Udvar

Tárgy: Udvar Szer. Ápr. 08, 2009 6:27 pm

First topic message reminder :

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek. Az udvaron több pad illetve lugas és kis ház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kis házak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...
Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

[Only admins are allowed to see this image]

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 3:14 pm

- Igen, a vizsgák... Én is már idáig vagyok velük *-mutatja a kezével, messze a feje fölé emelve.*- Nagyon hiányzik már egy kis békés időszak...
*Mikor látja, hogy Victoria elfekszik a fűben, kissé furcsálva néz rá. A karcsú teste puhán nyúlik el. Erre Steven is kedvet kap, körülnéz, majd felugrik, és gyorsan felmászik a fára. Elkapja az alsó ágat, és fellendül. Mikor kénylemesen elhelyezkedik, akkor döbben rá, hogy tulajdonképpen beszélgetni kéne, nem fára mászni. Hiszen így a lehető legmesszebb került a lánytól... Ezért feláll, és leugrik. Ennek szerncsés hasra esés a vége. Próbálja leplezni, és úgy tesz, mintha ez lett volna az eredeti célja. Kicsit így marad, majd a hátára fordul, és a kezeit a feje alá teszi. Megpillant egy kis madarat, amint az alsó ágon tollászkodik. Fürdik a napfényben. Elmélázik, miközben megszólal:
- Te hogy kerültél ide? *-teszi fel a kérdést, remélve, hogy nem tapos semmilyen fájó sebbe.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 3:20 pm

-Tegyél még rá 20 cm-t és én addig vagyok-teszi hozzá nevetve, majd végignézi a fiú fáramászását, amjd az esét.Felül és rápislog Steven-re.*
-Egyben vagy?-kérdi, maaqjd közelebb csúszik, és pislog tvább a fiúr, de miútn megbizonyosodik, hogy semmi baja nincs visszafekszik a fűbe, és nézi az eget tovább.*
-Én? Edingburgh-ból...történt egypár dolog, ami miatt inkább elköltöztünk egy kis faluba...röviden ennyi. És te?-kérdez vissza*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 3:27 pm

- Köszi az aggódást, jól vagyok *-bizonygatja, igyekezve leplezni sajgó mellkasát. A lányí válasza kissé elgondolkoztatja, de hamar vge szakad. A kérdésre kicsit hallgat, majd megszólal:
- Öcsémmel árvaházba kerültünk,. miután elvesztettük a szüleinket. Ez Spanyolországban volt. Megszöktünk, bár ez kcsit bonyolultabb, és most mind a ketten itt vagyunk.
*Kicsit még heverészik, majd lassan feltápászkodik, és megszólal:*
-Szakkör lesz, én megyek. Ott találkozhatunk. *Ezzel magára hyagja a heverésző lányt.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 5:31 pm

*A levegőben mesés és méretes hintó tűnik fel, aminek az elején négy fehér szárnyas paci van befogva. Könnyed landolással érkezik meg, láthatóan a vezető kezében csak dísznek van az ostor, a lovak pontosan tudják, mi a dolguk. Több diák száll ki a hintóból, többek között leányzónk is. Francia honból érkezett az iskolába a levél révén, amit nem régen kapott. Otthagyta hát a Bauxbatons-t, ahova már 5 éve járt koptatni a padokat, és tanulmányait is megalapozta. Mindig is érezte, hogy van benne valami különleges, valami más, mint a többiekben, se sose tudta mi lehet az. A telekinetikus erő...talán, de talán még sem. Talán az az emberismeret, amire képes már kiskorától fogva? Talán, de ki tudja. Bájos mosollyal az arcán huppan le hát a fűbe, szerencsére már nincs olyan nagy hűség, hiszen közeledik az éjszaka. Ruhája könnyed, szinte sejemhez hasonlító lilás anyagból készült, amit a finom szellő kellemes látványként lenget a levegőben. Egyberészes ruháról van szó. Fülében vörös köves fülbevaló, és egy medál. Úgy néz kis, és a tartása is olyan, mint egy hercegnőnek. Lágy, dallamos hangon szólal meg, szinte nem is a többiekhez szól, csak úgy elréved a távolba, a kúria épületét nézegetve.* -Sok furcsa ember van itt, szinte érezni a levegő vibrálását a feszültségtől, biztosan most van a vizsgaidőszakuk.

