Udvar

Vendég

First topic message reminder :

[Only admins are allowed to see this image]

A Kúriából kilépve egy kővel borított udvaron találjuk magunkat, mely terület elég nagy, egy része kővel borított, mely az utakat jelöli ki az arra járók számára. Rengeteg különféle fajú és korú fa található, melyek azonban sosem virágoznak, ezzel valamiféle szomorúságot kölcsönözve a helynek.

Az udvaron több pad illetve lugas és kisház is a diákok rendelkezésére áll, melyeket gondok tart karban, illetve gondoz. A kisházak amolyan menedék féleként szolgálnak, hol a hideg téli szél, hol a forró nyári nap, vagy az eső ellen. Az udvar közepén egy hatalmas szökőkút is van a Kúria bejáratával pont szembe, melyet azonban gondos kezek még nem hoztak helyre...

Az udvar szélén egy sebes sodrású, bővizű patak folyik végig, mely a Kékfátyol-vízesés jéghideg vizét hozza és eltűnik a Tölgyes mellett a diákok szemei elől.

Vendég

*Egy új lány lépked az udvaron. Táskája, és minden egyéb nála. Lerí róla, hogy most érkezett. Fekete haját drámai lobogást biztosítva fújja a szellő. Néhány lépés után megáll, és tanácstalanul néz körbe...*

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Nov. 24, 2007 9:54 pm

*A mai nap folyamán már a másodszor jelenik meg az udvaron. Az új diák elé jött, főleg, hogy 10 után már nem szabad kint tartózkodni.* -Jó estét! *Köszön rá, mikor megjelenik mellette.* -Sejtésem szerint most érkezett, megmutatom a szobáját. Ha kérdése van közben nyugodtan tegye fel. Cirelin de Sovalon vagyok, a szakvezetője. *Azzal a kúria felé indulnak.*

Vendég

*Akuma még nem ment be megpillantja a lányt.*
-Szia szerintem lassan be kellene menni mert bünti lessz.

Vendég

*Milenát tanácstalanságából zökkenti ki egy ismeretlen hang. Köszön, kicsit tartózkodóan, ám nem félősen.* Önnek is! Milena Lilyana, és most érkeztem. A segítséget megköszönném. *mondja halvány mosollyal, és követi házvezetőjét.

Tárgy: Re: Udvar Szomb. Nov. 24, 2007 10:03 pm

*Akuma felé egy szúrós pillantást vet.* Az uraságnak ha jól tudnám már illene egy órája bent tartózkodni, tehát kérem menjen a Társalgóba, vagy a szobájába. *Aztán már tényleg elindulnak a kúriába.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Nov. 25, 2007 8:58 am

*Lassan sétál ki a kapun. Az erős szél hatására, egy kicsit összébb húzza talárját, majd karjait keresztbe fonva, elindul egy kis reggeli sétára*
~Nem gondoltam volna, hogy ilyen hideg lesz. Azt hiszem, inkább visszamegyek a szobámba. Ott legalább meleg van~ *gondolkodik el, majd egy határozott mozdulattal, sarkon fordul, és visszaindul az iskolába*

Diák Hozzászólások száma : 732

*Most mindkét állatával az oldalán jön ki a kastélyból. Nincs éppen meleg idő, az eső is úgy esik mintha dézsából öntenék. Lila kabátját most nem hozta magával, csak a fekete talárját, amit nem sokszor látni rajta. Felhúzza a talár csuklyáját hogy ne legyen annyira vizes, közben az eső elől menekülő állatkáit figyeli, akik egy idő után eltűnnek a ködben. Nem aggódik miattuk, tudja hogy visszatalálnak ha füttyent. Sétál egy csöppet, majd egy vizes padra pillant. Nem lenne jó ötlet leülni rá. Ott is hagyja és a patak felé megy. Ott megáll egy fa alatt, bár lombkoronája nem lévén nem véd sokat. Nagy szemekkel nézi az esőcseppeket, amik megtörik a patak vizének sima felületét.*

Diák Hozzászólások száma : 946

*Katharina baktat ki az udvarra és látja ,hogy zuhog az eső ,ezért felveszi elnyütt kabátját és odaszalad Cassidyhez*.-Szia,mi újság?-*Kérdi kedvesen hátulról csilingelő hangján*-Nem megyünk be ,fázom!

Diák Hozzászólások száma : 732

*A csilingelő hangra hátrafordul, és halványan elmosolyodik. Elég sápadt szegény, tegnap megfázott, talán nem is volt jó ötlet kijönnie az udvarra. A nagyon halvány mosolyból is látszik hogy valami nincs rendben vele*
- Szia! Semmi külö.. *Eltüsszenti magát, mire kiturkál a zsebéből egy zsebkendőt és hangosan kifújja az orrát* Semmi különös. *Fejezi be a megkezdett mondatot, majd bólint*
- Nem rossz ötlet. Egy pillanat *Élesen fütyül egyet, s egy pár perc múlva már meg is érkezik az ázott peléje meg a golymókja. Megfogja őket és Katharinára néz* Már mehetünk *Bevárja a lányt, hogy utána mindketten bemenjenek a kúriába*

Diák Hozzászólások száma : 946

Okés!-*Katharina nagyon sajnálta a lányt ,de amikor meglátta a kis állatokat elmosolyodott*.-Hááát,hová mennyünk és nekem csak 1 Kuvikom van őt is rég láttam már!*-Mondta sajnálkozva.*

Diák Hozzászólások száma : 732

*A sajnálkozó tekintetet észreveszi, de végülis nem zavarja, hiszen csak egy egyszerű megfázást kapott. Ő már közben eléri a kúria ajtaját, és mégjobban magához szorítja az állatokat, hogy ne remegjenek annyira. Ebből is megtanulja legalább, hogy rossz időben ne hozza ki az állatait*
- Hm.. Mit szólnál a sportcsarnokhoz? A múltkor láttam egy medencét, és szívesen úsznék egy kicsit. *Katharina régen látott kuvikjára nem igazán tudja mit mondhatna, de azért mégiscsak válaszol neki*
- Nekem is jól jönne egy kuvik. Nem kéne a madárposta toronyba mennem ha levelet akarok küldeni a családomnak.
*Eszébe jutnak az ellenséges madarak, és megremeg*

Diák Hozzászólások száma : 946

Igen mehetnénk,de nekem sajnos el kell mennem házit írni aztán még a bál,na szia!-*Bagtat el sajnálkozva és integet.*

Diák Hozzászólások száma : 732

*Kicsit elszomorodik hogy máris elveszti a társaságát, de nem akarja marasztalni Katharinát ha dolga van. Csak biccent neki*
- Rendben. Szia! *A bálos megjegyzést nem tudja mire vélni. Talán lesz a közeljövőben valami bál féleség, amiről megint nem tud? Sajnos fogalma sincs kit kérezhetne meg erről, Katharina már el is tűnik a szeme elől. Úgy dönt nem érdemes ezzel többet foglalkozni.Tüsszent még egyet, és elindul a hálójába hogy átvegye a fürdőruháját, aztán meg a sportcsarnokba*

Vendég

*Fay jelenik meg az udvaron, szokásához híven csuklyával a fején. Körülnéz, de nem lát senkit, ezért lassan elsétál egy távolabbi padig, majd leül. Csak jön valaki, akivel el tud beszélgetni, ha meg nem, akkor is jó itt lenni. Szereti az udvar hangulatát.
Leveszi övéről a tőrt, majd előrehajol és kezében kezdi forgatni. Még most is elámul azon, hogy milyen szépen ki van dolgozva és a használata.. egyszerűen bámulatos. Egy darabig csak nézegeti a gyönyörű fegyvert.*

Vendég

*Kristóf most már nem karddal a kezében érkezik hanem most már egy tőr van a kezében.Nem is néz körül hogy ki látja vagy ki nem csak izomból belevágja egy fába a tőrt,és miután kivette azután néz csak körül és meglátja Fayt.*
-Szia leülhetek?*kérdezi mert nem akar illedelmetlen lenni.*

Vendég

*Felnéz, mikor meghallja, hogy valami becsapódott az egyik fába. Észreveszi Kristófot, aki éppen egy tőrt húz ki abból a bizonyos fából. Mosolyogva szemléli a műveletet, majd mikor a fiú odamegy hozzá, ő is megszólal.*
- Üdv. Persze, gyere csak. Mi a helyzet veled mostanság? Régen találkoztunk. *Mondja a fiúnak, miközben szemével a kezében lévő tőrt kezdi el vizsgálgatni.*

Vendég

-Köszi jól vagyok és te?*kérdezi és látja hogy a lány elkezdi szemlélni a tőrt.*
-Apámtól kaptam kiskoromban.*mondja mosolyogva és ő is elkezdi szemlélni a lány kezében lévő fegyvert.*
-És a tiéd honnan való?

Vendég

- Hát.. megvagyok, köszönöm. *Mondja elgondolkodva, majd felfigyel a fiú következő mondataira.*
- Igen? Nagyon szép. Én ezt a vadőrtől kaptam még a túrán.. A Lélekölő-hegységben voltunk. Az a különlegessége, hogy mindig oda csapódik be, amire erősen koncentrálsz. Egyszóval sohasem téveszt célt. *Válaszol Kristófnak, majd hogy be is bizonyítsa ezt egy kis mosollyal az arcán jobbra pillant és jól megnézi magának az egyik közeli fát.
Visszafordul Kristófhoz és erősen összpontosít az előbbi célra, majd egyenesen előre hajítja a tőrt. Természetesen a fegyver irányt vált és oda csapódik, ahova Fay akarta. Vigyorogva néz Kristófra, majd a fiú tőrjére.*
- Megnézhetem?

Vendég

*Kristóf nem irigykedik a tőrre és ennek hangot is ad.*
-Nekem még koncentrálnom se kell én így is oda dobok ahova akarok.*mondja vigyorogva és odadja a lánynak a tőrt hogy megnézhesse.*

Vendég

- Na azt meghiszem. De ez nagyon jó szükséghelyzetben és hát.. Ha fakezű lennék, akkor nagyon jól jönne. *Mondja vigyorogva, majd átveszi a fiútol a tőrt. Alaposan szemügyre veszi a szépen kidolgozott fegyvert.*
- Gyönyörű kidolgozás és elég éles. Mióta van meg ez neked? *Néz a fiúra, majd gondol egyet és egy újabb kérdést tesz fel neki.*
- Megengeded? *Nem szeretne illetlen lenni, viszont jó lenne kipróbálni a tőrt. Természetesen ha Kristóf ki szeretné próbálni az ő fegyverét, Fay nyugodt szívvel odaadja neki. Tudja, hogy a fiú elég jól bánik a fegyverekkel.
Rápillant a fára, majd felugrik és a fiú válaszát nagy bociszemekkel várja.*

Vendég

-Nem tudom azt hiszem hat éves koromban kaptam de nem tuti.*mondja és amikor a lány valamit csinálni akar akkor megszólal.*
-Természetesen.*mondja mert tudja hogy nem lehet semmi baja a fegyverének.*

Vendég

- Köszönöm. *Boldog mosollyal pillant a fiúra, majd megfordul és célba veszi a fát, ahova a saját tőrjét dobta. Egy határozott kézmozdulattal elhajítja Kristóf tőrjét, ami végül milliméter pontossággal a sajátja mellett landol.
Nagy vigyorral az arcán csapja össze két tenyerét, majd a tőrökért siet. Egyenként kihúzza mindkét fegyvert a fából, majd visszasétál a fiúhoz, akinek mindkét tőrt átnyújtja. Szeretné, ha Kristóf is kipróbálná az övét, mert igenis büszke rá, hogy ez a különleges fegyver a birtokában lehet. Rajta kívül még két ember kapott ilyen tárgyat és másik hasonló darabról nem is hallott még.*
- Tessék, próbáld csak ki Te is az enyémet. *Mondja még mindig mosolyogva, majd miután a fiú átvette a tőröket, Fay visszaül a padra és kíváncsian várja, hogy Kristóf elhajítsa fegyverét.*

Vendég

*Kristóf átveszi a lány tőrét és benéz magának egy fát majd hátat fordít neki.Teljes erejéből elhajítja a tőrt és miután lelasult megfordul és a fiú felé kezd el repülni,a fiú egy oldalra lépéssel megoldja az egészet.Mikor oda néz már benne is van a fába a tőr.*
-Jó tőr.*mondja és miután kivette átnyújtja a tőrt.*
-Nem megyünk el a madár postára megnézni jött e levelünk?*kérdezi mert már rég nézte meg a leveleit.*

Vendég

- Köszönöm. *Mondja, mikor a fiú átnyújtja neki a tőrt, majd elgondolkodik.*
- Hát, az én madaram házhoz szállítja a leveleket. *Neveti el magát.* Ne haragudj, de most nem tudok felmenni veled, még van egy kis elintéznivalóm. Viszont a társalgóban megtalálsz, ha visszajöttél. *Mondja mosolyogva Kristófnak, majd visszateszi a fegyvert a tokba. Ezután feláll és mégegyszer a fiúra pillant.*
- Nem haragszol, ugye? *Kérdezi először pislogva, majd elvigyorodik.* Én most megyek is. Remélem, még találkozunk. Szia. *Mondja, s azzal el is indul a kúria felé. Nem akarja megbántani a fiút, de most tényleg be kell mennie, hiszen elmúlt fél hét... Viszont miután elintézte a dolgot, tényleg lemegy a társalgóba.*

Vendég

-Az enyém is de most nem tudom hogy hol van ezért megnézem előbb a szobámba majd ha ott nincs akkor a madár postán is.*mondja és közben a lány elköszön.*
-Szia és tényleg semmi gond.*mondja és ő is felmegy a szobájába.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar