Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 12, 2008 7:58 pm

*Végighallgatja a fiú szavait, néha-néha megvillan az ajkain a mosoly. Főleg, mikor azt mondja a fiú, hogy látszik rajta, a stílusán, méghozzá pozitívan. Ez valamennyire jó visszajelzés, a fiú azonnal valamivel büszkébben álldogál ott a botját szorongatva.*
- Köszönöm, a kedvességet, és ahogy elmesélted, hogy milyen itt az lélet, és hogy neked vannak már itt barátaid, sőt, még szerelmed is. Bár... Az én esetemre a szerelem első Látásra kicsit kivitelezhetetlen. Én még sosem éreztem semmi ilyesmit lány iránt. Hisz ez előtt sosem eresztettek mások közé... Mindig egyedül voltam, felnőttekel körül véve, tanítóimmal. *Mondja a fiú, és barátságos mosoly van ajkain... Aztán a következő percben eltűnik, és valamivel fájdalmasabb terül el rajta. A jobb kezét, melyben enm a botja van, azonnal felkapja a fejéhez.*
- Bo... Bocsáss meg, Domajan, de nem érzem jól magam. Ha megbocsájtassz most visszamennék a hálómba. Majd még találkozunk! *Mondja a fiú, egy meghajlás után elmosolyodik, és szépen távozni készül.* - Szia! *Köszön el végül, azzal elhagyja az udvart, egyenesen a hálójához.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 12, 2008 8:09 pm

*Domajan, csak áll és figyel. Odamenne segíteni, de a fiú gyorsan elbúcsúzik és el is megy hát Domajan is elindul vissza a hálójába.*

Diák Hozzászólások száma : 946

*Katharina tényleg meggyógyult!Frissen és egészségesen ballagott ki az udvarra.*Meleg bundakabátot és bolhos sportnadrágot viselt.*Rég nem mozdult ki a Nezabar falai közül.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 8:56 am

*Esti sétál ki az udvarra, társaságot keresve. Szinte alig ér ki, már élszre is vesz egy régi ismerőst.*
-Szija Katharina! Köszöbti kedvesen. Rég nem láttalak. Hogy vagy? *Kérdi tőle*

Diák Hozzászólások száma : 946

*Egy ismeretlen hangot hall aki őt szólítja meg.*A hang irányába fordul és mikor felnéz megismeri benne Esterát!.*
-Szia!De örülök!Köszi viszonylag jól.Tudod súlyos betegségem volt elzárkóztam!-*Hadarja ragyogó mosolyjal az immmár régi Katharina!*
-Veled ,mizu?-*Teszi hozzá zavartan.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 9:24 am

*A súlyos betegség hallatán kissé lesápad.*- De ugye már jól vagy? *Kérdi még kissé sápadt arccal.* Hát, velem nem sok van. Tanulok, immár a második évfolyamon, elég kemény de szeretem. Nagyon jók az órák.* Mondja röviden.*

Diák Hozzászólások száma : 946

*Értem motyogta.*
-Nem baj,ha mennék ?Úgy érzem rossz ez a hideg!-*Mondja és kérőn néz a lányra.*
-Szia!

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 9:42 am

-Semmi gond, menj csak nehogy megfázz. Remélem össze futunk még. SZép napot. *Mondja megértően.* Szija! *köszön el, majd ő is továbbáll.*

Vendég

*Akoni sétál ki Wandával az udvarra. A harmadik emeletről jöttek le, de Akoninak meg kellett állnia szobájánál, hogy magához vegyen egy kevés ruhát. Most már teljesen fel van fegyverkezve. Farmer, fekete pulcsi, ezüst talárja van rajta, ezen kívül, sál, és kesztyű is. A hó miatt kissé lassan haladnak, de ez egyáltalán nem zavarja a fiút, hiszen ha jól tudja, akkor sehova sem sietnek.*-Mesélj magadról Wanda, honnan jöttél, meg ilyesmiket.*Lehet hogy ez kicsit furcsa kérés, de Akoni szeretné jobban megismerni a lányt, hiszen ez a barátság alapja.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 10:18 am

