Udvar

Tárgy: Udvar Kedd Okt. 21, 2008 6:49 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Vendég

*Laura érkezésének örül, mosoly ül ki arcára, amit nem lehetett sűrűen látni a napokban arcán.
-Szia Laura *Majd megjelenik Gethin az udvarban.*
~Ez a nap nem az enyém. ~
*A fiú biccentésére nem tud mit tenni biccent neki, bár ezt se tenné, ha illetlen akarna lenni.*
A cirkuszban voltunk, ahol azt írták, hogy elmarad az előadás, de láttuk, hogy tele van minden emberekkel, és nyomozni kezdtünk. Egy lakókocsiig követtünk egy nőt, aki rabokat tartott. több hangot is hallottunk, de csak rosettát találtuk meg. Hamar felfedezett minket, és egy láncvillámmal ránk robbantotta az ajtót. Ott sérültem meg. Az ajtó darabja engem találtak egy nagyrészt, mivel én álltam az ajtóval szemben, a többiek arrébb álltak. Végül a nő elmenekült, és Rosetttát haza tudtuk hozni, de ő nincs jól.
*Meséli el a történéseket. És közben próbálja kiállni a hatalmas fájdalmat amiket a sebek okoznak neki.*
~Ő még ennyit sem bírt volna ki.~ Néz végig Gavril a vékony fiún.*

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Dec. 15, 2008 7:42 pm

*Figyeli a sztorit és....Egy pillanat alatt megáll benne a szívverés is... Gethin közeledik...* ~Ez nem lehet igaz... Ez nem az én napom... Nagyon nem... Nyugi Laura, nem lesz baj... Max összeverekszenek. Igen, és én is ettől félek...~ *Társalog gondolatban daimonával, aki persze ben ül az oldaltáskában. Szegény lány legszívesebben elsüllyedne, le a föld mélyébe. Hirtelen azon gondolkodik, hogy mért nem tud repülni, vagy teleportálni... Vagy valami... Egyértelmű, hogy zavarban van... A bálos kérdésre, pedíg inkább nem válaszol. Tudja, hogy Gavril Beleszól a dologba, mivel a fiú is azt akarja, hogy vele menjen... *
-Szia Gethin! Hogy vagy? Rég nem láttalak...

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Úgy tűnik mindenki úgy vélekszik, hogy ez nem az ő napja. Geth gyanakodva figyeli Gavrilt, de nem támad, a benne tomboló pyromágus ellenére megőrzi hidegvérét, ami szokatlan lehet.*
-Köszönöm, remekül megvagyok, milady. És még boldogabb lennék, ha kegyeddel mehetnék a bálba szombaton... *Hajol meg elegánsan meghajol Laura felé. Formális udvariasság, remélhetőleg leveszi vele a lányt a lábáról. Felegyenesedik, és a lányra mosolyog. Tudja, hogy Gavril ezen fel fogja magát húzni, így hát dönt is.*
-Remélem megtisztel igenlő válaszával, milady. Keressen fel a szobámban... Epedve várom válaszát. *Egy gyors kézcsók, még egy meleg mosoly, Gavrilnek csak egy vicsorgásnak is mondható... grimasz jut, amit Laura remélhetőleg nem vesz észre.*
-Good night, milady. *Köszön el, kivételesen angolul, majd megfordul, és szépen elballag. Aith némileg meghökkenve követi, erre nem számított.*

Vendég

*Gavril látja, hogy Gethin elmegy. Tényleg felhúzza a fiút, bár nem tudja, hogy sírjon-e vagy nevessen Gethin beszédén.*
~Bele tudnám állítani a nemesacélt.~
*Járnak csúnya gondolatok fejében. Mivel már nincs itt Gethin, ő is rákérdez Lauránál, hisz a fiúnak, csak mázlija volt, hogy hamarabb kérdezte meg. Előtte nem akart rákérdezni, mert akkor nem lett volna jó vége a dolognak.*
-Laura, én is meg szeretném kérdezni, bár Gethin már gyorsabb volt. Szóval, lenne kedven velem jönni a karácsonyi bálba?
Nagyon sokat jelentene nekem.
*Közben Laura szép szemibe néz, és a kezeit fogja.*
Nekem mennem kell, kicsit késő van. Szia, jó éjt.
*Köszön el Gavril, majd egy kisebb csókod ad Laurának. Elindul a kúri felé, majd félúton visszanéz a lányra, és végül felsétál a szobájába.