Segédtanár Hozzászólások száma : 282 Kaszt :

*Anabella érkezik meg az udvarra a bazi nagy hintóval. Mint általában most sem mosolyog a boszilány. Nem éppen van jó kedve. Sőt kicsit ideges. Nem azért mert lehet hogy nem teccik majd a többieknek hanem azért mert már baromira fáradt. Van ilyen. Nincs mit tenni ellene. Hát alig várja hogy már leszálljanak. Mikor végre kiteheti a lábát az udvarnak tűnő izébe egy feketés-szürke hajú, fekete cuccos lány látható. Hideg tekintettel tekint végig a növényeken és ilyesmiken majd gyorsan a többiek felé forditja tekintetét.* -Most? *kérdi meg egy szóval a léyneget vagyis azt hogy most mit csináljanak. Legszivesebben elindulnak egy szobát keresni magának. De inkább megvárja a többiek tanácsát is. Nem mintha nem boldogulna el.* -Szerintem is...biztosan msot van a vizsgaidőszak. *mondja a másik lánynak majd nem is foglalkozik vele nagyon tovább.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 5:41 pm

*Igen ám, tényleg jön az a hintó, csak hogy egy angol fiú is ül rajta, aki szintén az iskolától kapott egy levelet, ám ő emiatt a Roxfort padjainak a koptatásával hagyott fel, hiszen a levél, amelyet a Nezabarból kapott nagyon megtetszett neki, és eldöntötte, hogy itt sokkal jobb helye lesz mint ott. Na igen, hát nem ő az első, aki a Roxfortot elhagyja a Nezabar miatt, de hát az a suli így járt. A fiú is egy gyors mozdulattal kiszáll abból a bizonyos hintóból, majd a teljesen kék alsó és felső ruhájában a máűr kiszállt lány mellett terem, ám neki nem igazán van kedve ahhoz, hogy most leüljön. ~Persze majd pont ebbe a piszkos fűbe fogok én leülni~ gondolja magában, hiszen egy eléggé kényes és beképzelt fiúról beszélünk, de hát aki vele jóba akar lenni, annak ezt majd meg is kell szoknia. *
Igen valószínű, de legalább azt mi már megússzuk*mondja egy furcsa, sejtelmes mosollyal, nem tudni mit akar vele kifejezni*
Amúgy az útirányról fogalmam sincsen, szerintem menjünk a főbejárat felé*mondja, de igazából nem tudja, hogy melyik az*

Segédtanár Hozzászólások száma : 28 Kaszt :

*A több diák között ott van egy talpig fehérbe öltözött leányzó is, akinek még a haja is a fehér árnyalaitaiban játszik, bár mondhatnánk ezüstszőkének is. Egy testhezálló fehér nadrág takarja formás lábait, míg a felsőtestét egy lenge-laza kapucnis köpeny. A kezében egy félméteres acélrudat tart, amiből veszedelmes mágikus pengék pattanhatnak ki, ha úgy hozza a helyzet. A chante egy mágikus küzdősport, félig fizikai, félig mágikus erőre építve. Általában azok űzik, akik meg vannak áldva a látás képességével, ugyanis a finom mozdulatokhoz elvárható, hogy művelőjük szinte belelásson a jövőbe, tudja ellenfele mozdulatait. Brandy egyébként nem harcias jellem, inkább a lelki szempontból edzi magát, de nem mondható kimondottan izmosnak sem, inkább gyors, és ruganyos. A patyolatfehér ruha akár egy hattyú tollazata is lehetne, árulkodik viselőjük égbekiáltó tisztaság és rendmániájáról. Amikor lelép a hintóról, hátrahajtja a kapucnit, hogy jobban belássa a terepet, majd előrébb sétál a társaihoz. A többieket nem nagyon ismeri, bemutatkozni pedig nem ártana. Csak annyit tud egyenlőre, hogy közösséget fognak alkotni ebben az iskolában. A Roxfortból jött konkrétan, és meglepte a felkérés, de legalább egy lányt már látásból ismer az előző iskolájából, ám ő még a hintóban időzik.* Brandy Marsden vagyok. *nem nyújt kezet, ám barátságosan mosolyog, ám a fűbe nem ül le.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 5:48 pm

*Igen, a mesés hintón több diák is érkezik. Óvatosan kilibben a hintóból, és társai mellé lépked. Jelenleg csak komoran szemléli a Kúriát, ahova leszálltak. Kékes szürke szemeiből a kíváncsiság tükröződik. A kis boszi tanonc már megunta a Roxfortot, éppen ezért jött el, egyenesen ide, a Nezabarba. Egy világosabb kék talár van rajta, haja elenedve, selymesen omlott vállára és hátára. Kissé alacsony a többiekhez képest, kora viszont megeggyezik társaiéval.*- Jaja, tutira vizsgaidőszak van, elvégre, ha mi is a suliba lennénk, a régiba, akkor ott is az lenne...* kezdte okoskodását Sidney, lágy hangján.*- Igen, indulás ahhoz a nagy ajtóhoz.* kiáltotta, majd elkezdte vezényelni a társaságot, nem minthogyha egy vezértípus lenne. Kilépett az összegyűlt kupacből és megindult a bejárat felé. Remélte, hogy a többiek is követik, elvégre egyedül nem szeretne járkálni ebben a nagy Kúriában.*- Amúgy Sidney Moore!* fordul hátra, és elmosolyodik.*- Egyenesen Londonból.* teszi hozzá vigyorogva, majd ismét elzőre fordul, nem szeretne orra esni.*