*Wanda néma csöndben sétál egy darabig Akoni mellett, aztán amikor leérnek az udvarra, Akoni hirtelen megkéri Wandát, hogy meséljen magáról. Ez pont kapóra jön neki, hiszen szeret magáról beszélni, és sokat is tud.* - Londonból érkeztem még tavaly ebbe az iskolába, és sokan kérdezik, hogy miért nem a Roxfortba mentem, de ott koránt sincs olyan képzés mint itt a Nezabarban csak híres, aztán ennyi, így idekerültem még tavaly, csak hát a vizsgák nem igazán sikerültek...*mondja a lány kissé szomorkásan, aztán hirtelen témát vált, de még mindig magáról beszél.* - A szüleim elválltak, mikor másfél éves voltam, és csak apai ágról vagyok boszorkány, így muglicsalád nevelt. 5 éves koromban pedig anyukám megtalálta azt a férfit akivel élni akart, és volt neki egy lánya, Vivian, akivel nagyon jól kijöttünk. Szerettem vele játszani.*mondja mosolyogva.* - Aztán kicsivel később született egy kisöcsém, aki a Danny nevet kapta, és mi ketten a nővéremmel szinte teljesen el lettünk hanyagolva... Aztán mikor 12 éves lettem apukám beállított hozzánk, és elkezdett a varázslás alapjaira tanítgatni. Aztán egy év múlva úgy döntöttem, hogy magasabb képzést akarok így kerültem ide.*meséli el, hogy mi is történt vele, mielőtt a Nezabarba jött, aztán mondd magáról pár szót.* - Egyébként én nagyon szeretem a virágokat, a mugli édességeket, és az állatokat. Kedvenc tantárgyam az Elemi Varázslatok Ismerete, meg Legendás Lények Ismerete, tudom, hogy nem igazán naxishoz illő tárgyak, de én ezeket szeretem.*mondja mosolyogva.* - Ja, és amit sokan különösnek találnak bennem az az, hogy szeretek tanulni... főleg a varázsvilágról, de a mugli iskolába is mindig szerettem tanulni.*Mondja egy mosollyal megtoldva, majd észreveszi h kicsit sokat beszélt, így átadja a szót a fiúnak.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 10:29 am

//"Egyébként én nagyon szeretem a virágokat, a mugli édességeket, és az állatokat. Kedvenc tantárgyam az Elemi Varázslatok Ismerete, meg Legendás Lények Ismerete, tudom, hogy nem igazán naxishoz illő tárgyak, de én ezeket szeretem." Ezek alapján tényleg vérbeli nekromanta vagy Wanda? Razz

Nézd meg kérlek a beszélgetés kötetlenült, írtunk oda neked. //

Vendég

*AKoni figyelmesen hallgatja a lányt, majd mikor befejezte, akkor ő is elmeséli neki rövidke történetét.*-Érdekes életed volt, és van is persze. Én nekem talán mondhatni elég unalmas múltam van, Legalábbis hallgatni unalmas, átélni remek volt. Legalábbis egyes részeit. Voltak tragikumok is fiatal koromban. A legnagyobb ezek közül az, hogy apukám korán meghalt. Ezt nagyon nehezen dolgoztam fel, de mára sikerült, és tudok emellett vígan élni. Hiszen ő mindig azt mondta, hogy élvezzem az életet. Na de a többiről is mesélek, nemcsak a szomorú részekről. Én Hawaii szigetéről származom. Mugli családban nőttem fel, én vagyok az egyetlen varázsló az egész családban. Még nagyszüleim sem voltak azok, így nem nagyon értem, hogy hogy lehetek az, de mindegy is, a lényeg hogy varázsló lettem.*Mondja mosolyogva, majd folytatja.*-Én is szerettem, és szeretek tanulni. Érdekelnek az új dolgok, legyen szó bármiről is a világban, de mostanság főleg a varázsvilágban szeretnék bővebb ismereteket szerezni. Na de akkor folytatom a történetemet. Dél körül mindig vége lett a sulinak, ezután mindig a partra mentünk, és szórakoztunk minimum este 10-ig. Nagyon szerettem a nap eme részét, ugyanis ilyenkor csak zene, a tánc, és a szörf éltettet mindenkit. Nagyából így teltek napjaim, aztán rájöttem hogy varázsló vagyok, és nyáron a kúriába kerültem. Azóta itt élek, és nagyon megszerettem ezt a helyet. Bár most egy kicsit rosszul érzem, magam, vagy nem is rosszul ez rossz szó, inkább úgy mondom hogy furcsán, hiszen valaki nagyon hiányzik nekem, akivel már legalább három hete nem találkoztam, és erre eddig nem volt példa. Kezdem félteni őt. Na de ezt hagyjuk, nem akarok erről beszélni.~Már sok mindenkinek elmeséltem, és mindig ugyanazt mondták, most nem akarom megint megcsinálni ezt. Majd írok Aylának, és akkor úgyis kiderül minden.~-És te nem félsz a nemsokára érkező vizsgáktól? Mert én tartok tőle, hogy nem fog minden zökkenőmentesen menni.*Kérdezi a lányt, és már be is fogta a száját, mert most egy kicsit ő nyújtotta hosszúra mondandóját.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 10:35 am

*Wanda figyelmesen végighallgatja a fiút, majd az órájára pillant.* - Ne haragudj Akoni, nekem most mennem kell... Majd még összefutunk.*mondja mosolyogva, majd felál, és nyuszijával együtt elhagyja az udvart, és elindul a szobája felé.*

//Hát tulajdonképpen én sem tudom mért lett Wanda nekromanta, de mostmár így marad... megváltoztatni úgysem lehet...//

Vendég

*Akoni egyedül maradt, hiszen Wandának el kellett sietnie, de ez nem zavarja, hiszen szinte biztos benne, hogy nemsokára valaki csatlakozik hozzá itt az udvaron, ezért nem is megy sehova. Leül egy padra, és egy hógolyóval kezd el játszani.*~Le kéne mennem Nellondba, hiszen olyan régen jártam már ott. Majd ma nemsokára el is indulok.~

Vendég

*Hűvös téli nap van,bár még süt a Nap,néhány hófelhő azért szállingózik az égen.
A kúriából egy fekete hajú,kék szemű lány lép ki.
Most kivételesen nem talár van rajta,hanem egy fekete vastag dzseki,szürke sál a nyakában,szürke kesztyűvel,és egy szintén szürkéskék sapka,ami kétoldalt kicsit lelóg,fülvédő gyanánt,és hosszú madzagok lógnak le róla a lány kabátjára.
A szokásos barna szimatszatyor azért ott lóg az oldalán,ez elengedhetetlen kelléke a lánynak.Most a farmer alatt vastag fekete harisnya is van rajta,bár ez nem látszik,s bakancs a lábán,természetesen.
Gragorah sűrű ködlehelletet fújogatva caplat mellette.Lya kicsit összedörgöli a tenyerét,és a tegnapi napon gondolkodik még mindig.Nem is néz a lábai elé,mikor hirtelen nekiütközik valakinek.Méghozzá nem is csak valakinek,hanem egy egész padnak vele együtt.Mostanában ez szokásává vált.Kicsit szétszórt lett.*
-Jajj,bocsánat!Ó!Akoni,te vagy az?Jajj de jó!-*örül meg a fiút látva,és a nyakába ugorva megöleli őt.*-Már nagyon régen találkoztunk,hogy vagy?Mit csinálsz itt?Mész valahova?

Vendég

*Akoni egy jó ideig ücsörög egyedül, de aztán egy koppanást hall, odafordul, és meglátja Lyát. Kicsit furcsán érkezett meg a lány, de ezen Akoni csak el tud mosolyodni.*-Szép jó reggelt, vagy szép jó napot, nem is tudom mit mondhatnék most. Igen, sajnos tényleg rég találkoztunk, de jó hogy erre jöttél, mert most készültem nellondba, és gondoltam esetleg jöhetnél velem, mit szólsz? Amúgy jól vagyok, már amennyire a körülmények engedik ezt a dolgot. És azért ücsörgök itt, mert egy házit csináltam, aztán Wandával kijöttem ide a friss levegőre, de neki mennie kellett. Ezért egyedül maradtam, de úgy voltam vele, hogy lassan úgy is jön valaki, ezért kinn maradtam. És láss csodát itt is vagy. Na és te hogy vagy?*Kérdezi mosolyogva a lánytól.*

