Tengerpart

*Furcsa érzés fog el mikor együtt éneklünk. Olyan mintha megtaláltam a másik felem és soha többé nem leszek magányos. Egész eddigi életemben magányban éltem még ha volt is mellettem valaki nem bírtam benne megbízni. De ő más. Benne megbízok és boldog vagyok vele. Hirtelen megéreztem hogy egy könny csepp indul meg arcomon. Abbahagyom az éneket, és gyorsan megtörlöm a szemem és az arcom. *
//Fagy//

*Biccentek majd ekezd játszani. Elég pörgös még is kellemes hallgatni. *~Ismerős de nem tudom hol hallottam.~*gondolkodom majd énekelni kezd. Nagyon jó a hangja és szépen játszik. Lehunyom a szemeimet és úgy hallgatom tovább. Úgy érzem hogy földöntúli nyugalom áraszt el. Mikor újra a refrénhez ér tudtomon kívül én is elkezdek énekelni. Nem épp ilyen dalokat szoktam énekelni, mert szoprán vagyok és kicsit mély az én hangszínemhez képest. *

*Kicsit elgondolkodom de nem jut semmi az eszembe. *- Nem vagyok túl jártas a rock-ban. Játsz valamit amit szeretsz. *mondom mosolyogva. Elveszek a tekintetébe és ilyenkor semmi más nem érdekel. *~Szeretem ebben biztos vagyok. Ha kell meghalnék is érte.~*gondolkodom ahogy figyelem miközben meghúzza a húrokat.*

*Látom rajta hogy megleptem a borral és ennek örülök. Előveszi a gitárját de még nem kezd játszani. Szép hangszer bár nem értek a gitárokhoz. -Miért haragudnék?*kérdezem és meglepetten húzom fel a szemöldököm. *-Nem haragszom, csak régen éreztem így valaki iránt. *mondom és lágyan mosolygok rá. Rá nem tudok haragudni és hogy zavarba tud hozni csak megerősíti bennem az érzést hogy szeretem. *-Játszanál nekem valamit?*kérdezem halkan ahogy a szemébe nézek.*

*Már megint sikerült zavarba hoznia ami mostanában túl sokat fordul elő. *-Köszönöm. *- Mondom ahogy lesütöm a szemem. A pokróc szélét gyűrögetem zavaromban. *~Lis szedd össze magad! ~*Dorgálom magam, de még is úgy érzem magam mint egy kamasz lány, aki életében először szerelmes.*- Tényleg mondtad hogy szereted a vörösbort. *mondom ahogy a táskámban kezdek kutatni. *- Remélem ez ízleni fog. *mondom és megmutatom neki a palack vörösbort minek a cimkéjén PERRIN Reserve Cotes du Rhone felirat van biggyesztve. Nagyon büszke vagyok erre a bor fajtára mert ez a saját Francia borászatomból származik. *-2000-es évjárat és abban az évben magyon jó volt a termés.*mondom mosolyogva.*

-Veled voltam kint először a parton. *válaszolom mosolyogva. Kisvároshoz képest nagy itt az élet. Szerencsére azért nem olyan nagy a forgalom hogy úton útfélen bele ütközzünk valakibe. Rövid séta után kiértünk a partra. Kellemes langyos szellő fújdogál. Nagyon friss a levegő, és kellemes idő van. Megnyugtató a tenger morajlását hallgatni. Mikor leérünk előveszem a pokrócot hogy egy kellemes helyen leterítsem. Táskámat leteszem a pokróc mellé leveszem a cipőmet és a pokrócra telepszünk. *-Mi a baj? kérdezem mikor egy ideje engem figyel.*

-Szeretlek Steven. *suttogom ahogy homlokomat az övének támasztom. Kezdek remegni mert még mindíg a vízben vagyunk, és kezd hűlni a levegő. Meg az sem elhanyagolandó tény hogy az elmúlt napokban nem sokat aludtam, de annyira jól érzem magam mellette hogy nincs kedvem elmenni mellőle. De sajnos a mai napnak vége.*- Jobb ha megyünk későre jár. *mondom ahogy a szemdmébe nézek. *~Bár tudnám mire gondolhat most.~*gondolkodom majd elengedem és a part felé kezdek haladni.*

*Furcsán felizzik a szeme. Nem tudom mi az oka, de nem félek tőle. Mosolyogva nézek a szemébe majd közelebbhajolok hozzá. *- Én azért féltem mest eltűntél a szemem elől. Féltem hogy bajod esik. *mondom halkan majd ha ő is úgy akarja megcsókolom. Magam sem értem mi ütött belém de ezt nem bírom megállni. *

*Kezdek ideges lenni. Nem látom sehol de hirtelen megragadják a lábaimat és a víz alá rántanak. Nagy levegőt veszek mikor a felszínre érek. Meglátom előttem Stev-et és megnyugszom. Közelebb lubickolok hozzá és átölelem a nyakát. *- Ne ijesz meg többet. *mondom halkan és hozzásimulok. *-Azt hittem valami baj van.*suttogtam. Már teljesen ránksötétedett de nem érdekel.*

*Mikor Stev leveszi a pólóját, meglátom hogy igen csak ki van gyúrva. Nem mondhatom hogy nem tetszik a látvány, mert igen is tetszik. *- Látom még kondizol is.*mondom vigyorogva majd utánna úszok. Nagyon gyorsan úszik és sajnos nem bírom utól érni. Megállok és körbepillantok de seholse látom. Lebukok a víz alá de nem találom ott se. *-Steven merre vagy? *kiáltom és idegesen pillantok körbe.*

-Nekem is rengeteg időm van. *mondom mosolyogva. Hirtelen begázol a vízbe majd lefröcsköl. *-Hékás! *szólok rá majd elvigyorodom. Ledobom a hátamra terített vékony kabátot meléteszem a cipőim és minden olyan dolgot lepakolok ami tönkre menne a vízben. *-Elég gyors úszó vagyok. * mondom és berohanok a vízbe hogy elkapjam és remélhetőleg ledöntsem a lábáról.*

-Nincs különösebben kedvencem. Bármelyik stílust elhalgatom. *válaszolom és rámosolygok. A hullámokat figyelem majd a horizontra téved a tekintetem. *-Gyönyörű a naplemente nem?*kérdezem halkan ahogy kicsit közelebb sétálok a vízhez. Nem zavar hogy a szoknyám vizeslesz, csak élvezem ahogy a víz símogatja a lábamat. *- Majd egyszer játszhatnál nekem valamit. *nézek hátra mosolyogva. Figyelem és kíváncsian várom mit tesz.*

*Mosolyogva halgatom hogy miket szeret csinálni.*-Tényleg gitározol? És mien zenéket szeretsz?* kérdeztem ahogy haladunk és megérzem a sós levegőt. Kellemes időket idéz bennem. *-Mien szép. *mondom ahogy elindultunk le a kőlépcsőn. Az utolsó lépcsőfokon megálltam és levettem a magassarkú cipőmet, hogy kényelmesen tudjak sétálni. Kellemes a langyos homok és a sós levegő. Nagyon megnyugtató. Ahogy kézenfogva sétálunk halkan dúdolgatok egy régi dalt. *