Segédtanár Hozzászólások száma : 53 Kaszt :

*Csak komoran ül a helyén nem igen szól senkihez, persze azért mikor elindultak jól felmérte a többieket csak hogy tudja kikkel jön.A srác szeme ide oda járkáll nem áll meg egy pillanatra sem, de főként inkább a lent elterebélyesedő kúriát figyeli. Arcán egy kisebb fájdalmas mosoly jelenik meg. Nem lehetne megmondani hogy mit érez lehet éppen semmit. Próbál semlegesként tekinteni a dolgokra mint úgy amikor megkapta a levelet. Eléggé kemény fegyelmezést kapott és ha mennie kell valahova akkor bizony megy is zokszó nélkül. Nevelésének köszönhetően viszont lett egykét háttér tulajdonsága is . Az elzárkózás, és a mások iránti közömb talán ami a gyengeségének mondható. Bár ki tudja talán változni fog ezt ő nem hiánynak éli meg. Az eggyik lány Ginette megszólalására csak lágyan bólint*-Érdekesnek érdekes. Kiváncsi vagyok hogy mi miatt kellett ide jönni de remélem nem az ő tanulmányozásukra…*mondja kicsit mély komor hangon persze ha leszállnak majd ő maga is kiszáll járása inkább katonás mint lenge lenne mintha bele plántálták volna még a mozgást is. Minden esetre erőt sugároz és egyben fegyelmet is. Fejét a kúria illetve az udvar különböző pontjai felé fordítja mintha felderítene, a másik srác megszólalására csak aprón elmosolyodik*-Merem remélni hogy nem vizsgázni jöttünk..*mondja tömören. A fiú nem éppen a nagybeszédes fajtákból való inkább csak akkor amikor fontos. Ez nem jelenti azt hogy hülye. Fekete ruhába, van hosszú újjú fekete ruha fekete nadrággal a hátán méretes utazózsák. Ő nem bőröndel utazik inkább hasonlít valami túlélő batyuhoz.. Az utirányra csak komoran bólint majd ő maga is megindul, bár Sidney felé tesz egy fura pillantást amolyan "nekem ne parancsolgass félét" persze nem mondhatni hogy nincs jóba vele hisz nem is ismeri*-Victor Vasques. Bulgária. Durmstrang...

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:02 pm

[Magányosságba roskadva]

Egy tünde... Csak ennyit lehet látni az ajtóban, majd lassan ez a kép is tovaszáll, ugyanis a fiú nem ácsorog egyhelyben, hanem megy is tovább, egyenesen az udvar belsejébe. Nem foglalkozik a kint állókkal, sőt, rájuk sem néz, valahogy nagyon nem izgatja, kik lehetnek azok, főleg azért nem, mert csapatostul állnak ott. Az pedig máris egy rossz pont, nem a társaság miatt szándékozott ide kijönni. Csak és kizárólag magáért, hogy jól érezze magát kicsit, hogy kimozduljon a szűk falak közül. Elvégre tünde, és igényli a természet közelségét, ahhoz pedig nem elég az ablak kinyitása.
Lassan leül az egyik padra, mely egy fa árnyéka vetődik, és csak egy sziluett látszik most a helyén. Mélyeket szippant a levegőből, majd elégedetten mosolyog, méregetve, hogy milyen jó helyet talált magának. Igen, ennél jobbat nem is lehetne. Mondhatni, hogy plátói volt, de mégis megszerezte.
Hmm... Kellemes most a levegő.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:09 pm

[Prédára lesve, találva]

*Láthatatlanul nyílik ki az ajtó, majd be is csukódik, és léptek sem halaltszódnak. Furcsa. Minden bizonynal a szél egyszerű játéka. Minden esetre Jack Darkfield, a láthatatlan, és egyelőre nesztelen illető kényelmesen sétálgat ki a Kúriából, egy sikeresnek mondható incidens után. Sikerült emgkínoznia egy diákot, remélhetőleg valamennyi erkölcsi tartást nevelve belé ezzel. Ocelotja ott kocog mellette.* ~Szerintem kezded elvetnia sulykot. Most mért mondod? Remek tervem van, ami tökkéletesen beválik. Kell-e ennél több? Elsős diák volt, frissen érkezett. Káromkodott. Elég indok a számomra, tudod jól te is.~ *az ocelot felsóhajt, a fiú pedig megtorpan, ahogyan a hatalams csoportosulást megpillantja.* ~Mért is ne?~ *csillan meg szemeiben az őrült fény, ám ekkor Odron kétségbeesetten és megkönnyebbülve pillant meg egy távoli padon egy tündét.* ~Vámpírfiú.. A hegyesfülű.. aki a felkapaszkodott félvérrel kavar..~ *dorombolja gondolatban az ocelot, és a fiú máris irányt változtat. Megszaporázza lépteit, majd a tünde mögé lopakodik, némán, surranó lábbelijének hatására, és teljesen láthatatlanul. Bár a kiábrándító bűbáj hatása lassan elmúlik, az árnyékban még mindig képes a teljes láthatatlanságra. Minden esetre úgy véli, remek alkalom ez, hogy megtréfálja a fiút.* -Sectumsempra.. *suttogja, és egy kis darabot lenyisszant azokból a mesés, tünde fürtökből.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:14 pm

*A többieket követi Sean is határozott léptekkel jön le a hintó lépcsőjén. Csizmája csak úgy döng, miközben kiszáll. Közben kezéről húzza le bőr kesztyűjét, mivel úgy érzi jelenleg teljesen felesleges. Fürkésző tekintettel néz körbe és közben gondolkodik. Fekete nadrágot, fehér inget és vékony zakót visel. Az idő itt melegebb, mint a hintóban volt. Ezért is gondolja ki zakóját, miközben beáll a többiek mellé. Folyamatosan figyel, arcán halvány, szinte huncut mosoly húzódik, de arca olyan komoly mégis, mintha csak készülne valamire. Kesztyűjét övébe teszi, majd mély, szinte már férfias hangon szólal meg fiatal kora ellenére.*- Tök mindegy milyen időszak van. Az ő dolguk. Nagyon remélem, hogy nekünk nem kell beszállnunk.* Majd Sidney mondata után a tölgyfa ajtó felé pillant. Majd ő si bemutatkozik.*- Sean Randy Zealot, tiszteletükre. Roxfort.

Segédtanár Hozzászólások száma : 202 Kaszt :

*Utolsónak lép ki a méretes hintóból, egy fekete kínai selyem egyberuhába burkolózott, hölgy, titokzatosan nézhet ki első látásra, hiszen csak ciklámen színű szeme látható. Ez persze lehetetlen, de a lány az illúziókeltés mestere, és így a látszat csalhat, de ezt nem lehet észrevenni. A lény hajában, mikor leveszi a hajáról a kendőt, merthogy ez egy óriási hosszú kendő, akkor haja, ami varázslatosan fest, hiszen rózsák díszítik. Minden nap virág van a hajában. Arca még mindig letakarva, de már látszik rajta a mosoly De amikor kilép...*-Ez mi?!?!?!?!?!?! A KÚRIÁN KÍVÜL EZ EGY ........-*mondja fennhangon, de azért megbékél, és lelép a vizes fűre, ami ugye az eső miatt kezd mocsarasodni*-Tönkre megy a ruhám, akkor....-*szitkozódik magának, és közben a többiek fele fordul*-Na akkor menjünk, mert még elsüllyedünk.-*mondja, és már el is kezd lépdelni az épület felé.... A lány közben figyeli a többieket, és lesüt róluk, hogy az egyik fáradt, a másik pedig, Ginette-ről semmi, nem tudja milyen az érzelme, de azért figyeli. Ginettet ismeri a Beauxbattonsból, de a többiek nem ismeri, még látásból sem*- Moyra Maigharied vagyok-*pukedlizik, ahogy a helyzet engedi, és mosolyog. Mint mindig, hiszen ez a boszorkány élettel teli, és vidám, nem úgy, mint a legtöbb társa......*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:19 pm

*A diákok többségét nem igazán ismeri, még csak látásból sem, de ha ismerné is őket, akkor is kis eséllyel venné észre őket, mivel jelenleg túlságosan az új környezettel van elfoglalva. Aztán végülis rájön, hogy Moyra ismerős neki. Ő is...igen ő is oda járt iskolába, de hogy mi lehet a neve? Pár pillanatig gondolkodik, de végül csak nem jut eszébe, pech. Aztán végül a lány bemutatkozásánál meg kapja a választ. Moyra, igyekszik elraktározni az infot. Aztán többen is bemutatkoznak, hát igen, ezt ő tökéletesen elfelejtette. Arcán most is furcsa mosoly játszik, mintha csak nem is lenne teljesen 100-as, nem lehet tudni, hogy min jár az esze. De csak figyeli a többieket, a párbeszédeket, a negatív megjegyzéseket, vagy épp a lelkes leányzó megindulását a kapu felé. Tetszik neki, ahogy kapkod, ahogy siet, nem figyel eléggé, nem figyel úgy, mint ő. Brandy furcsa fegyverén elcsodálkozik, és besorol mellé kérdő, érdeklődő tekintettel.*
-Hát ez mi? *Óvatosan nyúl a fegyver felé, nem tudja, hogy szabad-e, de nem is gondol bele, hogy netán baja lehet belőle, nem kell mindig előre gondolkodni, néha szükség van a hirtelen ötletekre. Aztán Victor mély hangjára felkapja a fejét, majd céltudatosan felé veszi az irányt. Kellemes mosollyal áll meg pont a fiú előtt. Pár pillanatig csak mustrálja, majd végül megszólal halk, szinte suttogó hangon.* -Túl szigorúan fogtak a szüleid kiskorodban, azért ez a komor, visszahúzódó jellem. Nem egészséges, hidd el...felemészt. *Csak ennyit mondd, majd tovább sétál, irány a bejárat, ha már a többiek is arra felé mennek. Egyelőre még nem tudja mi is a pontos végcél, késő van, ilyenkor már nem biztos, hogy találnak bárkit is, aki útbaigazítaná őket. Az érkező tünde láthatóan nem is veszi észre őket, így nem törődik vele.* ~Túlságosan magának való, amint látom.~ *Aztán újabb diák jelenik meg, szó szerint, vélhetően valamilyen bűbáj volt rajta. Épp hátbatámadni készül a tündét.*
-Érdekes egy helyre érkeztünk, ahol még egymást is megtámadják a tanoncok. Nálunk az ilyesmiért minimum fegyelmi járt, de nem ritkán kirúgás is. *Jegyzi meg fennhangon, de végül csak vállránt, és tovább indul, cél a bejárat. Nem árt estére egy kényelmes ágy.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:26 pm

[Vadászára várva, hajfürthiányban]

Nem lát, és nem hall semmit. Teljes nyugalom van, csak a pár ember vinnyog ott a közelben, de ezeket teljesen kizárja a tudatából, nem törődik inkább vele. Most egyedül van, lelkiekben, és testiekben is... Nincs mellette senki, se mögötte, se előtte, se átlósan vele, bármilyen irányban. Körülbelül olyan 10-20 méteres körzetben. És ez mindent felűlmúl, mostanság nem volt egyetlen egy ilyen perce sem, hála azoknak a fránya vizsgáknak, amelyek már ki tudja mióta zajlanak. Írásbeliről-írásbelire jár, és a gyakorlatokat még sem kezdte, de máris kezd kifáradni, bőre is felhorzsolódott már picit a pennák folyamatos szorítása által.
Nem lát semmit... Konkrétan még az állatot se, bár fogalma sincs, hogy az is kiábrándítózva van-e, és így láthatja, de csukott szemei által a külvilágtól most teljes elzártságban van, karantént rekeszt maga köré, melyből se ki, se be... Azaz... Ez már paradox, ugyanis valahogy mégis behatoltak. Egy sectumsemprával. És hirtelen a vállán landol egy hajfürt, Goraph szemei kinyílnak, és szinte villámokat szórnak.
- Mi a fene... ? - megállapítja magában, hogy a hajfürtök nem szoktak csak úgy maguktól hullani. Hajszálak igen, de így, csomóban nem. Akkor csak és kizárólag ez a varázslat lehetett, amely az előbb megcsapta a fülét. Forgolódik a padban, de nem lát semmit, és senkit. Viszont ingerei még csak most érzékelik igazán a hangot. Ismerős, szinte túlságosan is, de nem jön rá ki az... - Jó lenne, ha levenéd magadról a köpenyt, vagy a kiábrándítót... A hajam meg tabu, világos... ?

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:26 pm

*Hát szépen sorban mindannyian kiszállnak, és amikor Brandy is kiszáll, akkor a fiú számára eléggé ismerősnek tűnik a kinézete*
Sziasztok, amúgy én Edward Levy lennék*süti el amolyan bemutatkozás képpen, ha már mindenki bemutatkozott és ő még ezt nem tette meg korábban. Hát igen az udvariasságáról sem mindig volt híres, de ha már együtt jöttek akkor ezt illet meglépnie. A következőekben kiszálló Sidney is ismerős neki, de msot úgy dönt, egyenlőre még nem lép oda hozzájuk, hiszen most az első az, hogy bejussanak a suliba, és valami alvó helyet is találjanak, mert Edward a maga részéről nem hajlandó idekint a fűben aludni, meg hát egy iskola esetében nem is tudni, hogy ez menyire megengedett. *
Ugy látom, akkor többen is a Roxfortból jöttünk, hiszen én is onnan érkeztem át ide.*mondja, hiszen egy jobb iskola reményében érkezett ide, bár a kert hát nem is tudom, de ez a fű elég furcsa számára. *
Én még nem keveredtem nálunk ilyesmibe a Roxfortban, így nem tudom ott mi van, de ez tényleg elég érdekes dolog*mondja, és most ez nem teljesen igaz hiszen lévén, hogy harcos jellemről beszélünk, igen is voltak már ilyen kalandjai, de nem kíván ezekről így ismeretlenként egyből beszélni*

Segédtanár Hozzászólások száma : 28 Kaszt :

*Nos hát igen, a kilépő Sidney-t ismeri még otthonról. Sidney hollóhátas volt, míg ő maga Griffendéles, sőt az a morcos képű srác mintha a karpenát gyengítette volna. De egyiküket sem ismerte túl jól, csak látásból, de legalább vannak ismerős arcok.* Én már otthon levizsgáztam, kétlem hogy itt is kéne. *ingatja a fejét, aztán hátrapillant az érkező Sean-re, aki szintén Roxfortos volt, de őt még sosem látta, pedig öt évet húzott le ott. Halkan elneveti magát.* Eljött a fél Roxfort? Érdekes. *Vállat von, a boszik nyilván úgy gondolták, hogy az angol mágusképző elég nagy ahhoz, hogy több diákot is delegáljon, hiszen a legtöbb iskolában nem igazán van annyi diák, hogy értelme legyen házakat létrehozni, más kérdés, hogy uticéljuk a Nezabar szakokat működtet. A szinte utolsóként érkező Moyra láttán megdermed kicsit, nem szereti a nyafkaságot, aztán izgatottság ül ki az arcára az eddigi nyugalmas mosoly helyett. Odalép, és elkezdi oldani a válltáskáját.* Szivesen segítek kitisztítani a ruhád, ha piszkos lett. Kár lenne egy ilyen szép ruhát tönkretenni.
*Az érkező francia akcentussal rendelkező lányt ismét mosollyal fogadja, de nem adja oda az acélrudat, csak fogja a kezében, és hagyja, hogy Ginette megvizsgálja.* Ez egy chante pálca. Végülis önvédelmi fegyver, semmint támadó, ám annak kiváló. Nem vagyok harcművész, de jó kis móka fejbe sózni vele a népet. *elkezdi mutatni a működését is, hogy hol kell gombot nyomni rajta, hogy kipattanjanak a mágikus pengék, majd...* És képzeld, naponta háromszor lesúrolom, hogy ilyen szép legyen. Az acélrudat amúgy elefántcsonttal vontam be. *Felpillant a kúria ablakaira, majd felteszi ismét a kapucniját.* Keresni kéne valami szállást, és rám férne már egy vacsora. *A magyarázástól észre sem veszi Goraph és Jack kettősét.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:30 pm

//Köszönöm szépen annak az egyénnek a kedvességét, aki lepontozta a hsz-emet. Pont az ilyen emberek miatt fogjuk az egész szerepjáték tetszést úgy, ahogy van levenni. Kellemes álmokat annak, akit ez boldoggá tesz... Főleg könnyű persze névtelenül csinálni...//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:33 pm

[Tündemódra jól mulatva^^]

*Hogy az ifjú Naxeldires felbukkant volna? Nem, minden bizonnyal nem, hiszen továbbra is láthatatlanul lépdel, mind ki a Kúriából, mind végig az udvaron, mind el a fáig. A fa alatt valóban elomlik róla a bűbáj, de árnyékban van. Ujján az árnyékgyűrű, mely biztosítja számára a láthatatlanságot bárminemű árnyékban, márha akarja. Minden esetre a fennhangon megjegyzett mondatra nem is hederít. Túlságosan is őrült és nemes ahhoz, hogy az ilyesmi beszólások szintjére lealacsonyodjon. Aztán, mikor látja, hogyan is reagál a fiú, akkor csak felnevet. Jeges, félelmetes, sátáni kacaj hallható, aztán a fiú kiugrik az árnyak közül. Szó szerint kiugrik. Pálcáját zsebrevágta, és egyik kezével emgtámaszkodva a padon, átlendül, és Goraph meleltt landol, ülve, láblógázva.* -Szép napot. *mosolyodik el, miután már teljesen látható. Fekete haj, sápatag bőr, beesett, mégis vörösen izzó szemek, nyúlánk testalkat, már-már teljesen vézna és satnya. Igen, ez a kis őrült a reménydús diák, Kaen el Jericho Mester jóbarátja, a Naxeldir szak büszkesége. Bármennyire is hihetetlen ez. Sok emgbescülés, sok megbízás, sok visszavett érdem, de még mindig itt van, töretlen lelkesedéssel, talán mégiscsak romló elmeállapottal, mely azonban őrületbe és nem roméásba visz, hiszen őrülten is kéeps zsenialitásokat alkotni. Elég, ha a szobájára tekintünk. Minden esetre most sejtelmes szemekkel figyeli a mellette ülőt.* -Megsúgom neked, drága barátom, egyikre sincsen szükségem, úgy csúröm, csavarom a manát, ahogyan szeretném! A hajad miatt pedig bocsánat, de muszáj volt letesztelnem, mennyire élesek hegyesfülű érzékszerveid. *a tünde szót egyértelműen hegyesfülűre váltotta, de nem feltétlenül céloz ezzel csak a job hallásra. Minden tünde érzékszervre, fejlett érzékszervre utal ezzel, miközben félrdöntött fejjel, láblógázva ücsörög ott a padon, évfolyamtársa mellett.* -Tudod, olyan remek kedvem van, gondoltam, meglesem, az én drága barátom mért roskadt magába ennyire. Biztos voltam benne, hogy gondolataid medre nem éppen kellemes, ezért kiugratlak belőle. Nah, sikerült vagy sikerült? Nem kell megköszönni. *mondja sejtelmes, gonosz szemeivel nézve a fiút. Ocelotja felmászik mellé, Jack azonban most nem foglalkozik vele, csak pislog a tündére.* -No és, mi járatban? *érdeklődik, egész kíváncsian, noha hangja továbbra is komoly, hideg marad.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:34 pm

*Vidáman sétál elő felé, de hirtelen megtoppan. Nagyon nem követik, ezért hova siessen - elérnek még. Edward mondatára nyomban megpördül tengelye körül.*- Jéé, igaz. Téged ismerlek. Mardekár, igaz?* kérdi vidáman Sidney, miközben rámutat a fiúra.*-Te meg ... Griffeldél?* kérdi óvatosan Brady-től , mivel nem biztos, hogy igaza van. Myra- ra pillantva kissé felhúzza szemöldökét.*~ Kicsi kényes...~* gondolja, de nem teszi szóvá, még megharagudnak rá. Tekintete a két itteni diákon áll meg.*- Ezek meg... ?* tűnődik hangosan, majd ismét a csoport felé fordul.*- Indulunk már?* kérdezte kissé nyafogós hangon, majd megint megindult, remélhetőleg most nem egyedül. *

Segédtanár Hozzászólások száma : 53 Kaszt :

*A fiú csak komoran nézi a társaságot nomeg pár diákot akik éppen arra felé vetődtek. Nem nagyon látszik az arcán még mindig semmiféle jel annak hogy viccesnek találná, inkább valami más valami kicsit gonoszabb tűz lobban meg a szemébe. Viszont a kiállása marad eddig is feszes. Nyugodt de mégis harcra kész. A zsák a hátán szabályosan van elhelyezve elég nehéznek látszik a fiú arcán mégse látszik hogy nagyon szenvedne a teher miatt . Mégcsak le se rakja. Majd egy hangra lesz figyelmes ha jól látja a Beauxbattonsos lány az. Lassan rá emeli a pillantását nem szól közbe csak meghallgatja amit mond majd lassan felsóhajt*-Más körülmények között nevelkedtünk más iskolába.. Nem a szüleim. Én akartam ezt*mondja mély hangon a lány felé. Bár lehet hogy komor de azért a jómodort is megtanulta, főleg a fenyítések és egyébb más dolgok miatt hogy másokkal való tisztelet a legfontosabb mégha nem is érzi de kifelé ennek kell látszódjon. Minden esetre furcsálja hogy a lány ennyi mindent megtudott róla bár megfigyelni ő is tud de inkább feltérképez mint az emberek belső lelki állapotát mérné fel. Egy párbajba biztosan először felmérné az ellenfelét akár pillantásból vagy mozdulatokból és aszerint harcolna de hogy a lelki dolgokat megállapítsa az nem az ő asztala., Ginett megjegyzésére csak lassan bólint*-Vagy fegyelmi tréning*mondja bár inkább csak magának nem igen foglalkozik nagyon a kívülállókkal, igazából ő maga nem fáradt inkább majd este valamikor körül néz*-Szerintem mehetünk tovább*mondja továbbra is komor kissé elhidegült hangon persze először vár kicsit hogy megindul e a bagázs ha nem akkor ő indul meg a bejárat felé*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:41 pm

*Figyelme a Nezabar diákjairól a hintóval érkezett társaira koncentrálódik. Érdekes személyek és nem különösebben figyelemre méltóak. Ginette elemzésén csak halványan elmosolyodik. Egy pszichológusnő pontosságával próbál meg valakiről mélyre ható jellemzést leadni kb. 5 perc után. Ezek után már csak arra lenne kíváncsi, mennyire volt pontos a meghatározás. Közben a kúria épületét nézegeti. Szép nagy épület, kíváncsi lesz mi található benne. Seanban még rejtőzik némi kíváncsiság nem akarja fellengzősen nézni a dolgokat. Inkább kiismeri milyenek és csak utána alkot róluk véleményt.
Több emberke is simerős volt és most már tudja, is, hogy honnan. Többen Roxfortosok, ami ad némi magyarázatot, de egyiket sem ismerte eddig.
Egyik kezében bőröndje van, másikban a táskája, melyet a vállára dob. A többiek ismerkedni kezdenek így Sean is úgy gondolja, hogy talán ideje lenne bekapcsolódnia. A téma épp ideális.*- Én Hollóhátas voltam, szóval nagyszerű. Legalább lesz közös témánk.*Azzal a többieket követve elindul az ajtó felé. Kíváncsi lesz az itteni életre. De ma már csak pihenni akar.*

Segédtanár Hozzászólások száma : 202 Kaszt :

*Miközben megy a többiekkel a kúria felé, pálcáját elővéve a ruhája alól int egyet, mire csomagjai kirepülnek a kocsiból, és mellette haladva jönnek. A lány kezd fázni, ezért összébb húzza a köpenyt, és egy kicsit megszaporázza a lépteit. Közben válaszol még a lánynak mosolyogva*-Köszönöm, és elfogadom a segítséged, mert egyedül nem nagyon megy, de szeretem, ha minden körülöttem tökéletes.-* Amikor az ajtó elé ér, akkor belépnek, és ő körül se néz, csak áll, és várja, hogy fogadják őket.*~Na, rögtön sejtettem, hogy nem lesz, aki fogadjon.......~*gondolta, és közben a ládái katonás renden, ahogy egy hölgyhöz illi,, lerakódnak a a legnagyobb legalulra, míg a legkisebb legfölülre.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 6:52 pm

*Érdeklődve vizsgálja meg az acél rudat, persze kellőképpen óvatosan, nem szeretné megvágni magát, és persze figyelmesen hallgatja a róla való beszámolót is.* -Hm...felettébb érdekes, sose hallottam még ilyesmiről. Hasznos holmi lehet. *Teszi még hozzá, majd egy elismerő biccentést is mellékel a nagy arányú tisztogatás hallatán. Végülis az embernek egy fontos fegyver illik jól karban tartani. Brandy felvetésére bólint.* -Igen egy ágy, és kellemes vacsora, nekem is jól esne. *Victor válaszára sokat mondóan elmosolyodik, és finoman megszorítja a vállát. Nem, egyáltalán nincs zavarban a testi kontaktustól. Mélyen a fiú szemébe néz, szinte igézően.* -Persze...értem én. *Nála egyébként nincs csomag, csak egy kis válltáska, a többi holmiját majd utána küldik holnap, ez így volt lebeszélve. Nem szándékozott nagy halom csomagokkal mászkálni, hisz ki tudta még ma reggel mennyire lesz könnyű, vagy épp nehézkes megtalálni majd valamiféle szobát. Végül aztán csak elérik a célt, az ajtót, ahol szépen be is lépdel, és irány a vendékszobák.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jún. 10, 2009 7:02 pm

*Látja, hogy Brandy számára is mintha ismerős lenne ő maga, de nem nagyon szolnak egymáshoz, egészen addig míg nem Sidney megszólal*
Igen, az voltam, te pedig ugye Hollóhátas?*kérdezi meg, és kicsit meg is lepődik, hogy így egy suliból, de mégis ennyire különböző házakból jöttek ide, de hát nem baj, így talán majd jobban meg fogják egymást ismerni*
Hát nem tudom, de szerintem induljunk el befelé, mert nem itt kint kéne éjszakázni*mondja, lehet, hogy talán egy kicsit finnyásan, de most nem foglalkozik ezzel*
Na de amúgy ti honnan jöttetek?*fordul azon utastársai felé, akitől eddig esetlegesen a figyelmetlensége miatt még nem hallotta volna, hogy azok mit mondtak, meg igazából az országra is kíváncsi lenne, hiszen nem mindenki ott tanul, mint ahol lakik, mit ahogyan mostantól már ő sem. ~Azért jó lenne lassan bekerülni valami kellemesebb helyre~gondolja magában, majd lassan ha minden jól megy el is fogják érni az ajtót. mikor aztán ez megtörténik, ő is a vendégszobák irányába próbál meg elkeveredni, ám neki valószínűleg máshol lesz a helye mint a lányoknak.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar