. A lány valószínüleg hallotta beszámolóját, mikor ideért, a kobold lány nem ereszt nagyon a fiú nyakából,hisz semmi kedve lesni.*
- Én..ő.. Rosetta Waylan, főprefi, szolgálatodra.*Mutatkozik be, gyakorlatilag lógva.*

Vendég

* Krisz értetlenül pillant a még mindig hatalmas vigyort eregető lányra, majd amikor végre kiböki, a fiú is elvigyorodik.* Ez nagyon jó hír, gratulálok! * Épp a belépő lányra pillant ekkor, amikor hirtelen érzi, hogy egy nem túl nehéz, de érezhető súllyal rendelkező valami ráugrott. Érez valamit a nyaka körül is, majd lepillant mellkasa irányába, és ekkor veszi észre Rosettát.* Uh...szép volt. * Lepődik meg, de már nevet. Igen, nem kis teljesítmény a pár centi híján kettő méter magas fiú nyakába ugrani, hát még Rosenak.* Szia! Rideghváry Krisztián, örvendek! * Mutatkozik be ő is, majd megtartja Rosettát a derekánál, és térdeit berogyasztva lehajol egy kicsit, és leteszi a lányt, a biztonságot nyújtó földre.* Gondolom nem akarsz egész nap majmos papás-mamát játszani. * Teszi hozzá vigyorogva.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 4:31 pm

*Hallgatja a kis vigyori koboldot, aztán nevet egy nagyot. No nem neveti ki, csak örül a hírnek.*
Hát ez remek, Rose! Ha anyám élne még, akkor... *Hirtelen elharapja a mondatot. Két okból is: egyrészt nem szereti ezt a témát, másrészt ekkor lép be egy új lány. Nikorina gyorsan leküzdi zavarát.*
Üdv, Nikorina Grozda *Mutatkozik be, majd hallgat tovább mélyen. Mondjuk kicsit elmosolyodik Rosetta teljesítményén, hogy képes volt Krisz nyakába ugrani, de ez van.*

Diák Hozzászólások száma : 12

*A vidám koboldra pillant.~Biztos nagy az öröm odabent...~*Azon gondolkozik vajon gratuláljon-e ő is,bár nem is ismeri még annyira.Végül halkan egy mosollyal kinyögi.*
-Gratulálok!*Többet nem mondd,kivételesen nem akar túlzásokba esni.Bár úgy látszik,Rosetta mégiscsak meg tette,mikor a fiú nyakába ugrott,de ki tudja lehet hogy járnak.~Beszélhetnél többet is,ne csak állj mint egy szobor!~*A lány csak egy szúrós pillantással néz Chánadrára,aztán vissza a diákokhoz.*
-És...*Nem tud mit kinyögni,így Rose-hoz fordul.*
-Van már kistesód,vagy ez lesz az első?*Kérdezi egy szolid mosollyal.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 4:45 pm

*Rosetta füle elcsípi, ha anyám éln mondatot és arca kissé savanyú lesz...* ~ Szegény...Rossz lehet neki anya néklkül...~ *Mikor Krsisz leteszi cseppet elpirulva néz fel rá.* - Ö, igen, mármint, persze hogy nem!*Mondja zavartan, miután utánna gondol, hogy mit is csinált, majd az "újlányhoz" fordul.*
- Nem, nincs még egy szál se, mármint,most már van. Annyira izgatott vagyok! Még sosem láttam, hisz nem rég született..Legszívesebben most azonnal hazautaznék..*Mondja a lánynak mosolyogva, miközben Nikorina távozásra fogja. A kobold lány elszomorodik cseppt, hisz lehetséges, hogy a lány az anyja miatt ment el, hisz most hangzott el az a ha szócska, ha élne az anyja...Rosetta megrázza a fejét, s miután mond neki egy gyors sziát Julietthez fordul.*
- Neked van testvéred? ÓÓ, ő a daimonod? Hogy hívnak? *Kérdezi magától a daimontól szépen, nem kell közvetítő, hisz a varjú is megtudja egyenesen mondani a nevét.* - Tényleg Krsiz, nem is tudom neked van e testvéred...Van?*Kérdezi, a fiúra tekintve miközben még cseppet piros arccal felcsücsül a szökőkút kávájára.*

Vendég

* Ő is erre fogja Nikorina távozását, és valahol, szőrős szívének legmélyén sajnálja azért a lányt. Gondolataiból az ismét beindult csevegés ébreszti fel, és Rosetta kérdése.* Micsoda? Ja, testvérem? Nem nincs, egyke vagyok. * Válaszolja, egy kis fanyar mosollyal. Nem vágyik testvérre, de valamelyest mindig is hiányzott neki egy. Ez is egyik oka annak, hogy kedveli a magányos életvitelt. Vagyis inkább ezt részesíti előnyben. Végül úgy dönt, hogy leül kutyusa, Dana mellé, aki Rosetta mellett foglalt helyet a szökőkúton. Természetesen Krisz a padra ül, tőlük egy kicsivel távolabb, hogy ne érezze magát kellemetlenül Rose.*

Diák Hozzászólások száma : 12

*A nőstény holló,Rose kérdésére,felemelkedik a magasba,2 szárnycsapással kecseseny Rosetta feje felé emelkedik.* -Én kérem szépen Chénadra vagyok,hölgyem.*A holló büszkén gazdája vállára száll,és dicsekedve July-ra pillant.Ezzel csak azt akarja jelezni,hogy ez volt eddigi legszebb bemutatkozása.A lány csak megrántja vállát,így Chénadra kishíján leesik.*
-Bohókás,be nem áll a szája,de nagyon kedves.*Mutatja be daimónját és elvigyorodik.Aztán arca megint komyollyá válik.*
-Egyke vagyok.És árva...*A földet bámulja,de nem különösebben szomorú.Már megszokta a helyzetét,legalább tudja mit jelent a szeretet.Hiszen abból bőven kapott.*

Vendég

*Irego is megérkezik. Rég járt már a toronyba. Azt látja, hogy ott kissebb csődólet van * sziasztok! *köszön. Most alamiért jó kedve van. Arca kifejezetten fáradt, de vidám. * a nevem Irego kwiatowski *mutatkozik be kezet nyújtvaJuliettnek. *

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 5:13 pm

*Rosetta a mellé érkezett Dana fején pihenteti a kezét, néha meg-megsímogatja, miközben végighallgatja a társaság szavait, szóval Kriszt és Juliettet.*
- Értem, hát, én most nagyon örülök, hogy lett egy hugom...Persze kicsit fura is.Örvendek Chénadra. *Mosolyog a hollóra, majd igencsak elkomorul a lány szavaira.* - Én...nagyon sajnálom..Azaz, részvétem...Nem is ismerted a szüleid vagy..? *Mondja nyögvenyelősen, miközben a kezét visszahúzza s az ölében tördeli.* - Szia Irego! *Köszön a lánynak,kicsit fellélegzés, hisz megpróbálja elűzni az árvaság gondolatát is..Ez annyira szíven ütné, hogy talán bele is halna..Borzalmas belegondolnia, hogy a lány mit érezhet, vagy mit érezhetett, mikor elvesztette a családját, vagy mikor rájött, hogy elhagyták, ha esetleg amiatt árva... *

Vendég

~ Mennyi rossz sorsú társunk van, hihetetlen.~ * Jegyzi meg, miközben Juliettet is megsajnálja. Kicsit furcsa is neki, hiszen hidegen hagyják más ember érzelmei, vagy az olyan események, amelyek velük történnek, de ezek mégis megérintik. Ahogy belép Irego, eleinte nem hisz a szemeinek, majd ó ki gondolná, el kezd ismét fájni a válla. Mondjuk pszichésen hatnak rá az emlékek, így kiváltva belőle a fizikai fájdalmat. Kicsit most túlzott csendben is van, csak magaelé meredve gondolkodik.*

Tárgy: Re: Az eramir torony Csüt. Május 15, 2008 5:25 pm

*Váratlanul újra megjelenik Nikorina az ajtóban. Kicsit még könnyfoltos az arca, bár már megtörölte párszor, és pont, amikor belép, visszacsúsztatja blúza alá az ezüstmedálos nyakláncát. Rosettának valamelyest igaza volt, tényleg az anyja elvesztése miatt ment el pár percre, de most visszajött.*
Bocsi, visszajöttem... Tudjátok, társasági lény vagyok. *Megereszt egy halvány mosolyt, majd észreveszi, hogy megszaporodott a társaság.* Szia, Nikorina Grozda vagyok. *Köszön Iregonak, akit eddig még nem látott. Aztán visszahuppan korábbi helyére.*

Diák Hozzászólások száma : 12

-Az lett volna a legjobb ha nem ismertem volna őket.Vagy ha otthagytak volna...Hiszen akkor nem éreztem volna irántuk semmit.
De nem,megölték őket.*Mondja szomorúan.Még mindig emlékszik a vérfoltokra,amik a padlásra vezettek.Aztán az a látvány...Nem 9 évesnek való volt az egyszer biztos.Chénadra megérzi a nyomorúságot ami most gazdája szívében rejtőzik.~Szerintem ennyi elég is volt mára.Elfáradtam,és te is.~*A lány bólint egyet daimónjának,mire az macskává változik,hiszen még nem érett meg ahhoz hogy elveszítse alakváltoztató képességét.Leugrott July vállláról és a háló felé vette az irányt.Juliett tettetőn az órájára néz.*
-Öhm...Nekem mennem kell,bocsánat.Örülök hogy megismerhettelek titeket!Sziasztok!*Aztán daimónja után indul,még utoljára visszanéz a társaságra,végül eltűnik.*

Vendég

Ha ezt így gondolod, akkor nem szereted a szüleidet. * mondja ridegen Juliettnek. Ez a hozzállás felháboritotta, jókedve elillant, majd nyugalmat erőltet magára. * Jó éjszakát! *köszön még el, majd kezet fog az ujdonsűlt lánnyal * a nevem Irego kwiatowski *mutatkozik be, majd Krisztiánhoz lép. Egyik kezét a vállára teszi, pontosan arra a helyre, ahol megütötte * Fáj még a vállad? *kérdezi kicsit aggódva. Maga sem tudja, miért aggódik, de most nem pusztán kiváncsi a válaszra. Érintése tőle szokatlanul gyengéd, de azért nem a leggyengébb érintés, ami csak létezik... Az nem is illene hozzá. *

» Az eramir torony
» Eramir Torony - Szoborterem