Vendég

-De jó,én is épp Nellonba igyekszem!Még pár ajándékot meg kell vennem Karácsonyra!Akkor megyünk együtt?-*azzal megfogja a fiú kezét és felállítja a padról.*
-Segíthetnél nekem vásárolni,nem tudom mit vegyek Lounak.Meg Lilia ajándéka is necces még...Te már tudod?Neked persze már megvettem,szóval nem lesz gond ebből.-*kacsint a fiúra.*
-Aztán megihatnánk egy vajsört ha gondolod,meg szétküldenék pár képeslapot a postahivatalban,szóval nagy bevásárlás lesz,ha bevállalod!-*nevet fel.*
-Hát,hogy velem mi van?-*indul el a lány Akonival a bejárati kapu felé.*
-Nos...eléggé...rosszul vagyok,most...vagyis nem vagyok kivételesen beteg meg semmi...csak lelkileg tudod...de hagyjuk...-*szomorodik el kicsit.*-Nem fontos.

Vendég

*Deyan lép ki a kastély ajtaján, mert úgy hallotta, most érkezik az új szakvezető helyettes. Erre az alkalomra egy fehér inget meg egy fekete nadrágot vett fel, hogy kifejezze a tiszteletét az új tanár iránt. Még a professzor úr nem érkezett meg, ezért leül egy padra, ahol majd észre tudja venni az érkező tanárt.*

Vendég

*Egy kis fény ami nem is olyan kicsi és megjelenik egy alak a semmiből. Egy fehér inges diákot azonnal kiszúr de még nem megy oda hozzá, ha őt várják akkor úgy is oda fog menni valaki hiszen ez nem egy mindennapi jelenség volt. REméli azért nem lesz egy olyan nagy felhajtás ezmiat a dolog miatt de mit lehet várni egy fiatal aurortól?*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 7:01 pm

*Aurora hírét kapta annak, hogy új kollégája fog a mai napon érkezni. Az ifjú féltünde-félvéla máguskisasszony, aki emberi tekintettel nem is olyan ifjú, csupán kinézetre, kiváncsian vája, hogy ki lehet az, aki mostantól a Harcmágia Lélektanát fogja oktatni a diákoknak. A nő reménykedik abban, hogy női tanárral fog találkozni, ám most téved... Egy férfira nem tud sosem olyan kedvesen nézni, mint egy nőre, így valószínüleg nem lesz iolyan jó a kapcsolatuk. Aurora erősen megveti a férfiakat...Ám valamennyire előny az, hogyha nem egy tünde férfi lesz a tanár. Ha az lenne, az lenne gyakorlatilag a teljesen elvágás, hogy bármiféle barátság kialakulhasson. Nos hát, mikor kiér az udvarra, éjkék köpenyében, amit a szél jónéhányszor felrebbent, már ott talál két alakot. Amik közül az egyik igazán szakvezető helyettesnek nézhető egyed. A nő azon nyomban elhúzzza a száját, de azért közelebb megy. Csillogó tekintete végigméri a férfit, majd futólag a diák fiút is. Mikor odaér hozzájuk a fejéről leemeli természetesen a köpenyének kapucniát, és megcsillantja különleges szépségét. De csak egy pillanatra. Aztán azonnal kitűnik a tekintetébő, hogy milyen semlegesen tekint mind a kettőjükre. Hisz flérfiak. *
- Jó estét. Üdvözlöm a Nezabarban. Hisz ha nem tévedek az új Deridion szakvezető-helyettessel állok szemben. *Mondja a nő majd ejt egy félmosolyt, ami inkább gúnyos, mintsem kedves. Nem a tipikus, kedves nő. *
- Aurora Valanthe Mediaris vagyok, Eramir szakos kolegina. *Mutatkozik be a nő, majd közben természetesen futólag biccent a diákfiúnak is. *

Vendég

*Egy furcsa fényjelenségre lesz figyelmes valahol a közelben, majd megjelenik egy fiatalember, akiről feltételezi, hogy a szakvezető helyettes. Pár pillanat múlva felpattan a padról, és lelkesen odasiet hozzá.*
-Jó napot kívánok. Ha jól sejtem Ön az új szakvezető helyettese a Deridion háznak, igaz? *kérdi, majd gyorsan be is mutatkozik.* Én Deyan Dragomir vagyok, deridionos diákképviselő. *mutatkozik be egy meghajlással kísérve.* Esetleg segítsek felvinni a csomagját, uram? *kérdezi lelkes mosollyal. Időközben egy másik tanár is megérkezik, akinek most csak mosiolyogva biccent egyet.*

Vendég

* Igaz, ami igaz, múltkori utódjának az érkezésekor nem volt jelen, bár ez nem csoda. Ha nem jut a birtokába az információ, nem nyílik rá lehetősége, hogy elémenjen, és esetleg körbevezesse, vagy beavassa a harcművészet lélektanába. Ám most megelőzte a kúriában elterjedt pletykákat, és megérdeklődte az újonc érkezésének időpontját, lesz gondja rá, hogy alaposan elmagyarázzon neki mindent, mert teljesen biztos benne, hogy vannak még homályos részek számára a nemes tantárggyal kapcsolatban. Márpedig Nessa szívügyének érzi a fentebb említett dolgokat.
Kicsit késve érkezik meg, már ketten vannak fogadóbizottságból. Egy Deridionos diák, és az eramires szakvezetőhelyettes. Ő maga egy biccentéssel üdvözli a férfit. Szigorú szemekkel méri végig, egyelőre nem tudja eldönteni alkalmas lesz-e a tanításra, főleg ha így néz ki. Mert ugye be kell vallani, hogy rá lehetne húzni akár még a fél-véla jelzőt is. A háttérből figyel, egy fa árnyékában. *

Vendég

*Mikor egy diák azonnal odaugrik hozzá és bemutatkozik biccent neki és mikor egy csinos hölgy is érkezik aki ahogy odaér már be is mutatkozik.*-Igen jó tippelés volt! Arnoud Krasimira vagyok a Deridonos Szakvezetőhelyettes.-*Ismétli el és ekkor halk de tényleg nagyon halk léptek zaját hallja. Pálcájához közelít keze és meg is ragadja azt és sarkon fordulva a fa felé fordítja az ahol elvileg elődje áll.*-Bújjon elő akárki is az.-*Mondja és folyamatosan a fára tekint.*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Dec. 13, 2008 7:36 pm

*Érdekesen veszi, ahogy a deridionos diák egy mosolygós biccentéssel lerendezi a köszöntését. Ez neki azért nem olyan egyszerű, hisz elvárná a valamivel több tiszteletet, ha már idejött tanítani. Na de mindegy... Most azért élnézi egy kicsit. Pillantásaival sűrűn végigméri az új szakvezető-helyettest, hisz mostanában oly sok a váltás. Ki tudja, hogy ő meddig bírja. Közben valaki közeledtét érzi, jobban mondva csupán azt, hogy valaki figyeli őket... *
- Hmm... *Mondja halkan, azaz csak hümmögi halkan, hisz nem szólt semmit. * - Van egy sejtésem ki lehet ott... *Mondja egészen halkan egy kicsiny mosojjal az ajkain. Még is ki lenne az, akit érdekelne még rajta kívül egy tanár érkezése? Természetesen egy másik tanár... Igazából a nő csak arra figyelt fel igazán, hogy a férfi is észre vette. Utánna már nem volt nehéz kiszúrni a nőt.*
- Nosvaeth Alcarin, ha nem tévedek... *Mosolyodik el a nő, azzal be is fejezi, nem akar beszélni, inkább várja, hogy a nő megmutatkozik e közelebbről.*

Vendég

*Ekkor furcsa neszre lesz figyelmes a fák körül. Neki van egy megérzése, hogy ki lehet az meg miért jött, de nem akar beleszólni a dolgokba, csak nézi, ahogy az új tanár a zaj forrását keresi.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar