Udvar

*Egész jó éjszakája volt, panaszara pedig nincs oka, hisz kitűnő szobát kapott. Sőt egész gyorsan megszokta az új helyet, hisz egy ideje már készült rá, hogy új iskolába kerül. Neki is fog felfedezni egy kicsit az iskolát és környékét. Lassan sétál végig folyosóról folyosóra, lépcsőtől lépcsőig, míg le nem ér a földszintre. Először friss levegő, reggel nem árt. Lassan lépked az udvaron, tekintetével körbekémlel mindent. Kezét zsebébe csúsztatja. Az egyik padon megpillantja azt a fiút, aki tegnap útba igazította. Nem ártana vele beszélgetni az iskoláról, biztos elég régóta ott van, tud majd neki mesélni. Nem utolsó sorban pedig kell egy kis ismeretség, hátha a hasznára válik.*
-Szia, Tony, igaz? Leülhetek?
*Kérdezi tőle mikor odaér a fiúhoz és a padra mutat.*

*Azért ő még megkérdezi, nehogy az első napokban elkönyveljék róla, hogy nem tanult illemet. Igaz elég gyakran megcáfolja, amikor már biztosnak érzi magát. Leül a padra kicsit oldalasan, hogy részben szemben tudjon lenni a fiúval.*
-Köszönöm jól vagyok, kialudtam magam. Kössz a szobát!
*Mondja halványan elmosolyodva. Nem egy mosolybajnok, csak ha értelmét látja neki.*
-És te hogy vagy? Régóta vagy itt?

-Hozzám képest rég.
*Bólint egy picit, inkább úgy magának. Amikor a fiú felnéz az égre, kicsit felhúzott szemöldökkel tekint rá, majd lopva ő is felpillant, hátha valami érdekeset lát. De semmi, így hát visszatekint Tony-ra. Legszívesebben ércelődne egy kicsit, hogy a szobájában lakik, de inkább normálisan válaszol.*
-Ahhoz képest, hogy nem vagy jó benne, nagyon jól találgatsz. Oroszországból jöttem, Szentpétervár...
*Kicsit elhúzza a száját, de gyorsan piciny mosolyt varázsol arcára.*

-Legalább mostmár mondhatod, hogy el tudod találni.
*A lány nevéből azért elég nehéz félre tippelni, hisz oroszos hangzása van a nevének, nem is kicsit. A fiú meg finn, azt biztos nem találta volna el. Nem szeret találgatni és szerencsére a fiú már megmondta honnan is jött ide.*
-Mesélhetnél az iskoláról, a tanárokról, hogy milyen helyek vannak az iskolán belül...
*Leginkább az utolsó érdekli, hogy milyen elzárt, tiltott vagy misztikus helyek is vannak. Ráadásul nem ártana egy olyan hely sem, ahova ritkán járnak az emberek és ő nyugodtan tudna ott lenni.*
-Nem, nincs állatom. Hollód? Az biztos nagyon szép.
*Persze, hogy szép, egy holló csakis szép lehet. Fekete hatalmas szárnyakkal és csillogó szemekkel.*

*Tölgyes, nem lehet rossz, füves kert? Érdekes lehet, főleg ha már a fiú is szeret oda járni. Feltehetőleg, akkor ott sűrűn meg lehet találni a fiút. Könyvtár, jól hangzik. Szereti a különböző könyveket, biztos talál ott magának pár érdekességet. Persze nem kizárólag a tanuláshoz, dehogy. Van attólk egy picivel fontosabb dolog is.*
-Tényleg, vizsgák?
*Kérdezi érdeklődve. nem tudja itt mikor, milyen formában szoktak vizsgázni. A mocsaras dologra kicsit felkapja a fejét. Szóval az tiltott, ráadásul életveszélyes terület. Kicsit végignéz a fiún, nem igazán gondolta volna róla, hogy olyan helyekre is mászkál.*
-Ha nem titok miért haltál meg majdnem?
*Közben egy ismeretlen lány lép hozzájuk, biccent neki.*
-Szia!

*Mikor Tony elmeséli a történetet, szélesen elmosolyodik. Érdemes lesz a fiúval jóban lenni, nem keresztbe tenni neki. Különben is elég rendesnek tűnik, és bármiben tud segíteni. Felpillant a lányra, aki odajött hozzájuk. Biccent egyet, majd ő is bemutatkozik.*
-Anja Prokofjevna, szintén Holtak őreis. Tegnap este érkeztem.
*A lány mondatára velhúzza egyik szemöldökét. A lány könnyezni kezd, sóhajt egy kicsit. A lánynak valami nyomhatja a szívét, a fiúval pedig meg tudná beszélni. A gond itt most ő, talán ideje lenne tovább lépni.*
-Azt hiszem járok egyet, nem akarok zavarni.
*Lassan feláll és körbenéz, hogy merre induljon.*

*Széttárja karját. Tőle sétálhatnak, de igazán nem akar zavarni. Ha a lány nem szeretné, hogy együtt menjenek, akkor ő leválik, nem gond. Feltalálja magát, rengeteg dolgot kell még felfedeznie. és lehetőleg nem eltévedni. Kicsit kérdőn tekint a lányra, hogy most menjen vagy maradjon velük. Neki éppenséggel mindegy, bár lehet szívesebben maradna még egy kicsit társaságban. Biccent Tonynak, neki aztán jó a vízesés. Mivel ő már felállt, csak Nikolettre kell várni, aki végül beleegyezik. Így hát hárman indulnak tovább.*