Tárgy: Re: Udvar Hétf. Dec. 15, 2008 8:23 pm

*Kicsit elpirul Gethin beszéde közben... Bizony sikerült levennie a lábáról... És a grimaszt sem látja, mert éppen elolvad... //XD//*
-Geth... Én még gondolkodom... ~Mért teszik ezt velem??? Mit vétettem?...~ -Szia... És neked is jóéjt...
*Azán Gavril felé fordul, és azt kapja, amit várt. A kérdést, hogy vele megy e... Gobndolatban épp felakasztja magát...*
-Még gondolkodom... Szia... Álmodj szépeket...
*Még áll egy kicsit az udvaron, majd miután kidühöngta magát a saját hülyesége miatt, bemegy a szobájába.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Dec. 17, 2008 7:26 pm

*Tom ezen a borongós, esős időben az udveron jár. Magában gondolkodva poroszkál az eső áztatta füvön. Nem lát senkit, így magába mélyed, s erősen koncentrálva keresi a válasz a talányokra miket eddig felfedezett. egfőbbképp a medál piszkálta a fantáziáját, de nem jött rá mi célja lehet neki. De apjától se jött még válasz, bár meglepő módon ez most nem aggasztotta, úgy döntött visszatér szobájába és lepihen. majd holna frissen folytatja a gondolkodást s talán a könyvtrat is meglátogatja.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 9:34 am

*Kora reggeli órák járnak a Gondnokbácsira, aki könnyed léptekkel sétál ki az udvarra. Távolról hallja a furcsa, különös hangokat, amiket a szél hoz. Aztán a troll ordítása.. Körül vannak véve.. Körbenéz, felsóhajt, és megcsóválja a fejét, majd jobban megofgja gereblyéjét, és elkezdi a még emgmaradt, lehullott avart összekotorni.* -Kegyencek.. ez nem volt benne a munkaleírásban.. Legalább valami kis izgalom.. Csak tudnám, mit akarnak. Vajon az igazgatók kiküldik a diákokat? Vagy harc lesz? *megemeli a gereblyéjét és egy ideig csak nézi annak csillogó hegyét, a fém egész szépen csillog a napfényben.* -Azt hiszem nekem nem sok hasznomat vennék.. szegény Darkfield.. minden jóból kimaradt.. *halvány, kissé gonoszkás mosoly jelenik meg arcán, aztán fütyörészni kezd, és tovább gereblyézik szövött pulcsijában, zöld munkásnadrágjában, és téli cipőjében.*

Vendég

*Mit keres ily korai órán kint a szabadban egy sötét árny? Feltehetnénk ezt a kérdést, amint a távolban feltűnik egy fekete köpenyes, csuklyás alak. Igaz, hogy átlagosan nincs korán, de a lánynak ez még korai. Nem szokott ilyenkor felkelni, sokáig alszik, mert éjjel későn fekszik le. De most mégis úgy érezte, hogy szüksége van levegőre. Csuklyáját erősen a fejébe húzta, hogy ne látsszon az arca, és persze ne érje a kinti fény. Ha nem sétálna mellette leopárd daimónja, még egy látomásnak is beillene. Lassú léptekkel halad az udvar felé, ahol már ezer éve nem járt. Közben ezernyi gondolat cikázik a fejében. Hallott a kegyencek támadásáról, de sajnos mostanában elég sokmindenből kimaradt. Ha jól tudja, ma este lesz valami találkozó, arra el akar menni, talán lesz valami, és kiderülnek olyan dolgok, amikről nem tud. Amikor eléri az udvart, elkezd kicsit körbesétálni, a szokásos kis kört akarja megtenni, amikor meghall egy trollüvöltést, aztán meg felpillant és észreveszi a gondnokot. Még sosem látta, csak hallott róla, hogy új gondnok jött az iskolába. Lassan odalépked hozzá, kivételesen nincs olyan rossz hangulata, így gúnyolódni semmiképp sem fog. Másrészt meg érdekli a gondnok, még sosem beszélt vele. Szóval odalép hozzá és ráköszön,* - Jóreggelt. *Hangzik fel hűvös hangja. Aztán meg jobbnak látja bemutatkozni.* -Estella Grimaldi, Naxeldir, második évfolyam. Szakmegbízott. *Teszi hozzá az utolsó szót, és kezet nyújt a férfinak, ha minden igaz, akkor meg is rázza.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 9:46 am

*Érkezik egy árny, akkor minden bizonnyal egy Naxeldires diák lesz az, noha a gondnok nem veszi olyan hamar észre. Néha el-elsandít a tölgyes felé, aztán, mikor megszólítják, felsandít, kis ideig szüneteltetve komoly és fontos munkáját.* -Szia. És inkább jobbat. harcolni fogtok? *kérdezi, mielőtt még a lány bemutatkozna, és arrébb kotorja a nagy kupacot, amit eddig sikeresen felhalmozott. A lány bemutatkozását már úgy hallgatja végig, hogy letámasztja egy kicsit gereblyéjét, és teljes figyelmét a diák felé fordítja. Végigméri az árnyat, a daimont, és csak biccent.* -Nedelcho Bozhidar Dimitrov, de egyszerűbben csak Nedelcho bácsi, legalább is így szólítanak. *fogadja el a kézrázást, és a maga módján, kissé emgszorongatva a lány kacsóját emberségesen és barátian rázza meg azt, majd elengedi a lány kezét, és még felé bök, de csak egy kissé.* - És a szakodat valahogy sejtettem. Szép lábasjószág. *sandít itt a leopárdra, kissé értetlenkedve.* -Nem hátráltat? *krédezősködik, mintha éppen egy csatatéren lennének és ő maga seregszemlét tartana. Jó taktikus, remek tanácsokat tud adni, noha varázsolni nem képes egy fikarcnyit sem.* -És mondd csak, mi járatban? Este megadjátok magatokat a trolloknak, vagy van jobb tervetek? *kérdések garmadáját zúdítja kisebb szünetekkel a lányra, miközben áll előtte és figyeli.*

Vendég

*A kérdésekre kissé összehúzza szemöldökét. Először nem tudja, hogy iskolai alkalmazottnak mennyire válaszoljon, de végül úgy dönt, hogy miért ne. Nincs vesztenivalója, tehát megszólal.* - Gondolom harc lesz. *Mondja először röviden, és meglehetősen hidegen, de ez nála megszokott. Azt sejtette, hogy a szakját könnyen ki lehet következtetni az öltözékéből, meg sem lepődik. A kérdésáradaton először elgondolkozik, kis ideig hallgat, aztán fogja magát és megszólal.* - A Nezabar nem olyan iskola, amelyik megadja magát. A végsőkig fog küzdeni, még akkor is, ha csak két ember marad a végére. A Mester meg végképp nem adná fel az iskola védelmét. *Válaszolja most már méh hűvösebben. Csepp lenézés bujkál benne amiatt, hogy a gondnok arra gondolt, hogy feladják az iskolát.* - Nem, nem hátráltat. *Válaszol a kérdésre, elég röviden és lesandít Delilára.* - Kijöttem levegőzni. *Ismét tömör és lényegretörő válasz. Most már elment a maradék kedve is a társalgástól. Gondolataiba merül és kissé a távolba réved.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 9:59 am

*Nedelcho tudja, hogy közel van az ítélet pillanata, és a támadás ma este lesz, és ha a diákok nem adják meg magukat, nagy harcok lesznek, sok áldozattal, kegyetlen pillanatoknak néznek elébe. És nem csak a lány kinézete, öltözéke, de teljes kisugárzása árulkodó. A gondnok még új itt, nem ismeri annyira az iskolát, ő még nagyon is máshova járt iskolába, ahol mindent kitanult, amit lehetett, kivéve a pálcaforgatást. Hallgatja a lány szavait, azoknak hangsúlyán nem lepődik meg, nem is törődik velük.* -Szóval harc.. Hmm, úgy tűnik, hogy az iskolát még nem előzte meg eléggé a híre. Nem hittem volna, hogy ennyire elszánt diákokkal vagyok körbevéve, de ez egész kellemesen hangzik. Bár sosem voltam oda a véres mészárlásokért, még a koboldok háborúi sem kötöttek le. De talán erről majd szebb feljegyzéseket lehet vésni a krónikában. *mondja, és figyeli, ahogyan a lány a távolba réved.* -Szerintem menj és készülj fel a harcra, ha az lesz. A végső csepp vérig tartó küzdelemben sok az áldozat, sokan vesznek el, és csak kevesen vannak azok a kiválasztottak, akik képesek szavaikat tettekkel bizonyítani. *mondja, kissé sejtelmes mosollyal, majd a lány felé indul, gereblyéjét felkapva. Megáll Estella mellett, hátba veregeti egy kissé, majd egy barátságos mosollyal int neki, és szépen visszasétál a Kúriába.*

Vendég

*Végighallgatja a gondnok szavait. Ő semmivel sem akarta megbántani a férfit, nem az volt a célja, egyszerűen csak ilyen.* - Nem biztos, hogy sok az elszánt diák, de ha van néhány, az már sokat jelent. Kellenek az ilyenek is. *Mondja, majd kissé elhallgat.* - Nem csak a véres küzdelmet kell ilyenkor látni, hanem a kitűzött célt, hogy miért harcolunk. Ha nem lenne cél, akkor puszta vérengzésről lenne szó, aminek nincs semmi értelme. De így sok áldozatot is megér a harc. *Szavai elhalnak, és ismét gondolataiba merül. A hátbaveregetésen kissé meglepődik, de ez 1: nem látszik arcán, 2: ha látszana is, takarja a csuklya. Biccent a gondnoknak, ő maga kis ideig még az udvaron marad, hiszen régóta nem mozdult ki.* ~Érdekes fazon.~ *Jegyzi meg Delila, mire Estella csak bólint. Nincs kedve megszólalni, még gondolatban sem. Miután eleget sétálgatott már, úgy gondolja, hogy ideje visszamenni a kúriába. Int Delilának, és lassú léptekkel elindul befelé.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 4:42 pm

*Egy lány érkezik daimonjával az Udvarra. Nyugodtnak látszik. De belül nem az. Nem tudja mi van a szaktársával de meg kell látogatnia. Nem most de meg fogja. Egy kabát van rajta. Melynek csuklyája a fején van. Egy kényelmes farmer is van rajta. Mellette egy macska lépked. Mikor körülnéz elszomorodik. Nincs itt senki sem akivel megtudja beszélni a dolgait. Azokat amik bántják a szívét. Most nincs rajta mosoly. Most nincs. De talán egy csoda folytán vissza fog térni a régi Amalia, aki mindig mosolyog. Egy fának dől. Nem fog ilyen időben leülni. Elővenné pálcáját de érzi valami készülődik. Tudatában mélyen tudja, az előző incidensnek még nincs vége. Sőt. Most kezdődik igazán. Daimonja a vállára ugrik. Senki sinc sitt rajtuk kívül. Csak ők ketten. Ők akik egy lélekhez tartoznak.*

Vendég

*Alexej érkezik meg a téli havas udvara mindenhol hó,és még hideg is van hogy úgy kelet fel öltöznie a srácnak. Egy farmer,egy bakancs és vagy 3 pulcsi van szegényen,de a hő burok az minek? A hóban tapos éppen ropog a hó a talpa alatt és csak sétálgat.*

Vendég

*Egy nő alakja bonatkozik ki lassanként a sötétben. Igen, már sötét van. Tél lévén gyorsan leszáll az éj, és fekete ruhát ölt a táj. A kúria fényei valamelyest megvilágítják az udvart, de félig homály burkolja. A nő kecsesen lépked a füvön, magassarkú csizmái koppannának, ha nem lenne ilyen puha a talaj. Földig érő fekete köpenyt visel, amit elöl egy ezüstcsat fog össze. Alatta egy pulcsi van rajta, ami tökéletesen felveszi a nő alakját. Fekete szövetnadrágja eltakarja a csizma szárát. Igen, nadrág, kivételesen azt vett fel, mert tudja, hogy ma este nem számíthatnak semmi jóra, és ilyenkor a szoknya vagy a ruha csak hátráltatná. Köpenye nincs összehúzva, így látszik a két sai, ami a két combjára van erősítve bőrtokokkal és a pálcája, amit az oldalán hord. A nő lassan odalépked az udvarra, egy pad mögé lép, és jobb kezével rátámaszkodik. Kivillan kis kígyótetoválása a köpeny alól. Gyorsan eltakarja, aztán megnézi a diákokat, akik már megérkeztek.* - Szép estét. *Köszön rájuk, aztán nem foglalkozik már sokat velük, mert tudja, hogy hamarosan indul a támadás, amint az a trollok bejelentették.*

Vendég

*Mika érkezik kifelé az udvarra most valahogy vissza tért a jó öreg komorsága node meg is van az oka a srácnak azt az üvöltést nem igazán lehetett nem meghallani még*~valami csak lesz~*néz le a daimonra a többieknek csak komoran biccent most inkább szemét jobbrol balra járatja de kicsit közelebb megy Alexejhez*-Szia. Hogy te is kijöttél a talira?*kérdezi a sráctol*

Vendég

*Akoni lép ki az udvarra. Jól felöltözött, mert elég hideg van odakinn. Koptatott farmer, és ezüst talár van rajta. Talárja alatt, pulcsi, póló van, így nem fázik. Hallotta a délelőtti zajokat, és amikor kinézett akkor látta hogy a cirkusz eltűnt. Ráadásul még valaki hangosítottam hozzájuk is szólt. Nem tudja hogy mi is van most, de azért kijött, igaz nem feltartott kézzel.*~Mi lehet itt, látom, vannak már páran.~-Sziasztok, és Jó estét Tanárnő!*Köszön a kint lévőknek, de egyikőjükhöz sem megy oda, inkább egyedül marad itt. Nézegeti a többieket, de rá kell jönnie hogy csak Amalia-t ismeri, őt sem túlságosan. Ezért csak vár. Egyrészt egy ismerősre, akivel meg tudja beszélni hogy mi is lesz itt, másrészt viszont arra, hogy mi fog történni.*

Vendég

-Üdv tanci néni.*Köszön a tanárnőnek, majd a Mika hangja felé reagál.*-Milyen tali? én ki jöttem hogy csináljak egy ilyet.*LE hajol fel szed egy kevés hava és golyót gyúr belőle és meg dobja vele naxis főprefit mert az olyan vicces.*

Vendég

*Egyenesen a kilátóból érkezik le egy szőke hajú lány a daimónjával. A mókust, aki eddig mindig vele volt, ezúttal bezárta a szobájába, nehogy baja essen. Látja, hogy néhányan itt vannak, és az órájára pillant. Mindjárt hat... Kíváncsi, ki van itt azért, hogy elhagyja az iskolát, és ki van itt azért, hogy harcoljon. Ha mindenkinek a második a célja, még akkor is túl kevesen vannak... Itt egy tanárnő is, de egy felnőtt édes kevés. Lemondóan megcsóválja a fejét, majd kissé félresétál a többiektől, és közben elhalad Morgana mellett.* - Szép estét, tanárnő. *Köszön halkan, finoman meghajtva magát, majd csak félrehúzódik, miközben a pálcáját markolja.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 4:53 pm

*A délelőtti hadüzenet szavára Rupert sétál ki az udvarra. Eddig igazából nem tette, mert egyedül mégse merészkedik ki. Még mindig ugyan azt viseli, mint délelőtt, csak vett rá egy kabátot. A kabát nyitva, így látszik, hogy minden felett egy talárt is hord. Kezében egy papír, amit még most is át-át fut a tekintetével. Bűbájok és átkok vannak rajta. Körbe tekint és meglát egy ismerős arcot. Akoni az. Úgy dönt odamegy a fiúhoz. Először is mert rég látta másodszor pedig mert talán együtt kitalálnak valamit. Bár valamerre reméli, hogy nem lesz fegyveres harc.*- Hello.*Köszön kissé komoran.*- Te is a fenyegetés miatt vagy itt?* Teszi fel a kérdést, bár az egyre szállingózó diákok nagyon erre utalnak.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 4:54 pm

*Angel sétálgat az udavon.Ellégé lehangolt....de hiába senki sem boldog ha valaki meghalt pláne nem ha az a dédmamája.Próbál vidámnak tűnni,de hiába.Szemében meg-meg csillan egy két könnycsepp.Lehajtott fejjel baktat.Fekete kapátba és hasonló színű nadrágban van.Normális esetban már az emberkéket dobálna hógolyókkl de most nin hozzá hangulata.*

Vendég

*A tanárnő felé csak biccent de nem igen vesz tudomást semmiről a dobásra is csak lassan reagáll leveri magárol a havat*-Kösz ez most lehűtött szerintem gyurj egy pár ezret *mondja kicsit lapos hangon majd körbe néz*~érdekes~*csak átfut az elmélyén majd kicsit hátrébb áll nem nagyon szólal meg*

Vendég

*Tekintetével végigméri az érkezőket, aztán az ismerős hang hallatán Alexej felé fordul. Arcán csak egykis megvetés látszik, de aztán mosolyt erőltet magára.* - Magának is szép estét. *Mondja, de aztán mormol valamit maga előtt, amit senki nem hallhat. Legszívesebben egy silencioval elhallgattatná, de egy néma diákkal nem érnek semmit, ezért inkább csak lenyeli a kis beszólást. Ám a következőre nem csak egy némítás lenne a válasz. A hógolyózásra csak felvonja a szemöldökét, de nem szólal meg. Nincs miért. Ariana köszönésére biccent.* - Magának is. *Mondja, aztán a tölgyes felé tekint. Órájára pillant, már csak pár perc van hátra. Cseppet sem feszült, nem fél az ilyenfajta harcoktól, de sok a diák, és ők mind megsérülhetnek. A saját esetleges halálával nem is törődik, inkább a diákok azok, akiknek ki vannak téve a veszélynek. De ha ők nem lennének itt, akkor valószínű, hogy nem mennének sokra a kegyencekkel szemben.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Dec. 19, 2008 4:57 pm

*Komor tekintettel lépked ki az udvarra. A távolban már ott vannak a trollok, sőt már nem is olyan messze. Nem tudni mi vár ma rájuk, de nem hátrálhatnak meg, nem adhatják fel az iskolát, az megalázó lenne. Semmiképp sincs megadás. Lassú léptekkel, peckes tartással közeledik Morgana felé. A diákoknak épp csak biccent, ez most nem a kedélyes csevej ideje, annál jóval komolyabb a helyzet. Peyton még az éjjel távozott, segítséget hoz, de vajon időben ideérnek-e? Kétséges, de minél tovább ki kell tartaniuk. Ritka alkalom, de páncél van rajta, vékony, könnyed, mégis tiszteletet parancsoló darab. Egy tőr az oldalán, pálca a kezében. Kimérten biccent Morganának, és az erdőt kémleli. Onnan érkeznek majd.* -Sok sikert! *Veti oda halknak. Nincs most idő beszédre, koncentrálni kell, készülni.*

Vendég

*Egy a diákoknál idősebb férfi lép ki az iskola kapuin, de nem feltartott kézzel, ugyanis úgy kellene ahogy az a hadbahívásban volt. Odalép a nőhöz aki kiemelkedik a diákok közül és ráköszön.*-Üdvözletem.-*Mondja és odalépked a nő mellé úgy várva a támadást. Nála van a pálcája és egy kard is de az nem úgy néz ki mint egy átlagos kard, mert vörösen fénylik.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar